udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4106
találat
lapozás: 1-30 ... 2731-2760 | 2761-2790 | 2791-2820 ... 4081-4106
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2000. szeptember 18.
A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény előkészületeiről tárgyalt szept. 16-án Beregszászon Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak képviselőivel. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség és a három történelmi magyar egyház képviselői fejtették ki elvárásaikat. A tárgyalást követően Szabó Tibor elmondta: kész a koncepció, s a törvénytervezet - ha a kormány elfogadja - még az idén a parlament elé kerülhet. Örvendetesnek nevezte, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak képviselői támogatják a törvényt, egyetértenek a tartalmával, és konszenzus van közöttük abban is, hogy annak a szülőföldön maradást kell szolgálnia. Nincs nézetkülönbség a kárpátaljai magyarok szervezetei és egyházai között abban a tekintetben sem, hogy a kettős állampolgárság vagy külhoni állampolgárság kérdéséről a törvény elfogadása után lehet majd beszélni - fűzte hozzá Szabó. Kovács Miklós KMKSZ-elnök, aki egyben az ukrán parlament képviselője is, kifejtette: Kárpátalján nem tapasztalhatók ellentétek annak kapcsán, hogy a határon túli magyarokról készülő anyaországi törvényt össze kellene kapcsolni a kettős állampolgárság kérdésével. Mint hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarok egyetértenek abban, hogy a törvény elfogadására ki kell használni a mostani történelmi lehetőséget, amikor Magyarország hamarosan bekerülhet az Európai Unióba. A politikus úgy vélte, hogy azoknak a jogosultaknak a körét, akikre a törvény hatálya kiterjed, nagyobbrészt automatikus mechanizmus szerint kell meghatározni, s abba a testületbe, amely ennek működését biztosítja, a kárpátaljai magyarság széles rétegeinek képviselőit kell majd bevonni. Kovács kiemelte, hogy a majdani törvény biztosította új jogosítványok nem fogják szűkíteni a már meglévő lehetőségeket. /A HTMH elnöke a státustörvényről. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./2000. szeptember 19.
Borbély Zsolt Attila hiányolta, hogy az RMDSZ választási programjában nem szerepel az autonómia. Szerinte a program a csúcsvezetés jelenlegi szemléletét tükrözi. /Borbély Zsolt Attila: A program. Jövőkép autonómia nélkül? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 22./2000. szeptember 19.
A Floridában élő Helcz Tivadar, a Volt Politikai Foglyok Világszövetségének elnöke elmondta, hogy szövetségük az emberi jogok helyzetét figyelemmel kíséri, így figyeltek fel a moldvai csángómagyarok ügyére is. A szövetségnek jelenleg mintegy 500 tagja van. Helcz Tivadar 1991-ben járt először Erdélyben, Marosvásárhelyen megismerkedett Czellecz Jenővel, a csángóbizottság helyi elnökével, aki felhívta a figyelmét a csángókra. Helcz Tivadar beszámolt minderről a szövetségben. Javaslatára 1993 óta a Volt Politikai Foglyok Világszövetsége évente lehetővé teszi csángó gyermekek erdélyi nyaralását. Helcz Tivadar 1993 óta áprilistól szeptemberig Marosvásárhelyen él. /Szentgyörgyi László: Budapesttől Floridán át a csángóföldig. Beszélgetés Helcz Tivadarral, a Volt Politikai Foglyok Világszövetségének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 22./2000. szeptember 19.
Illyefalván immár teljessé vált a településhez kötődő neves írók életművét bemutató állandó kiállítás. A Séra-kúriában a KIDA kezdeményezésére felavatták Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Szabó Dezső mellszobrát. A kúriában berendezett tetőcsarnokban már működő Jókai és Mikszáth állandó kiállítás után, szept. 13-tól Szabó Dezső életművét szemléltető kiállítás is gazdagítja Illyefalva írói "múzeumának" anyagát. A kiállítást Maróti István, a budapesti Irodalmi Múzeum főosztályvezetője nyitotta meg, amely a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Kovászna Megyei Könyvtár és az Illyefalvi KIDA Alapítvány hozzájárulásával maradandó emlékhellyé emelte a Séra-kúria dokumentációs anyagát. /Ünnep a Séra-kúriában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2000. szeptember 19.
Szept. 17-én Temesváron a bánsági református közösség Újvárossy Ernőre, a temesvári ellenállás nemes ügyének első áldozatára emlékeztek. Az erzsébetvárosi temetőben felállított kopjafánál a Szabolcska Mihály nevét viselő kórus Elekes András karnagy vezetésével az alkalomhoz illő egyházi éneket énekelt. Forrai Beatrix, az újszentesi gyülekezet lelkésznője emlékeztetett rá, hogy Újvárossy Ernő építész az üldöztetések és megpróbáltatások közepette is megalkuvás nélkül vállalta magyarságát és hitét. Életével fizetett bátor kiállásáért. A szertartás a Himnusz eléneklésével zárult. /Újvárossy Ernő emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./2000. szeptember 19.
Az USÁ-ban működő PER (Project on Ethnic Relations) nemkormányzati szervezet (az EBESZ demokratikus intézményekkel és az emberi jogokkal foglalkozó irodájának támogatásával) a kétnapos konferenciát szervezett Marosvásárhelyen A romák és a választási kampány címmel, melyen többek között jelen volt Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Livia Plaks, a PER NeW York-ban élő ügyvezető elnöke, Dan Pavel politológus, a PER romániai kirendeltségének vezetője, a lengyelországi Andrzej Mirga professzor, az Európa Tanács roma bizottságának alelnöke, a PER roma bizottságának elnöke, Csegzi Sándor, Marosvásárhely egyik alpolgármestere, és nem utolsó sorban az érintettek: Nicolae Paun és Ivan Gheorghe, a Romák Pártja (Partida Romilor) elnöke és főtitkára, Florin Cioaba (király), a Romák Kereszténydemokrata Központjának elnöke és más cigányszervezetek képviselői. Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője megnyitotta az eszmecserét. Plaks asszony és Dan Pavel a romák európai illetve hazai helyzetét vázolta, utóbbi azt kifogásolta, hogy bár a román pártok meghívást kaptak a rendezvényre, távolmaradásukkal bizonyították be újra, hogy nem érdekli őket a romakérdés. Választások előtt a legégetőbb probléma nyilvánvalóan az, hogy e Romániában több milliósra becsült népcsoportnak eddig egyetlen képviselője volt a román parlamentben. Cioaba "király" kifogásolta, hogy a hazai több mint 100 roma szervezet közül csak a Romák Pártja kap állami támogatást a közeledő kampányhoz. Eckstein miniszter elmondta: ilyen a választási törvény, csak a parlamenti pártokat részesítik támogatásban, és elismerte, hogy ez esélyegyenlőtlenséghez vezethet. Ennek áthidalására a megoldás az lenne, ami a kétnapos rendezvény végén körvonalazódott: a négy legjelentősebb roma szervezet vezetői (melyek részt vettek a helyhatósági választásokon) közös nyilatkozatot írtak alá arra vonatkozóan, hogy szeptember 23-án újra találkoznak, és akkor megpróbálják nyélbe ütni a választási koalíciót, és így egy közös roma fórum állíthatna jelölteket. - A roma szervezetek vezetői elismerően szóltak a rendezvényen Eckstein Kovács Péterről, aki többek között elérte, hogy a roma deportáltak is kárpótlásban részsüljenek, ennek megoldása folyamatban van. /Máthé Éva: PER-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2000. szeptember 19.
Csíkszeredán tartották a magyartanárok tanácskozását. Hatályba lépett a kilencedik osztályok számára érvényes új tanterv magyar nyelv és irodalomból, azonban Pásztor Gabriella nagyváradi szaktanfelügyelő szerint az új tantervnek nincs sem műfaji, sem kronológiai koncepciója, túlzottan szabad kezet ad a tanárnak a művek kiválogatásában, így nincs kizárva, hogy az érettségin meglepetések érik a végzősöket. Ennek megelőzése érdekében egy hónapon belül Kolozsváron tartanak megbeszélést, amelyen Erdély minden középiskoláját képviselik majd magyartanárok. Ott szeretnék eldönteni, hogy mi legyen az a minimum, amit minden kilencedikesnek ismernie kell. Gondok vannak a kilencedikes magyar tankönyvekkel is: a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó által megjelentetett egyetlen változat létezik, de egyelőre nem minden iskolába jutott el a tankönyv. A nyolcadikosoknak nyomtatott új magyar nyelv és irodalom tankönyvek egy részét már ki is osztották a diákoknak, ezeket viszont csak a jövő tanévtől használhatják. Az idei nyolcadikosok még az elmúlt évi könyvekből tanulnak - képességvizsgázniuk is abból az anyagból kell majd. /Kulcsár Andrea: Magyartanárok tanácskoztak. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./2000. szeptember 19.
Kettős ünnepet ül a szept. 19-én kezdődő társadalomtudományi szeminárium alkalmával a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja: húsz éve folyik Csíkszeredában informális keretek között társadalomkutatói csoportmunka és tizedik születésnapját ünnepli a Kommunikációs Antropológia Munkacsoport, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja elődje. A csoportmunkáról, a kezdetről számolt be Biró A. Zoltán, az intézet vezető munkatársa. Szerencsés véletlen folytán többen kerültek frissen végzett magyar szakos tanárok Csíkszeredába a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején. Akkor már itt tanítottak Túros Endre, Kósa-Szánthó Vilma, Demény István Pál, és itt dolgozott már Oláh Sándor. 1970-ben az iskola és a magyar nyelv és irodalom tanítása helyzetéről szerveztek kerekasztal-beszélgetést, amelyre felfigyelt a Korunk című folyóirat is. E társaság tagja volt Borbély Ernő is. Biró A. Zoltán elmondta, hogy 1979-ben indult Bukarestben A Hét hetilap mellékleteként a TETT, ennek volt egy kommunikációs száma, amit jórészt csoportjuk tagjai jegyeztek. Sokszor szerepeltek a TETT egy-egy tematikus számában. Először Etnológia Kör néven működtek, míg be nem tiltották. 1984-től már csak az esti összejárások maradtak. 1985-től már nem volt lehetséges a nyilvános találkozás, beszélgetés. A csoport most már teljesen informálisan, "repülő egyetemként" működik tovább. Tagjai: Bara Katalin, Biró Zoltán, Bodó Julianna, Gagyi József, Oláh Irén, Oláh Sándor, Túros Endre, valamint Magyari Nándor László és Magyari Vincze Enikő. - A munkacsoport tagjai egyre többet közölnek A Hétben és a TETT-ben. 1989-ben megjelent az Embertől emberig, a munkacsoport tagjai által írott és szerkesztett TETT-szám. 1987-ben megjelent az első közös tanulmánygyűjtemény: Néphagyományok új környezetben (Tanulmányok a folklorizmus-kutatás köréből), a Kriterion Könyvkiadónál, 1989-ben pedig az Albatros Könyvkiadónál a második közös tanulmánygyűjtemény: "Hát ide figyelj, édes fiam..." (Esszék az ifjúságkutatás köréből). 1989-ben jöttek a Kommunikációs Antropológia Füzetek. 1990 februárjában bejegyeztették hivatalosan a KAM-ot. Kiadták az Átmenetek (a mindennapi élet antropológiája) című, negyedévenként megjelenő társadalomtudományi folyóiratot és létrehozták a dokumentációs központot. Két különálló csoportot képeztek. Az egyiket a tényleges kutatómunkát végző munkatársak alkotják, emellett van a pártoló tagok csoportja. Társadalomkutatói munkát végzik heten, ebből öten élnek Csíkszeredában: Bodó Julianna, Gagyi József, Oláh Sándor Túros Endre és Biró A. Zoltán, a csoport tagja még Rostás Zoltán és Lőrincz József. Az intézményépítés a Soros Alapítvány és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával kezdődött. A támogatás a szükséges összeg 10%-át képezte, a többit a sikerrel megpályázott kutatási programokból teremtették elő. Jelen pillanatban három nagy munkája van az intézetnek: 1. Székelyföld hétköznapi világának feltérképezése kulturális antropológiai elemzések révén; 2. a romániai magyar társadalom, elit és intézményrendszer elemzése; 3. a regionális fejlesztést megalapozó adatbázisok készítése, fejlesztési programok készítése, a politikai döntéseket megalapozó helyzetelemzések, helyzetértékelések készítése. - Külön kell szólni a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadóval közösen megvalósított könyvkiadási projektről. A Helyzet-könyvek 10. kötetét most mutatják be: Miénk a tér? Szimbolikus térhasználat a székelyföldi régióban. - Munkájuk része az oktatás. Évi rendszerességgel tartanak féléves előadásokat különböző magyarországi egyetemeken. - Jelenleg nemzetközi projektekben vesznek részt: összehasonlító szociológiai vizsgálatot végeznek egy magyarországi régió és a csíki régió között. Szintén nemzetközi projekt a helyi identitás és a magyarságtudat helyzete alakulásának vizsgálata. /Sarány István: Társadalomismeret. Húszéves társadalomkutatói munka. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./2000. szeptember 19.
Együttműködési megállapodást készítettek elő a Duna Televízió és a Román Közszolgálati Televízió Társaság között. A két intézmény műsorok percegyenérték (barter) alapú, fizetésmentes cseréjéről állapodna meg. Vállalják, hogy évente kölcsönös alapon Bukarest illetve Budapest területén tíz-tíz forgatási napra stábot biztosítanak a másik fél számára. Mindkét fél részt vesz a másik fél által rendezett nemzetközi fesztiválokon akár műsorok, akár szakértők küldésével. Az együttműködési megállapodásban egy szó sincs arról, hogy a Duna Televízió a román testvérintézmény keretében Bukarestben, Temesváron, Kolozsváron működő magyar szerkesztőségekkel is kapcsolatot kívánna felvenni vagy azok műsorai érdekelnék, netán támogatni szeretné azokat, amint azt a Hungária Közalapítvány Alapító okirata egyébként előírja. A megállapodás kidolgozásába nem vontak be senkit a romániai magyar nyelvű médiából. - A Magyar Televízió és a Román Televízió közötti protokollban, amelyet az Iliescu-korszakban kötöttek meg, külön fejezet foglalkozott a romániai magyar nyelvű televízió-adások támogatásával. /Duna TV-Román TV együttműködési megállapodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2000. szeptember 19.
Közel harminc szilágysági magyar önkormányzati vezető vett részt a Kárásztelken rendezett szilágysági millenniumi napokon, amelynek egyik fő programja volt a polgármesterek találkozója. Dr. Pete István mezőgazdasági államtitkár, Seres Dénes szenátor, Vida Gyula parlamenti képviselő és Szigeti János, a magyarországi földművelési és vidékfejlesztési minisztérium főtanácsosa válaszolt a kérdésekre. Dr. Pete István hangsúlyozta: a hazai mezőgazdaság csődhelyzetben van. A visszaadott földek egy része megműveletlen, a másik felébe gyenge minőségű vetőmag került, és korszerűtlen a megművelés. Romániában nem alakult ki az agrárpiac. A legnagyobb érdeklődést kiváltó téma a vidékfejlesztést érintő SAPARD-program volt. Október 27-én kezdődnek a tárgyalások az Európai Unióval a programhoz kapcsolódó pénzügyi szerződés aláírásáról. Az államtitkár szerint Erdély és a Partium mindenképpen részt vehet a programban. A pályázás alapfeltétele az, hogy az illető kistérség rendelkezzen a beruházáshoz szükséges összeg felével. /Kulcsár Andrea: Önkormányzatisoknak a mezőgazdaságról. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 19./ A Kárásztelki Fiatalok Társasága szervezésében tartották meg szept. 15-17-én a Szilágysági Millenniumi Napok elnevezésű háromnapos rendezvénysorozatot, melynek fővédnöke Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter volt, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Évtizedek óta a szentkeresztnapi búcsú az az esemény, amelyen megháromszorozódik a község lélekszáma, amelynek hírére hazajön szinte minden elszármazott. Kárásztelek az egyetlen szilágysági magyar település, amelyet nem tudott meghódítani a reformáció, mindmáig őrzi az ősi katolikus hitet. Lélekszáma jelenleg a másfélezret sem haladja meg. Emléktáblát helyeztek el a templom belsejében az elszármazottak emlékére, melyet Markó Béla, az RMDSZ elnöke leplezett le, szept. 17-én. Az ünnepi szentmisén fellépett a nagyváradi bazilika Szent László Ének- és Zenekara Balogh Mihály karnagy vezényletével. Noha a szétszakítottság a Kárpát-medencében örök sajátossága lett nemzetünknek, együtt maradtunk meg nyelvünkben és kultúránkban, mondta Markó Béla táblaavató beszédében; szerinte bárhol is éltünk/élünk, évszázados elszigeteltségünk ellenére is megőriztük ezt a kapcsot más népekkel ellentétben, vereségek ellenére is nyelvben és kultúrában együtt tudunk lenni. A magyar kereszténység ezer esztendejére emlékezve látjuk: házat és hazát teremtettünk, ezt mutatja a kárásztelkiek együttléte, és ahogy körülülünk egy nagy asztalt, az figyelmeztet: az új évezredben is feladatunk házat és hazát építeni. - A helyi iskolában képzőművészeti kiállítás volt. szavalóversenyt is rendeztek. /Szilágysági Millenniumi Napok Kárászteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./2000. szeptember 19.
Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt országos elnöke elmondta, hogy Nagykárolyban ebben az évben alakult meg pártjának helyi szervezete. A párt 1991-ben alakult meg, nyilatkozta, de intenzívebben idén léptek fel. Felvállalták a neoliberális eszmét, szerintük ez a doktrína gazdaságilag és társadalmilag is ki tudja mozdítani a holtpontról az erdélyi magyarságot. Szinte minden városban van alapszervezetük, jelentette ki, a legnehezebben Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön tudták létrehozni helyi szervezetüket, mert a székelyek ragaszkodtak az RMDSZ-hez. Kiss Kálmán szerint pártjának a helyhatósági választások előtt 20 ezer tagja volt, utána egyből felszökött 35 ezer fölé. A Romániai Magyar Szó munkatársa megkérdezte, miért volt szükség a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt megalakítására? Kiss Kálmán válaszában arról szólt, hogy az RMDSZ-esek az egységet prédikálják, de ők uszítják egymásnak vezetőiket. A Romániai Magyar Szabad Demokrata Pártban nincsenek torzsalkodások. Marosvásárhelyen az RMDSZ elvesztette a polgármesteri széket. "Gyorsan világgá kiáltották: ezért a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt a hibás, mert képes volt saját jelöltet indítani." Kiss Kálmán ezt cáfolta. Szerinte 38 ezren szavaztak az RMDSZ-re, 4-5 ezren a Romániai Magyar Szabad Demokrata Pártra, 29 ezer magyar pedig román pártokra szavazott. Az a 29 ezer ember nem a szabaddemokratákból ábrándult ki, hanem az RMDSZ-ből. Kiss fenyegetően lépett föl: ha az RMDSZ "ismét elindítja választás előtti rágalomhadjáratát ellenünk, mi is elővesszük" a dokumentumokat, amelyek sokat mondanak az RMDSZ viselt dolgairól... Az újságíró felvetette: a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt az egység felbontásának a veszélyét jelenti. Kiss újra magyarázkodott: "Mi nem az erdélyi magyarságra vagyunk veszélyesek." "Az erdélyi magyarságnak eddig nem volt alternatívája, a Romániai Szabad Demokrata Párt esélyt ad erre. Lehet, hogy ők is indítanak saját lapot, zárta a beszélgetést ennek a furcsa pártnak az elnöke. /Nagy Ágnes: A székelyek ragaszkodtak az RMDSZ-hez...Beszélgetés Kiss Kálmánnal, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt országos elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2000. szeptember 19.
Szept. 18-án a kolozsvári törvényszék október 16-ra halasztotta a tárgyalást a Református Kollégium ügyében. Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa a Szabadság kérdésére elmondta: a tárgyalást azért halasztották el, mivel a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum nem rendelkezett ügyvéddel. Mint ismeretes, a református egyház pert indított a Sincai-líceum, a megyei tanfelügyelőség és az oktatási minisztérium ellen, hogy érvényt szerezzenek tulajdonjoguknak, amelyet a tavaly szeptemberben kiadott sürgősségi kormányrendelet is szentesít. Ennek értelmében a kollégium egykori épületét visszaszolgáltatták az egyháznak, jelenleg tehát a Sincai-líceum és a Viitorul sportklub illegálisan tartózkodnak az épületben. Tőkés Elek elmondta: ígéretükhöz híven felhívták a nemzetközi szervek, a testvéregyházak figyelmét a kollégium helyzetére, és a nemzetközi fórumok segítségét kérték. /Elhalasztották a tárgyalást a Református Kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./2000. szeptember 19.
A csángóföldi magyar nyelvoktatás kérdésében az elmúlt években a Közoktatásügyi Minisztérium, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, sőt, maga az RMDSZ sem tudott felmutatni érdemleges eredményt, a romániai politikai állapotok miatt. Nemrégiben az Európai Unió kulturális bizottsága titkárának csángóföldi jelenlétére volt szükség, hogy a dolgok - amint utóbb kiderült, csupán látszólag - visszatérjenek a kívánt kerékvágásba. Az elmúlt héten újabb felvonása zajlott le a csángóföldi "iszapbirkózásnak". A történtekről Kötő József oktatásügyi államtitkár tanácsosa, a Csángóföldön járt ellenőrző bizottság egyik tagja, Sántha Attila számolt be. A bizottság a Közoktatásügyi Minisztérium, a Kisebbségvédelmi Hivatal és a Bákó megyei prefektúra embereiből állt össze. Szept. 14-én Klézsén felvázolták az érdekelt szülők előtt a törvényes előírásokat, hogy ennek tudatában dönthessenek. Klézsén 13 gyerek számára kérték az anyanyelv oktatását. Azután megjelent a helyszínen a helyi polgármester, a községi tanácsosok társaságában, és kitört a cirkusz. A helyi önkormányzat embereinek erőszakos fellépése elriasztotta a kérelmezésben érdekelt további szülőket. Klézsén 13, Pusztinán 9 gyerek számára óhajtották az anyanyelvi oktatást. Ezekben a községekben a törvények szerint meg kell alakítani egy-egy szimultán csoportot, ahol anyanyelvként oktatják a magyar nyelvet. Lészpeden csupán egyetlen szülő kérte ezt, két gyerek számára, ezért ott nem lehet külön csoportot beindítani. /Szonda Szabolcs: Amikor a kevés is sokat jelent. Szimultán iskolai csoportok alakulhatnak a Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2000. szeptember 19.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kiiratkozott a szövetség Bihar megyei szervezetéből és egyik kolozsvári szervezet tagja lett. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy senki nem lehet közvetlenül egy megyei szervezet tagja. Ő sem a Bihar megyei szervezetből állt ki, hanem a nagyvárad-olaszi kerületből jött el, s minekutána szülei Kolozsvár belvárosában laknak, Kónya-Hamar azt ajánlotta, forduljon írásos kéréssel a belvárosi szervezethez. - A Kolozs megyei RMDSZ államelnök-jelöltnek Tőkés Lászlót javasolta. Úgy érezték, szükség van az erdélyi magyarságot megmozgató, fásultságából felrázó, urnához vivő emberre. Kónya-Hamar szerint mára már szállóigévé vált, hogy Tőkés Lászlóval egy a gond: nagypolitikai vonatkozásban neki sosem volt, csak mindig lett igaza. /Magyar Balázs: Nincs tét, csak feladat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2000. szeptember 19.
Újabb sajtótájékoztatót tartott Kincses Előd. Bejelentette: bizonyítani kívánja, hogy a Maros megyei jelölőgyűlések szabálytalanok voltak. A szabályzat szerint ezeken legalább ötven RMDSZ-tagnak kellett volna jelen lennie, azonban a 32-ből csak két körzetben volt meg a szükséges 50 fős létszám, és a választmányi tagok sem voltak mind jelen. A Megyei Szabályzatfelügyelő Bizottság Kincses Elődnek erre vonatkozó fellebbezését elutasította, ezért ő szept. 18-án beadványával a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz fordult. Nehezményezi továbbá: az RMDSZ Operatív Tanácsa felülbírált korábban neki kedvező szabályzatfelügyelő bizottsági döntéseket, "ami ugyanolyan, mintha egy ország kormánya felülvizsgálja és megváltoztatja az illető ország Legfelsőbb Bíróságának döntéseit", mondotta. Máthé Éva, a lap munkatársa megkérdezte Kincses Elődöt, mi a véleménye arról, hogy a Maros megyei RMDSZ-közgyűlés nem jelölte a novemberi parlamenti választáson való részvételre? Kincses elmondta, hogy nem lépett vissza a jelöléstől, hanem az ellene folytatott eljárás elleni tiltakozásképpen elhagyta a termet. Pályázatát otthagyta, nem tudja, miért nem terjesztették elő. Kozsokár Gábor alkotmányjogász szerint Kincses nem választható, nem jelölhető, mert kettős állampolgár. Kincses Előd erről elmondta: négy évvel ezelőtt Markó és Frunda után harmadik szenátorjelölt volt Maros megyében, akkor ez senkit nem zavart. Hozzátette: ha esetleg független jelöltként indulna a választáson, az RMDSZ óvást fog emelne ellene? /(Máthé Éva): Kincses Előd nem adja meg magát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2000. szeptember 19.
Cseke Gábor szerint őt igazolta az a visszhang, amit a szept. 15-i számban írt vezércikke (A pohár tele jó...) váltott ki a magyarországi közéletben. Csapody Miklós képviselő az MTI szerint: "A valóság az, hogy a pohárban egyelőre még nincs víz, hiszen egyelőre semmiféle státusztörvény nem készült." A kormányzat által elkészített koncepcióvázlat, amely az úgynevezett külhoni állampolgárság elgondolása, csak egy ezután következő egyeztetés után töltheti majd ki a státusztörvénynek nevezett megoldás kereteit. Csapody szerint az idézett közvélemény-kutatási adatok közül örömteli, hogy a megkérdezettek 60 százaléka egyetért az MDF és a kormány úgynevezett "szülőföld stratégiájával", mely szerint a határon túli magyarságnak a számukra egyedül természetes helyen, a szülőföldön kell boldogulnia, természetesen az anyaország minden lehetséges támogatásával. Csapody Miklós kijelentette: a státusztörvény nem valami "magyar formula", hanem Trianon meghaladásának, vagyis a magyar nemzet európai szellemiségű integrációjának lehetősége, és egyben schengeni egyezmény miatti kényszer. - Hiba volna, "ha bárki a még be sem terjesztett törvényjavaslat ismerete nélkül, éppen a visszájáról próbálná meg bírálni azt" - állapította meg Csapody. Cseke egyetért Csapody Miklós MDF-es képviselővel, aki országgyűlési ténykedése során mindig is elkötelezetten és hitelesen lépett fel a határon túli magyarok érdekeiért. Cseke cikkével azt hangsúlyozta, hogy egy parlament, ha a választók képviseletében működik, nem lehet radikálisabb a közakaratnál. "Csapody Miklós különben akkor is bennünket igazol, amikor látszólag ellentmond cikkünknek: azt állítja, éppen hogy örvendetes számára, amiért a magyarországi lakosság közel 60 százaléka egyetért a kormány és az ő pártja határon túliakat érintő szülőföldpolitikájával, ami így foglalható egyetlen mondatba: maradjatok csak otthon!" Tulajdonképpen nem a magyarországi lakosság egyetértése a mérvadó. A döntő elszánást a határon túliaknak kell meghozniuk: itthonmaradásuk a legjobb megoldás. /Cseke Gábor: A képviselő bennünket igazolt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2000. szeptember 20.
