udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 4106 találat lapozás: 1-30 ... 2011-2040 | 2041-2070 | 2071-2100 ... 4081-4106 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2000. július 11.

A romániai iskolák rehabilitációs programja keretén belül Hargita megyében 19 iskolát újítanak fel. A munkálatok összértéke megyeszinten 4,8 millió dollár, a pénzügyi alapot kedvezményes kamatú kölcsönként a Világbank biztosítja a tanügyi tárcának. Az első körben a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium épületén, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző két épületén, a csíkszeredai építőipari szakközépiskola, a dánfalvi közpiskola 1-4. osztályos iskolájának épületén, valamint a balánbányai szakközépiskolán végzik el a munkálatokat. /Sarány István: Iskolarehabilitációs program. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2000. július 11.

A Kelet-európai ifjúsági tíznapos fesztiválzenekar-tábor színhelye a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola /Csíkszereda/ volt. A Kárpát-medence különböző helységeiből érkezett középiskolás diákokból alakult zenekar a táborozás alatt fellépett Marosvásárhelyen és Csíksomlyón, és Székelyudvarhelyen. /Komoróczy György: Hangverseny a plébániatemplomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2000. július 11.

A csíkszépvízi születésű Sebestyén Péter római katolikus plébános, aki most Erdőszentgyörgyön teljesít szolgálatot kiadta Életutak /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című könyvét, amelyben szentek, egyházi ünnepek, tanulmányok, előadások, cikkek, prédikációk sorakoznak. A szerző a Marosvásárhelyi Rádióban hetente jelentkezik, emellett folyik a templomépítés Erdőszentgyörgyön. A szentek sorából nem hiányoznak a magyar szentek, Árpád-házi Szent Margittól Árpád-házi Szent Erzsébetig, Szent István királytól Szent Imre hercegig. /Ferencz Imre: Egy hiánypótló könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2000. július 11.

Nyolcadik éve szervez nyári táborozást a magyarországi Széchenyi Kör Ifjúsági Szárnya. A táborozáson Jugoszláviából, Szlovákiából, Magyarországról és Romániából érkezett diákok vesznek részt. Az elmúlt években Nyíregyházán, Sopronban, Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Óbecsén verhettek sátrat a fiatalok. Az idén Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezték meg a nyaralás központját. Az egyhetes kirándulás alatt a széchenyisek a Gyimesekbe, Háromszékre, Gyergyóba, Székelyudvarhelyre, valamint Kolozsvárra rándulnak. /(Daczó Dénes): Széchenyisek táborozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2000. július 12.

Ismeretes, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa múlt héten elfogadta a BBTE új Chartáját. A megszavazott változat nem rendelkezik a szenátus magyar tagjai által javasolt 5 önálló magyar kar létrehozásáról. A testület jelenlévő magyar tagjai egységesen tartózkodtak a szavazástól. A BBTE új Chartájának értékeléséről Kötő József oktatási államtitkárt kifejtette: Tartózkodásukkal a magyar oktatók kifejezték, hogy a Chartát nem tartják elég jónak, de mindenképpen előrelépésnek értékelik. A Charta meghatározása szerint az oktatási vonal az oktatási folyamatnak olyan szerveződési formája, amely kifejezésre jut katedrákban, főosztályokban és karokban. Ehhez azt is hozzá teszik, hogy egy fakultáson belül több oktatási vonal létezhet. Gyakorlatilag tehát távlatilag megfogalmazódik a katedrák és fakultások létrehozásának a lehetősége. A Charta biztosítja a képzésformák kezdeményezését, a tanerőkkel való gazdálkodás jogkörét, a versenyvizsgák meghirdetését, a tantervek összeállításának a felülvizsgálatát. Vagyis mindazokat az alapvető didaktikai feladatköröket elláthatja, amelyek lehetővé teszik a kezdeményezést és az illető oktatási vonal fejlesztését. A Charta egyik gyengesége, hogy bonyolult döntési jogkört ír le, amely nagyon elhúzhatja az oktatási vonal kezdeményezését. Amennyiben a főosztály indítványát a kari tanácsban leszavazzák, akkor ennek joga van azt a szenátus elé terjeszteni. A szenátus a javaslatot csak kétharmados többséggel szavazhatja meg. Ha viszont ez mégis megtörténik, paritásos bizottságot hoznak létre, amelyik kidolgozza a mindkét fél számára elfogadható megoldást. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a kezdeményezéseket ne szavazzák le már az első menetben. Ugyanakkor viszont beláthatatlan ideig elhúzhatják az ügyet. Az oktatási vonalak a titkárságon belül külön személyzettel és organigrammával fognak rendelkezni. A Charta szerint az adott oktatási vonalon belül csakis az illető oktatási vonal képviselőinek az egyetértésével lehet bizonyos képzéseket megszüntetni. Ezzel törvényesítették mindazt, ami eddig is létezett. A Charta előírja az egyetemi könyvtár mellett egy tudományos tanács működését, amelynek kötelező módon a magyar rektor-helyettes is tagja. A Charta szerint törvénybe iktatják a többnyelvűséget, lehetővé teszik az illető oktatási vonal nyelvének az akadémiai életben való használását. Az új Charta értelmében most a magyar tanulók olyan szakra is jelentkezhetnek, ahol nincs magyar oktatás. /Papp Annamária: Továbbra sem mondanak le az önálló oktatási struktúrákról. Kötő József államtitkár a BBTE új Chartájáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2000. július 12.

Dr. Tonk Sándor történész-professzor az egyházi hátterű erdélyi magyar magánegyetem létrehozását célul tűző Sapientia Alapítvány kuratóriumának vezetője nyilatkozott a felsőfokú magyar oktatás távlatairól. Kifejtette, hogy a mindenkori román politikai elit tisztában van azzal, hogy egy önálló magyar egyetem lassítja, fékezi az asszimilációt. Ha egy közösség társadalmi struktúrája csonka, hiányzik belőle az értelmiségi elit, felgyorsul az asszimiláció folyamata. A román politika következetesen elutasítja a magyar egyetemet.1990 óta a magyar diáklétszám ugrásszerűen növekedett, a tanárok száma is több mint megkétszereződött. Kolozsvárott pillanatnyilag közel 3 és fél ezer magyar hallgató tanul anyanyelvén, emellett még több mint ezer román nyelven. Várhatóan tovább növekedik a diáklétszám az elkövetkezendőkben. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére 2010 táján romániai viszonylatban 30-35 ezer magyar egyetemi hallgatóval számolhatunk. Jelenleg az összlétszám 15 ezres. Egyharmaduk tanul magyar nyelven, kétharmaduk románul. - Az elmúlt tíz évben néhány életerős kezdeményezés indult be. Ezeket össze kell fogni. A magánegyetem létrehozásának célja: egyetlen intézményi keretbe foglalni a magánjellegű felsőoktatási kezdeményezéseket. - Az egyetem létrehozása a jelenlegi kétmilliárdnak sokszorosát igényli. Ez hosszú folyamatot jelent. - A kuratórium munkájába valamelyest befolyik a Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatala felügyelete alatt működő programiroda, valamint a kolozsvári programiroda munkája. Ugyanakkor létezik a magyarországi programtanács, amelynek elnöke Hámori József, volt miniszter, tagjai pedig a magyar tudományos élet személyiségei. A programtanács koordináló testület, amely tanácsaival, elképzeléseivel próbálja befolyásolni a folyamatot. A két programiroda a különböző előkészületi munkálatokat végzi, elemzi a beérkező pályázatokat, ugyanakkor előzetes elképzeléseket, terveket dolgoz ki. Ebben a struktúrában a kuratórium a beérkezett javaslatok, pályázatok alapján hoz döntéseket. Első lépésként a kuratórium pályázatokat írt ki, hogy feltérképezze, milyen igények, életképes javaslatok, kezdeményezések vannak. Kiderült, hogy egész sor kezdeményezés szétfoszlott, mert nem tudott olyan javaslatot letenni az asztalra, amit el lehet fogadni. Az első pályázati fordulóban három javaslatcsomagot dolgoztak ki. Az egyikben pályázatokat kértek olyan szakokra, tanszékekre, amelyek már a 2000-2001-es tanévben beindíthatóak. Ebben a pályázati csomagban ilyen egyetlenegy volt: a csíkszeredai javaslat, amely négy szak létrehozását tűzte célul. Ezek az iratcsomók már Bukarestben vannak az illetékes bizottság előtt, és ígéret van arra, hogy még a nyári szünet előtt letárgyalják. Ha ez megtörténik, jó az esély arra, hogy ősszel valóban be lehet indítani itt a négy szakot. Ami azt jelentené, hogy itt fog indulni az erdélyi magyar magánegyetem. Illetve hozzátartozik a képhez a Partiumi Keresztyén Egyetem is. Tehát hosszú távon körvonalazódik az a kép, amely valóban Csíkszeredától Nagyváradig fogná össze a magánegyetemi oktatási hálózatot. Az elképzelések szerint Kolozsvárott lenne a rektorátus, a különböző városokban - attól függően, hogy milyen jellegűek és milyen méretűek az intézmények - vagy prorektorátusokat, vagy dékánátusokat fognak felállítani.Amikor létrejön a magánegyetem, fokozatosan megtörténik a távoktatás leépítése, illetve beépítése. A távoktatási tanfolyamokat le kell telepíteni. Csíkszeredában ezt meg lehet csinálni. Második fokon olyan tervekkel lehetett pályázni, amelyek hosszabb kifutási idejűek. A harmadik pályázati lehetőség a háttérintézményekre vonatkozik. Ezt elsősorban Kolozsvár számára írták ki, mert itt nincsenek kollégiumok /bentlakások/, tanári lakások, könyvtárhelyiségek. - Nagy kérdés az, hogy miből fog működni az intézmény. A támogatást nyújtó magyar kormánytényezők bizonyára felmérték, hogy milyen óriási felelősség nehezedik a vállukra. Folyamatos támogatásról lehet szó. A tandíjnak méltányosnak kell lenni és csak nagyon indokolt esetben kell tandíjhoz folyamodni. /Sarány István: Kétmilliárd forinttal nem lehet csodákat művelni. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

2000. július 12.

Magyarország 29,37 milliárd forintos kárigényt kíván érvényesíteni a szamosi és a tiszai ciánszennyezést okozó Aurul anyavállalata, az Esmeralda ausztrál cég felszámolási eljárása során - olvasható a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda közleményében. A kárösszeget Gönczy János kormánybiztos jelentette be. /Kártérítési követelés a ciánszennyezésért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

2000. július 12.

Júl. 11-én a földtörvény Hargita megyei alkalmazásáról tartottak sajtótájékoztatót, megállapítva, hogy a törvény alkalmazása jó úton halad. Sarca Mihai alprefektus ismertette a törvény alkalmazásáért alakult bizottságok tevékenységét. A megyében összesen 227 492 hektárt igényeltek vissza, ebből 150 220 hektárt már visszakaptak a tulajdonosok. Eddig a megyei bizottság a lövétei, csíkszentdomokosi és gyergyóújfalvi területekről szóló igazoló iratokat fogadta el, fenntartásokkal a tölgyesi és homoródalmási területek dokumentumait. Előkészületben van Székelykeresztúr, Szentábrahám, Csíkkarcfalva, Székelyderzs, Homoródszentmárton, Újszékely és Korond dokumentációja is. /Kovács Attila: A földtörvény alkalmazásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

2000. július 12.

Kolozsváron a júl. 10-i vita során a tanács nem járult hozzá ahhoz, hogy Janovics Jenő mellszobrának felállítására pénzt utaljanak ki. A tanácsosok elutasították az Antonescu marsall szobrára a polgármesteri hivatal által előirányzott pénzösszeget. A vita során Vekov Károly RMDSZ-es városatya javasolta: állítsanak teljes alakos szobrot Márton Áron római katolikus püspöknek. Második próbálkozásra a tanácsi többség megszavazta a javaslatot. Az RMDSZ-tanácsos reméli, hogy a tanácsi nagykoalíció a fent említett terv elfogadásakor is működni fog. /Márton Áron-szobor épülhet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2000. július 12.

Júl. 11-én Nagykárolyban a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója Partiumi Rendezvényei keretében emlékeztek a város nagy szülöttjére, a bibliafordító Károli Gáspárra. Barcza Dániel esperes Károli Gáspárról szólva megállapította: "Ma is ámulattal tölt el bennünket, hogy a bibliafordító lelke milyen csodálatosan simult a magyar nyelvhez és Isten igéjéhez." Csűry István Károli Gáspár magyar Bibliájának jelentősége múltunkban, valamint üzenete a jelen és a jövendő nemzedékeknek című dolgozatát olvasta fel. Károli Gáspárnak a templomkertben álló szobránál folytatódott az ünnepség. Megnyitották a Keresztyénség Erdélyben című fotóművészeti kiállítást. A résztvevők autóbusszal Ady Endre szülőfalujába indultak, ahol dr. Németi János történész tartott előadást. /Boros Ernő: Károlyi Gáspárra emlékeztek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./

2000. július 12.

A magyar reformátusok világtalálkozója eseménysorozatának egyik színhelye Szilágynagyfalu, ahol július 15-16-án kerül sor rendezvényre. A két napon át tartó program egyik szervezője a szilágysomlyói református egyházmegye. Az ünnepségre várják a faluból elszármazottakat is. Az ünnepi istentiszteletet követően lesz zászlóavatás, népművészeti és fényképkiállítás. Egyúttal megemlékeznek a szilágynagyfalui oktatás 400 esztendejéről is, amire Srankó Ferenc történelemtanár már régóta készül. Bemutatják Major Miklós néprajzkutató, helytörténész monográfiáját, aki Kémer és más szilágysági települések krónikája után Szilágynagyfalu monográfiáját is megírta. /(Fejér László): Szilágynagyfalu és világtalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

2000. július 12.

Júl. 12-én a csíkszeredai Regionális Képzési Központ (RKK) vezető munkatársai sajtóértekezleten számoltak be a Vidékfejlesztési szakképzés szakmai megalapozása és akkreditációra való előkészítése című program eredményeiről. Elmondták, hogy a bukaresti akkreditáló bizottság előtt van az erdélyi magyar magánegyetem keretén belül működni kívánó szak iratcsomója. Anyagi támogatója az Apáczai Közalapítvány, szakmai partnere pedig a gödöllői Szent István Egyetem agrárszociológiai tanszéke. Ez a program túl kívánt lépni a kihelyezett tagozatok gyakorlatán. A saját egyetemi oktatószemélyzet kialakításával kapcsolatban elmondták, hogy a központ 12 munkatársa közül hét olyan hároméves doktorátusi képzésre nyert felvételt, amely lehetővé teszi, hogy a fokozat megszerzése után a majdani egyetemen dolgozhassanak előadóként. /Vidékfejlesztési szakképzés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./ A RKK a Sapientia Alapítvány meghirdette szakindítási pályázaton a vidékfejlesztési szak indítási kérelmére kapott pozitív jelzést. Biró Zoltán az RKK elnökségének tagja elmondta, hogy intézményfejlesztésre 900 ezer dollárt pályáztak meg. Az elképzelések szerint épületnek megfelelne a Csíkszereda központjában elkezdett önkormányzati tulajdonú könyvtár épületének bővítése. /(Daczó Dénes): Kié lesz az intézményfejlesztés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2000. július 12.

A Bács-Kiskun megyei múzeumok székelyvarsági kutatócsoportja dr. Bárth János vezetésével megjelentette a Székelyvarságról szóló monográfiát Kecskeméten. Az 576 oldalt kitevő néprajzi monográfia összeállításában közreműködtek székelyudvarhelyi kutatók is. A Székelyvarságról írt néprajzi monográfiával a kecskeméti-székelyudvarhelyi kutatócsoport a magyar nép tanyavilágát mutatta be. /Dr. Kardalus János: Havasalja havasa. Székelyvarság néprajzi monográfiája. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

2000. július 12.

1989 után megindultak az egyházi építkezések. Temesváron regáti mintára szabott ortodox templomocskákat is építettek, melyek nem válnak Temesvár díszére. Főleg a nyugati támogatást élvező egyházak és szekták törtek előre, épül Temesváron az Új Ezredév református templom, melyet Makovecz Imre világhírű építész olyannak tervezett, hogy a temesvári magyarság kulturális központjául is szolgáljon. Most a baptista felekezet kapott építési engedélyt. Ez lesz a baptisták tizedik temploma Temesváron. Az épületegyüttes a templomon kívül otthont ad egy baptista líceumnak, lesz még benne tornaterem, úszómedence, közkönyvtár és óvoda. /Jóváhagyták a tizedik baptista templom építési tervét. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./

2000. július 12.

Júl. 2-án második alkalommal tartottak falutalálkozót Árapatakon. A helyi fúvószenekar és székely ruhába öltözött lovasok járták körül a falut. Igét hirdetett Vetési László Kolozsvárról, a Diaszpóra Alapítvány igazgatója. Az istentisztelet után Lőrinczi Etelka néprajzkutató tartott színvonalas előadást az árapataki varrottasokról. Felavatták az első és második világháborúban elesettek emlékművét. Marinescu Dumitru, nemrég megválasztott polgármester román és magyar nyelven méltatta az eseményt. Árapatakon hosszú évek után a román zászló mellett helyet kapott a piros-fehér-zöld lobogó is. /Molnár Sándor: Millenniumi falutalálkozó és emlékműavatás Árapatakon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

2000. július 12.

Szilágy megye Limes című, negyedévente megjelenő művelődési folyóirata kísérletképpen egyesült a hasonló profilú máramarosi Archeus című folyóirattal; közösen adták ki az idei összevont két első számot 368 oldalon. Ez kényszerszülte helyzet, mert egyre nehezebb pénzt találni művelődési célokra. A szilágysági része a folyóiratnak kétnyelvű, indulásától kezdődően teret nyújtott magyar nyelvű irodalomnak, esszéknek, tanulmányoknak. Ezúttal Balla Zsófia lírai esszéjét közölte (Könyv a vízben), továbbá verseket Fazakas László és Visky András lelkészköltőktől. A magyar nyelvű rész e számban a vallásos tematikát helyezte előtérbe, hozott egy részletet Zilah vallási életéről Kovács-Kuruc János helytörténész készülő monográfiájából. /Limes és Archeus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

2000. július 13.

Júl. 9-én tartották meg Zilahon a Zilahi Református Egyházmegye főrendezvényét a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója keretében, Tőkés László püspök részvételével, istentiszteletekkel, ünnepi műsorral, könyvbemutatókkal, koszorúzással, kiállítással. A belvárosi templomban tartották meg az ünnepi istentiszteletet, a másik helyszín a Kálvineum volt, jelenleg művelődési ház, ahol a hívek bérlőkként jelentek meg egykori saját otthonukban. Apa és fia címmel a két Wesselényiről tartott előadást dr. Kovách Géza, a Zilahról Aradra elszármazott történész. Ismertették Kovács-Kuruc János helytörténész Szilágysági magyarok című munkáját, továbbá a Molnár Kálmán esperes Tövisháti emlékezések 1989-1999 című, a menyői száműzetésről szóló könyvét. Fellépett a Zilahi Református Wesselényi Kollégium kórusa, majd megkoszorúzták a Wesselényi-szobrot és az Ady mellszobrot. A kanadai származású Brian Johnston fotókiállításán a zilahi egyházmegye műemléktemplomait mutatta be. Brian Johnston hét éve él Romániában, a Kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben angol nyelvet és zenét tanít. Tőkés László püspök hirdetett igét az épülő zilah-ligeti református templomban. Kifejtette: "A jövendőt keresve az Urat tartjuk hajlékunknak, mert aki templomot épít, az toronyiránt halad, az Úr felé a kiutat keresve". A Szilágyságban a legjobb az egyházi demográfiai mutató, mert népe belegyökerezett múltjába. /Fejér László: Világtalálkozói vasárnap rendezvényei. "A Szilágyság újrafelfedezése" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2000. július 13.

Idén az első félévben 4.977 bevándorlási engedély iránti kérelem érkezett Magyarországon a hivatalokhoz, a kérelmezők döntő többsége - 3.160 személy - magyar nemzetiségű. A bevándorlási engedélyt kérelmezők listáján első helyen román állampolgárok szerepelnek, őket követik a kínaiak és a jugoszlávok. - Jelenleg 76.052 külföldi él bevándorlási engedéllyel Magyarországon. Tavaly az előző évhez képest 20 százalékkal több, összesen 12.592 bevándorlási kérelmet regisztráltak. 1999-ben 6.066 - döntő többségében magyar gyökerekkel rendelkező - személy szerezte meg a magyar állampolgárságot honosítás, visszahonosítás útján. Az év első hat hónapjában 2.636 személy lett magyar állampolgár, 175 esetben történt elutasítás. Az új magyar állampolgárok 17 százaléka visszahonosított, 75 százaléknak pedig felmenői között voltak magyar állampolgárságúak. A honosítottak, visszahonosítottak több mint fele Romániából települt át, és jelentős a Jugoszláviából áttelepültek száma is. Magyar állampolgárságuk igazolását tavaly 4264-en kérték. Magyar állampolgárságról összesen 995-en mondtak le, fele annyian, mint 1995-ben. - Magyar gyökerekkel nem rendelkező személynek 12-15 évet kell várnia, hogy teljes jogú magyar állampolgár legyen, ez az időszak magyar nemzetiségű személyek esetében sokkal rövidebb. /Erdélyi a Magyarországra bevándorlók többsége. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

2000. július 13.

A kormány július 13-i ülésén Hargita megye megüresedett prefektusi tisztségébe kinevezte Kontesweller Józsefet, a Gyergyószentmiklósi RMDSZ elnökét, a Gyergyói Területi Szervezet ügyvezető elnökét. Dézsi Zoltán volt prefektust a helyhatósági választásokon megyei tanácsosnak, majd a Hargita Megyei Tanács alelnökévé választották meg, és ez a tisztség összeférhetetlen a kormányzati tisztséggel. Kontesweller József 1993-től mostanáig Gyergyószentmiklóson, a Polgármesteri Hivatalban a Környezetvédelmi és a Turisztikai Információs Osztályt vezette. 1996-tól a Gyergyószentmiklósi RMDSZ elnöke, 1997-től az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének ügyvezető elnöke. 2000. június 4--én városi tanácsossá választották. /Kontesweller József az új Hargita megyei prefektus. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13. - 1763. sz./

2000. július 13.

Miután Demeter Jánost a június 4-i helyhatósági választások során megyei tanácsosnak, majd a Kovászna Megyei Tanács elnökévé választották, megüresedett az RMDSZ-t megillető kormányfőtitkár-helyettesi szék. A tisztségbe az RMDSZ vezetése Modok Gusztávot jelölte, akit a kormány július 13-i ülésén ki is nevezett a miniszterelnök. Modok Gusztáv 1993-1996 között több nagyváradi vállalat gazdasági igazgatója volt, 1996-tól Bihar megye alprefektusa. 2000 tavaszán lemondott tisztségéről. Több jogi és közgazdasági témájú tanulmány és szakdolgozat szerzője. /Modok Gusztáv kinevezése kormányfőtitkár-helyettesi tisztségbe. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 13. - 1763. sz./


lapozás: 1-30 ... 2011-2040 | 2041-2070 | 2071-2100 ... 4081-4106




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék