udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6089
találat
lapozás: 1-30 ... 4141-4170 | 4171-4200 | 4201-4230 ... 6061-6089
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. szeptember 20.
Tanévkezdés napján hiába várták az aldobolyi I-IV. osztályosok a tanító nénit, nem ment senki közéjük, hogy megmondja, nincs, akit várni, nem lesz sem tanító, sem iskola. A szülők a tanfelügyelőségtől tudták meg, hogy senki nem pályázott az aldobolyi tanítói állásra.Henning László, a megyei tanfelügyelőség osztályvezetője elmondta, az összevont magyar osztály indítása az aldobolyi szülőktől függ, mert ha legkevesebb tíz gyermeket vissza akarnak vinni a helyi iskolába, elindítható a csoport. /(fekete): Közélet: Megszűnt a magyar iskola és óvoda (Aldobolyban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./2003. szeptember 20.
Háromszék egyetlen hivatásos néptáncegyüttese tizenhárom éve működik bérelt székházban. Két éve autóbusz nélkül maradtak. Minden kiszállást bérelt autóbusszal oldanak meg A gondok ellenére Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója bizakodó. Táncszínházi produkcióként viszik színre Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét, október közepén összművészeti fesztivált rendeznek Spectaculum néven. Magyarországi pályázatainkat nagyrészt megnyerik, de a hazaiakat elutasítják. /Fekete Réka: Gondokkal, de bizakodóan (Háromszék táncegyüttes, évad elején). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./2003. szeptember 20.
Szept. 19-én megkezdte munkálatait az újságírótábor Gyergyószárhegyen. Nagyváradtól Bukarestig, sőt Budapestről is érkeztek vendégek. Az első előadást Csép Sándor, a MÚRE elnöke tartotta. Az azt követő vitán kidomborodott az egységes erdélyi gondolkodás szükségessége, a kultúrtörténeti, politikai és gazdasági vonatkozású kérdések közötti határvonal meghúzása. Csép Sándor után Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja tartott vitaindítót. Kövér Tamás, a MÚOSZ etikai bizottságának elnökhelyettese az együttműködő újságíró-szervezetekről; Makkai János a Lapkiadók Egyesületének létjogosultságáról; Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója az újságíróképzésről és -továbbképzésről tartott előadást. /Bajna György: MÚRE-tábor Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./2003. szeptember 20.
Nagyszebenben az RMDSZ által szervezett tavaszi lelkésztalálkozón a jelenlévők eldöntötték, hogy a megye prefektusánál meg fogják sürgetni azon egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, amelyeknek a jogi helyzete tisztázott volt, és nem jelentett különösebb gondot átadásuk. Az akkori kérés első gyümölcsei most értek be: egymás után tért vissza a római katolikus birtokába az egykori Ferencrendi Tanintézet (ma két líceumnak ad otthont), az egykori Orsolya-rendi Iskola (itt működik a Pedagógiai Líceum) épülete, majd a jelenlegi orvosi egyetem egyik része is. A szebeni RMDSZ elnöke, Szombatfalvi Török Ferenc elmondta, hogy sikerült Petőfi nevére keresztelniük Szebenben egy parkot és egy sétányt, sikerült Bólyában szobrot állítaniuk Bolyai Jánosnak, és most három olyan ingatlan cserélt gazdát, ahol olyan intézményeket lehet majd létrehozni/működtetni, amelyek a vidék magyarságának az érdekeit is szolgálni fogják. /Három egyházi ingatlan tért vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./2003. szeptember 20.
Rendőrök közreműködésével állították le szept. 19-én a Dallas című játékfilm alsórákosi forgatási munkálatait, miután Adrian Nastase miniszterelnök "országimázs-rombolással" vádolta meg a produkció vezetőit, s sürgős intézkedést követelt. A környezetszennyezéssel gyanúsított filmesek azt állítják, egyetlen, büntetésről szóló jegyzőkönyvet sem kaptak, a produkciós iroda vezetői ellen azonban ügyészségi vizsgálat indult. Adrian Nastase miniszterelnök szerint a szeméttelepen élő cigányokról szóló film károsan befolyásolja a Romániáról külföldön kialakított képet. Kántor László, az Új Budapest Filmstúdió vezetője, a Dallas producere kijelentette: "nemzetközi botrány" lesz abból, ha abba kell hagyniuk a forgatást." A producer állítja: utánanéztek, hogy a forgatás helyszíne természetvédelmi terület-e: "a mellettünk levő bazaltbánya valóban az, de a meddőhányó már nem." Az egyik büntető hatóság, a Brassó Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, Ioan Alexandru Grigoriu a Krónikának elmondta, három büntetést szabtak ki Alsórákoson: 20 millió lejes bírságot kapott a polgármesteri hivatal, 25 milliót a közbirtokosság, a legnagyobbat, 50 milliót pedig a kolozsvári Cinecorvin Kft.-re szabtak ki. A köztisztasági vállalat megkezdte a díszlet felszámolását, jelentette be Mircea Bucur, a Brassó megyei rendőrség nyomozótisztje. A rendőrség és a brassói ügyészség vizsgálatot indított Kántor László ellen a környezetvédelmi törvények megszegésének gyanújával. Wesserle Tibor, a film gyártásvezetője szerint nem a díszletet számolják fel a köztisztasági vállalat alkalmazottai, hanem azt a hulladékot kezdték elszállítani, amelyet megbízás révén a kőhalmi vállalat vitt ki az alsórákosi helyszínre. A Dallast Pejó Róbert aradi születésű, huzamosabb ideig Németországban alkotó, jelenleg New Yorkban élő rendező viszi filmre. A forgatás augusztus 25-én kezdődött két helyszínen, Sepsiszentgyörgyön és Alsórákoson, s a tervek szerint október 15-én fejeződne be. A gyártó Új Budapest Filmstúdió koprodukciós partnere a német MTM-Medien und Television GmbH és az osztrák Allegro Film, valamint a romániai CineCorvin mint alvállalkozó. /Lepedus Péter: Leállították a Dallas alsórákosi forgatását. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./2003. szeptember 20.
A Szatmár Megyei Múzeumban szept. 19-én megnyílt egy fényképkiállítás az "Anyagi és szellemi kultúra a Felső-Tisza medencéjében" címet viselő tudományos ülésszak keretein. A kiállított fényképek egy hároméves, a Felső-Tisza medencéjében élő svábok életét kutató munka gyümölcsei. A kutatást 2000 és 2002 között végezték a Felső-Tisza vidékén Romániában, Magyarországon, Ukrajnában és Szlovákiában. Ez a kutatómunka nemzetközi együttműködési egyezmény eredményeként jött létre a Szatmár Megyei Múzeum és a tübingeni Duna-menti Svábok Történeti és Honismereti Intézete között. A kutatómunkát a stuttgarti Duna-menti Svábok Művelődési Alapítványa, a romániai Kultuszminisztérium, a Szatmár Megyei Tanács, valamint a Német Demokrata Fórum szatmárnémeti szervezete támogatta. A tudományos ülésszak és a fényképkiállítás megnyitójának a díszvendége dr. Hans Gehl, a tübingeni Duna-menti Svábok Történeti és Honismereti Intézetének vezetője volt. /(cl): Fényképkiállítás: Sváb népviseletek, népszokások. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 20./ 2003. szeptember 20.
Alsószoporon a múltban sem élt nagyszámú magyarság, most viszont mindössze 10 család tagja a református egyháznak, és jár el a gyülekezet kis templomában havonta sorra kerülő istentiszteletekre. A 83 éves Kovács Etelka emlékezett Alsószopor múltjára, amikor még "nagy élet volt ebben a faluban". A faluban három vendéglő volt. Apósáé volt az első rádió is a faluban, és esténként az összes iparos eljött rádiót hallgatni. Rendszeresek voltak a helyi színjátszókör előadásai. Gyakoriak voltak a bálok is. A falunak a háború végéig saját lelkipásztora volt. /Fodor István: "Valamikor nagy élet volt ebben a faluban..." . = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 20./ 2003. szeptember 20.
Szept. 21-én a szatmárnémeti Kálvária templomban kerül sor a Páter Godó és jezsuita rendtársai emlékére szervezett hagyományos megemlékezésre, akik 1941 és 1948 között a Püspöki Konviktusban Isten- és emberszeretetre, becsületre és tisztességre nevelték az ifjúságot. Godó Mihály számára hármas évforduló ez a hónap: 1913. szept. 25-én született, 1933. szept. 7-én lépett be a jezsuita rendbe, 1996. szept. 22-én hunyt el. Sokat tett a Szatmár megyei ifjúság neveléséért. A szatmári püspöki konviktus növendéke, 1946-1948 között annak prefektusa volt. Neve a kommunista-ateista hatalommal való bátor szembenállása folytán vált ország- és világszerte ismertté. Scheffler János püspök halála után gyilkosnak nevezte a bírót, aki kimondta az akkor hozott ítéletet. Tizennyolc év börtön, a sokéves magánzárka sem törte meg. Diákjai és tanítványai örökre szívükbe zárták. Minden évben meglátogatják sírját, amelyen a tisztelet virágait helyezik el. Ugyanezen a napon emlékeznek meg Ébner Jenő bazalista szerzetesről, akit 1930. szept. 22-én szenteltek pappá, 1989. dec. 26-án Marosfőn meggyilkoltak. /Emlékezés Páter Godóra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2003. szept. 20./2003. szeptember 20.
Harminc évvel ezelőtt fiatal énekesnő került a Kolozsvári Magyar Operához: Kirkósa Júlia, aki hamarosan az intézmény vezető magánénekese lett. Jól sáfárkodott tehetségével: ezt mi sem bizonyítja jobban, mint tavalyi szerepei, hiszen most is sikeres fellépéseket tudhat maga mögött: gondoljunk csak az idei Kriza-gálára. Gazdag pályája nyugdíjasként sem zárult le teljesen: tovább énekel, tanít, doktorál. Kirkósa Júlia elmondta, hogy minden fellépés élményszámba ment. Szinberger Sándor akkori igazgató-főrendező elve a fokozatosság volt: a pályakezdő énekesnek kisebb szerepeket kell adni, nem "mélyvízbe dobni", mert az nyomot hagyhat egész pályáján. Kirkósa csak az 1989-es rendszerváltás után kapta meg első kategóriás minősítését, ez a legmagasabb művészi fokozat. Többször fellépett Bukarestben az ottani Operaházban, többször külföldön. Jelenleg írja doktori disszertációját, témavezetője dr. Angi István, a Gh. Dima Zeneakadémia professzora. Tíz évvel ezelőtt kezdődött tanári pályája Kolozsváron a Zeneakadémián, de ez tőle független okok miatt abbamaradt. Hatodik tanévét kezdi Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen. Kirkósa Júlia az ittmaradás híve, még akkor is, amikor itt mindenért kétszer annyit kell dolgozni. /Hintós Diana: Három sikeres évtized a Kolozsvári Magyar Operánál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./2003. szeptember 20.
Nagy Imre miniszterelnök és munkatársainak az 1956-os forradalom után történt Romániába hurcolása ügyében a magyarországi Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ismét megszüntette a nyomozást; a feljelentő Deport- 56 a Legfőbb Ügyészséghez fordult - tartalmazzák a civil szervezet által az MTI-hez eljuttatott dokumentumok. A Deport- 56 feljelentése nyomán 2000 decemberében rendelt el első ízben a nyomozást az ORFK háborús bűntett alapos gyanúja miatt az 1956. nov. 4-ei szovjet megszállást követő deportálások, köztük Nagy Imre és munkatársai elhurcolása ügyében. Tavaly áprilisban az ORFK megszüntette a nyomozást azzal, hogy a korabeli politikai és történelmi helyzetben Nagy Imre és családtagjainak, közvetlen munkatársainak internálása a genfi egyezmény 42. cikke értelmében nem volt jogsértő. A történész szakértő bevonásával akkor elkészített rendőrségi határozat azt állapította meg Nagy Imre elhurcolásával kapcsolatban, hogy erről az akkori szovjet vezetés, elsősorban Hruscsov határozott. A magyar vezetés pedig az ország helyzetéből adódóan nem volt döntési helyzetben. A civil szervezet panasza nyomán a Fővárosi Főügyészség megállapította, hogy részben hiányos a rendőrségi határozat, és új eljárásra utasított. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy az 56-os forradalom résztvevőinek lefegyverzése, elfogása a szovjet állami és pártvezetés döntése volt, a döntést hozó személyek pedig időközben meghaltak. A főügyészség határozata szerint az eljárás során megállapítható volt az is, hogy a forradalomban részt vevők elfogásában, letartóztatásában számos magyar állampolgár vett részt. Azonban személyazonosságukat a tanúként kihallgatott sértettek nem tudták megállapítani, és kijelentették, hogy nem is ismernék fel őket. Az új eljárásban az ORFK ismét megszüntette a nyomozást, amely hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyt Nagy Imre és munkatársai, valamint családtagjaik Romániába internálása ügyében. /Ismét megszüntették a nyomozást Nagy Imre elhurcolása ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./2003. szeptember 21.
Szeptember első hetében Roos Márton temesvári megyéspüspök lelkipásztorok egy csoportjának kíséretében a nagybecskereki (Szerbia) egyházmegye vendége volt. Az ott töltött napok tovább mélyítették a két testvéregyházmegye között fennálló baráti kapcsolatot. Szeptember 14-én újabb látogatásra került sor. Böcskei László általános helynök a Versec mellett emelkedő Kálvária-hegyi Szent Kereszt kápolnában mutatott be ünnepi szentmisét a kápolna búcsúja alkalmából. /Verseci látogatás. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./2003. szeptember 21.
Tordatúr katolikus temploma a második világháborút követő években erősen lepusztult. Néhai Veres János sinfalvi plébános romokból építtette újra az istenházát. Kádár István kolozsvár-monostori plébános népes gyülekezete mellett elvállalta a tordatúri szórványt is.Kádár István plébános kiérdemelte az építő pap elnevezést. A kolozsmonostori egykori apátsági templom visszaállítása és a plébánia épületének kibővítése után az idén Tordatúron újabb építkezésbe kezdett: a romos plébániaépületből tetőtérbeépítéssel lelkigyakorlatos és zarándokházat, turistaszállást varázsol. A turistaszállás felépülése után jövedelmezni fog, abból pedig hozzá lehet látni a templom felújításához. Kádár István édesanyja mindhárom gyermekét az egyháznak adta, mindhárman papok. /Schuller Mária: Vagyunk, amíg építünk. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./2003. szeptember 21.
Az utóbbi hetekben országszerte azt beszélik, hogy az erdélyi ferences provincia átadta a máriaradnai pápai kis bazilikát, azaz lemondott volna a híres kegytemplomról. Páll Leó, a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója a vele készített interjúban elmondta hogy jelenleg kevesen vannak ahhoz, hogy megfelelő módon el tudjanak látni két kegyhelyet. Máriaradnai templomuk lelkipásztori ellátását egy időre átvállalja tőlük a temesvári egyházmegye. Amikor majd számbelileg növekednek, hivatásunkban erősödnek, akkor szeretnének ismét közösséget küldeni Máriaradnára. /Fodor György: Káptalan után, megerősödés előtt. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./2003. szeptember 22.
Szept. 22-én véget ért Kolozsváron az a kétnapos Közép-Európai Fórum, amelyet - az Európa Parlament támogatásával - az Erdély-Bánság Liga, a Pro Európa Liga valamint a Provincia Csoport szervezett, és amelynek fő célja a régiósítás összeurópai illetve lokális folyamatainak számbavétele volt. A Regionalizálásért és Európai Integrációért alcímet viselő rendezvényen az Európai Unió tagállamainak regionális törekvésű pártjait tömörítő Szabad Európai Szövetség (EFA) magas rangú küldöttei is jelen voltak. A megjelent szakemberek között volt Drozdik Sándor (Felvidék), Molnár Gusztáv és Bakk Miklós (Provincia), Kolumbán Gábor (Sapientia), Smaranda Enache (Pro Europa), Szilágyi Zsolt (RMDSZ-RT), Gabriel Andreescu (APADOR CH), továbbá a rendezvény ötletgazdája, Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány, a bejegyzés előtt álló Erdély-Bánság Liga és Erdélyiek Pártja elnöke illetve társelnöke. A sajtóértekezleten az EU-EFA küldötte, Bartlomiej Swiderek elmondta: nem idegen számára az erdélyi többnyelvűség problémaköre, ugyanis Sziléziából származik, és a lengyel-német együttélési gondokat jól ismeri. Smaranda Enache jelezte, hogy az új alkotmányból a régió kifejezés is hiányzik, a Gherman által vezetett Erdély Bánság Liga bejegyzését lehetetlenné tették. /Szabó Csaba: Összeurópai tükörben a régiósítás. Véget ért a Közép-Európai Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2003. szeptember 22.
Szept. 21-én Aradra érkezett Razvan Theodorescu művelődési miniszter és bukaresti kísérete. Szakértői csapatában volt Bolborea Ioan, Marius Marcu Lepadat és Vida György szobrászművész. A szoborcsoporton dolgozó művészek közül Kolozsi Tibort és Kocsis Rudolfot is bevették a "csapatba". Az RMDSZ képviseletében jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Tokay György képviselő és a megyei szervezet vezetői. A küldöttség helyszíni szemlére indult. A minorita templom udvarán a restaurált szoborcsoport előtt a művészettörténész miniszter immár nem hozakodhatott elő azzal, amivel két héttel ezelőtt, amikor jobb ötlet híján esztétikai kifogásokra hivatkozott. Most azt hajtogatta, hogy a jövőbe kell néznünk, a közös múltat kell keresnünk, nem azt, ami elválaszt. Márpedig 1848-ban a román és a magyar nép nem a barikád azonos oldalán állt. A Nyugati Jelennek arra a kérdésére, hogy műemléknek tartja-e a szobrot, hiszen felállításában a minisztérium megvétózta a helyi önkormányzat döntését, kitérő választ adott. A templomudvarból a Tűzoltó térre hajtottak pár perces terepszemlére. Itt Tokay György képviselő arról próbálta meggyőzni a minisztert, hogy a térség akár a másik műemlék, a víztorony felé is terjeszkedhetne. Razvan Theodorescu a vársánc előtti fasor mellett példálózott ideális helynek tartva a közös park számára, ahol a Szabadság szobor is "méltó" és jelképes környezetbe kerülhetne. Ezután a sajtó kizárásával a szakértők a prefektúrán tartottak zártkörű megbeszélést. Ezt megelőzően Takács Csaba foglalta össze a zártkörű szakmai megbeszélés konklúzióját: Jegyzéket fogadtak el, amelyben az RMDSZ képviseletében szilárdan kitartottak Tokay Györggyel együtt a Tűzoltó tér mellett, azzal a kompromisszummal, hogy ott más szobrok is helyet kaphatnak. Theodorescu miniszter úr a váralja mellett kardoskodott. Ezt a két javaslatot fogja az RMDSZ csúcsvezetőségével a kormány megvitatni. /Puskel Péter: Razvan Theodorescu ragaszkodik a szoborparkhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./2003. szeptember 22.
Az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban, tekintettel az RMDSZ és SZDP szervezeteinek országos és Arad megyei 2002-ben és 2003-ban kötött megállapodására, a Krassó-Szörényi Területi RMDSZ Állandó Bizottsága állásfoglalást adott ki. Ebben tiltakozott az aláírt egyezmények egyoldalú semmibevétele miatt és követelte a szobor felállítási munkálatainak azonnali folytatását. Amennyiben okt. 15-ig nem állítják fel a Szabadság-szobrot, javasolják az RMDSZ illetékes csúcsszerveinek, hogy az SZDP-vel kötött együttműködési szerződéseket egyhavi időre függessze föl, illetve - ha a későbbiekben sem születne megegyezés -, november 15-én bontsa azt föl és vonuljon az RMDSZ ellenzékbe. /Állásfoglalás az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos ügyben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./2003. szeptember 22.
Szept. 20-án ülésezett Kolozsváron a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kónya Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök beszámolója és az elnökségi határozatok megvitatása után az MKT-ülés második napirendi pontját a szakbizottságok megalakulása képezte. A jelenlévők egyöntetűen megszavazták a határozatot, amelynek értelmében a testületen belül hét szakbizottság fog működni: a politikai, gazdasági, közművelődési és egyházi, oktatási és ifjúsági, önkormányzati, szociális és mezőgazdasági bizottság. Határozatot hoztak, eszerint az RMDSZ Kolozs megyei szervezete minden történelmi és kulturális országos szintű rendezvényen képviselteti magát. Kónya Hamar Sándor javaslatára az ülés résztvevői a Szabadság-szoborcsoport visszaállításával kapcsolatos véleményüket is kifejtették. A tanácsosok ellenzik a kormánypárt által javasolt megbékélési emlékpark gondolatát és kitartanak az emlékmű köztéren való felállítása mellett. Határozatuk szerint támogatják az Arad megyei szervezetet és kérik a Szabadság-szoborcsoport záros határidőn belüli, köztéri szoborként való visszaállítását. A legnagyobb vitát a megyei RMDSZ-elnök azon javaslata váltotta ki, hogy a testület foglaljon állást a kettős állampolgárság ügyében. A jelenlévők zöme egyetértett az állásfoglalás szükségességével, voltak, akik ellenezték a javaslatot. Eckstein-Kovács Péter kijelentette: ellenzi a kettős állampolgárság alanyi jogon való bevezetését, mivel ennek biztosítása az erdélyi magyarság még nagyobb arányú kivándorlását segítené elő. Mátis Jenő szerint a határon túli magyaroknak el kell dönteniük, hogy melyiket akarják: a magyar igazolványt vagy a magyar útlevelet. Hosszas vita után a tanács megszavazta az állásfoglalást. Ennek értelmében: a Kolozs megyei RMDSZ szervezete üdvözli a magyarországi Országos Választmányi Bizottság azon döntését, amelyben hitelesíti a Magyarok Világszövetsége magyar állampolgársággal kapcsolatos javaslatát. /Pap Melinda: Politikai jellegű állásfoglalások születtek. Szombaton ülésezett a Megyei Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2003. szeptember 22.
Szept. 19-20-án Gyergyószárhegyen tartotta idei közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Csép Sándor, a MÚRE elnöke a transzszilvanizmusról szólt a sajtó tükrében, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja pedig vitával egybekötött előadásában a romániai magyar média "gyámoltalanságáról" fejtette ki véleményét, arra keresve a választ, hogy a romániai magyar újságíró mennyire van a helyzet magaslatán az úgynevezett kényes témák felgöngyölítése, feltárása terén. Számos hozzászólás az újságírók új etikai kódexének a kidolgozása kapcsán a sajtó emberének etikai, morális hozzáállását feszegette. Makkai János, a Népújság főszerkesztője bemutatta a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapok Egyesületét. Többen szóvá tették, hogy a Nagyváradon vagy Kolozsváron frissen végzett magyar újságírók román nyelvtudása gyenge, ami érvényesülési lehetőségüket kérdőjelezi meg az erdélyi lapoknál. Az idei nívódíjak kitüntetettjei: Gálfalvi Zsolt (Bukarest) életműdíj, Makkai János (Népújság, Marosvásárhely) írott sajtó nívódíj, Zilahi Csaba (Kolozsvári Rádió) rádiós nívódíj, Borbély Zoltán (Marosvásárhelyi Rádió) rádiós nívódíj, Koczka György (Bukarest) televíziós nívódíj. Tomcsányi Emlékdíjat kapott Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, és Sebesi Imre Emlékdíjjal tüntették ki Maksay Magdolnát, szintén a Kolozsvári Rádiótól. /(m. j.): Újságíróképzés, sajtóetika és nívódíjak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2003. szeptember 22.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulását nov. 29-re tervezte a tanács felállításával megbízott kezdeményező testület. A szept. 20-án Szilágysomlyón szervezett újabb fórumon bejelentették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberre tervezett megalakulását is, valamint a résztvevők állásfoglalást fogadtak el az októberre tervezett alkotmánymódosítás kapcsán, azt javasolva a romániai magyaroknak, hogy nemmel szavazzanak az alaptörvényre kiírt referendumon. Az EMNT többszáz tagú, területi alapon szerveződő testület lesz, amely az elképzelések szerint a helyi nemzeti tanácsok képviselőiből tevődik majd össze. A tervek szerint minden magyarlakta településnek lesz helyi nemzeti tanácsa, illetve képviselője az EMNT-ben. A SZNT is alulról szerveződik, a testületek székely területi és széki nemzeti tanácsokból tevődnek majd össze. Az SZNT megalakulását október 26-ra tűzték ki. Mindezt a Tőkés László püspök által idén kezdeményezett fórummozgalom ötödik állomásán, a Szilágysomlyón szervezett Szilágysági Fórumon jelentették be. A korábbi találkozókat Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön tartották.A testület az aradi Szabadság-szobor és a Bolyai Egyetem ügyében is állásfoglalást fogadott el, amelyben követelik az aradi emlékmű haladék és feltétel nélküli felállítását, valamint a kommunista hatalom által önkényesen felszámolt kolozsvári Bolyai Egyetem maradéktalan helyreállítását. A testület Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő személyében új ügyvivő elnököt is választott, mivel Toró T. Tibor korábbi elnök negyedéves mandátuma lejárt. Az aradi Szabadság-szobor ügyét illetően Tőkés László megállapította: a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti megállapodás előírja nemcsak az aradi emlékmű visszaállítását, de a Babes-Bolyai Tudományegyetemen az önálló magyar karok létrehozását is. "Látnivaló, hogy e minimális érdekeinket sem tudja érvényesíteni az opportunista, elvtelenül egyezkedő RMDSZ-vezetőség" - mondta a püspök, aki szerint a magyarságnak bizonyos kérdésekben nem szabad megalkudnia. Székelyföld esetében területi autonómiáról beszélünk, a Partiumban egyértelműen a személyi elvű autonómia érvényesíthető. A püspök megfogalmazása szerint a román és a magyar sajtó "egyaránt mostohán bánik" a mozgalommal, az RMDSZ pedig "lejárató propagandát" folytat. A mostani találkozót a legutóbbi összejövetelhez képest jóval kisebb érdeklődés övezte: míg Sepsiszentgyörgyön annak idején hétszáz résztvevő jelent meg, Szilágysomlyón mindössze kétszázan gyűltek össze. Tőkés László szerint most azért voltak a szokásosnál kevesebben, mert a szövetség hivatalos vezetése megfélemlítette a mozgalommal szimpatizálókat. Sárközi Zoltán, a Nagyváradi Polgári Egyesület elnöke a fórumon bejelentette: a szatmárnémeti polgári egyesülethez hasonlóan saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. /Borbély Tamás: Lankad a fórummozgalom iránti érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ A szilágysomlyói fórum résztvevői azt javasolják a romániai magyarságnak, hogy az alkotmánymódosításról okt. 19-re hirdetett népszavazáson voksoljanak nemmel. Erre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete tett javaslatot a fórumnak. Tőkés László püspök leszögezte: "Az erdélyi magyarság Trianon óta soha nem fogadta el Románia nemzetállami meghatározását. A mostani igen szavazat áttételesen ezt jelentené". Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő hozzátette: "Az igen szavazattal ráadásul lehetőséget adnánk a kormánypártnak arra, hogy úgy tüntesse fel: az erdélyi magyarság elfogadta az alkotmányt, és benne a nemzetállami meghatározást. Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke épp a Krónikának nyilatkozva már a parlamenti szavazást is így állította be."Sárközi Zoltán, a Bihar Megyei Polgári Egyesület elnöke kijelentette, egyesülete mindenképpen jelölteket állít a közelgő helyhatósági választásokon. Tőkés András a bejegyzés alatt álló Maros Megyei Polgári Mozgalom nevében jelentette ki: jelöltjeik a Magyar Polgári Szövetség színeiben mérkőznek meg az RMDSZ-szel az önkormányzati tisztségekért. /Gazda Árpád: Nemet javasolnak az alkotmány népszavazásán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./2003. szeptember 22.
Székelyudvarhelyen a fotósként ismert Bihari Lóránt a tulajdonában lévő kocsmában beszélgetett az általa szervezett I. Székelyudvarhelyi Kamarazenei Fesztiválról. A négynapos fesztivál szept. 20-án ért véget. A G. Egyesületet idén márciusban hozta létre Asztalos Barna barátjával, a fesztivál az első jelentősebb programjuk. Ide sorolhatók a G. Cafféban és a G. pubban időnként rendezett kiállítások is. A kávézóban jelenleg Lakatos Gabriella grafikus-fotóművész munkái tekinthetők meg. /Zilahi Imre: Kocsmai kvartett. Interjú Bihari Lóránt zeneifesztivál-szervezővel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./