udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6089 találat lapozás: 1-30 ... 3571-3600 | 3601-3630 | 3631-3660 ... 6061-6089 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2003. augusztus 18.

Tőkés László református püspök és Duray Miklós felvidéki politikus vehette át a Szent István-díjat aug. 17-én, vasárnap Esztergomban, a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola díszudvarán. A Szent István-díj Alapítvány kuratóriuma a közvélemény-kutatások és a beérkezett javaslatok, valamint több neves személyiség szavazata alapján ítélte az idén két olyan személynek a díjat, akik sokat tettek a határokon túl élő magyarokért. A Szent István-díjat 2001-ben Bihari Antal kezdeményezésére alapították meg az esztergomi és környékbeli polgárok, de ma már a határon túli támogatók köre is egyre bővül. Az alapítást követő évben elsőként Orbán Viktor volt miniszterelnök vehette át az elismerést. /Átadták a Szent István-díjat. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2003. augusztus 18.

A hónapokig tartó próbákat követően Máréfalva lakói aug. 16-án a Máréfalvi Miraculum premierjén, nagyközönség előtt is bebizonyították rátermettségüket. A falu hatvanhét műkedvelője mellett az Udvarhelyi Néptáncműhely táncosai is hozzájárultak a produkció sikeréhez. A tatárjárás idejére visszanyúló legendát feldolgozó Miraculumot Tömöry Péter és Szabó K. István közösen rendezte. A történet egy közismert helyi legenda - a Kőlik-legendája - alapján íródott. /(Szász Emese): Máréfalvi Miraculum. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

2003. augusztus 18.

Magyarkirályfalva végvárnak számít. A közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült Szent István napja tiszteletére és a település fennállásának 671. évfordulóján kopjafát állítani a református templom udvarán. Magyarkirályfalván a lakosságnak több mint 60 %-a magyar. A bomlás, elvándorlás nem kerülte el a királyfalviakat sem. Pál Antal-Sándor levéltáros a falu múltját idézte fel az általa felkutatott dokumentumok alapján. Érdekes volt követni, ahogy a lakosság létszáma és etnikai összetétele alakult az évszázadok során. Első írásos feljegyzés az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel, de következtetni lehet, hogy már az 1200-as években is éltek itt. A kopjafa alkotója, Hunyadi László szobrászművész szólt arról, miért vállalta el szívesen e munkát, s mit szimbolizál az ősi magyar kultúrában a kopjafa. György Horváth László volt magyarkirályfalvi - jelenleg Magyarországon élő - lelkész Seprődi Jánosról szólt, akinek tudomása szerint a kolozsvári Házsongárdi temetőben eltüntették sírkövét. Az ünnepi műsorban fellépett a küküllődombói fúvószenekar, a dicsőszentmártoni Sipos Domokos Művelődési Egylet dalárdája, néptáncot mutatott be a dombói Tulipánfa együttes, majd a királyfalvi Kaláka együttes. Az este táncházzal és bállal zárult, amelyen a szászcsávási cigányzenekar húzta a talpalávalót. /Vajda György: Kopjafaavatás Magyarkirályfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2003. augusztus 18.

Aug. 15-16-án ötödik alkalommal rendezték meg Tasnád Napjait. A műsorszámokat csak románul konferálták be, annak ellenére, hogy a polgármester megígérte, hogy magyar műsorvezetőt is fogadnak, hiszen Tasnád lakosságának közel negyven százaléka magyar származású. Felléptek a különböző román és magyar nyelvű iskolák és kulturális csoportok, továbbá a környékbeli tánccsoportok is. /Simon Levente: Tasnád Napjain az egész környék lakossága részt vett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 18./

2003. augusztus 18.

Majláthfalván az egész falu megmozdult hétvégén. Kettős ünnepet ültek a majláthiak. Immáron harmincharmadik alkalommal rendezték meg a korábban Majláthi Vasárnap elnevezésű és mára Hétvégévé terebélyesedő rendezvényt. Aug. 16-án ünnepelte fennállásának századik évfordulóját a majláthi iskolaépület, amit most is a falu állított helyre. Először Bányai Eliza tanár, iskolaigazgató beszélt. Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes átadta Sipos György agrármérnöknek a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megyei szervezetének oklevelét, amellyel a majláthi vállalkozónak - az iskola felújításában vállalt munkájáért is - a tiszteletbeli pedagógus címet adományozta. Az ünnepi mise után szentelték fel a falu zászlaját, amelynek kisebb változatát Bányai Eliza igazgatónő átadta a francia testvérfalu, Mauves képviselőjének. Leleplezték az iskola folyosóján az épület fennállása századik évfordulójának tiszteletére készült márványtáblát, majd megnyílt Cociubanné Czank Veronika festőművész akvarellekből és olajfestményekből álló kiállítása. A majláthi származású művésznő a Csiky Gergely Iskolacsoport rajztanára. Balta János, a Concord Media Rt. igazgatója mutatta be Jankó András rendőr alezredes Bűnözők és áldozatok című, az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötetét. /Karácsonyi Zsolt: A falu kettős ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

2003. augusztus 18.

Erdély több településéről és Magyarországról érkeztek zarándokok az erzsébetvárosi (Szeben megye) Nagyboldogasszony-napi búcsúra. Ez alkalommal mutatkozott be híveinek az egy nappal korábban kinevezett örmény katolikus általános helynök, Puskás Attila is.Nagy tömeg gyűlt össze aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján Európa egyik legnagyobb örmény templomában. Puskás Attila celebrált szentmisét, sok év után először örmény nyelven. Jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, örmény apostoli kormányzó is A búcsú előtti napon érkezett vissza római tanulmányi útjáról Puskás Attila gyergyószentmiklósi lelkész. Ő tartja majd a kapcsolatot a négy magyarörmény közösség (Gyergyószentmiklós, Szamosújvár, Erzsébetváros és Csíkszépvíz) között, irányítja az örmény katolikus egyházi életet. "Az erzsébetvárosi mintegy tizenhét fős örménység lelki gondozását is magam vállalom, meghatározott időszakokban lesznek örmény szentmisék, akárcsak a gyergyószentmiklósi négyszázötven, a szamosújvári százhúsz lelkes és a csíkszépvízi közösségben."Issekutz Sarolta, a Budapesten működő Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke tájékoztatott, hogy Erdélyben két örmény szervezet is működik, az Aram (Magyarörmények Romániai Szövetsége, elnöke Sebesi Karen Attila), és az Armenia(Magyarörmények Baráti Társasága, elnöke Bálintné Kovács Júlia). Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című kétkötetes munkája, mely az erdélyi egyházmegye középkori templomait leltározza fel, nem kevesebb mint 89 templomot vagy kápolnát említ, melyeket Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Ezek búcsúja is többnyire Nagyboldogasszonykor van. /Bakó Zoltán: Kinevezték az örmény helynököt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. augusztus 18.

Ökumenikus istentisztelettel és kopjafaállítással emlékeztek meg aug. 16-án volt falujukról a bunyaszekszárdiak. Az évekkel ezelőtt elnéptelenedett Temes megyei falu helyén immár kilencedik alkalommal tartottak falunapot. Az emlékoszlop, melyet Gergely Zsolt lugosi fafaragóművész készített Szabó Tibor facsádi építőmester segítségével, az egykori falu temetőjében - egy kis tisztáson - áll, ahol ma csupán néhány sír emlékeztet az egykori településre. Az újonnan állított kopjafánál Molnár Jolán, a Bunyaszekszárdi Emlékbizottság alelnöke elevenítette fel az egykori bunyaiak áldozatos munkáját, amellyel elérték, hogy az évente megtartott falunapra ne csak a Bánság-szerte élő bunyaszekszárdiak és leszármazottaik jöjjenek el, hanem a falu egykori lakóit kibocsátó Tolna megye hivatalos képviselői, valamint a bunyaszekszárdiak legtöbbjét befogadó Facsád elöljárói is. Az ökumenikus istentiszteleten Lugos és Igazfalva református, valamint Facsád katolikus és ortodox lelkészei vettek részt. Az ünnepséget követően a bunyaszekszárdiak több mint 160 vendéget és meghívottat láttak vendégül ebédre, köztük Szekszárd városának 25 fős küldöttségét. Bunyaszekszárdot Tolna megyei, zömükben református vallású magyar telepesek alapították. A Maros és a Béga völgye közötti vízválasztó dombságban megbúvó kis falu a termőföld rossz minősége és az elzártság miatt az 1960-as évek végére elnéptelenedett, házait és templomát lebontották, lakói más bánsági településekre, elsősorban Facsádra, Lugosra és Igazfalvára költöztek. A falu helyén 1995-ben rendeztek először falunapot. A kilencvenes évek második felében Facsádon a bunyaszekszárdiak közadakozásából és Szekszárd város segítségével új református templomot építettek. /Volt falu ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. augusztus 18.

Szent István nevét viselő szociális központot avattak fel aug. 16-án Szentjobbon. Az esemény díszvendége Georg Sterzinsky bíboros, berlini érsek volt. A Szent István Szociális Központ négy létesítményből áll. A Tarkakövek Házában nyolc-tíz árva vagy elhagyott gyermekről fognak gondoskodni. A Szivárványház 22-30, árvaházból kikerült fiatal otthona lesz. Ez utóbbiak a Szent Domokos Tanulmányi Házban fognak szakmát tanulni. A Ferenc-udvar átmeneti szálláshelyként szolgál a krízishelyzetben levő gyermekek számára, mindaddig, amíg szociális helyzetüket sikerül tisztázni. Az ünnepség a plébánia nemrég befejezett épületének felszentelésével kezdődött, amit ünnepi mise, majd a templom mellett álló Szent István-szobor megkoszorúzása követett. Tempfli József megyés püspök mondott áldást a szociális központra, annak jövendőbeli lakóira és alkalmazottaira. Georg Sterzinsky elmondta, erős szolidaritást érez a volt kommunista tömb valamennyi országával, ezért vállalta fel a szentjobbi projekt támogatását. A bíboros hangsúlyozta, fontosnak tartotta, hogy ne csak alamizsnát küldjenek Erdélybe, hanem szakembert is, a projektfelelős Ronald Ehlers diakónus személyében. A szentjobbi szociális központ felépítéséhez több német, osztrák és holland jótékonysági szervezet járult hozzá. /Pengő Zoltán: Ünnep Szentjobbon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. augusztus 18.

A táborlakók munkáiból készült kiállítással zárult aug. 15-én a 29. Nemzetközi Gyergyószárhegyi Alkotótelep. Ez az első alkalom, mikor a nemzetközi tábort nem az alapító triász - Zöld Lajos újságíró, Gaál András és Márton Árpád festőművészek - irányítják: a táborvezető idén Siklódi Zsolt fiatal szovátai grafikus, az Alkotóközpont alkalmazottja volt. A közel három évtized alatt felgyűlt, jelenleg ezret is meghaladó, több száz milliárd értékű alkotást őrző kapubástya két terében azonnal szembetűnő, sajátos színfoltot képeznek a most született alkotások, közöttük a számítógéppel feldolgozott fotók vagy akár a szitaanyagra fújtatott "vörös" plakátsorozat. Az Alkotóközpont igazgatója, Kassay L. Péter elmondta: jövő héten Gyergyószárhegyre érkezik Szepes Hédi magyarországi művészettörténész, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képzőművészeti főosztályának megbízottja, akivel a határon túli táborok támogatási rendszeréről folytatnak egyeztetéseket. Az Alkotóközpont mint az egyetlen határon túli, művésztáborokat szervező intézmény, amennyiben szeptember-októberben hozzáfog a NKÖM partnereként kidolgozni ezt a rendszert, "egyfajta Illyés Alapítványként" a pályázatok szakmai minősítésében, esetleg lebonyolításában is szerepet vállalna az elkövetkezőkben. /Gergely Edit: Áttörés a jövőbe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. augusztus 18.

A Korunk folyóirat szerkesztősége Tokaji Hordó Díjban, Szentmártoni János költő pedig a fiatal irodalmárnak járó díjban részesült a 31. Tokaji Írótábor záróünnepségén, aug. 15-én. Csaknem kétszáz költő, író, irodalomtörténész és szerkesztő központi témaként a mai magyar irodalmi lapok tevékenységét értékelte. Objektív okok miatt a Korunk szerkesztőségéből senki nem tudott részt venni az írótáborban. A 31. Tokaji Írótábor három vitanapjáról Pomogáts Béla irodalomtörténész, az MTI-nek azt mondta: "Régóta ismeretes, hogy nagy gondok vannak a magyar irodalmi folyóiratok megjelentetésével, azonban a mostani írótábor a kellemes együttléten túl nem hozott semmi újat, igazán értékelhető megoldási javaslatok, stratégiák nem születtek." Kifejtette, hogy a magyar irodalmi élet mondhatni a rendszerváltozás óta mindig sérelmi politikát folytatott, és azok a személyiségek, akiknek a kulturális élet gondjainak megoldása lett volna a szerepük, többnyire elég nagy közömbösséggel engedték el a fülük mellett e sérelmi politika retorikáját. A magyar irodalom külföldi ismertségéről úgy vélekedett, hogy az utóbbi két évtizedben teljes mértékben helyreállt a magyar nemzeti irodalom egysége, tehát ma már nem választhatjuk külön az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki magyar irodalmat. Hozzátette: azok a folyóiratok, amelyek az írótáborban hangot kaptak, a magyar irodalom folyóiratai, függetlenül attól, hogy országhatáron belül vagy kívül jelennek meg. /B. A. M.: Díjat kapott a Korunk szerkesztősége. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. augusztus 18.

Aug. 17-én Lemhény község 2790 választópolgárának közel 70 százaléka járult az urnák elé és döntött Kézdialmás és Csomortán önállósulásáról. Az almásiak kifejtették: ők semmi mást nem akarnak, mint azt, hogy visszanyerjék egykori községi státusukat, maguk döntsenek a két település sorsa felől. /Iochom István: Önállósulásra voksoltak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

2003. augusztus 18.

Egy tragikusan félbeszakadt élet felidézésére gyűlt össze aug. 16-án a Deus Providebit Tanulmányi Házban a marosvásárhelyi közönség. A tizenegy évvel ezelőtt 27 évesen autóbalesetben elhunyt Nagy-György Ferenc festőművész munkáiból rendezett emlékkiállítást családja és néhány barátja. /(nk): Nagy-György Ferenc-emlékkiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2003. augusztus 18.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület idei vándortáborának színhelye, Ratosnya, félúton található Szászrégen és Maroshévíz között. A tizenkét meghirdetett útvonal között szerepelt könnyű, közepes és nehéz gyalogtúra, honismereti túra, szekeres, valamint kerékpáros túra, mindenki választhatott. Az első tábori napon több mint százan indultunk a Kelemen-havasok legvonzóbb kirándulóhelyére, az 1380 m magasan fekvő Istenszékére. A táborozók másik csoportja honismereti túra során látogatta meg Szászrégent, Marosvásárhelyt /amelynek első írásos említése 1332-ből való, Novum Forum Siculorum néven/, Sáromberkét, Gernyeszeget, a Teleki család ősi fészkét, Marosvécset, itt tartotta találkozóit a Kemény János író (1903-1971) által 1926-ban létrehozott erdélyi Helikon Társaság. A parkban temették el Kemény János írót 1971-ben, ugyancsak itt található Wass Albert (1908-1998) síremléke is. Útjuk utolsó két állomása Magyaró és Disznajó volt. /Kovács Zsuzsa: Ratosnya - harmadszor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2003. augusztus 18.

Megjelent a Pallas-Akadémia új könyve: Gergely István /Műterem-sorozat 9./ Gergely István szobrászművész /Kolozsvár/ köz- és beltéri alkotásai, plakettjei, emlékművei az erdélyi ízlés- és formakultúra meghatározó részét képezik. Népszerűek a magyar történelmi személyiségekről készített munkái, számos alkotása jelképpé vált. Az életművet Banner Zoltán tanulmánya mutatja be. /A Pallas-Akadémia új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2003. augusztus 19.

Államfőként aug. 19-én harmadszor utazik Pekingbe Ion Iliescu elnök, hiszen 1991-ben és 1994-ben, előző mandátuma idején is tett látogatást a kínai fővárosban - de régebbi emlékeket is felidézhet. Ami a román-kínai politikai kapcsolatokat illeti, sikerrel túlélték mind Mao halálát, mind Ceausescu. Az 1989-es Tienanmen-téri események után több kelet-európai ország alaposan lehűtötte kapcsolatait Pekinggel, de nem Románia. Ion Iliescu egyike volt a kevés államfőnek, aki már 1991-ben, majd 1994-ben is ellátogatott Kínába. 1994-ben Li Peng kínai miniszterelnök Bukarestben fejtette ki az átalakult kelet-európai országokkal kapcsolatos kínai politika négy elvét, nevezetesen: Peking tiszteletben tartja minden ország népének választását, és nem avatkozik be más országok belügyeibe; a hagyományos barátság folytatása és a békében való együttélés; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése; a viták békés megoldásának, a regionális stabilitásnak a támogatása. Csiang Cö-min kínai párt- és államelnök 1996-ban járt Romániában, mai utóda, Hu Csin-tao alelnökként már 1995-ben látogatást tett Bukarestben. Adrian Nastase kormányfő tavaly júniusban, majd idén tavasszal, éppen a SARS-járvány legveszélyesebb időszakában járt Pekingben. A kétoldalú forgalom két évtized alatt töredékére csökkent, 1999-ben 191 millió dollárt tett ki. 2000-ben ez a szám 298 millió dollárra emelkedett, már ötezer kínai tulajdonú cég működött Romániában, igaz, összesen csak 41 millió dollár alaptőkével. /Baracs Dénes: Iliescu (újra) Pekingben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2003. augusztus 19.

Iliescu államelnök nemrég botrányos történetbe keveredett a második világháború éveiben lezajlott zsidóüldözés félreértékelése miatt. Szakács János háború utáni, romániai román és magyar nyelvű újságokból idézett, ahol még megírták a románok szörnyű vérengzéseit. Többel között: Isopescu volt transznisztriai prefektus kivitetett 5000 zsidót a mezőre, ahol bunkósbotokkal agyonverték őket. Besszarábiában a hatóságok bevonulásával megkezdődött a elfoglalt területek románosítása, a helyi mintagazdaságot "Antonescu Marsall Mintagazdaság"-nak nevezték el. A mintagazdaságban emberhúst sütöttek. 1945-ben, a háborús bűnösök tárgyalásának első napján 28 ezer ártatlanul lekaszabolt ember életéről kell számot adnia az elsőrendű vádlottnak. Elismerte, hogy 28 ezer embert felakasztatott. Iliescu csendőrtábornok, mint a transznisztriai csendőrség vezérfelügyelője, zsidókat lövetett agyon. Pop Leonida ezredes berezovkai megyefőnök főszórakozása az volt, hogy célba lövöldözött a deportáltakra. Hergheliu Aurel és Ursuleanu Octavian csendőrőrmesterek deportáltakat végeztek ki. Terteleanu Dumitru csendőrőrmester fosztogatta, bántalmazta, majd kivégezte a deportáltakat. A 313.655 deportált közül több mint 250.000 eltűnt a gyűjtőtáborokban. Constantinescu tábornok azzal dicsekedett, hogy őmaga 80.000 zsidót pusztított el. Ion Antonescu marsall irányította a tömegmészárlásokat. Mindezek után ma már azt állítják, hogy Romániában nem is volt holokauszt. Holokauszt-szindróma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2003. augusztus 19.

Frunda György RMDSZ-szenátor irreálisnak nevezte a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elképzelését, az általuk elindított aláírás-gyűjtési akciót, amelynek célja a kettős állampolgárság kérése az erdélyi magyarok számára. "Tudtommal az ötletet Orbán Viktor volt miniszterelnök indította útjára még a Fidesz hatalomra kerülése előtt. Most, hogy a párt ellenzékbe szorult, újból előkerült a téma, mely sokakban szimpátiát vált ki, de nehezen valósítható meg" - nyilatkozta Frunda. Véleménye szerint Patrubány Miklós MVSZ-elnök kezdeményezését a "választások kontextusában" kell értelmezni. "Ez egy olyan kártya, amellyel politikailag csak nyerni lehet" - állapította meg a szenátor, aki anakronikusnak ítéli a célkitűzést, mivel az európai uniós törekvések az európai állampolgárság felé vezetnek, nem pedig a kettős állampolgárság felé. "Nem vetem el indulásból a kettős állampolgárság ötletét, de elemezni kellene a kérdést. Mi már tárgyaltunk róla a Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT). Figyelembe kéne venni, hogy az olyan országok esetében, amelyek az EU tagjává válnak, már fölösleges ezt a problémát terítékre hozni. Ugyanakkor akadnak olyan államok is, ahol számottevő a magyar kisebbség, és amelyek nem kerülnek be az Unióba, ezért az embereknek vízumra lesz szükségük" - fejtette ki Frunda György. /S. É.: "Irreális" elképzelés. Frunda György a kettős állampolgárságról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

2003. augusztus 19.

Több erdélyi magyar polgári szervezet adott ki az elmúlt napokban olyan nyilatkozatot, amelyben egybehangzóan üdvözlik a vajdasági magyar pártok kezdeményezését a magyar állampolgárság megszerzésének kiterjesztésére vonatkozóan. Így például az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, a Reform Mozgalom, a hivatalosan bejegyzett, nagyváradi székhelyű Magyar Polgári Egyesület megkerülhetetlennek látják a magyar állampolgársági jog kiterjesztéséről szóló különböző álláspontok egyeztetését, ezért kezdeményezik egy tanácskozás összehívását a Kárpát-medence magyar civil és politikai szervezeteinek, valamint a történelmi egyházaink elöljáróinak részvételével. Eddig tételesen csak a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének nyilatkozata tartalmazza azt az igényt, hogy az erdélyi magyaroknak alanyi jogon adassék meg a magyar állam részéről az állampolgárság, ugyanakkor az RMDSZ semminemű hivatalos közleményt nem adott ki e témában. Csupán a párt egyes reprezentánsai nyilatkoztak úgy a sajtónak, hogy nem ellenzik, sőt támogathatónak látják a határon túliak ezen igényét. Kovács László magyar külügyminiszter - aki szocialista pártelnökként korábban 23 millió román vendégmunkással riogatta a magyar szavazókat a státustörvény vitájában - a múlt az egyik balliberális lapnak nyilatkozva infantilizmussal vádolta a Délvidékről indult kezdeményezést, majd pedig a magyarországi társadalombiztosítási rendszer összeomlásával riogatta a választókat, amely rendszerre szerinte "rászabadulnának" a magyar állampolgárságot is megszerző határon túliak. Az ellenzék éles bírálatokat fogalmazott meg a budapesti kormányoldalon tapasztalható nemzetpolitikai rövidlátással, a sorozatos kommunikációs baklövésektől kísért hátráló magatartással szemben. /Kovács László megint riogatja a magyar választókat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

2003. augusztus 19.

Kovács László külügyminiszter a kettős állampolgárságot az Erdélyi Riportban (aug. 14.) ,,gyermeteg elképzelésnek" minősítette, azt, hogy ,,egyetlen döntéssel több százezres vagy milliós magyar közösségek együtt" válhatnak magyar állampolgárrá. A gyermeteg elképzelésről csak annyit: a német állampolgársági törvény szerint igenis származás alapján ítélik oda azt a pályázóknak, a portugálok is megadják a kettős állampolgárságot a braziloknak, az itt ismertetett román törvény is gyakorlatilag nyelvismeret alapján ítéli oda a moldován románoknak e jogot, s mindenik esetben százezres, sőt milliós tömegekről van szó. Kovács hozzátette: ,,Ha az állampolgárság egyszeri döntéssel nagy tömegekre vonatkozna, katasztrofális helyzetet idézne elő. (...) Ez azt jelentené, hogy mintegy hárommillió embernek kellene biztosítanunk mindazokat az ellátásokat, melyek Magyarországon állampolgári jogon járnak. Gondolkoznak azon azok, akik a határon túl vagy innen feszegetik ezt, hogy mit jelentene ez a magyarországi egészségügynek, a szociális ellátásnak?" Kovács itt tehát mintha visszatérne a választások idején hangoztatott érvhez: akkor 23 millió román munkavállaló beözönlésével riogatott pártja, most az orvosi, társadalombiztosítási alapokat félti a határon túli magyaroktól. Holott se ezekhez való hozzáférést, se például a szavazati jogot nem jelentené automatikusan a kettős állampolgárság megadása. /(b. kovács): A kettős állampolgárságról: Katasztrófával riogatnak (Egy kevéssé elegáns gesztusról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./

2003. augusztus 19.

Szilágyi Zsolt képviselő becslése szerint a román állampolgárságot is elnyert moldován románok száma elérheti az egymilliót. De ha csupán pár százezerről lenne szó, azaz a Pruton túli nemzetrész kb. háromötödéről-harmadáról, akkor is felmérhetjük: milyen tragikus baklövés, mekkora csapás ránk nézve, hogy a határon túli magyar kisebbségek ügye a belpolitikai csatározások eszközévé lett, írta B. Kovács István. A moldáviaiak java része a kedvezménytörvény juttatásainál sokkal többet megkapott anélkül, hogy bárki bármilyen kifogást emelt volna ellene. Mi több, egészen a minap elfogadott engedélyező szabályozásig a Moldáviai Köztársaság törvényei tiltották a második állampolgárság felvételét, de ez sem jelentett akadályt annak tömegessé válásában. Románia úgyszólván segítségére sietett azoknak, mintegy kedvükben járva, akik a román állampolgárságot is fel kívánták venni: az iratokat a határ menti hivatalokban is be lehetett adni, s a kéréseket kellő diszkrécióval kezelte az állam.E folyamatot nagyban serkentette a román állampolgársági törvény, melynek 1991-ben elfogadott korábbi változata, idevágó paragrafusa hangzik emígyen: ,,Azok a volt román állampolgárok és másodfokig terjedő leszármazottaik, akik 1989. december 22. előtt nekik fel nem róható okokból veszítették el román állampolgárságukat, vagy akaratukon kívül vonták azt meg tőlük, kérésre visszakaphatják a román állampolgárságot. Emellett megőrizhetik az idegen állampolgárságot, és megőrizhetik külföldi állandó lakhelyüket, vagy áthelyezhetik azt Romániába." Azaz vonatkozik ez mindazokra, akik 1918 és 1940 közt román alattvalók voltak. Kiemelendő, hogy mindezért a kérelmezőnek egy banit sem kell fizetnie. S most tessék felidézni, amit a vajdaságiak hasonló igényére a magyar külügy egy államtitkára felelt: országa nem követhet el etnikai diszkriminációt külföldi polgárok közt! /B. Kovács András: A kettős állampolgárságról: A kettős állampolgárság szomorú vígjátéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./


lapozás: 1-30 ... 3571-3600 | 3601-3630 | 3631-3660 ... 6061-6089




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék