udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6089
találat
lapozás: 1-30 ... 5821-5850 | 5851-5880 | 5881-5910 ... 6061-6089
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. december 15.
Vajdahunyadon a Corvin Savaria Társaság magyar nyelvű rádióadást indított a helyi Color Rádióban. A heti másfél órás műsoridőben vallásos, művelődési, gyermek- és ifjúsági műsorok kapnak helyet. Az adás Vajdahunyadon, Csernakeresztúron és Hosdáton hallható. /Magyar rádióadás Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./2003. december 15.
Dec. 14-én Kolozsváron a Györkös-Mányi Albert Emlékházban tartotta meg az V. Honismereti Napot a Kőváry László Honismereti Kör. Az idei témáját az erdélyi várak szolgáltatták. Bevezetőként, Várépítészet Erdélyben címmel Starmüller Géza művészettörténész előadásában hangzott el. Ezután a honismereti kör fiataljai következtek, majd bemutatták a kör frissen beindított kiadványát, a Honismereti Híradót. /Ö. I. B.: V. Honismereti Nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./2003. december 15.
Dec. 14-én a frissen bemutatott Huszka-operettel adóztak a Kolozsvári Magyar Opera fennállása 55 évfordulójának. Az előadás kezdete előtt Simon Gábor igazgató felidézte az 55 évvel ezelőtti első előadást, amikor Kodály Zoltán: Háry János című daljátékát adták elő, amelyen jelen volt Románia akkori miniszterelnöke, dr. Groza Péter. Dr. Kötő József a Kolozsvár Társaság nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Kolozsvár magyarsága alig félháznyi közönséggel tisztelgett az esemény előtt. /Hintós Diana: 55 éves fennállását ünnepelte a Kolozsvári Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./2003. december 15.
Dec. 12-én megnyít Déván Makkai János kolozsvári képzőművész tárlata. Makkai János /sz. Dés, 1944/ gyermek- és ifjúkorát a zsil-völgyi Petrozsényban töltötte. A petrozsényi bányamérnöki főiskola elvégzése után Kolozsvárra került, ahol Györkös Mányi Albert biztatására elkezdett festeni. 1987-ben a Korunk Galériában volt az első tárlata, melyet számos erdélyi, majd 1993-ban budapesti kiállítása követett. Most először jelentekezett rajzaival. Makkai Jánosnak kialakultak a kedvenc motívumai: a boglya, a fa, az erdő és a templom. /Gáspár-Barra Réka: Makkai János kolozsvári képzőművész tárlata Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./2003. december 15.
Kevésbé ismert lapokban tallózott a napilap munkatársa. Ezek a lapok: Források (a Borszékért Alapítvány közérdekű lapja), Heti Tükör (zilahi független lap), Agrárium (információs és ismeretterjesztő mezőgazdasági hetilap) és Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye). /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./2003. december 15.
Továbbra sem maradnak meg sértetlenül a kétnyelvű helységnévtáblák Maroshévízen, olvasható a legfrissebb Új Kelet /Gyergyószentmiklós/ hetilapban. A magyar feliratot egy közelben lakó nacionalista festette le. - A rendőrség és a polgármesteri hivatal miért nem intézkedik, hogy elfogja a tettest?- tette fel a kérdést a cikkíró. /A tettes a közelben lakik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./2003. december 15.
Dec. 12-én Kolozsváron bemutatták a Komp-Press Kiadó az Álló- és mozgóképek. Vázlat az erdélyi főnemességről, valamint a Kisebbségi jog című köteteket. Kovács Kiss Gyöngy az erdélyi arisztokrácia helyzetével foglalkozott könyvében. A Kisebbségi jog című, kétkötetes szakmunka Fábián Gyula - Ötvös Patrícia szerzőpáros munkája. Bakk Miklós politológus úgy értékelte: a kötet vitára bocsátható, bekerülhet a szellemi élet vérkeringésébe. Bakk Miklós kiemelte: a kisebbségi lét problémája tömegeket érint, hiszen egy kimutatás szerint Európában minden hatodik ember valamilyen formában kisebbséghez tartozik. /Sándor Boglárka Ágnes: Arisztokraták és kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./2003. december 15.
Vajda Ferenc harmadik, A magam hangján /Juventus Könyvkiadó, Marosvásárhely/ című verseskötetét mutatták dec. 14-én a Maros megyei Marosmagyaró református templomában. A marosmagyarói születésű, Marosvásárhelyen élő költőről Vincellér Gábor református lelkész beszélt. /Könyvbemutató a havas alján. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./2003. december 16.
A magyar radikálisok a politikumból átléptek a büntetőjog területére", az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásához hasonló megnyilvánulások pedig veszélyes precedenst jelenthetnek - jelentette ki közleményben Emil Boc, a Demokrata Párt kolozsvári szervezetének nevében. A Kolozs megyei DP kéri a hatóságokat, hogy kövessék figyelemmel az olyan akciókat, amelyek keretében szeparatista eszméket hirdetnek és a törvények alapján büntessék az EMNT-ülésén elhangzottakhoz hasonló túlzásokat. - Ez az álláspont kísértetiesen hasonlít a Funaréhoz. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./2003. december 16.
A Nagy-Románia Párt hazaárulással vádolja az alig megszületett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, adta hírül az Ultima Ora című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./2003. december 16.
Tanácsi határozattervezetet terjesztett elő Funar kolozsvári polgármester az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szorgalmazott autonómiatörekvések elítélésére. Funar szerint dec. 13-án a Kolozsvári Magyar Színházban elénekelték a magyar himnuszt, és Nagy-Magyarország zászlaját lengették. Szerinte Tőkés László, az EMNT frissen megválasztott elnöke azt nyilatkozta: az erdélyi magyarság egyetlen alternatívája az országhatárok módosítása. Funar azt állította, hogy az EMNT súlyosan megsérti a román alkotmányt, ezért felszólította a testületet, határozatban ítélje el az EMNT megalakulását, és tegyen feljelentést Románia főügyészénél a vétkesek elítélése érdekében. Máté András RMDSZ-es tanácsos jelezte, javasolni fogja, hogy töröljék a kérdést a napirendről, hiszen a tanácsnak semmi köze nincs ehhez. Szólásszabadság van, bárki bármit kérhet. /(k. o.): Elítélni az autonómia-törekvéseket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2003. december 16.
Románia egységére és stabilitására tör a hétvégén megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amely programjával fegyverhasználatra buzdít - tolmácsolta a kormánypárt álláspontját Bogdan Niculescu Duvaz PSD-alelnök. Mint kifejtette, pártja tájékoztatja az EU fórumait a "rendkívül veszélyes fordulatot vett fejleményekről". Pártja elutasít minden etnikai kritériumok alapján történő autonómiaszerveződést: "Az EMNT vezetői által tett nyilatkozatok rendkívül agresszív és veszélyes megnyilvánulásai a magyar irredentizmusnak." Duvaz szerint nyílt bujtogatás hangzott el a területi szeparatizmus és a kitűzött célok - akár fegyverhasználat útján való - elérésére, amelyet egyes budapesti hivatalosságok is támogatnak. "A magyar irredentizmus tanácsának létrehozása és az ebből az alkalomból elfogadott működési tervek egyenes támadások Románia stabilitására és egységére nézve, kétségen kívül túllépve az alkotmányos előírásokat" - fogalmazott a kormányfő. A PSD felszólította az illetékes államszerveket, hogy azonnal tegyenek meg minden ellenlépést az interetnikai feszültségek megelőzésére. "A PSD úgy véli, hogy Magyarország kormányának is határozottan fel kellene lépnie a revizionista propagandát keltő csoportosulások ellen, amelyek fegyverhasználatra buzdítanak. Az ilyen politikai áramlatok tolerálása Románia és Magyarország európai uniós integrációját is veszélyeztetik" - áll a PSD közleményében. Tőkés Lászlónak az EMNT elnökévé választása a PSD szerint az RMDSZ hitelességének aláaknázására tett kísérlet, és veszélybe sodorja a szövetségnek a román többség és a magyar kisebbség jobb együttélése érdekében tett erőfeszítéseit. A kormányszóvivő szerint Románia nyílt levélben fordul az Országgyűléshez, mivel a magyar politikai elit (itt a Fidesz-re utalt) "megengedhetetlen módon beavatkozik" Romániai politikai életébe. /Ellentámadásba lendült a PSD. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./2003. december 16.
Nem őszinte, nem erdélyi, nem fogalmaz meg alternatívát - így foglalható össze Takács Csaba álláspontja a dec. 13-án megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról /EMNT/. Az RMNT kezdeményezői hangsúlyozták: nem kívánnak az RMDSZ ellenpártjaként indulni a választásokon, hanem olyan nemzetpolitikai testület létrehozását tervezik, amelynek célja nem ellentétes az RMDSZ programjában megfogalmazott célokkal. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: Az EMNT és az RMDSZ közti viszonyt a viszonynélküliség jellemzi, mert szerinte ez a mozgalom nem őszinte. Nyilatkozataival ellentétben az EMNT igenis készül a helyhatósági választásokra. Mivel nem tudják megkérdőjelezni az RMDSZ eredményeit, az erdélyi magyarok számára a legérzékenyebb, legnépszerűbb témával hozakodnak elő, az autonómiával. Dél-Tirol is 34 év után kapta meg ezt a státust. Takács bizonygatta az RMDSZ útjának helyességét. Elkészítettek egy autonómia-tervezetet. Ezeknek a tervezeteknek a vitáját viszont azok akadályozták meg az évek során, akik most számon kérték az RMDSZ-től. Takács szerint az EMNT bölcsője Budapesten van. Ezek a politikai erők megosztják az erdélyi magyarságot, az RMDSZ felszámolását célozzák. Takács ezt Kárpát-medencei kominternnek nevezi. Köszönettel fogadták a státustörvényt, amely tagadhatatlanul a Fidesz-kormány érdeme, de az a határon azért tudott "átjönni", mert az RMDSZ Romániában rendelkezett azzal a politikai súllyal, hogy azt alkalmazhatóvá tegye. A Sapientia is a magyar kormány és az erdélyi magyar történelmi egyházak jó szándékú elképzelései szintjén maradt volna, ha engedélyeztetését az RMDSZ nem viszi-gyűri át a nacionalista román politika obstrukcióin. Takács hangsúlyozta, hogy az EMNT kezdeményezője, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyon szigorú politikai pártként működő szervezet. A más véleményen levő egyházi személyeket folyamatosan kiszorították, mert "politikai meggyőződésük nem esett egybe a Vezér véleményével." /Székely Kriszta: Megosztani a magyarságot, ez az EMNT célja - véli Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2003. december 16.
Helyénvalónak tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozását a Pozsonyban megjelenő Új Szó főszerkesztője, Szilvássy József, aki a szlovákiai magyarok autonómiájának gondolatát is mérlegelve azonosul azzal a felismeréssel, hogy további óvatoskodással, kivárással történelmi esélyt lehet elszalasztani. A lap szerint a brüsszeli aláírással valószínűleg magyar-szlovák vonatkozásban is végre nyugvópontra jut a kedvezménytörvény ügye, kiváltképpen ha Mikulás Dzurinda kormányának két pártja, a kereszténydemokraták (KDH) és a Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDK) képes lesz magyarfóbiáit háttérbe szorítva magára erőszakolni az európai értékrendet. Aláhúzza: az anyaországból érkező anyagi segítség lassíthatja a felvidéki magyarság asszimilációját. Hódi Sándor vajdasági közíró intelmeire hivatkozva kiemelte: a kettős állampolgárság és a státustörvény szorgalmazása önmagában csupán pótcselekvés, a jelentősége csak akkor domborodhatna ki, ha kellő fundamentumra, nevezetesen az autonómiára épülne. Mint emlékeztet: "Az Európa Tanács és a strasbourgi közgyűlés júniusi állásfoglalása szerint a területi és a kulturális autonómia különböző formái hozzásegítenek az adott államon belüli feszültségek fokozatos feloldásához." Ha a Nastase-kabinet erőszakos, netán rendőrállami módszerekkel igyekszik elfojtani az erdélyi magyarság törekvéseit, akkor Románia négy év múlva esélyes uniós csatlakozása el is tolódhat. A szlovákiai magyarok helyzetét mérlegelve így fogalmazott: "Sokkal nagyobb figyelemmel kellene követnünk a romániai és a vajdasági történéseket, mert a szlovákiai magyar politikusoknak nincs semmi okuk a kincstári önelégültségre. /Üdvözlik az EMNT megalakítását. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./2003. december 16.
A magyar és a román rendőrség együttműködéséről írt alá dec. 15-én Budapesten jegyzőkönyvet Salgó László országos rendőrfőkapitány és Dumitru Sorescu, a román rendőrség országos parancsnoka. A jegyzőkönyv értelmében a román rendőrök a kábítószer-kereskedelem elleni harcról, a sportrendezvények rendőri biztosításáról, valamint a tanúvédelemről tájékozódnak majd Magyarországon, a magyar rendőrség képviselői Romániában a gazdasági és pénzügyi bűnözésről, a pénzmosás elleni küzdelemről, a terrorelhárító szolgálatok tevékenységéről, a szervezett kábítószer-bűnözés elleni fellépésről, valamint a fedett nyomozásról cserélnek tapasztalatot - közölte Salgó László. Dumitru Sorescu emlékeztetett, hogy a két kormány 1997- ben írt alá egyezményt a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az illegális kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben való együttműködésről. A most aláírt jegyzőkönyv a két rendőrség közös tevékenysége során eddig összegyűjtött tapasztalatokat összegzi és meghatározza a következő két esztendő feladatait. /Együttműködik a magyar és a román rendőrség. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./2003. december 16.
A szakma és az RMDSZ tervei szerint az erdélyi magyar televízió kereskedelmi jellegű lesz. A tévét alapítvány és kft működteti majd, de mindezek elfogadásához szükség van Budapest rábólintására is - tájékoztatott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Több nem hivatalos megbeszélést tartottak, egyrészt a szakma és az RMDSZ, másrészt közte és a magyar kormány képviselői között. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elmondta, hogy a MÚRE által működtetett, Krenner Miklósról, a két világháború közötti erdélyi magyar újságíró szignójáról elnevezett Spectator Alapítvány a televízió lehetséges központjaként felajánlotta a kolozsvári Rákóczi úton lévő Sajtóházat a körülötte lévő 1500 négyzetméteres területtel együtt. A Romániai Református Egyház Zsinati Állandó Tanácsa javasolta, hogy a romániai magyar történelmi egyházak, a civil és a politikai szférával együtt azonos mértékben, meghatározó szerepet kapjanak a televízióállomás működtetésében. Ennek elérése érdekében a református egyház előzetes konzultációt tart az erdélyi egyházakkal. A Tőkés László és Pap Géza református püspökök által aláírt nyilatkozat megjegyezte, hogy amennyiben a civil, egyházi és politikai hármas pilléren nyugvó rendszer megbomlik, minden nemes szándék ellenére a televízió az erdélyi magyarság újabb megosztásához vezetne. /Borbély Tamás: Kereskedelmi televíziónk is lesz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2003. december 16.
A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) támogatja a megbékélés parkjának létrehozását Aradon, amelyben helyet kapna a Szabadság-szobor és egy, az 1848-as román forradalmároknak emléket állító szoborcsoport, jelentette ki Ion Solcanu, a kormánypárt alelnöke. "Megoldást kell találnunk az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban, de nem úgy, ahogy ők akarják" - mondta Solcanu. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: a szövetség akkor veszi figyelembe a 2004-es RMDSZ-SZDP megállapodás lehetőségét, amikor rendeződik a Szabadság-szobor ügye. /Megbékélési park SZDP-módra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2003. december 16.
December közepéről a hónap végére tolták ki a Szabadság-szobor helyzetének rendezésére kiszabott határidőt - nyilatkozta Király András. Az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szerint a szoborcsoport visszaállításához szükséges térrendezési tervet idén el kell készíteni. /Gujdár Gabriella: Szabadság-szobor: év végi határidő. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./2003. december 16.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) dec. 13-i ülésén határozattervezetet fogadott el a 2004-es helyhatósági választások előkészítéséről. Ennek tartalmáról Nagy Zsolt önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök számolt be. A jelöltek rangsorolásában az RMDSZ öt alapelvet tart irányadónak: az egységes képviseletet, nyitottságot, esélyegyenlőséget, szakmaiságot és a fiatalítást. Az RMDSZ megyei szervezetei határozzák majd el, hogy álló- vagy mozgóurnás előválasztások útján, avagy küldöttgyűlés keretében választják meg az önkormányzati képviselőket. Azok is indulhatnak RMDSZ-színekben, akik korábban függetlenként vagy más párt képviselőiként vettek részt az önkormányzati választásokon. Az RMDSZ-tagság összeférhetetlen egyéb politikai szervezeti tagsággal. /P. A. M.: Esélyegyenlőség a helyhatósági választásokon. Interjú Nagy Zsolt önkormányzati ügyvezető alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2003. december 16.
A magyar egyházak és az RMDSZ a tanügyi törvény módosítására tesznek javaslatot.Kötő József, az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályának vezetője nemrég Kolozsváron egyeztetett a történelmi magyar egyházak képviselőivel a tanügyi törvénynek a felekezeti oktatásra vonatkozó módosításairól. "Az oktatási törvényben rögzíteni kell az államilag elismert felekezetek intézményalapítási jogát, ezek állami finanszírozását, valamint a felekezeti oktatásnak az állami szerkezetbe való illeszkedésének módját" - közölte Kötő József. Rendkívül bonyodalmasnak ítélte a törvénymódosítás folyamatát. "Döntő szerepe lehet ebben az ortodox egyháznak, és természetesen a kormánypártnak is, akikkel egyeztetéseket kell majd folytatni" - vélekedett Kötő. Valamennyi püspökség megfelelőnek találja az elveket, de javítana a javaslatcsomagon. A 2004/2005-ös tanév beiskolázási tervére vonatkozó módszertanban továbbra is olyan előírás szerepel, hogy a felekezeti oktatáson csak teológiai képzés értendő. Bihar megyében például magyar nyelven a római katolikus és a református, román nyelven pedig az ortodox, a görög katolikus, a baptista és a pünkösdista egyház működtet felekezeti iskolát, illetve osztályokat. A világi iskolák mellett azonban eddig csak a belényesi ortodox iskola kapta meg a minisztérium által is megígért, az ország valamennyi iskolájának kijáró 25 számítógépet. A nagyváradi Szent László Gimnázium igazgatója, Zalder Éva úgy tudja, a nekik, valamint a többi felekezeti iskolának járó gépeket másutt szerelték fel. /Benkő Levente: Alkotmány van, törvény kell a felekezeti oktatáshoz. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./