udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5554
találat
lapozás: 1-30 ... 1651-1680 | 1681-1710 | 1711-1740 ... 5551-5554
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. április 20.
Ápr. 19-én kezdődött a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet által Hitvallás és történelem címmel szervezett nemzetközi tudományos konferencia, amely Juhász István (1915?1984) egyháztörténésznek állít emléket. Dr. Kovács László Attila, a Protestáns Teológia rektora köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatták a Juhász István-emlékkönyvet. Megnyitották a dokumentumkiállítást. A konferencia ápr. 21-én ér véget kolozsvári történelmi sétával, dr. Gaal György vezetésével. /(benke): Juhász István emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./2002. április 20.
Ápr. 19-én kezdődött el a Babes?Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának A vallás szerepe a kiengesztelődésben című előadássorozata, a harmadik alkalommal megszervezett teológiai napok keretén belül. Az első előadó Joseph Favazza amerikai teológus volt, utána az Ortodox Teológia részéről Ioan Chirila következett, majd Cristian Barta balázsfalvi görög katolikus és Péter István kolozsvári református teológus beszélt. /(benke): A vallás szerepe a kiengesztelődésben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./2002. április 20.
Tíz éve nem volt ilyen, mindenki megfelelt az elvárásoknak - hangzott el a Kolozsváron, Református Kollégiumban ápr. 6-án, a vallás-szaktantárgy érettségi vizsga után. A vizsgabizottság a Kolozsvári Protestáns Teológia tanáraiból állt. /Dézsi Ildikó: Egyház ? Ifjúság Református Kollégium. Megkezdődött az érettségi. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ 2002. április 20.
Gyergyóremete lakossága 200 fővel csökkent az eltelt tíz évben, ezek a kitelepedett családok, tájékoztatott Laczkó Albert Elemér polgármester. A lakosság száma 6360 fő, beleszámítva azokat is, akik csak időszakosan tartózkodnak otthon, s többnyire Magyarországon dolgoznak. Számuk 1500-2000 körül van, tehát az állandó remetei lakos kevesebb mint 6 ezer. Zajlanak a falunapi előkészületek, július 13-14-én tartják őket. Tervezik, hogy meghívnak minden Remete nevű helységet Erdélyből és Magyarországról. Magyarországon egy ilyen településre bukkantak, Erdélyben 16-ra. Szeretnének a találkozón egy konferenciát is rendezni településmarketing témával. E tervükkel beneveztek egy Brüsszelben meghirdetett pályázatra is. Az alkalomra Remete történetét kiadványban kívánják összegezni. /Gál Éva Emese: Remeték találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ 2002. április 20.
1428 fővel csökkent Gyergyószentmiklós lakossága tíz év alatt. A városka lakossága ma 20018 fő, míg 1992-ben 21446 fő volt. A magyar lakosság lélekszáma csökkent a legtöbbet: ma 17500 fő, szemben az 1992-es 18961-es lélekszámmal; enyhén csökkent a román lakosság is, jelenlegi lélekszáma 2168, míg tíz évvel ezelőtt 2271 fő volt. Ezzel szemben a roma lakosság száma 198-ról 309-re emelkedett. Százalék szerinti megosztásban a lakosság 87,4%-a magyar nemzetiségű, 10,8%-a román, 1,5%-a roma és 0,2%-a más nemzetiségű. Vallások szerint 16065 római katolikus, 1273 református, 103 örmény vallású, és 2001 ortodox él Gyergyószentmiklóson, míg 506-an más felekezethez tartoznak. Míg a katolikusok és reformátusok lélekszáma csökkent, az örmény katolikusoké 72-ről emelkedett 103-ra. /A magyarság csökkent a legtöbbet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./2002. április 20.
Ápr. 19-én Csíkmenaság faluban iskolát avattak. A Xántus Keresztes nevét viselő menasági iskola újjászületéséhez pályázati úton a Világbank nyújtott két és fél milliárd lejes támogatást. A bensőséges ünnepség színfoltja volt a népviseletbe öltözött iskolások műsora. /Ferencz Imre: Iskolaavató Csíkmenaságon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./2002. április 20.
Megnyílt Fodor Nagy Éva kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Pár évvel ezelőtti kiállításaival ellentétben, most realitásból ihletődött tájképeket, virágcsendéleteket mutatott be. Fodor Nagy Éva a nagy erdélyi akvarellista hagyományok szellemében alkot. /Németh Júlia: Mindennapok csodája. Fodor Nagy Éva kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./2002. április 20.
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Történelmi Magazin c. folyóirat az elmúlt másfél év során folytatásban közölte Asztalos Enikő ismert néprajzkutató értékes munkáját, A magyar néptánc rövid történetét. Nemrég önálló mellékletben is közzé tette a hiánypótló szakdolgozatot. /A magyar néptánc rövid története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./2002. április 20.
Ápr. 19-én megnyílt Marosvásárhelyen az első Műszaki Tudományos Diákköri Konferencia, amely Erdély-szerte nemcsak magyar, de román nyelven is úttörőnek számít. Többször felmerült az igény egy ilyen jellegű konferencia meghonosítására, a Sapientia EMTE elindulása tudta megadni a szükséges erőt a megrendezésére. A kétnapos konferencián a diákok előadásai mellett a hallgatók részt vehettek dr. Toró Tibor akadémikus, atomfizikus, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia tagjának előadásán, ápr. 20-án pedig dr. Csegzi Sándor fizikus, Marosvásárhely alpolgármestere, Papp Sándor, Kacsó József illetve Buksa Árpád mérnökök előadásai hangzanak el. /(korondi): Tudományos tevékenység anyanyelven. Zajlik az első műszaki TDK. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./2002. április 20.
A Marosszentgyörgyi Napok rendezvénysorozat ápr. 22-én kezdődik. Moldován Péter Marosszentgyörgy első írásos említéséről értekezik, Márkus István a Mezőgazdasági Kísérleti Állomás 55 éves fennállásáról számol be, Székely Ilona a 1-es számú óvoda 25 éves tevékenységét ismerteti. /Marosszentgyörgyi előadássorozat. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./2002. április 20.
Idestova egy éve működik - a Caritas szervezet által rossz szociális körülmények között élő, elsősorban cigány gyerekek számára létesített és fenntartott tanulóházak keretein belül - az erdődi és petei színjátszó kör. Kulcsár Attila, a szatmári Északi Színház Harag György Társulatának művésze hetente kétszer az erdődi intézmény 25 tanulójával, illetve a petei tanulóház 15 növendékével foglalkozik. /B. É.: Színjátszó körök Erdődön és Petén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./2002. április 21.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlan visszaszolgáltatása ellen tiltakozott. Az épületben jelenleg a Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal és a Mezőgazdasági Igazgatóság működik. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület ügyvezető főgondnoka a fentiekről elmondta: a Református Egyház követelése jogos, hiszen az egykor egyházi tulajdonban levő ingatlan jövedelemforrást jelentett. A tervek szerint az ingatlan megszerzése esetében az egyház oktatási céllal szeretné értékesíteni az épületet. /(borbély): Kísérlet egy visszaszolgáltatás megakadályozására. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2002. április 21.
Csupán az egyik elmélet képviselőit hívták meg a szervezők arra a nemzetközi szemináriumra, melyet egy hét múlva a román parlament Balcescu termében tartanak a moldvai római katolikusok kulturális identitásáról. A Tájékoztatási Minisztérium által kiadott közleményből kiderül: "a szeminárium célja, hogy a hazai és külföldi tudományos, politikai és civil társadalmi szféra figyelmét ráirányítsa a vallási kisebbség valódi identitására." A rendezvényen bemutatják a Bukaresti Tudományegyetem és az Urbánus és Regionális Szociológiai Központ 32 moldvai településen végzett vizsgálatának eredményeit. A vitában a bukaresti, Iasi-i, bákói, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári szakemberek mellett részt vesznek az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői is. A szemináriumot meghirdető sajtóközlemény második felében a Vasile Dancu vezette tárca rövid tájékoztatást adott a csángók vélt történetéről, felsorolván a Martinas-elmélet főbb elemeit. A moldvai katolikusokat olyan - többségében román eredetű - csoportként mutatja be, mely a 18?19. században vándorolt ki Erdélyből. A Tájékoztatási Minisztérium szerint azért tértek át a római katolikus hitre, mert Székelyföldön ez volt a legjobban megszervezett egyház. A csángó megnevezést pejoratív tartalmú székely szóként mutatja be, mely a "korcs" szóval rokon értelmű. Ezzel magyarázza, hogy a csángókat a székelyek elmagyarosították ugyan, de nem tekintették igazán magukhoz tartozónak. A román Tájékoztatási Minisztérium közleményében helyet kap Petru P. Maties 75 éves pusztinai férfi tájszólásban leírt vallomása arról, hogy a moldvai katolikusok románok, de az utóbbi időben egyre többen próbálják meggyőzni őket arról, hogy más az eredetük. A csángókérdésnek a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen tanító magyar szakértőit nem hívták meg a szemináriumra. Markó Attila, a Tájékoztatási Minisztériumnak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője furcsának találta, hogy e – nyilvánvalóan etnikai tárgyú – konferencia kapcsán az általa vezetett hivatalt senki nem kereste meg, és azt úgy szervezték meg, hogy csak az egyik vélemény képviselői vegyenek rajta részt. A csángók eredetét vizsgáló konferencia megszervezését Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője helyezte kilátásba, miután novemberben az Európa Tanács miniszteri bizottsága módosította a parlamenti közgyűlés csángóajánlásait. A miniszteri bizottság úgyszintén kérte az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi misézés bevezetését a csángók számára, de leszögezte, a tudomány dolga tisztázni a csángó népcsoport és a csángó nyelv eredetét. /Gazda Árpád: Átírt történelem? Szeminárium a csángók románságáról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./2002. április 21.
Az RMDSZ országos vezetősége nevében Markó Béla szövetségi elnök fejezte ki részvétét Reizer Pál megyéspüspök, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye főpásztora váratlan elhunyta alkalmából. ?Reizer Pál elkötelezetten szolgálta egyházát, híveit, az egész magyar közösséget. Az erdélyi magyar közélet jelentős személyiségét vesztettük el, akire Szatmárnémeti és az egész egyházmegye építő püspökeként mindig számíthattak hívei.? /Részvétnyilvánítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2002. április 21.
A Friedrich Ebert Alapítvány ápr. 17-19-én A magyar kisebbség helyzete Romániában - jelen és jövő címmel találkozót rendezett Berlinben német parlamenti képviselők, diplomaták, újságírók részvételével, amelyre előadónak Markó Béla szenátort, az RMDSZ szövetségi elnökét hívta meg. Kovács Csaba képviselő beszámolt az eseményről. Mintegy ötven Bundestag-tag, külügyminisztériumi főtisztviselő, Románia és kisebbségeinek helyzetével foglalkozó szakértő, illetve újságíró volt kíváncsi. A német képviselők nagyon jól ismerik a romániai helyzetet. Értékelték azt, hogy az RMDSZ egyezményt tudott kötni a kormányzó párttal. Berlinben számos megbeszélésre, találkozóra is sor került. Markó Bélát fogadta többek között dr. Christoph Zöpel külügyi államminiszter is. /(Gyarmath János): Rólunk... Berlinben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2002. április 21.
Ápr. 19-20-án rendezték meg Kolozsváron a II. Atlantisz harangoz című szavalóversenyt. A vetélkedőn mintegy hetven erdélyi diák vett részt. A rendezvényt Sebesi Karen Attila színművész, az Unitárius Kollégium beszédgyakorlat-tanára nyitotta meg. Popa Márta igazgató elmondta: az Unitárius Kollégium a lehető legjobb hely egy ilyen verseny megrendezésére. A versmondó versenyt a Karaván, a Tarisznyás, a Bogáncs és a Szamóca együttesek fellépése, a kollégium Péterffy Gyula kórusa, valamint Sebesi Karen Attila színművész pódiumműsora színezte. /Szabó Csaba: Másodszor harangozott Atlantisz. Sikeres volt az országos szavalóverseny. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2002. április 21.
Arany János születésének 185., halálának 120 éves évfordulójának állított emléket az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv-, és Irodalomtudományi Szakosztálya által szervezett tudományos konferencia ápr. 19-én Kolozsváron, az EME-házban. Szabó Levente doktorandus a szemlélődő, kritikus Arany Jánost idézte fel, Ile Erzsébet tanárnő a szalontai Arany János-emlékmúzeum könyvtárában található széljegyzetekről (a nyelvtani megjegyzések, fordítások, számolások sokat elárulhatnak) írott dolgozatát olvasta fel, a költő életművének egy kevésbé ismert részét tárta fel Török Zsuzsa diák: a töredékeket, a félbehagyott műveket. Szilágyi N. Sándor, a BBTE professzora nyelvész-szemszögből mutatta meg Arany Jánost, annak "nyelvi hitelét" keresve. Olosz Katalin marosvásárhelyi néprajzkutató a költő Koszorújának három erdélyi munkatársáról tartott előadását Nagy Magdolna tanárnőé követte, amelyben Arany balladáiról beszélt hiedelemkontextusuk tükrében. /(benke): Arany János és kora (1817?1882). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2002. április 21.
Nagyszalontát 20 ezren lakják, de magyarsága a mai napig a lakosság több mint 60%-át teszi ki. Ehhez képest két középiskolája is van: a mezőgazdasági líceum és az Elméleti Líceum. Az utóbbi neve Arany János Gimnázium volt 1957-től 1978-ig. Néhány esztendővel ezelőtt újra felmerült az igény, hogy adják vissza a gimnáziumnak az őt megillető elnevezést. A tanács, amelynek többségét magyar, RMDSZ-es városatyák alkotják, a szintén magyar és RMDSZ-es polgármesterrel karöltve nem tudták dűlőre vinni a magyar lakosság óhaját. /Sándor Boglárka Ágnes: Iskola a határ mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2002. április 21.
Sepsiszentgyörgyön ápr. 21-én kezdődtek a Szent György-napok, idén egy hétig tartanak. Lesz Kossuth kiállítás, a Háromszék Táncegyüttes előadása, amatőr képzőművészek állítanak ki, könyvbemutató a múzeumban, házigazda Domokos Géza, meghívottak Egyed Ákos, Tüdős Kinga, Cserey Zoltán. Lesz továbbá helyismereti vetélkedő zenepavilon avató, Kaláka koncert, a Csigalépcső folyóirat közönségtalálkozója, a szabadkai Kosztolányi Színház és marosvásárhelyi vendégszerepel. /(Éltes Enikő): Egy hétig tart a város ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./ 2002. április 21.
A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezett tanácskozást Gyergyó közművelődéséről. Borsos Géza megyei tanácsos szerint csak a civil szféra megerősödése, a kormányzat és a gazdasági szféra segítheti a kultúrát. A pályázati lehetőséget ki kell használni. Ezen a vidéken a kórusmozgalom áll a legbiztosabb lábakon. Gálné Kovács Irma a Szépteremtő kalákák miatti panaszait sem hallgatta el; Burján Gál Emil szobrászművész ítéletet mondott a helyi sajtóról. Parászka Géza a hagyományőrzésről, Lukács Mária a százéves gyergyói múzeumi mozgalomról, dr. Garda Dezső és Borzási Mária a népfőiskolák fontosságáról szólt. /Bajna György: Vitafórum a közművelődésről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./