udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5377
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 5371-5377
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2001. január 19.
Jan. 18-án megszavazta a helyi közigazgatási törvényt a képviselőház. A jogszabály mellett 211-en szavaztak, ellenszavazat nem volt, egy képviselő tartózkodott. A Nagy-Románia Párt frakciója nem vett részt az ülésen. Tekintettel arra, hogy a törvény képviselőházi változata különbözik a szenátusitól, egyeztetésre kerül sor a két ház között. Anghel Stanciu (NRP) képviselő kijelentette: az egyeztetés után pártja megóvja a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Megmaradtak a törvénynek a közigazgatásban való anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásai. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő elmondta: a kisebbségi nyelvhasználat terén a képviselőház négy cikkelyt ugyanolyan formában fogadott el, mint a szenátus, kettőt pedig jobb formában. A képviselőházi változat szerint használható az anyanyelv ott, ahol az önkormányzati testületben egyharmados a kisebbségiek aránya. A második jobbítás az, hogy kérésre, az illető egyén anyanyelvén is tudomásra hozzák az önkormányzati testület határozatát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke példa nélkül állónak minősítette a törvényt Romániában, s úgy fogalmazott, hogy kisebbségjogi szempontból ez a törvény- az új oktatási törvény mellett - az elmúlt év legfontosabb eredménye a nemzeti kisebbségek számára. /Áldását adta a képviselőház a helyi közigazgatási törvényre. Egyeztetni kell a két ház között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2001. január 19.
″Az RMDSZ minimális kötelezettséget vállalt, ezt teljesíteni is fogjuk mindaddig, amíg az aláírt megállapodás érvényesül. Úgy tűnik, cserében hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az RTDP valóban az európai integráció útján induljon el. Ebben az esetben tagadhatatlanul bizonyos bizalmat előlegeztünk, de nincs más választásunk, nekünk annak érdekében kell cselekednünk, hogy az európai integráció folytatódjék″ - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó határozottan cáfolta, hogy a nyilvánosságra hozott megállapodás mellett bármiféle titkos egyezség létezne a két szervezet között. Elmondta, hogy létezik egy függelék emlékeztetők formájában, amelyet az RMDSZ állított össze és adott át az RTDP-nek. Az emlékeztető a megállapodás tételeit fejti ki. Így például a megállapodás csak a magyarok által is lakott térségek regionális fejlesztésének támogatásáról szól, s az emlékeztetőben az RMDSZ kifejtette: prioritásnak tekinti a Hargita, a Kovászna, a Bihar megyei gázelosztó hálózat kiépítését, a Szilágy megyei ivóvízellátás megoldását, a székelyföldi úthálózat rehabilitációját. Hasonló emlékeztető készült az oktatásról, a sajtóról, és az RMDSZ összeállította azoknak a magyar nemzetiségű szakembereknek a listáját is - igazgatók, főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek, tisztségviselők - , akik nem politikai kinevezettként dolgoznak szakterületükön. ″Elvi kifogásokat nem emeltek, de ami a megoldásokat illeti: hogyan, mikor, mennyi pénzből, azt pontról pontra le kell tárgyalni, s a tárcákkal kell megoldást találni. A szakembereket illetően pedig az a megegyezés született, hogy ha más törvényességi probléma nem merül fel, a helyükön maradnak″ - mondta Markó. /Könnyebb dolga van az RTDP-nek, a jég megtört. Markó: Minimális kötelezettséget vállalt az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2001. január 19.
Adrian Nastase miniszterelnök szerint az RTDP és az RMDSZ helyi szervezetei között kialakult együttműködés tette lehetővé a két politikai alakulat országos szintű megállapodását. A miniszterelnök a bukaresti Adevarul című román lap jan. 18-i számában megjelent interjújában úgy vélekedett, hogy ez az együttműködés nem szül olyan elégedetlenséget az RTDP táborában, ami a tagság egy részét a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt irányába vinné. Natase szerint az a felhívás, amelyet nyolc Kovászna és Hargita megyei román civil szervezet tett közzé a napokban az ott élő románokat fenyegető veszélyről, csak az ″ottani közösség egy szegmensének véleményét tükrözi, nem az egész közösségét″. - Nastase hozzátette, hogy a két szervezet között egyezség született bizonyos helyi posztokról is, de az RTDP már a választások előtt meghirdette, hogy bizonyos posztokat a nemzeti kisebbségek képviselőinek szán. /Az RMDSZ-RTDP közötti együttműködés a helyi szervezeteknek köszönhető. Nastase: Bukarestben másképp látszott... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2001. január 19.
