udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5377
találat
lapozás: 1-30 ... 3931-3960 | 3961-3990 | 3991-4020 ... 5371-5377
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2001. szeptember 26.
Jegyzőkönyv aláírása nélkül fejeződött be szept. 25-én Bukarestben a magyar-román kisebbségvédelmi szakbizottság ülése. A felek abban állapodtak meg, hogy a tárgyalásokat lehetőleg még ezen a héten Budapesten folytatják. Az ülés befejezését követően Szabó Tibor, a szakbizottság magyar társelnöke elmondta az MTI-nek, hogy gyakorlatilag egy téma kivételével mindenben meg tudtak egyezni. A készülő jegyzőkönyv három témát ölel fel. Ebből Szabó Tibor kiemelte kisebbségvédelem terület megvalósuló együttműködés elvi kérdéseit. Rögzítették azt, hogy az anyaországok támogatást adhatnak a határon túl élő kisebbségeiknek, a támogatás módjáról és eszközeiről természetesen kölcsönösen tájékoztatják egymást. A felek elfogadták a pozitív diszkriminációt, mint eszközt a kisebbségek kulturális, történelmi identitása védelme érdekében. A készülő jegyzőkönyvben rögzítették az elmúlt időszak fejleményeit, azokat az intézkedéseket, amelyeket a román, illetve a magyar kormány tett a kisebbségvédelem területén. Ezek közül Szabó Tibor a magyarországi román oktatási rendszer működtetését, illetve fejlesztését, erdélyi magyar vonatkozásban pedig a közigazgatási törvényt, illetve az oktatási törvény módosítását említette meg. A magyar társelnök elmondta, hogy a bukaresti ülésen ajánlásokat is megfogalmaztak. Ezek gyakorlatilag átfogják a két kisebbség életének minden területét. Javasolták a román kormánynak, hogy mielőbb kezdeményezzen törvényt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, illetve az eddig sürgősségi rendelettel elfogadott 115 ingatlan tényleges visszajuttatásáról. Az ajánlások között szerepel egy magyarságkutató intézet létrehozása is. A magyar nyelvű felsőoktatással kapcsolatos ügyekben kell még tovább tárgyalni. A szakbizottság üdvözölte a Sapientia erdélyi magyar magánegyetem megalakulását és működését. A román fél átnyújtott egy hét pontból álló, nem hivatalos dokumentumot, amire válaszként a magyar fél átadta a saját álláspontját rögzítő anyagot. Ezeknek a dokumentumoknak a tartalmáról érdemben nem tárgyaltak. /Folytatás Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./2001. szeptember 26.
A kisebbségi kérdés egyoldalú erőltetésével vádolta Cristian Diaconescu külügyi államtitkár Magyarországot a Jurnalul National című lapnak adott interjújában. Diaconescu, aki egyben a román-magyar kisebbségvédelmi szakbizottság társelnöke a lap szept. 25-i számában úgy fogalmazott, hogy Magyarország az egyedüli állam Európában, amely a politikai-diplomáciai mechanizmusokat csakis a kisebbségi problémára szűkíti le. Az államtitkár szerint csak akkor lenne létjogosultsága a kisebbségi kérdés prioritásként történő felvetésének a román-magyar párbeszédben, ha hiányosságok lennének ezen a területen. - Senki, egyetlen európai intézmény sem hívta fel Románia figyelmét arra, hogy megszorításokat alkalmazna a magyar kisebbséggel szemben. A magyar fél által felvetett problémákat a helyi közigazgatási törvény és az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénynek megfelelően oldjuk meg - fogalmazott Diaconescu. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: Bukarest azt kívánja elérni, hogy Magyarországon ugyanolyan keretben és szinten biztosítson képviseletet a magyarországi román kisebbségnek, mint amilyen képviseletet a romániai magyar kisebbség élvez Romániában. Diaconescu szerint az "egyoldalú magyar megközelítés" ad magyarázatot arra, hogy a két ország közötti alapszerződés keretében létrehozott kormányközi vegyes bizottság nem az előírt rendszerességgel tartja üléseit. - A magyar diplomácia rendkívül erőteljesen az eurorégiók keretében való együttműködésre helyezi a hangsúlyt - ott, ahol magyar kisebbség él. Ugyanígy, a találkozók programjában a kisebbségi bizottságok kapnak elsőbbséget. Diaconescu ugyanakkor hasznosnak is nevezte a budapesti ülést, mivel - mint mondta - a magyar fél azon a találkozón mutatott első alkalommal készséget arra, hogy tárgyaljon a státustörvényről. Ennek eredményének nevezte, hogy magyar fél elfogadta: a magyar igazolványokat kizárólag Magyarország területén adják ki. Románia ezért bízik abban, hogy az olyan kényes problémákat, mint a Gozsdu Alapítvány ügye, párbeszéddel tisztázni lehet. /Továbbra is holtponton a román- magyar tárgyalások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./2001. szeptember 26.
A Szociáldemokrata Párt /a kormánypárt/, a Nagy-Románia Párt és a Demokrata Párt képviselői szept. 25-én a képviselőházban visszautasították a kolozsvári magyar nyelvű állami egyetem létrehozását célzó RMDSZ-törvényjavaslatot. A tervezetről a végső szavazás jövő héten várható. Az ellenzők azzal érveltek, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen már van magyar tagozat, az oktatásnak különben sem a "lakosok közötti nyelvi ellentét szítása a célja, hanem az egyén társadalmi hasznosítása". Elmondták: az európai trend is ellentétes az ehhez hasonló "elszigetelődési" kísérletekkel, arról nem is beszélve, hogy Magyarországon sincs egyetemük az ott élő románoknak. Kónya-Hamar Sándor a Szabadságnak úgy nyilatkozott: világos, hogy nincs politikai akarat az önálló magyar egyetem létrehozására, az RMDSZ-nek ilyen körülmények közt változtatni kell oktatáspolitikai stratégiáján. - Ha arra gondolunk, hogy az albánoknak Tetovóban már van egyetemük, talán nem árt elgondolkodni azon, hogy az RMDSZ-nek nem kellene-e más módszerekhez folyamodnia célja elérésében - hangsúlyozta a képviselő. /Ellenzi a képviselőház az önálló állami magyar egyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./2001. szeptember 26.
Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatal gazdasági elnökhelyettese szept. 25-én Budapesten, sajtótájékoztatón bejelentette: az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megalapítása érdekében bejegyzett Sapientia Alapítvány megteremtette a sikeres októberi tanévkezdés feltételeit a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi és a csíkszeredai egyetemi központokban. A Sapientia Alapítvány kialakította az EMTE szervezeti kereteit és működési feltételeit. Az egyetemi struktúra alapjainak lerakásával, az ideiglenes szenátus létrehozásával sikeresen lebonyolította a diákok felvételi vizsgáit és a tanárok versenyvizsgáját. Misovicz Tibor hozzátette: az EMTE szakmai irányvonalainak kijelölésében meghatározó szerepet játszott a magyarországi akadémikusokból álló, Németh Zsolt külügyi államtitkár által életre hívott Programtanács. Kolozsvárott és Marosvásárhelyt október 3- án, Nagyváradon október 4-én, míg Csíkszeredán október 5-én tartják az Erdélyi Magyar Tudományegyetem fiókjainak egyetemi tanévnyitó ünnepségét. - Az illetékes román szakhatóságokkal folytatott csaknem tíz hónapos egyeztetés, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikai támogatásának és lobbizásának eredményeként a Romániai Akkreditációs Bizottság 2001 tavaszán kilenc szaknak adott ideiglenes működési engedélyt, illetve megadta az intézmény ideiglenes működési engedélyét - tette hozzá. Elmondta: a Sapientia Alapítvány Kolozsvárott Kutatási Programok Intézete néven létrehozta saját intézetét a kutatási tevékenység elősegítése, az EMTE profiljához kapcsolódó romániai (erdélyi) tudományos munka ösztönzése, valamint az EMTE nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerének kialakítása érdekében. Októberben az egyetemi tanévet mintegy 400 hallgató kezdi meg az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 9 karán. /Kész a tanévkezdésre az Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./2001. szeptember 26.
A marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem szenátusa néhány újítást eszközölt a 2001-2002-es tanévre vonatkozóan. Kezdeményezték egy tanfolyam megszervezését, amelyen az érdeklődők a magyar nyelvű szakkifejezéseket sajátíthatják el. /Újdonságok a Petru Maior Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./2001. szeptember 26.
Súlyos ténnyel szembesülünk, magát a szabad sajtó eszméjét ért sérelemről van szó - jelentette ki szept. 25-én napirend előtti felszólalásában Kelemen Hunor képviselő, reagálva Adrian Nastase kormányfő kijelentésére, amelyben mélységes elégedetlenségét fejezte ki azzal szemben, hogy a Hargita és Kovászna megyei magyar sajtó miként mutatta be e két megyében tett látogatását, illetve "egyfajta indoktrinálással" vádolta a médiát. Kelemen Hunor, utalva a kormányfő ama kijelentésére, miszerint utasította a kormány tagjait, hogy kísérjék figyelemmel az "idegen nyelvű" romániai médiát, hangsúlyozta: Egy felelős kormány vezetőjének tudnia kell: a világon egyetlen hatalom sem kényszerítheti egy demokratikus ország szabad sajtóját arra, hogy csak jót írjon a kormány tevékenységéről, akkor is, ha az a tevékenység nem arra érdemes. Ez idegesítheti, de semmiképp nem hatalmazza fel arra, hogy megfigyelés alá helyezze a sajtót. Végezetül a képviselő kijelentette: Reméljük, hogy a miniszterelnök úrnak lesz elég lelkiereje ahhoz, hogy nyilvánosan kiigazítsa szerencsétlen kijelentéseit. Ugyanakkor reméljük, hogy a jövőben tartózkodni fog hasonló kijelentésektől. /A sajtószabadság védelmében. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./2001. szeptember 26.
A romániai árva gyermekek a nyomornak és a kommunista családpolitikának az áldozatai - fejtette ki Teoctist ortodox pátriárkának küldött levelében Emma Nicholson bárónő a Család és az élet egy új keresztény évezred kezdetén elnevezésű nemzetközi kongresszus alkalmából. "Félévszázadnyi kommunizmus eredményei nem orvosolhatók azonnal" - szól az üzenet. Szerinte a család nélkül felnövő gyermekeknek is meg kell adni az esélyt a reményre és az emberi méltóság elnyerésére, a válsághelyzetek legyőzésére. Az Európai Unió Romániával megbízott megfigyelője szerint az egyháznak és a helyhatósági szerveknek közösen kell fellépniük azért, hogy a lakosságot EU-s értékrendekhez szoktassák. A szept. 25-27-én Bukarestben zajló kongresszust az ortodox és a katolikus egyházak szervezték. /Esélyt az emberi méltóságnak. Nicholson bárónő levele Teoctist pátriárkához. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./2001. szeptember 26.
Szept. 25-én Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: nem ért egyet Iuliu Pacurariu demokrata párti kollégájának azon javaslatával, hogy a képviselői vagy szenátori mandátummal rendelkező ügyvédeket ideiglenesen kizárják az ügyvédi kamarából. Eckstein, aki maga is ügyvéd és a kolozsvári ügyvédi kamara tagja, elmondta: az ügyvédi foglalkozás mindig liberális volt, függetlenül a politikai rendszertől. - Az ügyvédi szakmát sohasem tekintették összeférhetetlennek más tisztséggel - mondta. /(k. o.): Eckstein: Nem összeférhetetlen az ügyvédi szakma a képviselőházi mandátummal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./2001. szeptember 26.
Alkotmánymódosítási javaslatot mutatott be szept. 25-én a sajtónak az RMDSZ Reform Tömörülése. Olyan alaptörvényt akarnak, amely garantálja a közösség kollektív önazonosságát, a nemzeti kisebbségek jogát a kulturális autonómiához. A Reform Tömörülés az alkotmány 148-as szakaszát is el akarja törölni, amely kimondja, hogy az alaptörvény szerint az állam nemzeti, egységes, oszthatatlan. A javaslatot a szombati SZKT-n vitatják meg. /Alkotmánymódosítási javaslat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./2001. szeptember 26.
Csép Sándor, Csíky Boldizsár, Egyed Ákos, Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba, Péntek János, Sütő András és Tonk Sándor közös nyilatkozatban /A terror bugyrai avagy a demokrácia hatásköre/ tiltakoztak amiatt, hogy a terrorizmus ellen indított nemzetközi küzdelem kedvező vákuumot teremthet bizonyos helyi szorító intézkedéseknek, amelyek kisebb közösségek esetében a diszkrimináció fokozásához vezetnek. "Kormányfői kijelentések és meghirdetett intézkedések - már-már "program" szinten - szorgalmazzák azt a bennünket, magyarokat "kitüntető" lelki pressziót, amellyel legutóbb a MÚRE tiltakozása is kapcsolatba hozható." - áll a nyilatkozatban. A történelmi egyházaknak nem szolgáltatták vissza a létfontosságú épületeket, az alternatív tankönyveket akarják korlátozni és a fokozott ellenőrzés a diktatúra idejét idézi föl. Újabban a cenzúra szerepét is felvállaló miniszterelnök kijelentései jellemezhetők magyarellenesnek és nacionalistának. Nastase miniszterelnök "nem vállalhatja magára a magyar kultúra, történelem, irodalmi hagyományok feletti állami bábáskodás jogát." Az aláírók tiltakoztak a Ceuasescu idejére emlékeztető módszerek és intézkedések ellen. /A terror bugyrai avagy a demokrácia hatásköre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./2001. szeptember 26.
Szept. 24-én az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) elnöksége megbeszélést tartott az Apáczai Közalapítvány által támogatott magyar műszaki terminológiai előadások szervezési és szakmai kérdéseiről Kolozsváron. Kolozsváron az EMT szervezte terminológiai előadások a 2000/2001-es tanévben indultak be. A program keretén belül hetente egy-egy előadó meghatározott témakört mutatott be. Az egyetem öt karán összesen 42 tanár - közülük négy magyarországi - tartott előadást. A Sapientia Alapítvány segítségével ettől a tanévtől kezdve külföldi (osztrák, magyar, német) és belföldi tanárok tartanak előadásokat. Ugyanakkor magyar nyelvű műszaki szakelőadások indulnak a brassói, nagyváradi és temesvári egyetemeken is. /Kiss Olivér: EMT-tapasztalatok a terminológiai előadásokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./2001. szeptember 26.
Szept. 25-én Kistérségek a vidékfejlesztésért címen nemzetközi konferenciát tartottak Csíkszeredában. A Hargita Megyei Tanács szervezésében, a Soros Alapítvány East-East programja keretében sorra kerülő rendezvény keretében a meghívottak két napon keresztül a megye kistérségeivel ismerkedtek, 25-én pedig a konferencián előadások hangzottak el. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök tartott előadást a kistérségek szerepéről Hargita megyében. Guitprehtné Molnár Erzsébet Zala megyei kistérségi vezető a két testvérmegye térségmenedzsereinek képzéséről beszélt. /Szondy Zoltán: Kistérségek nemzetközi konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./2001. szeptember 26.
Szept. 26. emlékezés napja Szárazajtán. 1944-ben e napon a Maniu-gárda tagjai - a székelyföldi vérengzés első állomásaként a helyi iskola udvarán tizenegy szárazajtai magyart lőttek agyon, két személyt pedig lefejeztek. A vérengzés színhelyét ma emlékmű jelöli, amelyet megkoszorúz a település lakossága. /(Flóra Gábor): Szárazajta emlékezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./2001. szeptember 26.
Csíkszentmártonban tartotta idei második találkozóját a négy egyházmegye - a gyulafehérvári, a temesvári, a szatmári és a nagyváradi vincéseket tömörítő Országos Szent Vince Társaság 2-es csoportja. A többnyire világiakból álló lelkiség a szegényeken való segítést tűzte ki feladatul. A képviselők a helyi iskolában tartották egynaposra tervezett konferenciájukat. Az Országos Szent Vince Társaság 2-es csoportjának lelki vezetője, Jäger Béla bagsabányai esperes plébános háláját fejezte ki az egyház támogatásáért. Köszönet jár az ottani vincések áldozatos szeretetéért, valamint a világi elnöknek, Tulit Erzsébetnek. /Koncsag László, Csíkszereda: Karöltve a szegényekért. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./2001. szeptember 26.
Csaknem két éve, hogy a szlovákiai Turócszentmárton múzeuma elhozta Szatmárnémetibe azt a fotókiállítást, mely a szlovákok legszebb fatemplomait mutatta be. Az itteni megyei múzeum most viszonozta a szép gesztust, egy kiállítással. Szatmár megyét a sokszínűség jellemzi, mind a vallás, mind pedig a templomok építészeti stílusában. A megnyitóra a szatmári múzeum vezetői utaztak el, de jelen volt a két ország kulturális tárcájának vezetése is, román részről Ioan Opris államtitkár és Karol König, a kisebbségi főosztály vezetője, a hazaiak részéről Matus Kucsera államtitkár és Janiczky Gabriella főosztályvezető. (Sike Lajos): Szatmári templomok Turócszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./2001. szeptember 26.
A Hunyad megyei RMDSZ és RMPSZ pályázatírásra felkészítő tanfolyamot szervez szeptember 29-én a dévai Melite Református Gyülekezeti Házban. Neves magyarországi és romániai szakértők tartanak előadássorozatot a hazai és külföldi pályázatok megírási módjáról. A meghívott előadók: Romhányi András, a Magyar Kollégium vezetője, dr. Balázs Péter, a Magyar Alapítványi Központ igazgatója, Beke Márton és Kovács Erika, a Magyarországon tanuló, kisebbségben élő magyar fiatalok elhelyezkedésével, problémáival foglalkozó AGORA iroda részéről. /Pályázatíró tanfolyam Déván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./2001. szeptember 26.
Szeptember 29-én Aradon megnyílik a Magyarországon élő Vilhelm Károly Munkácsy-díjas festőművész egyéni tárlata. A kiállítást Dr. Entz Géza, a Határon Túli Magyar Kulturális Intézmények vezérigazgatója és Horia Medeleanu művészettörténész és -kritikus nyitja meg. /Aradi származású, Munkácsy-díjas festőművész. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./2001. szeptember 26.
Szept. 28-án Aradon bemutatják Husztik Katalin Múltat idézek... című könyvét. Husztik Katalin tanárnő könyvében tizenegy év emlékei elevenednek meg, de a könyv visszatekint az egykori Zárda történetébe, s utal az iskola 1959-ben bekövetkezett felszámolása utáni két évre is. /Bevezető egy meghívóhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./2001. szeptember 26.
A Duna Televízió technikailag készen áll az észak-amerikai sugárzásra, ám az interkontinentális pályáztatást, s így karácsonyi indulást veszélyezteti az ÁPV Rt. két hónapos átutalási késedelme, noha a költségvetés 800 millió forintot garantált e célra. A televízió októbertől szigorú sávos szerkesztésre áll át: az esti híradók 19 és 21.45 órára kerülnek, 20 órától pedig játékfilm lesz. Csütörtökön 22 órától látható az új, belföldi kampánytémákkal és a határon túli magyarsággal foglalkozó vitaműsor, Miért? címmel. Újraindul az Összkép, a Kárpát-medencei művészeti ajánlómagazin. A Duna Televízió magasan őrzi vezető helyét az erdélyi magyar tévénézők körében. A Kód Kft. átfogó közvélemény- kutatása szerint a romániai magyarság körében a közönségarány 23 százalékos, ami európai viszonylatban is kiemelkedőnek minősíthető. /A Duna Televízió készen áll az észak- amerikai sugárzásra. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./2001. szeptember 27.
A román parlamenti pártok elutasították, hogy Romániában magyar nyelven oktató állami egyetemet alapítsanak. A kormánypárt és az ellenzék teljesen egyetértett abban, hogy egy magyar nyelvű állami egyetem léte Romániában szükségtelen, nem felel meg az erdélyi valóságnak és csak az etnikai szegregációt szolgálná. A PSD és a PD szerint a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen folyó magyar nyelvű oktatás kielégíti a romániai magyarok igényeit. A PRM szerint erre a magyar nyelvű oktatásra sem lenne szükség. A Babes-Bolyai Egyetem multikulturális jellegét dicsérő pártok néhány nappal korábban az egyetemről folytatott parlamenti vitában elutasították, hogy az intézmény multikulturális jellegét nyelvű oktatást. /Egységesen léptek a román parlamenti pártok. Elutasítják az állami magyar egyetemet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./ A képviselőházi vitában - a PNL és természetesen az RMDSZ kivételével - ismételten elutasították a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozásának lehetőségét. A kormánypárt /PSD/ ezzel újra szembefordult a magyar kisebbség érdekképviseleti szervével. A PSD mostani magyar egyetemellenes állásfoglalása ismét felveti az együttműködési szerződés kérdését, hisz két hete sincs, hogy a két politikai erő felső vezetése megegyezett: minden rendben, az együttműködés folytatódik. /Bálint Zsombor: Magyar egyetem nem kell, magyar szavazatok igen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./