udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5554
találat
lapozás: 1-30 ... 1741-1770 | 1771-1800 | 1801-1830 ... 5551-5554
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. április 27.
Ápr. 26-i telekonferenciáján Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, egyetlen pillanatig sem hitte, hogy a román tanulóknak el kell hagyniuk a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumot, ahová felvételiztek. Másfelől azonban kötelessége belátni, hogy a gimnázium vegyessé változtatása azután, hogy több mint 400 évig magyar tannyelvű iskolaként működött, erőltetett volt. Rámutatott: nem hiszi, hogy a kizárólag a kisebbségek nyelvén működő iskolák hosszú távon életképesek lennének. Nyilvánvaló tendencia, hogy az iskolák vegyesekké váljanak. /Nastase: Soha sem hittem, hogy a román tanulóknak el kell hagyniuk a Bolyait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./2002. április 27.
Adrian Nastase miniszterelnök telefonon beszélgetést folytatott Medgyessy Péterrel, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök- jelöltjével. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke elmondta, hogy a két politikus román nyelven tárgyalt egymással. Hrebenciuc hangsúlyozta, hogy nem látja annak értelmét, miért kellene újratárgyalni a kedvezménytörvény végrehajtásáról tavaly decemberben aláírt román?magyar kormányfői egyetértési nyilatkozatot. Kovács László, az MSZP elnöke a Ziua Ápr. 26-i számában megjelent interjújában megerősítette, hogy a szocialisták kormányra kerülve módosítani kívánják az egyetértési nyilatkozatot, mert a magyar munkaerő-piac potenciálisan nyitottá vált a román munkavállalók számára, ami veszélyeztetheti közel 900 ezer magyar idénymunkás munkahelyét, főként az építőiparban és a mezőgazdaságban. Szlovákia és Románia a magyar kedvezménytörvény elleni lépések egyeztetésére készül - jelezte Chlebo. /Egy nyelven beszélnek a szocialisták? Nastase telefonon tárgyalt Medgyessyvel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./2002. április 27.
A magyarországi választás kimenetelének alapvetően nem volt hatása a magyar igazolványok iránti romániai igénylések alakulására - jelentette ki az MTI-nek Székely István, a Kolozsváron működő központi tájékoztató iroda vezetője. Mostanáig összességében 160 ezer személy kért magyarigazolványt Romániában. A kérvényezők közül 65 ezer számára már elkészült Magyarországon az igazolvány. Ápr. 29-től már Romániában is igényelhető az oktatási-nevelési támogatás (ezt egy hét alatt 5600-an kérvényezték). Az év végére várhatóan összesen 1 millió magyarigazolványt igényelnek majd, s az igénylők fele romániai magyar lesz. /Nem befolyásolták a válaszatások a magyar igazolványok igénylését Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./2002. április 27.
A kedvezménytörvény hatására a határon túli cigányság közel fele szeretne munkát vállalni Magyarországon. A legtöbben Erdélyből jönnének, a legkevesebben pedig a Felvidékről. A felmérést készítő TÁRKI közvélemény-kutató intézet adataiból kiderül, az erdélyi romák 78 százaléka szeretne magyar igazolványt, ezek közül 68 százaléka munkát is vállalna Magyarországon. A magyar igazolvány iránt a legkevésbé érdeklődőknek a felvidéki romák mutatkoznak. A megkérdezettek 60 százaléka váltaná ki az igazolványt, és 40 százaléka az igazolvány által biztosított munkavállalási kedvezményeket is igénybe venné. A legnagyobb érdeklődés a vajdasági cigányság körében tapasztalható: a megkérdezettek 80 százaléka tervezi az igazolvány kiváltását, és 52 százalék szeretne munkát is vállalni az igazolvány segítségével. A kárpátaljai cigányság esetében többen jelezték (71%), hogy munkát akarnak vállalni, mint ahányan az igazolványt szeretnék kiváltani (67%). Az Erdélyben megkérdezettek 78 százaléka szeretne magyar igazolványt, és 68 százaléka vállalna munkát is az igazolvánnyal. A határon túli roma kisebbség elsődlegesen Magyarországon szeretne dolgozni, a második legnépszerűbb ország Németország. /Magyarországon vállalna munkát a határon túli romák zöme. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./2002. április 27.
Tőkés László kirányhágómelléki püspök nagyváradi sajtótájékoztatóján összegezte erdélyi egyházfők strasbourgi útját. Ígéretekkel, sürgősségi kormányrendeletekkel, törvénytervezetekkel az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit már nem lehet leszerelni. Az új restitúciós törvénytervezet akkor ér valamit, jegyezte meg, ha de facto megkapják legalább azt az 50-60 ingatlant, amelyeket sürgősségi kormányrendelettel már visszaadtak. ?Tizenkét év kudarca vezetett arra, hogy az Európa Tanácshoz menjünk az elkobzott ingatlanok ügyében" ? szögezte le a püspök. Az Európa Tanács 1997/1123-as ajánlását az egyházi javak restitutio integrum visszaadásáról ezideig sem teljesítette Románia. Ápr. 22-i strasbourgi útjuk a püspök szerint a legjobb pillanatban, a politikai események sűrűjében a román miniszterelnök brüsszeli látogatása és az államelnök strasbourgi felszólalása között történt. Jussunkat követeljük címmel testes angol nyelvű füzetet juttattak el az Európa Tanácshoz és konkrét sérelmeket is fölsorakoztattak. Hangsúlyozottan említették a moldvai csángók és a felekezeti oktatás problémáit. Tőkés László szóvá tette, hogy az RMDSZ magas köreiből megpróbálták eltántorítani az egyházi vezetőket a strasbourgi úttól. /(Balla Tünde): Konkrétumokat várnak az egyházvezetők. ?12 év kudarca vezetett az Európa Tanácshoz". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ 2002. április 27.
Nem tárgyalta meg a román kormány áprilisi utolsó rendes ülésén az államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának törvénytervezetét. A jogszabálytervezet áprilisi elfogadását legutóbb tíz nappal ezelőtt ígérte meg Adrian Nastase miniszterelnök a magyar egyházfőkkel folytatott megbeszélésén. Az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodásában a törvénytervezet parlamenti benyújtása ápr. 30-i határidővel szerepel. Nem vagyunk a bankban, hogy büntetőkamatot fizessünk, ha késünk ? nyilatkozta a Krónikának Claudiu Lucaci államtitkár, a kormány szóvivője, amikor arról kérdeztük, mikor fogadja el a kabinet az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetet. ?Tájékoztatta az egyházfőket, hogy a kormánynak szándékában áll ápr. 19-ig kidolgozni az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának törvénytervezetét, a dokumentumot pedig a kormány 2002. ápr. 30-ig megvitatja? - áll a kormány ápr. 17-én kiadott közleményében. A kormány ennek ellenére az utolsó rendes áprilisi ülésén ezt nem tűzte napirendre. ?A miniszterelnök úrral folytatott megbeszélésen abban állapodtunk meg, hogy ápr. 19-ig az RMDSZ-től megkapjuk a kormány szakértői által elkészített törvénytervezet szövegét, erre azonban mind a mai napig nem került sor ? jelentette ki a Krónikának Jakubinyi György római katolikus érsek. ? 12 éve veszek részt az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői értekezletén, ez idő alatt 15-ször fordultunk beadvánnyal az államfőhöz, miniszterelnökhöz, soha választ nem kaptunk. Ezt már megszoktuk. A miniszterelnöki fogadás is olyan mondvacsinált volt, mert a fél évvel ezelőtti kérésünkre írásban semmilyen választ nem kaptunk, telefonon értesítettek az utolsó pillanatban. Ezért nem lehettünk valamennyien jelen.? Az RMDSZ kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke, Borbély László a Krónikának elmondta, többször is egyeztettek az egyházi ingatlanok törvénye ügyében a kormánypárttal. Borbély László nem kívánt arról nyilatkozni, miben különbözik a kormány szakértői által kidolgozott törvénytervezet az RMDSZ által benyújtott tervezettől. A kormánypárttal kötött megállapodás úgyszintén ápr. 30-i határidőt jelöl a kormányhatározattal elméletben már visszaadott, a gyakorlatban azonban még át nem adott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására. - A PSD?RMDSZ megállapodás február 28-i határidővel rögzített egyes pontjainak teljesítésével máig is adós maradt a kormány. Nem hatálytalanította a 100/1990-es törvényerejű rendeletet, mely az utcanévadást a megyék hatáskörébe utalja, és máig sem állította fel a diszkriminációellenes törvény felügyelőtestületeit, melyekben a magyar közösség képviselőinek is tisztségeket ígért. Borbély László kijelentette, az utcaneves rendeletet ? reményei szerint ? már a jövő héten hatálytalanítja a kabinet, a diszkriminációs törvény alkalmazásának a folyamata már beindult. /Gazda Árpád: Betartja ígéretét a miniszterelnök? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./ A hazai politikusokra jellemző balkáni mentalitás annyira jelenségszerű, hogy Romániában már nem is lepődik meg senki azon, ha a kormány az RMDSZ-nek, a magyar egyházfőknek, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány képviselőjének tett ígéretek és a román nacionalisták nyomására tett engedmények, halasztgatások között lavíroz, jegyezte meg Salamon Márton László. Meddig hitegethető még az ígéretekkel elhalmozott romániai magyarság? A kormánypárttal kötött protokollum jogosságának bizonygatásával elfoglalt RMDSZ-vezetőket inkább az egyezségbe foglalt feltételek teljesítésével késlekedő PSD mentegetése foglalkoztatja, mint az arrogáns kormánypárti adósok felelősségre vonása. /Salamon Márton László: RMDSZ- a naiv hitelbank. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./ 2002. április 27.
Tőkés László püspök a vele készítet interjúban megállapította, hogy egy négy év alatt kidolgozott nemzetpolitikai irányvonal fut zátonyra a kormányváltás nyomán. Azonban reméli, az új kormány nem fog lényegesen változtatni. Medgyessy Péter és a szocialista párt vezetői biztosították a határon túli magyarságot, hogy mindazon, ami jó, nem akarnak változtatni. Az MSZP hevesen bírálta ugyan a Nastase?Orbán egyezményt, de a püspök nemigen látja, hogyan tudnának jobb egyezményt aláírni, mint amit decemberben aláírtak. ?A környező országok kormányai fellélegeztek a magyarországi választási eredmények nyomán. Tudják jól, hogy a proletár internacionalizmus örökségén nevelkedett MSZP nem lesz olyan kemény dió számukra, mint a Fidesz?MDF kormány. Kilencvenhatban a Horn?kormány képes volt az utolsó pillanatban kivenni az alapszerződés szövegéből az egyházi ingatlanok kérdését. Ez is mutatja, hogy egy kommunista múltú párt, mint az MSZP, sokkal engedékenyebb egy hasonló pártállású román kormánnyal szemben, mint egy jobboldalival. Az SZDSZ nem támogatta a státustörvényt, nyilvánvaló módon egy kozmopolitizmus irányába haladó politikai irányzatot képvisel, amely még tovább gyengíti a határon túli magyarok érdek?érvényesítési lehetőségeit. /Bódi Sándor: "A kormányváltással nagy árat fizethet a magyar nemzetpolitika".? Interjú Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel a magyarországi kormányváltásról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./ 2002. április 27.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete közleményt adott ki a romániai magyar történelmi egyházak küldöttségének Strasbourgban az Európa Tanácsnál tett ápr. 22-i látogatásáról. A négy erdélyi egyház képviseletében dr. Jakobinyi György római katolikus érsek, valamint Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus és dr. Szabó Árpád unitárius püspökök vettek részt , hozzájuk csatlakozott még Nicolae Anusca, a Román Görög Katolikus Egyház balázsfalvi érsekségének tanácsosa.
A romániai kisebbségi egyházak vezetői mindenekelőtt a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok és egyéb javak visszaszolgáltatása tárgyában tartották szükségesnek az Európa Tanácshoz fordulni. Reprezentatív dokumentációt tartalmazó füzetet nyújtottak át az illetékeseknek. A Jussunkat követeljük (Demanding our property) című — angol nyelvű — kiadvány egyebek mellett magába foglalja az egyházak által rendezett, 2002. nov. 29–30–án Kolozsváron megtartott nemzetközi értekezlet közös nyilatkozatát, amelyben a résztvevők kilátásba helyezik Románia Európa Tanács általi monitorizálása újrafelvételének kérelmezését, abban az esetben, amennyiben a román kormány az egyházakkal kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeit továbbra sem teljesíti. A dokumentumgyűjtemény tartalmazza továbbá a magyar kisebbségi egyházaktól elkobzott javak teljességre törekvő kimutatását.
Az egyházi küldöttséget fogadta Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. A magyar egyházi vezetők ez alkalommal az egyházi ingatlanokra és magyar egyház, valamint kisebbségi magyarság helyzetére vonatkozó beadványt nyújtották át a főtitkárnak. Nicolae Anusca tanácsos a román görög katolikus egyház jogfosztottságát bemutató dokumentumot adott Walter Schwimmernek. A magyar egyházfők közös folyamodványukban — az ingatlanok ügye mellett — a következő egyházi és kisebbségi sérelmeket tárták az Európa Tanács elé: magyarellenes politikai propaganda és időről időre előálló diszkriminatív kisebbségellenes állami intézkedések, politikai gyakorlat; a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció, a privilegizált román ortodox "nemzeti" egyházzal szemben; a közigazgatási törvénynek megfelelő kétnyelvűség bevezetésének a részleges elmaradása, illetve halogatása; a kisebbségi nyelvek — így a magyar nyelv - teljes kizárása az igazságszolgáltatásból; a tanügyi törvényben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben; a vallásszabadságra vonatkozó törvény tizenkét év óta tartó elszabotálása; a kisebbségi törvény elfogadásának elodázása; a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által benyújtott egyes törvénytervezetek semmibevétele (pl. törvénytervezet, melyet 500 ezer polgár aláírásával terjesztettek elő; a magyar állami egyetem helyreállítására vonatkozó törvénytervezet; az ingatlanok restitúciójára vonatkozó törvénytervezet); az önerőből létrehozott magyar tannyelvű magánegyetem akadályoztatása; a moldvai "csángó" magyarok erőszakos elrománosítása; a magyar nemzetiségű politikai foglyok elítéltetése, illetve fogva tartása; a magyar kisebbségek által — is — lakott területek és a magyar népesség gazdasági megkülönböztetése; a magyar többségű vidékek etnikai összetételének erőszakos megváltoztatására irányuló törekvések (pl. Székelyföld); botrányossá fajult kisebbségi esetek (pl. Székelyudvarhely). Ugyanakkor felhívták a főtitkár figyelmét arra, hogy a kisebbségi kérdések vonatkozásában — az európai integráció előmozdítása, illetve a kedvező arculatépítés céljából Románia továbbra is a rá jellemző, hagyományos kirakatpolitikát folytatja. Ennek tulajdoníthatóan terjedt el országunkról az a hamis kép, mint hogyha kisebbségpolitikája — európai szinten is, "modell–értékű" volna. A magyar egyházi vezetők óvatos bizakodással szóltak az állítólagosan rövidesen elkészülő ingatlanügyi törvénytervezetről. Felvetések rendjén a küldöttség tagjai rámutattak a román kormány egyházakat egymás között megosztó törekvéseire, valamint a kisebbségi egyházakat sújtó botrányos megkülönböztetésre, illetve a Román Ortodox Egyház privilegizált helyzetére. Továbbá aggodalmukat fejezték ki a készülőfélben lévő törvénytervezet esetleges megszorító intézkedéseinek veszélyére. Külön is kitértek a marosújvári görög katolikus templom erőszakos elfoglalásának esetére, a marosvásárhelyi iskolabotrányra és a gyulafehérvári Batthyáneum, valamint a nagyváradi római katolikus püspöki palota sorsára. Egyházaink küldöttségét fogadták továbbá: Paul R. Gallagher, a Szentszék különleges megbízottja az ET–nél, Bársony András, az ET Monitoring Bizottságának elnöke, valamint Bruno Haller, az ET Parlamenti Közgyűlésének főtitkára. Valamennyi találkozón és megbeszélésen kiemelt figyelmet nyert az erőszakos asszimilációnak alávetett moldvai csángók, valamint a hátrányos megkülönböztetést szenvedő egyházi–felekezeti oktatás ügye. /A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete: Közlemény.= Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./
2002. április 27.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete közleményt adott ki a romániai magyar történelmi egyházak küldöttségének Strasbourgban az Európa Tanácsnál tett ápr. 22-i látogatásáról. A négy erdélyi egyház képviseletében dr. Jakobinyi György római katolikus érsek, valamint Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus és dr. Szabó Árpád unitárius püspökök vettek részt , hozzájuk csatlakozott még Nicolae Anusca, a Román Görög Katolikus Egyház balázsfalvi érsekségének tanácsosa.
A romániai kisebbségi egyházak vezetői mindenekelőtt a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok és egyéb javak visszaszolgáltatása tárgyában tartották szükségesnek az Európa Tanácshoz fordulni. Reprezentatív dokumentációt tartalmazó füzetet nyújtottak át az illetékeseknek. A Jussunkat követeljük (Demanding our property) című — angol nyelvű — kiadvány egyebek mellett magába foglalja az egyházak által rendezett, 2002. nov. 29–30–án Kolozsváron megtartott nemzetközi értekezlet közös nyilatkozatát, amelyben a résztvevők kilátásba helyezik Románia Európa Tanács általi monitorizálása újrafelvételének kérelmezését, abban az esetben, amennyiben a román kormány az egyházakkal kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeit továbbra sem teljesíti. A dokumentumgyűjtemény tartalmazza továbbá a magyar kisebbségi egyházaktól elkobzott javak teljességre törekvő kimutatását.
Az egyházi küldöttséget fogadta Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. A magyar egyházi vezetők ez alkalommal az egyházi ingatlanokra és magyar egyház, valamint kisebbségi magyarság helyzetére vonatkozó beadványt nyújtották át a főtitkárnak. Nicolae Anusca tanácsos a román görög katolikus egyház jogfosztottságát bemutató dokumentumot adott Walter Schwimmernek. A magyar egyházfők közös folyamodványukban — az ingatlanok ügye mellett — a következő egyházi és kisebbségi sérelmeket tárták az Európa Tanács elé: magyarellenes politikai propaganda és időről időre előálló diszkriminatív kisebbségellenes állami intézkedések, politikai gyakorlat; a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció, a privilegizált román ortodox "nemzeti" egyházzal szemben; a közigazgatási törvénynek megfelelő kétnyelvűség bevezetésének a részleges elmaradása, illetve halogatása; a kisebbségi nyelvek — így a magyar nyelv - teljes kizárása az igazságszolgáltatásból; a tanügyi törvényben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben; a vallásszabadságra vonatkozó törvény tizenkét év óta tartó elszabotálása; a kisebbségi törvény elfogadásának elodázása; a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által benyújtott egyes törvénytervezetek semmibevétele (pl. törvénytervezet, melyet 500 ezer polgár aláírásával terjesztettek elő; a magyar állami egyetem helyreállítására vonatkozó törvénytervezet; az ingatlanok restitúciójára vonatkozó törvénytervezet); az önerőből létrehozott magyar tannyelvű magánegyetem akadályoztatása; a moldvai "csángó" magyarok erőszakos elrománosítása; a magyar nemzetiségű politikai foglyok elítéltetése, illetve fogva tartása; a magyar kisebbségek által — is — lakott területek és a magyar népesség gazdasági megkülönböztetése; a magyar többségű vidékek etnikai összetételének erőszakos megváltoztatására irányuló törekvések (pl. Székelyföld); botrányossá fajult kisebbségi esetek (pl. Székelyudvarhely). Ugyanakkor felhívták a főtitkár figyelmét arra, hogy a kisebbségi kérdések vonatkozásában — az európai integráció előmozdítása, illetve a kedvező arculatépítés céljából Románia továbbra is a rá jellemző, hagyományos kirakatpolitikát folytatja. Ennek tulajdoníthatóan terjedt el országunkról az a hamis kép, mint hogyha kisebbségpolitikája — európai szinten is, "modell–értékű" volna. A magyar egyházi vezetők óvatos bizakodással szóltak az állítólagosan rövidesen elkészülő ingatlanügyi törvénytervezetről. Felvetések rendjén a küldöttség tagjai rámutattak a román kormány egyházakat egymás között megosztó törekvéseire, valamint a kisebbségi egyházakat sújtó botrányos megkülönböztetésre, illetve a Román Ortodox Egyház privilegizált helyzetére. Továbbá aggodalmukat fejezték ki a készülőfélben lévő törvénytervezet esetleges megszorító intézkedéseinek veszélyére. Külön is kitértek a marosújvári görög katolikus templom erőszakos elfoglalásának esetére, a marosvásárhelyi iskolabotrányra és a gyulafehérvári Batthyáneum, valamint a nagyváradi római katolikus püspöki palota sorsára. Egyházaink küldöttségét fogadták továbbá: Paul R. Gallagher, a Szentszék különleges megbízottja az ET–nél, Bársony András, az ET Monitoring Bizottságának elnöke, valamint Bruno Haller, az ET Parlamenti Közgyűlésének főtitkára. Valamennyi találkozón és megbeszélésen kiemelt figyelmet nyert az erőszakos asszimilációnak alávetett moldvai csángók, valamint a hátrányos megkülönböztetést szenvedő egyházi–felekezeti oktatás ügye. /A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete: Közlemény.= Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./
2002. április 28.
Ápr. 26-án az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, valamint a Szatmár megyei RMDSZ oktatási kérdésben szervezett tanácskozást Szatmárnémetiben, a Scheffler János Pasztorációs Központban. Kónya László főtanfelügyelő?helyettes szerint az oktatási intézmények magukra vannak hagyva, ezért az iskolaigazgatóknak úgy kell menedzselniük a rájuk bízott intézményt, hogy az előrelépéshez szükséges keretet egyéb forrásokból teremtsék elő. A csökkenő gyereklétszám, a szakképzett pedagógusok hiánya is súlyos probléma Szatmár megyében. Visnyai Csaba megyei tanácsos arra a sajnálatos jelenségre hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy már a 8. osztályos gyerekek közül is igen nagy számban tanulnak tovább Magyarországon. A megyei tanácsos ugyanakkor a magyar tagozaton működő szakiskolák nehézségeire is rámutatott: az ott tanító tanárok magyar nyelvű tankönyvek hiányában románul kénytelenek tanítani a szaktantárgyakat. Nagy F. István szerint az 1989 óta beindított magyar tannyelvű iskolahálózat túl bőre sikeredett, és mára az a feladat, hogy azt visszafejlesszék. Az RMDSZ oktatási főosztályának alelnöke szerint a hangsúlyt a minőségre kell helyezni, ezért azokat az iskolákat (az óvodák és az I?IV. osztályok kivételével), ahol ez nem biztosított, meg kell szüntetni. /Elek Anikó: Maratoni tanácskozás oktatási kérdésekben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./ 2002. április 28.
A bákói bíróság nem hozott ítéletet ápr. 26-án abban a perben, amelyet a Bákó Megyei Tanfelügyelőség indított a Szeret?Klézse Alapítvány ellen. A tanfelügyelőség úgy vélte, az alapítványt be kell tiltani, mert az törvénytelenül tart székházán fakultatív délutáni magyarórákat a klézsei gyermekeknek. A bíró a vád részéről három, a védelem részéről két tanút hallgatott meg. Sükös József, az alapítvány ügyvédje a Krónikának elmondta, a vád tanúi rendkívül vehemensen bizonygatták, hogy gyermekeiket az ő engedélyük nélkül tanszerekkel és egyéb juttatásokkal vonzották az alapítvány által rendezett délutáni foglalkozásokra. Elmondták, hogy a délutáni foglalkozások az iskolában végzett tanulmányaik rovására mentek. ?Ha jól érzékelem a helyzetet, ezek a tanúk annyira vehemensen vádaskodtak, hogy inkább a mi álláspontunkat erősítették? ? magyarázta Sükös József. A védelem tanúi arról tettek vallomást, hogy nem szervezett formában, órarend szerint zajlik a tanítás az alapítvány székhelyén. A gyermekek pedig nemcsak magyar nyelvet, hanem számítógép-kezelést és angol nyelvet is tanulnak. ?Úgy érzem, a helyzet jól áll? ? összegezte tapasztalatait az ügyvéd. Elmondta, ezúttal sem érzett ellenséges viszonyulást a bákói bíróság részéről. A következő tárgyaláson, egy hónap múlva, az alapítvány védőjének a tanfelügyelőség írásban feltett kérdéseire /Nem hirdettek ítéletet. Tanúvallomások a Szeret?Klézse Alapítvány perében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./ 2002. április 28.
A népszámlálási adatok szerint Börvely község lakosainak száma 3626 fő, a magyar lakosság számaránya 62,46 százalék. /(fodor): Börvely: A magyarok aránya: 62,46 százalék. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./ 2002. április 28.
A Temesvári Magyar Nőszövetség és a Temes megyei RMDSZ legfontosabb közművelődési rendezvénye a Bánsági Magyar Napok eseménysorozat, amely 1996-tól kezdődően mozgósította a magyar közvéleményt saját kulturális értékeinek tudomásul vételére. A Bánsági Magyar Napok ismétlődő programpontjai az ópusztaszeri kirándulás, a Székely László fotókiállítás, vendégtársulatok fellépése a magyar színházban, Temesváron tanuló magyar képzőművészek tárlata, Hagyománykeresőben, a bánsági magyar néptánccsoportok seregszemléje a rendezvénysorozat hagyományőrző jellegét erősítik. /VII. Bánsági Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ 2002. április 28.
A Temesváron tanuló fiatal magyar képzőművészek kiállításának megnyitója a VII. Bánsági Magyar Napok nyitórendezvénye is volt. A szakma szemszögéből Szekernyés János műkritikus értékelte a kiállított alkotásokat. /Főiskolás képzőművészek tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ 2002. április 28.
A Bánsági Magyar Napok immár hagyományos rendezvénye az évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendő Ópusztaszeri kirándulás. /Magyarságtudatunk erősítője - Ópusztaszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ 2002. április 28.
A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban 12. alkalommal tartották meg a Báthory napokat, ezúttal ápr. 24?26-a között. Tőkés Elek igazgató elmondta: az ünnep egyúttal számadás is. Kiemelkedő volt a színjátszó csoport bemutatója /Illyés Gyula Tűvétevők/ és a kórus teljesítménye. Volt még Kicsik mesemondó versenye, Angol vetélkedő, Földrajz verseny, Bolyai-vetélkedő is. /Csomafáy Ferenc: Báthory napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ 2002. április 28.
A hatvanéves Gálfalvi György sokat utazik, hatodik éve tagja a Duna Televízió kuratóriumának. Legutóbb Lakiteleken jár, részt vett a lakiteleki Tollas Tibor-megemlékezésen, Tollas Tibor barátainak az összejövetelén. Tollas Tibor kurátortársa volt a Lakitelek Alapítványnál. Gálfalvi György megkapta a Kölcsey-díjat, amelyet a Magyar Újságírók Közössége és a Lakitelek Alapítvány alapított 1992-ben. Gálfalvi részt vett egy körúton Ausztriában, négy helyen tartott előadást Lőrincz György székelyudvarhelyi író barátjával. A szerkesztő, irodalomszervező Gálfalvi György tizenhárom éve a Látó /Marosvásárhely/ folyóirat szerkesztője. Gálfalvi mindig arra ösztönözte kortársait, hogy írják meg mindazt, ami velük történt. /Bölöni Domokos: "Van szerkesztői szemem saját magamhoz is". = Népújság (Marosvásárhely), Múzsák mell. ápr. 27./2002. április 28.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere tiltakozik a román gyermekek tanintézményekből való kiűzetése ellen. A polgármester Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez, Constantin Corega államtitkárhoz fordult, és kérte a három kolozsvári magyar tannyelvű középiskolában román osztályok beindítását ősztől kezdődően. Ellenkező esetben megtagadja a három intézmény működtetéséhez és a tanszemélyzet bérezéséhez szükséges költségek kifizetését. Boros János alpolgármester elmondta: elméletileg a polgármester megteheti, hogy késlelteti ezen összegek kiutalását, a tanács azonban kötelezni fogja a rendes fizetésre. Az Erdélyi Református Egyházkerület elöljárói aggodalommal figyelik a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium körül kibontakozott áldatlan vitát. "Az egyházkerület változatlanul fenntartja jogos igényét az iskola épületének visszaszolgáltatására, amelyben jelenleg megtűrtként működnek a református kollégium osztályai." A református egyházkerület nyilatkozata leszögezi, amennyiben újból birtokba veheti az egyház az épületet, továbbra is tanintézményként szeretné működtetni. /Fenyeget a polgármester: Nem ad pénzt a magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./2002. április 28.
A Fehér Megyei Tanfelügyelőség a becei és a magyarlapádi magyar nyelvű ötödik-nyolcadik osztályok összevonását tervezi a 2002?2003-as iskolai évre. Az összevont magyar osztályok a lapádi iskolában működnének. A tanfelügyelőség a magyar gyerekek alacsony létszámával indokolja az összevonás szükségességét, és buszjárat biztosítását ígéri a becei gyerekek szállításához. Szőcs Ferenc torockói polgármester elmondta, hogy Torockón négy gyerek számára működik román nyelvű gimnázium, amit nem terveznek sem megszüntetni, sem elköltöztetni. A becei szülők szerint a tanoda elköltöztetése a falu további elsorvadásához vezethet. /Mezei Sándor: Veszélyben a magyar osztályok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./2002. április 28.
Ápr. 26-án találkoztak Kolozs megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei Várfalván.? Várfalván ez immár a harmadik találkozó ? mondta a házigazda, Kanyaró Pál polgármester. A megbeszélésen hét polgármester ? a tordaszentlászlói, kalotaszentkirályi, kőrösfői, harasztosi, széki, várfalvi ? illetve a kisbácsi és kolozsi alpolgármester vett részt. Elhangzottak az önkormányzattal kapcsolatos közös problémák, valamint minden község egyéni gondjai. A legégetőbb kérdés a gázbevezetéssel kapcsolatos ? tudtuk meg Tamás Gebe András tordaszentlászlói elöljárótól. Amint azt a Szabadságban már megírtuk, a megye kilenc községe kötött koncesszionálási szerződést az olasz Concordia céggel, amely a gázbevezetési munkálatok költségeit állja. A kilenc község közül hatnak megérkezett Bukarestből a koncesszionálás jóváhagyása, háromnak viszont még nem. Ez a három Várfalva, Tordaszentlászló és Kolozs, mind sűrűn magyarlakta községek. Mind a várfalvi, mind a tordaszentlászlói polgármester felháborodását fejezte ki a késlekedés miatt. A részvevők megtekintették a felújítás alatt álló Jósika-kastélyt. Kanyaró Pál elmondta: a javítási munkálatokat maga a tulajdonos ? Bánffy-Jósika Imre ? pénzeli. A tervek szerint 2003 augusztusában készen lesz a kastély. /Valkai Krisztina: Magyar polgármesterek találkozója. Nem sietnek a gázbevezetéssel a magyar községekben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./