udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4106
találat
lapozás: 1-30 ... 3721-3750 | 3751-3780 | 3781-3810 ... 4081-4106
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2000. november 30.
A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt feltétel nélkül támogatja Ion Iliescut, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnökjelöltjét a második fordulóban - ez áll Traian Basescu és Valeriu Stoica alelnökök nov. 29-i nyilatkozatában. A két politikus az RTDP-ajánlatáról tárgyalt. Stoica szerint nincs is szükség arra, hogy Iliescu támogatására vonatkozóan írásos egyezményt kössenek. A leendő RTDP-kabinet támogatásáért cserébe a DP és az NLP a következő gazdasági és politikai prioritásokat akarja a kormányprogramban látni: a tárgyalások folytatása a Világbankkal és a FMI-vel, az alkotmány módosítása, az igazságügy reformjának folytatása. Basescu szerint az RTDP ajánlatának a hitele eléggé megkérdőjelezhető. Emlékeztetett: Iliescu és C. V. Tudor párja a múltban már volt szövetséges. Amikor annak idején C. V. Tudor a gépfegyverrel való kormányzás "technikáját" magyarázta a szenátusban, Iliescuék pedig tombolva megtapsolták. Stoica hozzátette: egyelőre nincs döntés arról, hogy aláírják a "paktumot" az RTDP-vel vagy nem. Adrian Nastase leendő kormányfő határozottan elzárkózott attól, hogy további pontokat vegyenek be a megállapodás-tervezetbe. /Iliescura szavaznak a demokraták és a liberálisok. A paktumot azonban még megfontolják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2000. november 30.
Nov. 29-én a választások nyomán kialakult helyzetet értékelte az RMDSZ Operatív Tanácsa Bukarestben tartott ülésén. Az OT közleményt adott ki. Az RMDSZ államelnök-jelöltje, szenátorjelöltjei és képviselő-jelöltjei az 1996-osnál jobb százalékarányt értek el, és ezáltal a minden valószínűség szerint az eddiginél erősebb parlamenti képviselete lesz a romániai magyarságnak. Az RMDSZ aggodalommal vette tudomásul, hogy a választásokon előretört a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt. A Társadalmi Demokrácia Pártjának memoranduma a valós együttműködéshez nem elégséges. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2000. november 30.
Nov. 30-án találkozóra találkoztak az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt vezetői. A találkozón az RMDSZ részéről részt vett Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakció-vezető, valamint Kelemen Hunor SZET-elnök. Az NLP-t Valeriu Stoica, a párt első alelnöke, illetve Paul Pacurariu alelnök képviselte. A megbeszélésen a résztvevők elemezték a Társadalmi Demokrácia Pártjának memorandumát. A PDSR kisebbségi kormány-alakításának támogatását illetően, a NLP vezetői tájékoztatták az RMDSZ vezetőségét pártjuk prioritásairól. A következő napokban az RMDSZ is elkészíti a Szövetség prioritásait, amelyeknek elfogadásától teszi függővé a megalakítandó kisebbségi kormány támogatását. A találkozón mind a két politikai alakulat vezetői egyetértettek abban, hogy a demokratikus ellenzéknek szolidárisan kell fellépnie annak érdekében, hogy visszaszorítsa a szélsőséges nacionalizmust. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 30. - 1862. sz./2000. november 30.
Nov. 29-i televíziós interjújában Ion Iliescu elégedetten nyilatkozott az ellenzéki demokratikus pártok PDSR-memorandummal kapcsolatos válaszáról. A PDSR-elnök ésszerűnek nevezte a liberálisok, a demokraták és az RMDSZ reakcióját. Elmondta, pártja elképzelései szerint a nov. 27-én közzétett memorandumtervezet csak a tárgyalások alapját jelenti. Pártja kész tárgyalni a három demokratikus párttal az ellenzék és a hatalom együttműködésének konkrét feltételeiről. Nem zárta ki, hogy a megalakuló kisebbségi kormány programjába bekerüljenek az együttműködésre kész alakulatok célkitűzései, ha ezek országos érdeket szolgálnak. A PDSR-elnök ugyanakkor úgy vélte, természetes, hogy a pártok képviselői nem szabtak külön feltételeket azért, hogy az elnökválasztások december 10-i második fordulójában őt támogassák a szélsőséges-nacionalista Corneliu Vadim Tudor ellenében. /Ion Iliescu elégedett a válasszal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./2000. november 30.
Gheoghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára nov. 29-i sajtóértekezletén elmondta: számít arra, hogy pártja felkéri a miniszterelnöki szék betöltésére. Funar elmondta: közel az a pillanat, amikor "jön a hullám, amely elsöpri a szemetet". A főtitkár reméli, hogy a lehető legrövidebb időn belül miniszterelnök lesz, és "tisztázódik néhány fontos dolog ebben az országban". /Funar miniszterelnök szeretne lenni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2000. november 30.
A média megfigyelésével foglalkozó ügynökség felhívást intézett a sajtó képviselőihez, hogy indítsanak kampányt a szélsőséges erők ellen. Eddig már három központi tévéadó jelezte támogatását. - Anghel Stanciu nagy-romániás képviselő, a tanügyi bizottság elnöke nov. 29-i sajtótájékoztatóján kijelentette: nem idegen tőle az a gondolat, hogy az újságírók számára - akik szerinte "eladták magukat a Nyugatnak" - kényszermunkatáborokat létesítsenek. - Egy szép napon amúgy is véget kell hogy érjen a Duna-csatorna építése, az 1989 előtt megnyitott építőtelepek is egyszer meg kell hogy szűnjenek. A Nagy-Románia Párt gondoskodik majd arról, hogy az újságíróknak legyen munkahelye - fogalmazott Stanciu. /Stanciu: Kényszermunkatáborok az újságíróknak. Összefog a szélsőségesek ellen a média. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2000. november 30.
Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentette: semmi esetben sem lép vissza a parlamentből a Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság döntése nyomán. A Nemzeti Liberális Párt elnökét is az átvilágító bizottság elé idézték meghallgatásra. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a liberális pártvezér együttműködött a Szekuritátéval, és a kollaboráns kategóriába sorolta. /Quintus nem lép vissza a parlamentből. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2000. november 30.
Az Országgyűlés nov. 28-i ülésén Németh Zsolt külügyi államtitkár kifejezte reményét, hogy a romániai választások után a jószomszédi viszony, a jogállamiság alapelvei és az euroatlanti integráció tekintetében nem következnek be alapvető változások. "Valóban nagy mértékben megerősödött egy szélsőséges, antiszemita, magyarellenes politikai erő Romániában "- értékelte. Emellett az is aggodalomra ad okot, hogy a demokratikus erők "földcsuszamlásszerű" vereséget szenvedtek. Az RMDSZ és a magyar kormány ugyanakkor továbbra is Erdélyben szeretne a romániai magyarságnak jövőt látni - szögezte le Németh Zsolt. - Csurka István, a MIÉP elnöke úgy vélte, Romániában az történt, mint 1994-ben Magyarországon, csak eredeti román változatban. 1994-ben Magyarországon az MSZP főlényes győzelmet aratott, és az SZDSZ-szel koalícióra lépett. Csurka István nov. 29-én különben sajtótájékoztatón részletezte pártja állásfoglalását. Eszerint Magyarországnak véget kell vetnie annak az állandó visszavonuló politikának, amit a kisebbségi magyarsággal kapcsolatban folytat. Románia hátat fordított minden európai csatlakozásnak, a magyar kormánynak nincs miről tárgyalnia a lehetséges romániai elnökök közül sem Ion Iliescuval, se Vadim Tudorral. "Ha európai segítséggel nem vívja ki a magyarság az autonómiáját, vagy azt, hogy bizonyos határkiigazítások történjenek, akkor nagyon nehéz lesz" - fogalmazott. Kérdésre válaszolva közölte: a határkiigazítás ügyét csak lehetőségként vetette fel, jelezve, hogy "ide is el lehet jutni", bár - mint hozzátette - jelenleg nincs olyan helyzet, amelyben érvényesen lehetne foglalkozni ezzel a problémával. Véleménye szerint Románia a Kelethez - Ukrajnához, Oroszországhoz, a FÁK keleti tagállamaihoz - csatlakozott, azokhoz az országokhoz, amelyek annak a szovjet uralkodórétegnek a birtokában vannak, ami állítólag már nincs. Nov. 29-i, szerda reggeli, szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: nem kívánja a magyar-román viszonyt elkapkodott előzetes nyilatkozatokkal rontani és a kormány a romániai magyarság pártja értékelésének ismerete nélkül sem kíván véleményt alkotni. Szerinte a most megbukott koalíció európai kormány volt, amelyikkel meg tudták találni a hangot, annak ellenére, hogy a magyar kormány nem tartotta kielégítőnek a kisebbségi kérdés kezelését. /További magyar visszhangok a romániai választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2000. november 30.
Politikai, gazdasági és történelmi okok együttes hatásával magyarázható, hogy a romániai szavazópolgárok a neokommunista Ion Iliescu és az idegengyűlölő nacionalista Corneliu Vadim Tudor pártját segítették győzelemre a vasárnapi választásokon - írta a La Libre Belgique. A romániai politikai színteret nyugtalanítónak tartja a lap, elsősorban történelmi okok, a mély gyökereket eresztett nacionalizmus továbbélése miatt. A liberális Le Soir azt ajánlotta az Európai Uniónak és általában a nyugatnak, hogy ebben a helyzetben ne hagyják magára Romániát, hanem "inkább jó szóval, ráhatással, mint büntető intézkedésekkel próbálják megbékíteni önmagával a teljesen irányt vesztett társadalmat". Pestis és kolera között című kommentárjában a baloldali Frankfurter Rundschau német lap rámutatott: a Nagy-Románia Párt vezére meggyőződéses és cselekvő rasszista, aki veszélyt jelent Románia demokratikus alkotmányára és - Magyarország bevallott ellenségeként - Délkelet-Európa békéjére. /Romániai választások. A belga és német sajtó véleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2000. november 30.
Nov. 27-én a státustörvényről és a magyar egyetem kérdéséről tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak vezetői Budapesten. A tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), a magyar kormány és a magyar egyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány képviselői kölcsönös tájékoztatást nyújtottak. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a státustörvény-tervezet jelenlegi helyzetéről tartott ismertetőt. Az egyházak képviselői egyetértettek azzal, hogy a tervezetben a szülőföld központú stratégiát érvényesítsék. Németh Zsolt annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a külhoni állampolgárságra vonatkozó kéréseket most teljesítse. Nem zárta ki viszont annak a lehetőségét, hogy az euroatlanti integrációs folyamatok előrehaladásával ez megvalósuljon. - Az elképzelés szerint a határon túli magyarok bizonyítványt kapnának. A megfelelő legitim szervezetek és a határon túli magyar egyházak közös minősítése alapján határoznák meg, hogy ki tekinthető a magyar nemzet tagjának. A státustörvény kapcsán szóba került még az egészségügyi ellátás kérdése is. Szabó Tibor, a HTMH elnöke kifejtette: az egészségügyi ellátás támogatása nem a magyarországi egészségbiztosítási rendszeren, hanem közalapítványon keresztül történne. A találkozón jelen voltak a kárpátaljai, a délvidéki és felvidéki egyházak képviselői is. Valamennyi régió egyháza csatlakozott az erdélyi magyar történelmi egyházak augusztus 31-én elfogadott közleményéhez. A megbeszélésen az erdélyi magyar történelmi egyházak részéről részt vett Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa, Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Potyó Ferenc általános érseki helynök, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspök. /Határon túli magyar egyházfők Budapesten. Szülőföld központú stratégiát támogatnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ A romániai egyházi vezetők délelőtt külön munkamegbeszélést tartottak a magyar kormány képviselőivel, elsősorban tanügyi kérdésekről. Elhangzott, hogy az egyházi alapítványi magánegyetem támogatására szánt összeg szerepel a magyarországi költségvetési törvénytervezetben, amit éppen a napokban vitat az Országgyűlés. Meghallgatták a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar részlegének bővítéséről szóló tájékoztatást is. A délutáni megbeszélésen a Kárpát-medencei magyar egyházi képviselők napirendre tűzték és apró módosítással elfogadták az erdélyi egyházfőknek a státustörvénnyel kapcsolatos állásfoglalását. /Az augusztus 31-én Kolozsváron kelt dokumentumról van szó./ A jelenlévők egyetértettek Tőkés László királyhágómelléki református püspök azon javaslatával, hogy az úgynevezett státustörvény majdani kedvezményezettjeinek meghatározásában az egyik kritérium legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyházi tagság. A határon túli magyaroknak adandó egészségügyi támogatást illetően az egyházi vezetők szorgalmazták, hogy az ne csak a betegek magyarországi gyógykezelésére adjon lehetőséget, hanem segítse egészségügyi központok létrehozását, fenntartását is a határokon túli magyarlakta vidékeken. /Máté Zsófia: Napirenden a státustörvény. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./2000. november 30.
Emil Constantinescu államelnök aláírta a Románia és az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) által megkötött, a romániai magánszféra támogatását célzó hitelegyezmény ratifikálására vonatkozó törvényt. A hitelegyezményt 1999. július 17-én írták alá Washingtonban. Az egyezmény értelmében az EBRD 300 millió dolláros hitelt nyújt Romániának a magánszféra több területének támogatására, mint például a bankrendszer átalakítása, a privatizáció, az üzleti lehetőségek és a szociális költségek csökkentése, áll a közleményben. /Constantinescu aláírta az EBRD-vel kötött hitelegyezmény törvényét. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./2000. november 30.
Székelyudvarhelyen megnyílt dr. Szász Dénes 82 éves nyugalmazott unitárius lelkész 126 db szobrából álló kiállítása. Korábbi munkái a templom előtti téren láthatók: Orbán Balázs és Kríza János nagyméretű, illetve Nyírő József, Bartók Béla, Tamási Áron, Tomcsa Sándor, Tompa László mellszobrai, valamint Petőfi Sándor szobra. Számos alkotása található külföldön élő ismerős családoknál Magyarországon, Svájcban, Franciaországban, Hollandiában. A kiállított szobrok nagyrésze megvásárolható, az eladott képek árának egyharmadát a helybeli két unitárius egyházközségnek ajánlotta fel az alkotó. /Báró Hajnal, Székelyudvarhely: Életem értelme az alkotó munka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2000. november 30.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Füzetek sorozatban megjelent a Román-magyar közigazgatási szójegyzék. /Román-magyar közigazgatási szójegyzék. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2000. november 30.
Megjelent Németh Júlia Kolozsvár - műhely és vonzásközpont. Szemelvények tíz esztendő képzőművészeti krónikájából /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című, kritikai írásokat, interjúkat, esszéket tartalmazó kötete, 25 színes és 51 fekete-fehér képmelléklettel. /Kolozsvári képzőművészeti figyelő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2000. november 30.
Nagyenyeden az irodalmi kávéház rendezvényen dr. Csávossy György Ilyenkor ősszel című verseskötetéről, a 75 éves költő életéről, diószegi éveiről volt szó. Csávossy György költő, tanár, drámaíró, elismert borászati szakember, és nem utolsósorban jeles politikus. /Bakó Botond: Csávossy György az enyedi csendben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2000. december 1.
Nov. 28-án Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában találkoztak az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar történelmi egyházak elöljárói annak érdekében, hogy egyeztessék álláspontjukat a határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló törvény tervezetéről. Az erdélyi magyar egyházak püspökeinek augusztus 31-én kibocsátott Állásfoglalását - egyetlen módosítással - elfogadták a jelen lévő felvidéki, vajdasági és kárpátaljai református, római katolikus és evangélikus egyházi elöljárók is. Az Állásfoglalás utolsó előtti pontját - ″Javasoljuk, hogy a nemzeti hovatarozás megállapításának egyik kritériuma legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyháztagság″ - egészítette ki azzal, hogy: ″Az egyház ezen tevékenysége opcionális.″ Ennek a kitételnek a bevételét az indokolta, hogy a Magyarországgal szomszédos államokban nem minden esetben olyan egyértelmű a jelzett egyházak nemzetiségi összetétele, mint Erdélyben. Például a Felvidéken a római katolikus egyháznak nincs magyar püspöke, a reformátusok pedig nem mind magyarok. Másrészt a jelzett kitétel nélkül ez a pont félreértelmezhető, hisz ha valaki magyar nemzetiségű ugyan, de nem tagja ezeknek az egyházaknak, ez nem lehet kizáró jellegű. A találkozó után Tőkés László református püspök hangsúlyozta, hogy "abban a nagy megosztottságban, mely mind földrajzilag, mind politikailag, mind határok által, mind felfogásbélileg népünket megosztja, az egyházak szeretnének hozzájárulni a különleges jogállás vonatkozásában minél szélesebb konszenzus kialakításához, ez által is hivatásuk szerint szolgálva a nemzet érdekét, megkönnyítve ennek a rendkívül bonyolult és nehéz ügynek a legoptimálisabb rendezését a jövőben.″ Huzsvár László római katolikus püspök (Délvidék) kifejtette: mindinkább kibontakozik az egykori Nagy-Jugoszlávia társköztársaságai között az az elképzelés, hogy ezek az egykori társköztársaságok késznek mutatkoznak arra, hogy külhoni állampolgárságot adjanak egymás más nemzetiségű állampolgárainak. Furcsa lenne, ha nekünk, akik ott élünk most délvidéki térségben, esetleg arra kellene panaszkodnunk, hogy míg a más nemzetiségűek élvezik a külhoni állampolgárságot a saját anyanemzetünk irányában, addig mi ezt nem tehetjük meg.″ - A határon túli magyar történelmi egyházak elöljáróinak találkozóját megelőzően az erdélyi magyar egyházak jelen levő képviselői az alapítványi egyetem kérdésében önálló tanácskozást tartottak, melyen részt vettek a Magyar Külügyminisztérium, az Oktatási minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Programtanácsnak, a Sapientia Alapítványnak és a Pro Universitate Partium Alapítványnak a képviselői is. /Guther M. Ilona: Tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak elöljárói. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./2000. december 1.
A Demokrata Párt ellenzéki tömörülés létrehozását javasolta, az RMDSZ nov. 30-án a Nemzeti Liberális Párttal tárgyalt. Verestóy Attila szenátor tájékoztatott a tárgyalás eredményéről. Az RTDP memorandumáról megállapították, hogy ez a dokumentum egy jó elvekből felépített szándéknyilatkozat, amely nem tartalmaz garanciákat. Legtöbb pontját vállalja az RMDSZ is, hiszen saját programjában is szerepelnek. Ilyen pontok az integráció elősegítése és felgyorsítása, a társadalmi reform folytatása, az infláció visszaszorítása, a költségvetési hiány minimálisra szorítása, a privatizáció folytatása, a kis és középvállalatok támogatása. Az RMDSZ sajátos igényeinek teljesítését is kéri. Pillanatnyilag még nem ismert mennyire hajlik az RTDP az ellenzék kéréseinek teljesítésére, ugyanis közös tárgyalásra még nem került sor. /Gál Mária: Folyamatosan egyeztet a demokratikus ellenzék. A támogatás fejében konkrét garanciákat kér az RMDSZ, a DP és az NLP. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2000. december 1.
Az RTDP által kezdeményezett megállapodás aláírása nem függ az elnökválasztások második fordulójának időpontjától - jelentette ki Ion Iliescu, az RTDP elnökjelöltje. Azzal kapcsolatban, hogy az NLP, DP és RMDSZ kéréseit is foglalják be az RTDP kormányprogramjába, Iliescu úgy vélekedett: az RTDP saját és nem mások programjáért vállalt felelősséget. - Corneliu Ciontu, az NRP alelnöke kijelentette: pártja hajlandó közösen kormányozni az RTDP-vel. Elmondta: az NRP vezetősége az együttműködést világosan megfogalmazott, dokumentumban rögzített megállapodás alapján képzeli el. /Iliescuék szívesen fogadják a demokratikus ellenzék ötleteit. Az NRP hajlandó közösen kormányozni az RTDP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2000. december 1.
A Solidaritatea szakszervezeti szövetség és a Nagy-Románia Párt egyezséget írt alá, hogy az elnökválasztás második fordulójában Corneliu Vadim Tudort fogják támogatni. Ugyanakkor a Simon Wiesenthal Központ felszólította Ion Iliescut, hogy nyíltan foglaljon állást az ultranacionalista, xenofób és rasszista Vadim ellen. Szerintük ez egyértelműen jelezné az Európa Uniónak, hogy Románia kész folytatni az euroatlanti integrációs törekvéseket. Amennyiben az NRP kormánykoalícióra lépne, legitimizálnák a gyűlöletet, és megkérdőjeleznék Románia további státusát az Európa Tanácsban. /Vadimot támogatja a Solidaritatea. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2000. december 1.
Az utolsó tíz évben 367 ezer ember hagyta itt végleg Romániát - nyilatkozta Nastasia Constanta, a lakosságnyilvántartási főigazgatóság sajtófőnöke. - Eddig 502 883 személy települt ki, közülük 157 ezren közvetlenül 1989 előtt. A 2000. január-október időszakban 19 163 kivándorlási kérelmet nyújtottak be, ebből 9093-at az országban és 10 071-et más országok romániai diplomáciai képviseletein. A kivándorlók többsége 17 és 40 év közötti. A nemzetiség tekintetében az idén 9793 román, 420 magyar, 366 német és 51 zsidó hagyta el Romániát. /Kis román kivándorlási statisztika. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./