udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6288 találat lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 6271-6288 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. január 24.

Hajdú-Bihar megye kilép a Kárpátok Eurorégióból, mert az eurorégiós tagság a drága tagdíj ellenére nem járt érdemi hozadékkal a megye számára, ugyanis a szervezet nagysága miatt nem alkalmas uniós pályázatok elnyerésére, és nem rendelkezik érdemi pályázati forrásokkal. /Hajdú-Bihar kilép a Kárpátok Eurorégióból. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2004. január 24.

Csató Béla főesperes nyitotta meg január 23-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban a harmadik alkalommal megszervezett Kereszténység és közélet tanulmányi napokat, amelynek célja Európa és az erdélyi magyarság kapcsolatának vizsgálata a keresztény értékek jegyében. A Deus Providebit Ház, a budapesti Justita et Pax Bizottság, a Márton Áron Társaság valamint az RMDSZ szervezésében zajló rendezvényen az együttgondolkodás fontosságát hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /(bodolai): Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

2004. január 24.

Megegyezés született a pártok között arról, hogy a helyhatósági választásokon – a parlamenti választásokhoz hasonlóan – bevezetik az 5 százalékos bejutási küszöböt. Eszerint a pártok akkor szerezhetnek mandátumokat az önkormányzatokban, ha a megyei, illetve tanácsosi listájukra leadott szavazatok száma eléri az érvényes szavazatok 5 százalékát. Ez – a számítások szerint – azokban a megyékben, településeken okozhat gondot az RMDSZ-nek, ahol a tanácsok 20-nál több tagúak, a magyarok aránya pedig 5 százalék körül mozog. Kolozsváron az RMDSZ-t ez a veszély nem fenyegeti sem a megyei, sem a városi tanácsban. Kolozs megye lakosságának 17,4 százaléka magyar nemzetiségű. Ha ez az arány visszatükröződik a leadott érvényes szavazatokban, az RMDSZ megkaphatja a 9 mandátumot a 45 tagú megyei, illetve a 7 mandátumot a 31 tagú városi tanácsban. A Kolozsvárnál kisebb városokban, Désen (a magyar lakosság aránya 14,1 százalék), Tordán, (10,1 százalék), Bánffyhunyadon (33 százalék), Aranyosgyéresen (8,2 százalék), és Szamosújváron (17 százalék) a kötelező öt százalék szintén nem csorbítja a képviseletet. Vida Gyula képviselő szerint a bejutási küszöb bevezetése csak nagyon kis mértékben érinti a Szilágy megyei magyarságot is. Beszterce-Naszód megyében a 36 tagú megyei tanácsot a lakosság számának csökkenésével arányosan 31 tagúra faragták. Eddig 2 tanácsosa volt a megye 5,8 százalékos magyarságának. Szilágyi János RMDSZ elnök szerint, ha a magyarok körében a részvétel több mint 60 százalékos, akár 3 mandátumot is megkaphatnak. Ami Beszterce tanácsát illeti – a városban a magyarok 6,4 százalékban vannak jelen – a 2000-es helyhatósági választásokon egyetlen RMDSZ-es tanácsos sem nyert mandátumot. A megyei elnök csupán 2 községet, Komlódot és Orosfáját említette a bejutási küszöb biztos vesztesei között. Fehér megyében a magyar lakosság számaránya 5,4 százalék, 2000-ben 2 RMDSZ-es megyei tanácsos nyert mandátumot. Az 5 százalékos bejutási küszöb bevezetésével Fehér megye magyarsága mindenképpen búcsút vehet két megyei tanácsosi helyétől. Ami a városokat illeti: Gyulafehérváron és Tövisen már 2000-ben sem sikerült mandátumot szerezni a helyi tanácsban, Nagyenyeden, ahol a magyarok számaránya 16,5 százalék, a jelek szerint megmaradhat a 4 mandátum a helyi tanácsban. /Székely Kriszta: Buktató-e a bejutási küszöb? Csökkenhet a szórványmagyarság képviselete az önkormányzatokban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2004. január 24.

Nyolc Szatmár megyei település képviseltette magát a polgári egyesületek január 23-i szatmárnémeti közgyűlésén. Elhatározták, hogy a helyhatósági választáson való részvétel érdekében egyesülnek az országosan bejegyzett Polgári Szövetséggel, megkezdik a választási program kidolgozását, illetve hozzáfognak a márciusra tervezett Történelmi Főutca című műsor megszervezéséhez. Februárban megnevezik a megyében az egyesület által állítandó összes polgármesterjelöltet. Pécsi Ferenc, a Szatmári Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke az utóbbi hónapokban lezajlott, az egyesület életét is érintő eseményeket vázolta fel: december 13–án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd ez év január 9-én összeült az ott megválasztott Állandó Bizottság. Kádár Ferenc nagykárolyi egyesületi elnök szerint minden olyan településen meg kell méretkezni, ahol szövetségi jelölt is van. Számítanak a Német Demokrata Fórum támogatására is. /Princz Csaba: A nyilvánosság elé lépett a polgári oldal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 24./

2004. január 24.

Pavel Todoran, a marosvásárhelyi SZDP szervezet elnöke bejelentette, hogy Maros megyében sem köt egyezményt 2004-re vonatkozóan a kormánypárt és az RMDSZ helyi szervezete. Úgy vélik, hogy az eddigi protokollumokban lefektetett megállapodásoknak a több mint kilencven százaléka teljesült. Elmondta még, hogy továbbra is Dorin Florea jelenlegi, független polgármester-jelöltet támogatják. /(Máthé Éva): Nem lesz protokollum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2004. január 24.

Tudományos ülésszakkal és operett-előadással ünnepelték január 23-án Nagyváradon a magyar kultúra napját. A Nagyvárad mint regionális kulturális központ témájú szimpóziumot tartották meg, majd a debreceni Csokonai Színház társulata a Mese az operettről (100 éves a magyar operett) című műsort mutatta be. Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat, amelyeket a Bihar megyei RMDSZ ítél oda. Emlékplakettet idén Varadinum Alapítvány-elnök minőségében Biró Rozália alpolgármester, a Kiss Stúdió, valamint Jakabovits Márta képzőművész kapott. Díszoklevéllel a nagyvárad-velencei római katolikus művelődési házat, a micskei Görböc néptánccsoportot és Benedek Árpád néptáncoktatót jutalmazták. Életműdíjat első alkalommal ítéltek oda, ezt Sz. Diósszilágyi Ibolya író és Csák Kálmán biológus, múzeumszervező kapta. Az előadáson részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul is. /P. Z.: Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2004. január 24.

Január 23-án ünnepelte Szatmárnémetiben a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont "új épületbe" költözését, az eseményen jelen volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Ádámkó István iskolaigazgató rövid történeti áttekintést tett: felidézte az iskola indulását, 1991–ben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban kapott helyet a felekezeti iskola, majd 1994–ben új épületbe költözött, ekkor vette fel Hám János szatmári püspök nevét. Az iskolának 323 diákja van, a líceumi osztályok mellett gimnáziumi ötödik–nyolcadik osztály is működik, a tanári kar pedig 20 pedagógusból áll. "Örülök, hogy ez az év is jól kezdődik" – indította felszólalását Schönberger Jenő megyés püspök. Azzal, hogy a római katolikus iskola a püspökség melletti épületrészbe került, Reizer Pál püspök álma vált valóra. /(anikó): Az új épületbe költözést ünnepelte meg a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 24./

2004. január 24.

A magyarországi Piricse évek óta jó kapcsolatot ápol Piskolttal, most esély van arra, hogy más községek is együttműködjenek egy egyesületen belül. A tervek szerint a Dél–Nyírségi Határmenti Egyesület Romániából Piskoltot, Szaniszlót és Csomaközt, míg Magyarországról Penészleket, Nyírbélteket, Piricsét, Encsencset, Nyírömbölyt és Nyírlúgost foglalná magába. Január 14–én egy hattagú romániai küldöttség tett látogatást a fentebb említett magyarországi községekben, a következő hetekben a magyarországiak viszontlátogatása várható. /Simon Levente: Határ menti egyesület létrehozásán ügyködnek a piskoltiak és a szaniszlóiak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 24./

2004. január 24.

Január 22-én Bukarestben, a Magyar Kulturális Központban ünnepelték a Magyar Kultúra Napját. Az ünnepséget Beke Mihály, a központ igazgatója nyitotta meg. Az ismert színészházaspár, Anca Pandrea és Iurie Darie adott elő magyar költők műveiből. Ezt követte a kolozsvári fotóművész, Csomafáy Ferenc kiállítása. Beszédében Csomafáy Ferenc elmondta, hogy több évtizede gyűjti a magyar kultúra kiemelkedő személyiségeinek képeit. A kiállításon olyan személyiségek képei tekinthetők meg, mint Bajor Andor, Kós Károly, Szász János, Csiha Kálmán, Márton Áron, Palocsay Zsigmond, Kányádi Sándor. /(Gáspár Hajnal): Szeletek a magyar kultúrából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2004. január 24.

A Magyar Művelődési Intézet /MMI/ 2003. évi tevékenységéről, illetve a 2004. évi főbb tennivalóiról évértékelő-évkezdő megbeszélést tartott január 21-én Budapesten, Corvin téri székházában. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma háttérintézményeként működő, Beke Pál igazgató által vezetett MMI-ben önálló osztály foglalkozik a határon túli magyarokkal, de lényegében szinte minden szakosztály tevékenysége kiterjed valamilyen formában a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségekre. A MMI felhívással fordult „mindenkihez a határon innen és túl", hogy a jövőre megjelenő – Magyar Kultúra Emlékkönyve c. – album összeállításához küldje el azt az egy idézetet (képeslapon, a település fotójával), amely a legfontosabb számára a magyar irodalomból, a magyar szellemiségből. A Budakalászi Találkozókat, azaz a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát eddig 2000, 2001 és 2003-ban szervezték meg, 2002-ben finanszírozási problémák miatt maradt el. Résztvevői a határon túli magyar közművelődési civil szervezetek küldöttei; anyaországi határon túli közművelődést támogató civil szervezetek vezetői; anyaországi állami szervezetek vezetői. Az MMI és a Magyar Kollégium CD ROM-ot adott ki, melynek legfontosabb része a határon túli magyar közművelődési civil szervezetek adatbázisa. Másik kiemelt tevékenysége az osztálynak a képzés. Ezek közül a legfontosabb a székelyudvarhelyi Human Reform Alapítvánnyal 2003. októberében megindult közművelődési szakképzés. /Guther M. Ilona: A kultúra és a politika határmezsgyéjén. A Magyar Művelődési Intézet és a kisebbségi magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2004. január 24.

1068-ban Moldvából rabló besenyősereg rontott Erdélyre. Az Osul nevet viselő besenyővezér martalócai végigdúlták Észak-Erdélyt. Salamon király és a két herceg – Géza és László – serege utolérte és megverte őket Kerlésnél. A kerlési csatáról legenda született. A Szent László által megszabadított kun leányról minden iskolában tanulnak. Kerlésen nem élnek már magyarok, de a közeli Cegőtelke, az 500 lelkes falut kis túlzással a színtiszta magyar települések közé lehetne sorolni, hiszen az itt élő kb. 80 román is jól beszéli a helyi többség nyelvét. A dombon a Kolozsi Tibor által készített emlékmű messze ellátszik a völgyben. 68 lépcsőfok visz lefelé az emlékműtől – 68 adakozónak is emléket állítva, és a csata 1068-ban volt. Cegőtelkén, amióta világ a világ, a magyar gyermekek nem indiánosdit vagy rablópandúrt játszottak, hanem Szent László-csatát. Cegőtelkén 15-20 öregfiú található. A cegőtelki férfiak feltétlenül magyar lányt szeretnének feleségnek. Ilyen meg nemigen van a környéken. És akkor inkább nem nősülnek. Jelenleg az anyakönyv szerint a református gyülekezetben azonos a születési és elhalálozási szám. /Szabó Csaba: Cegőtelke és Osul átka. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2004. január 24.

Január 22-én Kolozsváron, az alsóvárosi RMDSZ-székházban dr. Sándor László Dezső a Zrínyiekről tartott előadást. Az előadó Kolozsváron lassan közismertté válik történelmi előadásaival. /(ke): Zrínyiász a Párizs utcában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2004. január 24.

Az EMKE Maros Megyei Szervezete az erdélyi honvédek tiszteletére második világháborús tárgyi kiállítást rendezett Marosvásárhelyen, az unitárius templom kiállító termében. Berekméri Árpád Róbert történész a marosvásárhelyi református egyházmegyei levéltárban dolgozik, László Márton történésztársával közösen foglalkoznak a második világháborús tárgyak összegyűjtésével. A kiállítási tárgyak száma a tavalyihoz képest megkétszereződött. Egy kilencedik osztályos kisfiú, Benkő József a saját maga gyűjtötte anyagot bocsátotta a rendelkezésükre. A gyűjtemény számára még nincs tárolási hely. /Máthé Éva: Második világháborús emlékek tárháza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2004. január 24.

A Beszterce megyei Bethlen a mezőségi szórvány pereme, ahol a lakosság 17 százaléka magyar. Lassan semmi jel sem utal arra, hogy városkát magyarok is lakják. A 3500 magyar között az értelmiségiek száma alig 35-40-re tehető, s közülük is csak tucatnyian azok, akik tettek, tesznek valamit a magyarságtudat továbbéltetéséért. A 89-es fordulat utáni években felfutott a kisváros magyar művelődési élete: csoportok alakultak, tevékenykedtek, utaztak. Aztán az akkori fiatalok felnőttek, az utánpótlás elmaradozott. Maroknyi lelkes ember, Borsos K. László tanító vezetésével létrehozta a Bethlen Egyesületet, mely 2000 óta pályázatok írásával, számos rendezvény lebonyolításával igyekszik élőbbé tenni az itteni művelődési életet. Kialakult egy csapat, számos rendezvény megszervezését vállalják. A Bethlen Egyesület Kékestől Vicéig, Berétéig mindenkinek segített, aki tenni akart a magyar közművelődésért, ugyanakkor jó, partnerkapcsolatot alakított ki az RMDSZ-szel és a Beszterce AlapítvánnyalKrizbai Rózsika óvónő – az almásmálomi Almavirág hagyományőrző együttes vezetője, Kerekes Jolánnal együtt az egyesület kultúrfelelőse. A város magyarságának nagy szüksége van az egyesületre. A városi művelődési házban, a könyvtárban nincs magyar alkalmazott. /Ferencz L. Imre: Művelődési élet a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2004. január 24.

Szorgos adósa vagyok hazámnak címmel a zsoltárfordító Szenci Molnár Albertre emlékeztek január 23-án Aradon, a belvárosi református templomban. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete által szervezett rendezvényen Dávid László nyugalmazott lelkipásztor, egyháztörténész és Molnár Szabolcs irodalomtörténész előadásait hallgathatta meg a közönség. Az előadást a Kölcsey Színpad ifjú tagjai szavalattal és dallal színesítették, fellépett az arad-mosóczy református gyülekezet ifjúsági énekkara is. /Nagyálmos Ildikó: Szenci Molnár Albertre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2004. január 24.

Csíkszeredában január 24-én temetik a gyimesközéploki Paradis diszkóban december 28-án megvert Szentes Szilárdot. Az elkövetők szabadlábon vannak, noha a romániai joggyakorlat szerint már rég őrizetbe kellett volna venni őket. Az állították, hogy a rendőrség hiába keresi őket, elsősorban a környéken Suba Jánosként ismert vállalkozót. Suba János és Görbe Imre verte félholtra Szentes Szilárd lemezlovast. A fiatalember belehalt sérüléseibe. Vizsgálat folyik a Suba-klán két másik áldozata, Hajnal Róbert és Ráduly József ügyében is. Hangsúlyozta azonban, csak e vizsgálatok lezárulta után állapíthatják meg, hogy az ügyek összefüggésben állnak-e egymással. /Gazda Árpád: Még szabadlábon az elkövetők. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2004. január 24.

Kolozsváron a Korunk Galéria másodszorra adott otthont Pusztai Péter grafikus-fotóművész tárlatának, az elsőt 25 éve nyitották meg. Az alkotó Szárazajtán született, de Kanadában él, ezért nem lehetett jelen a megnyitón. /F. I.: Képző művészet a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2004. január 24.

Koszorúzási ünnepséggel emlékezett meg a Temesvári Magyar Nőszövetség és az RMDSZ Temes megyei szervezete Temesvár kiváló építészéről, a hetven évvel ezelőtt alkotó erejének teljében elhunyt Székely Lászlóról. Szász Enikő beszédét követően Szekernyés János helytörténész ismertette Székely László életútját, szakmai pályafutását, felsorakoztatta a város arculatát meghatározó jelentősebb alkotásait. Toró T. Tibor parlamenti képviselő a nagy elődnek a nemzeti közössége iránti példamutató elkötelezettségét emelte ki. /(S.): 70 éve hunyt el Székely László. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2004. január 24.

Lőrincz György Az elveszített sziget /Neptun Impex Rt., Csíkszereda/ novelláskötete 2001-ben jelent. A könyv nem juthatott el maradéktalanul a címzettekhez, közöttük a kolozsvári olvasókhoz. A romániai magyar irodalom és a könyvkiadás annyira regionalizálódott, hogy szétszórt, egyfajta városi, megyei irodalmi körökként létezik csak, s a kiadók hatóköre a lehető legszűkebb területre zsugorodott. A hazai szerzők műveiből azért van kevesebb a könyvesboltokban, mert kiadványaik kis példányszáma mellett még mindig hátrányos helyzetben vannak a külföldi minőséggel szemben, és bizonyára a terjesztés költségeit sem bírnák el. Már előző köteteiben is (Amíg csak él az ember, 1980; A harmadik házig, 1987) egyéni hangot ütött meg, mostani könyve már a továbblépés irányát is sejteti. Az elveszített sziget novelláiban is jól felismerhető az ábrázolás líraisága és gazdagsága, a táj és ember összetartozásának érzékeltetése. Lőrincz György vall az emlékké fakuló szigetről: "Gyönyörű sziget, amihez hasonló nem volt több a világon". A szigetet hatalmas hegyek vették körül. Ez az elveszett sziget már csak az emlékezésben "szépül egyre". Mindegyik történetében ott sajog az elveszített sziget, a Tündérkert iránti szeretet és nosztalgia. /Kiss János: Lőrincz György példázatai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2004. január 24.

Gál Kelemen (1869–1945) neve ismerős a kolozsváriaknak, összeforrott az Unitárius Kollégiummal, annak 1892-től 1932-ig némettanára, s a századfordulótól 25 éven át igazgatója is. Az 1920-as években a kisebbségi helyzetbe került magyarság tanügyi küzdelmeinek egyik vezetője, krónikása volt. Két kötetben írta meg iskolája történetét (1935), Ferencz József unitárius püspök (1936), valamint Jakab Elek (1938) életrajzát. Méltán vette fel nevét az RMPSZ Kolozs megyei oktatási központja. Gál Kelemennek egy életrajzi könyve kéziratban maradt. A 2001-ben megindított Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai sorozat 3. köteteként most Kovács Sándor és Molnár B. Lehel gondozásában sajtó alá került e kézirat, Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza (Kolozsvár, 2003) címmel. Káli Nagy Elek a magyar közélet mára teljesen elfeledett szereplője. /Gaal György: Gál Kelemen könyve Káli Nagy Elekről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./


lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 6271-6288




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék