udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5377 találat lapozás: 1-30 ... 3691-3720 | 3721-3750 | 3751-3780 ... 5371-5377 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. szeptember 10.

Szept. 8-9-én kétnapos ünnepségnek adott otthont Kibéd. A rendezvény első napján a falu lakossága nagyjaira emlékezett: Seprődi János zenetudósra (1874-1923) és Madaras Gábor (1918-1980) népdalénekesre. A nagyiklódi születésű Madaras Gábort a gyerekkorában itt eltöltött idő szorosan fűzte e településhez. A falu emlékszobát rendezett be tiszteletére. Seprődi János Kibéden született, és a ház, amelyben élt, ma is áll. Életútjáról Nagy Ferenc, a Seprődi János kórusszövetség elnöke tartott előadást. A kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület testvérszervezete, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület nyitotta meg tárlatát Békéscsaba anno címmel. /Korondi Kinga: Nagy elődökre emlékeztek Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

2001. szeptember 10.

Ungváron felavatták a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) az Illyés Közalapítvány támogatásával vásárolt székházát. A központ magyar közösségi házként is fog működni. Az épületben a MÉKK mellett helyet kapnak más kárpátaljai és ungvári magyar szervezetek is. A székház könyvtárában már elkezdődött a Kárpátalján kiadott magyar nyelvű könyvek, újságok, időszaki kiadványok összegyűjtése. Az épületben tanácskozóterem és vendégszoba segíti majd a magyar rendezvények megtartását. A MÉKK székháza jogilag az ungvári református egyházközség tulajdonát képezi, ám azt az egyház 99 évre a magyar szervezet használatába adta. /Magyar székházavatás Ungváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

2001. szeptember 11.

A nemzeti kisebbségek védelméről szóló kétoldalú dokumentum elfogadását javasolja egyebek között a román fél a magyar-román kisebbségvédelmi szakbizottság szept. 10-én kezdődő budapesti ülésén - jelentette ki Constantin Diaconescu külügyi államtitkár, a bizottság társelnöke. A státustörvénnyel kapcsolatban Diaconescu kijelentette: román részről egy sor olyan jogi eszközt fognak javasolni, amelyek román megítélés szerint megfelelnek a nemzetközi normáknak. Diaconescu hangsúlyozta, hogy a budapesti tárgyaláson a román kormány teljes meghatalmazásával vesz majd részt. - A magyar-román kormányközi vegyes bizottság keretében működő kisebbségvédelmi szakbizottság két éve nem ült össze. /Magyar-román kisebbségvédelmi szakbizottság Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2001. szeptember 11.

Ioan Rus belügyminiszter meghívására kétnapos hivatalos látogatást tesz Romániában Pintér Sándor, a magyar belügyi tárca vezetője. A látogatás alkalmával sor kerül a román-magyar kormányközi toloncegyezmény, illetve az egyezményhez kapcsolódó végrehajtási jegyzőkönyv aláírására, és jegyzőkönyvet írnak alá a belügyi szakoktatás kérdéseiről is. /Román-magyar belügyminiszteri tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2001. szeptember 11.

Adrian Nastase miniszterelnök nyitotta meg szept. 10-én Bukarestben azt a nemzetközi konferenciát, amelyet a romák helyzetének felmérésére rendez az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöksége. Az "Egyenlő esélyek a romák és sintik számára" elnevezésű háromnapos szakértői konferenciára azokat hívták meg, akik az EBESZ-tagállamokban részt vesznek a kormányzati romapolitika alakításában. Mircea Geoana külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke a találkozó előtt abban foglalta össze a konferencia célját, hogy a tanácskozáson igyekeznek felmérni az EBESZ térségében élő romák valós helyzetét. A bukaresti konferencián megkezdik annak a 10 évre szóló akcióprogramnak a kidolgozását, amiről az EBESZ isztambuli csúcsértekezletén hoztak határozatot a tagállamok. A tanácskozáson három munkacsoportban folyik a munka. Az első munkacsoportban, amelynek tevékenységét Tabajdi Csaba magyar országgyűlési képviselő, az európai romák helyzetéről készülő európai parlamenti jelentés összeállítója irányítja, a diszkrimináció minden formája elleni fellépés, a hatékony romapolitika kérdéseit elemzi. A második munkacsoport a romák politikai és közéleti szereplésével, míg a harmadik a válsághelyzetben, különösképpen a délkelet-európai térségben élő romák helyzetével foglalkoznak. /EBESZ-konferencia a romákról. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

2001. szeptember 11.

Kerekes Károly RMDSZ-képviselő javasolta, hogy pártja tárgyaljon a kormánypárttal annak érdekében, hogy a közeljövőben házasságkötések ceremóniájára a felek anyanyelvén kerülhessen sor, azokban a helységekben, ahol a kisebbségi lakosság meghaladja a 20 százalékot. /Házasságkötés - anyanyelven is? Kerekes Károly javaslata. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2001. szeptember 11.

Szept. 28-ra megbeszélésre várja Adrian Nastase kormányfő a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) Ciorbea-féle szárnyának küldöttségét. Ciorbea nyílt levelet intézett a kormányfőhöz, amelyben találkozót kért Nastasétól mert állítása szerint a kabinetvezető pontatlanságokat közölt Gunther Verhaugennel és Hans Gert-Potteringgel a parasztpárt helyzetéről. /Nastase-Ciorbea találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2001. szeptember 11.

Minőségi változás várható a határon túli magyar elektronikus média életében, valamint a magyar-magyar médiakapcsolatokban annak a hatszáz millió forintnak köszönhetően, melynek sorsáról szept. 5-én döntött az Illyés Közalapítvány Kuratóriuma. A pénzből két mobil műholdas közvetítő berendezést, digitális technikai eszközöket és televíziós műsorokat támogatnak. Ezzel az Illyés Közalapítvány lerakta egy határokon átívelő, rendszerszemléletű médiaépítkezés alapjait - nyilatkozta Veress László irodaigazgató. A kuratórium kijelölte azt a tizennyolc Kárpát-medencei helyszínt, ahol a támogatottak korszerű, egységes és egymással kompatibilis digitális technikát, valamint csúcstechnológiájú adattovábbító berendezéseket vásárolhatnak a kapott támogatásból. A rendszer központi elemei a régióközpontokban felépülő stúdiók lesznek (Erdélyben Kolozsvárott és Székelyföldön épül, de lesz Pozsonyban, Szabadkán, Eszéken és Ungváron is), ezek szerepe az anyaországi megrendelők (elsősorban a két közszolgálati televízió) és a térségükben működő tudósítói pontok közti szakmai koordináció. A pályázati kiírásban megfogalmazott másik célra, a televíziós produkciók támogatására szánt háromszáz millió forintra kétszázharminckét pályázó közel 2,2 milliárd forintos igényt nyújtott be, a jelentkezők háromnegyede az anyaországból került ki. A kuratórium azokat a pályázatokat részesítette előnyben, amelyek leginkább érintik a határon túli alkotóműhelyek munkáját. Így első körben a közszolgálati megrendelők, vagyis a Magyar Televízió Kárpáti krónika című műsora, valamint a Duna Televízió egyes műsorai kaptak jelentősebb támogatást, a többi pályázatról a szept. 26-i ülésen döntenek. /Támogatás a határon túli elektronikus médiának. Háromszáz millió forint az Illyés Közalapítványtól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2001. szeptember 11.

Szept. 10-én újra utcára vonultak a resicai kohászati üzem munkásai, mintegy 1500 szakszervezeti tag tüntetett a prefektúra előtt, majd a tömeg elzárta a legforgalmasabb resicai utat, mintegy négy órán keresztül megbénítva a közlekedést. A munkások a miniszterelnökkel való találkozást kérték (múlt héten még az államfőt akarták látni), és erre ígéretet is kaptak a prefektustól, maga a kormányfő azonban szigorúan nyilatkozott a kérdésről: szerinte a munkásoknak meg kell érteniük, hogy így minden befektető elől elzárják az utat. A kormány hivatalos küldöttsége ezen a héten Washingtonban találkozik a tulajdonos cég képviselőivel. A szakszervezet bejelentette: szept. 11-től ötven ember kezd éhségsztrájkba a prefektúra előtti buszokban. /Éhségsztrájk Resicán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

2001. szeptember 11.

Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei RMDSZ-elnök leszögezte a mostani, Reform Tömörüléssel /RT/ kapcsolatos vitáról: elindítója az volt, hogy az újságíró esetleges politikai szimpátiája szerint válogat az események között, és adagolta mindazt, amit szükségesnek tartott. Tibori Szabó Zoltán, immár az RT-vita elindítójaként és gerjesztőként a Szabadság szept. 1-i számában Az igazság végül csak kiderül című cikkében már azt állította, hogy "A dokumentum hitelességével kapcsolatosan nem merült fel kétely az RMDSZ Kolozs megyei elnökében sem". "Kónya-Hamar Sándor a Ziua de Ardeal című napilap augusztus 23-i számában elismerte: "bár a megyei szervezet a Reform Tömörüléssel egyazon politikai irányvonalat folytat, ezúttal mély csalódást okoztak nekünk". Kónya-Hamar Sándor kifejtette: Ziua de Ardeal valóban közlölte válaszait, csakhogy általa soha nem mondott, tehát kifogásolt címmel (Campanie FIDESZ in Ardeal/FIDESZ-kampány Erdélyben), illetve az általa mondottak megcsonkításával. Kónya-Hamar helyesbítést kért. Másnap, augusztus 24-én a Ziua nem közölte az általa kért pontosítást és kiegészítést, ehelyett új, a szerkesztőség által adott címmel (Puciul din UDMR se vede de la Cluj ca o diversiune/Kolozsvárról diverziónak látszik az RMDSZ-puccs), jelent meg a kiegészítés, ennek megfelelően az alcímek is változtak. Tibori Szabó Zoltán "olyan zenész, aki borotvával játszik egyes politikusok nyakán, de az olvasók idegein is." - Jóideje "az RMDSZ is mint intézmény és politikai keret olyan nyelvpolitikai küzdőtérnek bizonyul", amelyből a választópolgárok, csak menekülni fognak majd. Kónya figyelmeztetett, hogy figyelni s feljelentő felhangra és tartalomra is, amelyet T. Sz. Z. felvezető és körülíró-minősítő "esettanulmánya" és tárgya tartalmaz. Nem a véletlen műve az, hogy több román napilap a magyar kormányfő fényképével együtt közölte a különböző ide- és odavágó kommentárokat. /Kónya-Hamar Sándor: Krokodilfióka a gyík avagy kiderülhet-e a beborított igazság? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Tibori Szabó Zoltán - mint mindig - a neki nem tetsző cikk mellett közölte elutasító kommentárját, sőt támadott: Kónya-Hamar Sándornak szembe kellene néznie a tényekkel, az emlékeztető által rögzített, elhangzott dolgokkal és azok következményeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Minősítés helyett önrevíziót ajánlok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2001. szeptember 11.

Okt. 5-től Csíkszeredának egyeteme lesz. A kolozsvári székhelyű Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem legtöbb kara Csíkszeredában fog működni, és legtöbb diákja is ebben a városban kezdi tanulmányait. A felvételi vizsga választ adott arra, hogy kell-e a Székelyföldön egyetem: a jelentkezők - és a felvételt nyert hallgatók - majdnem mind a Székelyföldről, Kovászna, Hargita és Maros megyékből származnak. Tehát van rá igény. Még akkor is, ha a városban működik felsőfokú oktatási intézmény: Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében, tíz éve zajlik távoktatás különböző magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatai révén. E távoktatási formákban eleddig 730-an szereztek egyetemi, illetve posztgraduális diplomát. Emellett a Babes-Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai informatikai főiskolája idén indította harmadik első évfolyamát, továbbá ott van a Gábor Dénes Főiskola csíkszeredai konzultációs központja. Lányi Szabolcs dékánnak vesszőparipája az egyetemi szellem meghonosítása Csíkszeredában. /Sarány István: Szellemhonosítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

2001. szeptember 11.

A gyergyói Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ szept. 7-i ülésén ismételten sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy az SZKT megújítása a tavasz folyamán elmaradt. Az SZKT mostani összetételében nem döntheti el megújításának elmaradását, nem hosszabbíthatja meg saját mandátumát. A gyergyói TKT támogatja a csíki TKT és TeSz - elnökének az SZKT demokratikus, belső választások útján történő megújítására tett javaslatát. Az SZKT legközelebbi ülésén tűzze napirendre a belső, demokratikus választások útján történő megújítását. /A gyergyói TKT állásfoglalása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

2001. szeptember 11.

A csíkszeredai bíróságon szept. 7-én zajlott le az első tárgyalás abban a perben, amelyet Borboly Csaba megyei tanácsos rágalmazás vádjával kezdeményezett Nagy Pál, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnöke ellen. Borboly azért indított pert, mert sértőnek találta Nagy Pálnak a Krónika napilapban megjelent kijelentését, miszerint a MIT 1998-ban tartott küldöttgyűlésén hűtlen pénzkezelés vádjával kizárták volna őt a szervezetből. Ő ugyanis 1998-ban a magyar középiskolások országos egyesületének vezetőségi tagja volt. Nagy Pál szerint félreértésről van szó, amely abból adódott, hogy az újságíró nem pontosan idézte őt, ezért hajlandó pontosítani, és kész peren kívüli megegyezést kötni. /F. D. D.: Borboly Csaba pereli Nagy Pált. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

2001. szeptember 11.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) a magyar államalapítás 2000. évi megünneplésére jeles előadókat kért fel, ,,hogy a tudomány legújabb eredményeinek felvillantásával gyarapítsák tudásunkat a múltról s erősítsük jövőbe vetett hitünket." (Benkő Samu) Az Erdélyi Tudományos Füzetek 231. számában közölt tanulmányok szerzői: Benkő Loránd, Bóna István, Jakó Zsigmond, Tonk Sándor, Vekov Károly, az előszót Benkő Samu, az EME elnöke jegyzi. Arról szól az összeállítás, hogy Erdély miként illeszkedett be a királysággá szerveződő magyar állam keretében az európai keresztény világba. Az Erdély a keresztény magyar királyságban című kiadvány alkalmat teremt a továbbgondolásra. Bóna István gazdag tényanyaggal bizonyította, hogy Erdély már a honfoglalás első hullámaiban a magyar törzsek birtokába kerül, Benkő Loránd vitára bocsátotta az Erdély név változatainak megjelenését. Benkő Loránd a Gyula-kérdést is tisztázta. /Sylvester Lajos: Erdélyi Tudományos Füzetek. A magyar nemzetformálódás pillanatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

2001. szeptember 11.

Magyarországi támogatással alternatív magyar nyelvű oktatás indul idén ősztől Bákó megye csángók lakta vidékén. Ezt az teszi szükségessé, hogy a hazai és nemzetközi erőfeszítések ellenére Romániának ebben a térségében továbbra sem indul magyar nyelvű állami oktatás. Ebben a helyzetben a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásával hét moldvai településen tizenkét pedagógus irányításával indul alternatív oktatás. A magyar minisztérium kilencmillió forintos támogatást nyújt. A csángómagyar oktatási program végrehajtására az NKÖM és a magyar oktatási tárca a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) kérte fel, amely szakmai és gazdasági szinten egyaránt koordinálja a hosszú távú projektet. A programot a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) képviselőiből és a moldvai oktatást biztosító pedagógusokból álló csapat pályázta meg a magyar minisztériumoknál. A kilencmillió forintos keretet egyéves futamidőre folyósították, belőle fedezik a tanárok, taneszközök, albérletek költségét. Az alternatív csángómagyar tanítás ősztől Klézsén, Pusztinán, Trunkon, Külsőrekecsinben, Somoskán, Budán és Diószénen indul, többnyire a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által bérelt magánházakban. Klézsén és Pusztinán eddig mintegy 120 kisiskolás részesült magyar nyelvű, iskolán kívüli oktatásban. A szövetség által végzett felmérés szerint az újabb öt településen összesen mintegy 150 gyermek igényli ősztől a magyar oktatást. Ők délelőtt az állami iskolák, délután a csángómagyar oktatási program alternatív kurzusain vesznek részt. Bartha András, az MCSSZ elnöke szerint az alternatív oktatás beindítása nem azt jelenti, hogy a moldvai csángómagyarok érdekvédelmét ellátó szövetség lemondott volna az állami magyar oktatás beindításának kiharcolásáról. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága májusban kilenc pontban fogalmazta meg ajánlásait Románia számára a moldvai csángók ügyében. Az ajánlás szerint a román alkotmánnyal és az oktatási törvényekkel összhangban biztosítani kell a csángók számára az anyanyelvű oktatás lehetőségét. Szilágyi Zsolt, az RMDSZ csángóügyekkel is foglalkozó parlamenti képviselője úgy nyilatkozott: a román hivatalos szervek négy hónappal az ET isztambuli konferenciája után is azt keresik, miként lehet kijátszani a testület ajánlásait. /A csángók magyar nyelvű oktatásáról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./

2001. szeptember 11.

Augusztus utolsó napjaiban Keresztyénség és magyarság címmel református értelmiségi értekezlet zajlott Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben. Dr. Juhász Tamás teológiai tanár, a protestáns teológia dékánja beszámolt a találkozóról: megvitatták a magyar keresztyének sorskérdéseit. Szemtanúi vagyunk a magyarság, a keresztyén egyházak apadásának és ugyanakkor csökken az egyházak hatása, fejtette ki. Dr. Juhász Tamás a megmaradás alapelvei között említette: Az anyaországi nem külföldi - Tartsuk magunkra nézve kötelezőnek és szorgalmazzuk a magyar földrajzi nevek használatát - A magyarországi sajtó erdélyi vonatkozású hírekben Erdélyt nevezze meg, ne Romániát - Anyanyelvünk legyen fegyver, nem puszta eszköz. - Legyen minden magyar megvesztegethetetlen és szótartó! /László Ferenc: "Legyen minden magyar megvesztegethetetlen és szótartó!" Beszélgetés dr. Juhász Tamás teológiai tanárral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2001. szeptember 11.

Szept. 9-én Szászrégenben, a katolikus egyház hatáskörébe tartozó árvaház parkjában leleplezték Benedek Elek szobrát, Jorga Ferenc alkotását. Az elmúlt évtizedben lépésről lépésre hozzáfogtunk múltunk visszaszerzéséhez - hangsúlyozta beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke az ünnepségen. "Ő volt a szembejövő ember, ő volt az, aki Trianon után, amikor Nyugat felé indultak vagy megfutottak innen sokan, ha nem is magányosan, de kevés társával együtt elindult Kelet felé, visszaindult Erdélybe, és íme, nyolcvan esztendő múltán ismételten kimondható, hogy neki volt igaza." "Benedek Elek akkor szerette nemzetét, védte, ápolta anyanyelvét, amikor nagyon nehéz volt. Nagyon nehéz volt akkor is, nagyon nehéz ma is." - hangsúlyozta beszédében Markó Béla. /Benedek Elek-szobrot avattak Szászrégenben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2001. szeptember 11.

Magyarkályán csökkenőben van a lélekszám. Nincs református temploma a falunak, az omladozó felekezeti iskola egyik termében folyt évtizedeken keresztül az istentisztelet. Páll Zoltán lelkész mozgósítani tudta a falu apraját-nagyját, elfogadott minden önzetlenül felajánlott segítséget - és szept. 9-ére templomszentelésre hívta meg a gyülekezetet és pártfogóit. Nagy ünnepe volt ez a szórványban élő református magyarságnak. A templom mellett egy kis emlékpark áll, egy igényesen kifaragott kopjafával, amelyet a bánffyhunyadi neves fafaragó mester, idős Kudor Ferenc készített. Magyarkályánban mindössze 171 lelkes a református gyülekezet. /S. Muzsnay Magda: A magyarkályáni csoda. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2001. szeptember 11.

Szept. 7-8-án tartották meg Nagykárolyban az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület /EMKE/, az erdődi RMDSZ, a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ közös rendezvényeként a Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek második találkozóját. Dávid Gyula irodalomtörténész, az EMKE tiszteletbeli elnöke mondott beszédet a nagykárolyi Petőfi-szobor előtt. Dr. Németi János történész után Ratzky Rita irodalomtörténész, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszélt, kijelentve: "Nagykárolyt nem tudom másként látni, mint Petőfi szemével, Szendrey Júlia, Kölcsey és Teleki Sándor szemével." Az ünnepi beszédeket műsor követte melynek keretében Marosvásárhelyről, Felvidékről, Kolozsvárról, Fehéregyházáról, Marosvásárhelyről, Erdődről, Tokajból érkezett fiatalok Petőfi-verseket szavaltak, a nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus templom énekkara pedig Petőfi-dalokat adott elő. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a rendezvény legfőbb szervezője nyilatkozta, hogy elmentek Szendrey Júlia szülőfalujába, Erdődre, ahol a nagykárolyihoz hasonló megemlékezés volt. /(Kinál György: Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek II. találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2001. szeptember 11.

A szatmárnémeti Szent István Kör a szamoskrassói Ifjúsági Házzal közösen munkálkodik a szamoskrassói Szamosháti Helytörténeti Múzeum létrehozásán. Kónya László szervező kifejtette: azért szeretnénk létrehozni, hogy mentsék azt, ami még menthető. Három termet kaptak a szamoskrassói Darvay-kúria épületében. Az első terem átadására a decemberi Bem-ünnepségen kerül sor. Főleg a kendermegművelésnek és a kenderfeldolgozásnak a szerszámait szeretnék bemutatni. Kónya László már több iskolában volt igazgató - Ákoson, Dobrán, Szamoskrassón, Ombodon -, szinte valamennyi településen létrehozott falumúzeumot. /Elek György: Készül a Szamosháti Néprajzi Múzeum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 11./


lapozás: 1-30 ... 3691-3720 | 3721-3750 | 3751-3780 ... 5371-5377




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék