udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 6571-6600 | 6601-6630 | 6631-6660 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. november 17.
November 16-án Budapesten a Szépművészeti Múzeumban tartották a második magyar–román közös kormányülést. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu kormányfő elnökletével kezdődött meg a tanácskozás. Megállapodtak abban, hogy egy éven belül a határon való átkelésnél csupán egyszer ellenőrzik majd az iratokat; a román fél elkötelezte magát a Bechtel-autópálya, illetve ennek a magyarországi M3-as-hoz való csatlakoztatása mellett; megépítik a Szeged-Arad gázvezetéket; létrehoznak egy közös kockázati tőkealapot, a kis- és középvállalkozások uniós felzárkózásának segítésére; közös magyar-román történelemkönyv készül, a román külügyi tárca a magyar művelődési minisztériummal közösen felkéri a két ország tudományos akadémiáit, hogy 2010-ig dolgozzák ki egy közös román-magyar történelemkönyv tervét; Tariceanu ígéretet tett arra, hogy támogatja majd a Sapientia Egyetemet, amint az intézménynek sikerül megszereznie az akkreditációt, Gyurcsány pedig megígérte, hogy a magyarországi támogatás az egyetem számára 2007-ben nem csökken; megállapodtak még a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, a székelyderzsi unitárius templom, illetve egy Magyarország területén található ortodox templom közös erőből történő felújításában. A két miniszterelnök közös nyilatkozatot fogadott el Magyar–román együttműködés az Európai Unióban címmel. Verespatak ügyében Bukarest azt az álláspontot hangoztatta, hogy csak akkor lehet megnyitni a bányát, ha az megfelel az uniós előírásoknak. Az együttműködés legjobb példáját adja a közép- és kelet-európai térségben Magyarország és Románia – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu. Szerinte a tavaly októberben tartott első együttes kormányülést követően megszilárdult a két ország együttműködése. Elmondta: ami a székelyföldi autonómiát illeti, Bukarest támogatja a közigazgatási decentralizációt, de hallani sem akar etnikai alapú autonómiáról. A tárgyalásokon csak érintették a kisebbségi törvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök, államminiszter szerint történelmi esély kínálkozik a két ország számára: versengés helyett az összefogás, az európai uniós lehetőségek közös kihasználása. „Romániai magyarként ez nekünk külön öröm, külön elégtétel, az európai uniós csatlakozásnak egy külön hozadéka” – mondta. Markó Béla úgy vélte: a magyarországi munkaerőpiac teljes megnyitása lenne a romániai magyar közösség érdeke. A Fidesz szerint a kormánynak egyetlen érdemi kérdésben sem sikerült megállapodnia Romániával – mondta sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. A kormány nem tudott előrelépést elérni a romániai kisebbségi törvény és az erdélyi magyarság területi autonómiája ügyében. Úgy vélte: Gyurcsány bejelentése Magyarország munkaerőpiacának részleges megnyitásáról az erdélyi magyarság hátrányára van, az RMDSZ világos kérésével is szemben áll. Mihail Hardau oktatási miniszter szerint még sokáig kell várni egy közös történelemkönyv megjelenésére. Szerinte ugyanis meglehetősen nehéz összhangba hozni a magyar és a román történelemszemléletet. /Együttes magyar–román kormányülés Budapesten. Januártól elég a személyi a határátkeléshez. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./2006. november 17.
A tervezett közös magyar-román történelemkönyvvel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kifejtette: meg kell próbálni megérteni a másik felet, azt, hogy ugyanabból a történelmi tényből miért más következtetéseket von le. /G. G.: „Tegyünk lépéseket egymás felé”. Exkluzív interjú Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./2006. november 17.
A második román-magyar kormányülésen nem lehetett annál többet elérni, hogy a romániai magyarság képviselői felvessék az autonómia kérdését. Ezt Markó Béla megtette. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint a Fidesz 1998 és 2002 közötti mandátuma alatt látható volt, hogy károkat okozhat az agresszív külpolitika, főleg a határon túli magyaroknak. Ezért szerinte el kell ismerni, van ráció a jelenlegi magyar kormány magatartásában. /Borbély Tamás: Kormányülés és autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./2006. november 17.
Gyurcsány Ferenc zártkörű frakcióülésén elismerte, hogy hazudott, ezt hatalom megtartása érdekében tette. Ez nem összeegyeztethető a Magyarországon is működő parlamenti demokráciával – mondta dr. Pesti Sándor politológus, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa Kolozsváron tartott előadásában. Pesti Sándor szerint a válság mélyebb okai között a hosszú évek óta kialakult politikai törés problematikája szerepel. Két Magyarország kialakulása és a magyar társadalom négy csoportjának elkülönülése figyelhető meg. A társadalom egynegyede elkötelezett baloldali, a másik egynegyede pedig elkötelezett jobboldali. Az ide tartozók pártszimpátiájukból eredendően bárkire képesek szavazni, ha az a személy támogatott pártjuk színeiben indul. A maradék 50 százalékba tartoznak azok, akik nem mennek el szavazni, illetve azok, akik vándorolnak egyik pártból a másikba. Utóbbi csoport egyszer Gyurcsányra, másszor pedig Orbánra szavaz. Pesti kijelentette: két kiskakasról van szó. Pesti szerint míg a jobboldal ássa, addig a baloldal temeti az árkot. /Ferencz Zsolt: Két, egymással kibékíthetetlen Magyarország létezik. Pesti Sándor előadása a magyarországi belpolitikai válság okairól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./2006. november 17.
Éppen aznap kézbesítették a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökeinek a rektor újabb fenyítő levelét, amikor Budapesten közösen ülésezett a román és a magyar kormány. Míg a két ország, a két nép felhőtlen viszonyának a képeit sugározták a tévécsatornák, Erdély fővárosában a jó román–magyar viszony határai mutatkoztak meg. Markó Béla vagy Borbély László addig jó minisztere a román kormánynak, amíg a két ország közötti vasúti forgalom felgyorsításáról, vagy a Tisza vízgyűjtőterületének az egységes fejlesztéséről írnak alá szerződéseket, és nem kérik választóik nevében a Székelyföld területi autonómiáját, nem akarják Románia hivatalos nyelveként elismertetni a magyart. Hantz Péter és Kovács Lehel pedig akkor jó oktatója a multikulturális Babes–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE), ha megelégszik azzal, hogy megtarthatja magyarul az óráit; elfogadja, hogy a BBTE multikulturalitása az egynyelvű román feliratokban nyilvánul meg, és nem követel önálló állami magyar egyetemet. A budapesti közös kormányülés a látszat fenntartásának az intézménye. /Lázár Lehel: Látszatshow. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./2006. november 17.
Ion Iliescu exállamfő is szerepel azon a volt kommunista pártaktivisták nevét tartalmazó listán, akiket a múlt rendszer bűneiért terhel felelősség. Mindez a Traian Basescu államfő kezdeményezésére létrehozott, Vladimir Tismaneanu politológus, történész vezette bizottság kommunizmusról szóló jelentéséből derül ki. /(t): Tismaneanu: Iliescu is bűnös! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./2006. november 17.
Románia példát mutató szövetségese a NATO-nak – ezt a dicséretet fogalmazta meg Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár november 16-án Bukarestben, Traian Basescu államfővel folytatott megbeszélése után. A katonai szövetség vezetője hangsúlyozta, hogy román katonák több konfliktusövezetben is részt vesznek a békefenntartó műveletekben. /NATO-dicséret Romániának. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./2006. november 17.
Traian Basescu elnök hosszú életet kívánt Teoctist pátriárkának, aki 20 éve tölti be ezt a tisztséget. Kiemelte: azért imádkozik, hogy az Isten adjon erőt az ortodox egyház vezetőjének, hogy beteljesíthesse “hazafias gondolatait”. Rámutatott arra, hogy az ortodox egyház “a hazafias, morális és társadalmi értékek egyik oszlopa, amelyre a románoknak oly nagy szüksége van”. /Basescu imája. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./2006. november 17.
Hiller István nem lesz ott Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Kulturális Intézet november 29-i felavatásán. Előzőleg ugyanis a Háromszéken aktív Magyar Polgári Szövetség jelezte, utcai tüntetésekkel fognak tiltakozni jelenléte ellen. A Népújság munkatársa Hiller minisztert védelmébe vette, mondván: a „polgáriak” fenyegetőzése önmagát minősíti. /Bálint Zsombor: Füttyfélelem, füttymánia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./2006. november 17.
Újabb fenyegető levelet kapott dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori hivatalától. A dr. Nicolae Bocsan rektor kézjegyével ellátott levél szerint Hantz Péter rendszeresen megszegi az érvényben lévő szabályokat, provokálja az adminisztratív személyzetet, belekontárkodik az akadémia hatáskörébe, és zűrzavart kelt az egyetemen. Mindez súlyos fegyelmi visszaélést jelent, ezért Bocsan nyomatékosan felszólítja Hantzot, hogy ne kezdeményezzen olyasmit, ami nem tartozik az ő munkakörébe, szüntesse be az egyetemen zűrzavart keltő tevékenységeket. Ellenkező esetben az egyetem vezetősége habozás nélkül alkalmazni fogja azokat a fegyelmi eljárásokat, amelyeket a munkaügyi kérdéseket szabályozó törvények ilyen esetben előírnak. Hantz Péter közleményében leszögezte: „amíg a BBTE a jövő héten, Európai parlamenti kiállításon próbálja elhitetni a világgal, hogy multikulturális, addig itthon továbbra is fenyegetik a magyar oktatás egyenjogúságáért kiálló oktatókat.” A BKB alelnöke beszámol arról, hogy néhány nappal korábban Kovács Lehel kollégájával lefényképezték azokat a kizárólag román nyelvű táblákat, amelyek alá a jövő héten elhelyezik majd a magyar fordításokat, a táblákról pedig méretet is vettek. Munkájukat az egyetem néhány adminisztratív alkalmazottja hisztérikus megnyilvánulások kíséretében akadályozni próbálta, például a testükkel védték a feliratokat a fényképezéstől. /P. A. M.: Bocsan ismét megfenyegette Hantzot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./2006. november 17.
Két év után, október 25-én a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusi ülésén módosították az egyetemi chartát. A szenátus nem fogadta el a magyar oktatással kapcsolatos, Kincses Ajtay Mária professzor által tett javaslatokat. Constantin Copotoiu rektor szerint Kincses Ajtay Mária „álproblémákat” vet fel, amelyeket a szenátus magyar nemzetiségű tagjai – akikről Kincses Ajtay Mária azt állította, hogy nem képviselik a magyarságot – nem támogattak. A rektor szerint nem megvalósítható sem a kétnyelvű feliratok elhelyezése az épületben és a homlokzaton, sem pedig a magyar nyelvű gyakorlati oktatás bevezetése, ugyanakkor támogatja az angol nyelvű oktatás indítását az általános orvosi és a fogorvosi karokon. Dr. Kincses Ajtay Mária október 24-én nyújtotta be javaslatait a charta módosítására. Javasolta, hogy töröljék el azt a tiltást, miszerint a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyhat, hiszen ez a magyar nyelv kizárását jelenti a gyakorlati oktatásból. A javaslatok összefoglalták azokat a követeléseket, amelyeket a Bolyai Kezdeményező Bizottság marosvásárhelyi tagozata nevében fogalmazott meg dr. Kincses Ajtay Mária. Ezek között szerepel: a széles körű döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása a MOGYE-n; a magyar nyelvű képzés bevezetése a laboratóriumi gyakorlatok, illetve a klinikai gyakorlati oktatásban, amivel párhuzamosan lehetővé kell tenni a román szaknyelv elsajátítását; a magyar nyelvű képzés kiszélesítése a hároméves kollégiumi oktatásban (jelenleg az öt kollégiumi szakirányból csak a bábaképzőn van magyar nyelvű oktatás); a magyar tagozat számára fenntartott tandíjmentes helyek számának megduplázása, tekintettel arra, hogy az Általános Orvostudományi Karra magyar nyelven felvételiző diákok évek óta magasabb jeggyel esnek ki a felvételi vizsgán; külön állások meghirdetése a magyar oktatók számára, akiknek felvételét az egyetem vezetősége szándékosan akadályozza, és akik aránya az intézmény tanári karában mindössze 29%; az egyetemi szenátus magyar tagjai arányának a jelenlegi 30%-ról 50%-ra való növelése, a magyar oktatók arányos képviselete a vezető tisztségekben is. (Jelenleg az intézmény egyetlen dékánja sem magyar nemzetiségű, a 14 tanszékvezetőből csak három, az egyetemi szenátus bürójának 7 tagja közül pedig mindössze egy magyar); a magyar nyelv használatának bevezetése az intézményi adminisztrációban, magyar adminisztratív személyzet alkalmazása; kétnyelvű feliratok elhelyezése az intézmény egész területén; a magyar diákok számára a magyar nyelvű államvizsga biztosítását, valamint a magyar szakdolgozat elkészítésének és megvédésének lehetősége. Kincses Ajtay Mária elmondta, hogy a jelenlegi charta bizonyos pontokon, az anyanyelvű oktatás szempontjából, diszkriminatív elemeket tartalmaz. Kincses Ajtay Mária javaslatait nem tárgyalták a szenátus ülésén, ezért írásban fogja kérni a rektor válaszát, a végeredményt és a megfelelő jegyzőkönyv csatolását, amely bizonyítja, hogy elvetették javaslatait. Dr. Nagy Örs rektor-helyettes nem volt jelen a szóban forgó szenátusi ülésen, úgy vélte, Kincses Ajtay Mária javaslatai közül sok minden megvalósítható, de ehhez valóban le kell ülni tárgyalni. Nagy Örs szerint a széles körű döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozásához kormányhatározat kell. A gyakorlati magyar nyelvű oktatással kapcsolatban fenntartásai vannak a rektor-helyettesnek, mondván, hogyan fognak elmenni a román nyelven tartott rezidensi vizsgára, szakvizsgára, főorvosi vizsgára? Nagy Örs szerint a kétnyelvű feliratok elhelyezése megvalósítható. A MOGYE másik rektor-helyettese, Branzaniuc Klára szerint a minőségi követelményeket kell elsősorban szem előtt tartani, a Kincses Ajtay Mária által felvetett egész problémakör „hamis”. Ő maga is magyar, annak ellenére, hogy románul tanít. „Álproblémát jelent az EU-csatlakozás küszöbén ilyen pitiáner ügyekkel előállni” – hangoztatta a rektor. Constantin Copotoiu szerint, ha magyar nyelven oktatnák a gyakorlatot, mi történne mintegy 50 román oktatóval? Kinek használ ez a különválás? A rektor megmondta Kincses Ajtay Máriának: mondhat, amit akar, de felelnie kell kijelentéseiért. A szakdolgozatokat románul kell elkészíteni, mert a vizsgáztató bizottság tagjai meglehet, nem tudnak magyarul. A kétnyelvű feliratokat nem támogatja. Ugyanakkor a rektor szorgalmazza a szaktárcánál az angol nyelvű karok létrehozását. /Antalfi Imola: A magyar nyelvű oktatás kibővítését kérik a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./2006. november 17.
November 17-én ül össze Szovátán a Teleki Oktatási Központban negyven tanár és tanító, céljuk a hazai magyar nyelvű oktatást megreformálása. A román nyelv oktatásáról dr. Balázs Lajos, a Sapientia Egyetem előadó tanára évek óta hangoztatja szakértőként és pedagógusként is, hogy nem a magyar, nem a székely gyerekekkel van baj, amiért mindennapi kommunikációjuk fogyatékos. Nem igaz a többségi vád, miszerint a gyenge romántudás mögött szülők, gyermekek és pedagógusok rosszindulata húzódna meg az illető nyelvvel szemben. Hosszú évtizedek óta leseperni az asztalról a kisebbségi szakemberek javaslatait, akik szerint kisebbségi tanulóknak az idegennyelv-oktatás módszereivel kellene tanítani a románt – ez a rosszhiszeműség. A román idegen nyelv? – hördül fel a többségi szakember. Szó se lehet róla... A probléma pedig minden évben újra és újra jelentkezik, gyötri a szülőt, a tanulót, a tanárt és a többségi társadalmat. /Cseke Gábor: Mondani könnyű. Az idegenség száműzése. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./2006. november 17.
Szatmár megyében a diákoknak mindössze huszonhat százaléka tanul magyar nyelven. Kónya László, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese az egyik legfontosabb tervnek és feladatnak tartja: növelni a magyarul tanuló diákok számát. Az országos adatok alapján 268 ezer magyar anyanyelvű gyermek közül mindössze 179 ezer kezdi meg magyar nyelven az iskolát, a többiek román nyelven szerzik meg az alapokat. A felsőbb osztályokban pedig egyre kevesebben folytatják magyar nyelven. Kónya László szatmári főtanfelügyelő-helyettes szerint sokszor gazdasági, családi okok miatt választják a szülők gyermekeik számára a román osztályt a magyar helyett. Kónya elmondta, harcolni fognak azért is, hogy minden bentlakásra szoruló diák kapjon ösztöndíjat. /Bodnár Gyöngyi: Megindult a beiskolázás előkészítése. Sok magyar gyermek tanul románul. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 17./2006. november 17.
Az Erdővidéki Közművelődési Napok keretében november 16-án hét településen szerveztek kulturális rendezvényeket. Tudományos előadást tartott dr. Székely Zsolt régész és dr. Juhász Imre adjunktus, a Csíki Játékszín színjátékot mutatott be, fellépett a Kelekótya együttes és a Szent Adalbert Egyesület ifjúsági csoportja is. Baróton Egyed Ákos történész a Gróf Mikó Imre – Erdély Széchényije könyvének bemutatása alkalmával ismertette Székelyföld egyik legnagyobb személyiségének életpályáját. Egyed Ákos monográfiává szeretné bővíteni most bemutatott könyvét. /Hecser László: Erdély Széchényijéről Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./2006. november 17.
Különféle rendezvényekkel ünnepelték az 1980 szeptemberében létesült kézdivásárhelyi iskola fennállásának huszonötödik évfordulóját. A tanintézmény 1991-ben vette fel Molnár Józsiás (1841-1903) országgyűlési képviselő nevét. Az évek során a tanulók létszáma a nyolcszázat is elérte, de a rendszerváltás után rohamosan csökkent, ma az I-VIII. osztályos iskolát négyszázkilenc tanuló látogatja. A hagyományos osztályok mellett működnek Kézdiszék egyedüli step by step alsó és felső tagozatú osztályai, valamint azok számára, akiknek nem sikerült elvégezniük az általános iskolát, a felzárkóztató tagozat száz tanulóval, és egy éve zeneosztály is indult. /Iochom István: Jubilál a Molnár Józsiás Iskola. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./2006. november 17.
November 17-én mutatja be a szatmári Harag György Társulat Carlo Goldoni Különös történet című játékát. Az új évad második darabját Csurulya Csongor erdélyi származású pesti rendező állítja színpadra, a főszereplő Rappert Gábor. /S. L.: Goldoni Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./2006. november 17.
Érdekes kiállítás nyílt a dévai Magna Curia épületében működő Történelmi és Régészeti Múzeumban. A legendás arany- és ezüstbányák bemutatása nagyszámú érdeklődőt vonzott a kiállításra. A kiállítás anyaga a németországi gundelsheimi és bohumi bányamúzeum, valamint a Kolozs és Hunyad megyei levéltár támogatásával állt össze. Nagyágon 1742-ben bukkantak az első aranyleletekre, két évvel később német bányászok betelepítésével megindították az érckitermelést. Közel 150 év alatt 40 tonna aranyat bányásztak ki e vidéken. Nagyágot a korabeli Európa legjövedelmezőbb bányájának tekintették. Még az első világháborút követően is évente közel 50 kg arany és 130 kg körüli ezüst került felszínre. A múlt század első 30 évében 1138 kg aranyat és 3065 kg ezüstöt termeltek ki Nagyágon. Ezt követően azonban az itteni bányászat hanyatlásnak indult. /Gáspár-Barra Réka: Erdély kincseskamrája a Magna Curiában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./2006. november 17.
Budapesten negyedik alkalommal adták át a Szervátiusz Jenő-díjat, a kitüntetést Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművésztől vehette át Petrás Mária kerámiaművész és Perjés Klára, a Magyar Rádió főmunkatársa. Petrás Mária 1990 óta folyamatosan és aktívan részt vesz a csángó ügyeket szolgáló anyaországi és határon túli szervezetek munkájában. „A pusztuló magyar közösségi életforma küldötte, különös tehetségű énekes és szobrász. Visszavezeti képzeletünket abba a reménységgel és szeretettel átszőtt világba, amelyben a nap minden munkáját, kötelességét, kínját és örömét a Boldogasszony nevében és kegyelmével végezte, viselte mindenki” – mondta Banner Zoltán művészettörténész. „Perjés Klára műsoraival a rádión keresztül is közösséget teremt” – méltatta a rádió főmunkatársát Mádl Dalma. Hozzátette, Perjés Klára gyakran utazik Felvidékre, Erdélybe és Csángóföldre. /Frigyesy Ágnes: „A csángók küldötte” . = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./2006. november 18.
Mihail Hardau tanügyminiszter azt javasolja, hogy a Sapientia Egyetem oktatási és kutatási programját a magyar és román kormányok közösen finanszírozzák. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közölte, egyeztetések folynak arra vonatkozóan, hogy megállapítsák milyen módon finanszírozhatná a román állam a Sapientia Egyetemet. /Bukarest hajlik a Sapientia finanszírozására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./2006. november 18.
Sólyom László köztársasági elnök hivatalában fogadta a magyar-román közös kormányülésen Budapesten tartózkodó Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnököt és kormánya több tagját. A köztársasági elnök üdvözölte azokat a román megnyilatkozásokat, amelyek Koszovó és Abbházia esetében a területi autonómia biztosításában látják a tartós stabilitás és demokrácia biztosítékát, és kifejtette álláspontját, miszerint a szórványban élő kisebbségek számára a teljes kulturális autonómia, míg a tömbben élők számára a területi autonómia lehet a megoldás. A találkozón a köztársasági elnök bejelentette, hogy 2007 első negyedévében kész hivatalos látogatást tenni Romániában. A magyar államfő kifejezte reményét, hogy addigra a román parlamentben elfogadják a kisebbségi törvényt. /Sólyom László támogatja a területi autonómiát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./