udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7525 találat lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1050 | 1051-1080 ... 7501-7525 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2008. február 19.

Magyar nyelven is kiadott pedagógiai füzet segítségével tanítaná meg a kiskorúakat az Országos Audiovizuális Tanács (CNA), hogyan viszonyuljanak a televízióhoz. „A tudatos médianevelésre, a média kötelező iskolai tantárgyként való bevezetésére nemcsak a gyerekek számára lenne nagy szükség, hanem a szülőkben is a tudatosítani kellene, hogy a médiában leközölt valóság szenzációhajhászáson alapul” – fogalmazott Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár elmondta, a pedagógusok nagyon pozitívan fogadták A televízió megszelídítése című, feladatokat is tartalmazó magyar és román nyelvű kiadványt. /Oborocea Mónika: Kötelező a média? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

2008. február 19.

Czika Tihamér nem számított arra, hogy ilyen indulatosan fogadják cikkét. Köszönetet mondott Nagy Lászlónak, hogy megmutatta, mi a különbség a tudomány és az áltudomány között. Hálás Kósa Ferencnek, Markó Bálintnak és Nagy Károlynak, akik mellette érveltek. Czika elutasította, hogy az egyház „bekeményített tekintélyelvű rendszerét nem érheti bírálat. ” Aki kritikus velük szemben, „azt eltiporják, kirúgják, áthelyezik, ellehetetlenítik” – ezek „több évszázados uralkodhatnékom beidegződések”. Czika megmagyarázta, hogy az „egyház is a nép adójából működik”. „Az egyházakról kritikusan írni az erdélyi konformista sajtóban tabunak számít” – szerinte. A magyarországi jobboldaltól lemásolt kommunistázást Czika nem kívánja minősíteni. A cikkíró úgy tudja, hivatalos felmérések szerint ma már ateista többségű állam például Franciaország, Svédország, Csehország, Hollandia, Észtország, Németország, továbbá a legtöbb európai ország állami oktatási rendszerében vagy teljesen tiltott a vallásoktatás a világnézeti semlegesség nevében, vagy ha van, akkor csak fakultatív. Czika szerint „az erkölcsi nevelést a szüleinktől kapjuk, nem az egyháztól”, továbbá az egyházak lassan-lassan kitúrják épületeikből éppen azokat a magyar iskolákat, amelyeket keserves harcok árán szereztek vissza a tanárok és a szülők a kilencvenes évek elején. /Czika Tihamér: Csak az órát állítsuk vissza, ne az időt! (Hofi Géza) = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

2008. február 19.

Az erkölcs igenis kapcsolatban van a hittel, a hitbeli meggyőződéssel, írta Antal József ny. református lelkész. Helyes javaslat, hogy a nem egyházi iskolákban is tanítsanak etikát. Csak az a kérdés, hogy milyent. Ki döntse el, hogy mi a jó és mi a rossz? Ismerjük Nietzsche Übermensch elméletét, annak a kiteljesedését, az Isten nélküli evolúció megvalósulását, a német felsőbbrendűség eszméjét, ismerjük a proletár erkölcsöt, az osztályharcos öntudatot annak talán százmilliós áldozatával együtt. Ismerjük a vadkapitalizmus erkölcsét. Ki döntse el, hogy mi a jó és mi a rossz? Nekünk Tízparancsolatunk van évezredek óta, és azt szeretnénk, ha sikerülne a gyermekeinket annak a szellemében nevelni, keresztény nevelésre van szükség. /Antal József ny. református lelkész: Jogos aggodalmak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5./

2008. február 19.

A reneszánsz Hunyadi Mátyás korában címmel háromnapos nemzetközi konferenciát rendeznek, több mint harminc előadó részvételével február 19-től Budapesten, az Olasz Kultúrintézetben. /Konferencia Mátyás koráról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

2008. február 19.

1948 decemberében Kolozsváron a nemrég megalakult Magyar Opera első előadását, Kodály Zoltán Háry János című dalművét láthatta-hallhatta a közönség. A zenekar többnyire amatőr muzsikusokból, konzervatóriumi növendékekből verbuválódott. Szinberger Sándor igazgató és rendező munkássága idején a nagyszámú operett mellett Verdi és Puccini operáitól az intézmény eljutott Wagner műveinek magas színvonalú tolmácsolásáig. Nehéz időszak volt, havi 21 előadással, kiszállásokkal megtoldva. A négy ember sohasem muzsikált együtt, így négyesben, mégis meg kell említeni őket: Major Ferenc nagybőgős 92 éves, Morvai István fuvolás 87, Csire József hegedűs 81 és Barcsay Zoltán brácsás 78 éves. Ők is játszottak azon a történelmi nyitó-előadáson. Már csak ők mesélhetnek élőszóval az erdélyi magyarság kultúrtörténetének e jeles eseményéről, élő tanúi a Kolozsvári Magyar Opera hőskorának. /Szilágyi Sándor: Rendhagyó kvartett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

2008. február 19.

Új padok sorakoznak az iskola osztálytermeiben Kisborosnyón, új bútorzatot kapott az óvoda. A múlt év szeptemberében teleházat indított a tanintézetben a borosnyói önkormányzat. Vezetője Puskás Enikő, a helybeli református lelkipásztor felesége, aki hitoktató, és középfokon beszéli az angol nyelvet. Bekötötték a teleházba az internetet, üzemelnek a számítógépek, van telefon, fax, nyomtató és fénymásoló, ingyen hívható sürgősségi telefont is szereltek az iskola külső falára. A helybeli fiatalok kérésére hamarosan informatikai kört indítanak. (Kgy. Z.): Internet Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

2008. február 19.

Február 18-án döntött az Erdődi Petőfi Kör: Deák Árpád nagyváradi szobrászművészt kéri fel a Petőfit és Júliát ábrázoló, a városka főterén felállítandó bronzszobor elkészítésére. Az avatóünnepséget szeptemberben kívánják megtartani. /Sike Lajos: Bronzba öntött Múzsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

2008. február 19.

Február 19-én Szatmárnémetiben megnyitják az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport két neves fotósa, Mihály László és Egyed Ufó Zoltán sajtófotó-vándorkiállítását. A képek Temesvárról érkeztek a Szamos-parti városba. A rendezvényt Ilyés Gyula polgármester nyitja meg, és dr. Bura László főiskolai tanár, irodalomtörténész és közíró mond méltató beszédet. /Szatmáron az ÚMSZ fotói. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

2008. február 19.

A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban megnyílt egy tizenhét éves ifjú, a gyergyószentmiklósi Kolumbán Barna Csongor grafika kiállítása. /Balázs Katalin: Tarisznyás Márton Múzeum. Művészjelölt grafikakiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

2008. február 20.

Az RMDSZ kormányból történő eltávolítására szólította fel február 19-én a miniszterelnököt Ludovic Orban a koalíciós társ Nemzeti Liberális Párt (PNL) ülésén. A PNL alelnöke a második liberális politikus, aki az RMDSZ eltávolítására szólítja fel Tariceanut: Radu Campeanu szenátor szintén méltatlankodott Markóék állásfoglalása miatt, s a miniszterelnökhöz fordult panaszával. A parlament több tagja hurrogással fogadta, amikor az RMDSZ február 18-án nemmel szavazott. /két ház együttes ülésén 357 szavazattal 27 ellenében elfogadták azt a hivatalos nyilatkozatot, amely megerősíti Románia elutasító álláspontját a koszovói függetlenséggel kapcsolatban. / Calin Popescu-Tariceanu elhárította Orban javaslatát. A kormányfő azt hozta fel az RMDSZ „mentségére”, hogy Markóék nem látnak analógiát Koszovó és Erdély között. Tariceanu egyben dicsérő szavakkal szólt az RMDSZ-ről, amely szerinte bebizonyította, hogy „képes parlamenti eszközökkel küzdeni a magyar kisebbség jogaiért”. Az RMDSZ vezető politikusai nem riadtak meg Orban szavaitól. Kelemen Hunor ügyvezető elnök magánvéleménynek tartja a PNL alelnökének álláspontját. „Páratlan helyzet lenne Románia újkori történetében, ha az RMDSZ-t azért szorítanák ki a kormányzásból, mert egyetértett egy nemzetközi érdekeltségű kérdésben” – mondta Markó Béla. RMDSZ-elnök. /Cs. P. T. : Orban: menjen az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2008. február 20.

A tragikus sorsú délszláv térség történetének utóbbi másfél évtizedében minden rendezési terv a népek önrendelkezésének, az autonómiáknak és a hatalom megosztásának a jegyében fogant – hangsúlyozta Tőkés László erdélyi európai parlamenti (EP) képviselő február 18-án az EP strasbourgi ülésén. Tőkés a koszovói albán közösség iránti szolidaritásának adott hangot. Kifejtette, hogy „számunkra a koszovói rendezés példa- és precedensértékű. Meggyőződésünk, hogy a romániai magyarság békés küzdelme az autonómiáért és Székelyföld területi autonómiájáért szintén az Európai Unió jótékony közreműködésével vezethet eredményre. ”. /Tőkés László Koszovóról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Becsey Zsolt magyarországi néppárti képviselő az esemény esetleges hátrányos következményeire hívta fel a figyelmet, a szerb menekültek vajdasági betelepülése vonatkozásában. Tőkés László felszólalásának szövege: „Koszovó függetlenségének kikiáltása alkalmából mindenekelőtt elismeréssel adózom Ibrahim Rugova albán vezető emlékének. Ugyanakkor osztozom a koszovói albán közösség örömében, és szolidaritásomat fejezem ki iránta szabadsága kivívásának sikerében. A tragikus sorsú délszláv térség történetének utóbbi másfél évtizedében minden rendezési terv a népek önrendelkezésének, az autonómiáknak és a hatalom megosztásának a jegyében fogant. A Carrington-terv, a Daytoni-egyezmény, a Rambouillet-i tárgyalások és az Ohridi-egyezmény sorába illő Ahtisaari-terv megvalósulása is azt mutatja, hogy térségünkben a különböző népcsoportok, nemzeti közösségek közötti viszony korántsem tekinthető megoldottnak – nemzetközi együttműködéssel viszont a jövőben minden kritikus helyzetre megoldás található. Ilyen értelemben, számunkra a koszovói rendezés példa- és precedensértékű. Meggyőződésünk, hogy a romániai magyarság békés küzdelme az autonómiáért és Székelyföld területi autonómiájáért szintén az Európai Unió jótékony közreműködésével vezethet eredményre. ” /Nemzetközi együttműködéssel minden kritikus helyzetre megoldás található. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

2008. február 20.

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő a romániai magyarok anyanyelvhasználatának kérdéséről beszélt a testület strasbourgi plenáris ülésén e napirend előtti felszólalásában. Vázolta a magyar közösség számára diszkriminatív arányeltolódásokat – a 6,4%-os magyarság a felsőoktatásban alig 4%-ban van jelen, és csak 1,6% tanulhat anyanyelvén – valamint a csángóföldi helyzetet, ahol bár ötven év után újból tanulhatnak magyarul a gyerekek, sok faluban a helyi hatóságok, iskolaigazgatók zaklatják az oktatást, kitiltják a nyelvet az iskolából. Felszólalását Leonard Orban, többnyelvűségért felelős biztos „második anyanyelv” programjának értékelésével zárta, hozzátéve, „bízunk abban, hogy az európai országok többségi nemzetei ezentúl nemcsak az állam nyelvének az elsajátítását tartják fontosnak, hanem azt is, hogy a velük élők megőrizhessék anyanyelvüket, és saját tanintézményeikben tanulhassanak minden oktatási szinten. Használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban, a bíróságokon és a törvényhozásban. 2008 a kultúrák közti párbeszéd éve. Legyen valóban az. ” – fejtette ki Sógor Csaba EP-képviselő. /Sógor Csaba a teljeskörű anyanyelvhasználat mellett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2008. február 20.

,,Hargita és Kovászna megyében a magyar lakosság hatvan-hetven százaléka vidéken él. Az ő gyerekeik magyarul beszélnek, és amikor iskolába kerülnek, olyan román tankönyvet kapnak a kezükbe, amelyet azonnal elutasítanak, mivel nem érzik magukénak" – mondta Traian Basescu államfő a Realitatea hírtelevízió műsorában.,,Kértem, hogy a román nyelvet idegen nyelvként kezdjék el oktatni nekik, javaslatomat azonban félreértelmezték" – tette hozzá. Elmondta, hogy támogatja a helyi autonómia szintjének növelését. Hozzátette: a jelenlegi alkotmány biztosítja az ország területi épségét, így egyes régiók autonómiája csak beszédtéma lehet. Az államfő szerint az autonómiáról csak a politikusok beszélnek, a közembereknek más elfoglaltságaik vannak. /(Farcádi): Kinek fontos az autonómia? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

2008. február 20.

Két héten belül megalakulhat az RMDSZ újjászervezett Szociáldemokrata Tömörülés, RMDSZ platform, Kolozs megyei szervezete – derült ki a platform országos vezetőjének, Kerekes Károly Maros megyei képviselőnek, a parlament munkaügyi és szociális védelmi bizottsága titkárának Kolozsváron tartott találkozóján, amelyen jelen volt a tömörülést támogató Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete is. Neményi József Nándor, az RMDE alelnöke vázolta a gazdasági helyzetet. Kerekes Károly az őt elkísérő, nemrég megalakult Maros megyei platform vezetőségét mutatta be, Gál Éva, Bíró Csaba és Toldi Gyöngyvér személyében, majd két, a platform nevében előterjesztett törvénykezdeményezésről számolt be: egyik a 18 évesnél idősebb iskolások esetében biztosítaná a gyerekpénz további folyósítását, a másik pedig az özvegyi nyugdíj kiutalása esetében a mindenkori átlagnyugdíjban határozná meg a jelenlegi 364 lejes plafont. /(balázs): Alakulóban a megyei szocdem platform. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2008. február 20.

Megkapta az elsőfokú pártbejegyzési ítéletet a Magyar Polgári Párt. A január 24-én kihirdetett ítéletben a törvényszék már bejegyzettnek nyilvánította a pártot, az ítélet azonban csak írásbeli közlésekor emelkedik jogerőre, és ettől számítva öt napig megfellebbezhető. A Krónika által megkérdezett jogi szakértők szerint mindez nem veszélyezteti az MPP indulását a helyhatósági választásokon. A jelöltek listáját ugyanis a választások előtt csak harminc nappal kell letenni. /Kovács Csaba: Választási részvételben bízik az MPP. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2008. február 20.

A közös előválasztások megszervezését a Magyar Polgári Szövetség elutasította, ellenben a Székely Tanács kézdiszéki vezetői elfogadták, így rajta lesz a listán Bakk Dávid László széki elnök és Laczkó Áron városi elnök neve is – közölte Tamás Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. /Iochom István: Negyven jelölt (RMDSZ-előválasztások Kézdivásárhelyen) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

2008. február 20.

Nemrég, azt kérdezték a www.szabadsag.ro regisztrált felhasználóitól: Amennyiben az RMDSZ és a frissen bejegyzett Magyar Polgári Párt (MPP) között választhat, melyik alakulat jelöltjére voksol majd? Az eredmény: RMDSZ – 22%, MPP – 44%. Sokan voltak olyanok is, akik szerint a szórványban közös listát kell indítani (16,5%), illetve akik arra voksoltak, hogy szerintük a jelölt a fontos (11%). /(K. O.): Alulmaradt az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2008. február 20.

Február 19-én ismét beidézték az Országos Korrupcióellenes Hatóságra (DNA) Nagy Zsolt volt informatikai és távközlési minisztert. Az ügyészek tudomására hozták az ellene megfogalmazott vádakat. Ez azt jelenti, hogy a nyomozóhatóság megkezdi a volt miniszter ellen a bűnvádi eljárást. Az RMDSZ egykori minisztere – aki az ellene indított jogi eljárások miatt gyakorlatilag teljesen kivonult a politikából – elmondta: az ügyészek bemutatták neki a bűnvádi eljárás elkezdéséhez szükséges határozatot. Nagy Zsolt jogi képtelenségnek nevezte a közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélés vádját. Nagy Zsolt ellen ez már a második bűnvádi eljárás. Az úgynevezett kémbotrány miatt függesztette fel őt tisztségéből Traian Basescu államfő tavaly június 11-én. Az azóta eltelt majdnem kilenc hónap alatt semmilyen fejlemény nem történt az ügyben, így az akta nem került a bíróság elé. /B. T. : Újabb bűnvádi eljárás Nagy Zsolt ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2008. február 20.

Az SZDSZ-nek már régebben gondoskodnia kellett volna az önfelszámolásról, írta Lokodi Imre, a lap munkatársa. A kudarcosabb periódus, Kuncze Gábornak a párt éléről való távozása után fellépett bizonytalanság, káosz, vergődés befejezéséről van szó. Az SZDSZ jelenleg „látszatpárt, kvázipárt”. Az SZDSZ-t is elérte a korrumpálódás, a politikai elmocsarasodás. A párt nagy árat fizetett az MSZP feltétlen támogatásért. – Az SZDSZ ott tart, hogy a magyar bíróságnak kell kiderítenie, csalást követtek-e el egy évvel ezelőtt, vagy nem, amikor Kóka János vette át a párt vezetését. A „liberális pártot végképpen lezüllesztő Kókának mennie kell, feltételezhetően pártja szűkebb vezetéséből is”. /Lokodi Imre: A kvázipárt iszapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2008. február 20.

Nincsenek magyar utcanévtáblák Nagyváradon, annak ellenére, hogy erről már több mint másfél éve városi tanácsi döntés született: a tanács 2006. szeptemberi rendelet szerint az utcanévtáblákon magyarul is fel kell tüntetni, mely tér, utca, vagy sugárút nevét hirdeti a tábla. Néhány napja ismeretlenek által válaszként folytatott akció zajlik az éjszaka leple alatt, ugyanis a román feliratok alá odafestették az utcák régi magyar nevét. Az azóta EP-képviselővé választott polgármester, Petru Filip szerint azért nem ültették gyakorlatba a rendeletet, mert „nem akartak feszültséget kelteni”. Biró Rozália alpolgármester elmondta, a megbízott polgármester, Mihai Groza elrendelte a táblaügy gyakorlatba ültetését, de előrelépés nem történt. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) többször fordult hivatalos levélben a polgármesteri hivatalhoz ez ügyben, ezért rájuk terelődik a táblafestés gyanúja. /Both Abigél: Utcanevek feszültségben? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./


lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1050 | 1051-1080 ... 7501-7525




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék