udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6089 találat lapozás: 1-30 ... 1531-1560 | 1561-1590 | 1591-1620 ... 6061-6089 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2003. április 7.

Nagyenyeden a 23 éves Szakács A. Bálint a Bethlen Gábor Kollégium diákszínjátszó körét vezeti. Több sikeres színdarab született keze alatt, mivel nem csupán szerzője az előadott bohózatoknak, hanem rendezője is. Az előadással a környező magyarlakta településekre és a szomszédos megyékbe is eljutottak, illetve Székelyudvarhelyről, az Országos Diákszínjátszó Fesztiválról díjjal tértek haza. A turnék anyagi részét szponzorok szerzésével oldották meg. /Színdarabokkal kacérkodik. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2003. április 7.

Sikeresen szerepeltek a hazai és nemzetközi számtanversenyeken a temesvári Bartók Béla Líceum tanulói. A Munkácson rendezett Bolyai János Emlékversenyen három diák képviselte az iskolát, közülük Marossy Lóránt teljesítményét méltatta a zsűri. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő Zrínyi Ilona Matematikaversenyen is eredményesek voltak. /Matekból jeles a Bartók Béla Líceum diákjainak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2003. április 7.

Ápr. 5-én folytatódtak az iskolanapok Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. Az angol nyelvórán skót táncot mutattak be a diákok, a kilencedikesek egy zenész életét mutatták be, míg a tizedik osztályosok verseket mondtak. Kiállítás nyílt II. Rákóczi Ferenc felkelésének dokumentumaiból. /Elek Anikó: Tegnap véget ért a Kölcsey Napok idei rendezvénysorozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 7./

2003. április 7.

Elindítottunk egy folyamatot, amelynek célja önálló magyar középiskola létrehozása városunkban" - jelentette be Szabó Károly szenátor a nagykárolyi RMDSZ nemrég megtartott tisztújító közgyűlésén. Bekő Tamás polgármester tájékoztatott: a kezdeti stádiumban vannak. A magyar líceum beindítását bele akarják foglaltatni a protokollumba. Nagykárolyban nincs önálló magyar tannyelvű általános iskola sem. /Boros Ernő: Magyar líceum Nagykárolyban? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 7./

2003. április 7.

Ápr. 3-án Aradon, a Kölcsey Egyesület termében Dr. Brauch Magda tartott előadást a magyar felvilágosodásról. Beszélt a magyar jakobinus mozgalomról, Martinovits Ignác, Szentmarjai Ferenc, Sigray Jakab, Laczkovits, Hajnóczy mártírhaláláról, Batthyány János, Kazinczy Ferenc, Aranka György és Döbrentei Gábor szerepének jelentőségéről. Kitért az aradi vonatkozásokra is, a Réz Pál patikus által vezetett aradi jakobinus mozgalomra. /(benke): Nem félünk a farkastól... = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2003. április 7.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület vajdahunyadi szervezete kilencedik alkalommal rendezte meg a Vajdahunyadi Kultúrnapokat. A rendezvényt ápr. 5-én a kolozsvári Sigismund Toduta Zenelíceum kamarazenekarának koncertje nyitotta meg a római katolikus templomban. A tizenkét végzős diák Magyari Zita tanárnő vezetésével lépett fel. /GBR: Kolozsvári kamarakórus Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2003. április 7.

Szabó Dezső, a XX. század magyar irodalmának nagy egyénisége Kolozsvárt született, a Református Kollégiumban nevelkedett, és itt bontakozott ki írói tehetsége. A Segítség és az Elsodort falu korában nagyhatású regényei után, élete főművének szánta az Életeim: születéseim, halálaim, feltámadásaim című önéletrajzát, amelyet tizennyolc részre tervezett, s amely 1945. január 13-án bekövetkezett halálakor a hatodik résznél félbeszakadt. Szabó Dezső hagyatéka az író műveinek szerzői jogából, könyvtárából és kézirataiból állott, köztük volt a megírt önéletrajz 2000 oldala. Az önéletrajz kéziratának lapjait Hőgye Mihály református lelkész összeszedte és elrejtette. 1950-ben Keresztúri Dezsőhöz juttatta el, aki az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában helyezte el. Innen került kiadásra Életeim címmel 1965-ben a Szépirodalmi Kiadónál, majd 1982-ben a bukaresti Kriterion Kiadónál. Annak idején megjelent Szabó Dezső végrendelete Búcsú és testamentum címmel. Eszerint "Összes, bárhol található már kinyomtatott vagy még kézírásban levő írásaim minden szerzői jogát (magyar nyelvű kiadás, fordítás, dramatizálás, részek közlése stb.) hagyom második Édesanyámra, a kolozsvári református főgimnáziumra. Azzal a hagyással, hogy a jogok jövedelméből erdélyi magyar parasztgyermekek nevelése és tanítása összes költségeit (ruháztatás, lakás, koszt beleértve) vállalja a nyolc gimnázium évek alatt...". Végrendeletét Szabó Dezső nem íratta alá két tanúval, nem hitelesítette közjegyzőnél, ahogy a törvények előírták, s így azt a bíróság nem fogadhatta el bizonyító okiratként. A hagyatékról hosszú tárgyalássorozat után bírósági döntés született. Miután két örökös a végrendeletnek a kollégiumra vonatkozó részét elismerte, kettő pedig nem, a bíróság a kolozsvári Református Kollégiumnak ítélte a szerzői jogok 50%-át, s a másik 50%-ra újabb per megindítását rendelte el. A könyvtárat Szabó Dezső rokonságának: testvéreinek és Jenő nevű elhalt fivére gyermekeinek ítélték. A magyar kultuszminisztérium a könyvállományt az örökösöktől megvásárolta, és az Eötvös Kollégiumba szállíttatta, azzal a szándékkal, hogy azt a kolozsvári Református Kollégiumnak ajándékozza. Később a mindkét országban meghozott államosítási törvények megakadályozták a bírósági határozatok gyakorlatba ültetését, valamint a könyvtár Kolozsvárra szállítását. Talán még ma sem késő, hogy a Szabó Dezső műveinek szerzői jogáról szóló törvényszéki határozatot a mai Református Kollégium, az Erdélyi Református Egyházkerület a maga számára érvényesítse, s az író könyvtárát végre megszerezze. A Kolozsvárt működő Szabó Dezső Egyesület is segíthetne. /Kolozsvári József : Szabó Dezső hagyatékáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2003. április 7.

II. János Pál pápa több ízben felemelte szavát az iraki háború ellen, szószólója a békének és Irak népe szenvedésének. Etchegaray bíboros, a pápa különleges megbízottja iraki látogatásával párhuzamosan II. János Pál febr. 16-án vatikáni magánkönyvtárában félórás kihallgatáson fogadta Tarik Azizt, Irak miniszterelnök-helyettesét. Tarik káld rítusú katolikus családból származik, és negyedik alkalommal találkozott a pápával. Bagdad apostoli nuncius-érseke, Fernando Filoni, személyes bátorságról és áldozatkészségről téve tanúságot nem hagyta el székhelyét. Naponta látogatja a háború áldozatait. Sorra felkeresi a templomokat, kolostorokat és a zsúfolásig megtelt kórházakat. A szentszéki adatok szerint a Kirche in Not (Szükséget Szenvedő Egyház) nemzetközi katolikus szervezet eddig több mint 20 ezer eurót bocsátott a nunciatúra rendelkezésére, hogy a legszükségesebbekkel, elsősorban gyógyszerekkel segíthessék az irakiakat. /Fodor György: A katolikus egyház az iraki békéért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2003. április 8.

