udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 6931-6960 | 6961-6990 | 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. december 28.
„Politikai nyomásra történik a menesztésem, ezt már öt évvel ezelőtt elkezdték és most a PNL szeretné helyembe saját emberét kineveztetni” – mondotta Bokor Márton, a Hargita Megyei Kórház leváltott igazgatója. Leváltásáról a hét végén határozott a Megyei Kórház ideiglenesen kinevezett vezetőtanácsa. A testület elvi döntése szerint a megyei kórház új, ideiglenes vezetőjének Bachner Istvánt, a megyei mentőszolgálat eddigi igazgatóját nevezik ki. Bokor Márton megfellebbezi a vezetőtanács döntését. /Daczó Dénes: Igazgatócsere politikai nyomásra? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./2005. december 28.
Bíró Béla szerint az elmúlt jó másfél évtized legmegdöbbentőbb sajtóhírei közé tartozik, hogy a napokban letartóztatták a Román Hírszerző Szolgálat Prahova megyei főnökét és főnök-helyettesét. Utóbbiak ugyanis a legnagyobb titokban a megye egyik üzemanyag-lerakatát fosztogatták. Ugyanakkor Dan Voinea tábornok, katonai ügyész egy közismert titkot is feszegetni kezdett: kijelentette, a forradalomban nem terroristák lőttek, hanem a titkosszolgálat és a hadsereg emberei, s a parancsokat a későbbi hatalom vezetőitől, személy szerint Ion Iliescutól kapták. Bíró Béla emlékezett arra, hogy a 80-as évek elején mint újságírót őt is fejtágítóra küldték. A szünetben egy fiatalember arról beszélt mi történik akkor, ha az országot külső agresszió éri. Mivel a román újságírótársadalom nagyrészt szekusokból vagy a szekuval közeli kapcsolatot tartó emberekből állt, nem figyelt fel az ott álló Bíró Bélára. Erre pontos tervek vannak, válaszolta a beszélő. Bárhonnan is jöjjön a támadás, megvannak azok az emberek, akik az oroszok illetve az amerikaiak vélt bizalmasai, s ezért spontán népi megmozdulást követően minden zökkenő nélkül átvehetik a hatalmat. Arról is gondoskodtak, hogy mindannyiukat látszólagos sérelmek érjék. Ceausescu átmenetileg lemond, hogy a helyzet tisztázódását követően ismét visszatérhessen. Azonban a spontán népi megmozdulásból népfelkelés lett, s ezt – akár emberéletek árán is – kordában kellett tartani. A titkosszolgálat vezetői ejtették Ceausescut, de az általa kidolgozott tervet megtartották. S mivel Temesvár az ő biztonságukat is kockára tette, „idegenekre” volt szükség, akikkel szemben nemzeti egységet kialakíthattak. Ők lettek a terroristák. /Bíró Béla: „Forgatókönyvek” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./2005. december 28.
Saját nemzeti zászlaja van december 23-tól a délvidéki magyarságnak: a lobogó abban különbözik Magyarország állami lobogójától, hogy közepén Magyarország címere van. A szerbiai köztársasági kisebbségi tanács Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnök elnökletével december 23-án ülésezett, és hivatalosan jóváhagyta a vajdasági magyarság nemzeti jelképéről és ünnepeiről szóló határozatot, amelyet szeptember 23-i ülésén fogadott el a Magyar Nemzeti Tanács (MNT). Józsa László az MNT ülése után az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a kisebbségügyi törvény értelmében minden szerbiai nemzeti közösségnek lehet saját nemzeti szimbóluma, de azzal a megkötéssel, hogy nem lehet azonos az anyaország jelképével. Józsa szerint az MNT maradéktalanul betartva a törvényt, „jogi huncutsághoz” folyamodott, és úgy határozott, hogy a délvidéki magyarság nemzeti zászlaja mindenben egyezzen meg a magyarországi trikolorral, de közepén legyen Magyarország címere. Az Újvidéki Egyetem tanulmányi és tudományos tanácsa olyan eljárást indított el, amely révén az egyetem befogadja kebelébe a majdani szabadkai magyar tanítóképzőt anélkül, hogy a kar jogi személy lenne. Józsa szerint a következő tanévtől működni fog a szabadkai tanítóképző. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelőtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképző kar létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Kasza József, a VMSZ elnöke által december elején aláírt memorandumban a magyar kormány vállalta, hogy szakmailag és anyagilag is hozzájárul a szabadkai tanítóképző kar, illetve majdan a szabadkai multikulturális tudományegyetem létrehozásához. /Saját nemzeti szimbóluma van a délvidéki magyarságnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./2005. december 28.
A Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület célja az erdélyi szegény sorsú tehetséges gyerekek számára esélyt teremteni a továbbtanulásra. A program a harmadik iskolai évében sikeresen teljesíti kitűzött célját. Az elsőben (2003/2004) 100 tanuló, a másodikban (2004/2005) 256, ebben az iskolai évben pedig már 386 tanuló részesül közel 1,5 millió lejben havonta. Az ösztöndíjra pályázhattak a szegény sorsú tehetséges gyerekek, akik falusi vagy szórvány környezetben élnek, a család anyagi helyzete nem teszi lehetővé a gyermek magyar nyelven továbbtanulását. A támogatók jórészt külföldi magánszemélyek, számuk meghaladja a 770-et, egyénenként havi 5000 forinttal segítik a pályázókat. A külföldi támogatást a budapesti Baptista Szeretetszolgálat gyűjti és utalja a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesületnek, a hazaiakat pedig az egyesület gyűjti és kezeli. /Somai József, ügyvezető: Jól működik a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./2005. december 28.
A Nemzeti Kezdeményezés Pártja (NKP) feljelentette az RMDSZ-t az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (ODT). A vád: a szövetség hátrányosan megkülönbözteti a nőket, hiszen egyetlen női képviselőt sem küldött a parlamentbe. Asztalos Csaba, az OTD elnöke közölte, az OTD december 27-én tárgyalta az ügyet, és azt határozta, hogy a döntés előtt kikéri az RMDSZ véleményét is. /Sz. K.: Diszkriminációval vádolják Gusaék az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./2005. december 28.
Elindult állomáshelyére, Litvánia fővárosába Tokay György nagykövet, az aradi magyar lap egykori munkatársa, több cikluson át parlamenti képviselő, legutóbb Arad városi tanácsos, aki az új esztendőt már Vilniusban köszöntheti. /Tokay György elindult állomáshelyére. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./2005. december 28.
Az RMDSZ 27 romániai személyiséget – parlamenti és önkormányzati képviselőket, polgármestereket, tisztségviselőket, egyházi méltóságokat, jogászokat, vállalkozókat – tüntetett ki az az Ezüstfenyő díjjal. Az adományozó szerint a díjat azoknak osztják ki, akik “a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért kiemelkedő munkát végeztek”. A lap a régió öt kitüntetettjét mutatta be. Arad megyéből Kocsik Józsefet 16 évi munkájának elismeréséül tüntették ki Ezüstfenyő díjjal. Aradon az RMDSZ Mosóczy-telepi szervezetének alapító tagja, illetve elnöke volt 12 évig, ugyanakkor az aradi szervezet ügyvezetője is a megalakulása után. 1990-től az országos gazdaszövetség, későbbi nevén az RMGE szervezésén dolgozott, amely 1994-ben alakult meg. Az RMGE Arad megyei szervezetének 4 évig az ügyvezetője, 1998-tól az elnöke, az országos szervezet ügyvezető elnöke is volt. Számos gazdatanfolyam megszervezése, gazdálkodóknak jutányos áron beszerzett vetőmag, gazdálkodói konferenciák lebonyolítása, az országhatárokon is átnyúló együttműködési kapcsolatok kiépítése fűződik a nevéhez. Fehér megyéből Fari Palkó Ilona nyugdíjas óvónő meghatódva vette át a díjat. „Én csak apró kavicsokat tettem le a magyarság asztalára. Nem is RMDSZ-es tevékenységem, hanem életem munkájának jutalmazását látom a díjban” – mondta. Nagyenyeden 27 évig vezette a Bethlen Gábor Kollégium gyakorló óvodáját. A 70-80-as években is sikerült úgy összekovácsolni a magyarságot, hogy mindenki tudta, hova tartozik. Úgy látja, egyre nagyobb szükség van a szociális munkára. Szerintem egy kisvárosban