udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5377 találat lapozás: 1-30 ... 1531-1560 | 1561-1590 | 1591-1620 ... 5371-5377 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. április 24.

Ápr. 20-22-e között Szilágysomlyón, a Mezőgazdasági Iskolában borversenyt és agrárújságírói szakmai konferenciát rendeztek. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének és a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének közös rendezvénye rangos szakmai találkozó volt, Erdélyből és Magyarországról rangos agrárszakemberek, újságírók és politikusok érkeztek. Csép Sándor, a MÚRE elnöke, Dr. Csávossy György, az RMGE tiszteletbeli elnöke, valamint Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke köszöntötte a megjelenteket. Az előadók egyike dr. Cseke Péter volt, aki a faluval és a mezőgazdasággal foglalkozó hazai magyar újságírás utóbbi négy évtizedes múltját foglalta össze a Falvak Dolgozó Népe, majd a Falvak Népe pászmáján keresztül. /Szilágysomlyói hétvége. Borban és sajtóban az igazság? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2001. április 24.

Díjkiosztással ért véget a kilencedik Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Jó hírű diákszínjátszó csoportok hiányoztak a fesztiválról, nem képviseltették magukat például Arad, Kolozsvár, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyvárad, Temesvár, Zilah iskolái. Nem a diákok miatt szerepeltek a hiánylistán a hagyományos magyar iskolák színjátszó csoportjai, sokkal inkább a vezetőtanárok között kialakult konfliktusok okán. A hiányzó iskolák tanárai időben értesültek a fesztivál rendezéséről, mégis távolmaradásukkal tüntettek. /Hiánylistás diákszínjátszás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./

2001. április 24.

Ápr. 10-én a Temesvári Műszaki Egyetemre látogatott Szabadkáról Kern Imre, a városi önkormányzat végrehajtó bizottságának elnöke, Szegedről dr. Mécs László orvos, önkormányzati képviselő, valamint Perényi Ottó mérnők a TÜV Rheinland Hungaria részéről. A látogatás célja, hogy egy közös pályázat segítségével a TÜV által tanúsított hegesztőszakmunkás-képző központokat fejlesszenek tovább, illetve létesítsenek a DMTK Eurorégió e három városában. A központok az európai normák alapján fogják képezni és minősíteni a hegesztőket. Az itt képzett szakemberek képesek az EU számára elfogadható termékek előállítására vagy munkavállalásra az Unió bármely országában a kapott minősítés alapján. Szegeden már működik egy ilyen központ. Hasonló van indulófélben Temesváron a Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karának Hegesztő felszerelések és hegesztéstechnológia tanszékén, a szabadkai bázist a Gábor Dénes Műszaki Főiskola segíti. /Három város eurorégiós együttműködése. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./

2001. április 24.

Dr. Kovách Géza tavaly december óta a Magyar Tudományos Akadémia határon kívüli köztestületének tagja. Az MTA elnöke, Glatz Ferenc kézjegyével ellátott hivatalos értesítést éppen 75. születésnapján kapta kézhez. Az ismert aradi történész Budapesten az Országos Levéltárban és több vidéki város levéltárában búvárkodott. Készülő nagy lélegzetű munkájához - A tiszántúli megyék jobbágyviszonyai a XVIII. század második felében és a XIX. század elején - gyűjti a dokumentumanyagot. Elmondta, hogy az MTA köztestületi tagsága biztosít lehetőséget a kutatás anyagi bázisának fedezésére. Dr. Kovách Géza a levéltárakban lejegyezte Arad, Békés, Bihar, Csongrád, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa egykori megyék Mária Terézia-kori úrbéri tabelláit. Megjegyezte, hogy se a magyar, se a román történetírás nem dolgozta fel ezt a témakört. Valószínűleg azért, mert sziszifuszi munkáról van szó. Az említett megyék úrbéri statisztikájának a feldolgozása azt jelenti, hogy több mint 1000 tabellát böngészett át, s jegyzett le. Mindez a Bánságról szóló munkája folytatása lenne, de másik régióban. /Eltüntetni a "fehér foltokat" A történeti statisztika nem költészet, hanem szigorú tény. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./ Kovách Géza említett könyve: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése - 1716-1848 /Szeged, 1998/

2001. április 24.

Ápr. 23-án zárult a Kisküküllő Menti Térségi Társulás kiállítása, amelyet Erdőszentgyörgy líceumában szerveztek meg. A Balavásártól Szovátáig terjedő települések bemutatkozó rendezvénye sikeres volt. Bözödi, kendi, balavásári, rigmányi, gyulakutai, erdőszentgyörgyi, hármasfalusi, makfalvi, kibédi, sófalvi és szovátai szalmadíszek, faragott címerek, dísz- és használati tárgyak, festett bútorok, szőttesek, varrottasok csak ízelítőt nyújtanak e táj szellemi és kézművesi, népművészeti gazdagságából. A szervezők meghívták a kedvtelésből vagy állandó foglalatosságként népművészeti tárgyakat készítőket, hogy legszebb munkáikat hozzák el. Borbély Emma, a kiállítás főszervezője, a Kisküküllő Menti Térségi Társulás ügyvezető elnöke elmondta: céljuk az volt, hogy a vidék kincseinek ismertebbé tétele mellett a tájegység fellendüléséhez is hozzájáruljanak. A nemrégiben megalakult Kisküküllő Menti Térségi Társulás eddigi már két találkozót szervezett üzletemberek és intézményvezetők között. Együttműködési megállapodást írtak alá a békéscsabai Városfejlesztő és Városszépítő Egyesülettel is, amelynek eredményeként kölcsönösen bemutatkozó kiállításokat szerveznek. /Kisküküllő Menti Térségi Társulás kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./

2001. április 24.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szilágysomlyói találkozóján megalakult a Magyar Könnyűzenei Szerkesztők Erdélyi Szakosztálya (MAKESZ). Alapító tagok: a kolozsvári, marosvásárhelyi, temesvári közszolgálati adók, három csíkszeredai és egy-egy szovátai, nagyváradi, udvarhelyi magyar nyelvű kereskedelmi rádió, valamint a Román Televízió magyar nyelvű adása. Tiszteletbeli elnök Boros Zoltán, a magyar adás főszerkesztője. A MAKESZ elnöke, Zilahi Csaba, a kolozsvári rádió magyar adásának zenei szerkesztője elmondta: a szakosztály fő célja a hazai magyar könnyűzenei előadók népszerűsítése. /Nánó Csaba: MAKESZ - az erdélyi magyar könnyűzenéért. Megalakult a MÚRE könnyűzenei szakosztálya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2001. április 24.

Munkával ünneplik az ötszázadik lapszám megjelenését, írta Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Alig van okuk az ünneplésre. Az utóbbi négy év anyagai az internetről is lehívhatók. A "megszokott képbe nem illő Erdélyi Naplót igyekeztek leseperni a médiaporondról a politikai és sajtópiaci guruk", tette hozzá Dénes László. /Dénes László: Magunk közt szólva. Csak egy stáció. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./

2001. április 24.

Márc. 23-án nyílt meg Nagybányán Moldován Gyula székelyudvarhelyi festőművész kiállítása. Dudás Gyula festőművész köszöntötte a megjelenteket. Moldován Gyula /sz. Dicsőszentmárton, 1953. júl. 29./ első kiállítása 1973-ban volt Marosvásárhelyen. Az egyéni tárlatokon kívül több csoportoson is részt vett, Erdélyben, Magyarországon, Kárpátalján, Svédországban, Olaszországban és Franciaországban láthatták munkáit. 1990-ben hozta létre saját galériáját Udvarhelyen azzal a céllal, hogy szűkebb pátriája hírnevét öregbítse a világban: a magánvállalkozásként működő kulturális létesítmény erdélyi művészek munkáiból, valamint iparművészeti- és ajándéktárgyakból árusít. Galériája mellett négy udvarhelyi művésztársával együtt 2001-ben létrehozta a Paletta 5 Alkotócsoportot. /A székely tájak szerelmese. Moldován Gyula tárlata Nagybányán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./

2001. április 24.

Az Árulás vagy reálpolitikai lépés? címmel ápr. 27-én tartandó történelmi tanácskozás témája a 290 éve megkötött szatmári béke problémaköre lesz. A Scheffler János Lelkipásztori Központban szervezett tanácskozáson a kuruc kor legjobb ismerői jelezték részvételüket. Köpeczi Béla akadémikus, Várkonyi Ágnes budapesti és Magyari András kolozsvári egyetemi tanárok mellett romániai, magyarországi, szlovákiai és ukrajnai történészek beszélnek az 1711-es béke előzményeiről, megkötéséről és következményeiről. Az évtizedek óta Craiován tanító Fehér János történész a korszak Kárpátokon túli problémaköréről tart előadást. Az előadók között lesz - többek közt - Balogh Béla nagybányai levéltáros, Zachar József budapesti hadtörténész, Tamás Edit sárospataki muzeológus, Takács Péter nyíregyházi történész, valamint Németi János és Mandula Tibor Szatmár megyei helytörténészek, Kovács Ágnes debreceni történész, a felvidéki Kónya Péter, Adam Jan, a miskolci Kovács Zoltán, a nyíregyházi Ulrich Attila és a kárpátaljai Csatári György. Az ápr. 28-i majtényi megemlékezés a nagyságos fejedelem születésének 325. évfordulója jegyében zajlik. Megkoszorúzzák a kuruc-emlékművet. Délután Nagykárolyban, a Károlyi-kastélyban Rákóczi útja címmel megnyílik a Sárospataki Rákóczi Múzeum vándorkiállítása. /A hét végén Rákóczira és kurucaira emlékezünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 24./

2001. április 24.

Megjelent a temesvári Római Katolikus Egyházmegye Laudetur c. lapjának első két száma (külön magyar és külön román nyelvű egyházmegyei kiadvány). A lapból hírül adta a máj. 13-án Temesváron rendezendő Egyházmegyei Ifjúsági Központ programját. /Laudetur. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2001. április 25.

Ápr. 24-én a képviselők 21 törvénytervezetet fogadtak el, köztük a közérdekű információk hozzáférhetőségére vonatkozó jogszabályt is. Mona Musca, a Nemzeti Liberális Párt képviselője a törvény egyik kezdeményezője azt nyilatkozta, hogy ez a törvénytervezet megfelel ez Európai Unió és a NATO követelményeinek. /Huszonegy törvénytervezetet fogadott el a képviselőház. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2001. április 25.

Korábbi "félremagyarázott" állításaival ellentétben példaértékűnek nevezte Románia és Magyarország kapcsolatait Strasbourgban Mircea Geoana külügyminiszter, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnökeként ismertette az Európa Tanács közgyűlése előtt az EBESZ idei tevékenységét, terveit. Geoana magyar újságíróknak adott nyilatkozatában úgy vélte, bizonyára "fordítási hiba" történt, amikor az ápr. 19-én tett kijelentéseit úgy értelmezték, hogy Romániának komoly fenntartásai és kételyei lennének a készülő magyar státustörvénnyel kapcsolatban. Geoana ugyanakkor Strasbourgban is elmondta, hogy a román kormánynak vannak aggályai és kérdései a törvényt illetően. Hozzátette: hasonló kérdések Magyarország más szomszédai részéről is megfogalmazódtak. A román külügyminiszter szerint éppen a kiváló román-magyar kapcsolatok miatt természetes, ha Románia szeretné, hogy a román állampolgárokat érintő kérdésekről konzultáljanak vele. /Geoana cáfol: Félremagyarázták kijelentését a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2001. április 25.

A Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatban egyaránt vár magyarázatot az Európai Unió, illetve a környező országok kormányai. A törvénytervezet és az uniós szabályok összeegyeztethetőségével kapcsolatban felmerülő EU-kételyekre a magyar illetékesek azt válaszolják: a tervezet minden rendelkezése összhangban áll a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel; a magyar igazolvány kibocsátása nem sérti a schengeni elveket; az EU több tagállama is alkalmaz pozitív diszkriminációt, mind az állampolgárságot, mind a vízumpolitikát illetően; a környező országokban is születtek hasonló törvények. Spanyolország például a latin-amerikai országok állampolgáraival alkalmaz pozitív diszkriminációt: 90 napnál rövidebb tartózkodásra nem szükséges számukra schengeni vízum, a beutazáshoz nemzeti vagy kedvezményes vízumot kapnak. Ugyanakkor pozitív elbírálásban részesülnek a tartózkodási és munkavállalási engedmények, illetve az állampolgárság megszerzésében is. Portugália Brazíliával és volt gyarmataival tart fenn különleges kapcsolatokat. A portugál és a brazil állam vízummentességi megállapodást kötött, ezenkívül Portugália "visszafogad" minden olyan brazil állampolgárt, aki a schengeni térségben túllépi a megengedett három hónapos tartózkodási időszakot. Írországban alanyi jogon illeti meg az ír útlevél azt a személyt, aki be tudja bizonyítani, hogy legalább egyik nagyszülője ír származású. Németországban szintén pozitív diszkriminációban részesülnek az állampolgárság megszerzésében az áttelepülő németek, akik kezdetben ún. "német jogállásúaknak" minősülnek. Ausztria kizárólag a Romániában élő német nemzetiségűek számára állít ki 1 éves érvényességű nemzeti vízumot. Az Albániában élő görög kisebbséghez tartozó személyek pedig 6 hónapos, csak Görögországba szóló vízumot kapnak, ennek birtokában pedig olyan személyi igazolványt kérhetnek, ami feljogosítja őket a görög területen való munkavállalásra, más EU-tagállamok meglátogatására. 1998-ban a román parlament is elfogadott egy, a határon túli román közösségek támogatására vonatkozó jogszabályt. Ennek értelmében a határon túli román közösségek által szervezett oktatási, művelődési, ifjúsági rendezvények támogatására, különleges orvosi beavatkozások finanszírozására stb. külön pénzalapot hoztak létre, amellyel a miniszterelnök rendelkezik. A támogatások odaítélése a Románia és Moldova Köztársaság között létrejött minisztériumközi bizottság dolga, amelynek összetételét a mindenkori román kormányfő hagyja jóvá. A bizottság tagjai: az oktatási, a külügyi, a művelődési és a pénzügyi tárcák, valamint a kormányfőtitkárság, illetve a vallásügyi államtitkárság képviselői. Létrejött ugyanakkor az oktatási minisztériumnak alárendelt Eudoxiu Hurmuzachi Központ, amelynek feladata a törvényben megjelölt támogatási akciók véghezvitele. Szintén e központ hatáskörébe tartozik a határon túli román fiatalok felvételi felkészítése a román oktatási rendszer valamennyi fokozatára. A felvételt nyert fiatalok erre az időre román állami ösztöndíjban, ingyenes bentlakásban, illetve más juttatásokban részesülhetnek. /Székely Kriszta: Magyarázatot várnak Magyarországtól. Nyugat- és kelet-európai "státus-példák". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ (Helyben) - A Magyarországon készülő státustörvény diszkriminatív lehet abban az értelemben, hogy a magyar nemzetiségűeknek biztosított kedvezmények hátrányos megkülönböztetést jelenthetnek a többiekkel szemben - jelentette ki a hét elején Adrian Nastase miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva. Nastase szerint további problémát jelent az, hogy a tervezett törvény szerint elegendő, ha a román állampolgárok saját maguk kijelentik: ők magyar nemzetiségűek. "Előfordulhat, hogy arra ébredünk: Erdélyben hét millió magyar él - fogalmazott, hozzátéve azt, hogy nem tudni, miként fogják felkutatni a magyarokat."Ha ezt a szabályt az Európai Unió törvényesíteni fogja, akkor bennünket is érdekelni fog a határokon túl élő románok esetére"- szögezte le. - A hét elején Budapesten tartózkodó szlovák kormányfő, Mikulás Dzurinda aggályainak adott hangot a készülő státustörvénnyel kapcsolatosan. Felvetette, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat egyes passzusainak gyakorlati megvalósítása esetleg megronthatja a légkört a szomszédos országokban, illetve Magyarország és szomszédai között. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: a magyar kormány készen áll az egyeztetésre az érintett országokkal. A Die Presse című bécsi lap ápr. 24-én ismertette a státustörvény lényegi elemeit, majd megállapította, hogy mindez az EU-hoz és Schengenhez való csatlakozás nyomán problémákat okozna. - A Romániai Magyar Szó idézte a Szabadságból Tibori cikkének néhány részletét. /Nincs béke a státustörvény körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ Idézett cikk - Tibori Szabó Zoltán: Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2001. április 25.

A Nagy-Románia Párt a belügyekbe való beavatkozással, Románia függetlenségének veszélyeztetésével vádolja a magyar kormányt. - Mellőzve és megalázva érezzük magunkat ettől a kezdeményezéstől, amely a térség destabilizálásának a veszélyét hordozza magában - jelentette ki tegnap Damian Brudascu Kolozs megyei NRP-képviselő. A képviselőház külügyi bizottságának titkára a bukaresti látogatáson levő Stephen Wall, a brit miniszterelnök EU-szakértőjének figyelmébe ajánlotta a törvényt. A vendég, aki a külügyi szakbizottság ülésén vett részt, diplomatikus válaszában elkerülte Brudascu felszólalásának, illetve a státustörvénynek a kommentálását. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2001. április 25.

Ha nem kér bocsánatot kijelentései miatt, akkor a Nagy-Románia Párt bepereli Markó Bélát - nyilatkozta a képviselőházban a párt alelnöke, Cornel Ciontu. Az RMDSZ elnöke azt "merészelte" mondani a Nagy-Románia Pártról, hogy szélsőséges. Ciontu szerint Markó Béla lesz az első és az egyetlen, akinek törvény előtt kell elmagyaráznia, mitől szélsőséges a Nagy-Románia Párt. Válaszként Markó Béla azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek, hogy bármikor bárkinek szívesen elmagyarázza, hogy miért nyilváníthatók szélsőségesnek a nagy-romániások. A szövetségi elnök nem hajlandó visszavonni kijelentését. /Markó Bélát beperelik a nagy-romániások. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2001. április 25.

A hatalmas mennyiségű eső ellenére Kolozs megyében áradásokról nem érkeztek jelentések. Csupán Désaknán és Nádasszentmihályon vannak kisebb gondok, Désaknán tíz gazdaságot öntött el részlegesen a víz, Nádasszentmihályfalván több ház víz alatt állt. /Kolozs megyében is áradnak a folyók. Néhány településen riadókészültség van. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2001. április 25.

Ápr. 19-21-e között Zilah és Szilágysomlyó volt az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya XI. tudományos vándorülésszakának a színhelye. Dr. Széman Péter, a szervezőbizottság elnöke szerint azért került sor Szilágysomlyón a záróülésre, mert a város ebben az évben ünnepli dokumentumban említett létezése 750. évfordulóját. Prof dr. Feszt György egyetemi tanár, a szakosztály és egyben az ülésszak elnöke mondta el, hogy az elmúlt évtized tudományos vándorülésein mintegy 1100 dolgozat hangzott el. A XI. ülésszaknak háromszáznál több résztvevője volt, és az előterjesztett 177-ből 85 szakdolgozatot vitattak meg. A zilahi ülésszakon a családorvoslás előtérbe került, bár aktuális témákként a szív- és érszűkületi megbetegedések, sőt orvos- és gyógyszertörténeti kérdések szintén jelen voltak. A hazai orvosok és gyógyszerészek mellett Magyarországról, Németországból és az USA-ból is érkeztek meghívottak. A székelyudvarhelyi dr. Balla Árpád alapította Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díját, oklevelet és emlékérmet tavaly első ízben ítélték oda. A díjat dr. Horváth Endre, marosvásárhelyi belgyógyászprofesszor kapta. Díjazták dr. Obál Ferenc szegedi nyugalmazott orvosprofesszort, aki 1945-1953 között a marosvásárhelyi főiskolán a kórélettani és a gyógyszertani tanszék megszervezője és vezetője volt. - Az ülésszak idején dr. Feszt György, Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke és Kiss András alelnök sajtótájékoztatót is tartottak. A helyi román média megismerhette a hazai magyar nyelvű tudományosságot ápoló tevékenységet, az EME 1859 óta, a múlt rendszerben megszakított és 1990-től újrakezdett szaktudományos tevékenységét. /Fejér László: Orvostudományi és gyógyszerészeti ülésszak. A családorvoslás az új század kihívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ A sajtótájékoztatón Kis András történészkutató, az egyesület alelnöke röviden vázolta az előzményeket. Az 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum Egyesületnek nem ez az első Szilágyságban tartott vándorgyűlése. 1907-ben Zilahon tartották az évi vándorgyűlést, de akkor még nem mutattak be orvostudományi dolgozatot, és 1996-ban Szilágysomlyón tartották az EME vándorgyűlést - ez utóbbin már öt orvostudományi szakmunkát olvastak fel. 1990-től vált rendszeressé az orvostudományi és gyógyszerészeti szakosztály külön ülésszaka. Az EME mintegy 3.000 tagja jelenleg öt szakosztályban fejti ki tevékenységét: filozófiai, nyelvészeti és történelmi; orvostudományi és gyógyszerészeti; természettudományi és matematikai; jogi, közgazdasági és társadalomtudományi, illetve a technikai tudományok szakosztályában. Dr. Feszt György, nyugalmazott orvosprofesszor, a szakosztály elnöke, elmondta, hogy az évi vándorgyűlések fő célja az orvostudomány jelenlegi állásának megfelelő dolgozatok bemutatása. /XI. Orvostudományi és Gyógyszerészeti Vándorgyűlés. = Szilágyság (Zilah), ápr. 27./

2001. április 25.

Világhírnév címmel rendhagyó kolozsvári világhálós hetilap indult április 25-én. A minden szerdán új tartalommal jelentkező Világhírnév célja, hogy betekintést nyújtson az utóbbi tíz évben méltatlanul szürkeségbe süllyedt Kolozsvár irodalmi és (köz)művelődési életébe. A világhálós hetilap gerincét könyvismertetők és az ezekkel kapcsolatos viták, pengeváltások képezik. Az első számból: Patria de lux - Sabin Gherman új könyve. - Szőcs István Selyemsárhajójának második, bővített kiadása (I. rész). Tüzér és áldozat szerepkettősében. Jancsó Miklós, a kolozsvári író-színész/színész-író harmadik könyve. /Szabó Csaba főszerkesztő: Welcome, Világhírnév! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2001. április 25.

Megvette a Sapientia Alapítvány Csíkszeredában a Hargita Szállót, s pályázatot hirdetett egyetemépületté való átalakítására, tudósított a Krónika. /Szállodából egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2001. április 25.

Ápr. 24-én tartották a felsőháromszéki polgármesterek találkozóját Kézdiszentkereszten, a községháza felújított tanácskozótermében. A tanácskozáson Kézdivásárhely, Lemhény, Torja, Maksa, Kökös, Szentkatolna, Csernáton, Gelence, Kézdiszentlélek első embere vett részt, továbbá meghívottként több megyei vezető. Elsőként a perkői millenniumi kereszt ügyét vitatták meg. A talapzattal együtt hat méter magas kereszt 60 millió lejbe kerül, felállítását augusztus 20-ára tervezik. A polgármesterek öt-ötmillió lejes hozzájárulást javasoltak. /Iochom István: Millenniumi keresztet állítanak a Perkőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./


lapozás: 1-30 ... 1531-1560 | 1561-1590 | 1591-1620 ... 5371-5377




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék