udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4106
találat
lapozás: 1-30 ... 3781-3810 | 3811-3840 | 3841-3870 ... 4081-4106
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2000. december 6.
A kolozsvári magyar konzulátus telefonja egyfolytában cseng, amióta a szélsőségesen nacionalista Vadim Tudor bejutott az elnökválasztások második fordulójába. "Tízszeresére növekedett a telefonhívások száma, az emberek tudni akarják, hogyan távozhatnak innen, mit kell ennek érdekében tenniük″ - idézte Financial Times dec. 5-i számának kolozsvári riportja Nagy Zsoltot, az RMDSZ ügyvezető alelnökét. Vadim Tudor ugyanis vitriolos támadásokat intézett a kisebbségek, köztük a magyarok ellen. Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára kijelentette, hogy ha Tudor nyeri a választásokat, feloszlatja a magyar pártot. Funar kijelentette az angol lap munkatársának, hogy "a magyar párt vezetése szélsőséges és románellenes... Románia egyik városában élünk, lehetséges, hogy a magyarok ezt nem tudják. Hihetetlen, hogy román állampolgárok ilyen magatartást tanúsítanak a nemzeti zászlóval szemben, az ilyen embereknek mentális problémáik vannak″. Nem véletlen, hogy sok befektető más térségekre vetette szemét a viszonylag gazdag Erdélyi térségben, és Temesvár vagy Arad manapság gyarapodik - írta a brit üzleti körök lapja. /A Financial Times kolozsvári riportja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja cáfolta a Financial Times értesülését. Semmilyen érzékelhető változás nincs sem a vízumforgalomban, sem a letelepedési kérelmeket illetően, se az érdeklődők között - jelentette ki a magyar főkonzul. Ebben az évben mintegy 250 ember adta be kérelmét, ezeknek a 80 százaléka olyan nyugdíjas, aki a gyermekeihez megy Magyarországra. A főkonzul felhívta a figyelmet arra, hogy a kép nem ilyen rózsás, mert Magyarországon a közigazgatási hivatalokban körülbelül ennek a tízszeresét nyújtják be a romániai magyarok. /Alföldi László cáfol: Nem ostromolják a főkonzulátust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2000. december 6.
A második világháború után Európában először fordul elő, hogy egy párt, melynek vezetői a gépfegyverrel való kormányzást emlegetik programjukban, ilyen sok szavazatot kapjon demokratikus választásokon - jelentette ki Márton Árpád Kovászna megyei RMDSZ-es képviselő. Szerinte nemcsak a romániai magyarság, de az egész román társadalom érdeke, hogy Vadim Tudor ne legyen köztársasági elnök: ki kell mondani, hogy Iliescura kell ütni a pecsétet. /Márton Árpád képviselő szavazásra buzdított. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./2000. december 6.
Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára dec. 5-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy megnyerik az elnökválasztást, kormányt alakítanak, és ha a parlament nem hagyja jóvá a kabinetet, Vadim Tudor köztársasági elnök feloszlatja a törvényhozó testületet. Funar kijelentette, hogy a Soros-ösztöndíjjal rendelkező, törvényszegő újságírókra sanyarú sors vár, ha Vadim kerül hatalomra. /Funar hatalomátvételre számít. = = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./2000. december 6.
Dec. 4-én tartottak megbeszélést Budapesten a határon túli magyar szervezetek vezetői a Magyar Állandó Értekezlet december 13-14-én Budapesten sorra kerülő 3. ülésének előkészítéséről, jelen volt Németh Zsolt, Külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője. A magyar kormány olyan státustörvény-tervezetet kíván letenni a Magyar Állandó Értekezlet asztalára, amely a határátlépés problémájára is megoldást ajánl határon túli magyaroknak. Németh Zsolt szerint ebben a jogszabályban kell biztosítani a határátlépéssel és a magyarországi tartózkodással kapcsolatos jogosultságokat is. A felajánlott jogokkal azok a Magyarország határain kívül élő magyar nemzetiségű személyek élhetnének, akik megszerzik a határon túli magyar igazolványt. Markó Béla szerint a határon túli vezetők mindannyian kedvezően fogadták a magyar kormány kibővített, új ajánlatát. Markó Béla hangsúlyozta, hogy ez az okmány nem helyettesíti a romániai magyarok román útlevelét. "Az igazolvány arra szolgál, hogy tulajdonosa az akkor éppen létező lehető legkedvezményesebben lépje át a határt. Kapjon vízummentességet, ha ez lehetséges, de ha nem, kapjon illetékmentességet, hosszú lejáratú vízumot″- tette hozzá. /Határon túli magyar igazolvány a láthatáron? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Az egyeztetésen kiemelten foglalkoztak a MÁÉRT napirendjére kerülő, a ″szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény″ végleges szövegtervezetének kidolgozásával is. Az egyeztetésen elhangzott érdemi hozzászólások és felvetések alapján a HTMH és a Külügyminisztérium szakértői az elkövetkezendő napokban véglegesítik a törvénynek a MÁÉRT jóváhagyására bocsátandó szövegtervezetét, amelyet véleményezésre eljuttatnak a határon túli magyar szervezetekhez. /A MÁÉRT decemberi tanácskozásáról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./2000. december 6.
Dec. 4-én Bukarestben a román kulturális központ román-magyar értelmiségi csúcsot rendezett, melyen olyan személyiségek vettek részt, mint Andrei Plesu, Sorin Antohi, Horia Radu Patapievici és Mircea Cartarescu (román részről), illetve Göncz Árpád, Konrád György, Hankiss Elemér és Molnár Gusztáv (magyar részről). Az Értelmiségi elitek Kelet és Nyugat között című vitát Sorin Antohi vezette. Jelen volt Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete is. A vita befejeztével bemutatták Andrei Plesu magyar nyelven nemrég megjelent könyveit: a Madarak nyelve (Limba pasarilor, ford. Horváth Andor - Jelenkor, Pécs, 2000) és a Tescáni napló (Jurnalul de la Tescani - Koinónia, Kolozsvár, 2000) címűeket, amelyekből Mircea Cartarescu és Esterházy Péter írók olvastak föl egy-egy részletet. A rendezvény támogatói a bukaresti művelődési, illetve külügyi tárcák voltak. /(Anamaria Pop, Budapest): Értelmiségi csúcs Románia bukaresti Kulturális Központjában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./2000. december 6.
Bondici Nicolae batizi, Panea Alexandru halmi, Koczán Levente túrterebesi polgármesterek és Duma Ovidiu erdődi alpolgármester vett részt a napokban a Budapesten megrendezett Határ Menti Települések Konferenciáján, amelyen Magyarország és a vele szomszédos országok határ menti régióinak képviselői voltak jelen. A tanácskozást a Közösségszolgálat Alapítvány kezdeményezte, az Európai Unió megbízásából. A konferencia végén állásfoglalás és nyilatkozat került elfogadásra ″a határ menti kapcsolatok fejlesztését célzó együttműködés közös szándékáról és feladatairól″, illetve megalakult a Határ Menti Együttműködések és Fejlesztések Fóruma. Az új szerv munkacsoportjának feladatköre lesz a határ menti községek, települések közötti állandó kapcsolattartás, befektetőkkel való kapcsolatteremtés, illetve érdekképviselet az uniós szervek felé. /Határ menti települések fóruma alakult Budapesten. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./2000. december 6.
Csíkszeredában dec. 3-án, vasárnap egész napon át tartottak a csángó nap rendezvényei. Dr. Csedő Csaba polgármester valamikor a moldvai csángómagyarok körében kezdte pályáját. Borbáth Erzsébet nyugdíjas tanárnő az a pedagógus, akit a csángó gyermekek és a csángó szülők leginkább ismernek, hisz az utóbbi évtizedben a csíkszeredai József Attila iskola volt az egyik erdélyi központja a csángó fiatalok magyar nyelvű oktatásának. Ádám Gyula csángó fotóit már többször is kiállították és kötetekben is megjelentek. A Székelyföld folyóirat és annak főszerkesztője, Ferenczes István felvállalta a sok viszontagságot megért Moldvai Magyarság című havilap további kiadását, amely tizedik évfolyamában most már rendszeresen megjelenik. Megjelent a gyimesbükki Deáky András, akinek szívós és kitartó munkája nélkül a Bákó megyei községben bizony aligha lett volna újra magyar oktatás, továbbá Berszán Lajos gyimesközéploki plébános, akinek köszönhető a katolikus középiskola a Gyimesekben. - Csíkszeredában és Erdélyben 1990 után áttörésnek számító kísérlet kezdődött: alapítványok, pedagógusok, politikusok, a papság támogatásával magyar iskolákban tanítottak csángó gyermekeket, hogy ők majd Csángóföldre visszatérnek. Azonban nem ez történt. Csángóföldön szinte lehetetlen az elhelyezkedés. Borbáth Erzsébet megállapíthatta sorsukat: ″Kevés kivétellel visszaasszimilálódnak, vagy Székelyföldön és Magyarországon próbálnak munkahelyet találni, letelepedni″. Talán soha ennyi tanulmány nem jelent meg a csángók életéről, történelméről, eredetéről, talán soha ennyi intézmény nem foglalkozott megmentésükkel. Az egyének pedig szétszóródnak, írta Székedi Ferenc. /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Haza az otthonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./2000. december 6.
Dec. 4-én Fugyivásárhelyen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egyházmegyéinek harminc lelkészi és világi tisztségviselője megalapította a Református Megújulási Közösséget. A kezdeményezőket ″az évek óta tartó egyházi törvényességi válság legújabb fejleményei″ késztették erre a lépésre. A válság egyik forrása - állapították meg -, hogy az egyházi vezetés által kezdeményezett fegyelmi ügyek többnyire személyes vonatkozásúak. Az egyházkerület fegyelmi bizottsága nem volt hajlandó kiszolgálni az egyházkerületi vezetés elvárásait. Ez volt feloszlatásának valódi oka. A kezdeményezők szerint a közgyűlésen elnöklő püspök ″megengedhetetlen hangnemben, trágár szavakat használva″ késztette ilyen döntésre a közgyűlés résztvevőit. ″A Református Megújulási Közösség kielemezte az általános választásokkal kapcsolatos püspöki (RMDSZ tiszteletbeli elnöki) megnyilvánulásokat, és megállapítja: azok nélkülözték a reálpolitikai meggondolásokat, és elbizonytalanítva az RMDSZ választói táborát, veszélyeztették a szövetség választási eredményeit. Ez a kétértelmű viszonyulás odáig vezetett, hogy megrontotta az egyházkerület eddig közismerten jó ökumenikus kapcsolatait is.″ A Megújulási Közösség szerint a krisztusi örömüzenet helyét átvette a nemzetieskedő populista politizálás, a törvényesség helyét a centralista önkény. A közösség fájdalommal állapította meg, hogy sem a Romániai Református Egyház Zsinata, sem a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, sem a Magyarok Világszövetsége keretében nem valósult meg az egységesülési törekvés. A Megújulási Közösség dec. 13-án az érmihályfalvi református templomban fórumot tart. A találkozó napirendjén az egyház megújulásának programtervezete szerepel. /Megalakult a Református Megújulási Közösség. Nemzetieskedő, populista politizálással vádolják Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Kállay László fugyivásárhelyi lelkész, a Közösség egyik alapítója szerint elsődleges céljuk, hogy a szeretetlenség lelke kikerüljön az egyházból. Tőkés László püspök szerint a megújulás csak ürügy az egyházkerület és püspöke elleni támadásra. Összehívják az esperesek kollégiumát, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. ″Megítélésem szerint ez olyan egyházi belügy, amelynek megvitatását nem a világi sajtó hasábjain kellene elkezdeni″ - nyilatkozta a püspök. A szöveg megfogalmazói az egyházon belül is benyújthatták volna javaslataikat, tette hozzá. /Az esperesek tanácsa elé kerül a Református Megújulási Közösség ügye. Tőkés ürügynek tekinti a megújulást. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./2000. december 6.
A genfi székhelyű Reformátusok Világszövetségének (RVSZ) Európai Területi Tanácsa szeptember 15-18. között Párbeszéd vagy konfrontáció címmel nemzetközi kisebbségügyi értekezletet rendezett Szovátán. Az RVSZ európai régiója negyven református egyház mintegy tízmillió tagját tömöríti magában. Az értekezlet részvevői egyetértettek abban, hogy a Reformátusok Világszövetségének a jövőben hatékonyabb szerepet kell vállalnia tagegyházai kisebbségi problémáinak megoldásában. Ennek értelmében a Reformátusok Világszövetsége Európai Területi Tanácsa nevében Krister Andersson elnök írásbeli megkereséssel fordul Románia, Jugoszlávia, Litvánia és Ukrajna kormányaihoz, melyben az európai jogrendszer, a vonatkozó ENSZ-határozatok és nemzetközi egyezmények alapján az alapvető emberi és kisebbségi jogok, valamint a vallásszabadság betartására szólítja fel őket. A Romániai Református Egyház nevében Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok átfogó dokumentációt mellékeltek a román kormányhoz írott megkereséshez, mely tételesen kitér a romániai kisebbségi történelmi egyházak legfőbb nehézségeire: a vallásügyi törvény és a kisebbségügyi törvény elszabotálására, a tanügyi törvénynek az egyházi oktatást diszkrimináló voltára, az egyházi épületingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény megakadályozására és késleltetésére, a hívek emberi és közösségi jogainak sérelmeire, a Román Ortodox Egyház egyeduralmi - ″nemzeti egyházi″ - törekvéseire. A melléklettel kiegészült megkeresését az elnök tájékoztatásképpen az Egyházak Világtanácsának, az Európai Egyházak Konferenciájának, az Európai Unióhoz és az Európai Emberjogi Törvényszékhez is elküldi, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. /Párbeszéd és konfrontáció. Nemzetközi kisebbségügyi értekezlet Szovátán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./2000. december 6.
Dec. 13-án választ püspököt az Erdélyi Református Egyházkerület. A tisztségre Pap Géza /Kolozsvár/ tiszteletest jelölte a legtöbb egyházmegye. A másik jelölt dr. Molnár János teológiai professzor. Pap Géza a munka megosztására, az egyházi testületek megerősítésére helyezné a hangsúlyt, Molnár János pedig az egyházi diplomáciára. Mindkét jelölt kijelentette: szívesen állna az átvilágító bizottság elé. /Gazda Árpád: Kolozsvári jelöltek közül választja ki vezetőjét az Erdélyi Református Egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./2000. december 6.
A szlovák parlament november 30-án ratifikálta a Vatikánnal kötött alapszerződést (konkordátumot). Eduárd Kukan külügyminiszter a négy éve formálódó szerződést alaposan előkészített dokumentumnak minősítette. /Szerződés a Szentszékkel. = Szabad Újság (Pozsony), dec. 6./2000. december 7.
A román politikusokra nem jellemző összefogásról, szolidaritásról ad hírt a bukaresti sajtó. A katonai diktatúrával fenyegető Corneliu Vadim Tudorékkal szemben a korábbi ellenfelek ma arra biztatják választóikat, hogy a ″kisebbik rosszra″, az RTDP-jelöltre szavazzanak. /Szavazzunk a diktatúra ellen! Társadalmi összefogás az utolsó órában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2000. december 7.
Dec. 10-én lesz az elnökválasztás második fordulója. A magyar történelmi egyházak vezetőit kifejtették, hogy a magyarságnak a két rossz közül a kisebbik rosszat kell választania. Ezt hangsúlyozta Jakab Gábor római katolikus plébános, a Keresztény Szó főszerkesztője. Ugyanezen a véleményen voltak a többi egyházak képviselői is. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett: Hitlerrel is úgy kezdődött, hogy nem voltak elegen, akik ellene voksoljanak. ″Az erdélyi magyarnak bíznia kell Isten hatalmában, nem szabad kétségbe esnie és lemondania.″ - mondta a püspök. Tőkés László királyhágómelléki református püspök szerint mindenkinek a lelkiismeretére kell bízni a döntést. Hasonlóan vélekedett Szabó Árpád unitárius püspök és Mózes Árpád evangélikus püspök. /Meggyőződésük szerint cselekedjenek a magyar szavazók. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2000. december 7.
Dec. 11-ére hívta össze Emil Constantinescu elnök a választások nyomán kialakult új parlamentet. /Hétfőn ül össze az új parlament. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2000. december 7.
C.V. Tudor a BBC-nek adott interjújában azt ígérte, hogy 48 óra alatt börtönbe veti ellenfeleit, nyilvános pereket rendez a stadionokban, tudósított a Ziua. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2000. december 7.
Dec. 6-án Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban emlékplakettel és elismerő oklevéllel tüntették ki azokat a református lelkészeket, illetve gyülekezeteket, amelyek az eltelt tíz évben öregotthonokat, árvaházakat, templomokat építettek. Az ünnepségen dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület leköszönő püspöke hirdetett igét. Az elismerésben részesülők egyházmegyék szerint vehették át a jutalmat. A kolozsvári egyházmegyében az elmúlt tíz évben egész sor épületet emeltek. Györgyfalván felépült a Bethlen Ház, Kisbácsban templom és parókia, Szucságban gyülekezeti terem, Mérában kibővítették az imatermet. A kolozsvári felsővárosi egyházközségben öregek otthona, a monostori egyházközségben gyülekezeti központ és templom, a Bulgária telepen templom és gyülekezeti ház, a Tóvidéken templom, parókia stb. épült. - Az ünnepségen fellépett a kolozsvári Református Kollégium kórusa Székely Árpád igazgató, karnagy vezetésével. /Református lelkészeket és gyülekezeteket tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2000. december 7.
Nyílt levéllel fordult az erdélyi református egyházmegyék lelkipásztoraihoz és presbitereihez három lelkész, Pap Géza, Kató Béla és Ötvös József. Pap Géza megköszönte a bizalmat, hogy püspöknek jelölték, majd ismertették a közösen készített, egyeztetett programjukat. Problémákat kell megoldani, ellenkező esetben az egyház ″középkori állapotokban maradva fog belépni a harmadik évezredbe.″ Nem hatalmas püspökre és elhanyagolható közösségre, hanem kicsi püspökre és erős testületre van szükség. A püspök hatáskörét korlátozni kell, feladatkörét munkatársai között kell megosztani. /Az Erdélyi Református Egyházmegyék lelkipásztoraihoz és presbitereihez! = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Érdekes, hogy szinte egyidőben a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben megalakult a Református Megújulási Közösség, a másikban, az Erdélyi Református Egyházkerületben pedig színre léptek a hasonlóan változtatást akarók.2000. december 7.
Dec. 8-án nyílik Kolozsváron, a Korunk Galériában Cseh Gusztáv erdélyi képíró grafikai kiállítása. Két nagy rézkarc-sorozata, a Hatvan főember és a Jeles házak könyvalakban is megjelent. Végakaratának megfelelően Alsócsernátonban vannak grafikái. A megnyitón fellép Boér Ferenc színművész és Ruha István hegedűművész. /Korunk Galéria. A főemberek között. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2000. december 8.
Ion Iliescu államfőjelölt dec. 7-én, bukaresti sajtóértekezletén megerősítette, hogy kisebbségi kormányt tervező pártja, az RTDP együttműködik majd a parlamentben a szélsőségesen nacionalista NRP-vel. Úgy fogalmazott, hogy bár a két párt politikája és programja egymással összeilleszthetetlen, a parlamentben lesz együttműködés a két párt között "egyes törvények elfogadása érdekében″. - Ha akarjuk, ha nem, az NRP 3 millió szavazót képvisel, és az RTDP-nek teljesítenie kell azt a küldetést a törvényhozás területén, amellyel választói megbízták - fogalmazott Ion Iliescu. - Az RTDP mostanáig kizárta az együttműködést Corneliu Vadim Tudor szélsőségesen nacionalista pártjával, s azt hangsúlyozták, hogy a párt kisebbségi kormánya számára a demokratikus parlamenti ellenzék - a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és esetleg az RMDSZ - külső támogatását igyekeznek megszerezni. Az RTDP a hét elején felfüggesztette a demokratákkal és a liberálisokkal kezdett tárgyalásokat, majd Ion Iliescu kijelentette: államfőként "nem fog engedni az RMDSZ zsarolásának″. /Iliescu: az RTDP együttműködik majd az NRP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./2000. december 8.
A dec. 7-i kormányülésen újra napirendre tűzték a minimálbér szintjének megállapításáról szóló törvénytervezetet - jelentette ki a Szabadságnak Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter. Napirenden szerepelt annak a kormányhatározatnak a megvitatása is, amely egyes egyházi és közösségi ingatlanok visszajuttatásáról rendelkezik. A jogszabály-tervezet kizárólag csak a zsidó hitközségektől elkobzott ingatlanokra vonatkozott, a kisebbségvédelmi miniszter ezért visszaküldte az indítványt azzal a javaslattal, hogy azt a többi egyházra is terjesszék ki. /Újabb ingatlanokat ad vissza a kormány? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./