fontos az önkormányzat és a civilszervezetek közös munkája. A Máltai Segélyszolgálatnál végzett munkájában is odafigyel a magyarság gondjaira. Jogi tanácsaival Deák Levente, az egyetlen Hunyad megyei kitüntetett már a kilencvenes évek legelejétől segítette az erdélyi magyar közösséget. A Romániai Magyar Szóban a Törvénytár rovatot vezette, amelynek szaktanácsai amolyan RMDSZ jogi központtá fejlődtek. Hunyad és Fehér megyében szinte valamennyi magyar civilszervezet alapítóokmányait vagy folyó jogi ügyeit Deák Levente intézte, s számos országos magyar szervezet, egyesület hasonló problémáinak megoldása is a nevéhez fűződik. A Nyugati Jelenben is folyamatosan közöl jogi cikkeket. Legtöbbet mégis a magyarországi kártalanítási törvény erdélyi vonatkozásain, valamint a romániai tulajdon- és kárpótlás törvények gyakorlatba ültetésén, illetve magyarra való fordításán dolgozott. Marossy Zoltán alprefektusnak is választania kellett: vagy megmarad főtisztviselőnek, vagy tovább politizál az RMDSZ színeiben. Végül a tisztségben maradás mellett döntött. Megkapta az Ezüstfenyő díjat, mert a munkájával elégedettek. Temes megyében elsőnek Újszentes községnek volt RMDSZ-es polgármestere. Tizenhárom évvel ezelőtt pályázta meg a tisztséget Szilágyi Géza mérnök, azóta töretlenül élvezi a választópolgárok bizalmát. A magyarság részaránya az egykor színtiszta református községben napjainkra negyven százalék alá esett, így harmadszorra is első nekifutásra csatát nyerni nem akármilyen teljesítmény! Szilágy vallja, hogy minden intézkedés, mely előbbre viszi Újszentest a civilizáltabb élet felé, egyformán kedvez minden rendű-rangú lakosnak. /Ezüstfenyő díjasok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./2005. december 28.
A Várad-hegyfoki Premontrei Kononokrendi Prépostság alapításának 875. évfordulója alkalmából szeptember óta Nagyváradon ünnepségek, hangversenyek színhelye a kéttornyú széktemplom. A karácsonyi ünnepkörrel csúcsosodott ki a folyamat a képzőművészként is ismert Csorján András Pál örökfogadalom tételével. December 26-án Jean-Claude Perriset érsek, pápai nuncius celebrálta az ünnepi szentmisét. Beszédét Fejes Rudolf Anzelm prépost fordította magyarra. /T. B.: Kettős ünnep a premontreieknél. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 28./2005. december 28.
Ötéves hagyományra tekint vissza Csíkszeredán a József Attila Általános Iskolában a karácsonyi gyűjtés, adományozás. Idén úgy döntöttek, hogy az adományokat az árvízkárosult iskolák gyermekeinek küldi el „Gyerekektől gyerekeknek karácsonyra!” mottóval. December 21-én a gyerekek bepakoltak 235 gyönyörűen becsomagolt kis dobozt a Szeretet Autójába, és elvitték Kobátfalvára, az ottani kis iskolához. /Ferencz S. Alpár, a József Attila Általános Iskola igazgatója: Kobátfalván a szeretet doboza! = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./2005. december 28.
Zimándújfalun már hetekkel karácsony előtt gipszből formáztak angyalkákat az iskolások. Formáztak, festettek, ajándékokat készítettek, hogy az ünnep előestéjén énekek kíséretében megajándékozhassák a magányos időseket. A karácsonyi énekek hallatán az idősek szemében örömkönnyek csillogtak, reszkető kézzel vették át a gyermekek ajándékait, valamint a helyi Borostyán Egyesület által összeállított csomagokat. /A Borostyán Egyesület vezetősége: Feledhetetlen karácsony Zimándújfalun. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./2005. december 28.
Incze Sándor nyugalmazott szemerjai református esperes Szolokma, színmagyar faluban kezdte papi pályafutását. Nyolc évig volt Szolokmában. Olyan világ volt ott, hogy soha senkinek nem kellett a kaput bezárnia. A lopást nem ismerték. A következő helye Koronka volt. Koronka Marosvásárhely mellett van. A hatóságok ezt nem akarták engedélyezni. Az egyházügyi inspektor követelte tőle, adjon nyilatkozatot, hogy nem akar koronkai pap lenni. Incze Sándor ebbe nem ment bele. Mégsem engedték, hogy ő legyen ott a tiszteletes. Eltelt hat hónap, pap nélkül volt a koronkai gyülekezet. Valakik láthatták, hogy ő titokban Koronkán jár. Közben felkereste őt a szeku is. Hat hónap múlva kénytelen volt aláírni a lemondó nyilatkozatát. Apósát, Balázsi Károly Pált letartóztatták, bebörtönözték, 1964-ben szabadult. Incze Sándor tiszteletes következő állomása Magyarhermány volt. Magyarhermányban már 1972-ben elkészíttették a világháborús emlékművet. Akkortájt ritka dolognak számított Székelyföldön, amit ő művelt: székely kapukat állíttatott a kovásznai paplak elé. Azután Sepsiszentgyörgyre került. Ahogy Szentgyörgyre került, 1500 református lélek ,,született”. Ezek a reformátusok régen itt voltak, de nem jegyezték be őket. A tiszteletes lánya, Ildikó Sepsiszentgyörgyön volt színésznő, amikor Sylvester Lajos a színház igazgatója volt. Incze Sándor keresztelte Sylvester Lajos gyermekeit, a Szekuritáté is kivonult erős fénycsóvájú reflektorokkal. Ablonczy László, a Film Színház Muzsika szerkesztője – a budapesti Nemzeti Színház későbbi igazgatója – ragaszkodott ahhoz, hogy az ő gyerekeit is Erdélyben, méghozzá Székelyföldön tartsák keresztvíz alá, Farkas Árpád és Sylvester Lajos vállalja a keresztapaságot. A sugásfürdői vadászházi keresztelőn népes baráti kör vett részt, a szervek nagyon érdeklődtek. Néhai Sárkány Árpád erdőmérnök igazgatót hatóságilag figyelmeztették, hogy az erdészházba nem engedheti be a klerikális reakcióval egy nótát fújó, az irredenta magyarhoniakat idecsődítő társaságot. Később Sárkány Árpádot megfeddték azért, hogy mégis az erdészvillában történt minden. Sepsiszentgyörgyön a 350 méteres kőkerítés megépítésére senki sem adott egy vasat sem. A templom kazettás mennyezetének az elkészítésére sem. Mégis a diktatúra idején közmunkával elkészítették. Harangot is vásároltak. 1977-ben a földrengés megrongálta a templomot. Azt is helyrehozták. Arra sem kaptak támogatást. Voltak mindig olyanok, akik segítettek. Boros Árpád, a köpeci bányaigazgató például követ szállíttatott a templomkerítéshez. Pénzt se kért, és áldomást is ő fizetett. Csatlós Huba kiváló szakember, aki ingyen annyit segített, hogy a tiszteltes el sem tudja sorolni. Farkas Tibor egy nagy daruval járt. Ő sem ismerte azt a szót, hogy ,,nem”. /Sylvester Lajos: Papi világ az ,,átkosban” (Egyházi porták táján). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27., folyt.: dec. 28./2005. december 29.
Kellemetlen meglepetés érte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét: a koalíciós „partnerek” ismét megszegték ígéretüket, és az előzetes megállapodások ellenére megakadályozták, hogy az elkövetkező tíz évben az RMDSZ jelöltje töltse be az egyik alprefektusi tisztséget. Korábban azt ígérték, hogy a tisztség betöltésére kiírt versenyvizsgán a többi koalíciós párt nem állít ellenjelöltet, de nem így történt. Az RMDSZ jelöltjét nem is engedték szóhoz jutni, a vizsgáztató bizottság szerint Fekete Emőke nem felel meg a követelményeknek, mivel nincs megfelelő számú munkaéve. A prefektusok jogállásáról szóló törvény módosítása következtében január 1-től a prefektúrák főtitkárai alprefektusokká válnak, így valamennyi megyében a prefektusoknak két helyettese lesz. Mivel Kolozs megyében Silviu Hentz prefektúrai főtitkár nemrég tragikus hirtelenséggel elhunyt, versenyvizsgát szerveztek a megüresedett állás betöltésére. A bizottság tagjai előre eldöntötték, ki lesz a sikeres vizsgázó. Január 1-jétől a prefektusok többé nem közméltóságok, hanem főköztisztviselők. Eddig a prefektusok az aktuális kormánypártot/kormánypártokat képviselték, könnyen le lehetett őket váltani. A prefektusokkal több esetben visszaéltek pozíciójukkal, erőteljesen beavatkoztak az önkormányzatok tevékenységébe. A prefektusok nagy része máris lemondott párttagságáról és a különböző párttisztségekről. Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője megerősítette: az RMDSZ négy prefektusa (Böndi Gyöngyike Máramaros, György Ervin Kovászna, Madaras Lázár Mehedint és Szilágyi János Beszterce-Naszód megyékből), illetve 8 alprefektusa kilépett az RMDSZ-ből. /Kiss Olivér: Nem lesz RMDSZ-es alprefektus Kolozs megyében. Újabb koalíciós átverés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./2005. december 29.
Nyílt levélben fordult Jonathan Scheelehez, az Európai Unió romániai delegációjának vezetőjéhez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási szakbizottsága nevében a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetősége. A Hantz Péter és Kovács Lehel, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai által aláírt dokumentumban az oktatók emlékeztettek a diplomatával folytatott korábbi levélváltásukra, amely a Bolyai Egyetem létrehozásáért indított tüntetéssorozat után zajlott. Mivel Scheele válaszlevelében számos olyan utalás szerepel, amely szögesen ellentétes a kulturális sokszínűség megőrzésének európai gyakorlatával, a levelében foglaltakra adott válaszukat a nyilvánosság elé tárták. Scheele ugyanis azt írta, hogy Európában nincs általánosan elfogadott gyakorlat a kisebbségi jogok biztosításával kapcsolatosan. Valójában a történelmi kisebbségekkel rendelkező európai országokban működő autonómiaformák közös elemeként említhető, hogy a többség hajlandó volt a nemzeti közösségek fennmaradásához szükséges feltételek megteremtésére azáltal, hogy önálló intézményeket, önálló döntési jogkört és saját pénzügyi alapokat biztosított számukra. A finnországi svédek területi és kulturális autonómiája, Finnország tényleges kétnyelvűsége és a samik autonómiája, az Egyesült Királyság keretén belül megvalósult skót devolúció és Wales autonómiája, a spanyolországi baszkok és katalánok széleskörű regionális és kulturális önigazgatáshoz fűződő jogai, a dél-tiroli területi és kulturális önigazgatás, a korzikai nép különleges jogállása mind az európai autonómiák létjogosultságát mutatják. Ezen jogok sokkal szélesebbek az önálló oktatási rendszerért, a kulturális autonómiáért, valamint a Székelyföld területi autonómiájáért harcoló erdélyi magyarság létező jogainál. /Hantzék nyílt levele Scheelehez. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./2005. december 29.
Lezártnak és megoldódottnak tekinti a kolozsvári magyar főkonzulátus azt a diplomáciai incidenst, hogy épületére ismeretlen személyek román nemzeti lobogót tűztek, nyilatkozta Szentpéteri István konzul. A zászlóért mind a polgármesteri hivatal, mind a város zászlódíszítésével megbízott Electrica vezetősége elhárította a felelősséget. A trikolór azt követően került le az épületről, hogy Szentpéteri István konzul tiltakozó jegyzéket adott át Emil Boc polgármesternek. Boros János alpolgármester szerint csak a villamos cég rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges munkagépekkel. /Megoldódott a diplomáciai incidens. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./2005. december 29.
Komlós Attila foglalhatja el a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki posztját – erősítette meg az erről szóló lapinformációt Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára. A református lelkész várhatóan január elsejével foglalhatja el a posztot. Bálint-Pataki Józsefet július 4-én – saját kérésére – felmentették a HTMH elnöki tisztségéből; az intézményt azóta megbízott elnökként Szabó Béla, a hivatal helyettes vezetője irányítja, akit a magyar kormány a csíkszeredai főkonzulátus-vezetői posztra jelölt. /Komlós Attila lesz az új HTMH-elnök? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ A Népszabadság információja szerint a református lelkészt Gyurcsány Ferenc kormányfő javasolta a HTMH élére; az elnök kinevezése a külügyminiszter jogköre. Komlós Attila jelenleg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadó testületének tagja. /Komlós Attila a jelölt a HTMH elnöki posztjára. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./ Szabó Vilmos államtitkár elmondta, azért esett a választás Komlós Attilára, mert olyan személyt kerestek, aki sok szállal kötődik a határon túli magyarsághoz. „Nagy megtiszteltetésnek tartom a felkérést a HTMH elnöki tisztségére, minden nyűgével és gondjával együtt – nyilatkozta Komlós Attila. – Közel harminc esztendeje, diákkorom óta foglalkozom határon túli magyar ügyekkel. A Magyarok Világszövetségének főtitkára voltam 1989 szeptemberétől 1995 decemberéig, aztán az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke a mai napig, és egy csomó más ügyben is járatos vagyok.” Komlós kiemelte: „Magyar barátaink, testvéreink kapcsolattartása az anyaországgal egészen másmilyen lesz, mint korábban, minőségében sokkal pozitívabb, és az egymással való kapcsolattartás lehetősége is hihetetlen módon megváltozik. Ezeket nyomon kell követni és elültetni életünk minden területén.” Fontos szempontként jelölte meg a jövőre nézve, hogy a határon túli magyarságnak „többféle hangja szólaljon meg és gazdagítsa a kapcsolattartást, adjon ötleteket, támpontokat, a döntéshozatalhoz háttéranyagot”. Konkrétan a civil fórumokat nevezte meg. /Guther M. Ilona, Budapest: Komlós Attila a határon túli magyarság újdonsült „első számú ügyintézője”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./2005. december 29.
Komlósi Attilát eddigi tevékenysége mondhatni predesztinálja mind a határon túli magyar ügyek főügyintézői státusára, mind pedig a kompromisszumkész politikus szerepkörére, írta Salamon Márton László, az Új Magyar Szó vezető szerkesztője. Kompromisszumkötési képességeire nagy szüksége lesz. /Salamon Márton László: Kompromisszum. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./2005. december 29.
Olyan Máértnak nincs értelme, ahol megállapítjuk, hogy nem értünk egyet számos kérdésben – jelentette ki a vele készített interjúban Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkára. Gazda Árpád újságíró felvetésére, hogy törvény írja elő: a miniszterelnöknek évente össze kell hívnia a Magyar Állandó Értekezletet, Szabó Vilmos pontosított: nem törvény, hanem a Máért alapító okirata rögzíti ezt. A testület összehívása azért maradt el, mert a mai helyzetben a miniszterelnök és a kormány nem látta biztosítottnak, hogy egy ilyen értekezlet a nemzeti ügyet szolgálja. Nem éppen önök tennék veszekedőssé ezt a fórumot? Hiszen a kettős állampolgárságot mindenki más akarja, csak önök nem, vetett fel Gazda Árpád. Az államtitkár szerint a Fidesz akarja ezt fő témává tenni. Azonban a népszavazás nem volt eredményes, tehát ez a kérdés lekerült a politikai napirendről. Szabó Vilmos szerint számos előrelépés történt. Jogszabályok születtek: nemzeti vízum, kedvezményes honosítás. Az újságíró emlékeztetett: Markó Béla is letette a garast az állampolgárság igénye mellett. Ebben Markó Bélával sem értenek egyet, reagált az államtitkár. 1990 óta először történt meg, hogy az Illyés Közalapítvány nem fizeti ki azokat a támogatásokat, amelyeket a kuratórium megítélt. Szabó Vilmos jelezte, át fogják utalni a pénzt. 2006-ban a költségvetés kevesebbet juttat a határon túli magyarságnak. Ennek pénzügyi, költségvetési okai vannak, magyarázta az államtitkár. /Gazda Árpád: A magyarság nem kampánytéma. Interjú Szabó Vilmos államtitkárral. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./2005. december 29.
Párttá alakulása érdekében a Magyar Polgári Szövetségnek 25 ezer aláírást kell összegyűjtenie tizennyolc megyében és Bukarestben. Az MPSZ Maros megyei szervezete nyolc megyében vállalta fel az aláírásgyűjtés megszervezését, jelezte Tőkés András, az MPSZ országos alelnöke és Kiss István elnökségi tag. Arad megyében a gyűjtés már a vége felé jár, eddig 650-en fejezték ki támogatási szándékukat. Január folyamán Aradon létesül az MPSZ helyi szervezete. – A román anyanyelvűek körében könnyebb az aláírásgyűjtés, mert nem félnek az RMDSZ-es zaklatásoktól. A magyarok közül sokan aggódnak a következmények miatt – fejtette ki Tőkés András. Az MPSZ a karácsonyi ünnepek alkalmával rövid műsorral és ajándékokkal lepte meg Marosvásárhelyen az Eminescu utcai öregek otthonban élőket. /(mr): Folyamatban az MPSZ aláírásgyűjtő akciója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./2005. december 29.
Az RMDSZ színeiben megválasztott, kinevezett Háromszék megyei és megyeszékhelyi vezetők egyéves tevékenységét vette számba a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke, Gazda Zoltán. Megállapította, hogy a vártnál és a vállaltnál jóval kevesebbet teljesítettek. Sepsiszentgyörgy esetében jelentős előrelépésnek tartja, hogy új aszfalttal látták el a jelentősebb útszakaszokat, a nem modernizált utak viszont katasztrofális állapotba jutottak. Felhívta a figyelmet, hogy az útjavítások ,,nem az RMDSZ-es kormány támogatásával, hanem igen nagy méretű, felelőtlenül felvett bankkölcsönök révén valósulhattak meg”. Gazda emlékeztet, hogy az év elején Albert Álmos az adófizetőkhöz eljuttatott levélben sorolta fel az önkormányzat idei terveit. Az év végi mérlegnél kiderült, a tervek jó része nem teljesült. /(-kas): Gyengén teljesítettek vezetőink (Az MPSZ év végi mérlege). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./2005. december 29.
„Évtizedekkel ezelőtt úgy jöttünk ide, hogy kis idő múlva valahogy csak hazamegyünk. Aztán a nők férjhez mentek, a férfiak megnősültek, s szinte valamennyien itt ragadtunk” – kezdett az alig néhány száz fős Rimnicu Vilcea-i magyarság modern kori történetébe Stanescu Szabó Anna, az RMDSZ Valcea megyei szervezetének elnöke. Az iparosítás korszakában az ókirálysági városba sodródott magyaroknak nehéz volt megőrizni nemzeti identitásukat. Sokan beolvadtak, és hallani sem akarnak eredetükről. Akik vállalták nemzeti hovatartozásukat, ’89-ig jóformán nem is tudtak egymásról. Az együvé tartozás örömét az RMDSZ és a református egyház 1990 utáni megalakulása villantotta fel. Sokan megjelentek a székházban, bemutatkoztak, megkapták a magyar igazolványt, és azóta sem látta őket senki. Sokan nem tudták egymásról, hogy magyarok. Csorbai Lorándnak, a református gyülekezet új lelkipásztorának a 120 kilométerre lévő Craiovára és az annál is távolabb fekvő bányavidékre, Tirgu Jiura és Motrura is kell ingáznia. A nagyobb gondot az anyagiak jelentik, egy ilyen kis egyházközség nehezen tartja el a papját. Sikerült testvérkapcsolatot létesíteniük a Szeben megyei Vízakna reformátusaival. Az istentiszteleteket mintegy húszan látogatják, ünnepnapokon viszont kétszer ennyien is összegyűlnek a szász evangélikusoktól bérelt templomban. A római katolikus vallású magyarok a katolikus templomba mennek imádkozni, ha viszont anyanyelvüket akarják hallani, ide jönnek. A római katolikus pap, Balint Ioan nem beszél, nem is imádkozik magyarul. A református egyház és az RMDSZ Rimnicu Vilceán nem csupán szellemi és érdekvédelmi űrt tölt be, hanem valóságos kovásznak nevezhető. Máig sem tudják pontosan, hány magyar él a városban, mert a statisztikai hivatal nem hajlandó adatokat szolgáltatni. A 2004-es választásokon több mint hétszázan adták voksukat Valcea megyében az RMDSZ képviselőjelöltek listájára. A város magyarsága az evangélikus egyháztól bérelt székházban szokott hetente összejönni. /Szucher Ervin: Az újra felfedezett identitás. Sokáig nem is tudtak egymásról a Rimnicu Vilcea-i magyarok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./