udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6288
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 6271-6288
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. január 16.
A Szász Jenő polgármester vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány közel 40 millió forintot kapott két évvel ezelőtt az Illyés Közalapítványtól, egy civil központ létrehozására, illetve ingatlanvásárlásra. A Szász Jenő polgármester vezette Székelyudvarhelyért Alapítványtól most visszakérik a már elköltött összeget. A hivatalos indoklás szerint azért, mert az elszámolás ellenére a pályázati célt nem sikerült megvalósítani. A nagybányai Németh László Iskola Alapítványnak 6 millió forintot hagytak jóvá egy nagybányai magyar nyelvű napilap indítására. A Bányavidéki Új Szó munkatársa megjegyezte: szeretném látni, hogy a Németh László Alapítványtól visszakérik a 6 millió forintot, a pályázati cél meg nem valósulása miatt. Merthogy napilap biztos nem lesz belőle, nem is annak szánták. Az RMDSZ saját magának vásárol ajándékba médiafórumot, pazarol el szórványvidéken értékes lejmilliárdokat, olvasható a lapban. /(dl): Bizalomgeseft. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 16./2004. január 16.
A Tilos Rádióban gyalázkodóan beszélt egy magáról megfeledkezett bemondó, ezért azután Budapesten 2004 januárjában „nem zsidót, csak zsidó – akarom mondani már csak izraeli – zászlót égetnek.” – írta Sebestyén Mihály. Erdély nem maradt ment a magyarországi pártcsatározásoktól és megosztásoktól, és bejött „importként a magyarországi antiszemitizmus.” Vannak ilyenek és olyanok, „mint egy igazi, nagy nemzetben, hiszen a Kövér Lászlók, akik a nemzet tudatalattijában zaccosodó (ócska) nézeteket szokták kifejezni, megjelentek, működnek, fáradságot nem ismerve, ahol csak lehet.” A karácsony ma mindenkié, hangoztatja folyton a média. Sebestyén Mihály hozzátette: „Egyeseket mégis ingerel. Főleg olyanokat, akik azt hiszik, hogy a demokrácia és szólásszabadság a tolerancia semmibevételét is megengedi.” Sebestyén szerint túl nagy volt az ellenzajongás, hiszen a Tilos Rádió egy a sok magyar rádió közül. /Sebestyén Mihály: Zászlóégetés ellen való. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./2004. január 16.
A Hargita Megyei Kulturális Központ 2003. évi tevékenységét foglalta össze Karda Emese igazgatónő. Januárban az ő szervezésükben mutatta be a nagyváradi Partium Színpad Antoine de Saint-Éxupéry A kis herceg című meséjének színpadi változatát. A hagyományos farsangbúcsúztatót Gyergyóditróban tartották. Ők szervezték az Anyám fekete rózsa vers- és prózamondó verseny romániai elődöntőjét és a döntőre való kiutazást. Székelyudvarhelyen került sor a XI. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra. Hagyománnyá vált az Orbán Balázs szemével elnevezésű fotótábor megszervezése, melyet tavaly Borszéken és környékén tartottak. A tábor anyagából állították össze a Barangolások című albumot. Szeptemberben tartották Gyimesfelsőlokon a Tatros Forrásánál Csángófesztivált. A fontosabb rendezvények közé tartozik még a kulturális szakemberek csíkszeredai vitafóruma és az 1990 utáni helytörténeti kiadványokról tartott V. társadalomtudományi konferencia. A KAM-mal közösen egy, négy megyére (Hargita, Kovászna, Maros és Brassó) kiterjedő kutatást végeznek a felnőttképzés szükségességéről. Negyedévente kiadták a Kulturális Figyelőt. Idén 44 szakrendezvényt terveznek. Szeretnék visszaállítani a Régizene Fesztivál régi rangját, hangulatát. A megye három színházának és népi együttesének egy-egy előadását tervezik hátrányos helyzetű településeken. /Takács Éva: Szerteágazó tevékenység. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./2004. január 16.
A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) keretén belül működő Kőrösi Csoma Sándor Keletkutató Központ tudomány-népszerűsítő előadás-sorozatának január 15-én Gazda József közíró volt az előadója. A Keletet nemegyszer beutazó kovásznai pedagógus a magyarság és Ázsia népei témakörben tartott előadást. Gazda József, aki a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületet vezeti Kovásznán, az előadás végén Emlékek Ázsiája című könyvét dedikálta. /Emlékek Ázsiából. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./2004. január 16.
Kallós Zoltán fontosnak tartja a Világszárnya című, moldvai magyar népmeséket tartalmazó kötetének megjelenését. Moldvai meséskönyv nemigen jelent meg. A népmese kihalófélben levő műfaj. Itt még lehet gyűjteni, de már a huszonnegyedik órában vagyunk. Most megjelent gyűjtését 1956 és 1964 között készítette. Volt egy olyan időszak, amikor Moldvába több mint tíz évig nem lehetett bemenni. Akkor épp azok az emberek haltak el, akik a legtöbb ilyen értéket hordozták magukban, állapította meg. Kallós Zoltán gimnazista korában szülőfalujában, a mezőségi Válaszúton kezdett gyűjteni, és kiderült, hogy a magyar hangszeres népzenének legszebb változatai maradtak meg a Mezőségen. Erdélyben megőrizték és tovább éltették azt a tradíciót, amely a magyar királyi udvarokban élt. Ezért van az, hogy itt a legszebb a magyar hangszeres népzene, főleg a Mezőségen. Kallósnak gyermekkori álma volt egy múzeum létrehozása. Ez most megvalósult Válaszúton, egyelőre négy helyiség van berendezve. Kallós zenei anyaga letétben van a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjánál, ez tízezernél több dallamot jelent. /Csomafáy Ferenc: A lankadatlan népzenekutató meséli. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./2004. január 16.
K. Kovács András népművész /sz. Korond, 1947/ Székelyudvarhelyen él, tagja a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségnek. Három verseskötete, egy regénye, egy monográfiája, valamint egy sporttörténeti kiadványa jelent meg. Kiállításai voltak Székelykeresztúron, Csíkszeredában, Parajdon stb. 1980-tól kezdődően foglalkozik szalmamegmunkálással. Székelyudvarhelyen egyéni tárlattal először most jelentkezett, január 13-án nyitották meg kiállítását. Tematikája a népművészeti és egyéb közismert, más népek képzeletvilágából vett motívumok – kapuk, kopjafák, udvarok, házak, virágok. /Fekete B. Zoltán: Szalmavilág képekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 16./2004. január 16.
Aradon az Irodalmi Jelen Könyvek legújabb kötetét veheti kézbe az olvasó. Karmazsin Ferenc Kovács János és a többiek c. műve a Szovjetunióba történt deportálásról szól. Az ártatlan áldozatok fiatalemberek, akik átélik az elhurcoltatás, a munkatábor szörnyűségeit. A szerző saját emlékeit írta meg. /A legújabb IJK-könyv. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./2004. január 16.
Megjelent Madar Ilona újabb könyve: Sóvidék földművelése /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Két évtizeddel ezelőtt zárta le a szerző a gyűjtött anyag feldolgozását. A gyűjtés idején a hagyományos gazdálkodásnak olyan jelenségeit, formáit örökíthette meg a szerző, amelyeket talán ma már nem lehetne lencsevégre kapni (pl. sarlós aratás). Gazdaregulákat, szokásleírásokat is találunk a könyvben. /P. B. Á.: Madar Ilona a Sóvidék földműveléséről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 16./2004. január 16.
Kiss Bitay Éva Kinek milyen a világ /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2003/ című könyve az állatvilág rejtelmeibe vezeti be olvasóit. /Ajtay Ferenc: Fiatalok könyvespolcára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./2004. január 17.
- Nem érdemelnek kommentárt Tőkés László és Csapó József abszurd kijelentései, miszerint Románia EU-csatlakozását Székelyföld autonómiájának feltételéhez kellene kötni – kommentálta az EMNT, illetve az SZNT elnökének kijelentéseit Vasile Puscas, Románia EU-főtárgyalója, SZDP-képviselő. – Az EU-hoz Románia egésze csatlakozik majd, nem egy kisebbség, egy megye, vagy egy tartomány. Az EU tagja lesz az egész ország valamennyi állampolgárával együtt, függetlenül vallási, etnikai vagy politikai hovatartozásától. /Puscas: Abszurd Tőkés és Csapó elképzelése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2004. január 17.
Az RMDSZ keresztbe fog tenni mindenkinek, aki ellene dolgozik, rontja az RMDSZ esélyeit és rosszat akar tenni a magyarságnak, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a január 16-i sajtótájékoztatón, azután, hogy Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ ügyvezető elnöksége. Elemezték a 2003-as évet és kijelölték 2004 prioritásait. Kijelölték az önkormányzati választások kampánystábját. Kampányfőnök Nagy Zsolt ügyvezető alelnök. Markó szerint a módosított helyhatósági törvény elfogadható az RMDSZ számára, bár az egyfordulós polgármester-választásról szóló javaslatát nem fogadták el. Markó hajlandó tárgyalni Tőkés Lászlóval, de csak az RMDSZ keretében, püspökként, vagy a civil társadalom képviselőjeként, nem abban a minőségében, amit most képvisel. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ, úgymond, keresztbe tesz- e majd a székely meg magyar tanácsoknak, kijelentette: az RMDSZ mindenkinek keresztbe tesz, aki rosszat akar tenni az erdélyi magyarságnak. /Mózes Edith: Markó Béla: Az RMDSZ keresztbe fog tenni mindenkinek, aki ártani akar a magyarságnak. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./2004. január 17.
Kovács László pártelnök-külügyminiszter január 15-én a Magyar ATV-ben elutasította a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács részvételét a közeljövőben sorra kerülő budapesti MÁÉRT-értekezleten. A Tőkés László püspök vezette ,,erdélyi autonómiásokat” mint legitimációval nem rendelkező csoportosulásnak, RMDSZ-egységmegbontónak mondta. Kovács László figyelmen kívül hagyta azt, hogy az alkotmányban továbbra is szerepel az egységes román nemzetállam fogalma, amelyet – valahányszor valaki autonómiát emleget – a román politikai elit az alkotmányra szavazó magyarok orra alá dörgöl, emelte ki cikkében Sylvester Lajos, aki az SZDSZ-es Bauer Tamást idézte: ,,az RMDSZ pedig, Tőkés Lászlóékkal szemben, eltökélt támogatója volt annak a román alkotmánymódosításnak, amely, miközben fontos kisebbségi jogokat garantál, nem változtat Románia nemzetállami meghatározásán...” /Sylvester Lajos: Az autonómia szögletes kerekasztala. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./2004. január 17.
Kónya–Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta, a helyhatósági választásokon legalább azt kellene elérni, amit 2000-ben sikerült. Amennyiben az egyfordulós polgármesteri választás érvénybe lép, az Kolozsváron rosszul sülhet el, nincs olyan választói háttér, hogy egy fordulóból sikerüljön bejuttatni magyar támogatottságú polgármestert. Alapvető fontosságú, hogy a kisebbségi kollektív jogok ügye benne legyen az európai alkotmányban. Kolozs megyében RMDSZ-szempontból politikai stabilitás van, a választásokon nem lesz belső magyar versenytársuk. /Csomafáy Ferenc: Autonómiát – európai jogi pillérre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./2004. január 17.
A Kolozsvári Rádió a világhálón is megtalálható, a www.radiocluj.ro című weboldalon a magyar változata is olvasható. A naponta elhangzó hírek írott változatban is megjelennek. Orbán Katalin, a magyar adás főszerkesztője elmondta, hogy a magyar nyelvű oldal is a román változat mintájára készült. Még dolgoznak rajta, mivel a magyar karakterek nem minden esetben találhatók meg a szövegben. /B. T.: Interneten a Kolozsvári Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2004. január 17.
Elhelyezték a kétnyelvű helységnévtáblát a 21–22 százalékában magyarok lakta Aranyosgerend határában is. Másfél éve rendelték meg a kétnyelvű helységnévtáblákat Aranyosgerendre. Korábban elhelyeztek kétnyelvű helységnévtáblát Aranyosgerenden, de azok nem feleltek meg a szabványoknak. /(ke): Kétnyelvű helységnévtábla Aranyosgerenden is. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2004. január 17.
Felvinc Torda és Tövis között elhelyezkedő kis Fehér megyei település. Valamikor teljes egészében magyarok lakták, akárcsak a hozzátartozó öt falut. Ezek a települések mára szinte egészen elvesztették magyar jellegüket. Felvincen a magyarok arányszáma húsz százalék körül van. Az Avram Iancu Iskolában a több mint 200 tanulóból kevesebb mint két tucat jár a magyar tagozatra: az összevont I–IV. osztályban tizenhárman, ötödikben öten, hatodikban négyen vannak míg a hetedik osztályban mindössze egyetlen gyermek van. Magyar nyolcadik osztály most nincs. Jelenleg összesen 11 felvinci magyar gyermek ingázik naponta Nagyenyedre. /Ladányi Emese Kinga: Az eltűnt felvinci nyolcadik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2004. január 17.
Gyergyószentmiklóson sikeres új évi táncházat szervezett a Művelődési Központ. A központ kéthetente szervez táncházat. Január 15-től a központ olvasókört is indít gyermekeknek és felnőtteknek. /Művelődési programok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./2004. január 17.
A Kolozsvárról elszármazott Banner Zoltán művészettörténész közel tizenöt éve áttelepedett Magyarországra, Békéscsabára, de változatlanul figyelemmel követi a mai erdélyi művészet alakulását. A monográfia- és tanulmányírás mellett művésztáborok esetében a gyűjtemények "születését" és gondozását és a nyilvánosság elé tárás biztosítását követi. Rendszeres látogatója a homoródszentmártoni, gyergyószárhegyi, a Kézdivásárhely melletti és a zsoboki tábornak. Az erdélyi magyar művészetnek nincs múzeuma, ezért megnő a kisebb gyűjtemények jelentősége, amelyek ezekben a táborokban születnek. Az elmúlt tizenöt év nagy változásokat hozott az erdélyi magyar képzőművészeti életben. Kihalt a klasszikusok nemzedéke: Nagy Albert, Szervátiusz Jenő, Erdős Imre Pál és Bordy András. Mások eltávoztak, úgy mint Tóth László, a képzőművészeti főiskola utolsó magyar tanszékvezetője, vagy Pallós Jutta. Vége annak az állami dotációnak, aminek azonban nagyon nagy ára volt: ideológiai, szellemi, erkölcsi kompromisszum. A képzőművészetben is megindul a polarizáció: a szűk hozzáértők, az elit köre és az alacsony műveltségű nagy tömeg. A művész ebben a helyzetben meg kell hogy találja a modus vivendit, az egyensúlyt. Banner Zoltán ötven éve a művészet krónikása Erdélyben, mindig igyekezett összképet alkotni a kortárs erdélyi művészetről. /Hintós Diana: Mindörökké az erdélyi művészet vonzásában. Beszélgetés Banner Zoltán művészettörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2004. január 17.
A Nagybánya-kultusz legújabb bizonyítéka s a témában megjelent kötetek méltó társa a Thorma János Múzeum és a Halasi Múzeum Alapítvány gondozásában 2003-ban, Kiskunhalason napvilágot látott Thorma János-kötet (szerkesztette Szakál Aurél, együttműködő munkatársak, Boros Judit és Szűcs György). A tanulmánygyűjtemény a festő születésének 130. évfordulójára, 2000-ben, a szülővárosában rendezett tudományos konferencia anyagát tartalmazza. /Németh Júlia: Thorma-tanulmányok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2004. január 17.
K. Bardóczy Magdolna (1944–2003) keramikust tehetségkutató akción Nagy Pál tanár fedezte fel. Porcelán- és fajansztárgyaira festette, stilizált formáit. Számára a kihívást a harmóniakeresés, a művész és a befogadó közötti békés párbeszéd megteremtése jelentette. Elhatalmasodó betegsége a táblakép felé irányította. Országos hírű rajzversenyeket és művészeti tárgyismereti vetélkedőt szervezett kisdiákok számára Sepsiszentgyörgyön abban a képtárban, ahol most emlékkiállítása áll. /Vargha Mihály: K. Bardóczy Magdolna emlékkiállítása a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./