Funar, Kolozsvár polgármestere közleményben tudatta: jan. 18-án a jászvásári ítélőtábla úgy döntött, hogy Ion Antonescu, Ion I.C. Bratianu, Iuliu Maniu és Ferdinand király szobra ügyében elfogadja a polgármester és a városi tanács fellebbezését és elutasítja Vasile Cerghizan volt prefektus rendeleteit. Mint ismeretes, a polgármester Ion Antonescu-szobor felépítését tervezte a Monostor negyedi ortodox templom mellett. A volt prefektus leállította az építkezési munkálatokat, perbe fogta a polgármestert és felfüggesztette a tanács szoborállítási határozatát. /Mégis lesz Antonescu-szobor Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2001. január 19.
Jan. 18-án tartotta rendkívüli országos konferenciáját a kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, melyen Nastase jelenlegi miniszterelnököt választották a párt vezetőjévé, ellenszavazat nélkül. Felszólalt a tanácskozáson Ion Iliescu államfő is, aki megdicsérte az RTDP által létrehozott kabinetet. /Iliescu öndicséretet gyakorol. Nastase az RTDP új elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 19./2001. január 19.
Jan. 18-án a román fél is aláírta a közös román-magyar segítségkérést az EU-tól, környezetvédelmi célra. /Bukarest is aláírta végre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./2001. január 19.
A Sapientia Alapítvány által irányított egyetemépítési munka eredményeként a 2001 őszén kezdődő tanévben - talán - az első szakokon beindulhat az oktatás. Tonk Sándor kuratóriumi elnök beszámolt az eddigi tapasztalatokról. A Csíkszeredába kiszállt akkreditációs bizottság azt mérte fel, hogy az ideiglenes működési engedélykérelemben előterjesztettek megfelelnek-e a valóságnak. Tonk Sándor szerint jó eredménnyel zárult ez a szemle. Nincs olyan törvényes előírás, hogy román nyelven oktató szak nélkül nem indulhat egyetem. Az alapítvány egyelőre szakokra, nem pedig egyetemre kéri a működési engedélyt. Ettől függetlenül Csíkszeredában előrehaladott állapotban van egy román nyelv és irodalom szak akkreditációs iratcsomójának előkészítése. Az akkreditációs bizottság következő ülését jan. 26-án tartja. - Az alapítvány eddig 6 szakra nyújtotta be az ideiglenes működési engedély-kérelmet. Várják az akkreditációs bizottság ellenőrzését. Amennyiben az megtörténik, akkor az ősszel a magánegyetem csíráját jelentő első szakokon elkezdődhet az oktatási tevékenység. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem EMTE/ építésével párhuzamosan a Partium Keresztény Egyetemen is újabb szakok beindítását kérelmezték. Szerződést kötöttek a Partium Keresztény Egyetemmel, hogy az EMTE törvényes elismerése után a két egyetem egyesülni fog valamilyen formában. Beindult a háttérintézmények - könyvtárak, bentlakások, kutatási műhelyek - kiépítése. Első lépésként két pályázatot hirdettek meg, egy doktorit (PhD) illetve tudományos kutatóit. E pályázatok elsődleges célja az, hogy a magánegyetem számára szükséges oktatói utánpótlást biztosítsák. Az oktatói kar személyi utánpótlása sok esetben komoly gondot okoz számunkra. Kezdetben vendég- illetve társult tanárokkal kell megoldani az oktatást. A pályázatok és egyetemi tanári tapasztalata alapján úgy látja, hogy van kellő tartalék, a romániai magyarság önerőből biztosítani tudja a tudományos kutatói és oktatói tevékenység fenntartását. /Gál Mária: Van utánpótlás, van jövő - interjú dr. Tonk Sándorral, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2001. január 19.
Magyarországról, a Duna Televízió, az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jóvoltából Brassó megyéből több iskola is részesült a tananyag elmélyítését szolgáló videókazettákból. Ajándékcsomagot kapott Alsórákos, Apáca, Kőhalom, Szecseleváros, valamint Brassó magyar iskolája. Az utóbbi, az Áprily Lajos Középiskola igazgatója, Nedeczky László hangsúlyozta, hogy örömmel fogadták az ajándékcsomagot. Az elmúlt év végén az iskola kapott a tanácstól pénzt, amelyet központi fűtés beszerelésére fordítanak. Ez a pénz a város hozzájárulása a Világbank által finanszírozott projekthez, amelynek keretében sor kerül az iskola épületének korszerűsítésére is. /Tóásó Áron Zoltán: Mi újság a brassói magyar középiskola háza táján ? Beszélgetés Nedecky László városi tanácsossal, az Áprily Lajos gimnázium igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./2001. január 19.
Asztalos Csaba Ferenc jogász kifejtette véleményét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület - szerinte: (félre)tájékoztató szolgálatának - közleményéről. Szerinte ugyanis az 1998-ban megejtett, vitatható tisztújítás a püspök /Tőkés László/ ″boszorkányüldözésbe″ kezdett. Asztalos szerint a Királyhágómelléki Ifjúsági Keresztény Egyesület önálló jogi személy, ezért a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem kérheti az IKE jogszerű átadását. Szilágyi László misztótfalusi lelkipásztor nem az IKE elnöke, hanem alelnöke, ezért ő nem végezhette el az átadást. Ennek ellenére az egyházkerület fegyelmi eljárást indított ellene. Az IKE-iroda ingóságait a szervezet elnöksége 1999. márc. 11-én letétbe helyezte a Fugyivásárhelyi Református Egyházközségnél, miután tudomására jutott, hogy az egyházkerület azt át akarja venni. - Asztalos szerint Szilágyi László lelkipásztor felfüggesztése önkényes és törvénytelen, ugyancsak törvénytelen az Egyházkerületi Fegyelmi Bizottságának feloszlatása. Asztalos bejelentette: ″1998-ig visszamenőleg monitorizálni fogom az egyházkerület "Vezetőségének″ minden intézkedését, és megállapításaimat eljuttatom minden érdekelt országos és nemzetközi szervezetnek″. /Asztalos Csaba Ferenc jogász: A válasz jogán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./2001. január 19.
A Hargita Megyei és Városi Könyvtár jó évet zárt, állapította meg Kopacz Katalin igazgató. 2000-ben 4%-kal nőtt olvasóink száma, azaz 8792-ről 9129-re, 131 357 dokumentum fordult meg az olvasók kezében, míg 1999-ben 121 083. Különösen megnőtt a helyben tanulmányozott dokumentumok részaránya. Több rendezvényt szerveztek, Szabó Lőrincre emlékeztek szavalóversennyel, húsvétkor tojás- és könyvkiállítást rendeztek. Szeretem ezt a földet című honismereti vetélkedővel, valamint Emlékezés régi csíkiakról című fotókiállítással a millenniumi rendezvénysorozatba kapcsolódta be. A Magyar Kultúra Erdélyben 2000 rendezvénysorozat részeként tartották meg az Erdélyi Magyar Közművelődés és Könyvtárügy című konferenciát. Bejegyezték a Pro Libris Könyvtári Egyesületet, ez lehetővé tette a könyvtár számára eddig elérhetetlen pályázati lehetőségeket. A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2000 októberétől önálló jogi személyként tevékenykedik, székhelye náluk van, Csíkszeredában. Öt esetben nyertek támogatást, mégpedig könyvbeszerzésre, a Könyvesház című szaklap kiadására, tanfolyamszervezésre, saját kiadói tevékenység beindítására és a székelyföldi könyvtárak informatizálására. - Folyamatban van az irodalmi és műszaki részlegek átköltöztetése a Városi Művelődési Ház épületéből a Szakszervezetek Művelődési Házába. /Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója: Elégedetten zártuk az évet. Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./2001. január 19.
Margitta városi könyvtára 76 ezer kötetes, ebből 25 ezer magyar nyelvű. A könyvtárnak 3800 olvasója van. Hat hónapja magyar alkalmazottja is van a margittai bibliotékának, s a frissen felújított épület falára kétnyelvű felirat került. Tavaly mindössze 250 kötetet tudtak vásárolni. /Balla Tünde: A könyvet semmi sem pótolja. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 19./2001. január 19.
A Siménfalva községhez tartozó Bencéd faluban a templom tornyába emelték az öreg haranglábat. Mintha a kis település kihúzta volna magát. A bencédi iskolában Pap Katalin tanítónő kilenc gyermeket tanít. /Ferencz Imre: Harang a magasban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./2001. január 19.
Jan. 19-től kezdte meg állandó műsorsugárzását a csíkszeredai Uniplus kereskedelmi rádió - jelentette be Kristály Lehel főszerkesztő. A 90,9 MHz-en 10 óráig a Talpra magyar című reggeli műsor hallható. /Indul az uniplus. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./2001. január 19.
A Magyarok Világszövetségének Borsod-Abaúj-Zemplém megyei szervezete az elmúlt hetekben 133 levelet küldött szét a világba, a címzettek az európai és az amerikai nagypolitikában fontos szerepet játszó parlamenti képviseletek, kormányzati szervek, neves politikusok, emberjogi szervezetek, tekintélyes lapok és újságírók, illetve közéleti személyiségek. Mindenkinek saját anyanyelvén írtak pár sort, figyelmébe ajánlva a levélhez csatolt cikkek és tanulmányok másolatát, amelyek a moldvai csángó-magyarok helyzetével foglalkoznak. Ismert magyar szerzők mellett francia, angol, német és olasz publicisták, történészek, emberjogi harcosok csángókkal kapcsolatos írásairól van szó. Minden borítékba betették például az angol Robin Baker történész-diplomata, a Theszaloniki Balkán Tanulmányok Intézete főmunkatársának a moldovai csángók eredetéről írt nagylélegzetű tanulmányát, melyben egyértelműen állást foglal azok magyar eredete mellett, s részletesen taglalja, miként igyekeztek és igyekeznek megfosztani anyanyelvüktől, akadályozzák őket elemi emberi jogaik gyakorlásában. Néhány visszajelzés azt bizonyítja, érdemes volt elküldeni a leveleket, jóllehet az idő rövidsége miatt még csak kevesen válaszolhattak. /133 levél a moldovai csángók ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./2001. január 19.
Immár a második alkalom, hogy hibás táblákat szereltek fel. Az első táblákat a tavaly szerelték fel, a Csíkszereda felirat az egyes táblákon rövid i-vel szerepelt. A mostani táblán Kézdivásárhely Municipium olvasható. A municípium szó az összes táblán rövid i-vel és nagy M-mel szerepel. A Csernáton felé vezető úton két táblán kívánnak jó utat a gépjármű-vezetőknek. Az egyik táblán az ″utat″ hosszú u-val írják, a másikon röviddel. /Harmadik az Isten-igaza? Hibás városnév-táblák. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 19./2001. január 20.
Nem szavazza meg a helyi közigazgatási törvényt - jelentette ki sajtóértekezletén Norica Nicolai Kolozs megyei NLP-szenátor. Szerinte az ország alaptörvénye kimondja: a hivatalos nyelv a román, a parlament nem hozhat ezzel ellentétes törvényt. Szerinte az RMDSZ kormánypárt, amelynek az RTDP-vel közösen kell majd vállalnia a kormányzás sikertelenségeit. A törvény ellen foglalok állást, hisz nem árulhatom el a megye lakossága 70 százalékának érdekeit - mondta Nicolai. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) képviselője a liberális szenátor véleményét osztja. /Több kolozsvári képviselő nem támogatja a kisebbségi nyelv használatát. Kétszínűséggel vádolják az RTDP-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./2001. január 20.
Komáromi Attila, a gyulafehérvári római katolikus érsekség jogtanácsosa elmondta: jan. 16-án az Alkotmánybíróság elutasította a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) helyi szervezete által benyújtott keresetet a Batthyaneum épületének visszaszolgáltatása ellen. Az ingatlan visszaszolgáltatásáról az 1998-ban hozott 13-as számú sürgősségi kormányrendelet döntött. Szintén visszakerült jogos tulajdonosához a temesvári volt piarista gimnázium is. /Döntött az Alkotmánybíróság. Visszakapja az érsekség a Batthyaneumot. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./2001. január 20.
Azért nem vagyunk kormányon, mert senki sem kért fel erre. Ami pedig a Nastase-kormánynak szavazott bizalmat illeti: erre a szövetség eddigi eredményei, illetve eredménytelenségei adnak választ. Úgy ítéltük meg, a kialakult helyzetben így tudunk hatékony eszközöket teremteni közösségünk érdekeinek érvényesítésére. Különösen akkor, amikor nyilvánvaló volt a Corneliu Vadim Tudor féle visszarendeződés veszélye. Ne feledjük, Erdélyben ha nem is minden második, hanem minden harmadik román a ″géppuskás rendcsinálásra″ szavazott! - szögezte le Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban. Az RMDSZ alapvető célja az, hogy ne álljon le az elmúlt négy évben elkezdődött folyamat. Példa erre a földtörvény esete. Romániában nem elég kiharcolni egy törvény elfogadását, legalább ennyi erőfeszítésbe kerül ennek alkalmazása is. A protokollum kiemelt helyen foglalkozik az oktatás területével is. A helyi közigazgatási törvény szerint hivatalossá válik az anyanyelvhasználat a közigazgatásban azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya eléri a 20 százalékot. Ez Hargita és Kovászna megyét kivéve közel 700. 000 magyart érint. Székely Kriszta, a Szabadság munkatársa közbevetette: azáltal, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz a kormánypártnak, veszít hiteléből bel- és külföldön egyaránt? Takács Csaba elutasította az ellenvetést, szerinte akkor az RMDSZ belecsontosodna a keménységbe, és még jobban megerősödnének az ortodox egyházak. Szerinte a romániai magyaroknak annyi joguk lesz, amennyit kiharcolnak. Kifejtette, hogy 1996 után két évig mást nem tettek, csak azokat a politikusokat hallgattuk - Tőkés Lászlót, a Reform Tömörülést, Kincses Elődöt - akik naponta felsorolták a romániai magyarság évszázadok óta elszenvedett bajait. Ehelyett inkább ezek megoldására összpontosítottunk volna, vélte Takács. Szerinte az egyetem-vitával két évet elpocsékoltak. A Szabadság munkatársa említette az a vádat is: mindenekelőtt arra törekedtek, hogy a ″klientúrának″ továbbra is fontos beosztásokat biztosítsanak Bukarestben, nem pedig arra, hogy kulcspozíciókat szerezzenek meg az új államigazgatásban. Takács Csaba szerint az RMDSZ pedig azoknak a szakembereknek megőrzését szorgalmazta, akik rendelkezésre álltak. /Székely Kriszta: Négy évi megvalósításaink megőrzése volt a tét. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./2001. január 20.
Hatvan évvel ezelőtt tört ki a legionárius zendülés Bukarestben. 1941. jan. 21-től kezdve egészen január 24-ig a felkelők fegyverletételéig ″több tízezres tömeg pusztított, gyújtogatott, lopott és gyilkolt a zsidó negyedekben″ - emlékezett Matatias Carp Fekete könyv, romániai zsidók 1940-1944 közötti szenvedései című - 1946 és 1948 között Bukarestben kiadott - könyvében. Zsidók tucatjait vitték a közvágóhídra, és Jilavába, ahol később meggyilkolták őket. /Hatvan évvel ezelőtt tört ki a legionárius zendülés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./2001. január 20.
Magyarország kolozsvári főkonzulátusa több mint 11 ezer munkavállalási kérelmet regisztrált 2000-ben. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul szerint a kérelmezők többsége az építőiparban, a számítógép-szakmában, vagy a mezőgazdaságban szeretne dolgozni. A főkonzul szerint a kolozsvári főkonzulátus az isztambuli után a legtöbb vízumkérelmet regisztrálja, megelőzvén ezzel a sydney-i, los angelesi és barcelonai diplomáciai képviseleteket. "14 200 vízumot bocsátottunk ki, ebből 11 000 munkavállalási engedély, 1500 tanulmányi vízum, a többit román ösztöndíjasoknak és külföldi állampolgároknak bocsátottuk ki″, mondta Alföldi László, aki úgy véli, hogy az idén körülbelül 17 000-re nő a vízumkérelmek száma. Megjegyezte: 700 esetben tiltottak ki román állampolgárokat Magyarország területéről különböző bűncselekmények elkövetése miatt. /Isztambul után Kolozsvár... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./