udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4106
találat
lapozás: 1-30 ... 3181-3210 | 3211-3240 | 3241-3270 ... 4081-4106
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2000. október 23.
Okt. 21-én Kolozsváron tanácskoztak az ország magyartanárai. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint Trianon óta nem volt még Erdélyben a magyartanároknak ilyen fajsúlyú tanácskozása. A mostani változó világban meg kell találni a magyar nyelv és oktatás új szerepkörét. A magyartanároknak fontos szerep jut az oktatási reformfolyamatban. Az összejövetelen az új kilencedikes magyar nyelv és irodalom tantervről volt szó. A szerzők ismertették az általuk írt tanterv sajátosságait. Kötő József államtitkár közölte, hogy két-három hónap alatt írják ki az új kilencedikes magyar nyelv és irodalom tantervre épülő tankönyv elkészítésének pályázatát. /Szabó Csaba: Magyartanárok országos tanácskozása. Nem tananyag-, hanem követelményközpontú az új kilencedikes tanterv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./2000. október 23.
Romániában az elmúlt tíz esztendő alatt több mint ötmillió abortuszt hajtottak végre, ezzel szemben alig 2,5 millió újszülött jött a világra. Ha ilyen ütemben fogy a lakosság, 2020-ra kétmillióval csökken a népesség - hozta nyilvánosságra az adatokat dr. Pap Zoltán nyugalmazott marosvásárhelyi orvosprofesszor az okt. 21-én Sepsiszentgyörgyön rendezett A gyermek a társadalom tavasza című konferencián. A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Pro Vita Hominis Társaság a Tamási Áron Színházban tartotta V. szakmai tanácskozását. Jelenleg kétszer kevesebben születnek az országban, mint ahány terhességet kérésre megszakítanak, és ebben Kovászna megye élen jár. Míg országosan 1000 megszületett gyermekre 1100 abortusz jut, Háromszéken 1672 vetélést jegyeznek ugyanannyi születésre számítva. Évente több mint négyezer terhességmegszakítást végeznek a megyében, a születések száma pedig évi 2500. A megnövekedett abortusznak és kevés születésnek köszönhetően tíz év alatt 7000-rel csökkent a megye lakossága. Dr. Kovács Zita, a Pro Vita Hominis Társaság elnöke megnyitóbeszédében hangsúlyozta, az élet a fogantatástól a halálig tart. /Fekete Réka: Az abortuszpokol tíz éve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./2000. október 23.
Okt. 17-én Kolumbán Gábor, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke közleményében bejelentette: új szövetség létrehozását tűzte maga elé célul, ugyanakkor nem indul függetlenként a parlamenti választásokon az RMDSZ ellenében. Kolumbán a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy levéllel fordult Markó Bélához, de nem kapott választ. Levelében leszögezte, hogy nem kötöttek szövetséget: hallgatólagos egyezség volt 1990-ben, amikor elindult a magyarságért való politizálás Erdélyben. Ezért most új szövetség szükséges, olyan szövetség, amely bizonyos értékeket és elveket tisztázott. Az erőviszonyok most megközelítik a fele-fele arányt, ezt rendkívül komolyan kell venni. Az RMDSZ jelenlegi gyakorlata tipikusan a politikai pártként működő alakulatnak a gyakorlata. A szervezet kérdése alárendelődik a szövetségnek. Kolumbán szerint először egy szövetséget kell megkötni, és utána eldönteni, hogy abban a szövetségben megkötött dolgoknak a kivitelezésére egy vagy több szervezet szükséges. - Ma nincs szövetség az erdélyi magyar politikában, vallotta Kolumbán. /Daczó Dénes: Kolumbán Gábor és az "újra kötött szövetség" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./2000. október 23.
Okt. 22-én felszentelték a Kolozsmonostori Református Egyházközség új templomát. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a Kolozsvárra látogató Mádl Dalma asszony, Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök felesége, aki szombaton Nadia Constantinescu asszonnyal, Emil Constantinescu államfő feleségével találkozott. Az 1989-es forradalom után egyértelművé vált, hogy a gyülekezetet meg kell osztani és új templomot kell építeni. A kolozsmonostori templom felépítésének engedélyeztetésébe már 1990-ben belefogtak a református hívek, két évre rá pedig megkezdték a munkálatokat. A polgármesteri hivatal többször igyekezett hátráltatni az előmenetelt: 1993-ban érvénytelenítette az építési engedélyt, több hónapra felfüggesztette a munkálatokat. A parókia épületével 1995-re készültek el, erre a hónapra pedig részlegesen sikerült befejezni a templomot is, amelynek két szintjét ezután húzzák fel. A templom építési költségéhez nagyobbrészt külföldi - magyarországi, németországi, svájci, hollandiai - támogatók járultak hozzá. /Papp Annamária: Felszentelték a Kolozsmonostori Református Egyházközség templomát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ Dr. Molnár Dezső nyugalmazott lelkész elmondta, hogy amikor 1968-ban a gyülekezet meghívta lelkipásztorának, a lélekszám 3500 körül mozgott. Tömbházról tömbházra, lakásról lakásra járva kereste a református lelkeket. A parókia épülete 1996-ban készült el. Csiha Kálmán püspöke megállapíthatta, hogy Kolozsvár legfiatalabb gyülekezete számára épült templom az 1989-es változás óta épültek közül a legnagyobb. "Egyházkerületünk 218 új épülete, köztük 34 új temploma Krisztus lábnyoma Erdély földjén." - mondta a püspök. /Csomafáy Ferenc: Béke és remény háza. Felszentelték a Kolozsmonostori Református Egyházközség templomát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2000. október 23.
Okt. 22-én Budapest V. kerületének küldöttsége átadta Gyergyószentmiklós magyarságának a millenniumi zászlót. Hajdó István főesperes emlékeztette a közösség vezetésére vállalkozókat az elődök példájára - kezdve Dózsa Györgytől az 1956-os forradalomig -, akiket nem kicsinyes érdekek vezettek, hanem azok felemelkedése, akikből vétettek. Jelen volt Kontesveller József prefektus és Dézsi Zoltán, a megyei tanács alelnöke is. A templomi ünnepség után mintegy 3500 ember indult a tekerőpataki fúvósok zenéjére a városi temetőbe, hogy a kommunizmus áldozatainak állított emlékműnél tisztelegjenek az 1956-os forradalom áldozatainak emléke előtt. /Bajna György: Millenniumi zászlóátvétel és 1956-os megemlékezés Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./ A templomból lovashuszáros, fúvószenekaros körmenetben indult a tömeg a temetőbe, ahol a diktatúra áldozatainak emlékműve előtt az 1956-os forradalomra emlékeztek. Az ünnepi beszédek közül kiemelendő Salamon László volt 56-os elítélt a forradalom jelentőségét számadatokkal és kihatásaiban is értékelő szónoklata és a zászlót hozó-átadó Erdős László honvédezredes beszéde, amelyben történelmi tragédiáink nagyhatalmi háttereit is ecsetelve szólított a megmaradásra. /Gál Éva Emese: Millennium és forradalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2000. október 23.
Okt. 21-én Kolozsváron, a Báthory István Líceumban tartották a Mocsáry Lajos-díj átadásának ünnepségét a Mocsáry Lajos Alapítvány, a líceum és a Teodidaktos Alapítvány rendezésében. A díjat Béres Károly református lelkésznek, az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységének elismeréséül és a maradéki szórványgyülekezet lelki gondozásáért, Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, -nevelő és -oktató tevékenységéért, valamint Koenig Helmutnak, az egyetemes magyarság érdekében kifejtett áldozatos munkájáért, válsághelyzetekben tanúsított segítőkészségének elismeréséül ítélték oda. Az ünnepségen jelen voltak Lakner Zoltán, a magyar szociális és családügyi minisztérium helyettes államtitkára, valamint a Kolozs megyei RMDSZ részéről Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Boros János kolozsvári alpolgármester és Vekov Károly városi tanácsos. /Átadták a Mocsáry Lajos-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./2000. október 23.
Okt. 20-án Kolozsváron felavatták a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai új székházát. Dr. Czirják Árpád érseki helynök-plébános mondott megnyitó beszédet, ismertette az újjászületett Nőszövetség szerkezetét. A szövetség ezentúl két szárnyra osztva dolgozik: az idősebb nemzedék a Szent Raffael-körben munkálkodhat, míg az ifjabbakat a Szent Gábor-kör tömöríti. Losonczi Irén, a Nőszövetség leköszönő elnöke után a szövetség két szárnyának frissen megválasztott elnökei, Baum Gizella és Surel Hajnal is beszéltek az ünnepségen. /Sándor Boglárka: Íme, az Úr szolgálóleánya. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./2000. október 23.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) országos választmányi ülést tartott okt. 20-án Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában. A 16 tagszervezet képviseletében mintegy harmincan vettek részt a tanácskozáson, melyet a Bihar megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség (MIDESZ) szervezett. Országos viszonylatban egyébként a MIDESZ rendelkezik a legjobb infrastruktúrával, s az egyik legjobban működő tagszervezetnek számít. Megtárgyalták a Magyar Ifjúsági Tanáccsal (MIT), a Magyar Ifjúsági Konferenciával és a Metszéspont ifjúsági információs irodával való kapcsolattartás kérdését is. /MISZSZ-választmányi ülés. Új alelnök kerestetik. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./2000. október 23.
Okt. 20-án felújított épületben ünnepelte megnyitásának ötödik évfordulóját Nagyváradon a Dávid Galéria. Dr. Indig Ottó, a Dávid Galéria alapítója és tulajdonosa üdvözölte a megjelenteket. A többnyire XX. század eleji festmények, grafikák mellett helyet kaptak értékes porcelán- és üvegtárgyak, régi bútorok, lámpák, falikarok, sőt még gyermekjátékok is. /Szűcs László: Új környezetben jubilált a Dávid Galéria. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./2000. október 23.
Megjelent Alsóboldogfalva minimonográfiája Mélybe nyúló gyökerek címmel, szerzője Gálfalvi Gábor. A mini-monográfia betekintést nyújt Alsóboldogfalva történelmébe, szokásaiba, gazdasági-társadalmi szerveződésébe, egyházi életébe és hagyományaiba. /Mélyre nyúló gyökerek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./2000. október 23.
A moldvai csángók évszázadai címmel, a csángó magyarok múltját és jelenét bemutató kiállítás nyílt Egerben a Keresztény Ifjúsági Klubban. A megnyitón Halász Péter, a moldvai csángók segítésére létrehozott Lakatos Demeter, az elhunyt neves csángó költőről elnevezett Egyesület vezetője hangsúlyozta: a csángók azon túl, hogy magyarok, azért érdekesek számunkra mert olyan kulturális értékeket őriztek meg, amelyeket a kárpát-medencei magyarság már elfelejtett. A mostani kiállításon népviseletek, népi iparművészeti munkák, kerámiák láthatóak, a csángó múltat archív dokumentumok és térképek segítségével követhetik nyomon a látogatók, illetve fotókon örökítették meg a népcsoport mindennapjait. /Csángó évszázadok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./2000. október 24.
Okt. 24-én az RMDSZ képviselőjelő- és szenátorjelöltjei Markó Béla szövetségi elnök és Frunda György államelnökjelölt jelenlétében letették a Központi Választási Irodában az államfő-állításhoz szükséges aláírásokat. Frunda György támogatására 321 ezer alásírás gyűlt össze, amelyet törvényesnek nyilvánított a Választási Iroda vezetősége, jóváhagyva ezáltal Frunda György nov. 26-i választásokon való indulását. Frunda György államelnökjelölt kifejtette: reméli, hogy a román nemzetiségű polgárok is nagyobb bizalommal szavaznak majd rá, mind 1996-ban. /Frunda György letette a jelöléséhez szükséges aláírásokat. = RMDSZ Tájékozató, okt. 24. - 1832. sz./2000. október 24.
Okt. 23-án Kolozsvárott a Heltai Gáspár Alapítvány pinceklubjában az Erdélyi '56-os Bajtársi Társaság és a VET szervezésében emlékeztek az 1956-os forradalomra. Dávid Gyula, az egykori kolozsvári '56-os események aktív részvevője beszédében kiemelte: "Akkoriban csak egyet tudtunk, éspedig azt, hogy mit nem akarunk; a magyarság arra, hogy mit akar, csak mostanság kezd rájönni. Ahhoz hogy '56 üzenete valósággá váljék, a mai magyar társadalomban mindenkinek meg kell találnia a közös cselekvés módját úgy, ahogy egykoron az utcára vonult öregek és fiatalok is megtalálták". Ezután bemutatták Gagyi Balla István CD-romját. /Nánó Csaba: Az 1956-os forradalomra emlékeztek Kolozsváron. Mindenkinek meg kell találnia a közös cselekvés módját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Gagyi Balla István történész '56 Erdélyben című CD-je adatokat, interjúkat tartalmazó 40 órás hanganyag. Gagyi Balla István történész elmondta: érezte, hogy azt, ami 1956-ban, illetve utána történt, valamilyen módon rögzíteni kellene, ezért tíz évig gyűjtötte az anyagot. A CD-romon levő anyag bármikor kinyomtatható. Pénz kellene hozzá, hogy könyvalakban is megjelenjen. A gyűjtőmunkát folytatni kell, hiszen elég sokan vannak még olyanok, akik egyetlen szót sem mondhattak el az életükről. /Nánó Csaba: Az '56-os forradalom Erdélyben CD-én 26 elítélt visszaemlékezése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2000. október 24.
Okt. 23-án, az 1956-os magyar forradalom 44. évfordulójának alkalmából megkoszorúzták a Bukarest melletti Snagov településen Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök emlékoszlopát. A magyar kormány nevében Íjgyártó István nagykövet, az Erdélyi '56-os Bajtársi Társaság részéről Kacsó Tibor elnök, valamint a társaság két tagja, Veress Sándor és Lay Imre, továbbá a helyi polgármesteri hivatal képviselői koszorúztak Nagy Imrét és társait az 1956-os forradalom leverését követően Romániába hurcolták, majd az akkori román vezetés kiadta a forradalom miniszterelnökét Magyarországnak. /Snagovi koszorúzás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2000. október 24.
Okt. 23-án Csíkszeredában a Kalász negyedbeli kopjafánál gyűltek össze a volt politikai foglyok és számos városbeli, hogy az 1956-os eseményekre emlékezzenek. Dr. Csedő Csaba polgármester beszédét követően Nagy Benedek tanár, az ötvenhatosok nevében méltatta a magyar forradalom jelentőségét. Koszorúkat helyeztek el: a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi ötvenhatosok, a Németh Géza Egyesület, valamint a főgimnázium nevében, úgyszintén közületek képviselői, magánszemélyek. A Márton Áron Főgimnázium kórusa kórusműveket szólaltatott meg, végül az egybegyűltek elénekelték nemzeti imánkat. Hasonló megemlékezésre került sor a csobotfalvi temetőben, ahol a Szoboszlai-perben elítélt és ártatlanul kivégzett három vértanú (Tamás Imre, Tamás Dezső és Orbán István) emlékére emeltek kopjafát 1995-ben. Gergely István plébános könyörgése után az egyházgondnokság nevében Ambrus Károly, a volt politikai foglyok részéről pedig Kelemen Csongor és Máthé Antal emlékeztek 56-ra. /Kristó Tibor: Ötvenhatos megemlékezések Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Székelyudvarhelyen a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) udvarhelyi fiókjának szervezésében okt. 23-án emlékeztek az '56-os magyar forradalom évfordulójára, a Ferenc-rendi templom melletti emlékműnél. Beszédet mondott Sándor Balázs, a POFOSZ vezetőségi tagja, udvarhelyi elnöke. /Tisztelgés Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Okt. 23-án Kézdivásárhelyen a református temetőben a Szoboszlay-per áldozatainak kopjafájánál a magyar forradalom kitörésének 44. évfordulóján az RMDSZ felsőháromszéki szervezete tartott emlékünnepséget. Lőrincz Károly volt politikai fogoly, a Szoboszlay-per egyik elítéltje emlékezett az erdélyi, romániai '56-os eseményekre. Az egész országot átszövő szervezkedés kapcsán épp 56 személyt ítéltek el, tizenegy halálos ítéletből tízet titokban végre is hajtottak. Csak az akkori Maros Magyar Autonóm Tartományban 2500-ra tehető azoknak a száma, akiket '56 kapcsán meghurcoltak - tette hozzá. De a mai napig senkit nem követtek meg, még az erkölcsi rehabilitáció sem történt meg - hangoztatta az egykor húsz évre ítélt Lőrincz Károly. /(Ferencz): A megtorlás áldozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./2000. október 24.
Forgalomba került az ötszázezer lejes bankó, valamint az új ezerlejes fémpénz. /Ezerlejes érme és ötszázezres bankó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2000. október 24.
A tények mondanak ellent annak a román állításnak, hogy Magyarország zavart okozna Románia agrárpiacán magasan szubvencionált exporttermékeivel - jelentette ki Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője. Szerinte a román gazdasági illetékesek pontosan tudják, hogy Magyarország - az Európai Unióval kötött megállapodása értelmében - nagyon sok termék esetében csökkentette, illetve teljesen megszüntette a termelők szubvencionálását és e termékek többségénél exportprémiumot sem biztosít. Románia rendre diszkriminatív intézkedéseket alkalmaz a magyar mezőgazdasági és agráripari termékekkel szemben, arra hivatkozva, hogy a tömeges magyar import zavarokat okoz a román piacon. A diszkriminatív intézkedések ellenére is jelentős Romániában a magyarországi agrárbehozatal. Idén az első félévben Románia összesen 61,4 millió dollár értékben importált élőállatot és állati termékeket, ebből a magyar import 13,2 millió dollár volt. A növényi termékek 141,6 millió dollárnyi importjából a magyar részesedés 17,3 millió dollárt tett ki. Élelmiszereket, italokat, dohányt összesen 201,4 millió dollárért importált Románia, a magyar behozatal értéke 20,2 millió dollár volt. /Magyar válasz a Magyarország elleni vádakra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2000. október 24.
Sepsiszentgyörgyön okt. 6-7-én Magyar műveltség Erdélyben - 2000 címen tartottak konferenciát hazai és magyarországi közéleti személyiségek részvételével, az erdélyi magyarság létét, értékteremtő magatartását faggató kérdésekre kerestek választ. "A konferenciának valós tétje kell legyen, az erdélyi magyar műveltség átvilágítása. Különösen fontos ez a mai, globalizálódó világban, amely hajlamos mindent kényelemes szürkében látni" - fogalmazott Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a konferenciát megnyitó beszédében. Egyed Ákos Történelmünk a jövőnk címmel arról beszélt, hogy az egyneműsítés térhódítását a történelem kisajátítása készíti elő. A jól megalapozott történelmi tudat biztonságot ad, a hamis állításokkal átszőtt pedig az identitás torzulásához vezethet. Csetri Elek Gyulay Lajos marosnémeti grófnak, a legnagyobb (száznegyven kötetes) magyar napló írójának a gondolatvilágát ismertette: a reformkori magyar értelmiség belátta, hogy önmagunkban kevesek vagyunk, egész Európában kell gondolkodnunk. Tamás Gáspár Miklós /Budapest/ eszmefuttatásának nem titkolt kicsengése annak a mai magyarországi közérzetnek a megvilágítása volt, mely szerint Erdély ma is visszahúzza Magyarországot: "Magyarországon ma morálisan helyeslik, ám mégis félnek a készülő státustörvénytől". Péntek János nyelvészprofesszor bemutatta, hogy elveszti fontosságát a mai erdélyi szellemi életben az érték fogalma, jelentős veszteségek érik az értelmiségi réteget a tehetségek fel nem kutatása, valamint a Nyugat elszívó hatása miatt. A legnagyobb gond a felelősségérzet hiánya - vonta le a következtetést Péntek János. Salat Levente kifogásolta, hogy az elmúlt tíz év szellemi termékének aránytalanul nagy része a történelem felé irányul. Szerinte a stratégia nélküliség, mely e téren jellemzi a kisebbségi közgondolkodást, hosszú távon megbosszulja magát. Úgy látta, hogy túl sok energia és pénz megy el a történelmi kegyhelyek ápolására, mindeközben hiányoznak a szellemi műhelyek. Horváth Andor előadása a Salat Levente által kifejtett pesszimista Erdély-képnek egy másfajta megvilágítását nyújtotta. A határok által töredezetté változtatott tér elveszti jelentőségét, delokalizálódik. A hálózat törvénye (a sűrű háló bekebelezi a ritkát) megnehezíti a dolgot, ám gyarapíthatóak azok a fizikai és szellemi javak, melyek részt vesznek benne. Bárdi Nándor /Budapest/ szerint az elmúlt nyolcvan évben a romániai magyar elit nemzetépítő folyamatának lehettünk tanúi. Bakk Miklós politológus az RMDSZ megújulási stratégiáit vette számba, Bíró Béla publicista annak okait kutatta, miért viselkedik a romániai magyarság etnokulturális társadalomként. Tény, hogy legalábbis Sepsiszentgyörgyön sem politikailag, sem kulturálisan nem alkot összefogó közösséget a magyarság, ennek alátámasztásául pedig a legjobb példa - fejtette ki Bíró Béla - a Lábas Ház körül kialakult huzavona. Történt ugyanis, hogy a minisztériumi rendelet értelmében az említett műemléképületet a Keleti Kárpátok Múzeumának a rendelkezésére bocsátották. Tiltakozásul Albert Álmos polgármester felfüggesztette a helyi román színház igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, válsághelyzetbe sodorva így a román közösség kultúrintézményét. Az előadó elmondta, e tekintetben szerinte Sepsiszentgyörgy polgármestere semmiben sem különbözik Kolozsvár legendássá vált Funarjától. Molnár Gusztáv /Budapest/ politológus szerint a romániai demokrácia fejlődése azért akadt el, mert nem tudta beolvasztani a nyugattól átvett mintákat. Az elkövetkező tíz évben remény sincs arra, hogy Románia elérhesse az áhított EU-csatlakozást. Ebből a civilizációs katasztrófából Erdély is csak akkor lábalhatna ki, ha az itt élők elismernék, a konszociációs demokráciát kell működőképessé tenni. Ehhez pedig - zárta előadását Molnár Gusztáv - az erdélyi románság együttműködésére van szükség. Kelemen Hunor művelődési államtitkár a romániai magyar kulturális élet intézményeinek évtizedes munkáját, fejlődését tekintette át. Csíki László a megújuló irodalom másságáról beszélt, arról a nemzedékről, amely immár nem kisebbségiként, a reménytelenséggel átszőtt irodalomfilozófia hordozójaként alkot, hanem önmaga kíván lenni. Bogdán László megállapította, hogy időről időre újra kell értelmezni az erdélyi magyar irodalom lényegi kérdéseit. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója az erdélyi könyvtárak egyre rosszabb helyzetét vette számba. /Farkas Kinga: Magyar Műveltség Erdélyben - 2000. = Erdélyi юapló (Nagyvárad), okt. 24./2000. október 24.
Máramarosszigeti Dr. Bernády György - Marosvásárhely város újjá építő volt polgármestere majd főispánja a helybeli református kollégium volt főgondnoka stb. szül. 1864 megh. 1938" - ez áll a marosvásárhelyi Bernády-síron. Oldalakat tölthetne ki a stb. felsorolása. Legfőbb műve: elindította Marosvásárhelyt a korszerűsödés útján; nevéhez fűződik a csatornarendszer, az utcák aszfaltozása, a páratlanul szép Városháza és Kultúrpalota felépíttetése. Emlékének ápolása érdekében jött létre 1992-ben a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány, létrehozva a Bernády Házat, mely a város mai "magyar háza", ahol szinte minden nap, de hét végén biztosan könyvbemutatók, szemináriumok, vitanapok és egyéb rendezvények zajlanak, és egymást érik benne a képzőművészeti kiállítások. Okt. 20-án, az idei Bernády Napok keretében ifjúsági vetélkedőt tartottak. A zsűri elnöke, Pál Antal Sándor, a marosvásárhelyi állami levéltár munkatársa hirdette ki az eredményt: első lett a bolyais Királykút együttes. Az estet a marosvásárhelyi színis növendékek közreműködtek. Felléptek a helyi Művészeti Líceum diákjai, vonósnégyese, valamint a Marosvásárhelyi Filharmónia harsonaegyüttese. Ezután Majd Borbély László államtitkár, az alapítvány kuratóriumának elnöke második alkalommal adta át a Bernády emlékplakettet egy olyan személyiségnek, aki sokat tett a városért. tavaly Fodor Imre volt a kitüntetett, az idén Frunda György szenátort érte ez a megtiszteltetés. /(Máthé Éva): Bernády Napok. Ezúttal a fiatalokat vonták be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2000. október 24.
Szatmárnémetiben okt. 22-én Reizer Pál megyéspüspök átvette az emlékzászlót Semlyén Zsolttól, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának vallásügyi államtitkárától. A püspök megjegyezte: a zászló nem csak a katolikusoké, hanem a megye egész magyarságáé. Az ünnepségen részt vett Sipos Miklós református esperes, Máté Csaba az evangélikus egyház képviseletében, Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa és Ilyés Gyula alpolgármester. (Dancs Artur): Megmaradásunk titka: a kereszténység. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./