udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6089
találat
lapozás: 1-30 ... 2311-2340 | 2341-2370 | 2371-2400 ... 6061-6089
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. május 27.
Máj. 25-én, vasárnap beszélgetésre hívták borossebesi olvasót a Nyugati Jelen szerkesztői.Kiderült, hogy Borossebesen hivatalos magyar nyelvű oktatás évtizedek óta nincs, a hetvenes évek közepéig létezett fakultatív oktatás, de ez is megszűnt. A jelenlévők egyhangúlag kijelentették: igénylik a magyar nyelvű oktatást, legalább a fakultatívat állítsák vissza. Balla Sándor református lelkész elmondta: a templomban ezt már kihirdette, de eredménytelenül, mert csak két szülő jelentkezett. Most viszont megígérte, személyesen meglátogatja a szóba jöhető magyar családokat, s rövid időn belül összeállít egy listát a gyermekekről. Balta János lapigazgató megígérte, hogy a lap támogatja a borossebesieket. Volt, aki a Duna Televízió adását hiányolta a kábelszolgáltatótól. Borossebesen körülbelül 100 magyar család él. Az elrománosodás megállíthatatlan folyamatnak tűnik, ráadásul a közösségen belül sem teljes az egyetértés. /Irházi János: Egy igazi szórvány. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./2003. május 27.
Máj. 25-én Újszentesen a helyi Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) tagjaival és vezetőjével, Szűcs András Ottó lelkipásztorral találkoztak a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségének munkatársai. Újszentesen hagyományos a vasárnap esti IKE-gyűlés. Ilyenkor a helybéli fiatalok minden egyéb foglalatosságot félretesznek, és pontosan hét órakor a parókián gyűlnek össze. /(nagyálmos): Rendhagyó újságíró-olvasó találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./2003. május 27.
Az RMDSZ oktatási munkacsoportja máj. 24-én találkozóra hívta a megye különböző iskoláiban működő, a magyar nyelvet fakultatív nyelvként tanuló csoportokat és oktatóikat a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumba. A házigazdák bemutatták a megye legnagyobb magyar iskoláját, a Bartók Líceumot, érdekes foglalkozásokat szerveztek számukra. A rendezvény záró mozzanata a Tündér Ilona és Árgyélus királyfi bábelőadás megtekintése volt. /Sz. I.: Érdekesek a magyarórák, a többi óra után is! = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./2003. május 27.
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke avatta fel máj. 25-én a Beszterce-Naszód megyei Magyarberéte felújított templomát. Magyarberétén Isten szavára megmozdult a falu apraja-nagyja, az elszármazottak, de még az ortodox testvérek is, akik ugyancsak segítettek a munkálatoknál, állapította meg a püspök. Az egész környéken beszélik, hogy az alig 150 lelkes gyülekezet szinte önerőből újította fel kívül-belül, mintegy 300 millió lej értékben a templomot. /Somogyi Botond: Felavatták Magyarberéte felújított református templomát. 150 lelkes gyülekezet 300 millió lejes áldozatvállalásával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./2003. május 27.
Új székházba költözött az RMDSZ segesvári szervezete. Az RMDSZ a megyei szervezettől, a Kolping házból és a Gaudeamus Alapítványtól kapott bútorokat, irodafelszerelést. A belső választás után Gál Barna tanár helyett Gáll Ernő vállalkozó lett a városi RMDSZ elnöke, az alelnök Tóth Tivadar, a Mircea Eliade líceum aligazgatója lett. Amióta Szabó Dénes esperes átvette a segesvári és a hozzá tartozó fíliák irányítását, megpezsdült az élet a katolikus egyházközségben A parókia építőtelep lett. Rendezik majd az egyházi levéltárat, s pályázatot nyújtottak be az Illyés Közalapítványhoz a várban levő plébánia templom felújítására. Segesváron az Apor Vilmos templom építési tervének kivitelezése stagnál. A Segesvár környéki szórványban élő diákoknak otthont adó Gaudeamus házat az idén bővíteni szeretnék. Elkészült az A szárny, ahol szobák, tanári lakások és az étterem kapott helyet. A B szárnyra, amelynek felépítése kb. 60 millió forintba kerülne az Apáczai Alapítványhoz nyújtottak be pályázatot. Ebben az épületrészben közösségi termet is kialakítanak majd, tájékoztatott Farkas Miklós tanár, a Gaudeamus Alapítvány elnöke. Az utolsó simításokat végzik a várbeli interetnikai központ székházában. Itt az irodák, tevékenységi termek mellett egy ifjúsági szállodát is berendeznek. Az interetnikai központot a Dél-Kelet-Európáért Stabilitási Egyezmény és a stuttgarti kulturális külkapcsolatokat ápoló intézet támogatja, ők finanszírozták a felújítást is. A munkálatok alatt a mennyezeti vakolat alól festett fakazetták kerültek elő. Az interetnikai központ augusztus ban idén is megszervezi a kisebbségek fesztiválját, amely tulajdonképpen a Romániában élő kisebbségek seregszemléje kíván lenni. /Vajda György: Segesvári vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./2003. május 27.
Máj. 23-án a Kolozsváron, a Zeneakadémia Stúdiótermében Lászlóffy Réka Schumann-estet tartott. Választása ez alkalommal kizárólag Schumann zongoraműveire esett. Lászlóffy Réka a Gh. Dima Zeneakadémia II. éves mesterképzőjét végzi, Csíky Boldizsár zongoraművész-tanár irányításával. Főiskolai továbbképzésével párhuzamosan a Zenelíceumban korrepetítor tanár. /Kulcsár Gabriella: Karnevál májusban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./2003. május 27.
Bereczky Gyula kolozsvári bábművész ismét Arad megyébe érkezett. Sajátos utat járó előadóművész, aki pár évvel ezelőtt függetlenítette magát, kidolgozta egyéni stílusát. A színpadot, kellékeket és a szereplőket egyetlen hátizsákba csomagolva járja a szórványvidéket, ahová hivatásos magyar bábszínház csak elvétve jut. Bereczky segítőtársa felesége, Varga Csilla, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, férjének is avatott kezű partnere a bábok kivitelezésében. A népmese elemeiből ihletődött Szekrénymese szövegét jómaga írta, a kasírozott bábok mozgatása, a szövegmondás is a mindenes feladatköre. Máj. 26-án Aradon a Csiky kisdiákjainak tartott előadást, a következő napokon Szentpálon, Majláton, Nagyiratoson, Kisiratoson, Gyorokon, Pécskán, Peregen, Zerinden, Ágyán és Erdőhegyen lép fel. Szerencse, hogy Bereczky Gyula megérkezett, mert egy héten át zajlott az Euromarionett 2003 fesztivál Aradon. Itt voltak szerb, macedón, bolgár és francia bábművészek, de az erdélyi magyar bábosok közül senkit sem jött el, vagy talán senkit se hívtak meg erre a rangos művészeti eseményre. /Hátán viszi a színpadot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./2003. május 27.
A Temesvári Egyházmegyében május hónap immár hagyományos módon a fiataloké, ilyenkor szervezik ugyanis a Temes, Arad és Krassó-Szörény megye katolikus ifjúságát tömörítő találkozót, amelyet idén 24-én tartottak Temesváron. A 29 egyházközségből mintegy ötszáz, csoportosan érkező, zászlós körmenetben énekelve vonuló fiatal látványa nem mindennapi volt. A találkozó átfogta a három részre szakított hajdani csanádi egyházmegyét. Nagybecskerekről a meghívás dacára ezúttal nem érkeztek résztvevők, a szeged-csanádi egyházmegye fiataljai megjelentek. A fiatalokat Roos Márton megyés püspök, majd Szilvágyi Zsolt egyházmegyei ifjúsági lelkész üdvözölte. Böcskei László általános helynök magyarul, románul és németül szólt a fiatalokhoz. Kulturális program is volt, az aradi, karánsebesi, óbesenyői, vingai, resicabányai és temesvári fiatalok előadását, zenés, táncos ajándékát megtapsolták társaik. /Bánsági Csilla: Egyházmegyei Ifjúsági Találkozó Temesvárott. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./2003. május 27.
Az aradi magyar értelmiség eredményesen munkálkodik. A Kölcsey Egyesület Fecskés Könyvei, az Alma Mater Alapítvány és a Wieser Tibor Alap kiadványai, illetve az Irodalmi Jelen Könyvek között egyre több a helytörténeti vonatkozás. Ujj János ezen a területen hézagpótló munkát tett le az asztalra. Emlékhelyek és emlékművek Arad megyében című munkája megrázó sorsfordulóinkról szól. A szerző feltérképezte Arad megye egykori és még létező emlékhelyeit és emlékműveit. Azokat is, amelyekre templomokban, temetőkben vagy akár az utcán járva is rábukkanunk, de azokat is, amelyekről csak a települések idős emberei tudnak. És persze azokat is, amelyeket a két világháború közötti években sorra eltüntettek vagy raktárak mélyére süllyesztettek, és nemzedékek sora sose hallott létezésükről. Lajstromozta a világháborúk elesettjeinek emlékét megidéző kereszteket, obeliszkeket is. Ez utóbbiakról ezen a vidéken egyetlen tudományos munka se jelent meg. /Puskel Péter: Könyv megrázó sorsfordulóinkról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./2003. május 27.
A Romániai Írók Szövetsége minden évben díjazza az előző esztendőben megjelent, legsikeresebbnek értékelt művek szerzőit. A "Szótárak és kritikai kiadások" kategóriájában az egyik esélyes jelölt a Párizsban élő Cicerone Ionitoiu, aki 2000-ben jelentette meg A kommunista terror áldozatai - letartóztatottak, megkínzottak, bebörtönzöttek, meggyilkoltak című szótárának első kötetét, míg a betűrendben következő három kötet 2002-ben látott napvilágot a Bukarestben. Cicerone Ionitoiu 1924-ben született Craiován. A Nemzeti Parasztpárt ifjúsági szervezetében vállalt vezetőségi munkát. A diktatúra vészbírósága 26 esztendei szabadságvesztésre ítélte... Tíz évet töltött börtönben, kényszermunkatáborban. Franciaország akkori elnöke, Valérie Giscard d Estaing közbenjárt érdekében a román hatóságoknál, és így 1979-ben elhagyhatta az országot. A politikai rendőrség nem tudta, hogy Cicerone Ionitoiu a kommunista hatalmat vádló dokumentációt vitt magával Franciaországba. Cipőjének talpába mikrofilmeket rejtett el, amelyek sokszor ártatlanul letartóztatott, bebörtönzött, meggyilkolt honfitársainak nevét, olykor hiányos életrajzi adatait és fogvatartásának helyét tartalmazták. Ionitoiu segíti ma is a Memoria című folyóiratot, amelyben közli a bebörtönzöttek, az Oroszországba, a Baraganba száműzöttek névsorait. Gyakran hazalátogat és szélesíti kutatásai körét. Tanulmányozza a börtönök, katonai bíróságok és kórházak irattárait. Nem kerülték el a figyelmét a temetők fejfái, a sírkertek gondnokságának megsárgult lajstromai. Felkutatja a még élő, ismerős vagy ismeretlen politikai foglyokat, az elhaltak hozzátartozóit, barátait. Adatokat gyűjt. Sziszifuszi munka. Hiszen a kommunista hatalom politikai okokból kifolyólag kétmillió embert börtönzött be, hurcolt munkatáborba. Közülük kettőszázezren odavesztek. A tragédia méreteiről az egyre szaporodó tanulmányok, könyvek, dokumentumfilmek, rendezvények tanúskodnak. És az eddig megjelent legszomorúbb szótár négy kötetében sorakozó nevek: románok, magyarok, szászok, svábok, szerbek, zsidók, ukránok, törökök, tatárok, kivétel nélkül minden vallási felekezet hívei. /Balogh József: Szomorú szótár. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./2003. május 27.
A magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Orbán Viktort, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökét, volt miniszterelnököt tüntette ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány az idei egyéni díjával. A díjat jún. 22-én, istentisztelet keretében adják át a politikusnak a kisvárdai református templomban. Az eddigi kitüntetettek között van az 1995-ben elhunyt Gelu Pateanu költő, Sára Sándor filmrendező, Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, Szörényi Levente zeneszerző, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök és Nemeskürty István író, irodalomtörténész. /A Tőkés László Alapítvány díja Orbán Viktornak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./2003. május 27.
A Benes-dekrétumokat meghaladta az idő. Ebben egyetértünk a volt kormánnyal. Ugyanakkor különbözünk abban, hogy mi nem állítjuk: a Cseh Köztársaság vagy Szlovákia nem léphet be az unióba, ha nem érvényteleníti ezeket a dekrétumokat. Gyakorlati vagy elvi szempontból ez nem lehetséges" - jelentette ki Kovács László abban az interjúban, amelyet máj. 26-i számában közölt a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap. Kovács László elmondta, hogy ismeri Václav Klaus cseh államfőnek a Benes-dektrétumok hatályon kívül helyezésével kapcsolatos elutasító álláspontját is, s leszögezte, hogy ez nem fogja beárnyékolni tervezett magyarországi látogatását. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a magyar külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Szlovákia és Románia elfogadják a módosításokat. Egy másik kérdésre válaszolva Kovács László úgy vélte: Magyarország uniós csatlakozásával a magyarok túltehetik magukat azokon a megrázkódtatásokon, amelyeket az első és a második világháború utáni határmódosítások okoztak számukra. Leszögezte: ő tízmillió magyar állampolgár külügyminisztere, de olyan külügyminiszter, aki felelősséget érez a határon túli magyarokért is. /Kovács a Benes-dekrétumokról és a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./2003. május 27.
Az áprilisban végzett népszámlálás szerint jelentősen csökkent a Szlovéniában élő magyar és olasz kisebbségek tagjainak száma. A legutóbbi - 12 évvel ezelőtti - számlálás óta a magukat magyarnak vallók száma 8 ezerről 6200-ra csökkent, az olaszoké 3 ezerről 2300-ra. A hanyatlás mindkét esetben meghaladja a 20 százalékot. Pozsonec Mária, a magyarság képviselője katasztrófáról beszélt, és úgy vélte, folyamatban van a magyarság beolvadása. /Kevesebb a magyar Szlovéniában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./2003. május 28.
Beperelte Románia főügyészét és a legfőbb ügyészséget a román Helsinki Bizottság nevű emberjogi szervezet (CH-APADOR), miután jogerős törvényszéki döntés ellenére sem kapott tájékoztatást az ügyészségtől az állampolgárok megfigyelésével kapcsolatban. Az emberjogi szervezet azt szeretné egyebek között megtudni, hogy az elmúlt 12 évben a román nemzetbiztonsági törvény alapján az ügyészség engedélyével hány telefonbeszélgetést hallgattak le, hány személyről készítettek felvételt Romániában. Tudni szeretné továbbá, hogy mennyi ideig tartott az ügyészség által jóváhagyott leghosszabb megfigyelés, valamint a megfigyelt személyek közül hány állampolgárt állítottak bíróság elé, és hányan tettek panaszt közülük. A szervezet mindezeket az adatokat éves lebontásban kérte. A CH-APADOR már tavaly kérte ezeket az adatokat, de akkor az ügyészség elutasította a kérést. Az emberjogi szervezet ezután bírósághoz fordult, s a bíróság kötelezte az ügyészséget az adatszolgáltatásra. A jogerős bírósági döntés idén áprilisban született meg. Miután a román ügyészség ezt követően is megtagadta a kért adatok kiadását, az emberjogi szervezet beperelte az ügyészséget. Az Evenimentul Zilei című napilap emlékeztetett arra, hogy nemrég a román parlament emberjogi bizottsága számon kérte a román titkosszolgálattól, hogy mi szükség volt mintegy ezer ember telefonbeszélgetéseinek hivatalos felhatalmazással történő lehallgatására. /Beperelték Románia főügyészét. Nem tájékoztattak az állampolgárok megfigyeléséről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./2003. május 28.
Az IMAS közvélemény-kutató intézet legújabb felmérése szerint a kormánypárt támogatottsága 15 százalékkal csökkent választói körében az elmúlt hat hónap során. A választóknak jelenleg csak 43,9 százaléka voksolna a Szociáldemokrata Pártra. A Nagy-Románia Párt népszerűsége növekvő tendenciát mutat, s a jelenlegi 19,6 százalékkal a második legtámogatottabb párt Romániában. 17 százalék fölött áll Stolojanék, a Nemzeti Liberális Párt támogatottsága. A Demokrata Párt támogatottsága egy hónap alatt 11,2 százalékról 10,9 százalékra esett vissza. /(bs): Erősödik a szélsőjobb. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 28./2003. május 28.
Európa volt az iránytű a román csúcsvezetés múlt heti kirajzásakor: Iliescu Salzburgban vett részt a közép-európai találkozón, Nastase kormányfő Berlinben ünnepelte a Német Szociáldemokrata Párt 140. születésnapját, Geoana külügyminiszter pedig Párizsban ígérgette a terrorizmus felszámolását. A tizenhét államfő salzburgi informális találkozóján abban maradtak, hogy folytatni kell az uniós bővítést. A berlini születésnapi bulin is ez volt terítéken, s ahogy a román miniszterelnök bejelentette: az ő javaslatára döntöttek úgy a szocdem korifeusok, hogy retorikájukban ezentúl a huszonhetek és nem csupán a huszonötök Európáját fogják emlegetni. Közben a honatyák és egyéb magas rangú köztisztviselők vagyonbevallásai felkerültek a világhálóra. Az ellenzék azonban háborgott: a tízezer eurós bevallási küszöb valójában nem sokat mond, tehát pontosítani kellene a bankszámlákra menekített zsákmány nagyságrendjét. - A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság asztalán fekvő dossziék hatvan százaléka t nem véletlenül romániai eredetű... /M. J.: Itthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./2003. május 28.
Budapesten, az Országgyűlés máj. 26-i ülésén, napirend előtti felszólalásokban értékelték a hetedik Máért történéseit. Kovács László külügyminiszter (MSZP) sikerről beszélt, mert megállapodás született a kedvezménytörvény módosításáról. Csapody Miklós (MDF) elégedetlenségükről, mert számos korábbi indítványuk nem került be a módosítási tervezetbe. Németh Zsolt (Fidesz) szerint az elmúlt egy évben a kormányzat cserbenhagyta a státustörvényt. Eörsi Mátyás (SZDSZ) kijelentette: a kedvezménytörvény megbukott, a módosításokat örömmel támogatják. Tabajdi Csaba (MSZP) leszögezte: győzött a józan realizmus, végetér a kedvezménytörvény hányattatása. Kovács László összegezte a módosítás lényegét: kivesznek a jogszabályból minden olyan elemet, amely akadályozza az alkalmazását, többek között kiiktatják az etnikai alapon történő és az unió számára elfogadhatatlan megkülönböztetést, ugyanakkor megerősítik a törvény eredeti céljait és bővítik a támogatásokat. Módosították a hatályba lépés időpontját, így nem Magyarország EU-taggá válásától, hanem a törvény kihirdetésének napjától lehet alkalmazni azt. Csapody Miklós kifejtette, elégedetlenségük ellenére az MDF mégis támogatta a Máért közös nyilatkozatát, mert nem a konfliktust, hanem a megoldást keresték. Nehezményezte, hogy a preambulumból kimarad a magyar nemzet egységére vonatkozó mondat, de reméli, a törvénycsomag módosításának parlamenti vitájában lesz még lehetőség a jogszabály további javítására. Németh Zsolt többek között felrótta a kormánynak, hogy nem biztosította kellő diplomáciai védelemben a jogszabályt, és emiatt "romlott a nemzetközi klíma" a törvény körül, melynek végrehajtása gyakorlatilag elakadt. Kijelentette, nem értenek egyet a magyarigazolvány "leselejtezésével", s ha ez ügyben nem lesz kompromisszum, akkor a parlamentben sem támogatják a módosító csomag elfogadását. Tabajdi Csaba kérte a Fideszt, járuljon hozzá legalább a módosító csomag különleges eljárásban való tárgyalásához, hogy júniusban elfogadhassa a parlament, ne érje emiatt nemzetközi szinten elmarasztalás Magyarországot. /(Guther M. Ilona): Vita a Máértról a magyar Országgyűlésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./2003. május 28.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített exkluzív interjúban értékelte a Magyar Állandó Értekezlet ülését. Az RMDSZ, Bugár Béláék, más magyar szervezetek javaslatai sorra bekerültek a módosító csomagba. A törvénnyel kapcsolatosan a legtöbb gond az volt, hogy nagyfokú bizonytalanságot gerjesztett. Olyan törvényt kellett alkotni, amely az európai integrációs normarendszerben is alkalmazható. Az értekezleten jelentéktelen szervezetek nyíltan csatlakoztak a Fidesz álláspontjához, jelentette ki Takács Csaba. Szerinte nem szabad attól függővé tenni a lépéseiket, hogy valaki Budapesten vagy más fővárosban mit diktál. Medgyessy Péter miniszterelnök. aki meggyőződéses híve a határon túli magyarság megsegítése ügyének, egyetértett az RMDSZ javaslataival. Takács Csaba szerint a most elfogadott változat jobb az előbbinél, mert bővült a kedvezményezettek köre. Az Illyés Közalapítvány bő éve például az oktatási támogatást nem, vagy csak csurranva-csepegtetve folyósította. Takács a terjedelmes interjúban ezért is az előző kormányt tette felelőssé. /!/ /Gyarmath János: Hosszútávú törvény lehet belőle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./2003. május 28.
Máj. 27-én négypárti egyeztetést tartottak Aradon a Szabadság-szobor és az Egyesülési Emlékmű ügyében az SZDP, a Humanista Párt, a Román Nemzeti Egységpárt és RMDSZ vezetői a Vatra Romanesca, a Goldis Egyetem, az Egyesülési Emlékmű Alapítvány jelenlétében. A végső konklúzió: szerencsét kívántak a másik félnek a szobor, illetve emlékmű felállításához. A holnapi tüntetés a jelek szerint nem a Szabadság-szobor ellen, hanem az Egyesülési Emlékmű felállításáért zajlik majd. /Nem vagy-vagy, hanem is-is. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./2003. május 28.
Az Aradi Polgármesteri Hivatal Dorel Popa polgármester által aláírt sajtóközleményében megállapította, hogy a Szabadság-szoborral és az Egyesülés emlékművével kapcsolatban , hogy a helyi tanács nem fogadott el olyan határozatot, amely a helyi költségvetésből pénzt adna a Szabadság-szobor újraállítására. Ugyanakkor az Aradi Polgármesteri Hivatal vezetősége nyitottságát fejezte ki aziránt, hogy Aradon felállítsák a Nagy Egyesülés emlékművét. Ennek támogatására alakult alapítvány tagjaként a polgármester küzd az emlékműért. /Sajtóközlemény emlékművekről. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./