udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6089
találat
lapozás: 1-30 ... 1621-1650 | 1651-1680 | 1681-1710 ... 6061-6089
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. április 12.
A IX. évfolyamába lépett költészeti folyóirat, a budapesti Parnasszus otthont adott egy összeállításnak az erdélyi meg az Erdélyből Magyarországra átszármazott erdélyi költők néhány írásának. Láng Gusztáv irodalomtörténész bevezetőjében írta: ,,A kérdés tehát az, hogy van-e a műnek, a szövegnek, a költeménynek helyi identitása? A transszilvanizmus szerint van, de ennek az eszmekörnek 1990 óta rossz sajtója van Erdélyben. A rendszerváltással Erdélyben is egyre nagyobb teret hódító liberális gondolkodás az egyéni szabadság nevében elutasított minden ,,kollektivista" értékrendet s köztük a transzszilvanizmust is. Hosszan lehetne vitatkozni persze azon, hogy lehetséges-e személyes jog és szabadság kollektív jog és szabadság nélkül, de most ne tegyük." A liberális eszmeiség sokkal veszélyesebb, mint gondolnánk, szögezte le Czegő Zoltán. Ez a nagy jellegtelen semmibe való boldog beleájulást hirdeti, pénzeli. /Czegő Zoltán: Erdélyi lélegzetvétel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./2003. április 12.
Ápr. 11-én Marosvásárhelyen a Bernády Házban a tizedik születésnapját ünneplő Mentor Könyvkiadó rendezvénysorozatának első könyvbemutatóján Káli Király István és Spielmann Mihály mutatta be Pál-Antal Sándor A Székelyföld és városai, valamint Szabó Miklós Művelődés és gazdálkodás az újkori Erdélyben című hiánypótló történelmi munkáit. /Lokodi Imre: Évfordulót ünnepel a Mentor Kiadó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./2003. április 12.
Ápr. 13-ig fogadja látogatóit Kolozsváron a X. Kelet-Közép-Európa Vásár, amelyen többek között huszonkét magyarországi cég állította ki könnyűipari termékeit. Ápr. 10-én Magyar Partnerségi Napot tartottak, amelyről Ferenczy Tamás, a magyar cégek részvételét segítő Pécsi Fair Expo kiállításszervező és kivitelező kft. ügyvezetője kifejtette, hogy az üzletember-találkozó fontos volt. /Ördög I. Béla: Sikeres volt a Magyar Partnerségi Nap. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./2003. április 12.
Ápr. 11-én több rendezvénnyel ünnepelte 13. születésnapját a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/, amely ez alkalomból bemutatta fejlesztés alatt álló új honlapját is: www.kmdsz.ro. A KMDSZ 1990. jan. 26-án alakult, a vizsgaidőszak miatt mindig tavasszal tartják meg a születésnapot. Az irodában nyílt napot tartottak. Beindultak a KMDSZ-bulik, ezúttal a Filmtett mozgóképes folyóirattal közös szervezésben. Lokodi Csaba elnök ismertette a szervezet közeljövőben várható rendezvényeit, a máj. 22-25. között megrendezendő Diáknapokat és a IV. Kolozsvári Magyar Állásbörzét. A KMDSZ Földrajz Köre ápr. 11-én tartotta az I. Tudományos Tanárköri Konferenciáját. /13. születésnapját ünnepli a KMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./2003. április 12.
Ápr. 11-én több mint hatszáz gyermek mutatta be néptánctudását Csíkszeredában, a színház színpadán. Az András Alapítvány által 2001-ben elindított, folyamatosan működtetett oktatási program részét képező gyermek-néptánc-találkozó idei találkozója immár az ötödik volt. A gyermektánccsoportok tagjai bemutatták, amit megtanultak a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosaitól. A találkozó gyermektáncházzal zárult. /Sarány István: Gyermekek a színpadon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./2003. április 12.
Ápr. 11-én Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában megkezdődött az Anyám fekete rózsa nemzetközi vers- és prózamondó verseny erdélyi elődöntője. Az idei elődöntőre (amit tavaly is itt rendeztek meg) 156 Kovászna, Maros, Brassó, Szatmár, Szeben, Kolozs és Hargita megyei diák nevezett be. A kétnapos rendezvényen a tanulóknak az általuk választott három vers- vagy prózarészletből egyet kell. A döntőre máj. 2-án Veresegyházán kerül sor. /Vers- és prózamondó találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./2003. április 12.
Az E-MIL rendezésében ápr. 11-én Aradon is megemlékeztek a magyar költészet napjáról. Viszonozták az aradiak előző napi látogatását a temesvári költők közül Eszteró István és Nagyálmos Ildikó. A vendégeket Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen helyettes főszerkesztője köszöntötte, majd dr. Brauch Magda méltatta az 1964 óta József Attila születésnapján megtartott költészet napjának jelentőségét. Kevesen jelentek meg a szép esten. /(puskel): Szép versek bűvkörében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./2003. április 12.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet ápr. 11-én Vajdahunyadon nyitotta meg első idei konferenciáját. A küldötteket Borbély Károly, a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács elnöke üdvözölte, majd Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke és Takács Csaba szövetségi ügyvezető elnök szólt a fiatalokhoz. A magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot Ocsovai Tamás helyettes államtitkár képviselte, a román Ifjú Szociáldemokraták szervezetét pedig Dogariu Eugen alelnök. /GBR: MIÉRT-konferencia Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./2003. április 12.
Ápr. 11-én Buziásfürdőn folytatódott a Szórvány Alapítvány és az Anyanyelvi Konferencia közös szervezésében zajló Szórvány Napok - 2003 című szakmai értekezlet. Erdei Ildikó, a Temes Megyei RMDSZ-szervezet oktatásügyi alelnöke statisztikákkal vázolta fel a népesség- és az ezzel járó diákfogyást, az anyanyelvű oktatástól való eltávolodást. Szekernyés János műkritikus a bánsági magyar kulturális életről adott helyzetelemzésében utalt arra is, hogy egyik-másik művelődési intézmény nem vállalja fel a népszolgálatot. Gazda István, a temesvári Új Ezredév Református Gyülekezet lelkipásztora az egyház megtartó erejéről beszélt. /(Pataky): Szórvány Napok - 2003. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./2003. április 12.
Sarki Rudolf olvasói levelében reagált arra, hogy Kovács László magyar külügyminiszter a március 15-i ünnepségek megzavarásáért nyilatkozatában /Szabadság, márc. 19./ a Fideszt hibáztatta. Kovács László nem tudja elképzelni, hogy az erdélyiek egy része nem szereti őt. Nem szereti, mert egy posztkommunista, baloldali párt elnöke, és mert Ő volt a "23 millió román munkavállaló" propaganda aktív szószólója. Úgy tűnik, Kovács László allergiás a Fideszre, mert mindenért azt hibáztatja, legyen szó munkanélküliségről vagy gyárak bezárásáról. A kommunista, posztkommunista propaganda egyik jellemzője, hogy a politikusok nem szégyellnek gátlástalanul torzítani, csúsztatni, vagy mindenféle valótlanságot állítani. Vajon lett volna erdélyi magyar egyetem, ha az RMDSZ kezelésébe adták volna az évi 2 milliárd forintot? Valószínű, hogy nem, mert az RMDSZ nem akarta volna megsérteni a többségi románság érzékenységét. Vagy lett volna esetleg 10 év múlva, kis lépésekkel. Most minden rendben van, mert minden támogatási pénzt Magyarországtól az RMDSZ legfelsőbb vezetése oszt el. Ha valaki kritizálja az RMDSZ-t, nem kap semmit, legyen az újság, szervezet vagy egyéb intézmény. /Sarki Rudolf: Magyarország külügyminisztere Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12., Levélbontó rovat/2003. április 12.
Ápr. 11-én kezdődött meg a Magyar Nyelv Napjai rendezvénysorozat, melynek ünnepélyes megnyitóját a szatmárnémeti Láncos-templomban tartották. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége által évről évre megrendezésre kerülő rangos ünnepségnek első alkalommal ad helyet Szatmárnémeti. A Nyelvőrzés díját idén dr. Bura László kapta meg, akinek anyanyelvművelő munkásságát dr. Zsemlyei János egyetemi tanár méltatta, a kitüntetést pedig dr. Péntek János egyetemi tanár adta át. A rendezvény ápr. 12-én anyanyelvi konferenciával folytatódik, a díjkiosztással egybekötött záróünnepségre ápr. 13-án, vasárnap kerül sor. /(anikó): A Magyar Nyelv Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 12./2003. április 12.
Borbély Zsolt Attila örömmel nyugtázta, hogy Fey László reagált a cikkére, ezzel alkalmat adott bizonyos kérdések ismételt megvilágítására. Ténykérdés, az RMDSZ alapdokumentumaiban s a gyakorlati politizálás szintjén egyaránt jól érzékelhető a pártosodás tendenciája. Ebben a folyamatban Szatmárnémeti mérföldkő volt. (Ezt egyébként olyan balliberális publicisták is megállapították, mint Bányai Péter és Bíró Béla, bírálva a VII. kongresszus antidemokratikus határozatait.) Komolytalan Fey László azon állítása, amely összemossa az RMDSZ vezetősége által folytatott belső tisztogatást egyes megyék - például Kolozs - ellenzéki dominanciájával. Az a kitétel pedig, miszerint Kolozs megyében nincs esélye annak, aki nem a belső ellenzék híve, egyenesen megmosolyogtató. Hiszen Kolozs megye szenátoráról, Eckstein-Kovács Péterről aligha állítható, hogy nem támogatja a Markó féle kurzust. Arról mindketten elfeledkeznek, hogy az RMDSZ "erejét" a román kormánypárttól kölcsönzi arra az időre, amíg a magyar kisebbségi szervezet "demokratikus hitelesítő bélyegére" diplomáciai okokból szükség van az integrációs folyamatban. A Nagy Benedek ügyet az RMDSZ Operatív Tanácsa utalta az Etikai Bizottság elé, és nem Tőkés László (lásd az OT 1995. január 5-én hozott határozatának 5. pontját, RMDSZ Közlöny, 1995. 13. szám). Érdemes végigolvasni azon (ex)képviselők névsorát, akik aláírták a Nagy Benedek irományától elhatárolódó nyilatkozatot: András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Fekete Zsolt, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Németh János, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila, Vida Gyula, Zsigmond László. A mai önfeladó, a román hatalomnak alájátszó kurzus legfőbb támogatói, a neptuni képviselő-kettős, Tokay György és Borbély László (Frunda György a szenátusi frakciónak volt tagja), továbbá Székely Ervin, Antal István, Márton Árpád nincs közöttük. Minő véletlen. /Borbély Zsolt Attila: Véletlenek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./2003. április 12.
Ünnepi felolvasó délutánt szervezett Kolozsváron, az Escorial Vendéglőben az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) az ápr. 11-i költészet napja alkalmából. Fodor Sándor, az E-MIL elnökének bevezetője után a meghívott költő vendégek olvastak fel verseikből. /A költészet napja Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./2003. április 12.
A Korunk folyóirat 3. számát a hiedelmeknek szentelte. A hiedelemnek szerepe van az egyén és a társadalom életében. T. Szabó Levente a tudományosság kritériumainak és terminológiájának a 19. században való szerveződését rekonstruálta. Párhonyi Tímea azt a tudást, azokat a cselekvési módokat és szolgáltatásokat, emberi viszonyokat elemezte, amelyek egy klasszikus szerepkört (javasasszony) építenek fel és működtetnek. István Anikó a templomi búcsú szertartásában érvényesülő rituális viselkedés jelentéseket hordozó, vallásos igényekhez igazodó komponenseit vizsgálta. /Hiedelmek kora. Korunk 3. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./2003. április 12.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képtárának gyűjteményéből nyílt kiállítás ápr. 11-én Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány Galériájában. A tárlaton mintegy 25 Kárpát-medencei magyar festőművész ötven alkotása látható; a kiállított munkákat a felsőbányai művésztelepen vendégeskedő alkotók készítettek 1996-tól napjainkig. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képtárának kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./2003. április 12.
Beke György új Erdély-könyve, a Gyulafehérvár árnyékában /Státus Kiadó, Csíkszereda, 2002/ politikai telitalálat. Könyvébe belefoglalta a magyar kormány 2002. december elsejei erkölcsi mélyrepülését is. Az erkölcsi érzéketlenségnek ezt a nemzetet megalázó szintjét sem Károlyi Mihály, sem Kun Béla, de Rákosi és Kádár vagy Grósz Károly sem tudta - nem is akarták - alulmúlni. Ezt a fogadást Kovács külügyminiszter úgy próbálta erénnyé kalapálni, hogy hazudott. Azt állította ugyanis parlamenti felszólalásban, hogy 1918. december elseje nem is Erdély elcsatolásáról szól, ott ,,csak" egy népgyűlés volt, és mindezek után nem átallotta a román december elsejét és a magyar március 15-ét egybevetve közös nevezőre hozni. A magyar kormány saját honfitársai vélt nacionalizmusával, antiszemitizmusával van elfoglalva, ami azért okoz nagy gondot és igényel sok munkát, mert előbb létre kell hozni - legalábbis szavakban -, hogy legyen, ami ellen fellépni. A Kinyújtott kéz - levágott kéz fejezetben Beke azt elemezte, miként köszön vissza Gyulafehérvár eszmeisége, politikai törekvései a második világháború után. Iuliu Maniu pártja a háború utáni erdélyi magyarságot gyilkoló pogromok után. A Magyar Népi Szövetség a Román Kommunista Pártnak kötelezte el magát, olyannyira, hogy még a nemzetiségek számára esedékes nemzetközi kisebbségi garanciákat is visszautasították. (Bányai László véleménye szerint Gheorghe Gheorghiu-Dej, Teohari Georgescu személye a legnagyobb garancia ebben a kérdésben.) Dr. Takács Lajos, a magyar képviselőcsoport vezérszónoka 1947-ben Bukarestben nem csak elégtétellel nyugtázta Észak-Erdély visszacsatolását Romániához, hanem külön üdvözölte azt, hogy a békeszerződésből kihagytak bárminemű kisebbségvédelmi záradékot. Továbbá: ,,Meg voltunk győződve és meggyőződésünk azóta számtalanszor felerősödött, hogy a román munkás karja, a román földműves kérges keze és a haladó szellemű román értelmiségi szava sokkal nagyobb és hathatósabb védelmet nyújt nekünk, mint bármilyen záradék." Beke György Ágoston Vilmos - ismét egy erdélyi menekült - Debrecenben elhangzott felszólalására (1992) is kitért. Ebben Ágoston az 1968-as, a romániai magyar értelmiség számára felállított rafinált romániai csapdahelyzetről szól. - Ion Lancranjan uszító pamfletje Erdélyről 1982-ben és az utána következő kiadványok mutatták, hogy nem szűnt meg az uszítás. Ágoston Vilmos elemzéséből kiderül, hogy Ceausescu ugyanazt a módszert követte 1968-ban, mint korábban a Bolyai Egyetem megszüntetése alkalmával vagy később a 80-as években: taktikából paktumot kötött a romániai magyarsággal, azért hozta létre a kisebbségi intézményeket, hogy szembeállíthassa a magyarországi közös irodalmi és irodalmon kívüli törekvésekkel. Ágoston Vilmos hangsúlyozta: ,,Nem tudom, hogy milyen jogérzés szentesíti, hogy egyesek a Dnyesztertől a Tiszáig követeljék a román egyesülést, mikor ugyanezt a magyaroknak megtiltják. Csak az egyiknek van politikai, történelmi, ókori és feudális fenntartó joga a nemzeti egységre - s ne feledkezzünk meg témánkról, az egységes irodalomszemléletre, közös kultúrára -, míg a másik ugyanezen követelését jogtalannak, büntetendőnek tartják." Beke megállapította, hogy Közép-Kelet-Európa most évszázadokra rendezkedik be. Ez teszi különlegesen fontossá az önrendelkezés jogának elismerését a magyarság számára is. Sylvester Lajos hozzátette: A ,,Cserehátak", kaszárnyák telepítése, a románság üldözésének fantazmagóriái közepette ne próbáljuk móresre tanítani, eltávolítani vagy egyszerűen a szájukat befogni azoknak, akik autonómiát, a magyar többségű régiók, elsősorban a Székelyföld gazdasági prosperitását szorgalmazzák. /Sylvester Lajos: Beke György új könyve. Gyulafehérvár árnyékában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./2003. április 13.
Románia lakosságának vallás szerinti megoszlása a 2002. márciusi népszámlálás előzetes adatai alapján a következő: a 21 698 181 lakosból 18 806 428 (86,7 százalék) ortodox, 1 028 401 (4,7 százalék) római katolikus, 195 481 (0,9 százalék) görög katolikus, 698 550 (3,2 százalék) református, 11 203 ágostai hitvallású evangélikus, 26 194 zsinatpresbiteri evangélikus, 66 846 unitárius, 775 örmény és 39 485 óhitű keresztény. A neoprotestánsok közül 129 937 baptista, 330 486 pünkösdista, 97 041 adventista, 46 029 evangéliumi keresztény, 18 758 evangélista. Muzulmán vallásúnak 67 566, mózeshitűnek (izraelitának) 6179 vallotta magát, 87 225-en egyéb vallásúak. 13 834-en vallástalannak, 9271-en ateistának vallották magukat, 18 492-en nem nyilatkoztak. /Románia lakosságának vallás szerinti megoszlása. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 13./2003. április 14.
Ápr. 12-én a 8 millió magyarországi választópolgárnak közel fele, 45,56 százaléka járult az urnák elé, és 83 százalékuk mondott igent az ország EU-csatlakozására. Az összes, választásra jogosult szavazópolgárnak a 38 százaléka voksolt igennel. /Magyarországi igen az EU-csatlakozásra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2003. április 14.
Az SZDP 45 százalékkal, Adrian Nastase miniszterelnök 40 százalékkal az első helyen vannak a választópolgárok opcióinak listáján, derül ki a CURS közvélemény-kutatásából. A pártok listájának második helyén a Nagy-Románia Párt (NRP) és a Nemzeti Liberális Párt van 16 százalékkal, majd következik a Demokrata Párt (DP) 10 százalékkal, az RMDSZ 5 százalékkal, a Román Humanista Párt (RHP) 4 százalékkal, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) 3 százalékkal, más pártok 1 százalékkal, a válaszadók 38 százaléka határozatlan, vagy nem szavazna. Adrian Nastase után a második helyen Theodor Stolojan áll 21 százalékkal, majd következik Corneliu Vadim Tudor (19%), Traian Basescu (12%), Mircea Geoana (3%). A választópolgárok 42 százaléka nagy bizalommal van Ion Iliescu elnök iránt, őt követi Adrian Nastase 41 százalékkal, Theodor Stolojan (38%), Traian Basescu (35%), Corneliu Vadim Tudor (18%), Dan Voiculescu (12%), Victor Ciorbea (10%) és Markó Béla (8%). A pártokba vetett bizalom szerinti listát az SZDP vezeti 31 százalékkal, majd következik az NLP (20%), DP (19%), NRP (17%), RHP (9%), RMDSZ (5%) és a KDNPP (4%). /Továbbra is vezet az SZDP és Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2003. április 14.
Ápr. 12-én együttműködési megállapodást írt alá az RMDSZ a romániai magyar ifjúsági szervezetek egy részét tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlettel (MIÉRT) Vajdahunyadon, a MIÉRT konferenciáján. A magyar kormányt Mesterházy Attila, az ifjúsági tárca államtitkára képviselte. Az együttműködés elsősorban az oktatás területére terjed ki, az RMDSZ és a MIÉRT emellett közösen igyekszik választ találni a fiatal generáció szociális problémáira, együtt próbálják csökkenteni a szülőföldről való elvándorlást. Az RMDSZ vállalta, hogy a szövetség döntéshozó szervezeteiben 15 százalékos arányú képviselethez jut a MIÉRT, emellett az RMDSZ támogatja a fiatal jelöltek indulását a romániai általános és helyhatósági választásokon. Kovács Péter MIÉRT-elnök elmondta, hogy az értekezlet jelenleg 240 tagszervezetet foglal magába. A MIÉRT tagja a Román Ifjúsági Tanácsnak, ami lehetőséget nyújt a román kormánynak szánt javaslatok megfogalmazására. A MIÉRT szakértői részt vesznek a különböző támogatási rendszerek elbírálását végző testületekben, az Illyés- és a Communitas-alapítványok fórumain. Az ápr. 11-én kezdett háromnapos tanácskozás fő témája az, hogy milyen szerepet játszhat az ifjúság az önkormányzatokban. /Együttműködési megállapodás az RMDSZ és a MIÉRT között. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./