udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5554
találat
lapozás: 1-30 ... 2911-2940 | 2941-2970 | 2971-3000 ... 5551-5554
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. július 16.
Mintegy négyezer résztvevőt számlált a júl. 14-én zárult harmadik Gyergyóremetei Falunapok. Maroshévíztől Csíkszeredáig majdnem minden településről, sőt Marosvásárhelyről is érkeztek vendégek. Előadásokat tartott Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke, valamint több csíkszeredai és székelyudvarhelyi településfejlesztési szakember. Gyergyóremete is bekerült a Közép-erdélyi Régió és Brandenburg együttműködése révén megvalósuló, európai uniós forrásokból táplálkozó új kísérleti programba. /Gergely Edit: Jó volt a hangulat. Véget ért a III. Gyergyóremetei Falunapok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./2002. július 16.
Páneurópai Piknik, 89 címmel nyílik kiállítás júl. 18-án Budapesten, a Terror Háza múzeumban; a tárlat dokumentumok és fotók segítségével mutatja be a tizenhárom évvel ezelőtt Sopronpusztánál, a magyar-osztrák határon lezajlott eseményt, az azt megelőző, illetve követő változásokat. A tárlat az egykori magyarországi viszonyokkal, illetve a romániai menekültekkel és az erdélyi forradalommal kapcsolatos dokumentumokkal és fényképekkel egészült ki. A tárlatot Szájer József, az Országgyűlés alelnöke nyitja meg. Az esemény díszvendége Pozsgay Imre egykori államminiszter és Tőkés László püspök lesz, aki annak idején lelkészként szolgált Erdélyben. /Páneurópai Piknik, 89. Kiállítás a Terror Háza múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ 2002. július 16.
Nem csodálkozhatunk azon, hogy Magyarországon a szocialisták kerültek kormányra, hisz a nyugdíjasok és a munkabérből élők számára egy közeljövőben el nem érhető Kánaánt ígértek választási programjukkal. Sikertelenségükhöz nagyban hozzájárult a vitákat kiváltó "státustörvény" elfogadása Duray Miklós és Markó Béla félretájékoztató sugallataira, a Magyarok Világszövetségének a működését ellehetetlenítő pénzelvonás személyes ambíciók alapján, az FKGP szétbomlása Torgyán József késői kirekesztésével a kormányból stb. A jelenlegi miniszterelnök, Medgyessy Péter, fokozatosan hátrál és magyarázkodik, csak tízmillió magyar miniszterelnöke akar lenni mindamellett, hogy a tizenötmilliós magyar nemzet "elkötelezettje", de ellenvetés nélkül elfogadja találkozójukon Adrian Nastase azon kijelentését, hogy a kisebbség helyzetét azon ország rendezi, ahol élnek. Simon Endre szerint az Európai Parlamentbe is a tagországoknak nemzetiségi összetételüknek megfelelően kell delegálniuk képviselőiket. /Simon Endre: A látás iskolája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ 2002. július 16.
A román és a magyar illetékesek Aradon jóváhagyták azokat a terveket, amelyek megvalósításához az idén az Európai Unió 10 millió euró vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt a Phare-program határokon átnyúló együttműködési fejezetében. A jóváhagyott tervek szerint Magyarországon a Phare-programból 2,11 millió eurót utalnak ki a Nyírbátor és a Vallaj-Csanálos határátkelő közötti új út építésére. A román kormány a közelmúltban döntött arról, hogy a Vallaj-Csanálos határátkelőt megnyitják a nemzetközi utasforgalom előtt. Az Európai Unió további 2,88 millió eurót ad Magyarországnak a határtérségben megvalósítandó különféle gazdasági fejlesztésekre, kisebb tervekre. Romániában az aradi nemzetközi vásárközpont felépítését támogatja az EU 2 millió euróval. A Szatmár megyei Pete-Csengersima határátkelőhöz vezető vasúti felüljáró építésére 2,5 millió euró támogatás jut, 500 ezer euróval pedig kisebb projektek megvalósítását segítik. A nagyberuházások esetében a költségek legkevesebb 25 százalékát a kedvezményezett országoknak kell biztosítaniuk. /Román-magyar határ menti együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./2002. július 16.
Júl. 15-én újabb sajtótájékoztatót tartottak a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői Kolozsváron. Toró T. Tibor RMDSZ képviselő, a Reform Tömörülés elnöke elmondta: a minden évben igyekeznek egy fő téma köré vonni az együttgondolkodást. Idén a polgári értékrend és a politika különböző aspektusait próbálják körüljárni. A tanácskozás három tartóoszlopa: a budapesti Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, amely köztudomásúlag a volt magyar kormányhoz áll közel; a bukaresti Horia Rusu Alapítvány, a harmadik pedig a kolozsvári Jakabbffy Elemér Alapítvány, amely leginkább a társadalomtudományok támogatását helyezi előtérbe. A legtöbb előadás és kerekasztal-beszélgetés két nyelven zajlik majd. A programtervezet szerint júl. 23-án kerül sor a MIT-MIÉRT - Ifjúságpolitika Erdélyben; magyar ifjúsági képviselet 2002 című kerekasztal-beszélgetésre, amelyre meghívták a két ifjúsági szervezet vezetőit. Köztudomású, a két alakulat között feszült viszony van. A MIÉRT által a napokban megtartott sajtótájékoztatón bejelentették a saját nyári akadémiájuk programját, ezen egyetlen szó sem esett arról, hogy párbeszédet folytatnának a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Ilyés Szabolcs, a KMDSZ volt elnöke elmondta: a találkozót a KMDSZ kezdeményezte, és tudomása szerint az létre is jön, hiszen az ifjúsági szervezet vezetői mindkét részről visszajeleztek, tehát remélhetőleg kialakul a párbeszéd a két fél között. /Köllő Katalin: XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor - ellenzékben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ 2002. július 16.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) elnevezésű RMDSZ-platform közleményében megütközésének adott hangot, mert "Markó Béla szövetségi elnök sietett köszönteni a Magyar Köztársaság országgyűlési választásait követően a kommunista utódpártot". A platform vezetői úgy vélik, Markó Béla elnöknek "el kell gondolkodnia a jelenlegi miniszterelnök demokratikusnak vagy antikommunistának aligha tekinthető titkosszolgálati, hálózati tiszti múltján". A tiltakozó levél megfogalmazói elfogadhatatlannak tartják, hogy "a szövetség évek óta bel- és külpolitikáját a csődbe vezető tevékenységét támogató, többségükben kommunista múltú személyek klikkjével irányítja". Továbbá megállapítják: "az RMDSZ csúcsvezetősége csakúgy elsorvasztotta a nemzeti közösségünk megmaradásához elengedhetetlenül szükséges három szintű autonómia-rendszer érdekében folytatandó küzdelmet, mint az alanyi jogon minden romániai magyar számára kivívandó magyar állampolgárság érdekében folytatott politikai küzdelmet". Végül, a levelet aláírók kijelentik, "az EMK minden olyan szövetségen belüli parlamenti vagy egyéb megújítási törekvést támogat, amely az RMDSZ három szintű autonómia-programjának és a kettős állampolgárságnak a megvalósítását, valamint szövetségünk elmélyülő erkölcs-politikai válságának megszüntetését tűzte ki célul". /EMK-vádak az RMDSZ vezetősége ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ 2002. július 16.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ és a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem között megállapodás született arról, hogy a Bolyai Nyári Akadémia idei tanfolyamainak hazai hallgatói a pedagógusok kötelező ötévenkénti továbbképző tanfolyamainak megfelelő tanúsítványt kapnak. A Bolyai Nyári Akadémia ünnepélyes megnyitóján Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára jelentette be a jó hírt. Lászlófy Pál elnök rövid visszatekintést tett az elmúlt tíz év küzdelmeire, eredményeire. Pomogáts Béla irodalomtörténész A magyar nyelv és irodalom az európai integrációban címmel tartott előadást. Az Anyanyelvi Konferencia elnöke elmondta, hogy bár Mátyás király idején a Kárpát-medence lakosságának 80 százaléka volt magyar, ez az arány mára 50 százalékra csökkent. Ennek ellenére a magyar nyelv helyzete a nagyvilágban sokkal előnyösebb. Egy tanulmány szerint, amely 6000 nyelvet rangsorolt a beszélők száma szerint, a magyart a 45. helyre tette. /Takács Éva: Hivatalos továbbképzőnek ismerik el a tanfolyamokat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./2002. július 16.
Az RMDSZ Szatmár megyei vezetői - köztük Ilyés Gyula megyei elnök, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei D. István képviselő, Kabai István megyei ügyvezető elnök, valamint a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Magyar Ifjúsági Tanács képviselői - az elmúlt héten jártak Bogdándon, ahol megbeszélték a magyar közösség problémáit. Sipos András polgármester sérelmezte, hogy Bogdánd két rendőre közül egyik sem tud magyarul. Ilyés Gyula elmondta, a rendőrök jogállásáról szóló törvény előírja, hogy ilyen településeken a magyar nyelvet ismerő rendőrök kell hogy szolgáljanak, ám a törvény szövege és alkalmazása között jelentős különbség van. A megyei elnök elismerte, hogy mindeddig nem foglalkoztak a jogszabály gyakorlati alkalmazásával, de a jövőben megpróbálnak nyomást gyakorolni a rendőrség megyei vezetőire és a prefektúrára. Bogdándon szeretnének egy emlékművet építeni a község világháborús áldozatainak emlékére, valamint próbálják feleleveníteni a község néptánc- és népzenei hagyományait. /Túrós Lóránd: Vidéki körúton az RMDSZ megyei vezetői. Kevés rendőr tud magyarul. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 16./2002. július 16.
Krassó-Szörény összmagyarsága 5859 fő, azaz - 1992-höz viszonyítva - 2006-tal kevesebb. A magyar anyanyelvű lakosság pontosan 5200 fő, az összlakosság 1,6 %-a. Ez abszolút számokban 659-cel kevesebb, mint a magyar nemzetiségű. A községekben több a magyar anyanyelvű, mint a magyar nemzetiségű! Falun 772 magyar van, de 880-an vallották magukat magyar anyanyelvűnek! /Népszámlálási adatok, kérdőjelekkel. A nemzetiség nem mindig azonos az anyanyelvvel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./2002. július 16.
Az RMDSZ Ügyvezetői Elnökségén júl. 15-én tartották a státustörvénnyel kapcsolatos információs irodavezetők havi találkozóját, amelyen az erdélyi tájékoztató irodahálózat átszervezéséről tárgyaltak. Székely István, az országos irodahálózat vezetője kijelentette, továbbra is ugyanannyi iroda lesz, de a létszám csökken. /B. T.: Átszervezik a státusirodákat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ 2002. július 16.
A lemorzsolódás érezhető a szórványban, mondják Radnóton. Egyre kevesebb a gyermek az általános iskolában. S bár van I-VIII. osztályig magyar tannyelvű oktatás, minden osztályban 12-13 a taglétszám, s ez egyre csökken. Az energetikai líceumban már nincs magyar osztály, így a jobb tanulók, ha van rá anyagi lehetőség, Marosvásárhelyre mennek, a szerényebb körülmények között levők pedig román osztályban folytatják tanulmányaikat. A városi tanácsban a magyarságot érintő problémák esetében az ellenszavazó-gépezet egységesen működik 14:3 arányban, a kisebbségiek ellenében. A Pető Ildikó által vezetett tánccsoport is fellépett Kecskeméten, a nemzetközi gyerektalálkozón. Megszüntették a magyar igazolványt érintő tájékoztató irodát is, tájékoztatott Türke László, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke. Radnóton, a református egyház tavalyi adatai szerint, 66 temetés és 32 keresztelő volt. /Fogyatkozunk. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./2002. július 16.
Július elején a Maros völgyében, Felvinc és Marosújvár környékén a református egyházak és a Diaszpóra Alapítvány missziói, ifjúsági és közművelődési hetet szervezett a Maros- és Szárazvám völgyének magyar közösségeiben. Ennek keretében júl. 14-én az RMDSZ, EMKE és az egyházak országos vezetőségének jelenlétében értelmiségi találkozóra is sor került a felvinci református templomban, ahol a jelen levő pedagógusok, RMDSZ képviselők és lelkészek elemezték a régió helyzetét, kiértékelték a gondjaikat és kijelölték a cselekvési feladatokat. Részt vettek: Szép Gyula alelnök, Kötő József EMKE elnök és Vetési László, a Szórványtanács társelnöke. A jelenlevő értelmiségiek úgy értékelték, hogy ezen a vidéken /Felvinc, Marosújvár és Székelykocsárd környékén/ egyre nagyobbak az oktatási, közművelődési, nyelvi gondok, növekvőben van a fogyás, erősödik az asszimiláció. Sok a helyi mulasztás, a ki nem használt lehetőség. A megjelentek felhívással fordulnak a romániai szórványvidékek magyar pedagógusaihoz és lelkészeihez: mérjék fel a gyermekek számát és készítsék el vidékük oktatási térképét. A jelenlevők felhívással fordulnak minden romániai magyarhoz, hogy a közügyek és közös teherhordozás érdekében minden romániai magyar évente áldozzon egy fém 5000 lejest, és az így begyűlt összegből pedig létre hozni az Egymásért Alapot. /Felvinci felhívás. = RMDSZ Tájékoztató, júl. 16. - 2246. sz./2002. július 16.
Domokos Pál Pétert 1931-ben érték- és nemzetmentő törekvése volt az Ezer Székely Leány Napja megrendezése. Idén hatszáz fellépő táncolt a csíksomlyói Hármashalom oltár színpadán, fiúk-lányok vegyesen. Négy éve Ezer Székely Leány Napja néven alapítvánnyá szerveződött az a társaság, amely az újból hagyományossá vált rendezvényt hívja életre minden júliusban. Idén is több mint 25 csoport jelentkezett Erdély több részéről, és Magyarországról is két társaság jött el. András Mihály, az Erdélyi Néptáncszövetség elnöke, aki egyben a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója sürgette, el kell dönteni azt, hogy hogyan tovább. Szerinte fontos lenne az iskoláikban magyar népzenét és néptáncot is tanítani. /Kristály Lehel: Az Ezer Székely Leány Napjának néhai és mai intelmeiről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 16./2002. július 16.
Marosvásárhelyen működik Kron Ernő könyvkötő műhelye. A nyolcvanadik életévéhez közeledő Kron Ernő egy könyvkötő-dinasztia utolsó sarja. Dr. Varga Gábor főiskolai tanár megírta a család történetét dióhéjban: Adatok egy vásárhelyi könyvkötő dinasztia történetéből. A Debreceni Bibliofil Műhely 10. kiadványa, 1997. Készült 100 példányban. Kron Ernő István (sz. 1924) A könyvkötést, díszítést szabadidejében művelte, nyugdíjazása óta csak ezzel foglalkozik. /Balázs Ildikó: Rendhagyó tudósítás egy könyvkötő-dinasztiáról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 16./2002. július 16.
Szilágynagyfalu kismonográfiája a Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht. kiadásában Budapesten jelent meg az idei nyáron. Szerzője, Major Miklós a Szilágynagyfaluban élő ny. tanár, néprajzkutató és helytörténész. A kötet egyik darabja a Magyar Millennium vállalkozásának, amely száz kötetes falumonográfia sorozatban Kosáry Domokos akadémikus főszerkesztésében száz magyar és nemzetiségi, anyaországi és határon túli faluról jelentetett meg. Már 2000-ben két tucatnál több települést ismertető munka megjelent. Erdélyből mindössze a Szilágynagyfalu és Zabola falvakat ismertető kötetek szerepelnek a 2000 telétől eddig megjelent ritka sorozatban. /Fejér László: Szilágynagyfalu: száz magyar faluból egy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./2002. július 16.
Júl. 14-én, vasárnap dr. Márkus Mihály református püspök és a pápai Református Teológia 18 hallgatója szünidei kirándulás keretében ökumenikus istentiszteleten vettek részt Resicabányán, a govondári Szentháromság Plébánia nagytermében. A vendégek Vajdaság (Torontálvásárhely) felől érkeztek az országba, hogy az egykori Tiszántúli Református Egyházkerülethez tartozott néhány gyülekezetet meglátogassák. Resicabányán a diákok református családoknál szálltak meg. Elsőként a református Templom és Iskola épületét látogatták meg, ahol megismerkedhettek az egyházközség, az épület, a gyülekezet rövid történetével, majd a Szentháromság Plébánia épületében rövid műsorral bemutatkoztak. Makay Botond református lelkipásztor Könyv vagy te is című kötetével ajándékozta meg a vendégeket. Innen Temesvárra indult a csoport, majd tovább haladva Nagyvárad, Székelyhíd, Erdőd, Szatmárnémeti, Koltó a történelmi múlt kiemelkedő helyei azok, ahol hosszabb-rövidebb időre megállnak. /Krassay Szörény: Magyarországi magas rangú református egyházi vendég. A pápai Református Teológia diákjai Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./2002. július 17.
A Romániai Magyar Szó exkluzív interjút kért Bálint-Pataki Józseftől, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökétől a Magyar Állandó Értekezletről. Nem lesz előre lefektetett napirend, inkább ismerkedés a határon túli magyarság szervezeteinek vezetőségével, gondjaival, a budapesti kormánnyal szemben támasztott elvárásaival. Az új magyar kormányzat bemutatkozik a Máért ülésén. Van egy érvényes kormányrendelet is, amelyet a Medgyessy kabinet a hetekben fogadott el, s amely szerint minden tárcánál van egy illetékes, akinek a határon túli magyarsággal való törődés a feladata. - A HTMH részt vesz a Magyar Állandó Értekezlet tényleges szervezésében a Miniszterelnöki Hivatallal együtt, annak irányításával. A HTMH kötelessége lesz végrehajtani mindazokat a határozatokat, döntéseket, amelyek a Máért ülésén születnek. - Bálint-Pataki József leszögezte, a magyar törvényhozás csak ott kíván a kedvezménytörvényen módosítani, ahol az nincs összhangban az ajánlásokkal, de úgy, hogy az eredeti céljának továbbra is megfeleljen. A népszámlások mutatják, hogy mindenütt csökkent a magyarság száma. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy ezt a folyamatot leállítsák. Az anyaország elszívó hatása mindenképpen befolyásolta az erdélyi magyarság fogyását, szükséges a támogatási politika átgondolását, vetette közbe a lap főszerkesztő. Bálint-Pataki József szerint is szükséges a támogatási rendszer, stratégia átgondolása. /Gyarmath János: Ma ül össze a MÁÉRT ötödik értekezlete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./2002. július 17.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a Máért előtt. A kedvezménytörvény módosítását úgy kell elvégezni, hogy a lényegét ne érintse. A népesség csökkenése általános magyar jelenség a Kárpát-medencében, amelyet közösen kell elemezni, hangsúlyozta. Markó a kivándorlás gondját nevezte a legfájdalmasabb és legsürgetőbb problémának. Nem lehet tilalmakkal Magyarország szívóhatását sem megszüntetni. /Gózon István: Mi lesz a Kárpát-medencei magyarság fogyatkozásával? Markó Béla nyilatkozata a MÁÉRT előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ 2002. július 17.
Júl. 17-én ötödik alkalommal ülésezik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Az ülést Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nyitja meg, majd Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László magyar külügyminiszter tart előadást. A MÁÉRT-en az erdélyi küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila, a szövetség képviselőházi csoportjának vezetője és Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke képviseli. Megerősítették ugyanakkor, hogy Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tagja a küldöttségnek. A MÁÉRT-ra nem névre szóló meghívók érkeztek, hanem a határon túli magyar szervezetekre bízták a döntést, hogy jelöljék ki azt az öt személyt, aki részt vesz az értekezleten. /Ma Budapesten ülésezik a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ 2002. július 17.
Az RMDSZ alapszabályzata szerint a tiszteletbeli elnök hatáskörébe tartozik a jog az RMDSZ magas szintű képviseletéhez. Ezt a jogomat, az RMDSZ belső és demokratikus rendjét megszegve, az utóbbi időben fokozatosan megnyirbálták, s ennek egyik állomását jelenti az is, hogy nem kaptam meghívást a MÁÉRT-ra, jóllehet a magyar-magyar csúcstalálkozók egyik kezdeményezője vagyok, és annak létrehozásában is fő szerepet vállaltam - jelentette ki Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. - Valójában politikai harc folyik. Eddig csak Bukarest ejtett engem, jegyezte meg a püspök, most pedig Budapest kívánságának is eleget téve, a magyar-magyar politikai közéletből is kizárnak. A püspök leszögezte: a kommunista típusú visszarendeződés, az általános balra tolódás következményeiről van szó. /Papp Annamária: Megnyirbálták a tiszteletbeli elnök jogait? Exkluzív interjú Tőkés Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./