udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6288
találat
lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 ... 6271-6288
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. január 27.
Azoknak, akik nem adták fel" – ezzel a mottóval adja az olvasó kezébe a két szerző, Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina azt a könyvet – Erdélyi magyar politikatörténet, 1989–2003, Budapest, 2003. –, amely ezekben a hetekben jelent meg Budapesten. A könyv azokhoz szól, akik nem adták fel a küzdelmet a magyarság útjának korrigálásáért, a helyes irány megtalálásáért. Tőkés László a mű bevezetőjében kidomborította, hogy a trianoni pszichózisból fakadó tudati-társadalmi-politikai öncsonkítás folytatódásának körülményei között ez a munka sokkal inkább egy olyan történelmi útikalauznak és kézikönyvnek számít, melyet nemcsak a "szakmának" vagy az érdeklődő olvasónak, hanem valamennyi, nemzeti sorsa és jövendője iránt elkötelezett magyar politikai és közéleti szereplőnek a napi használatára készült. Ez a könyv mintegy folytatása Mikó Imre a Trianon utáni erdélyi magyar politika történetét és tanulságait összegező Huszonkét év című kötetének – természetesen az 1940 és 1989 közötti időszakot kihagyva, hiszen ’45 után a kommunista korszakban aligha kerülhet szóba erdélyi magyar politika vagy magyar érdekképviselet. Az jelenleg RMDSZ protokollumokkal szegődik a kormányzó román Szociáldemokrata Párt irányvonalához. Hogy miként jutott ide, erre válaszolt a két szerző alaposan dokumentált munkája. Az RMDSZ válsága arra vezethető vissza, hogy annak csúcsvezetése fontosabbnak tartotta saját pozíciójának megőrzését, mint a szövetség demokratizálását. A szerzők számba vették a megjelent szervezeteket, pártokat és platformokat, végül felvázolták a szervezet távlatait. Itt figyelembe kell venni, hogy megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amelynek elnöke, Tőkés László kifejtette: "A tavalyi év a behódolás éve volt, 2004 az autonómia éve lesz. Két alternatíva van: folytatni a behódolást, a visszarendeződést, vagy áttörést elérni kisebbségi és magyar szempontból, megteremtve az autonómia feltételeit. Nem akarjuk megosztani a magyarságot, nem lépünk ki az RMDSZ-ből, de ellenezzük a totalitárius pártegységet. Pártegységből célegységet kell alakítanunk." Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina úttörő könyve ezt a távlatot egyengeti. /Mihálka Zoltán: Erdélyi magyar politikai látlelet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 27./2004. január 28.
Kiderült, hogy Szaddám Huszein annak idején román politikusokat vesztegetett meg – akkor még úgy mondták, „barátságot ápolt velük”. A barátság kétoldalú volt, hisz az egykori szörnyszövetség két tagja, a PSD és a PRM egyaránt képviseltette magát – 2001-ben! – azon a látogatáson, amelynek célja minden bizonnyal a hálapénz átvétele volt. A látogatásnak, amelyre úgymond az ENSZ Kőolajat élelemért programja keretében került sor, inkább lehetett célja egy amolyan Hűségpénz politikai támogatásért program kipipálása. Például Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke egy aranyórát kapott ajándékba Szaddámtól. Nicolae Iorga PRM-s szenátor szerint, mivel magánlátogatáson járt Irakban, senkinek semmi köze hozzá mi történt. Mihai Lupoi, a nagy-romániások másik frontembere bevallotta, hogy – természetesen szintén magánlátogatóként – találkozott Szaddám pártjának vezetőivel, s azok fel ajánlottak némi pénzt neki, de ő azt nem fogadta el. /Ágoston Hugó: Ósdi kirakósdi. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2004. január 28.
Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) további együttműködését jelentősen befolyásolja majd, hogy az aradi Szabadság-emlékmű és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) létrehozandó két önálló magyar kar ügyében milyen megoldás körvonalazódik a következő hetekben – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Január 26-án ülésezett Bukarestben a két szervezet együttműködését szabályozó egyeztető bizottság. Markó Béla elmondta, áttekintették a 2003-as együttműködési megállapodás mérlegét. Egészében véve kedvező a kép – mondta –, de megoldatlan maradt az aradi Szabadság-emlékmű helyzete, illetve a BBTE-en létrehozandó két önálló magyar kar sorsa. Ami az aradi Szabadság-emlékművet illeti, az RMDSZ továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az 1848-as szabadságharc tizenhárom kivégzett magyar tábornokának emlékét idéző szoborcsoportot a Tűzoltó-téren állítsák fel. /Ismét egyeztetett az RMDSZ és az SZDP. Markó: Egészében kedvező a kép. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ 2004. január 28.
Az idei parlamenti választások után is szövetségesként számít az RMDSZ-re a Szociáldemokrata Párt (SZDP) – hangoztatta január 27-én Serban Mihailescu alelnök. /Továbbra is számítanak az RMDSZ-re. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./2004. január 28.
Nagy szükség lenne arra, hogy az Európa Tanács dolgozzon ki egy európai autonómia chartát, amely egyebek mellett egyértelműen leszögezné: az autonómiatörekvések nem az elszakadás, hanem a feszültségek kezelése, a stabilitás felé hatnak – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának vezetője. Németh Strasbourgban, az emberi jogok érvényesülését és a demokratikus intézményrendszer működését vizsgáló Európa Tanács parlamenti közgyűlésének január 26-án kezdődött ülésszakán szólalt fel, abban a vitában, amelyet az ET emberi jogi biztosának éves beszámolójáról tartottak. Beszédében leszögezte: Romániában alapvető szemléleti változásra lenne szükség az emberi jogok, s ezen belül a kisebbségi jogok kezelése terén. Ennek példájaként említette az autonómiatörekvésekre adott román választ: azt, hogy – mint rámutatott – a hatóságok a Székely Nemzeti Tanács létrehozásában részt vevő aktivistákat tartóztattak le, röplapokat koboztak el tőlük, megsértették alapvető emberi jogaikat. /Európai autonómia charta kidolgozását sürgeti Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ 2004. január 28.
- Azzal, hogy a parlamenti pártok egyetértettek a nemzeti kisebbségi szervezetek választási részvételének korlátozásában, Románia visszasüllyedt az Európa Tanács által monitorizálható országok sorába – kommentálta Szilágyi Zsolt képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke a választási törvények módosításával foglalkozó bizottság döntését, miszerint a választásokon induló kisebbségi szervezetek az általuk képviselt közösség 15 százalékát kitevő tagsággal, vagy legkevesebb 25 000 taggal kell hogy rendelkezzenek. – Nagyon szomorú volna, ha kiderülne, hogy az RMDSZ csúcsvezetése részese e döntés előkészítésének, s hogy a szövetség törvényi eszközzel, nem pedig a választások nyújtotta versenylehetőséggel élve kíván leszámolni esetleges ellenfeleivel – nyilatkozta a képviselő. A 25 000 aláírás összegyűjtésének kötelezettsége eleve kiirtja a választási kampányból a regionális pártok megjelenését, és a kisebbségi szervezetek körében gyakorlatilag megszünteti a verseny lehetőségét – mondotta. /Székely Kriszta: Egyesítik erőiket a polgári szervezetek? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ 2004. január 28.
Antidemokratikusnak tartja Gabriel Andreescu, az APADOR – Helsinki Bizottság emberjogi szervezet elnöke a választási törvénynek a kisebbségi szervezetekre vonatkozó módosítását. Hátrányos megkülönböztetés az a szabályozást, miszerint egy kisebbségi szervezetet a kisebbséghez tartozó személyek 15 százalékának kell támogatnia, míg egy „román” pártnak 25 ezer aláírásra van szüksége, ami a majdnem húszmilliós román többség alig 0,2 százalékának felel meg. „Ezek szerint egy kisebbségtől hetvenszer több támogatót vár el a törvény, mint a többségtől” – vonta le a következtetést az ismert emberjogi aktivista. Andreescu szerint egy szervezet monopolhelyzete egy kisebbségen belül hosszú távon árt az illető kisebbségnek. Azt sem tartja szerencsésnek, hogy a törvény a választások előtt alig néhány hónappal lép érvénybe. /R. Sz., S. M. L.: Andreescu: antidemokratikus a törvénymódosítás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2004. január 28.
A Szabadság – egyesül az erdélyi magyar lapok közül – közölte Székelyföld Autonómia Statútuma teljes szövegét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., folyt.: 27., 28./ 2004. január 28.
Az elmúlt tizennégy esztendőben Romániában mintegy tucatnyi szó bűvszóvá fejlődött. Ilyen univerzális szó például a szeparatizmus, enklávé, alkotmányellenes, alkotmánysértő, irredenta, revizionista, elavult, nosztalgia stb. Ezek a szavak egyszersmind minősítő jelzőként is használhatók, már-már kizárólagosan a romániai magyarság törekvéseit, elvárásait "illeti" velük a román politikum. Kétségbe vonni igazságtartalmukat orcátlanság, de illojalitás, románellenesség, országveszély forrása lehet, s nyomban össze kell kürtölni a nemzetet és a hont védő tanácsot. Mostanában – a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a polgári egyesületek létrejötte óta a leggyakrabban használt bűvszó az alkotmánysértő, alkotmányellenes. Molnos Lajos áttanulmányozta az alkotmányt az autonómiatörekvéseket illetően. Nem benne cikkely arra nézve sem, hogy tiltott volna javaslatot tenni az ország közigazgatási átszervezésére, gazdasági vagy társadalmi struktúrájának módosítására. /Molnos Lajos: Kitépett irkalapok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ 2004. január 28.
Fodor Sándor a múlt év november 13-án bizakodva írt a Szabadságban a Székely és a Magyar Nemzeti Tanácsokról. Bizakodva, mert nem szándékoztak a parlamenti választásokon az RMDSZ jelöltjeivel szemben önálló jelölteket állítani. Fodor azonban attól tart, hogy az említett, Székely, illetőleg Magyar Nemzeti Tanácsok előbb-utóbb párttá – pártokká szerveződnek, hogy a választásokon az RMDSZ ellen induljanak. Attól is tart, sok vezérember nem jut hozzá az RMDSZ többé-kevésbé jól fizetett pozícióiba, emiatt is van ellentét. Fodor megkérné a vezető politikusokat, mind Markó Bélát, mind pedig Tőkés Lászlót, hogy nyugdíjazzák közeli munkatársaik közül azokat, akik már a diktatúra asztalánál lakmároztak. „Nem kívánom én semmi módon sem a felelősségre vonását sem a Nagy Vegyésznő egykori munkatársának, se a Kárpátok Géniusza egyik (azóta alkotmányjogásszá nemesült) mezőgazdasági szakértőjének”, ők is a piacról éltek. /Fodor Sándor: Amitől félek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ A Nagy Vegyésznő egykori munkatársa Verestóy Attila, aki Ceausescu felesége nevében írt vegyészeti szakkönyveket.2004. január 28.
Románia hivatalos megítélése nem jó, ezen akarnak változtatni a politikusok, így a hét elején Stockholmban járt Nastase miniszterelnök, Geoana külügyminiszter pedig január 27-én Brüsszelben próbálkozott az image-jobbítással. /Borbély László: Hosszú az út Európáig. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./2004. január 28.
Huszonnégy óra leforgása alatt csaknem hatezer külföldre igyekvő román állampolgárt fordítottak vissza az ország többnyire nyugati határállomásairól az elmúlt hét végén. Többnyire a román–magyar határról visszafordított román turisták közül nagyon sokan nem rendelkeztek a külföldi utazáshoz szükséges iratokkal, tervezett külföldi tartózkodásuk pénzfedezetével. /Külföldre utazó románok tömeges visszafordítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ 2004. január 28.
Harmadik mandátumát kezdte meg Seres Dénes szenátor az RMDSZ Szilágy megyei szervezete élén, miután újraválasztották elnöknek. Seres Dénes kifejtette: nem tett le a szilágysomlyói magyar nyelvű gimnázium létesítésének tervéről. A Szilágy megyei RMDSZ- nek mintegy 16 ezer tagja van, a megyében mintegy hatvanezer magyar él. Növelni kellene a magyar iskolák számát. Tervezik, hogy minél több RMDSZ-székházat megvásároljanak, valamint hogy közösségi házakat hozzanak létre a magyarság számára. A jövőben nagy figyelmet fordítanak az emlékhelyekre: Zsibón a felújított Wesselényi-szobor avatását március elejére tervezik, továbbá Ady-szobor felállítását, valamint háborús emlékművek létrehozását. A Szilágy megyei magyarságot nem jellemzi a megosztottság, jelezte a szenátor. Nem igaz az, hogy a református egyház és a Szilágy megyei RMDSZ között van feszültség. Az újságíró megjegyezte, a feszültség minden bizonnyal enyhülne, ha a Wesselényi Kollégium igazgatói székébe egy, az egyház által is akkreditált személy kerülne. /Jelenleg ugyanis Seres szenátor felesége az igazgatónő/. Seres erre kijelentette: már tavaly kiírták a versenyvizsgát, csakhogy a jelentkező nem ütötte meg azt a mércét, amelyet kellett volna. /Makkai Imola: Régi-új elnök közösségépítő tervekkel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2004. január 28.
Hosszas huzavona után január 27-én megalakult a Kolozs megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács. A Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök javaslatára összegyűlt 22 ifjúsági szervezet képviselői egyöntetűen elfogadták a fórum megalakulását. Arra a kérdésre, szeretnének-e majd a Magyar Ifjúsági Értekezlettel együttműködni, amint ezt az RMDSZ-Miért egyezmény kimondja, több szervezet nemmel válaszolt. Rácz Norbert, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület részéről nyilatkozatot olvasott fel, mely szerint a Magyar Ifjúsági Tanács az RMDSZ országos vezetésével nem ért egyet, ezért függetlenedni kíván tőle, a Kolozs megyei RMDSZ-képviselettel viszont szeretne együttműködni. Ezt több szervezet is aláírta. /Bálint B. Eszter: Egyeztető ifjúság. Együttműködve függetlenednének az RMDSZ-től. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2004. január 28.
A Bihar megyei RMDSZ választmánya Nagyváradon zárt ülésen vitatta meg a helyhatósági választásokkal kapcsolatos teendőit. A Bihar megyei RMDSZ-nek egyetlen nagyváradi polgármester jelöltje van: Biró Rozália, a jelenlegi alpolgármester. A Demokrata Párt koalíciós ajánlattal fordult az RMDSZ-hez: a választások után felkínálnak egy alpolgármesteri helyet az RMDSZ-nek, a másik alpolgármester személyének kiválasztásába pedig az RMDSZ is beleszólhat. /(Balla Tünde): Zárt ülésen a helyhatósági választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./2004. január 28.
Szatmárnémetiben Ilyés Gyula az RMDSZ megyei elnöke bejelentette, hogy még idén, az RMDSZ, a város civil szervezetei és a lakosság támogatásával szobrot állítanak Petőfi Sándornak. Ilyés Gyula szerint jó esély van rá, hogy a történelmi városrész egyik terén helyezzék el a szobrot. /(Sike Lajos): Szobrot állítanak Petőfinek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ 2004. január 28.
Székelyudvarhelyen március 3-ára halasztották a bíróságon a Szász Jenő polgármester vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány által az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilap ellen indított büntetőpert. Az alapítvány beperelte a sajtóorgánumot, mert a Vánky ház megvásárlásával kapcsolatban a hetilap munkatársai csalás gyanújával illették Szász Jenőt. Hajdú Gábor, az Erdélyi Riport védőügyvédje kifejtette, hogy ezelőtt egy hónappal előterjesztettek egy peráthelyezési kérést a Legfelsőbb Törvényszék büntetőjogi tanácsához, mert a lap fenntartással viseltetik a székelyudvarhelyi bíróság elfogulatlanságát illetően. A perben érintett Fekete Stefan által 1996 után megvásárolt Kogalniceanu utcai ingatlant a törvény szerint tíz évig nem lehetett volna eladni, és mégis eladták a Szász Jenő vezette Székelyudvarhelyért Alapítványnak. /(Oláh István): Megkérdőjelezték a bíróság elfogulatlanságát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./2004. január 28.
Bolyai János halála évfordulóján a Bolyai Baráti Társaság, a Bolyai Líceum, az öregdiákok képviselői, valamint Kiss Elemér és Weszely Tibor kutatók koszorút helyeztek el Marosvásárhelyen annak a háznak a falán levő emléktáblán, amelynek helyén a nagy matematikus utolsó éveinek otthont adó épület állt. A helyszínen Csegzi Sándor alpolgármester, az EMTE helyi szervezetének vezetője közölte, hogy az épületet meg szeretnék vásárolni. Azt tervezik, hogy ide a tudós nevét viselő Tudomány és Technika Házát rendezik majd be. A tisztelgők a két Bolyai sírját is megkoszorúzták. /(v. gy.): Bolyai Jánosra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./2004. január 28.
A határon túli testvériskolákat is támogató pályázatot kiíró Oktatási Minisztérium (OM) utófinanszírozással oldja meg a kifizetéseket, de az igénylők száma így is növekedik. Amikor a Julianus Testvériskola Program 2001-ben elindult, az iskolák támogatás nélkül már nem tudták fedezni kapcsolataik anyagi vonzatát (ez magyarországi iskolák esetében legalább 30 százalék önrészt jelent). Az OM Határon Túli Magyarok Főosztálya ezért indította be a budapesti Márton Áron Szakkollégiummal közösen a programot, amellyel a testvériskolai kapcsolatok megteremtését kívánták könnyíteni. A 2003/2004-es tanévre szóló 91 pályázatból 35-öt tudtak támogatni. Egy pályázót átlagosan 200-300 ezer forinttal támogat a főosztály. Egy, már nyertes iskola többször támogatható, de elsőbbséget élvez az a tanintézmény, amely már lebonyolította a viszontlátogatásokat is. A pályázat kizárólag az útiköltségek megtérítését tartalmazza. Az elnyert összeget akkor kapja meg az illető tanintézmény, ha a kért pénzt az önrész mellett előteremtette, és azt el is költötte. A támogatást a költségek számláinak bemutatásakor lehet megszerezni. Az elszámolást a Professzorok Házában működő Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda munkatársai végzik. A programra eddig 579 pályázat érkezett, amelyből 280-at nyertesnek ítéltek meg. /Kristály Lehel: Túljelentkezés a Julianus- programra. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./2004. január 28.
Január 27-én Marosvásárhelyen vezetőséget választott a Bernády Alapítvány kuratóriuma, amelyet az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsa legutóbbi ülésén újított meg. Az elnök továbbra is Borbély László, az alelnökök: Nagy Miklós Kund, dr. Kakassy Sándor és Tatár Béla. Titkár: Bulyovszky Lóránd. 2004-ben az alapítványnak kiemelt programja lesz a dr. Bernády György születésének 140. évfordulója alkalmából rendezett Bernády Napok októberi rendezvénysorozata. Idén is megtartják a hagyományos kisebbségi szemináriumokat, és egyéb konferenciákat is szerveznek. /Vezetőséget választott a Bernády alapítvány megújult kuratóriuma. = RMDSZ Tájékoztató, jan. 28., 2630. sz./