A múlt héten kezdődött Aradon a román rádiósok világtalálkozója, melyet a Vajdahunyadon tartott szakmai megbeszélés után Szegeden, majd Gyulán folytatnak. Az egyik résztvevő Ion Stanica volt, párizsi RFI /Radio France International/ román nyelvű adásának szerkesztője. Elmondta, hogy Párizsban és környékén 60 ezer román él. A Kínai Rádiónak is van román nyelvű műsora. A margittai születésű Bihari László a Magyarországról sugárzott román nyelvű adásokról tájékoztatott. A Magyar Rádió külföldre irányuló adásának van egy közép-kelet-európai szerkesztősége. Orosz, ukrán, szlovák, szerb, horvát és román nyelven sugároznak rövidhullámon és a Duna TV hangcsatornáján. A Budapesti Rádiónak, sőt a Szegedi Körzeti Stúdiónak is van román nyelvű adása. A román adás minden munkatársa erdélyi származású. Schreiner Barják Csilla aradi, Havadi István pedig kolozsvári. A három állandó munkatárs mellett öt-nyolc külsős segíti munkánkat. /Puskel Péter: Európai és ázsiai román rádiósok műsoraikról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./2000. szeptember 20.
A Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) szállásközvetítő irodát működtet: albérletet ajánló nagyváradiak és szálláskereső egyetemisták jelentkezését várják irodájukban. Mát tavaly is szervezettebben zajlott szállásközvetítésük, sokan jöttek az állami egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói közül, mert a bentlakásokban nem jutott hely nekik - emlékezett Csekő Csaba, az NMD diáktanácsának vezetőségi tagja. Az idei szállásközvetítésről Sütő Tibor, az informatikai szakosztály vezetője és Szabó József NMD-elnök számolt be. Már májustól elkezdődött a szállásközvetítés, mert akkor indultak a felvételik. Eddig több mint 70 cím szerepel listájukon. A kiadó szobák vagy lakások ára havi 50-100 márka között változik. /Nagyváradi Magyar Diákszövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20./2000. szeptember 20.
Szept. 22-24-e között a Végvárért Alapítvány Lugoson megszervezi az Élő Hagyomány Néptáncfesztivált. A Szegedi Néptánc Együttes részese a rendezvénynek. /(Király Zoltán): Néptáncest. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./2000. szeptember 20.
A székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Ifjúsági Információs Irodájának (SZINFO) szervezésében szept. 19-én sorrendben a negyedik gazdaságfejlesztési szemináriumot tartották meg szakemberek, vállalkozók, megyei illetékesek részvételével. A célok közt egyebek mellett a vállalkozói kedv serkentése és a munkahelyteremtés szerepel. A tervezetek közül a legjobbak számíthatnak a Világbank mintegy 30 ezer dolláros finanszírozására - jelentette be a szemináriumon részt vevő Kiss Zoltán, a SZINFO munkatársa. /Gazdaságfejlesztési tanácskozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./