udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6288
találat
lapozás: 1-30 ... 5941-5970 | 5971-6000 | 6001-6030 ... 6271-6288
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. december 14.
Az elnökválasztáson Háromszék megyében Adrian Nastase szerezte meg a szavazatok többségét, 50,94 százalékát. /(Szekeres): Háromszéken Nastase nyert. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./2004. december 14.
A jövőben sem lehet figyelmen kívül hagyni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, bármilyen kormánytöbbséget is akar majd kialakítani valaki a liberális-demokrata Traian Basescu győzelme után – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A politikus megállapította, hogy a romániai magyarok részvétele kisebb volt a kelleténél. Az urnák elé járuló magyarok több mint 75 százaléka hallgatott az RMDSZ felhívására, a szociáldemokrata Adrian Nastaséra adta voksát. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke szerint a szövetségnek folytatnia kell a tárgyalásokat az SZDP+RHP-vel. /Markó Béla: az RMDSZ-t nem lehet figyelmen kívül hagyni. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./2004. december 14.
Magyarország a Romániával folytatott csatlakozási tárgyalásokon minden garanciát megkapott arra, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos lényeges elvárások teljesülhessenek – jelentette ki az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozójának szünetében Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli magyar miniszter. A környezetvédelmi fejezet újranyitásáról nincs szó, ezt nem vetette fel a magyar kormány – szögezte le Baráth Etele. /Román garanciák az uniós környezetvédelmi elvárások teljesítésére. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./2004. december 14.
A magyar parlament külügyi bizottsága több, elsősorban pontosító indítványt támogatott a Szülőföld Alapra, valamint a nemzetpolgárságra és a szülőföld programcsomagra vonatkozó előterjesztések kapcsán a testület dec. 13-i ülésén. Támogatta a bizottság Kelemen András független képviselő javaslatát: a Szülőföld Alap számára megállapított egymilliárd forintot a kormány jövőre azon az összegen felül biztosítja, ami a 2005. évi költségvetésben a határon túli magyarok támogatására szolgáló előirányzatban egyébként szerepel. Megszavazta a külügyi bizottság Kékesi Tibor (MSZP) módosító javaslatát, amely alapján a Szülőföld Alapban rendelkezésre álló forrásokat az anyaországgal közös környezetvédelmi programok létrehozására is fordíthatják. Az alkotmányügyi bizottság két indítványa szintén támogatást kapott a külügyi bizottságban. Az egyik szerint az alapból az EU- csatlakozással kapcsolatos felkészítő, tájékoztató, ismertető, oktatási, képzési, továbbképzési tevékenység ellátását is biztosítani lehetne, a másik pedig lehetőséget teremt arra, hogy a Szülőföld Alap javára fel lehessen ajánlani a személyi jövedelemadó 1 százalékát. /Országgyűlési pontosítások a Szülőföld Alaphoz. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./2004. december 14.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) nyilatkozatában azt kéri a parlamenttől és a magyar politikusoktól, a legrövidebb időn belül teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy a határon túli magyarok megkaphassák a magyar állampolgárságot. "Változatlanul szükségesnek tartjuk, hogy más nemzetekhez hasonlóan, azok a magyar testvéreink is megkapják a magyar állampolgárságot, akik valamilyen oknál fogva Magyarország határain kívül élnek" – áll a dokumentumban, amelyet Veres András, az MKPK titkára írt alá. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai csalódottsággal fogadták a hírt a kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazás eredménytelenségéről. "A mi csalódottságunknál csak a határon túl élő magyar testvéreink fájdalma nagyobb, akik úgy érzik, hogy az anyaországban élők nagyobbik részének érdektelen az ő sorsuk" – áll a közleményben. A püspöki konferencia kezdettől "méltatlannak" érezte, hogy "a nemzethez való tartozás ügye népszavazás kérdése legyen. A politika sajnos rossz irányba terelte sok honfitársunk nemzetérzését, ezért nemmel szavazott, vagy távol maradt a népszavazástól" – írták. /MKPK-állásfoglalás az állampolgárság ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./2004. december 14.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az államfővel megegyezően fontosnak tartja olyan törvényi szabályozás megalkotását, amely hozzájárul a nemzet egységének erősítéséhez. "Az Országgyűlés elnökeként a magam eszközeivel segíteni kívánom a mindannyiunk számára megfelelő törvényi szabályozás kialakítását" – írta Szili Katalin válaszában Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. A házelnök köszönettel vette Mádl Ferenc levelét, amelyben az államfő közreműködését kérte az eredménytelen népszavazás után esedékes egyeztetésekben. /Szili szorgalmazza a nemzeti közmegegyezést. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./2004. december 14.
A népszavazás után azt érezte sorstársaival, hogy „az anyaország vezetői megtagadtak bennünket”, írta olvasói levelében Kajcsa Jenő magyartanár. „Elözönöljük az országot, kiesszük őket vagyonukból, kitúrjuk állásaikból a szegény magyarországi állampolgárokat, megbontjuk Európa hivatalos rendjét. Így a Kádár- rendszer kommunista emlőin táplált magyar népet teljesen összezavarták, megfélemlítették” – állapította meg. Valójában a népszavazástól érzelmi kötődést vártak. A történtek ellenére továbbra is a nemzet részének vallják magukat, szögezte le. /Kajcsa Jenő, Marosvásárhely: Csalódtunk, de kibírjuk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./2004. december 14.
Ezért kár volt – mondaná édesapja, aki 1940 őszén édesanyámmal és öt gyermekével Nagyszebenből Marosvásárhelyre menekült, ahol a bécsi döntés eredményeként az itt élő magyarok által annyira áhított magyar világ lett, írta olvasói levelében Bukaresti Margit. Már nem fáj a népszavazás eredménye, csak egy kis keserűség van benne. /Bukaresti Margit, Marosvásárhely: Magyarok akartunk maradni. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./2004. december 14.
Bármennyire fáj, ami velünk december 5-én történt, bármennyire megvetjük a Gurcsány-Hiller-Lendvai-Kuncze szörnyszövetséget, nemzettársainkat, magyarországi testvéreinket még sincs jogunk megtagadni – írta Magyari Lajos. Rengeteg barátunk van Magyarországon is, s akik ma itt, Erdélyben ezt a szomorú fiaskót újra személyi, politikai érvényesülésükre szeretnék kihasználni, ugyanolyan becstelenek, mint Gyurcsányék és Hillerék, tette hozzá. „Sem Székelyudvarhelyre, sem Csíksomlyóra nem szoktak járni Gyurcsányok, Hillerek, Kunczék, Lendvaiak és egyéb alantas érzelmű nemzetveszejtők.” „ A magyar politikum a történelem legmélyebb bugyraiba süllyedt, amikor lehetővé tette két nemzetáruló – Gyurcsány és Hiller – országvezetői pozícióba való kerülését. A nemzet dolga, hogy változtasson ezen.” /Magyari Lajos: Nem lehet így! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./2004. december 14.
Dr. Klárik László Attila Kende Péter, Párizsban élő ’56-os emigráns gondolatmenetét fogadja el. Kende szerint az integrális magyar nemzetállam széthullása nem Trianonnal kezdődött, hanem legalább egy évszázaddal korábban. A liberális reformnemzedék ugyanis nem tudta nemzetiségi problémát megoldani. Közép-Kelet-Európában az együttélés nem rendezhető nemzetállami megoldásokban. A közép-kelet-európai probléma gyógyírját nem nemzetállami, hanem föderatív megoldásokban kell keresni. Dr. Klárik szerint jövőbe néző, korszerű székely nemzeti önképet kellene teremteni. A maximális cél a nemzetközösséggé alakulás. Kende szerint ebben a fogalmi rendszerben a székely ember a magyar népközösség része, egyszersmind a romániai nemzetközösség tagja. A kettős állampolgárság intézménye lehetőséget teremthetett volna arra, hogy a székely ember egy időben lehessen tagja mind a magyar ,,nemzetnek”, mind a romániai nemzetközösségnek. /Dr. Klárik László Attila: A kettős állampolgárság, avagy a nemzetállami ábránd keserű pirulája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./2004. december 14.
Nehezen vagyok képes elfogadni, hogy egy erkölcsileg elveszett országban kell élnem, írta olvasói levelében Czirók Ede tanár Budapestről. Nemzetáruló vezetője van az országnak. A levélíró szégyenli magát minden erdélyi magyar előtt. /Czirók Ede tanár: Szégyellem magam (Pesti posta). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./2004. december 14.
A határon túl élők számára a népszavazás eredményének megélése tragikus volt, az ösztönös megnyilvánulásokkal jelzik kilátástalan keserűségüket. Valóban harmadik Trianonról van szó, „ismét mások döntöttek nélkülünk hovatartozásunkról” – írta Bagoly Zsolt. A nemet kimondó “mások” ezúttal a saját testvéreink voltak. Az elkeseredett emberek nem veszik észre, hogy a politikailag aktív lakosság többsége igent mondott. Nem látják, hogy akik nemmel szavaztak vagy távol maradtak, azok Rákosi és Kádár szerencsétlen gyermekei. Nem tudnak a rengeteg önkéntes fiatalról, akik plakátokat hordtak. A kitagadott határon túliak éppen azokat az embereket bántják és büntetik, akik idejönnek. Valójában a kormányzat a hibás. - A határon túliaknak állampolgárság nélkül is élhető életet kell teremtenünk magunknak. Úgy tűnik, az elszakított területek válnak most egy időre szellemi anyaországgá. /Bagoly Zsolt: Nyújts feléjük védő kart! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./2004. december 14.
Népszavazással akarták eldönteni, hogy magyarok vagyunk-e, vagy nem, írta Kali István. Akik félrevezették a választókat, azokat terheli a felelősség. „Eddig megvetettek bennünket itthon, most megvetettek bennünket odaát is.” A népszavazásnál magyar magyart tagadott meg. /Kali István: A magyar nemzet elbukott. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./2004. december 14.
A hozzászóló, Jakab Lőrinc indulatosan kikelt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen. Leszögezte, hogy a határon túli magyarok nem kártevők, akiknek csupán az a célja, hogy Magyarországot nyomorba döntsék. /Jakab Lőrinc: Vezérhangya 00. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./2004. december 14.
Gyergyószentmiklóson várhatóan dec. 14-én dönti el a város vezetősége, hogy a Hargita megyei prefektúra utasítására visszavonja-e az autonómiaügyben kiírt népszavazási határozatot. A gyergyócsomafalvi önkormányzat közben pereskedik a kormányhivatallal, és újabb referendum kiírására készül Ha sikerül ismét meghozniuk a népszavazás kiírását jóváhagyó döntést, nem hiszi, hogy bármi kifogást találnának ellene a Hargita megyei prefektúra jogászai. November végétől Dézsi Zoltán alprefektus, az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnöke látja el a prefektusi teendőket is, az intézmény a hét végén arra szólította fel a gyergyószentmiklósi önkormányzatot, vonja vissza a népszavazásról szóló határozatát. /Gergely Edit: Csomafalván újból döntenek a tanácsosok a népszavazásról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./2004. december 14.
Negyven esztendős diktatúra után két elem harcol egymással. A régi: a diktatórikus, a materialista, az internacionalista, a másik a tradicionális, a keresztény-nemzeti irányzat, az erkölcsi normákat valló politikai törekvés. A mostani kormányerők újsütetű bálványa, a vörös gróf Károlyi Mihály. Ez a kormány megint a saját nemzete ellen cselekedett, állapította meg dr. Pungur József. Most aztán ígérgeti, hogy 15 millióért felelős, meg hogy lesz körültekintő megoldás. A csatavesztés a nemzeti jobboldalnak nem jelenti a demokratikus eszközökkel vívott harc végét. /Dr. Pungur József: A népszavazás néhány tanulsága. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./2004. december 14.
Mostohaanyaország nemzetiségi összetétele 2004. december 5-én megváltozott. Magyar: 1 millió 300 ezer, más nemzetiségű: 8 és fél millió. A Kárpát-medencében 4 millió 300 ezer magyar él. A liberális remény a 6-7 milliós magyarságról hamarabb beérett, mint ahogy a megbízók megszabták. És a tervet is túlteljesítették. Ez a lelki Trianon, írta Dr. Mester Csaba. /Dr. Mester Csaba: Száraz demográfia. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./2004. december 14.
Az a székelyudvarhelyi vendéglős, aki a népszavazás másnapján felírta a bejáratra, hogy magyar állampolgárokat nem szolgál ki, disztingválhatott volna. Legalább a másfél milliónyi magyart, akik igennel szavaztak, továbbra is vendégül láthatná, írta Szalma I. Péter, Miskolcról. /Szalma I. Péter, Miskolc: Disztingváljunk! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./2004. december 14.
Nekünk, külhoni magyaroknak óriási lelki megrázkódtatás és mérhetetlen csalódás ez a népszavazás, írta Lőrincz Tamás Felvidékről. Megköszöni Magyarország politikusainak a gátlástalan ellenpropagandát, a polgároknak az érdektelenséget. „Eddig úgy gondoltuk, hogy egy család vagyunk, de most bebizonyosodott, hogy egyeseknek többet ér a multikulturális társadalom, mint az egy kultúrába tartozó és azt valló emberek összetartása.” – állapította meg a levélíró. „Trianon tragédiájához annak idején a magyarországi baloldali radikális körök magyarellenes propagandája is hozzájárult.” Most megerősítették hitükben a román, szerb, szlovák és ukrán kormányokat. /Lőrincz Tamás mérnök, közgazdász: Levél a Felvidékről. Lelki megrázkódtatás és mérhetetlen csalódás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./2004. december 14.
„2004. december 5-én én is kisebbségi magyar lettem.” „Magyar állampolgár vagyok Magyarországon, de a magyar állampolgárok többsége nem tagja a magyar nemzetnek.” – vallotta Horváth Ákos. Küzdeni kell a magyar nemzetért, akkor is, ha kisebbségben van. Az előzően megélt diktatúra elvágta az embert a gyökereitől, szétbomlasztotta az emberek közösségeit. A diktatúra bukása után az embereket tovább züllesztették. Magyarország lakóinak élete szüntelen rohanás a pénz után. A demokrácia önmaga szatírájává züllött. /Horváth Ákos: Egy újdonsült kisebbségi levele. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./