udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 4106 találat lapozás: 1-30 ... 1951-1980 | 1981-2010 | 2011-2040 ... 4081-4106 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2000. július 5.

Az RMDSZ mérsékelt és radikális szárnyának vezetői ellentétesen ítélik meg a helyhatósági választás eredményét: amíg Markó Béla sikernek könyveli el, addig Tőkés László szerint kudarc volt. Fodor Sándor szerint az igazság valahol középen van, mert a hiba a klikkező helyi RMDSZ-szervezetekben volt. Kudarc a marosvásárhelyi polgármester-választás volt /Markó-Kincses konfliktus/. A legnagyobb veszedelem az, hogy a parlamenti választások előtt közvetlenül felbukkant egy-egy újabb magyar politikai párt-formáció hangzatos. Valószínűleg olyan politikai erők pénzelték ügyüket, amelyek meg akarták osztani a romániai magyarságot. Lehet, hogy ez év szeptemberében-októberében újabb magyar párt üti majd fel a fejét. - Fodor nem tart attól, hogy az RMDSZ mérsékelt és radikális szárnya közötti vita szakításhoz vezethetne. /Fodor Sándor: Megszámláltatunk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2000. július 5.

Vámszer Márta főszerkesztő halála után sokan aggódtak az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár sorsáért. Kósa Ferenc egyetemi docens megnyugtatott mindenkit: Zsemlyei János professzorral vették át az irányítást. Kósa ősztől nyugdíjba megy, de nyelvtörténeti előadásait továbbra is megtartja. Zsemlyei pedig egy év múlva vonul nyugalomba. Ősztől új munkatársak is belépnek: Csomortáni Magdolna adjunktus, miután megszerezte doktorátusi címét, bekapcsolódik a munkába, Zsemlyei Borbála, aki idén végzett a bölcsészkaron, szintén vállalná a közreműködést. Elkészült a tizenegyedik kötet anyaga. /Demény Péter: Folytatódnak az Erdélyi Szótörténeti Tár munkálatai. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

2000. július 5.

Székelykeresztúr főterén fúvóstalálkozót rendeztek. Színpompás öltözetben vonultak fel a zenekarok és mazsorett-együttesek. /Krisán József, Székelykeresztúr: Élményekben gazdag fúvóstalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

2000. július 5.

A Pro Minoritate Alapítvány az idén tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet július 23-30-a között Tusnádfürdőn. A tervezett program szerint Orbán Viktor miniszterelnök júl. 29-én részt vesz a vitafórumon. Csontoson július 7-12. között tartják a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet. Az egybegyűltek megvitatják a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét, foglalkoznak a nemzetpolitika időszerű kérdéseivel, és áttekintik a határ menti gazdasági kapcsolatok alakulását. Madarászon augusztus 23-27. között immár harmadszor szervezik meg a Szlovákiai Nyári Szabadegyetemet. Magyar és szlovák vezető politikusok részvételével elemzik a parlamentek szerepét az Európai Unió csatlakozási folyamatában, valamint a kisebbségi kultúrák szerepét a kétoldalú kapcsolatok alakulásában. A rendezvény idején Orbán Viktor miniszterelnök a tervek szerint találkozik Mikulas Dzurinda szlovák miniszterelnökkel. /Határon túli nyári szabadegyetemek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2000. július 5.

Júl. 5-16-a között rendezik meg a II. Tárogatós Világtalálkozót a magyarországi Vaján, több mint száz művész részvételével, a zenészekből alakuló nemzetközi alkalmi együttes tizennégy hangversenyt tart részint Magyarországon, részint Szlovákiában és Romániában - tájékoztatott Nagy Csaba tárogatóművész. Az alkalmi tárogatós zenekar 6-án Baktalórántházán, 7-én Tokajban, 9-én az aggteleki cseppkőbarlangban, 10-én a szlovákiai Rozsnyó főterén, 11-én a gyöngyöspatai katolikus templomban, 12-én a cseszneki várban, 13-án a hévízi galériában, illetve az egredi hegyen, 14-én a keszthelyi művelődési központban, 15-én pedig a szerencsi és a sárospataki Rákóczi-várban ad koncertet. A hangversenykörút július 16-án a romániai Nagyszalontán zárul, ahol Bocskai István erdélyi fejedelem szobrának avatóünnepségén lép fel az együttes. /Tárogatós világtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2000. július 5.

Megjelent Coroi Artur Altorja. A római katolikus egyházközség története /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000/ című könyve. A szerző a XIV. század elejétől mutatta be az egyházközség életét, intézményeit, vagyoni helyzetét, papjainak, tanítóinak működését. /Új könyv. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

2000. július 6.

Állásfoglalások elfogadásával ért véget júl. 4-én a Magyar Professzorok II. Millenniumi Világtalálkozója Balatonföldváron. Színvonalas kutatás nélkül nincs hiteles oktatás - áll a professzorok által jóváhagyott ajánlásban. A Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV) egy olyan háttérinformációs bázis felállítását tervezi, amelyben tagjainak az igényei, a készségei és a lehetőségei is szerepelnek. Fontos lenne, hogy a kutatóhelyekre a határainkon túlról is lehessen pályázni - szögezik le a dokumentumban. Egy javaslat szerint létre kellene hozni a Kárpát-medencére kiterjedő távoktatási hálózatot. A professzorok szorgalmazzák a romániai magyar tannyelvű önálló állami egyetem és az Erdélyi Magyar Magánegyetem létrehozását, és a magyar nyelvű felsőfokú mezőgazdasági oktatás mielőbbi beindítását Romániában. A dokumentum felveti, hogy nem csak a külföldi, hanem a magyar professzorok számára is korlátozottak a pályázati lehetőségek. Gyakran a pályázatokkal elnyert pénz jelentős részét az intézmények működtetésére fordítják. A professzorok szerint a mindenkori kormány adókedvezményekkel is segíthetné a kutatók munkáját. A környezetvédelmi munkabizottság egy alapítvány és intézet felállítását javasolja, amely a Kárpát-medence vízgyűjtő területein lévő országok környezetvédelmi módszertani, kutatási és oktatási tevékenységét fogná össze. Az ajánlások között szerepel, hogy a külföldi tudósok az eddigieknél nagyobb szerepet vállaljanak a magyar tudományos közéletben. "Szaknyelvében él a művelt nemzet" - szögezi le a MPV állásfoglalása. Az egyetemi tanároknak pozitív, de reális nemzettudatot kellene közvetíteniük - állapítják meg ezzel is összefüggésben. /Véget ért a Magyar Professzorok Világtalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2000. július 6.

Gödöllőn tartották immár harmadik alkalommal a magyar polgármesterek világtalálkozóját. A találkozón több mint ezerötszáz polgármester vett részt, s három szakosztályban folytatták a megbeszélést: 1. regionalizmus, önkormányzati társulások; 2. település- és térségfejlesztés; 3. infrastrukturális, idegenforgalmi, turisztikai részlegeken. A találkozón mint elnökségi tag dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere is jelen volt. - A magyar polgármesterek harmadik világtalálkozójára hat országból érkeztek polgármesterek. Az 1500 polgármester A tanácskozáson érződött, hogy a magyar kormány felelősséget érez a leszakadt részek településeiért, ezek vezetéséért. Ezt az is bizonyítja, hogy a találkozón jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, Martonyi János külügyminiszter, valamint Dávid Ibolya igazságügyi miniszter asszony. /1500 magyar polgármester - ha összehajol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2000. július 6.

Júl. 5-én Bukarestben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet "trojkája" - Norvégia, Ausztria és Románia - külügyminisztere tanácskozást kezdett, egy nappal az EBESZ parlamenti közgyűlésének 9. éves ülése előtt. Mindenekelőtt a csecsenföldi és a koszovói helyzetet tekintik át, és megvitatják az EBESZ közép-ázsiai stratégiáját. A megbeszéléseken részt vesz Jan Kubis, az EBESZ főtitkára, valamint Helle Degn, a parlamenti közgyűlés elnöke is. 2001 januárjában Románia veszi át Ausztriától az EBESZ soros elnökségét. 1999 második félévében Norvégia töltötte be ezt a tisztséget. Bukarestben tartják júl. 6. és 10. között az EBESZ évi parlamenti ülésszakát. /EBESZ-trojka Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Románia csak 2000 januárjában csatlakozott az ötvenöt országot magába foglaló EBESZ-hez. Az idén ez a harmadik EBESZ-hármas (Ausztria-Norvégia-Románia) miniszteri találkozója. Az első kettőre Bécsben január 21-én, illetve március 31-én került sor. /(Szász Attila): Csúcstalálkozó az EBESZ IX. parlamenti ülésszaka előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2000. július 6.

Stark László volt Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnök elemezte a választások nagyváradi eredményét. Választásról választásra csökkentek az RMDSZ jelöltjére adott szavazatok. Polgármester-választás: 1992-ben I. fordulóban 36.500 szavazatot, a II-ban 45.100 szavazatot kapott. 1996-ban az I. fordulóban 23.505 szavazat, a II-ban 30.200 szavazat. 2000 júniusában az I. fordulóban 16.737 szavazat, a II. fordulóban 24.079 szavazat. - A 16.737 szavazat az össz-szavazatoknak (68.611) csak a 24,4 %-a, holott Nagyváradon a magyarság részaránya 35-36 %. Ez bizony bukás a javából! - Nagyvárad polgárai (románok, magyarok) nem voltak megelégedve az addigi városvezetéssel. - A mostani választáson az RMDSZ Nagyváradon a tanácsosi listára 17.812 szavazatot kapott, ez 1075-tel több, mint amit Kapy István kapott, de ez is csak 26,4 %-a a 67.488 váradi össz-szavazatnak. Az eredmény tehát nagyon gyenge. - Nagyváradon nem is volt RMDSZ-kampány. Újabb problémát jelentett az Orbán-Kapy párharc. A tanácsosok Orbán Mihály alpolgármesteri jelölése mellett döntöttek. Ezután az Operatív Tanács /megtudta, hogy a tanácsosok Orbán Mihály mellett döntöttek/, gyorsan visszavette a jelölés jogát, és kimondták, hogy Kapy az RMDSZ alpolgármester-jelöltje. Kapy István azonban csak 16.737 szavazatot kapott, tehát megbukott! /Stark László volt megyei RMDSZ-ügyvezető elnök (1992-1997): Hogyan tovább, RMDSZ? = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./

2000. július 6.

Szilágyságban az óvodákban, elemi- és gimnáziumi tagozatokon a következő tanévben száznál több betöltetlen katedra van az iskolákban. Manapság is sok a szakképzetlen, helyettesítő nevelő az oktatási intézményekben. A tanfelügyelőség 28 tanítónői és 27 óvónői állást hirdetett meg; álláslehetőség van tanítónőknek magyar tagozaton pl. Selymesilosván, Sarmaságon, Szilágykövesden, Egrespatakon. Nemzetiségi tagozatokon egy-egy állás betöltetlen magyar és szlovák óvónő részére, a többit a román tagozatra várják. Magyar nyelv és irodalomszakos tanár részére nem hirdettek felvételt, jóllehet az eltelt tanévben többen is pluszórákra panaszkodtak a szakosok közül. /(Fejér László): Száznál több üres katedra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2000. július 6.

Fehér megyében az RMDSZ sikeresebben szerepelt a helyhatósági választásokon, mint négy évvel ezelőtt - nyilatkozta dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke. A megyében jelenleg az RMDSZ-nek 44 önkormányzati képviselője, 2 megyei tanácsosa, 1 polgármestere (Torockó) és 3 alpolgármestere van. 1996-ban az RMDSZ-nek 42 helyi tanácsosa, 2 megyei tanácsosa, 1 polgármestere (Torockó) és 3 alpolgármestere volt. Sajnálatos Magyarlapád elvesztése. A vallási téren jelentkező nézeteltérések két részre osztották a település lakosságát. Az időközben áthelyezett Bódis Miklós magyarlapádi református lelkész hívei nem támogatták az RMDSZ jelöltjét, akit felelősnek tartottak Bódis eltávolításért. Így az RMDSZ jelöltje nem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatszámot, és a színtiszta magyarlakta település polgármestere az elkövetkező négy évben a Szövetség Romániáért Párt képviselője lett. /Önkormányzati választások Fehér megyében. Magyarlapád: üröm az örömben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2000. július 6.

Júl. 10-16-a között a Temes megyei Végváron Nemzetközi IKE-tábort szerveznek a IV. Református Magyarok Világtalálkozója keretein belül. A rendezvényen a romániai református fiatalok mellett kárpátaljai, vajdasági, anyaországbeli, sőt kanadai IKÉ-seket, összesen mintegy 250-300 keresztyén fiatalt látnak vendégül. A táborban pécsi és kolozsvári teológus professzorok tartanak előadásokat. Július 11-én, a rendezvény keretein belül tartják a Temes megyei református lelkészek értekezletét. Július 13-án Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdet igét. /(Pataki Zoltán): Nemzetközi IKE-tábor Végváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2000. július 6.

Júl. 5-én a magyar demokratikus baloldalnak a nemzeti kérdéshez való viszonyáról rendezett műhelyvitát az MSZP Közép- és Kelet-Európa Tagozata Budapesten. Horn Gyula volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az európai uniós csatlakozás azért nemzeti ügy, mert ez ad lehetőséget Magyarország évszázados elmaradásának felszámolására. Az Európai Unió számára minden más állam felvételénél nagyobb jelentőséggel bír Magyarország csatlakozása, ugyanis ez lehetővé tenné az elszakított magyar nemzetrészek felzárkózását is - mondotta. Tamás Gáspár Miklós az emberi történelem egyik legsikeresebb intézményének nevezte a demokratikus nemzetállamot, amely integrálni tudta a különböző fajú, vallású, etnikumú embereket. Tabajdi Csaba /MSZP/ országgyűlési képviselő, a tagozat elnöke szerint a "magyarkodó Fidesznek" torzuló, míg a "rasszista MIÉP-nek" torz a nemzettudata. Az MSZP nemzeti párt, létrejötte pillanatától kezdve elkötelezetten igyekszik szolgálni a nemzet, a nép, az egész magyar társadalom érdekeit. Annál fontosabb nemzeti tett ugyanis nem lehetett, ahogy 1995-96-ban az országot stabilizálta, az összeomlás széléről a fenntartható gazdasági növekedés pályájára állította. Tabajdi szerint a Fidesz megosztja, polarizálja, kettészakítja Magyarországon a társadalmat, a határon túl pedig a kisebbségi létben élő nemzeti közösségeket. Bírálta ugyanakkor az MSZP-t, amely nézete szerint a legtöbb esetben érzéketlenül hallgat és nem állít alternatívát a nemzeti egységgel, a magyar nemzettudat korszerűsítésével, a kisebbségbarát társadalmi környezet meghonosításával kapcsolatban. /A magyar baloldal és a nemzeti kérdés. Tabajdi: Az MSZP nemzeti párt... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2000. július 7.

Az Európa Parlament e heti ülésén Romániát és Bulgáriát törölte a schengeni országok térségébe belépő vízumköteles országok listájáról. A vízumkötelezettség megszüntetéséről a döntőszót az Európai Unió Minisztertanácsa mondja ki. /Újabb fontos lépés a vízumkötelezettség eltörlésére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./

2000. július 7.

Mugur Isarescu miniszterelnök a bukaresti amerikai nagykövetségen rendezett A román etnikumközi viszonyok modellje című konferencián felszólalt. Kijelentette: Tíz éven belül javulni fog a romániai nemzeti kisebbségek helyzete. Ilyen téren főként a helyi önkormányzatok törvényének újragondolása, a helyi autonómia kiszélesítése a járható út. A kormányfő elmondta, hogy készülnek más jogszabályok is, amelyek az etnikumok helyzetén javítanának, így például a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját ratifikáló tervezet, a Nemzeti Kisebbségi Intézet megalapítása, diszkriminációellenes jogszabályok és kisebbségügyi törvény. "Külön figyelmet fordítunk majd az egyes közösségeknek történő visszaszolgáltatásokra" - tette hozzá Isarescu. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 7./

2000. július 7.

Harmadszorra sikerült megválasztani Maros megye tanácsának vezető testületeit. Az RMDSZ mint a megye legerősebb politikai szervezete, magának követelte a megyei tanács elnöki tisztségét. Ehhez az RMDSZ 17 szavazata mellé még legalább öt "más" szavazatra is szükség volt. Ezt a Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) vállalta. Így a júl. 6-i szavazás eredménye: tíz év után Virág György személyében magyar tanácselnöke van a megyének, (23 szavazattal), két alelnöke pedig Toganel Ioan (28) és Vasluian Ioan (24). A szavazás előtt Teodor Giurgea /PUNR/ kifejtette: megengedhetetlen, hogy egy megyét egy kisebbség képviselője vezessen, emiatt 10 órakor még az ortodox templom harangjait is meghúzták. - Virág György székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat. A megyei tanács állandó bizottsága 9 tagú lett. Az elnök és a két alelnök mellett két RMDSZ-es /Dónáth Adél és Benedek Imre / is tagja az állandó bizottságnak. - Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke a Népújságnak elmondta: Nagy sikernek könyveljük el, hogy Virág György lett a megyei tanács elnöke. Ezzel az RMDSZ politikai súlya felértékelődik. Maros megyében az RMDSZ 29 polgármesterének, 43 alpolgármesterének, 459 tanácsosának egyáltalán nem mindegy, hogy Virág György irodájában intézheti a választások által rábízott dolgokat vagy másutt. /(mózes) [Mózes Edit]: Virág György lett az elnök. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

2000. július 7.

Az RMDSZ átmeneti állapotként elfogadja a multikulturális egyetemet, de a szövetség végső célja az önálló magyar nyelvű egyetem létrehozása - nyilatkozta Kötő József oktatásügyi államtitkár. Hangsúlyozta, az RMDSZ hajlandó kompromisszumként elfogadni a multikulturális oktatási formát, de csak abban az esetben, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) új chartája - július 8-án esedékes módosítását követően - biztosítani tudja a döntéshozatali szabadságot a magyar nyelvű oktatási vonal számára. Erre az államtitkár szerint azért van szükség, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen jelenleg létező magyar nyelvű vonal be tudjon indítani minden olyan oktatási formát, amely szükséges egy versenyképes közösség létrehozásához. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a magyar oktatási vonalnak saját költségvetése legyen, maga döntsön a versenyvizsgák kiírásától kezdve az oktatói személyzet felvételén keresztül a tanterv kidolgozásáig minden, a magyar nyelvű oktatással kapcsolatos kérdésről. Ez csak egyetlen struktúrában valósítható meg: ha önálló magyar katedrák és magyar karok létesülnek /Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

2000. július 7.

A magyar kormány meghívására június végén a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Hannoverben, a magyar pavilonban a világ magyarságát képviselte. Az együttes tagjai az elmúlt hét végén tértek haza a világkiállításról, ahol nagy sikert arattak. András Mihály, a együttes művészeti vezetője nyilatkozott a hannoveri útról. A magyar nemzet kultúrájában egységes, államhatárainktól függetlenül Ezért képviselték a magyar nemzetet, hiszen műsoruk a kárpát-medencei magyarok népi kultúráját tükrözte. Hannoveri magyar családok szállásolták el őket. - Fellépéseiken majdnem minden alkalommal a külföldiek is beálltak a táncba. Azt mondták a táncukról, hogy óriási benne az életerő, hiteles, mert létező népi kultúra. /Daczó Dénes: Beszélgetés András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ A hannoveri világkiállításon való fellépés után az együttes tagjai is érezhetik, érdemes itt dolgozni, állapította meg András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója. A világ felfigyelt az együttesre. Az együttes fellépett Bábolnán és Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozóján. - Az idei esztendő rengeteg fellépési lehetőséget jelent az együttesnek. Idén is megrendezik például a Prímások Találkozóját, augusztusban Kelet-Magyarországon vendégszerepnek, október 2-án fellépünk Budapesten, a Nemzeti Színházban Tímár Sándor koreográfus születésnapi gálaműsorán. Október 13-14-én ünneplik a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes harmincadik születésnapját. Még idén fellépnek az anyaország határain túli nagyobb magyar településeken, hét országot érint ez a turné. Elkíséri őket a Duna TV és az MTV1 stábja. /Szatmári László: Beszélgetés András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

2000. július 7.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakmai tevékenységét különböző szakértői, javaslati joggal rendelkező bizottságokban végzi. A köztudatban státustörvény néven megismert jogszabálytervezettel kapcsolatosan Varga Attila adott összefoglalót. A jelenleg kidolgozott koncepció kedvezményekről, tételes jogosítványokról és nem státusról, jogállásról szól. Valamennyi szakértői bizottság háromszor ülésezett, a harmadik ülésre, júniusra a magyarországi minisztériumok elkészítették "A szomszédos államokban élő magyarokat megillető egyes kedvezményekről" szóló törvény koncepcióját, melyet a szakértői bizottságok megvitattak. Júl. 15-ig a szaktárcák egyeztetnek, majd a kormány elfogadja a koncepció tézisét. Ezután kezdik el a kodifikációs, szövegszerkesztési munkát, amit a MÁÉRT csúcstalálkozója szeptember elején megvitat és ajánlásokat fogalmaz meg. Ezeket figyelembe véve, a kormány véglegesíti a törvénytervezetet és benyújtja az Országgyűlésnek, amely még az idén megkezdi a vitát, esetleg el is fogadja a törvényt. A törvény a szomszédos, az utódállamokban élő magyarságra vonatkozik, és nem vonatkozik a nyugati magyarságra. - Ami vélhetőleg szabályozásra kerül: a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy magát magyarnak vallja, illetve nyelvismerettel kell rendelkezzék. Mindez azonban kidolgozásra vár. A jogosultakról a határon túli magyar szervezetek fognak ajánlást tenni és egy magyar hatóság dönt. - A főbb területek, amelyekre a jogosítványok vonatkoznak majd: az oktatás, egészségügyi ellátás, szociális jellegű kedvezmények, munkavállalás területén gyakorolható jogok. /Varga Attila: Tájékoztatás a "státustörvényről" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./


lapozás: 1-30 ... 1951-1980 | 1981-2010 | 2011-2040 ... 4081-4106




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék