udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 6841-6870 | 6871-6900 | 6901-6930 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. november 30.
A múlt héten szervezték meg a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum magyartanárai Ady Endre születésének 129. évfordulója alkalmából a megye gimnazistáinak versmondó találkozóját. A Sepsiszentgyörgyön megrendezett Kriza János Országos Balladamondó Versenyen Lehőcz Zsuzsa, a Bartók tizenkettedikes diákja első díjat nyert, a brassói Bartalis János Nemzetközi Vers- és Énekmondó Versenyen pedig a tizenegyedikes Virginás Tar Emesével az oldalán az énekmondó kategóriában nyerte el a nagydíjat. /P. L. Zs.: Tehetségüket villogtatják a bartókos diákok. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./2006. november 30.
Öt kalotaszegi település képviselői vettek részt november 29-én Bánffyhunyadon azon a találkozón, amelyen a Kalotaszeg Kistérség Egyesület megalakításáról is tárgyaltak. A magyarországi Magyar Vár Alapítvány kezdeményezésére szervezett megbeszélésen Bánffyhunyad, Kőrösfő, Kalotaszentkirály, Váralmás és Füld önkormányzatának képviselői, illetve egyházi képviselők is részt vettek – tájékoztatott Szentandrási István, Bánffyhunyad alpolgármestere. A kistérség megalakításának elsősorban gazdasági előnyei lennének, emellett a kulturális, művelődési élet is fellendíthető. /-f-: Megalakulóban a Kalotaszeg Kistérség Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2006. november 30.
Bemutatók előtt állnak a csíkszeredai, temesvári és gyergyószentmiklósi hivatásos magyar színházak. Csiky Gergely Ingyenélők című drámáját tűzte műsorára a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a szerző halálának 115. évfordulója tiszteletére. A muzikológusnak indult Török Viola nagyszínpadi bemutatkozó előadása lesz az Ingyenélők, amelynek szövegét Csép Zoltán dramaturggal közösen dolgozták át és rendezték meg modern felfogásban. A Csíki Játékszín Játék Ábrahámról és Izsákról című, Feo Belcari műve alapján készült, a dán filozófus, Soren Kierkegaard szövegeinek felhasználásával írt színdarabot mutatja be. Az előadásban Kövesdy István díszlettervezőként és rendezőként egyaránt megmutatkozik. Gyergyószentmiklóson a Figura Stúdió Színház Abul Hasszán, a rosszcsont című gyerekelőadását Dézsi Szilárd rendezte. /Premierkavalkád. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2006. november 30.
Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház első bemutatója a Lear király, Bocsárdi László rendezésében. /Bartha Réka: Sakkjátszma a vérpad árnyékában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2006. november 30.
A Degenfeld-kastélyban tartják a Szatmár megyei Hadadban a református hívek részére az istentiszteletet, miután templomuk és imaházuk is használhatatlanná vált. A templomot egy földcsuszamlás olyannyira megrongálta, hogy 2000 januárjában életveszélyessé vált a használata. Ezt követően a szabadban vagy a templom melletti imaházban tartották az istentiszteleteket, de a földmozgások azt sem kímélték: miután nemrég 30 centimétert süllyedt, az imaházat is be kellett zárni. A Degenfeld család visszakapta egykori kastélyát, és azt a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület használatába adta, így az adventi istentiszteleteket már abban tartja a település kétezer lelkes magyar közösségének lelkipásztora. A kastélyt Degenfeld Pál kapta vissza, aki 40 évre adta koncesszióba a reformátusoknak. „A Németországban élő grófi leszármazott azzal is segítette az egyházat, hogy a kastély tetőszerkezetét felújíttatta és az épület környékéről a talajvizet elvezettette” – mondta el Tőkés László püspök, aki ifjúsági központot szeretne az épületben kialakítani. A hadadi kézműves és néptánctáborok hagyományát követve nyári táborozásokat terveznek ide. A falu templomát 1423-ban Szent László tiszteletére szentelték fel, de a földcsuszamlás miatt a hatalmas réseken át az utcáról is be lehetett látni. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatást nyújtott a helyreállításhoz, hat éve folyik az istenháza helyreállítása. /Gergely Gizella: Templommá váló kastély. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./2006. november 30.
Aradon a Megyei Múzeumban megnyílt az Aradi céhek (XVII–XIX. század) című kiállítás, kiegészítve a korabeli Aradot ábrázoló festményekkel. Olyan eredeti dokumentumok/tárgyak láthatók, amelyek eddig csak a múzeum raktáraiban porosodtak. /(Kiss): “Nyitány” az aradi céhek múzeumára. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./2006. november 30.
Petrás Mária Magyarországon élő csángó kerámiaművész és lánya, Alina munkáiból nyílt kiállítás a budapesti Vármegye Galériában. A Bákó megyei Diószénben született Petrás Mária – akit előbb énekesként ismertek meg Magyarországon, és a Muzsikás együttest idén ő kísérte el erdélyi turnéjára – munkáinak ihletője a mély vallásosság. Pietái, madonnái a csángó hitvilágot jelenítik meg. „Édesanyám az én mesterem. Témáinkban, megközelítésünkben azonban különbözünk: édesanyám egyházi témájú, biblikus jellegű kerámiákat készít, engem pedig a kezdetektől a magyar motívumok, a jelképek világa foglalkoztat. Szeretem az életfa-, a napmotívumot, a virágokat, és érdekel a magyar mondavilág” – vallja magáról Alina, a fiatal művész. /Frigyesy Ágnes, Budapest: Csángó madonnák. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./2006. november 30.
Aradon a Tulipán könyvesboltban bemutatták Brittich Erzsébet Erdélyi motívumok Miklós János grafikáiban című könyvét. A könyv tulajdonképpen illusztrált képzőművészeti tanulmány Miklós János festőről, grafikusról. A könyvet Ujj János ismertette. Miklós János jelentős művész, közel harminc egyéni kiállítással a háta mögött, aki számos képzőművészeti műfajban alkotott, s több évtizede tanárként is oktatja a fiatal képzőművészeket. Brittich Erzsébet alkotótáborokban ismerkedett meg vele, és, mint a könyvbemutatón bevallotta, magához közelállónak érezte művészetét, mindenekelőtt grafikáját, ezért választotta egyetemi szakdolgozatának témájául. /–r –a: Brittich Erzsébet könyve. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./2006. december 1.
Az Európai Parlament november 30-án megszavazta Románia európai uniós csatlakozásával kapcsolatos jelentését, amely számon kérhetővé teszi az országon a vállalások teljesítését. A Pierre Moscovici által készített jelentés felkéri a román hatóságokat egyebek között arra, hogy „vegyék figyelembe a magyar kisebbség elvárásait a szubszidiaritás és a kulturális önrendelkezés elveinek megfelelően, különösen az oktatás fejlesztéséhez megfelelő finanszírozás biztosításával”. Újra megerősítették, hogy Románia számára követendő alapelvnek kell lennie a kisebbségek tisztelete, elismerése és támogatása, s minél előbb el kell fogadni a kisebbségi törvényt. Romániának a jelentés szerint fel kell gyorsítania a kommunizmus alatt elvett tulajdonok visszaszolgáltatását és további intézkedések szükségesek a környezet védelme érdekében. A jelentés külön is utal ezzel kapcsolatban a verespataki aranybányára, és a szomszédos országokkal való konzultációra szólítja fel Bukarestet. /Elfogadták a Moscovici-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2006. december 1.
