udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5554
találat
lapozás: 1-30 ... 1471-1500 | 1501-1530 | 1531-1560 ... 5551-5554
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. április 10.
Az anyaország körüli államokban élő magyar közösségek életének is fontos, bizonyos szempontból meghatározó jellegű eseményei az anyaországi választások, szögezte le Máthé Éva. Az a kérdés is megfogalmazódott, mi lesz az ősszel magyar állami támogatással beindított Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sorsa? Megkapja-e a további, elengedhetetlenül szükséges támogatásokat, vagy az első tanév után csúfosan kimúlik Antall József- 15 millió magyar vezetőjének tekintette magát - még ha csak lélekben is. Horn Gyula már csak tízmillió magyarban gondolkozott. Orbán Viktor négy évvel ezelőtti kijelentésére, miszerint az ország határai nem azonosak a nemzet határaival - Romániában felszisszentek a vezető politikusok. Medgyessy Péter "közjogilag" ismét elengedte a határon túli magyarok kezét. Helyes és értelmes kijelentés az, hogy közjogilag csakis tízmillió magyar miniszterelnöke lesz. De most, 2002-ben nekünk már nem elég azt mondani: természetesen a mindenkori magyar kormány felelősséggel tartozik az elszakadt nemzetrészeknek, hogy tevőlegesen hozzá kell járulnia életünk jobbításához. Ezen túl valami más is kell. Talán egy kevés érzelmi töltet, talán ígéret arra, hogy a kedvezménytörvény érvényben marad, s a Sapientia egyetem tovább járja a maga göröngyös, de biztos útját.? ?? sem Szili Katalinról, sem Lendvai Ildikóról nem tudom (sajnos) elképzelni, hogy álmatlan éjszakáik vannak a mi sorsunk sanyarúsága miatt.? ?Az MSZP nyilvánvalóan melléfogott akkor, amikor nemcsak több százezer, de több millió romániai munkavállaló várható beözönléséről papolt a kedvezménytörvény kapcsán. Jó lenne, ha kiegyensúlyozott, de nem elhidegülő nemzeti, nemzetiségi politikával maga mellé állítaná a határon túli magyarságot, nem csak a magyar választópolgárok felét. Az, hogy a pártnak nincs is szüksége ránk, mit se változtat azon, hogy a magyar nemzethez tartozunk. Valamit kezdeni kell velünk, még akkor is, ha egy más államnak (is) lojalitással tartozunk.? /Máthé Éva (Marosvásárhely): Értünk? Ellenünk? = Magyar Hírlap, ápr. 10./2002. április 10.
Vasile Soporan prefektus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megyei szervezetének első alelnöke csupán általánosságokat mondott az RMDSZ-el kötendő protokollum helyi vonatkozásáról. Még nem kapta meg az RMDSZ változatát, így nem tud véleményt mondani. Az SZDP és az RMDSZ közötti eddigi együttműködésről szólva Soporan elmondta: rendkívül jó, normális viszonyról beszélhetünk. A helyhatóság célkitűzése közül szinte valamennyi az érdekvédelmi szervezet képviselőinek támogatásával valósult meg. /K. O.: Soporan elégedett az eddigi együttműködéssel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2002. április 10.
Továbbra sincs előrelépés az RMDSZ és a kormánypárt Kolozs megyei szervezete közti együttműködési megállapodás véglegesítése terén. Ioan Rus megyei elnök nem siet leülni az RMDSZ-vezetőkkel, hogy pontot tegyenek a protokollum végére. A megyei együttműködési megállapodások megkötésének határidejét ápr. végéig hosszabbították meg. megyei RMDSZ szerint a két szervezet közti együttműködés Kolozs megye valamennyi kiemelten fontos problémájára kiterjedne. A kormánypárt helyi szervezetének el kellene köteleznie magát az elkobzott földterületek visszaszolgáltatásának felgyorsítása mellett; anyagi támogatást kellene biztosítania az egyházaknak, ugyanakkor ígéretet tenne, hogy az egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását felgyorsítja, azok az ingatlanok pedig, amelyeknek visszatérítéséről már van sürgősségi kormányrendelet, ápr. végéig visszakerülnek a jogos tulajdonoshoz; a két párt monitorizálná a helyi közigazgatási, illetve a rendőrségi törvény gyakorlati alkalmazását a megyében; a kormánypárt ugyanakkor biztosítaná a magyar kisebbség arányos képviseletét az állami intézmények helyi és területi fiókszervezeteinek vezetőségében stb. A megállapodás többek közt leszögezi: külön figyelmet kell fordítani a szórványban élő magyar közösségekre, illetve meg kell előzni, hogy különböző polgármesterek túlkapásai megmérgezzék a kisebbség és a többség közötti együttélést. Az RMDSZ kéri a minden szintű anyanyelvi oktatás fejlesztését az igényeknek megfelelően, a magyar pedagógusok arányos képviseletét a különböző oktatási intézményekben, illetve hogy a megyei iskolahálózat átszervezésekor vegyék figyelembe a magyar oktatási szakértők véleményét is. A szöveg külön hangsúlyt fektet a felsőfokú anyanyelvi oktatásra is, kérve az országos protokollum erre vonatkozó részeinek az alkalmazását /a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, illetve a kolozsvári Zeneakadémián és az Agronómián létesítendő magyar karok és katedrák ügyét/. Az RMDSZ továbbá kéri a megyei tanács hatáskörébe tartozó kulturális intézmények művészeti vezetése függetlenségének biztosítását; a Kolozs megyei műemlékek, hagyományos utcanevek tiszteletben tartását; külön pénzalap biztosítását a Mátyás-szobor 100 éves évfordulójának megünneplésére. /Sz. K.: Várat magára az RMDSZ?SZDP megállapodás. A kormánypárt nem érti a szövetség türelmetlenségét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2002. április 10.
Ápr. 9-én volt Tempfli József megyés püspök 71. születésnapja. Ebből az alkalomból készült a beszélgetés a műtétje után lábadozó egyházfővel. Sokszor tapasztalta, hogy Istent nagylelkűségben nem lehet felülmúlni, hangsúlyozta a püspök. Régi terve, hogy folytassa Bunyitay Vince négykötetes munkáját a püspökség történetéről, mivel azt a tudós főpap csak 1780-ig tudta megírni. Különösen az utóbbi 50 évet ismeri jól, rengeteg forrásanyag is van hozzá. Ezt csak úgy lehet, ha az ember nem viszi tovább a püspöki tevékenységét. 75 éves korában benyújthatja nyugdíjazási kérését. /Péter I. Zoltán: Tempfli püspök köszöntése. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 10./2002. április 10.
Annak ellenére, hogy a megyei tanfelügyelőség ápr. 10?25. közötti időszakra tűzte ki az elsősök beíratását, Kolozsváron már több helyen is olvashatók olyan hirdetések, plakátok, amelyeknek tartalma arra utal, sok közoktatási intézmény nem tartja be ezt a rendeletet, és már az elmúlt napokban megkezdte a beíratást. A kolozsvári igazgatók jó része a sajtóból értesült arról, hogy Constantin Corega főtanfelügyelő a múlt héten újra bevezette a nyolcvanas évek úgynevezett szigorú röghözkötöttségét, de nem vették ezt komolyan. Sok helyen úgy hirdették meg a beiratkozásokat, hogy a szülőktől nem is kérték annak az iskolának az elbocsájtó-beleegyezését, amelynek vonzáskörébe tartozik a gyermek lakhelye. /Szabó Csaba: Megkezdődött az elsősök beíratási kampánya. Újra téma a "röghözkötöttségi" rendelet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2002. április 10.
A pusztinai csángómagyarok már 1991 óta kérvényezik a jászvásári püspökségnél, hogy magyar nyelvű misét is biztosítsanak számukra, de kérvényeiket a legkülönbözőbb és leglehetetlenebb indokokkal ? mindig elutasították. Először azt mondták, hogy részegesek írták a kérvényt, majd hogy komolytalan emberekről van szó, később pedig, hogy halottak is vannak az aláírók között. A pusztinaiak a napokban megelégelték a huzavonát, és elhatározták, az aláírók maguk mennek el a püspökségre, hogy lássák, mi a gond a kérvény körül. Először mind a háromszázan el akartak menni Jászvásárra, de később úgy döntöttek, elég lesz egyelőre egy autóbusznyi ember is. Aurel Berca segédpüspök 10 órára várja az elszánt küldöttséget. - Reméljük, hogy a busznyi delegáció meggyőzi majd Aurel Berca segédpüspököt arról, hogy kik valójában a "részegesek" meg a "halottak" akik magyar misét kérnek Pusztinának - nyilatkozta a Szabadságnak Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. /Sz. Cs.: Magyar misét kérnek a pusztinaiak. Buszra, csángómagyar! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2002. április 10.
Egy szólásmondás szerint csak az a nép épít templomot magának, csak az ültet diófát, amely biztatónak látja saját jövőjét, végleges lakhelyének tekinti az általa elfoglalt területet. Népünk ezerszáz éves történelme során a Kárpát-medencében csak néhány rövid időszakot tartunk számon, amikor a háborúkban megfogyatkozott, az elhúzódó harcoktól meggyötört lakosság elhagyta lakóhelyét, feladta templomait. Azután visszatért, s kijavította vagy újjáépítette szentélyeit. Kivételt csak a kommunista diktatúra képezett, amikor a templomépítést következetesen megakadályozták a pártszervek. Különösen a nemzetiségieknek tiltották az Isten házának felépítését. Most ismét a templomépítések időszakát éljük. Ujj János a teljesség igénye nélkül felsorolta, hogy református templomot szenteltek a Mosóczy-telepen és Angyalkúton, katolikus ifjúsági házat Kisjenőn, Caritas otthont Gájban, Máltai házat mozgássérültek számára Kisiratoson, római katolikus kápolnát Tornyán, a Mária-kút mellett. És szobrot emeltek Pécskán az egyik legnagyobb kultúrpolitikusnak, Klebelsberg Kunónak, illetve Zerinden a Körösköz legnagyobb költőjének, Olosz Lajosnak. Az elmúlt évtizedben emléktáblát lepleztek le Arad megyében Kerekes Ferenc, Tóth Árpád, Lóczy Lajos, Znorovszky Attila, Ormos Zsigmond, Kálmány Lajos, Klebelsberg Kunó, Godó Mihály atya tiszteletére. Épül a gáji és borosjenői református templom. /Ujj János: A templomépítés időszaka. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./2002. április 10.
Már hagyománnyá vált, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztiválra meghívják a kolozsvári Állami Magyar Operát. Idén a kolozsvári intézmény Kálmán Imre A bajadér című operettjével lépett fel. Simon Gábor, az opera igazgatója visszatekintett: első alkalommal 1991-ben kaptak meghívást, ez egybeesett a kolozsvári Magyar Opera legelső budapesti vendégjátékával az intézményünk történetében. /Köllő Katalin: A Magyar Opera és a Tavaszi Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2002. április 10.
A Kolozsvári Népfőiskola előadásán Wanek Ferenc geológus, egyetemi tanár Az altalajkincsek szerepe Erdély történelmében címmel tartott előadást. Az előadó szerint az az általánosan elterjedt vélemény, amely szerint Erdély altalajkincsekben gazdag terület, csak félig igaz, félig pedig legenda. /Ajtay Ferenc: Geológia és történelem. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2002. április 10.
Magyar Kertész Társaság alakult, a nonprofit, apolitikus érdekvédelmi szervezetet a múlt hónapban jegyezték be. Az alapító tagok: Kiss Borbély László, (Havad község, Geges falu) Seprődi József, (Dicsőszentmárton), Kiss Ildikó (Marosvásárhely) és Dán Márton József (Marosvásárhely). Seprődi József, a társaság egyik alelnöke ismertette, hogy 14 pontban fogalmazták meg a társaság megalakításának céljait, köztük van a kertészeti kultúra terjesztése, a kertészeti oktatás támogatása, a magyar kertészeti szaknyelv megőrzése és fejlesztése, kertészeti ágazatok szövetségeinek létrehozása, országos kertészeti hálózat kialakítása stb. /(kilyén): Kertész társaság alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./2002. április 10.
Ápr. 8. és 11. között a szovátai Teleki Oktatási Központban Erdély minden tájegységét képviselő lelkipásztornők tanácskoznak az egyházban és a társadalomban betöltött szerepükről. /Papnők tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./ 2002. április 10.
A magyar állam és a nemzetiségek 1848-1993 /Napvilág Kiadó, Budapest/ címmel jelentetett meg jogszabályokból és más dokumentumokból válogató forrásmunkát Balogh Sándor és Sipos Levente szerkesztésében. Szász Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója a 750 oldalas kötet budapesti bemutatóján azt emelte ki: különös jelentősége van a kiadványnak ma, amikor mind jobban felértékelődnek az eredeti dokumentumok. /A magyar állam és a nemzetiségek 1848-1993. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./ 2002. április 10.
Horhát Miklós /sz. Nagyenyed, 1955. ápr. 21./ református lelkipásztor Lőrincrévén. Utolsó festészeti kiállítása 1978-ban volt Nagyenyeden, festményei megtalálhatók külföldi magángyűjteményekben, Magyarországon, Ausztriában, Németországban és Hollandiában. Most apa és fia egy közös tárlaton jelentkezik, ez az ifjú Horhátnak régi álma volt. /Balog István: Apa és fia egy tárlaton. Beszélgetés Horhát Miklós festőművésszel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./2002. április 10.
A 105,6 méteres hullámhosszon sugárzó Rádió Resica Szeged körül már bejön. Ez pedig arra ösztönzi a magyar adás szerkesztőjét is, hogy minőségileg jobb műsort sugározzon. Makay Botond és Tiba Katalin hangja egyaránt jelen van minden adásban a heti húszperces /minden szerdán 16.20-kor/ műsorban. /Krassay Szörény: "Itt a Rádió Resica magyar adása!". = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./2002. április 10.
Suba László keramikus a makfalvi Wesselényi Művelődési Egyesületnek ajándékozza szülőházát. Itt rendezik be a makfalvi Fazekas Tájmúzeumot. Ápr. 13-án Marosvásárhelyen, a Mozaik Könyvesboltban nyílik meg a kiállítás, melyen grafikákat és kerámiákat állítanak ki, Suba László kerámiáit és a makfalvi művésztáborban részt vett alkotók grafikáit. A bevételt a fazekasmúzeum rendbetételére szánják. /b.d.: Tárlat a Mozaik Könyvesboltban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./ 2002. április 11.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén a magyarországi választások kapcsán Markó Béla egyértelmű sikerként könyvelte el a szélsőséges MIÉP-nek az Országgyűlésből való kiszorítását. Borbély László ügyvezető alelnök és a Képviselőház titkára a kormány március 28-i, több magánegyetem működési struktúráját akkreditáló határozatáról tájékoztatta az újságírókat. A fenn említett kormányhatározat értelmében a Sapientia Egyetem is akkreditálást nyert. /Nem formalitás a Sapientia működési engedélye 2002. április 11.
Markó Béla ápr. 8-án, a magyarországi parlamenti választások első fordulójának eredménye tudatában, igen melegen gratulált a győztes szocialistáknak és eszdéeszeseknek, s ama reményének adott hangot, hogy az itt is szocialista, ott is várhatóan szocialista hatalom igen eredményesen fog majd együtt munkálkodni. Ez hazai magyar körökben igen vegyes, mérhető ellenérzést váltott ki. Markó nyilatkozata felháborította az erdélyi magyarok igen jelentős részét, a szövetség elnöke azonnal lecsatlakozott a Kovács?Medgyessy?Kuncze-trióhoz. Markó részéről az első fordulós győzelem lelkes köszöntése több volt, mint bűn, szögezte le Simó Erzsébet. Lehet, hogy két hét múlva valóban szocialista?szabaddemokrata kormány veszi kezébe Magyarország sorsának intézését, de ez nem menti Markót, nyilakozatát az RMDSZ csúcsvezetésének opportunizmusaként értékelik, s annak jeleként, hogy nyilvánvaló, jobban szót értenek Kovács Lászlóval vagy Medgyessy Péterrel, vagy Kuncze Gáborral, s mit sem érdekli őket, hogy az erdélyi magyarság zöme ezt másként gondolja. ? A határon túl rekedt magyarság hatalmas kudarcként éli meg az esetleges kormányváltást, Magyarország balra fordulását. /Simó Erzsébet: Fölösleges nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./2002. április 11.
Ápr. 10-én Kolozsváron megnyílt IX. Közép-Kelet Európai Vásár. A Magyarországi Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITD-H) adatai szerint tavaly a magyar kivitel elérte az 1,12 milliárd dollárt, míg a román export meghaladta a 401 millió dollárt. /A magyar?román külkereskedelem helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./2002. április 11.
Funar, Kolozsvár polgármestere kijelentette, hogy a népszámlálási biztosok összegzésének feldolgozása alapján Kolozsvár magyar lakosságának aránya 18,83 százalék. Közvetlenül a népszámlálás befejezése után a polgármester bejelentette: a városban 18,45 százalék a magyar. Korábban Vasile Soporan prefektus azt nyilatkozta, a hivatalos adatokat kizárólag a Statisztikai Hivatal hozza nyilvánosságra. - A polgármesternek nem áll jogában ilyen jellegű bejelentéseket tennie - tette hozzá a prefektus. A polgármesteri hivatal adatai szerint Kolozsváron 59 781 magyar él, a város állandó lakossága 317 379. Ebből 252 334 román nemzetiségű. Funar szerint 1992-höz képest a többségiek száma nőtt. A fenti szám a lakosság arányának 79,5 százalékát jelenti. (Az 1992-es népszámlálás végleges adatai szerint Kolozsvár lakossága 328 602 volt. Ebből 74 871 magyar, 3 201 roma, 1 149 német és 344 zsidó volt.) Funar "párhuzamos" népszámlálása azt mutatta ki, Kolozsváron 2 982 roma, 587 német, 194 zsidó, 108 ukrán, illetve 62 olasz nemzetiségű polgár él. A többi nemzetiséghez tartozók száma 50 alatti, 104-en pedig nem voltak hajlandók elárulni etnikai hovatartozásukat. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: az eredeményhirdetés újabb bizonyíték arra, hogy az adatoknak semmi közük a valósághoz. Az RMDSZ szerint a kolozsvári magyarság aránya "nem csökkent lényegesen" az elmúlt tizenegy év alatt. Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, az RMDSZ adatbázisa még nem teljes, hiányoznak a Pata?Györgyfalvi negyed, a Belmonostor és a Tóköz adatai, de már így is több mint 50 000 kolozsvári magyart vettek nyilvántartásba. Ha a hiányzó adatok is bejönnek, akkor könnyen bizonyíthatóvá válik, hogy a kolozsvári magyarok száma nem esett 20% alá. Eckstein Kovács Péter szenátor szerint a közvélemény tudatos és sorozatos félrevezetéséről van szó. Javasolni fogja az RMDSZ vezetőségének, hogy a polgármestert jelentsék fel az ügyészségen. /Kiss Olivér: Újabb polgármesteri eredményhirdetés. A népszámlálás hivatalos eredményeinek nincs közük ezekhez az adatokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./2002. április 11.
Az RMDSZ Brassó megyei szervezetének Szakál András ügyvezető elnök reagált George Roscának, a városi népszámláló bizottság elnökének kijelentésére, hogy az RMDSZ által továbbított, népszámlálási visszaélésekre vonatkozó óvások valótlanok voltak, kijelentve: írásban kérték a bizottságot, ismertesse, hogyan ellenőrizték az óvásokat, s hogyan juthattak ama következtetésre, hogy a feljelentésekben jelzett visszaélések hamisak. Továbbra is érkeznek a kézzel írott feljelentések. Legutóbb a Berzei utcából volt egy ilyen, ahol a számlálóbiztos a nemzetiségre és anyanyelvre vonatkozó adatokat nem az űrlapra, hanem saját jegyzetfüzetébe jegyezte fel, azzal az indoklással, hogy felsőbb utasításra teszi ezt. - Ismeretlen tettesek a négyfalusi helységnévtáblán a magyar megnevezést lefestették. /(Tóásó Áron Zoltán): Mégis valósak az adatok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./