udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7525 találat lapozás: 1-30 ... 2731-2760 | 2761-2790 | 2791-2820 ... 7501-7525 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2008. május 14.

Támogatásáról biztosítja Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európarlamenti képviselő és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) törekvését, hogy törvényt nyújtsanak be az 1959-ben megszüntetett Bolyai Egyetem újraindításáról. A BKB nyilvános vitára bocsátja az elképzelést, a tervezetet júniusban véglegesítenék. A kezdeményezők több magyar politikai és civil szervezetet is megkerestek, támogatásukat kérve. „Statisztikai adat, hogy Romániában minden 400 000 lakosra jut egy államilag finanszírozott egyetem. Számarányát tekintve tehát 3 vagy 4 államilag finanszírozott magyar egyetem illetné romániai közösségünket. Statisztikai tény az is, hogy a magyar anyanyelvű diákok súlyosan alulreprezentáltak a romániai felsőoktatásban: a romániai magyarok 6,6%-os arányához képest a felsőoktatásban mindössze 4,4%-uk van jelen, a magyarul tanulók aránya pedig megdöbbentően alacsony, alig 1,6%. A Babes–Bolyai Tudományegyetem erősen propagált »multikulturális jellegéről« mindannyian megbizonyosodhattunk akkor, amikor Hantz Pétert és Kovács Lehelt jogtalanul elcsapták állásukból, amiért magyar feliratokat próbáltak elhelyezni az egyetem épületében”, áll Tőkés Lászlónak a BKB vezetőihez címzett válaszában. Szász Jenő támogató levelében kifejtette: a magyar egyetem ügyében súlyos felelősség terheli Markó Bélát, aki lemondott a Bolyai Egyetemről 1997-ben, 11 évvel ezelőtt. „Az MPP rendszerváltozást akar az erdélyi magyar közéletben és az elavult RMDSZ politika helyett új lehetőséget kíván teremteni a felsőoktatás számára is, az elmúlt két évtized elszalasztott vagy elhibázott kísérletei után. ” – olvasható az MPP-elnök levelében, amelyben üdvözölte a kezdeményezést. /Támogatják a BKB kezdeményezését. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2008. május 14.

Választási taktikának nevezte Kolozsváron Tőkés László Borboly Csabának, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének, valamint László Attila kolozsvári polgármesterjelöltnek egy-egy kötetlen beszélgetésre szóló meghívóját. „Ne értsenek félre, nem László Attila vagy Borboly Csaba személye miatt nem fogadhatom el a meghívást, hiszen minden párbeszéd helyénvaló. De ne velem, hanem a megyei MPP-elnökökkel egyeztessenek. Inkább győzzék meg Markó Bélát, hogy álljon velem szóba” – mondta Tőkés László. /Benkő Levente: Tőkés: Markó Bélán múlik a párbeszéd. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2008. május 14.

Elkezdte kampányát a polgármesteri tisztségért Ráduly Róbert, Csíkszereda jelenleg is hivatalban lévő városvezetője. Hajdú Gábor, az RMDSZ csíkszeredai városi szervezetének elnöke szerint személyekre és tisztségekre lebontható összefogás valósult meg Ráduly Róbert Kálmán polgármester-, Borboly Csaba megyei tanácselnök-jelölt és Bunta Levente székelyudvarhelyi-, Weil Gyula gyergyói polgármesterjelölt között, amire egy hatékony térségi fejlődést lehet építeni, és amely példaértékű az egész erdélyi magyarság számára. /Horváth István: Késve, de ringben Ráduly is. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2008. május 14.

A térség kulturális fővárosává kell tenni Sepsiszentgyörgyöt, fogalmazták meg kulturális programjukat a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi jelöltjei. Csinta Samu polgármesterjelölt kifejtette, hogy a városmarketing leghatékonyabb eszköze a művelődés. A háromszéki önkormányzatoknak meg kellene vásárolniuk a területükön lévő vadászházakat, protokollvillákat és az azokhoz tartozó területeket, jelentette ki Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, független tanácselnökjelölt. /Kovács Zsolt: Csinta Samu kultúrvárost akar. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2008. május 14.

Ismerem a város gondjait, tudom, mi a dolgom ― így összegezte a Konzultáció a városért akció részleges eredményeit Antal Árpád, az RMDSZ polgármesterjelöltje. /Farkas Réka: Felmérték a szentgyörgyiek gondjait (Kampányban az RMDSZ) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

2008. május 14.

Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje a polgármesteri hivataltól engedélyt kapott arra, hogy a nagypiacon, hogy 10-től 12-ig kampánytevékenységet folytasson. Kitették az asztalt, ezért meg akarták büntetni a köztérért felelős hatóságok. A piac igazgatója kihívta a rendőrséget. Borbély László elmondta, annyi történhet, hogy büntetést kell fizetniük. /Mózes Edith: Botrány a nagypiacon. Borbély László kampányát próbálták akadályozni. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

2008. május 14.

A sepsiszentgyörgyi Kopor-Show együttes két tagját megverték nagyváradi fellépésük után. Az eset nem egyedi, az érintettek szerint ugyanaz a manelés társaság május elsején Sonkolyoson rontott rockerekre. Sokak szerint nem csupán stílusok közötti konfliktusról, hanem magyarverésről is lehet beszélni. No Problem nevű szórakozóhelyen a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD) Studfest rendezvényének záróbuliját tartották, itt lépett fel többek között a fiatalokból álló szentgyörgyi rockbanda. Az énekes Méder Alpár Etele és a basszusgitáros Székely Zolta a buli után nemrég megjelent CD-jükért ment az autóhoz, amikor egy 25–30 fős csapat megtámadta. Egyikük orrát zúzták össze, megrugdosták, a másikuk fejütést-rúgást kapott, és beszakadt a dobhártyája. Végül a biztonsági őrök szabadították ki őket, a rendőrség csak több telefonhívás után érkezett a helyszínre. Méder Alpár, aki egyébként Nagyváradon egyetemista, elmondta, meglepetésszerűen támadtak, némán ütöttek, rúgtak. A Rogerius negyedi klubhelyiségben azonban, ahol az MND kéthetente tart rendezvényeket, ez a banda korábban többször igyekezett provokálni, szitkozódásaik között nem csak a büdös rocker, hanem a büdös magyar is elhangzott. A fiatalok a rendőrség közbelépését erőtlennek, sőt, a támadókat pártolónak vélik, s bár nem állítják egyértelműen, hogy magyarverésről lenne szó, nem szeretnének félelemben élni. Ezért fordultak a nyilvánossághoz, de a rendőrségi feljelentést is fontolgatják. /Ferencz Csaba: Szentgyörgyieket vertek meg Váradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

2008. május 14.

Oltszem hivatalos falutábláján éjszaka ismeretlenek lefestetették a magyar nevet. Március 15-én, az ünnepségek után két piros-fehér-zöld magyar nemzetiszín lobogót is eltüntettek. /Kisgyörgy Zoltán: Újra felvillanó türelmetlenség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

2008. május 14.

Fejér Miklós magyar szakos tanár egész élete az irodalom, az anyanyelv és a kultúra köré szerveződött. Szülőfalujában, Zabolán munkásságának emléket állítottak. A községi könyvtárat róla nevezték el. Fejér Miklós /sz. Zabola, 1913. nov. 30./ diákkorában önképzőkört vezetett. Kolozsváron végezte az egyetemet. Világszemléletét, értékrendjét Venczel József mellett Bíró Vencel, a kor egyik híres katolikus értelmiségije határozta meg. A fiatal diákot kiváló eredményei révén csakhamar megbízták a kollégium könyvtárának vezetésével. Márton Áron püspöke kinevezte Fejér Miklóst előbb a brassói gimnáziumba tanárnak, majd 1940 őszétől a székelyudvarhelyi római katolikus iskolában tanított. Ott is alapított családot, majd Kolozsvárra költöztek, a magyar állami román nyelvű gimnázium magyar szakos tanára lett. A világháború végén szovjet hadifogságba került, s csak 1948 októberében szabadult. 1949-től újra Kolozsvárt, a magyar tanítóképzőben oktatott. Többedmagával kiváló tankönyveket írt, szöveggyűjteményeket állított össze. Nagy Jenővel együtt 1954-ben kidolgozta a magyar nyelv és irodalom oktatásának rendszeres módszertanát. Az általuk akkor kimunkált programok, tanmenetek, kiválogatott szövegek egészen az 1989-es romániai változásokig kisebb-nagyobb változtatásokkal fennmaradtak. 1957-ben fejezték be az első erdélyi magyar irodalomelméleti tan- és kézikönyvet, s szintén abban az évben jelentették meg a Magyar irodalomtörténet című könyvüket is. 1959 áprilisában mondvacsinált okok miatt Fejér Miklóst letartóztatták, hónapokon át kínozták, vallatták. Akkor már börtönben ült a romániai magyar polgári szellemi elit színe-java. Kiszabadulása után a Romániai Képzőművész Szövetség kolozsvári fiókjánál kapott munkát, ahol híres alkotók kiállításait szervezhette. Végül 1965-től a Kolozsvár melletti Szucságon tanított nyugdíjazásáig. Utána számtalan székelyföldi diákot ő készített fel a nehéz egyetemi felvételire. Nyugdíjas éveiben újra visszanyerte alkotókedvét, bekapcsolódott a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkaközösségébe, melynek számtalan szócikkét ő írta meg. 1972-ben a Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményekben megjelent írása Zabola élő és történeti helyneveiről, melyet még az 1940-es évek elején Szabó T. Attila nyelvész-akadémikus irányításával doktori disszertációként írt meg, s egészében csak az elmúlt években jelent meg a Székely Nemzeti Múzeum évkönyvében. Fejér Miklós 2002. május 5-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön, majd végakarata szerint szülőfalujában, Zabolán, ősei mellé temették. /Pozsony Ferenc: Fejér Miklós emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

2008. május 14.

Elterjedt a hír, hogy gazdát cserél Gyergyószentmiklós egyik helyi televíziója. A vásárló neve is elhangzott, Verestóy Attila szenátor sógorát, Ferenczy Károlyt jelölve meg új tulajdonosként. A Gyergyó Televíziót fenntartó Tig-Rad System Kft. tulajdonosa, Bajkó Tibor közölte: valóban voltak tárgyalások a Gyergyó TV eladásáról, de üzletkötésre nem került sor. /Balázs Katalin: Nincs tulajdonosváltás a Gyergyó Tévénél. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

2008. május 14.

Budapestről a Központi Papnevelő Intézet, a római katolikus szeminárium tagjai minden évben elzarándokolnak a határokon kívül élő magyar testvérekhez, évente más-más országba. Idén Erdélybe látogattak. Május 3-án érkeztek meg Csíkszeredába, ahol a Szent Kereszt- és a Szent Ágoston-plébániák hívei fogadták be őket. A családok körében beszélgettek, ismerkedtek. Élmény volt látni, hogy megtelt a csodálatos új templom. /Molnár János, Budapest: Nagy örömet jelent a találkozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

2008. május 14.

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum adott otthont május 9–11. között a magyar tannyelvű középiskolák III. országos tantárgyvetélkedőjének, amelyen az első és a második helyezett által kapott oklevél, amit a Tanügyminisztérium bocsát ki, egyenértékű az országos tantárgyversenyeken szerzett diplomákkal. Az országos olimpián egy-egy tantárgyból egy-egy diák juthat tovább, előfordult, hogy az azonos eredményt elérő magyar illetve román anyanyelvű diák közül az utóbbi jutott tovább az országos szakaszra, ezért volt szükség erre a versenyre, nyilatkozta Horváth Gabriella igazgató-helyettes. /Antalfi Imola: Huszonnégy középiskola diákjai mérték össze tudásukat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

2008. május 14.

Ilyen még nem volt: május 23–24-én román–magyar történészkonferenciát rendeznek Bukarestben, Média és történelemtudomány címmel. Mint ismeretes, a legutóbbi közös magyar–román kormányülésen határozták el, hogy váltakozva, a két fővárosban üljenek össze a felek egy későbbi közös történelemkönyv kidolgozása érdekében. A jégtörőnek számító eseményen részvevő küldöttségeket Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének igazgatója és Dan Berindei, a Román Tudományos Akadémia alelnöke vezeti. A hivatalos román történelemkutatás teljesítette a politikum történelemhamisító elvárásait, olyannyira, hogy közel tizennyolc esztendővel a nagy „változás” után is jelen van még ügyködésének eredménye a román szakkönyvekben. /Ördög I. Béla: Tudományosság kontra kontinuitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2008. május 14.

Az erkölcsi politizálásnak helye van az irodalomban – vallja Görömbei András, a Hitel című magyarországi irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese, a Magyar Írószövetség és a lap kolozsvári estje után. Évtizedes előkészítések után, 1988. november 2-án jelent meg az első szám. Kéthetente látott napvilágot mint a magyar irodalom ellenzéki folyóirata. 1992 után havilapként jelent meg, a nemzeti értékek fejlesztésére törekszik. Munkatársai a teljes magyar szellemi élet képviselői, nem tesznek különbséget kisebbségi és magyarországi közt. Legfontosabb szerkesztési elvük a tisztességen és a moralitáson alapszik, ez egyben esztétikai kritérium is. Tévedésnek tartja, hogy a művek ne jelentsenek semmit – vallja Görömbei András. Nagy Gáspár rendszerellenes versei csaknem szállóigévé váltak: „amíg a szem él látni kell felebarátainkat”, látni kell az igazságot. A Hitel a rendszerváltás előtt hatvanezer megrendelőt számlált, és kéthetente látott napvilágot. Jelenleg kétezer példányban kel el, de teljesen más a helyzet, mint akkor. Ezzel a példányszámmal érdekes színt képviselnek a kultúrában. Görömbei András fontosnak tartja, hogy a magyar nyelv irodalmát egységes irodalomnak tekintsék. Az egységen belül természetes, hogy különböző „színek”, jellegek szerepelnek. /Varga Melinda: Tisztesség és esztétika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2008. május 14.

A XV. KMDSZ Diáknapok sok szórakozást kínálnak a Kolozsváron tanuló egyetemistáknak. Még mindig több a sportrendezvény, mint a kulturális. /Gál László: Diáknapok KMDSZ módra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2008. május 14.

Napról napra egyre többen fejezik ki véleményüket az egyetemi oktatással, színvonallal és a diplomák használhatóságával kapcsolatban. A tanárok és az egyetemek vezetőségei védik az egyetemek jó hírét. Jó lenne felnőni a feladathoz, beszélni a problémákról és együtt megoldást keresni. /Osváth Diána: Számonkérés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2008. május 14.

A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház bemutatta Luigi Pirandello Nem tudni, hogyan című drámáját, melyet Hargitai Iván, a Pécsi Nemzeti Színház volt főrendezője állította színpadra a Siculus Ifjúsági Házban. A Nézőpont Színház 2006-ban debütált a Csongor és Tünde című előadásával, amelyben három színész tizenkét szerepet alakított. A színházi szakma a kezdetektől érdeklődéssel fogadta a budapesti származású, Marosvásárhelyen végzett színész, Kroó Ádám által létrehozott fiatal társulat munkáját. Az önfenntartó Nézőpont Színház következő előadása a tatabányai Jászai Mari Színházzal közös produkció lesz. /Pengő Zoltán: Hol kezdődik a bűn? = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2008. május 14.

A Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ támogatásával működő Fábián Ferenc Színtársulat évadnyitó turnéra indul május 16–18-a között. A Humorparádé című Szászrégenben, Csíkszentdomokoson és Zetelakán mutatja be. Műsoron a 30 év legsikerültebb jelenetei lesznek. A társulat vezetője, Danaliszyn József is fellép. /A Fábián Ferenc Színtársulat turnéja. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

2008. május 14.

Lassacskán helyreáll a dolgok természetes rendje. Egy magyar tudós, kora felvilágosult elméje tiszteletére emléknapot rendeznek és táblával jelölik meg házát abban Aradon, a városban, amelyben munkássága kiteljesedett. Rozsnyay Mátyás aradi gyógyszerész /1833-1895/ életművét május 15-én átfogó eseménysorozaton elevenítik fel. Köztéren magyar vonatkozású névtáblát időtlen idők óta nem helyeztek el Aradon. Újdonság az is, hogy két magyar civilszervezet – a Szabadság-szobor Egyesület és az Alma Mater Alapítvány – mellett a polgármesteri hivatal is részt vállal az eseményben. Rozsnyay Mátyás kora egyik legsokoldalúbb értelmiségijeként megérdemli, hogy nevét megismerjék. Emlékezni kell a sakk-könyvíró Rozsnyayra is, akinek a sakk szakkifejezéseinek magyarításában is vannak érdemei, nem szólva a fotográfia terén elért eredményeiről. Munkásságáról Réhon József és Csanádi János könyvet jelentetett meg. /Puskel Péter: A Rozsnyay-precedens. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./ Réhon József – Csanádi János: Ahol a patika áll /Irodalmi Jelen, Arad/ – Három jeles vegyész (Kerekes Ferenc vegyész, kémikus, Rozsnyay Mátyás és Winkler Lajos gyógyszerész, vegyész) életútja.

2008. május 14.

Több mint negyven dokumentumfilmet láthat a közönség a Csíkszeredában kezdődött Film.dok magyar–román dokumentumfilm-fesztiválon.,,Nézz, hogy láss!” – így fogalmazta meg a megnyitón a rendezvény mottóját a fesztivál elnöke, Beke Mihály András, az eseményt szervező bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója. A Film.dok korábbi kiírásain díjazott filmek némelyike nemzetközi karriert futott be, a csíkszeredai dokumentumfilm-fesztivál pedig a romániai filmes rendezvények rangsorában a hetedik helyet foglalja el. Idén negyvennégy film indul a versenyen. /Dokumentumfilm-fesztivál Csíkszeredában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./


lapozás: 1-30 ... 2731-2760 | 2761-2790 | 2791-2820 ... 7501-7525




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék