udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4106
találat
lapozás: 1-30 ... 2341-2370 | 2371-2400 | 2401-2430 ... 4081-4106
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2000. augusztus 18.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete székházában - az Európai Unió PHARE programjának keretében - oktatási és információs központ létesült. Az itteni központ még az év folyamán még négy megyében (Kolozs megyében is) fiókirodákat szervez. /Oktatási és információs központ a gazdáknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2000. augusztus 18.
Csángóföldön, Bákó megyében még mindig tisztázatlan, hogy tanulhatják-e anyanyelvüket azok a csángó gyermekek, akiknek a szülei hivatalosan, a törvényes előírásoknak megfelelően kérték ezt. Múlt héten Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter tárgyalt a Bákó megyei hatóságokkal. Látható volt, hogy a Bákó megyei tanfelügyelőség a legfőbb akadályozója a magyar oktatás bevezetésének. - Aug. 11-én a prefektúra és a tanfelügyelőség képviselői találkoztak a csángószervezet képviselőjével. Ezen a megbeszélésen egy tapodtat sem haladtak előre. /Zsehránszky István: Nyelvüldözés? Félrevezetés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2000. augusztus 18.
Aug. 16-án Kolozsváron, a Brassai Gimnáziumban ünnepelték az irodalombarátok a 75 esztendős költő, Csávossy György legújabb, Ilyenkor ősszel című verseskötetének megjelenését. Az egybegyűlteket Szabó Árpád unitárius püspök házigazdaként köszöntötte, majd Lászlóffy Aladár költő méltatta pályatársát. /Sándor Boglárka: Az erdélyi öröm költője. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2000. augusztus 18.
Az Erdély Kárpát Egyesület aug. 2. és 6. között az Avasban, a Luna-forrásnál tartotta meg az IX. Országos Vándortáborát, melyen több mint hatszázan vettek részt. Jöttek Magyarországról, Németországból, Ausztriából, de voltak Amerikából hazajött elszármazottak is. A táborozás szervezetten, rendezetten zajlott. Az EKE lapja, az Erdélyi Gyopár, melynek szerkesztői a mostani sátorozás alkalmából külön szatmári számot adtak ki. /Sike Lajos: Kinyílott az erdélyi gyopár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2000. augusztus 18.
Aug. 15-én kolostort avatott az ortodox egyház Székelyföld közepén, Marosfőn. Az ortodoxia az ország legmagyarabb megyéjében háborítatlanul terjeszkedett: püspökséget létesített Csíkszeredában, majd kolostort Marosfőn. Gál Éva Emese megállapította: ″egy vezetőségében is magyar többségű megye rábólintott, hogy földjén gyökeret verjen az ortodoxia, amely az itt élő többség szellemétől idegen vallásként ideológiai fegyverré is válhat. És ez történelmi vétek.″ /(Gál Éva Emese): Történelmi vétek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2000. augusztus 18.
Aug. 12-én tartották Mikefalván a felújított templom avatását. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. A templom fennállásának 100. évfordulója alkalmából kopjafát (Sebes Pál fafaragó művész alkotása) állítottak. /Somogyi Botond: Mikefalva ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2000. augusztus 18.
Immár negyedik alkalommal rendezték Gyergyószárhegyen aug. 12. és 15. között; a Száhegyi Napokat. A rendezvény lovasfelvonulással kezdődött, 20 órától József Attila-est címmel helyi fiatalok adtak elő versösszeállítást a Cika-teremben; ugyanitt nyílt kiállítás Ferencz Zoltán és Kristó Róbert képzőművészeti főiskolás fiatalok munkáiból. Aug. 13-a kiemelkedő rendezvénye volt Siklódy Ferenc gyergyószárhegyi grafikus Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című grafikai sorozatának kiállítása. A következő napon népművészeti vásár mellett népművészeti kiállítás nyílt Kiss Portik Irén kézművescsoportjának munkáiból, majd Szent Margit legendájának dramatizált változatát mutatták be helyi fiatalok. Este táncház következett. Augusztus15-én, Nagyboldogasszony búcsúnapján fogadták a búcsúra érkező keresztaljákat a főtéren, amely a fúvószenekar bemutatójának is színhelye volt. A szentmise után ökörsütéssel folytatódott az ünneplés a vásártéren. A helyi műkedvelők Ördögváltozás Csíkban címmel adott elő színpadi játékot. /Gál Éva Emese: Szárhegyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2000. augusztus 18.
Valamikor 3000 lelket számláló település volt az Arad megyei Simonyifalva, mára alig 800-900-an maradtak. A magyarlakta településen a kertészkedés jobban hoz a konyhára, a simonyifalvi fűszerpaprika országszerte híres. A kultúrélet szíve-lelke Szivós Imre volt kultúrigazgató, aki már nyugdíjas. Aug. 12-13-án tartották a falutalálkozót, 70-80 külföldön élő haza is jött erre az alkalomra. Ökumenikus istentisztelet után a jelenlévők meglátogatták az iskolát, kimentek a temetőbe, majd megtekintették a simonyifalvi Brittich Erzsébet festmény - és grafikakiállítását. A kultúrműsorban fellépett a helybeli Leveles, az asszonykórus. A falutalálkozó alkalmából végre kétnyelvű tábla is került a helység bejáratához. /Péterszabó Ilona: Jól sikerült a falunap Simonyifalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2000. augusztus 18.
Megjelent a Hazanéző /Korond/ új /XI. évf. 2./ száma, melyben Ambrus Lajos főszerkesztő búcsúzik a 80 évesen elhunyt kolozsvári régész-történész Ferenczi Istvántól, aki indulásától kezdve a folyóirat hűséges munkatársa volt. Kopjafáját aug. 13-án állították fel Korondon, az unitárius templom kertjében. /Olvasnivaló. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./2000. augusztus 18.
Magyarországon az utóbbi években jelentősen növekedett a bevándorlási kérelmet beadó külföldiek száma - tájékoztatott a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, aki szerint a kérelem növekedésének egyik oka vélhetően az, hogy hazánk belátható időn belül az Európai Unió tagja lehet, s emiatt vonzó célponttá vált. A bevándorlók legnagyobb részét a szomszédos országokban élő magyarok alkotják. Az illegálisan Magyarországon tartózkodó külföldiek száma több tízezerre tehető, 1998-ban mintegy 22 ezer, tavaly pedig 18 ezer külföldit utasítottak ki a különböző hatóságok az ország területéről. Magyarországon 1999 végén 71 705 külföldi állampolgár tartózkodott bevándorlási engedéllyel. Közülük a romániaiak száma a legtöbb, meghaladja a 30 ezret, ami háromszor annyi, mint a második helyen álló jugoszláviaiak száma. A Magyarországra bevándorolt külföldiek közül több mint 7 ezren a volt Szovjetunióból érkeztek. Meghaladja az 5 ezret a német, a 3 ezret az ukrán, illetőleg a 2 ezret a volt Csehszlovákiából érkezett állampolgárok száma. Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező mintegy 61 ezer külföldi között csaknem 12 ezer romániait, 5 ezer kínait, megközelítőleg 4 ezer jugoszlávot, 3.700-nál több németet, 3.300 amerikait, mintegy két és félezer ukránt, 2.100 lengyelt és több mint 1.600 görögöt tartanak számon. Az ilyen típusú engedélyt általában oktatási, üzleti, vagy munkavállalási céllal érkező külföldiek igénylik. Az ideiglenes tartózkodási engedélyt kérelmező külföldi személyek között szintén a román állampolgárok vezetnek, több mint 10 ezer kérelemmel, utánuk - 1.951 fő - következnek az ukránok, akiket a jugoszlávok, a kínaiak, a németek és az amerikaiak követnek. /Külföldiek Magyarországon: = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2000. augusztus 19.
Külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetet dolgozott ki és ajánlott a magyar törvényhozó szervek figyelmébe a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A világszervezet koncepciója nem ütközne a magyar kormány és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) által kidolgozott státustörvénnyel, hanem kiegészítené azt. A határon túli magyarok képviselői ellentmondásosan fogadják a külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezet hírét. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke aug. 18-i budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: a külhoni állampolgárság intézményének megteremtését többszintes, az európai gyakorlatban már létező jogi precedens alapján képzelik el. Dr. Zétényi Zsolt jogász részletesen ismertette Mádl Ferencnek, a Magyar Köztársaság elnökének, Orbán Viktor miniszterelnöknek, Áder Jánosnak, a magyar Országgyűlés elnökének és Dávid Ibolya igazságügyminiszternek elküldött tervezetet. A külhoni állampolgárság kedvezményezettjei a státustörvény koncepciójától eltérően magyar útlevelet kapnak, és a magyar állampolgárokhoz hasonlóan szabadon utazhatnak a schengeni területeken is. Egy másik eltérés a magyar kormány elképzeléséhez képest annak a szervnek a meghatározásában rejlik, amelyik arról hivatott dönteni, hogy ki esik a törvény hatálya alá. Az MVSZ úgy véli, hogy a külhoni állampolgárságot csakis egy arra hivatott magyar szerv adhatja meg, a határon túli magyar szervezet pedig csak ajánlást adhat a kérelmezőnek. Ezzel ellentétben a magyar kormány a határon túli magyar szervezetekre bízná a határon túli magyar kedvezményezett meghatározását. A külhoni állampolgárság apróbb részleteiben hasonlítana a státustörvény biztosította kedvezményekhez és jogosultságokhoz: magyar munkavállalás, orvosi ellátás, szociális háló, tanulási lehetőség. Mindezt a Magyarországon dolgozó külhoni állampolgárok adójából létrehozandó alapból, és a külhoni magyar állampolgár alapítvány segítségével finanszíroznák, így a magyar adófizetőket nem érintené közvetlenül a változás. A nem Magyarországon dolgozók önkéntesen adózhatnának az alapba. - Patrubány jelezte, hogy a jövő héten a törvénytervezetről egyeztető tárgyalást kezdeményez valamennyi magyar parlamenti párttal. - A határon túli magyarok képviselői ellentmondásosan ítélik meg a külhoni állampolgárságot. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke szerint a külhoni állampolgárság fogalma az erdélyi politikusok kedvence, amelyet a romániai parlamenti választások küszöbén kiújuló politikai harcban egymás ellen használnak fel. Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke jelezte: alaposan át fogják tanulmányozni az ajánlást. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a külhoni állampolgárság tervezete jövőbeli tanácskozás tárgya. Kiemelte: a státustörvény biztosította kedvezményekkel és jogosultságokkal az RMDSZ nincs megelégedve, mert alapvető igény az erdélyi magyarok számára a szabad mozgást biztosító útlevél birtoklása. A törvénytervezet szerint külhoni magyar állampolgárságot kaphatnának mindazok a kárpát-medencei és Duna-völgyi országokban élő magyarok, akik magyar nemzetiségűek, ismerik a magyar nyelvet és felmenőjük valamikor magyar állampolgárságot szerzett. A külhoni magyar állampolgárok nem rendelkeznének szavazati joggal, és nem szereznének automatikusan letelepedési engedélyt. /Elkészült a külhoni állampolgárság törvénytervezete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./2000. augusztus 19.
Aug. 20-ra meghívást kapott a székelyszentistváni rendezvényre, tájékoztatott Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet a vele készült interjúban. Az új nagykövet elmondta, hogy néhány nagyon fontos programon már sikerült jelen lennie. Az egyik a tusnádfürdői volt, ahol Orbán Viktor miniszterelnököt és Martonyi János külügyminisztert kísérhette. Marosvásárhelyen találkozott többek között Sütő Andrással, akit íróként is, politikusként is igen nagyra tart, egyúttal néhány Maros megyei vezetővel is sikerült informálisan beszélgetnie. Ellátogatott Gyulafehérvárra, mert szándéka az erdélyi magyar egyházak vezetőinél bemutatkozó látogatásokat tenni. Jakubinyi György érsekkel találkozott. Részt vett az unitáriusok szejkefürdői világtalálkozóján. - A készülő státustörvényről kifejtette: azok az emberek, akik munkát vállalnak Magyarországon, nem elvisznek valamint, hanem hozzáadnak a magyarországi teljesítményekhez. A viták kapcsán leszögezte: nincs értelme olyan törvény létrehozásának, mely bármiben is csökkentené és nem bővítené a kialakult, meglévő lehetőségeket. A törvény közös munka gyümölcse lesz, melyért a felelősség is közös. /Ferencz L. Imre: Beszélgetés ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN-nal, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./2000. augusztus 19.
Aug. 18-án ünnepélyes keretek között megnyitották a II. Szent István-napi Néptánctalálkozót a kolozsvári Állami Magyar Színházban. A hét végén Kolozs megye több településén emlékeznek az államalapító szent királyra: Inaktelkén, Kisbácsban, Szamosújváron, Várfalván, Magyarfenesen és Kalotaszentkirályon ünnepi rendezvénnyel készültek az eseményre. Augusztus 20-án, vasárnap Kolozsváron népviseleti felvonulásra kerül sor, majd a Szent Mihály-templomban tartanak ökumenikus istentiszteletet. /Megnyitották a II. Szent István-napi Néptánctalálkozót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./2000. augusztus 19.
Aug. 19-20-án tartják a Temes megyei Végváron a millenniumi rendezvények sorába tartozó falunapokat, a helybeli Riveto Egyesület szervezésében. A francia testvértelepülés képviselői évente kétszer eljönnek, tavasszal segélyekkel megrakodva és nyáron kikapcsolódni. A végváriak is jó néhányszor jártak Franciaországban. A Végvári Falunapokon lesz zenés felvonulás népitáncosok és lovasok részvételével, műsoros előadás, faültetés a parkban, a millennium és a testvérkapcsolatok tiszteletére. /Pataki Zoltán: Végvári-falunapok francia és magyar vendégekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./2000. augusztus 19.
Aug. 18-án Nagyenyeden megnyitották az ötödik nemzetközi képzőművészeti alkotótábort. Az augusztus 30-ig tartó esemény szervezői az Inter-Art Alapítvány és a nagyenyedi polgármesteri hivatal. A rendezvény fő szervezője, Balog István elmondta: az idén negyven résztvevőjük van, a külföldről is érkeztek meghívott, főleg fiatal képzőművészek. Az V. Nagyenyedi Nemzetközi Művésztelep minden résztvevőjének három-három ott készült alkotását mutatják be az augusztus 29-i táborzáró kiállításon /Ördög I. Béla: Megnyílt az V. Nagyenyedi Nemzetközi Művésztelep. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./2000. augusztus 19.
Az Élő Erdély (https://www.hhrf.org/erdely) elnevezésű honlap az első kizárólag interneten megjelenő, kiadó és szerkesztőség nélküli, nonprofit, alulról szerveződő romániai magyar folyóirat. Ezt a szolgáltatást 1998-ban indította két vállalkozó szellemű ifjú, a grafikus és programozó Sándor Levente és a honlap tartalmi részéért felelő Simon Attila. A szerkesztést illetve a honlap fenntartását természetesen többen felvállalták. A honlap állandó rovatai: hírösszefoglaló (Hír - Esemény - Szemle - Jegyzet - Pályázati Figyelő - Ifjúság), a Fórum (Napi bajunk - Politika - Levelező rovat - Apróhirdetések), az Utazó (Vidékek - Erdélyről röviden - Természet - Konyha) és a Könyvház, amely magába foglalja a Könyvajánlót, valamint az Olvasmányt. Nem hiányoznak olyan közérdekű rovatok sem, mint a Valutaárfolyam, a Gazdaság, a Számítástechnika, a Letölthető Programok, a Keresők, a Menetrend, az Időjárás, a Szótárak és az Ingyenes képeslapküldő szolgálat. A Magyar Elektronikus Könyvtár is fellelhető (Határon Túli Irodalom - Új könyvpiac - Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár - Forrás - Színház), akárcsak az Országos Széchényi Könyvtár, amely gazdag magyarországi és külföldi könyvajánló rovattal rendelkezik. A magyar Országos Oklevéltár honlapja a Mohács előtti okleveleket mutatja. Megtalálható a Magyarország levéltárai címszó is, valamint a Magyar Nyelvőr és a Magyar Periodika. /Klárik Attila: Élő Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./2000. augusztus 19.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium szörnyű állapotban volt már évek óta. Néhány hete munkások szállták meg az épületet. Az angol Institute for Historic Building Conservation és a Transylvania Trust Alapítvány több hazai és angliai szervezettel együttműködve elkezdte a műemlék-helyreállítást. Krizbai Jenő igazgatót elmondta, hogy az iskola díszterme 1995-ben beomlott. Kiderült, hogy a házi könnyező gomba pusztít. A Transylvania Trust Alapítvány 1996-ban megkezdte az egész iskola felmérését, kivizsgálását. Három év alatt elkészült a teljes dokumentáció és felújítási terv. Kül- és belföldi segítséggel folyik a felújítás, német, holland és amerikai támogatásból, jelenleg pedig az Európai Unió és az angol királyi ház a fő támogatók. Jelenleg folyik a fiúbentlakás tetőszerkezetének részleges felújítása, a főépület homlokzatának vakolása. - Baj csak az, hogy mindez az iskolaépületeken halaszthatatlanul elvégzendő helyreállítási munkálatok alig 5 százalékát teszik ki. A további 95 százalékra is segítségre szorul a kollégium. /Sándor Boglárka: Az angol királyi ház ragaszkodik hozzá. Megmenthetik a Bethlen-kollégiumot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./2000. augusztus 20.
Augusztus első hetében immár negyedik alkalommal szervezték meg Pannonhalmán a katolikus sajtóban dolgozók Kárpát-medencei találkozóját. A mostani rendezvény címe: Kisebbségek a médiában határon innen és túl (Kereszténység-kultúra-párbeszéd). A több mint 120 résztvevő előadások keretében ismerkedhetett a Kárpát-medence különböző államaiban élő magyar kisebbségek helyzetével, ugyanakkor a Magyarországon élő kisebbségek történetével. A megnyitón Várszegi Asztrik bencés főapát, Juhász Judit, a Magyar Rádió ügyvezető alelnöke, Sára Sándor, a Duna Televízió alapító elnöke, Szarka László, a MTA Kisebbségkutató Műhelyének igazgatója és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok hivatalának elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Ez utóbbi felszólalásában az egész Kárpát-medencét behálózó hírügynökség létrehozásának tervét is említette. Előadások hangzottak el többek között a Szent Korona történelmi szerepéről, a magyar-magyar kapcsolatok időszerű kérdéseiről, a kisebbségi konfliktusok megoldásának alternatíváiról. A rendezvényen az erdélyiek között jelen volt Tamás József segédpüspök, előadóként pedig Marton József egyháztörténész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem teológiai karának dékánja. /Csúcs Mária: Kisebbségi ismeretek. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./2000. augusztus 20.
Államalapító Szent István király nevét számos templom viseli a közel ezer éves erdélyi egyházmegyében, a legtöbb Székelyföldön található: Mikóújfalu, Árkos, Szörcse, Kovászna; Csöb, Ákosfalva, Mezőbánd, Mikháza, Disznajó, Csíkszentkirály, Ajnád, Hargitafürdő, Bükkhavas, Borszék, Borzont, Gyergyóbékás, Kicsibükk, Székelyszentkirály, Bethlen, Csicsókeresztúr, Mezőszengyel és Piliskitelep. /Szent István király védelme alatt. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./2000. augusztus 20.
Idén nyáron is több száz gyermek nyaralását biztosítja a Szokondon levő Szent Ignác Lelkigyakorlatos Központ. /Gyermekprogramok a szatmári egyházmegyében. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./