November 30-án Hantz Péter és Kovács Lehel, a két állásából menesztett magyar oktató sajtótájékoztatót tartott. Elmondták, hogy meghallgatásra hívta őket a rektorátus gyűléstermébe az úgynevezett kivizsgáló bizottság. Erről a két magyar oktatót külön-külön levélben értesítették, amelyek azonban sem iktatószámmal, sem pecséttel, sem aláírással nem voltak ellátva. Ezért Hantz és Kovács a sajtó jelenlétében levélborítékokkal, írószerekkel ajándékozta meg a BBTE vezetőségét, amelyek továbbítására az intézmény kapusát kérték meg. A BKB két alelnöke úgy vélte: mivel a kapott értesítők formailag nem feleltek meg a jogi előírásoknak, nem tettek eleget a felszólításnak. A két magyar oktató Nicolae Bocsannak, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorának és Szamosközi Istvánnak, az Akadémiai Tanács alelnökének lemondását követelték. Szamosközi István támogatta az egyetemről való eltávolításukra vonatkozó javaslatot. A két oktató jó és határozott lépésnek tekinti a magyar rektor-helyettesek – Nagy László és Salat Levente – lemondását. Beszámoltak arról, hogy egyelőre semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak az elbocsátásukat szentesítő szenátusi határozatról, folyamatosan megtartották óráikat. Köszönetet mondtak annak a három román tanárnak is, akik a menesztésük ellen szavazott. Elmondták: ha kézhez kapják az írásos felmentésüket, akkor beperelik az egyetem rektorát és magát az intézményt is. Szándékukban áll tovább folytatni az elkezdett akciót, várhatóan jövő hét elejére készülnek el azok a magyar és német nyelvű táblák, amelyeket a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken helyeznek majd el. A BBTE kivizsgáló bizottsága november 30-án közlemény adott ki, miszerint előzetesen értesítették Hantz Pétert és Kovács Lehelt, ennek ellenére nem jelentek meg az ülésen. A bizottság szerint a két oktató nem is szándékozott a felkérésnek eleget tenni, olvasható a Radu N. Catana főkancellár által jegyzett iratban. Hantzék beszámoltak arról, hogy egyre több román kolléga és diák szimpatizál a magyar tagozat álláspontjával. A román oktatók és kari vezetők körében felháborodást váltott ki a rektornak az a megállapítása, miszerint a leköszönő két rektor-helyettes nem végezte volna szakszerűen munkáját, hiszen Salat Levente és Nagy László számos olyan területtel foglalkozott, amely nem a magyar tagozattal, hanem az egész egyetem működésével volt összefüggésben. Nicolae Bocsan rektor ugyanis közölte: sajnálja a magyar rektor-helyettesek lemondását, ugyanakkor elmarasztalta szakmai tevékenységüket. A rektor szerint a két magyar tagozatvezető tevékenységét túlságosan beárnyékolta a „más ügyekért” folytatott küzdelmük, ezért munkájukban számos feladatot nem valósítottak meg. Bocsan úgy véli: Hantz és Kovács magatartása elfogadhatatlan, és a szenátus döntése a két oktató sorozatos szabálysértése alapján történt, s nem a véleménynyilvánítás miatt. A BBTE rektorátusa által kibocsátott közlemény hangsúlyozza: az elmúlt években az egyetem vezetőségét az foglalkoztatta, hogy az intézményt a világ ötszáz legjobb egyeteme közé sorolják. A BBTE elítéli mind az 1989-et követő román, mind a mostani magyar szélsőséges megnyilvánulásokat, és a kormánytól várja a helyzet megoldását. Nyílt levelében Salat Levente lemondását azzal indokolta, hogy az események túlléptek azokon a módszereken, amelyekben bízva 2004 márciusában elvállalta a magyar tagozat rektorátusi szintű képviseletét. „Most azoknak az ideje jött el, akik az elmúlt két és fél év során mindent megtettek annak érdekében, hogy az általam választott módszerek eredménytelenek maradjanak. Lemondásom tiltakozás kíván lenni ugyanakkor az ellen a vezetési stílus, illetve döntéshozói eljárások ellen, amelyek az utóbbi időben, az egyetemet ért támadások nyomán kialakult hangulatban váltak gyakorlattá az egyetemvezetés legfelsőbb szintjein” – olvasható a nyílt levélben. Kollégája, Nagy László az egyetemvezetés merev viselkedésére hivatkozott, arra a módra, ahogyan az utóbbi időben a rektori hivatal döntéseit meghozta, és nem a BKB – általa nem helyeselt – akcióira. „Az egyetemvezetés és a BKB viszonya olyan, mint egy tanár és egy szemtelen, provokatív viselkedésű gyerek közötti viszony. Egy bölcs tanár tudja, hogyan kezelje az ilyen helyzeteket. Más esetleg felmérgesedik, és hirtelen haragjában egy kiadós pofont ad a gyereknek. És tudjuk jól, ha egy tanár fizikailag bántalmaz egy gyereket, akkor nem mentség az, hogy az szemtelen volt, vagy sértegette. Ezért döntöttem úgy, hogy egy ilyen, „pofozkodó” egyetemvezetéssel nem tudok tovább együttműködni” – szögezi le. Tovább özönlenek a szerkesztőségbe a magyar nyelvű oktatásért síkra szálló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökével szolidarizáló különböző nyilatkozatok és állásfoglalások. Az Erdélyi Református Egyházkerület is tiltakozott a két tanársegéd elbocsátása ellen. Közleményében leszögezte: a református egyház kötelességének tartja az alapvető emberi jogok, így az anyanyelv korlátozás nélküli használatának védelmében való síkraszállást és erdélyi magyar közösség minden jogos követelésének pártolását. Hangsúlyozták: a BBTE református tanári kara képviseletének a szenátusi ülésen kinyilvánított véleménye nem egyezik az igazgatótanács álláspontjával. Ezért elhatárolódnak a két magyar oktató kizárását lehetővé tevő szavazástól. Egyúttal elmarasztalták a BBTE református tanári karának képviseletét a nézeteiknek ellentmondó megnyilvánulásáért. A közleményben felszólították a BBTE szenátusát, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel kizárását vonja vissza, tegye lehetővé a magyar nyelvű táblák kifüggesztését és az önálló magyar karok megalakulását. Közös állásfoglalásukban Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József római katolikus püspök, Tőkés László és Pap Géza református püspökök erkölcsileg szintén elítélik a szerintük jogtalan és méltatlan eljárást, és felszólítják az egyetem vezető tanácsát diszkriminatív határozatának visszavonására. Ugyanakkor a kétnyelvű feliratozás bevezetésével teljes mértékben egyetértenek. „Messzemenő testvéri szolidaritást vállalunk a BBTE tanári karából eltávolított két egyetemi tanárral, akik jogos és békés küzdelmet folytatnak a magyar tanuló ifjúság – Európában honos – esélyegyenlőségéért. Meggyőződésünk, hogy az egységes Európa tagjaként országunk nem engedheti meg magának az őket és az általuk képviselt ügyet sújtó hátrányos megkülönböztetés alkalmazását” – szögezik le állásfoglalásukban. Tiltakoznak a BBTE-n történtek ellen az akadémikusok, aktív és nyugalmazott egyetemi tanárok is: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán. Megállapítják, hogy a Victor Babes és Bolyai Egyetemek egyesítése valójában a Bolyai Egyetem felszámolásával, a magyar nyelvű oktatás fokozatos megszüntetésével volt egyértelmű. Az 1990-es években multikulturálisnak kikiáltott BBTE-n a magyar oktatás tért nyert ugyan, de a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg. A többnyelvű feliratok nem jelentek meg sem az egyetemi épületeken, sem azok belsejében (az egyes karok, hivatalok, termek stb. jelölésére). A feszült helyzetet csakis az európai normák szerint, az egyetemi magyar (és német) oktatási vonal autonómiája, tanrendjének újragondolása, a kétnyelvűség minden vonatkozásban való érvényesítése oldhatja meg. A többnyelvű feliratok kifüggesztését Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus hajtotta végre, de mögötte az egyetemi magyar oktatók nagy többségének akarata és az egyetem vezetőségének közel másfél éves határozata áll. A két említett egyetemi oktató munkaszerződésének felbontása semmiképpen sincs arányban az ellenük felhozott kitalált indoklással. Schöpflin György, a Fidesz európarlamenti képviselője november 28-án az Európai Parlament plénuma előtt tiltakozott a történtek ellen. Emlékeztetett arra, hogy múlt héten a BBTE többnyelvűségét bemutató európai parlamenti kiállítást rendezett Brüsszelben. A két egyetemi tanársegéd elbocsátása azonban komoly kételyeket vet fel e többnyelvűség realitását illetően. /P. A. M.: Bocsan és Szamosközi lemondását követelik. Kivizsgáló bizottság elé rendelték a két magyar oktatót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2006. december 1.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozati vezetőinek rendkívüli ülésén végre egységes fellépés történt. Ez egyértelműen a BKB két alelnökének, pontosabban Hantz Péternek az érdeme, aki mások által kritizált bátor módszereivel ezt a kényszerhelyzetet kivívta. Fontos volt néhány ember bátorsága. Egyed Emese elsőként benyújtott lemondásával megadta a jelzést, gyakorlatilag elindította a lavinát. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Főhajtás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2006. december 1.
Az Európai Parlament magyar delegációvezetőinek négypárti nyilatkozata Állítsák vissza a magyar feliratokat és karokat a Babes-Bolyai Egyetemen! Az Európai Parlament FIDESZ, MSZP, SZDSZ és MDF képviselői megdöbbenéssel és felháborodással vették tudomásul, ami az elmúlt napokban Romániában a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen történt. Az Egyetem két tanárának elbocsátása, a magyar rektor-helyettesek tiltakozása jól mutatja a problémát; a magát három tannyelvűnek – román, magyar és német – definiáló, a régió elé magát példaértékű ún. multikulturális egyetemként bemutató Babes-Bolyai továbbra is kirekesztő politikát folytat a kisebbségi nyelvhasználat ellen. Felháborító és cinikus, hogy az elbocsátásokkal párhuzamosan a romániai Babes-Bolyai Egyetem Brüsszelben, az Európai Parlament épületében kampányt szervezett önmagáról, mint a multikulturalitás követendő jó példájáról, elhallgatva a tényt miszerint a három tannyelvű Egyetemen a magyar oktatók évek óta kérik a magyar nyelvű feliratok kihelyezését és a hiányzó magyar karok visszaállítását. A magyar kisebbség eddigi békés kiállása és a jövőben is szükséges összefogása elengedhetetlen és példaértékű. Miközben az Egyetem erőszakkal távolítja el a magyar nyelvű feliratokat, Leonard ORBAN a nyelvi sokszínűségért felelős román biztos-jelölt az Európai Parlamenti meghallgatásán azt nyilatkozta, hogy ő egy „olyan országból jön, mely a kisebbség jogainak tiszteletben tartása és védelme téren jelentős előrehaladást ért el”. Figyelembe véve a tényt, hogy Románia uniós csatlakozása bizonyos kritériumok (demokrácia, emberi jogok, törvényesség, kisebbségi jogokat garantáló intézmények stabilitása, stb.) teljesítéséhez volt kötve, mindaz ami a Babes-Bolyai Egyetemen történt az ország uniós csatlakozása előtt egy hónappal, nagyon súlyos problémákat vet fel. A fentiekre való tekintettel, a Magyar Néppárti, Szocialista és Liberális Delegáció felszólítja az egyetem szenátusát, hogy saját egy éve hatályban lévő rendeletét hajtsa végre; a román nyelvű feliratok mellé a magyar és német feliratokat is függessze ki! Helyezzék vissza állásukba az elbocsátott oktatókat és tegyenek konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy a háromnyelvűség tükröződjön az egyetemi élet mindennapjaiban! Kezdeményezzük, hogy a kinevezését követően a soknyelvűségért felelős biztos haladéktalanul vizsgálja ki a történteket. Amennyiben egy hónapon belül ezek nem teljesülnek, a magyar EP képviselők minden európai fórumot fel fognak használni, hogy a többnyelvűséget biztosítsák a Babes-Bolyai Egyetemen. Brüsszel, 2006. november 29. /Erdély.ma, dec. 1./2006. december 1.
December 1-je alkalmával ünnepi ülést tartott a parlament két háza november 30-án. Traian Basescu államfő kijelentette: jövőtől december 1-je mellett május 9-e, Európa napja is ünnepnap lesz a románok számára. Garda Dezső RMDSZ-es képviselő arról beszélt, hogy a magyar közösség hitt az 1918-as gyulafehérvári ígéretekben, de az elmúlt 88 évben a román kormányok nacionalista politikája diszkriminálta a romániai kisebbségeket. Emlékeztetett: a Trianonban aláírt békeszerződésben Románia elismerte a magyarok jogát az autonómiához. Válaszként a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselői kórusban kiabálták „Soha, soha”, és az „irredenta” beszéd befejezését követelték. Belefojtották a szót az RMDSZ-es Garda Dezsőbe. Az RMDSZ-képviselő ugyanis bírálta a kormányt a kisebbségi törvény ellehetetlenítéséért. A BBTE-ügyet már nem sikerült felemlegetnie, mivel Nicolae Vacaroiu félbeszakította a szónoklatot azzal, hogy Románia nemzeti ünnepére gyűltek össze, követelte, hogy az autonómiára vonatkozó politikai nyilatkozatokat halasszák máskorra. /Román nemzeti ünnep a parlamentben: leirredentázták Gardát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2006. december 1.
1918-ban az erdélyi románok nemzetgyűlésre sereglettek össze Gyulafehérváron. Kimondták Magyarország románok lakta területeinek feltétel nélküli egyesítését Romániával, külön kijelentve a román nemzet elidegeníthetetlen jogát a Maros, Tisza és Duna között elterülő egész Bánátra. Gyulafehérváron a nemzeti közösségek számára több olyan ígéretet tettek, amelyek érvényesítése közel kilencven évvel az események után sem valósult meg. Az 1918-as gyulafehérvári határozat pontjai szerint a többség „teljes nemzeti szabadságot” ígér az ebben a térségben „együttlakó népek”-nek, leszögezve, hogy: „Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által”. Gyulafehérváron kimondták, hogy egyenlő jogokat és teljes vallási autonóm szabadságot biztosítanak az összes hitfelekezet számára, továbbá korlátlan sajtó, gyülekezési és egyesülési jogot, „minden emberi gondolat szabad terjesztését”, illetve „tiszta demokratikus uralom megvalósítását minden téren”. Ezzel szemben a Romániában élő nemzeti közösségeknek rendkívül nagy erőfeszítésébe kerül érvényt szerezni a gyulafehérvári egyesülési határozatokban megfogalmazott kisebbségi jogoknak. Elég csak a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) zajló eseményekre gondolni, ahol két magyar tanársegédet csupán azért rúgtak ki az állásából, mert a gyakorlatban alkalmazni akartak egy, az egyetem szenátusa, azaz legfelsőbb vezetése által mintegy másfél évvel ezelőtt elfogadott, a többnyelvű feliratok elhelyezésére vonatkozó határozatot. A kolozsvári eseményekkel párhuzamosan zajlott Leonard Orban EU-s biztosjelöltnek, a többnyelvűségi (!) tárca várományosának a meghallgatása az Európai Parlament illetékes szakbizottságaiban. Arra a kérdésre, hogy a BBTE-n leszaggatták a magyar feliratokat, Orban válasza az volt: Románia jelentős eredményeket ért el a kisebbségi jogok védelme terén, hiszen a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselettel rendelkeznek, az RMDSZ a kormánykoalíció tagja, a kisebbségek használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, a BBTE-n pedig biztosított az anyanyelvű oktatáshoz való jog. /Papp Annamária: Gyulafehévárról Európába. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2006. december 1.
Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága a Románia és Bulgária európai uniós csatlakozását követő magyar munkaerő-piaci szabályozásról szóló javaslatot: Magyarország az első két évben ne biztosítson teljesen szabad munkavállalást, de azokban a szakmákban, amelyekben Magyarországon munkaerőhiány van, könnyítse meg a román és bolgár munkavállalók elhelyezkedését. Szlovákia, Lengyelország és Litvánia azonnal teljesen szabad munkavállalást biztosít. /Magyarország az első két évben nem biztosítana teljesen szabad munkavállalást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2006. december 1.
Előzetes letartóztatásba helyezték a Credit Suisse First Boston (CSFB) kémkedéssel vádolt két tanácsadóját, akiket azzal gyanúsítanak, hogy minősített információkhoz jutottak hozzá Codrut Seres gazdasági és Nagy Zsolt távközlési miniszterek tanácsadóinak segítségével. A miniszterek tanácsadóit szintén letartóztatták. Állítólag a két miniszter megpróbálta rávenni a kormányban helyet foglaló többi minisztert arra, hogy a Petrom nyolc százalékos részvénycsomagját – ami a cég alkalmazottait illetné meg – a szakszervezeti vezetőből tulajdonossá lett Liviu Luca szerezze meg. Nagy Zsolt cáfolta ezeket az információkat. /B. T.: Letartóztatták a kémügy négy szereplőjét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2006. december 1.
A ProvinciArt egyesület részéről Lázin Csaba azt nehezményezte, hogy amióta Nagykárolyban, a kastélyban elkezdődtek a munkálatok, használható kiállítóterem nélkül maradt a város. A közeljövőben szeretnének az iskolákban előadásokat tartani, elsősorban a régészet területéről. A kultúrház alkalmazottai pedig színházművészeti előadásokat terveznek. /(ráduly): Hiányosságok és tervek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 1./2006. december 1.
Az Udvarhelyi Híradó idén is megszervezi a Boldogabb karácsonyt az időseknek! elnevezésű adománygyűjtő és -osztó akcióját. Az akció keretében tavalyelőtt több mint száz, tavaly pedig már több mint négyszáz nyugdíjasnak tudtak karácsonyi ajándékként alapélelmiszerekből álló csomagot adni. /Barabás Árpi bácsi örül az akciónak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 1./2006. december 1.
Változtasd meg életed! elnevezéssel nyitották meg Kolozsváron az Erdélyi Magyar Művészpedagógus Egyesület (EMME) legújabb képzőművészeti tárlatát. Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának tiszteletére rendezett kiállításnak az Apáczai Galéria adott otthont. Ez már a tizedik bemutatott tárlat az EMME Kolozs Megyei Csoportjának szervezésében. /Románszki Zsuzsa: ´56-ról – EMME szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./2006. december 2.
Dühös lett Ion Iliescu, amikor a katonai ügyészségen átadták ügyvédjének azokat az iratokat, melyek a volt államfő felelősségét bizonyítják az 1990-es bányászjárásban. Dan Voinea katonai főügyész bejelentette, véget ért a vizsgálati szakasz, kezdődhet a vádemelés. Ion Iliescu dührohammal válaszolt a történtekre, eszementeknek, erkölcsteleneknek nevezte ellenfeleit, tudósított a Cotidianul című bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./