udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6288
találat
lapozás: 1-30 ... 5881-5910 | 5911-5940 | 5941-5970 ... 6271-6288
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. december 10.
Harmadik alkalommal rendez Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban az Izraelből érkező David Zinder, a tel-avivi Egyetem Színművészeti Tanszékének tanára. Ezúttal Euripidés Bakkhánsnők című darabját viszi színre. /Köllő Katalin: Görög tragédia a kolozsvári színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./2004. december 10.
Mátray László színművész, a temesvári Csiky Gergely társulat tagja dec. 8-án Temesváron, a Megyeházán tartott bensőséges ünnepség keretében vehette át a Temes Megyei Tanács Pro Cultura-díját Constantin Ostaficiuc tanácselnöktől. Laudációt mondott Mészáros Ildikó tanárnő és színikritikus, nagyra értékelve az 1967 óta folyamatosan Temesváron alkotó Mátray László színész-rendező tevékenységét. /Pro Cultura-díj Mátray László színművésznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2004. december 10.
Török Éva nemezből készült dekoratív alkotásaiból nyílt kiállítás Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. Török Éva nemezmunkái honfoglalás kori motívumkincset őriznek. /Kisné Portik Irén néprajzkutató: Török Éva nemezelt alkotásaiból. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./2004. december 10.
2002-ben jelent meg az első monográfia, műértelmező pályarajz Kányádi Sádortól Ködöböcz Gábortól: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében a szegedi Kossuth Egyetemi Kiadó gondozásában, az egyetem Csokonai Univesitas Könyvtár 26. köteteként. A pozsonyi Kalligram Könyvkiadó Tegnap és Ma – Kortárs magyar írók című kismonográfia sorozatában látott napvilágot Pécsi Györgyi Kányádi Sándor /Kalligram, Pozsony, 2003/ című kötete. Márkus Béla összeállításában megjelent 2004-ben Tanulmányok Kányádi Sándorról című gyűjteményes kötet. /Bertha Zoltán: Monográfiák Kányádi Sándorról. = Helikon (Kolozsvár), dec. 10., 23. sz./2004. december 10.
Megjelent Sebe Ákos negyedik könyve Nyárádgálfalva és a Szentivániak /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ címmel. A szerző a községközpont és a hozzá tartozó falvak múltját idéző sorozatában ezúttal a Szentivániak szerepét domborította ki. /Nyárádgálfalva és a Szentivániak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./2004. december 10.
Nemrég Nagybányán megjelent két könyv. Rajcsányi István „Valahol Oroszországban” című könyvében hadifogságának éveire emlékezett. Kaszta István „Hontalanság”-a önéletrajzi jellegű családi krónika 1950-től napjainkig. Története Kolozsváron, Hadadon, Nagybányán, Zilahon és Jászvároson játszódik. /Id. Markó Gábor: Két új könyv üzenete a Várakozás nehéz napjaiban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./2004. december 11.
Jövő februárban Bukarestben folytatják azokat a magyar–román szakértői tárgyalásokat, amelyeken a szociális biztonságról kötendő kétoldalú egyezményt készítik elő. A tervezett egyezmény az áttelepülők nyugdíjának folyósítását érinti. A jelenleg érvényes, 1961-ben kötött szociálpolitikai egyezmény szerint a Romániából Magyarországra áttelepültek nyugdíja a magyar társadalombiztosítást terheli. Az új egyezmény alapján a nyugdíjnak a Romániában ledolgozott évek arányában járó részét Románia lesz köteles kifizetni. /Februárban folytatják a tárgyalásokat a magyar–román szociális egyezményről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./2004. december 11.
Újabb rekordszintet ért el a Románia és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom, amelynek értéke eléri az 1,278 milliárd eurót. Ez a mutató a tavaly ilyenkor mért adatoknál 47,2 százalékkal nagyobb. Ebből a magyar export meghaladja a 791 millió eurót, míg a román külkereskedelem mindössze 487 millió eurót tesz ki. Rekordszintet ért el a Romániában bejegyzett magyar tőkeérdekeltségű cégek száma is, idén 470 új céget hoztak itt létre, ami 1998 óta a legmagasabb aránynak számít. Jelenleg összesen 4862 ilyen vállalat működik az országban, ennek alapján Magyarország a hetedik legnagyobb befektető Romániában. /Borbély Tamás: Újabb rekordszint a román–magyar gazdasági kapcsolatokban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./2004. december 11.
A Hargita Megyei Prefektúra visszautasította a Gyergyószentmiklós tanácsának határozatát, amelyben népszavazást kezdeményez annak érdekében, hogy Románia parlamentje hozzon törvényt Székelyföld autonómiájának megvalósítási lehetőségéért. /Visszautasítva. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./2004. december 11.
A kolozsvári magyar családok közel harmada 3 és 6 millió lej közötti összjövedelemmel rendelkezik, 14% pedig 3 millió lejnél kisebb összegből gazdálkodik havonta. Többségük elsősorban a tévéből és rádióból szerzi be a politikával kapcsolatos információit, 23,1% az újságokból értesül. A leggyakrabban olvasott lap pedig a Szabadság – derül ki abból a Transindexen közzétett felmérésből, amelyet a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociológia karának negyedévesei végeztek. A megkérdezettek több mint fele ruházatra (51%), egészségre (48%) és utazásra (50%) egy lejt sem költött az elmúlt hónapban. Iskolai végzettség szempontjából a kolozsvári magyarok negyedének legmagasabb iskolai végzettsége elméleti líceumi – derül ki a kutatásból. 16% egyetemi végzettséggel rendelkezik, 5,7% technikumot végzett, 2,2% posztgraduláris képzésben részesült. Az elmúlt két évben az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya nem egészen 2%-kal emelkedett, és 9,8%-ot ért el. A mobiltelefonnal rendelkezők aránya 20%-kal emelkedett két év alatt. A kolozsvári magyarok 61%-a tömbházlakásban, 29%-a kertes családi házban, 9%-a társasházban (régi bérház), 1%-a pedig villában lakik. A kolozsvári magyar televíziónézők közül a legtöbben (47%) rendszeresen nézik a Duna Tv műsorait. A rendszeres rádióhallgatók között 41% a Kolozsvári Rádiót hallgatja, ezt követi a Kossuth Rádiót hallgatók aránya 22%-kal. A kolozsvári magyarok 70%-a olvas valamilyen sajtóterméket, 94%-uk rendszeresen néz tévét, 70%-uk hallgat rádiót. A lapolvasók közül 72,8% a Szabadságot, 13,7% a Krónikát, 4,6% valamilyen román napilapot, 1,5% valamilyen magyarországi napilapot olvas. /Kolozsvári "hangulatkép" A legolvasottabb napilap a Szabadság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./2004. december 11.
Nem kell annyira elkeseredni a népszavazás miatt. Érték az erdélyieket nagyobb megpróbáltatások, s túléltük életerővel, cselekvéssel. „Elhamarkodottan vagdalkozni megbocsáthatatlan” – szögezte le Ferenczi Ilona. A lap munkatársa. „Mert megmarad az egymásrautaltság.” /Ferenczi Ilona: Kerüljük a végleteket. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./2004. december 11.
Az Európai Idő Sepsiszentgyörgyön megjelenő kétheti lap felhívást tett közzé: a szerkesztők a sikertelen magyarországi választások kapcsán Anyaországalap létrehozását jelentette be. Adakozásra hívják fel az erdélyi magyarokat a „trianoni Magyarországban rekedt, nemzeti öntudatukban önhibájukon kívül megrokkant polgárok, valamint utódaik történelemoktatásának támogatására". Az összegyűlt összeget – a történelmi egyházak vezetőit kérve fel a pénzadományok kezelésére – átutalják a magyarországi oktatásügyi tárcának, hogy azt a nemzettudat ápolására költsék. S csakis szigorúan e célra. Jelezve ezáltal, hogy a kettős állampolgárság nemigenét méltósággal lehet kezelni, elviselni. /Kristó Tibor: Válasz a nemigenre. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./2004. december 11.
Erdélyben nemkívánatos személynek nyilvánította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az MSZP és az SZDSZ vezetőit. A Marosvásárhelyen bemutatott ,,feketelistán” ott szerepel Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Lendvai Ildikó neve. A listázók szerint a felsorolt politikusok kettős állampolgárság kérdésében félrevezették a magyarországi szavazókat. Éppen ezért a szervezet bojkottálni fog valamennyi, a magyar kormánypártok népszerűségét Erdélyben helyreállítani próbáló kísérletet. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./2004. december 11.
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Falusi Tagozatának Elnöksége nyílt levéllel fordult a határon túli magyarokhoz, leszögezve, továbbra is az a cél, hogy minden határon túl élő magyar megkaphassa a magyar állampolgárságot. Megértve az elkeseredést, melyet az eredmény okozott, értetlenül állnak az előtt a harag előtt, melynek az egész magyarországi magyarság célpontja. „Mi, a nemzeti oldalon álló, évek óta közös ügyünkért dolgozó emberek nem érdemeljük ezt” – hangsúlyozták. „Nem lehet, hogy széthúzás és gyűlölködés álljon magyar és magyar ember között.” Az MSZP és az SZDSZ vezetői irányították a gyűlöletkampányt. /Új határok ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./2004. december 11.
Füzi László írt Budapestről nyílt levelet Gelence lelkészének. Szomorúan olvasta a népszavazás után a határon túli magyarok reakcióiról szóló beszámolókat. Az utóbbi két ciklusban mindkét oldalnak bőséges ideje volt arra, hogy amennyiben a kettős állampolgárság ügyét komolyan gondolja, azt megvalósítsa. Ez azonban egyik politikai erő részéről sem történt meg. Füzi igennel szavazott volna, de az, hogy a mindez a Fidesz érdekeit szolgálta, legalább annyira a nem felé húzta őt. A levélíró kérte, hogy ne haragudjanak azokra, akik nemmel szavaztak, mert nem azért tettek így, mintha nem ismernék el a magyar nemzet azonos rangú részeként a vajdasági vagy az erdélyi magyarokat, Füzi szerint a nemmel szavazásuk a politika bűne és egyben kritikája. /Füzi László: A pártok a vétkesek (Pesti posta). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./2004. december 11.
A Magyarországra áttelepült Czegő Zoltán elkeseredetten reagált a kettős állampolgárságot elutasító népszavazás eredményére. „ Nem kell a székely, az igaz magyar Felvidékről, nem kell a százszor megpofozott délvidéki, nem kell ide semmi, csak az unió bárkivel, aki nem a mienk.” „Bevitték az Európai Unióba világ szégyenére a kommunista vezetőket innen. Röhej. És erre még rátettek egy lapáttal: megtagadták saját népük ötmillióját.” „Aki tud, meneküljön innen, mert ez az arculcsapás több, mint a kútmérgezés.” /Czegő Zoltán: Nemzeti jégverésben (Pesti posta). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./2004. december 11.
Apró Lajosné Magyarországról írt levelében figyelmeztetett, érthető a népszavazás utáni elkeseredés, de a szélsőségeknek viszont nem lenne szabad teret engedni, célzott a nemzeti lobogóra, a testvértelepülési kapcsolatokra. Ha nem a mostani magyar kormány, akkor a következő, de lépni fog, mert lépnie kell. A közelgő ünnepek hozzák el a megbékélést, a szeretet tartson továbbra is össze bennünket, kérte a levélíró. /Az idő elhozza a megbékélést! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./2004. december 11.
A kettős állampolgárságról való szavazás érvénytelen, de az anyaország szája sarkában kínos mosoly: ne búsuljatok, talán egy más alkalommal. Mi meg félrenézünk, írta Cseke Gábor, a lap munkatársa. Szeretné, ha az anyaországban elásnák az egymásra emelt csatabárdot. /Cseke Gábor: Egymásra emelt csatabárd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./2004. december 11.
Másodrendű emberek voltunk mindig is, most már sajátjaink előtt is. Hihetetlen, hogy december 5-én magyar mondott le a magyarról, írta Ady András. Szakadás van az erdélyiek és az elpuhult, önzésbe merevedett anyaország között. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megfogalmazását véve alapul, mi képviseljük a múltba forduló, maradi erőket, míg Magyarország a haladó, liberális gondolkodást, állapította meg a cikkíró. ./Ady András: Mezei reagálás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./2004. december 11.
Régi ígéretét teljesítette Razvan Theodorescu román művelődési miniszter, amikor aláírta azt a rendeletet, amely 19 festménynek a nagyszebeni Brukenthal Nemzeti Múzeumba való visszakerülését teszi lehetővé. A műalkotások között találhatók Jan van Eyck, Hans Memling, Lorenzo Lotto, Alessandro Magnasco egyes festményei is. A festményeket 1948-ban kölcsönadta a Brukenthal Múzeum vezetősége a bukaresti székhelyű Román Népköztársaság Művészeti Múzeumának, amelyet akkoriban frissen létesítettek, és amely szerette volna egybegyűjteni az országban található legértékesebb műtárgyakat. A képek azóta sem kerültek vissza Nagyszebenbe, az ötvenes években egy művelődési miniszteri határozat kimondta az alkotásoknak a bukaresti múzeum tulajdonába való átkerülését. A Brukenthal Múzeum igazgatósága a kilencvenes évek elején benyújtotta kérelmét a műalkotások hazaszállítására. /Fám Erika: Minisztériumi döntés a Brukenthal-hagyatékról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./