Ápr. 7-én a magyar-román katonai együttműködést korszerű alapokra helyező megállapodást írt alá Budapesten Juhász Ferenc magyar honvédelmi miniszter és Ioan Mircea Pascu román nemzetvédelmi miniszter. Juhász Ferenc jelezte, az aláírt megállapodás egy régi, már lejárt határidejű dokumentum megerősítése. Juhász Ferenc szerint Magyarországnak erkölcsi és politikai felelőssége, hogy mielőbb ratifikálja Románia NATO-csatlakozását. Kiemelte: mindketten fontosnak tartják, hogy az európai politikai együttműködésben keletkezett repedéseket begyógyítsák. Ioan Mircea Pascu hozzátette: a nyugati tömbön mutatkozó repedéseket azért is kell megszüntetni minél hamarabb, mert az, hogy mind Magyarország, mind Románia ott tart fejlettségben, ahol tart, nagymértékben a nyugati segítőkészségnek tudható be. /Magyar-román honvédelmi megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

2003. április 8.

"Markó Béla nem első esetben tévesztette össze a magyar nemzet érdekeit saját maga és klikkje érdekeivel: amikor Bolyai Egyetemet kért az erdélyi magyarság, a Schiller Egyetemmel áltatta, amikor külhoni magyar állampolgárságot kértek az erdélyi magyarok, akkor ő a moldvai románok kettős állampolgárságát támogatta, amikor Erdélyben eltávolítják Wass Albert szobrait, Markó Béla a Magyarok Világszövetségének rágalmazásával próbálja leplezni az általa vezetett RMDSZ magatehetetlen, a magyar nemzet érdekeit sokadszorra feladó politikáját." - nyilatkozta Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, kommentálva a Kossuth Rádió déli krónikájában elhangzott hírt, amely szerint Markó Béla az RMDSZ vezetőségének marosvásárhelyi tanácskozásán felelőtlenséggel vádolta az MVSZ elnökségét, mert az ajánlotta Magyarország állampolgárainak, hogy szavazzanak nemmel az Európai Unióba belépéssel kapcsolatos, április 12-i népszavazáson. /Patrubány: Markó összetéveszti a magyar nemzet érdekeit a saját érdekeivel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

2003. április 8.

A Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozásának szándéka által kiváltott román reagálások azt bizonyítják, hogy van még bőven tennivaló a mentalitásváltás érdekében - fejtette ki a Krónikának adott interjúban Markó Béla RMDSZ-elnök. Leonard Cazan fejlesztési miniszter azt nyilatkozta, hogy ellenzi a kezdeményezést. Egy olyan gazdasági fejlesztési régió létrehozása, amelyben a Székelyföld lakói vannak benne, újabb lépés az autonómia felé, jelezte Markó Béla. Az újságíró megjegyzésére, hogy az RMDSZ ezzel a kezdeményezéssel rátromfolni akart a nemrégiben megalakult Romániai Magyar Önkormányzati Tanácsra, Markó Béla kifejtette, hogy a módszerekben van különbség: a célokat nem kinyilatkoztatni kell, hanem dolgozni értük. "Azok a kollégák, akik templomi fórumokat szerveznek, a parlamenti frakcióban velünk együtt dolgoznak. Én azt várom tőlük, hogy beszéljük meg a dolgokat. Ami engem illet, én soha nem is távolodtam el tőlük." - szögezte le Markó. /Salamon Márton László: Székelyföldi Fejlesztési Régió: mítosz és valóság. Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2003. április 8.

Ápr. 5-én zajlott Sepsiszentgyörgyön az Önkormányzatok a Székelyföldért konferencia, ahol többek között arról tárgyaltak, alakítsanak egy olyan régiót, amelybe Kovászna, Hargita és Maros megye tartozik. Ápr. 7-i sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere kifejtette véleményét a konferenciáról, amelyet olyan hét végi összejövetelnek nevezett, ahol a székelyek azért találkoztak, hogy ott székely köményest keverjenek. Florea szerint Maros megyének a gazdagokkal kell társulnia. Szerinte inkább tartozzon a megye Brassó, Szeben vagy Kolozs megyével egy régióba, mintsem Hargitával és Kovásznával, ahol közismerten gyengébb a gazdasági helyzet. A polgármester még kifejtette: a Nagyvárad- Marosvásárhely-Brassó nyomvonalú autópálya fantazmagória. /v. gy.: Mindenről van véleménye. Florea a székelyföldi konferenciát bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

2003. április 8.

Nagybányán az RMDSZ a Nagybányai Ifjúsági Szövetséggel (NISZ) közösen április 4-6-a között pályázatíró tanfolyamot szervezett, amelyen a megye 11, többségben magyarok lakta településéről több mint harmincan vettek részt. Vida Noémi NISZ elnök - a tanfolyam egyik szervezője - szerint a pályázatírás lehetőségét minél szélesebb körben kell kihasználni a jövőben. A következő hónapokban még legalább 2-3 hasonló tréningre kerül sor Nagybányán. Vida Noémi szerint, Máramaros megye településein lakó magyar nemzetiségű 45000 állampolgárhoz viszonyítva, a jelenleg a megyében működő és hivatalosan bejegyzett 38 civil szervezet igen kevésnek bizonyul. /(Farkas E. Zoltán): Pályázatíró tanfolyam három napon át. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

2003. április 8.

Marosvásárhely egyik egyházi oktatási intézete a Református Diakonissza Asszisztensképző Intézet. Igazgatója, dr. Nagy Attila egyetemi tanár néhány hónappal attól tartott, hogy esetleg megszűnik az intézmény, de most már bizakodóbb. Írásban értesítést kaptak, hogy az eddigi formában nem működhetnek tovább az intézet. A szaktárca országszerte meg akarta szüntetni a posztliceális egészségügyi iskolákat. A távlati megoldás: az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretén belül magyar nyelvű kollégiumot megszervezni. Az egyetem román szenátusa ezt nem akarja. A képző 1992 óta létezik, dr. Nagy Attila szervezte. Az intézmény úgy jött létre, hogy Csiha Kálmán püspök úr beutazta a világot, összeszedte a pénzt; felépült a szép marosvásárhelyi épület, a nyugatiak be is rendezték. Az utóbbi időben éppen az egyház vezetőségével nem tud szót érteni. Nekik ugyanis teher ez az iskola. Az első csoport 1995-ben végzett. Eddig 265 diplomát adtak ki a végzősöknek. Marosvásárhelyen 680-an tanulnak román nyelven posztliceális egészségügyi iskolákban, a magyar iskolába 75 diákot tudnak felvenni. Szükséges a képzés, mert Marosvásárhelyen vannak klinikák, ahol sem az orvos, sem az asszisztens, sem az ápoló nem ismeri a magyar nyelvet. /Máthé Éva: "Megmenekült" a marosvásárhelyi diakonissza képző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

2003. április 8.

Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke márc. 18-án rádiójegyzetet olvasott fel a bukaresti rádió magyar nyelvű műsorában. Emiatt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége követelte: Gáspárikot tiltsák el a közszerepléstől. Bálint Zsombor nem értette, miért keverték bele az RMDSZ-t a dologba. /Bálint Zsombor: Szereptévesztés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

2003. április 8.

A Wass Albert-szobrok ügyében Frunda György szenátor vállalta fel a lelkipásztorok védelmét. Frunda György kifejtette, hogy az író fia, Wass Endre felhatalmazta az író rehabilitálására, ő a kérést megírta és előterjesztette a főügyészségen. Csatolta tanúvallomásokat, amelyek bizonyítják, hogy a kivégzések idején Wass Albert nem is volt a faluban. Az 1946-os tárgyalásra meg sem hívták Wass Albertet, tehát nem tudott védekezni. Az ítéletről akkor szerzett tudomást, miután letelepedett az Egyesült Államokban. Frunda György szerint az lehetne a kompromisszumos megoldás, hogy amíg a rehabilitálás ügye megoldódik, a szobrokat vigyék be a templomba. /Mózes Edith: Frunda György a főügyésztől a Wass Albert elleni ítélet megsemmisítését kéri. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

2003. április 8.

Huszonkét év óta nem volt ilyen mértékű gyógyszerhiány Székelyudvarhelyen a kórházban, állította Oláh József, az intenzív osztály vezető főorvosa. Tűk, érzéstelenítők, altatószerek, oldatok...valamennyi hiánycikk ma a kórházban. A nemcsak Udvarhelyszéket, de a környező megyék lakóit is ellátó, szakmailag jól felkészült orvosokkal tevékenykedő udvarhelyi kórház adóssága több mint 30 milliárd lejre rúg. Balázs Piroska, a kórházi gyógyszertár főgyógyszerésze az elmúlt hetekben segélykérő levelet küldött a sajtónak. A helyzetet ismertették valamennyi fórumon, pénz azonban sehonnan nem érkezett. A vészesen eladósodott székelyudvarhelyi kórház évek óta a jószívű adakozók - a helyi egyházak, a vállalkozók, a helyi Caritas szervezet és a Mallersdorfi Ferences Nővérek - segítségével tud csak létezni, Nagy Ágnes ápoló igazgató is megerősítette: "Két éve nem vásárolt a kórház pelenkát, lepedőt, pokrócot, tisztítószert, tápszert. A legtöbb ilyen jellegű fogyóanyaggal a ferences nővérek látnak el bennünket."/Fábián Kornélia: A székelyudvarhelyi városi kórház kórlapja. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2003. április 8.

A Körösvidéki Múzeumnak otthont adó nagyváradi hajdani római katolikus püspöki székház ügyében 1996 óta zajlik a bírósági ügy, annak ellenére, hogy egy kormányrendelet kimondja néhány egyházi ingatlan, köztük a szóban forgó épület visszaszolgáltatását. December eleje óta - Tempfli József megyés püspök felhívására - hétről hétre nem csak katolikus és nem csak magyar hívek serege gyülekezett a barokk palota bejáratánál, hogy imádkozva tüntessenek. Március végén a püspök kihirdette: beszüntetik a tiltakozóakciót. Bukarestig eljutott a híre s tiltakozásnak, és nem vették jó néven a dolgot. A püspök arra számít, hogy kedvező döntést hoztak a Legfelsőbb Bíróságon. Ha mégsem így történne, akkor nemzetközi fórumok elé fogja vinni az ügyet. A püspöki palotára szükség lenne, kell a hely: a gimnázium zsúfolt, a bentlakásban emeletes ágyakon szoronganak a diákok. /T. Szabó Edit: Az ember útjai kifürkészhetők. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

2003. április 8.

A különböző rendezvényeken egy ideje nem jelenik meg Tempfli József katolikus püspök Tőkés László református püspök mellett. Tempfli püspök elmondta, hogy a feszültség a két püspök között az érmindszenti ügy miatt van, ez is egy félreértés: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megpályázta az ottani Ady-központ létrehozását, de nem nyerték azt el. Tempfliék nem pályáztak, nekik felajánlották a lehetőséget. A magyar kormány kereste meg őket, és közölték: ha vállalják a pályázat ellenőrzését-felügyeletét, a Mecénás Alapítvány megkapja a 320 millió forintot egy nagyváradi Ady-központ létrehozására, ha nem, ez a pénz Erdély számára elvész: visszautalják azt az államkasszába. A feszültség tehát a pályázat miatt keletkezett. /T. Sz. E.: Ki-ki végezze a maga dolgát... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./

2003. április 8.

Csíkszeredában ápr. 2-án találkoztak a Reform Mozgalom helyi tagjai. A volt Reform Tömörülés vezetőségéből dr. Szabó Soós Klára önkormányzati képviselő és Bencze Tibor, a Corvina Könyvesház vezetője volt jelen. Bencze kifejtette: az RMDSZ egyre inkább egy baloldali irányultságú versenypárt. Ha van baloldal, akkor jobboldalnak is lennie kell, mondotta. Ferencz Csaba csíkcsomortáni lakos az általuk létrehozott polgári körről beszélt, Gergely István csobotfalvi plébános után Veress Dávid azt fejtette ki, hogy Erdély magyarságának fel kell ébrednie. Szőke Domokos tanácsos leszögezte: Csíkban nem nagyon lehet ok panaszra RMDSZ-re, itt ugyanis működött a rendszer, voltak előválasztások és nemigen rekesztettek ki senkit, mint másutt. /Kiss Edit: A Reform Mozgalom lábra kapott Csíkszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./


lapozás: 1-30 ... 1531-1560 | 1561-1590 | 1591-1620 ... 6061-6089




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék