udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5554
találat
lapozás: 1-30 ... 1111-1140 | 1141-1170 | 1171-1200 ... 5551-5554
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. március 16.
Március 12-én hazaengedték a budapesti Országos Traumatológiai Intézetből Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspököt, akin február végén sikeres csípőprotézis műtétet hajtottak végre a magyarországi klinikán. A nagyváradi egyházfő itthon lábadozik, a körülményekhez képest jól érzi magát, teljes felépülése még időbe kerül. /(Balla Tünde): Hazatért Tempfli püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ 2002. március 17.
Márc. 18-án kezdődik a népszámlálás Romániában. Aurel Camara, az Országos Statisztikai Intézet elnöke aggódik: egy levélből értesült róla, több személy dák nemzetiségűnek óhajtja vallani magát. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter "megnyugtató" válasza szerint a dákokat és az oltyánokat is románokként fogják bejegyezni. Octav Cozmanca leszögezte: a csángók és más nemzetiségek ügye az adatfeldolgozáskor oldódik majd meg, mindenkinek jogában áll kívánsága szerinti nemzetiségűnek vallani magát. A Beszterce-Naszód megyei romák ugyanakkor attól tartanak, amennyiben megvallják nemzetiségüket, Indiába deportálják őket. Funar, Kolozsvár polgármestere felkérte a romákat, vallják meg nemzetiségüket, hogy igazolják, ők a legfontosabb kisebbség Romániában. /Ma kezdődik az évezred első népszámlálása. Oltyán, dák, netán római nemzetiség a láthatáron? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2002. március 17.
Romániában márc. 18-tól március 27-ig írják össze az ország lakosságát. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a romániai magyarok várható lélekszámáról, a magyar közösséget jellemző demográfiai irányokról nyilatkozott az MTI-nek. Az RMDSZ, az erdélyi magyar történelmi egyházak, a civil szervezetek, a romániai magyar sajtó egységesen arra buzdítja a romániai magyarokat, hogy a népesség összeírása során magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek vallják magukat. Az előző, 1992-es népszámlálás adatai szerint az ország lakossága 22.810.035 fő volt, ebből a magyar nemzetiségűek száma 1.624.959-et tett ki. Markó Béla szerint a valóságban ennél feltehetően 100-200 ezer fővel több magyar élt akkor Romániában. Az 1992-es népszámlálás idején nagyon erős magyarellenesség volt, valós az a feltételezés, hogy a kérdezőbiztosok nem mindenütt jártak el korrekt módon, és nem minden magyar merte vállalni nemzetiségét, anyanyelvét főként ott, ahol szórványban éltek a magyarok, és ahol a leginkább működött a közvetett megfélemlítés. Az 1992-es népszámlálás előtt negyed évszázaddal, 1977-ben írták össze utoljára Románia lakosságát. Akkor a 21 millió 560 ezer fős lakosságból 1 millió 714 ezer volt a magyarok száma. Az Erdéllyel kiegészült Romániában 1930-ban rendeztek először népszámlálást. Összesen 14 millió 280 ezer embert írtak össze. Közülük magyar anyanyelvűnek 1millió 554 ezer, magyar nemzetiségűnek 1 millió 425 ezer ember vallotta magát. Az ezt követő népszámlálások azt mutatták, hogy a magyar nemzetiségű lakosság száma ugyan folyamatosan növekedett, de a magyarok aránya a lakosságon belül folyamatosan csökkent. Míg a magyarok aránya 1930-ban 10 százalék volt, 1977-ben ez az arány 7,9 százalékra, 1992-ben pedig 7,1 százalékra csökkent. Egyes előrejelzések szerint a mostani népszámlálás is legalább százezerrel kevesebb, azaz mintegy 1,5 millió magyart mutat majd ki Romániában. - Nem akarom elhinni azt, hogy másfél millióan leszünk a népszámlálás után. Szeretnék bízni abban, hogy a 2002-es népszámlálás sem mutat ki kevesebb magyart, mint ahányat az 1992-es népszámlálás mutatott ki - mondta Markó Béla. A romániai magyarok körében is csökkent a születési arányszám, ezáltal csökken a közösség lélekszáma. Ehhez a magyarok esetében hozzá kell számítani az asszimilációt. A romániai magyar közösséget veszélyeztető harmadik tényező a kitelepülés. Markó szerint ez a folyamat ma a legaggasztóbb. Az anyaország vonzása nagyon erős, ám Markó hangsúlyozta, hogy nem lehet egyedüli oknak tekinteni azt az életszínvonal-különbséget, amely még hosszú ideig meglesz Magyarország és Románia között. - Ha Magyarország valóban segíteni akar, akkor látszólag a pillanatnyi érdekei ellen szóló módon kellene cselekednie, és ezt nyíltan ki kell mondani - szögezte le. A magyar politikai életnek, a magyar kormánynak mindig tudnia kell, pillanatnyi érdeke ellen kell cselekednie ahhoz, hogy nekünk segítsen. Azt kell megpróbálni, hogy itt Erdélyben segítsen munkahelyeket teremteni. Az itteni képzést kell támogatni, nem szabad azt támogatni, hogy most már a határ menti településekről középiskolába, sőt elemi iskolába is küldik ki a gyermekeket tanulni Magyarországra - mondta. /Népszámlálás. Romániai magyarok. Markó Béla nyilatkozata az MTI–nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./2002. március 17.
A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői nem fogják az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében támogatni a Nagy-Románia Pártnak (PRM) azt a kérését, hogy Besszarábiát csatolják vissza Romániához - jelentette ki Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke. A PRM elnöke, Corneliu Vadim Tudor szenátor márc. 15-én Kolozsváron bejelentette, hogy az ET parlamenti közgyűlésének áprilisi ülésszakán ő és párttársa, a Moldovai Köztársaságból áttelepült Ilie Ilascu szenátor kérni fogja, hogy nemzetközi döntőbíróság juttassa vissza Romániának Besszarábiát. román parlamenti pártok a közelmúltban már elhatárolódtak Corneliu Vadim Tudor szenátor azon javaslatától, hogy Románia ajánljon üzletet Oroszországnak: lemond a NATO-tagságról, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök ennek fejében garantálja Besszarábia Romániához kerülését. /A kormánypárt nem támogatja Besszarábia visszacsatolását. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./2002. március 17.
A Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezete közleményében sajnálatának adott hangot, amiért a márc. 15-i ünnepségeket olyan paródia zavarta meg, mint amilyent Corneliu Vadim Tudor rendezett a Köztársaság moziban. "A demokrácia iránt elkötelezett kolozsváriak visszautasítják az intoleranciát, a szélsőséges nacionalizmust, a meddő demagógiát, amely veszélyezteti az európai építkezés közös erőfeszítését" — áll a közleményben. A kormánypárt helyi szervezete elítéli a Nagy-Románia Párt elnökének és főtitkárának az együttélő nemzetiségeket sértő kijelentéseit, amelyeket az emberi jogok felelőtlen megsértésének tekint. Ezzel — hangsúlyozza a közlemény — az SZDP nem ért egyet. /Elítéli az SZDP C. V. Tudor pénteki magyarellenes kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2002. március 17.
A román közszolgálati tévéadó márc. 15-i esti híradójában jó húsz perc múltán megjelent a képernyőn a '48-as emlékmű, tíz másodperc erejéig Markó Béla is, aztán távolkép a központi rendezvénynek helyet adó emelvényről, majd egy snitt Kolozsvárról a Biasini Szállóval, szűk tíz másodperc alatt Frunda Györgynek is alkalmat adtak elmondani: mit jelent számunkra március idusa. A tudósítás szerint első alkalommal törvényesen lobogtatták a magyarok a piros-fehér-zöld zászlót, énekelték a himnuszt. Mellékesen említették, Adrian Nastase és ,,Victor Orban" is üzent a magyaroknak, hogy melyikük mit, az teljesen lényegtelen. A közszolgálati televízió ekkora teret szánt az itt élő magyarság nemzeti ünnepének. Eldugva, két bűntény közé. /Váry O. Péter: Sok bűntény közt elvész az ünnep. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./ 2002. március 17.
A Nemzeti dal lelkesítő sorai - Mátray László színművész előadásában - vezették be márc. 15-én Temesváron, a Millenniumi templomban tartott ökumenikus ünnepséget. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Horváth Gabriella, a bukaresti magyar nagykövetség munkatársa olvasta fel, majd Halász Ferenc történész, Temes megyei RMDSZ-elnök mondott megemlékező beszédet a 154 évvel ezelőtti eseményekről. /Pataki Zoltán: Ökumenikus ünnepség a Millenniumi templomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./2002. március 17.
Márc. 18-án kezdődik Brassóban a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos szakaszának döntője - tájékoztatott Both Mária magyar szakos tanfelügyelő. Este szórakoztató estet szervez a brassói Áprily Lajos Gimnázium Nebulónia diákszervezete. A következő napokban lesz irodalmi kirándulás, táncház, helytörténeti vetélkedő. /(Tóásó Áron Zoltán): Országos magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./2002. március 17.
Ifjúsági jövőképek 2002 címmel szervezett találkozót Temesváron a Magyar Ifjúsági Tanács. Az előadók között volt Bodó Barna, Temes megyei önkormányzati képviselő, Jakab István MIT elnök, Bakk Jutas, TMD-elnök és Ilonczay Zsolt TEMISZ elnök. Bodó Barna egyetemi tanár, a helyi Szórvány Alapítvány elnöke hangsúlyozta: az RMDSZ-nek nem szabad utánpótlás-neveléssel foglalkoznia, a magyar ifjúságnak önállóan kell megfogalmaznia igényeit és döntenie az őt érintő kérdésekről. Szó esett a MIÉRT létrehozásáról is. Jakab István, a MIT elnöke elmondta, hogy az előkészítő találkozón a MIT tagszervezetek nem kaptak szavazati jogot, Szovátára pedig meg sem hívták őket. A MIT elnök így fogalmazott: az RMDSZ vezetőknek felmutatható és hűséges ifjúsági szervezetekre van szüksége, erre a hozzáállásra a Magyar Ifjúsági Tanács nem volt vevő. /Ifjúsági jövőképek 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./2002. március 17.
Márc. 16-án Máramaros utcai székházában ünnepelte fennállásának 120. évfordulóját a kolozsvári Hidelvi Református Földészénekkar. A szervezet a kommunizmus legsötétebb éveiben is székház és jogi státus nélkül ápolta őseinek hagyományát, rendszeresen fellépett a templomokban, vagy utolsó útjára kísérte hóstáti tagtársait. A székházban kiállították a földész-énekkarnak az elmúlt évszázadban készült több tablóját, melyet Szilágyi Ferenc, a földész-énekkar elnöke mutatott be. Az ígéretes utánpótlást mutatta a Hidelvi Kalandos Társulat hóstáti ruhába öltözött, fiatalokból álló tánccsoportja, /Makkay József: 120. évét ünnepelte a hidelvi földész-énekkar. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2002. március 17.
Kossuth-díjat kapott Méhes György erdélyi magyar író, műfordító. - Soha nem áhítoztam erről, eszembe sem jutott, hogy egyszer ilyen elismerést kapok — nyilatkozta íz író a Kossuth-díj átvétele alkalmából. Hozzátette, a legfontosabbnak azt tartja, hogy az olvasók szeretik, munkáit keresik a könyvesboltokban. Személyes sorsáról szólva elmondta, a harmincas évektől 1952-ig lapszerkesztő volt, majd amikor azt érezte, félre akarják állítani, odahagyta állását, és csak írásból élt, számos színdarabját adták elő magyar, német, román és cseh nyelven. Méhes György elmondta, hogy mind a mai napig alkot, a közeljövőben jelenik meg Szép szerelmek krónikája című kötete. /Méhes György Kossuth-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2002. március 17.
Márc. 16-án Marosvásárhelyen tartotta országos választmányi ülését a PUNR /Román Nemzeti Egységpárt/, Valeriu Tabara elnök elemezte a múltat. Ugyanakkor egyhangúlag Mircea Chelaru tábornokot választották az országos tanács elnökévé. Valeriu Tabara elmondta, hogy a 2000-es választási vereséget követően, illetve miután a Virgil Magureanu pártjával való szerencsétlen egyesülés miatt a PUNR megszűnt jogi személyként létezni, nagy nehézségek árán, 2001 novemberében sikerült újra bejegyeztetni a pártot. Kijelentette, az elmúlt évek során a PUNR volt az egyetlen párt, amelynek nem voltak korrupciós botrányai, amely a parlamentben éberen vigyázott arra, hogy "a románok jogait ne csorbítsák azok, akik ma is kollektív jogokat és privilégiumokat követelnek, ami beláthatatlan következményekkel járhat". Tabara szemére vetette a jelen levő Zeno Oprisnak, illetve a Vatra Romaneascanak, hogy Iliescuval szövetkezett a választási kampányban. /Mózes Edith: Ülésezett a PUNR országos tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./2002. március 17.
Az RMDSZ pénzbeli támogatást ajánlott fel a Magyar Ifjúsági Értekezletnek /MIÉRT–nek/, viszont elvárja, hogy a fórum tagszervezetei fogadják el az RMDSZ programját, és vegyenek részt a szövetség testületei által hozott döntések végrehajtásában. A miért testületébe választották Kereskényi Gábort, a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés alelnökét, a képviseleti tanácsba pedig Kovács Mátét, a MIK titkárát. /(anikó): Szatmárnémetiek a MIÉRT új ifjúsági szervezetben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./2002. március 17.
Fogaras magyarsága márc. 15-ét az ódon kálvinista templomban ünnepelte. Márkos Ervin unitárius lelkész és Kisgyörgy Zoltán mondott beszédet. A kőhalmi ökumenikus énekkarral egyesült fogarasi katolikus énekkar Liszt-, Verdi-, Bárdos-műveket mutatott be. A helybeli református dalárda Kossuth-nótákkal kedveskedett. /(Kgy. Z.): Március 15-én Háromszék a szórványban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./ 2002. március 17.
Márc. 16-án a gelencei Bodor György Művelődési Otthonban Gelence, Dunaszentgyörgy és Balatongyörök önkormányzati képviselőinek jelenlétében kötötték meg a felsőháromszéki nagyközség és a két magyarországi falu közti testvértelepülési szerződést. Ezzel a Dunaszentgyörggyel immár tíz, Balatongyörökkel pedig egy évvel ezelőtt az anyaországban már aláírt szerződést hivatalosították. A megállapodás szerint az intézmények és önkormányzatok szorosan együttműködnek művelődési, gazdasági, nevelési, társadalmi, mezőgazdasági, egyházi, sport- és turisztikai téren. /(Iochom): Gelence. Aláírták az együttműködési szerződést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./ 2002. március 17.
Márc. 17-én Vámosgálfalván is megemlékeztek a márciusi forradalom hőseiről. Megkoszorúzták a templomkertben felállított 1848-as emlékművet és rövid irodalmi-zenés összeállítást adtak elő, majd Borbély László képviselő, az RMDSZ megyei szervezetének Kis-Küküllő menti felelőse átvágta a Magyar Ház avatószalagját. Az elhanyagolt ingatlant a falu lakói önerőből kitatarozták, vizet és gázt vezettek bele. Így megfelelő indulási feltételeket teremtettek egy majdani korszerű közösségi ház létrehozásának. Valószínűleg az ingatlan tulajdonjogát az érvényben levő törvények szerint az egyház hamarosan visszakapja. /(karácsonyi) 1848 szellemében. Magyar Házat avattak Vámosgálfalván. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./2002. március 17.
Márc. 15–én Szatmárnémetiben, az Északi Színházban, az ünneplő közönség előtt jelentették be a kezdeményező fiatalok a Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat életre hívását. A következő nap, azaz márc. 16-án a kezdeményezők rövid sajtótájékoztatón mutatták be a szervezőket, és ismertették a rendezvénysorozat lényegét. A Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat cselekvésre, együttgondolkodásra kívánja ösztönözni a partiumi magyarságot azzal a céllal, hogy a partiumi magyarság az elvándorlás helyett a szülőföldön maradást válassza. A rendezvénysorozat 203 napos, a zárómomentum háromnapos ünnepi együttlét lesz augusztus 30. és szeptember 1. között. Áprilisban művészbál, júliusban a hagyományos véndiáktalálkozó, különböző pályázatok gyermekek és fiatalok számára. A rendezvénysorozat gondolata széles körű támogatottságot élvez, eddig több mint 30 társadalmi és civil szervezet jelezte. Sikerre vitele azonban széles összefogást igényel, a rendezvényt kiterjesztik Bihar és Szilágy megyékre is. /Baranyai Attila: Partiumi Magyar Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./2002. március 17.
Márc. 16-án Sepsiszentgyörgyön Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke tartott előadást a magyar jelképvilágról. Jankovics az Ének a csodaszarvasról című legújabb rajzfilmjéről beszélt, ismertetve a film keletkezésének történetét, a filmben felhasznált jelképrendszert, melyek ismerete nélkül a filmet nehezen lehetne megérteni. /Váry O. Péter: A csodaszarvasról és a világ rendjéről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./ 2002. március 19.
A román–orosz alapszerződés szövege gyakorlatilag elkészült, jelenleg egy járulékos dokumentumon dolgoznak a két ország szakértői, jelentette ki Alekszandr Tolkacs, az Orosz Föderáció új bukaresti nagykövete márc. 18-án. /Kész az orosz–román alapszerződés. Az orosz fél reméli, az aláírás ezúttal nem marad el. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./2002. március 19.
Márc. 18-i sajtótájékoztatóján Gheorghe Funar kifejtette: az RMDSZ propagandája miatt attól tart, a székelyek magyaroknak fogják vallani magukat. Funar kérni fogja, hogy az olyan települések, mint Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Kézdivásárhely kapják vissza dákkori nevüket, mivel a jelenlegiek már nem felelnek meg a valóságnak, ideértve az RMDSZ vezetői által használt Székelyföldet is. Kolozsvárra vonatkozva a cigányokért aggódott, akik közül sokan magyarnak vallhatják magukat. Ha ez kiderül, Funar kérni fogja a miniszterelnököt, hogy a városban ismételjék meg a népszámlálást. /Ö. I. B.: Székelyféltő polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./