udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5554
találat
lapozás: 1-30 ... 4111-4140 | 4141-4170 | 4171-4200 ... 5551-5554
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. október 5.
A négynapos látogatáson Romániában tartózkodó Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én Marosvásárhelyre utazott, ahol részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanévnyitóján a Kultúrpalotában. Később részt vett a Bolyai-év akadémiai konferenciáján, és találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A magyar államfő tiszteletére díszvacsorát adott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora kifejtette: az egyetem él, élni képes, és vállalta a szolgálatot. A rektor köszönetet mondott a magyar népnek és Magyarország kormányának a Sapientia elindításához és működtetéséhez nyújtott segítségért. Rámutatott: az EMTE tizenöt szakán mintegy 150 oktató irányításával ezer diák kezdi meg idén az új egyetemi tanévet. Tonk a magyar nyelvű egyetemi oktatás további fejlesztését sürgette. Hozzátette: nagy a tanulási igény, és mintegy hétezer magyar egyetemi hallgató kénytelen ma Erdély-szerte tetemes összegeket fizetni román magánegyetemeknek azért, hogy tanulhasson. A magyar kormány üdvözletét Hiller István oktatásügyi politikai államtitkár tolmácsolta. Kijelentette: a magyar kormány az elmúlt tizenkét esztendő értékes kezdeményezéseit - az RMDSZ-szel előzőleg egyeztetve - folytatni kívánja. Budapest a Sapientiát nagy értéknek tekinti, és azt tovább kívánja gazdagítani - szögezte le. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a fő cél továbbra is a teljes körű anyanyelvű oktatási rendszer megteremtése, az önálló állami magyar egyetemről a szövetség nem mondott le. Az 5500 magyarul érettségizett fiatalnak a magyar tannyelvű felsőoktatási intézményekben 4750 hely áll rendelkezésére. Markó szerint átfogó rendszerre van szükség a szórványoktatás és a fiatal oktatók támogatására. Az ünnepséget követően Mádl Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Év Akadémiai Konferenciáján mondott beszédet. Mádl Ferenc ezt követően az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést, majd jeles erdélyi személyiségeknek nyújtott át magyar állami kitüntetést: Bujovszkij Loránd, a Bernádi György Közművelődési Alapítvány alelnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Doina Cornea, a BBTE egyetemi tanára (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Deák Gyula marosvásárhelyi szenátusi irodavezető (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi dékánja (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Jakobovics Miklós festőművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Kós András szobrászművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Kötő József EMKE-elnök (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Adrian Marino író, irodalomtudós (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje). Az államelnök okt. 5-én Szatmárnémetibe és Nagyváradra látogat. Ez utóbbi helyen felavatja a magyar állami támogatással felújított és kibővített Arany János Kollégiumot. /Tibori Szabó Zoltán: Nagy értéknek tekintik a Sapientia egyetemet. Mádl Ferenc erdélyi személyiségeket tüntetett ki Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2002. október 5.
Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én vidéki körutat kezdett Romániában. Délelőtt Bukovina világhírű ortodox kolostorait kereste fel, ahol előbb a voroneci, majd a putnai kolostort látogatta meg. Ezt követően a magyar államfő Suceavából Marosvásárhelyre repült, ahol részt vett az EMTE tanévnyitó ünnepségén, és találkozott az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel. A köztársasági elnök szerint a gazdasági kapcsolatok erősítéséhez a vállalatok közötti intézményesebb és szervesebb együttműködésre van szükség, továbbá könnyebbé kell tenni az emberek és az áruk mozgását. Kitért arra, hogy lehetővé kell tenni, illetve fejleszteni kell a szórványban élő magyarok anyanyelven való tanításának lehetőségét. A felsőoktatásban az állami egyetemeken folyó anyanyelvi oktatás intézményrendszerének fejlesztésére van szükség. A több határátkelő mellett arra is szükség lenne, hogy Csíkszeredában minél előbb magyar konzulátus nyílhasson. /Lehetővé kell tenni a szórványmagyarság oktatását. Észak-Moldvába látogatott Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2002. október 5.
Véget ért Mádl Ferenc köztársasági elnök romániai vendégeskedése. A román sajtó alig burkolt iróniával kiemelte, hogy tizenkét év óta ő az első magyar államfő, aki ellátogatott ide, miközben amerikai és más távoli elnökök bezzeg ugyanezt jóval hamarabb megtették. Ördög I. Béla újságíró szerint a Nyugat megrendelésére sebtében eljátszott, különben semmitmondóan üres kettős színjáték folyt le. Mindkét fél mondta a magáét. A kedvezménytörvény ügyében a magyar fél azt, hogy egy már megkötött nemzetközi szerződés akkor is érvényesnek tekintendő, ha utólag a másik megbánta az aláírást, a román fél pedig álláspontját ismételte a törvény szellemének "európaiasítása" érdekében. Jól sikerült a kötelező mosolygós-kézfogásos kirakati fotó, a nemzetközi diplomácia eseménynaptára alakítóinak munkaasztalán megtörtént a kipipálás. /Ördög I. Béla: Kipipálás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2002. október 5.
Har-Kov vagy Kolozsvár? tette fel a kérdést Herédi Zsolt. Kolozsváron megvalósult egy őrült egyszemélyes uralma, aki nem ismer el semmilyen hatalmat a sajátján kívül. Egy helybeli neves szakorvos megfogalmazásával élve patológiás eset, a legnevesebb nyugati kiadású turisztikai útikalauzok Kolozsvárra vonatkozó fejezeteiben is (mad maior). Ezt viszont a hatalom tétlenül nézi. Eddig az állami hatalom minden képviselője, (legyen az prefektus vagy rendőrfőnök), aki ujjat húzott vele, pórul járt. A helyi tanács tehetetlen vele szemben. Eckstein-Kovács Péternek politikai nyilatkozatban kell a parlament segítségét kérnie a helyzet orvoslásához. Ha egy magyar helységben egy magyar vezető a legkisebb mulasztást vét, rögtön lecsapnak rá, keményen megbüntetik. Funarnak sikerült a "jó román" képét kialakítania magáról, ami immunitást is jelent, mentesíti minden törvény előtti felelősségre vonás alól. /Herédi Zsolt: Har-Kov vagy Kolozsvár? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2002. október 5.
A Nagy-Románia Párt (NRP) bíróságon követeli majd, hogy az RMDSZ szolgáltassa vissza az 1990-2002 között kapott állami támogatásokat, jelentette be okt. 4-i sajtótájékoztatóján Dan Brudascu Kolozs megyei nagy-romániás képviselő. Brudascu leszögezte: a bukaresti törvényszék két nappal ezelőtt hozott döntésében szerepel, miszerint az RMDSZ nem politikai párt, hanem kulturális szövetség, emiatt nem áll jogában költségvetési támogatásokat kapni a többi parlamenti párthoz hasonlóan, sőt részt venni a választásokon a többi párthoz hasonlóan. Frunda György szenátor, az RMDSZ védőügyvédje elmondta: Brudascunak a törvényszéki végzésre vonatkozó kijelentései hamisak. "Az NRP valóban kérte politikai pártként való betiltásunkat egy, a 2-es számú fővárosi bírósághoz benyújtott perirattal. Én ellenben megfellebbeztem mindezt, mivel szerintem ez az Alkotmánybíróságra tartozik. Az NRP megfellebbezte ezt a javaslatot, a bukaresti törvényszék neki adott igazat, és visszaküldte a periratot a bíróságra" - fejtette ki Frunda, aki szerint a döntést közel három héttel ezelőtt hozták meg. /Szolgáltassák vissza az állami támogatásokat! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2002. október 5.
Okt. 4-én megkezdődött Csíkszeredán a III. Székelyföld Konferencia, melyre kétszáz résztvevőt vártak. Kolumbán Gábor, a Székelyföld 2000 munkacsoport nevében köszöntötte a jelenlévőket, vázolva a konferencia lényegét: a tudomány eszközével hozzájárulni a Székelyföld fejlesztéséhez. Az eddigi konferenciák, valamint a tizennyolc műhelymunka rávilágított arra, hogy a munkacsoport lehetőségeit meghaladja a konferencia szervezése. A szervezést a Sapientia EMTE valamelyik csíkszeredai kara vállalhatná fel és a rendezvényt kétévente kellene megtartani. Dr. Lányi Szabolcs, az EMTE csíkszeredai dékánja a magyar magánegyetem szerepéről, lehetőségeiről és jövőképéről tartott előadást. Dr. Egyed Ákos az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke az 1902-ben megtartott Székely Kongresszusra emlékezett. /(Daczó Dénes): III. Székelyföld Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ 2002. október 5.
Folynak az előkészületek, rendbeteszik Kolozsváron a Mátyás-szobor alapzatát, megtisztítják a szobrot. A polgármesteri hivatal szinte ugyanabban az órában és ugyanazon a helyen párhuzamos rendezvényt tart: okt. 11-én a Gheorghe Funar vezette intézmény szervezésében "Kolozsvárnak a horthysta megszállás alól történt felszabadulásáról" emlékeznek meg, majd a polgármesteri hivatal üvegtermében tudományos ülésszak keretén belül emlékeznek meg "a nagy román királyról, Corvin Mátyásról". Az RMDSZ és más szervezetek a Képzőművészeti Egyetemen tartják a tudományos ülésszakot. Okt. 12-én a polgármesteri hivatal reggel 10 órától gyászszertartást és koszorúzást tart a Főtéren "a nagy román király emlékére". A Fadrusz-napok keretében reggel 9 órától ökumenikus istentiszteletet tartanak a Szent Mihály templomban, majd fél tizenegytől koszorúzási ünnepségre kerül sor. Horatiu Crisan, a polgármesteri hivatal szóvivője szerint annak ellenére, hogy a jelenlegi helyzet szerint a két rendezvény egy része párhuzamosan zajlik majd ugyanazon a helyen, nem várhatók incidensek a katedrálisból a szobor elé igyekvő magyarok és a már ottlévő románok között. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke közölte, szándékukról időben értesítették a rendőrséget. " A miénk nemzetközi rendezvény, a magyar és a román kormány képviselői is jelen lesznek. Reményeim szerint az illetékes intézmények közbelépésével végül sikerül összehangolnunk a két eseményt" - mondta Kötő. Tagadta, hogy a polgármesteri hivatalt nem tájékoztatták volna szándékukról. Ismét a polgármester szokásos diverziókeltési taktikájáról beszélhetünk - tette hozzá az EMKE elnöke. /Kiss Olivér: Újabb konfliktusveszély. A magyarok ünnepelnek, a románok gyászmisét tartanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2002. október 5.
Okos Márton idézte a Nemzetőr augusztusi számában Kerényi Imrétől, Orbán Viktor volt miniszterelnök egyik közismert támogatójától és szószólójától a Márciusi Ifjak 12 pontjának Mit kíván a magyar nemzet mai értelmezését: "Tisztelt olvasó! A politikai magyar nemzet csodálatos alkotása a Tizenkét pont. Értékeljük közösen e nemes pontokat, aktualizáljuk mondanivalójukat. Lásd, mire jutottunk 1848 tavaszától 2002 őszéig." A 12. pont: "Unió (Erdéllyel) Ez ma így hangzik: Európai Unió." "A nemzeti oldal 15 millió magyarban gondolkodik. A nemzeti oldal beviszi Romániát és Szlovákiát az Európai Unióba. " Okos Márton ironikusan magyarázta ezt a pontot, majd idézte még az 5. pontot és magyarázatát: "5. Nemzeti őrsereg Ez ma így hangzik: Szerződéses katonaság." A cikkíró emlékeztetett, ezelőtt kb. tíz évvel Kerényi Imre még azt mondta, hogy Magyarországnak nem kell katonaság, és a határon netalán megjelenő ellenséget fehér ingben és kenyérrel fogadják. - Az természetes, hogy az MSZP a Román Szociáldemokrata Párttól a támogatásért nem kér cserébe semmit, hisz ez testvéreknél normális. Viszont annál érthetetlenebb a korábban hatalmon lévő polgári kormány külpolitikájától, hogy ők is feltétel nélkül támogatták Iliescu kormányát az euroatlanti csatlakozás kérdésében. /Okos Márton: Orbán nemzeti stratégiája? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2002. október 5.
Zengzetes kijelentéseket lehet hallani a román-magyar kapcsolat fejlődéséről. A magyar autóvállalatok biztosítottak kényelmes és olcsó utazást Magyarországra. Egy idő óta különböző ürügyekre hivatkozva igyekeznek akadályozni működésüket, hogy az utazni akaró magyarok fizessék a drágább és kényelmetlenebb vonatot az államnak. A vállalatok csődbe jutnak, az utasok kevesebbet közlekednek, de többet fizetnek. Magyarországról a levelet 38 forintért (4940 lej) küldik, innen a válasz 15 500 lejes bélyeggel mehet, tehát 120 forintért. Az a cél, hogy kevesebbet írkáljunk rokonainknak, barátainknak? - kérdezte Szalai Irma. /Szalai Irma: Rózsák és tövisek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2002. október 5.
Okt. 4-én szervezte meg az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége harmadik alkalommal a Székelyföldi Gazdasági Fórumot és az Üzletember-találkozót. A rendezvény részét képezte a III. Székelyföld Konferenciának. A Székelyföldi Üzletember-találkozón megfogalmaztak egy zárónyilatkozatot. Az anyaországi Pro Professione Közhasznú Társaság által pályázaton elnyert megyei fejlesztési stratégiai programot ismertették. A társaság vezetője, dr. Kulcsár László Bunta Leventével, a megyei tanács alelnökével és Mátéffy Mária fejlesztési aligazgatóval közösen tartott előadást. /Bágyi Bencze Jakab: Székelyföld jövőjéért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./2002. október 5.
Sass Kálmánra, az 1956-os mártír református lelkipásztorra emlékeznek a Bihar megyei Gálospetriben, akit 1958-ban kivégeztek. A megrendezendő első falunapok keretében okt. 6-án a falu református templomának falára kerül a mártírpap emléktáblája. Kiállítás nyílik a kommunizmus érmelléki mártírjainak és üldözöttjeinek emlékére, és felavatják az érmelléki első tájházat. A falunapok keretében találkoznak a gálospetri ötvenévesek, faluszépét választanak, sport- és egyéb programokat szerveznek. - Bukarestben okt. 7-én a Petőfi Házban az 1848-as forradalom eleste után kivégzett hősökről emlékbeszédet mond Barabás T. János, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségének sajtó- és kultúrattaséja. /Mártírokra emlékeznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ 2002. október 5.
Okt. 4-én ünnepélyesen leleplezték a gyimesbükki vasútállomás tervező-építője, Pfaff Ferenc (1851-1913) főépítész emléktábláját. Dóczi András csíkszeredai képzőművész alkotása nem az állomás épületének, hanem a vele szemközti panzió falára került. Ugyanis nem sikerült megszerezni az emléktábla elhelyezéséhez szükséges engedélyt a hivatalosságoktól. /Kristó Tibor: Emléktáblát avattak Gyimesbükkön. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./2002. október 5.
Karácsony környékén új, magyar nyelven sugárzó közösségi rádióadó, az Agnus Rádió kezdi el működését Kolozsváron és környékén. Fábián Tibor a főszerkesztő. Céljuk: a Kolozsvár és környéki magyarok hiteles tájékoztatása, a kicsit lelkileg is elhagyatott, magányossá vált kolozsvári magyarság összeszedése, a lelki felrázás. Az Agnus keresztyén hátterű magyar közösségi rádió szeretne lenni. Építeni szeretnének, hogy a rádió járuljon hozzá a hallgatók lelki fejlődéséhez, a gyökerek megerősítéséhez. A történelmi egyházaknak lesznek félórás műsorai, valamint lesz egy Keresztyén élet című felekezetközi adás is. Kolozsváron és környékén mintegy 30 kilométeres körzetben lehet majd hallgatni a rádiót. /Sándor Boglárka Ágnes: Új rádió indul Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2002. október 5.
Máriaradnán kilenc ferences szerzetesjelölt tett egyéves hűségfogadalmat. Pál Leó, a Szent István Ferences Tartomány provinciálisa emlékeztetett, hogy 1949-ben 200, jelenleg pedig alig 60 ferences szerzetes működik Erdélyben. E létszámcsökkenés érthető, hiszen 40 évig új szerzeteseket nem lehetett felvenni, a rendszerváltáskor pedig a meglévők igen idősek voltak. Nehezen indult be a szerzetesképzés. A ferences jelöltképzést Csíksomlyón szervezik meg, ahol a jelöltek eltöltenek 1-2 évet, amíg alkalmasak lesznek a noviciátus elkezdésére, amit Magyarországon, Szécsényben tehetnek meg. A növendékek tanulmányaikat Szegeden folytatják, ahol egyesek teológiát tanulnak, tehát papok lesznek, mások viszont laikus testvérekként a rendi életet gyakorolják. /Balta János: Példával kell szolgálnunk hivatástudatból! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./2002. október 5.
Mikefalvától, a községközponttól hét kilométerre fekvő Haranglábon Molnár Sándor református lelkipásztor mesélt a faluról. A református egyházhoz közel 500-an tartoznak. A templomlátogatás nyáron 10-12 százalékos, télen eléri a 20 százalékot. A helyi református egyházat a hollandiai barneveldi gyülekezet támogatja. Az elmúlt években traktort és mezőgazdasági felszerelést adományoztak, megvásároltak egy házat, felújították, gyülekezeti házzá alakították. Haranglábon 1882-től működik egy férfi olvasó- és daloskör. Az utánpótlás biztosítva van, a dalosok közt vannak egészen fiatalok, tizenévesek is. A fiatalok színjátszó csoportot alakítottak. /(simon): Haranglábon mozgalmas az élet. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./2002. október 5.
Merli Rezső Harminckét település története /Otthonom Szatmár megye sorozat 16. kötete / című könyvében 32 Nagykároly környéki és Bükk-vidéki sváb település (illetve plébánia) történetét mutatja be. A virágzó település sorvadása a második világháború végén kezdődött, amikor a német lakosságot szülőfalujuk elhagyására kényszerítették. Sokan Ausztriába, sokan Németországba mentek, másokat deportálták. Ma meg lehet nézni, mi lett a nemrég még szépen gondozott, kedves faluból. /Sike Lajos: 32 település. Hallott-e ön Kigyéről? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ 2002. október 5.
1913-ban szentelték fel Nagyszentmiklóson az evangélikus kis templomot. Évek óta vészesen pusztul a templom tornya. A templom falairól lehullott a vakolat. Segíteni kellene, amíg még nem késő. /Gruics Pál: Levél Nagyszentmiklósról. Féltjük a templomot. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./2002. október 5.
Hunyadi László színművész (Kolozsvár, 1951. okt. 30. - Csíkszereda, 2001.okt. 2.) egy éve hunyt el, alkotó ereje teljében. A kevéssel halála előtt készült interjúban elmesélte, hogy édesapja főiskolásként már rendezett Kolozsváron, a bábszínházban. 1956-ban költöztek Marosvásárhelyre. A főiskola elvégzése után a marosvásárhelyi színháznál kezdte színészi pályáját. Később filmszerepeket is kapott. Az elsők között ment Csíkszeredába, az alakuló új magyar színházhoz, a Csíki Játékszínhez. /Forró Miklós: Már tíz évesen nyí1t színi tapsot kaptam. Egy utolsó beszélgetés HUNYADI LÁSZLÓ színművésszel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./2002. október 6.
Szept. 22-én ünnepelte Tusnádfürdő városa és egyházközsége a plébániatemplom 20. évfordulóját, s az Incze Dénes esperes-plébános által alapított Krisztus Világossága című folyóirat 5. születésnapját. Jakubinyi érsek segédpüspökével, Tamás Józseffel, valamint az alcsíki, felcsíki, sepsi-barcasági és kézdi-orbai főesperesi kerületek papságával együtt mutatott be szentmisét. A most 56 esztendős Incze Dénes plébános áldozatvállalása kellett a templom felépítéséhez. A templomtorony építését 1983-ban kezdték meg, de a kommunista hatóságok annyi akadályt gördítettek, hogy az csak a rendszerváltás után készülhetett el. 1990. szeptemberében volt a harang- és toronyszentelés. Incze Dénes emlékezett: Bukarest engedélye nélkül építettek fel egy templomot, a falurombolás küszöbén, sok becsületes ember kockázatával. Amikor az egyik vadászat alkalmával Ceausescu megpillantotta a templomot, a diktátor ordított: "Ki merészelte építeni ezt? Ki engedélyezte?" Következtek a véget nem érő zaklatások, kivizsgálások. Ilyen körülmények között a torony felépítése szóba sem jöhetett. Öt évvel ezelőtt Incze Dénes elkezdte - saját fogalmazásában - "a lelkek nagyobb templomának is az építését egy szélesebb körben", a Krisztus Világossága című, erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapjának megalapításával és szerkesztésével. /Fodor György: Kettős ünnep Tusnádfürdőn. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 6./2002. október 7.
Okt. 6-án az aradi vértanúkra emlékeztek Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben, Bardócz Sándor síremlékénél és a szamosfalvi obeliszknél. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke Kossuth Lajost idézte: "Az Aradi Tizenhármak és névtelenek áldozata tehát mindmáig bizonysága annak a ténynek, hogy a történelemben a győztesek igazsága mellett van és lehet igazuk a veszteseknek is." Vekov Károly képviselő a rács mögött őrzött aradi emlékmű allegóriájával utalt a romániai magyarok rács mögötti szabadságára. /(bpe: Megemlékezés a tizenhárom aradi vértanúra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./