udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7525 találat lapozás: 1-30 ... 3211-3240 | 3241-3270 | 3271-3300 ... 7501-7525 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2008. június 3.

A magyar közösség egy kicsit nagyobb arányban ment el szavazni, azonban a PD-L fölénye egy tanácsosi helybe került, így Aradon az RMDSZ-nek csak két tanácsosa lesz. Mindegyik elvesztett mandátum fáj, állapította meg Király András Arad megyei RMDSZ-elnök, a hibát csak magukban kell keresni, nem külső körülményekben. Ara megyében három polgármesteri helyet megtartottak, Zimándon bravúrosan teljesítettek. Nagyiratoson a második fordulóban van esélyük. Borosjenőben megmaradt, Pankotán lett egy tanácsosi helyük, és Székudvaron is szereztek egy helyet. Vereséget szenvedtek Nagyszintyén. Kisjenőben sem sikerült előrelépni, maradt a két tanácsos. Pécskán két helyet veszítettek. Tőzmiskén az MPP vittek el szavazatokat, Szapáryligeten egy mandátumba került az MPP-lista, de nekik ebből nem volt hasznuk. /Irházi János: Király András értékel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

2008. június 3.

„A legnagyobb pozitívum kétségkívül a temesvári választási siker – nyilatkozta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök – a leadott szavazatok 5,1%-ával az RMDSZ-nek négyéves szünet után sikerült visszajuttatnia képviselőit a megyeszékhely önkormányzatába. Az RMDSZ listán két képviselő jutott be a városi tanácsba: az első helyről Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője, a második helyről a választási egyezség szerint a szerb érdekvédelmi szervezet képviselője. Újszentesen Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestert újraválasztották és sikerült a hat tanácsost is megőrizni. Nem ismétlődött meg a „zsombolyai csoda”, Kaba Gábor polgármesternek ezúttal nem sikerült az első körben nyernie és a kilenc RMDSZ tanácsos helyett csupán hatan kerültek be a helyi önkormányzatba. Pozitív eredmény született Nagybodófalván (3 RMDSZ-tanácsos 1 helyett), Újváron (6 tanácsos 4 helyett), Igazfalván (3 tanácsos), Csanádon és Csenén, ahol sikerült egy-egy tanácsost bejuttatni a helyi képviselői testületbe. Végváron megmaradt a 4 tanácsos, Dettán a 2, Pusztakeresztúron és Torontálkeresztesen 1-1, Szapáryfalván és Újmosnicán akár kettő is lehet, de még nincs végeredmény. Nagyszentmiklóson és Temesrékáson ismét kudarcot vallott az RMDSZ, akárcsak 4 évvel ezelőtt. /Pataki Zoltán: Képviselő a temesvári önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

2008. június 3.

Székelyudvarhely 32 648 szavazásra jogosult polgárának mintegy 47 százaléka járult az urnák elé a választáson. Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje a leadott szavazatok több mint 51 százalékával győzött. Az RMDSZ jelöltje 12 év után első alkalommal nyerte meg a helyhatósági választást. Riválisa, az MPP színekben induló Orbán Árpád a leadott voksok valamivel több mint 40 százalékát tudhatja magáénak. A listákra is az RMDSZ kapta a legtöbb szavazatot, várhatóan kilenc mandátumot szereztek a városi tanácsban, míg az MPP listájáról nyolcan, az újdonsült Zöld Párt színeiben pedig ketten kerültek be a 19 fős testületbe. /Szász Emese: RMDSZ-többség Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2008. június 3.

Alsó-Háromszéken a huszonkilenc településből tizenhatban RMDSZ-es polgármestert választottak már az első fordulóban – ismertette az RMDSZ által összesített adatokat Albert Álmos. Nyolc településen lesz második forduló. /Farkas Réka: Sok helyen nyertek az RMDSZ-es jelöltek (Háromszéki választási körkép) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2008. június 3.

Kézdivásárhelyen Rácz Károly, a Magyar Polgári Párt polgármester-jelöltje győzött, a szavazatok 52,81 százalékával. Török Sándor, az RMDSZ jelöltje 40,58 százalék bizalmat kapott. Kézdivásárhely városi tanácsában az MPP-nek tíz, míg az RMDSZ jelöltjeinek kilenc képviselői szék jut. /Iochom István: Kézdivásárhelyen az MPP győzött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2008. június 3.

„A romániai magyar közösség a június elsejei helyhatósági választásokon ismételten bebizonyította, hogy saját sorsáról maga kíván dönteni, és ennek érdekében elsöprő többséggel továbbra is egységes érdekképviseletünket választotta. Az RMDSZ kiváló eredményeket ért el a választásokon” – olvasható Markó Béla, az RMDSZ elnöke közleményében. Köszönettel tartoznak a magyar választóknak, akik szavazatukkal visszautasították a megosztó kísérleteket. Az RMDSZ az egész közösség javát szolgálja, nyitott, demokratikus szervezetként. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2008. június 3.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a választásról kifejtette, az emberek félnek, ő ezt tapasztalta az elmúlt hetekben. Félnek a helyi megtorlásoktól vagy a megszólásoktól. Az alacsony részvételi arány mellett a klientúra újraválasztja magát. Az emberek kimaradnak a politikából, eltávolodnak tőle. A választások előtt úgy ítélte meg, hogy a Magyar Polgári Pártnak a Székelyföldön jó esélye vannak a győzelemre, emlékeztette Szász Jenőt az újságíró. A választási kampányban szükség van a kincstári optimizmusra, válaszolt erre Szász Jenő. Magasabb részvétel mellett minden bizonnyal jobb eredményt értek volna el. Viszont 75 napja van bejegyezve a párt, és Székelyföldön 30–40 százalékos támogatottságnak örvend, ez a szám önmagáért beszél. A Magyar Polgári Párt megkerülhetetlen tényező lett a politikai közéletben. Szász Jenő szerint nem Borboly Csaba győzött, hanem a jól felépített helyi RMDSZ-hálózat. Szász Jenő várja Markó Béla kéznyújtását. A mostani választás előfeltétele volt az új összefogásnak, az erkölcsi többség közös felépítésének. /Gazda Árpád: „Várjuk Markó Béla kéznyújtását” = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 3.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke rámutatott, eddig biztosan tudják, hogy 122 településen állított az RMDSZ polgármestert, 57 településen pedig második fordulóba jutottak a jelöltjeik. Az első fordulóban elért teljesítmény 90–93 százalékosnak mondható, 2004-ben az RMDSZ 180 településen nyerte el a polgármesteri tisztséget. Székelyföldön jobb eredményeket értek el, mint a novemberi európai parlamenti választásokon. Az RMDSZ kampánya meggyőzőbb volt, mint a versenypárté. Kelemen Hunor szerint az a retorika, amit Szász Jenő és a versenypárt képviselt, megbukott. Kelemen úgy látja, hogy az alacsony részvételi arány „egyik oka a rendkívül aggresszív, mocskos kampány, amelyet a Magyar Polgári Párt folytatott az elmúlt hónapban”, másik oka pedig maga a versenyhelyzet. Arra a kérdésre, hogyan látja RMDSZ és az MPP közötti együttműködést, Kelemen kitérően válaszolt: jelenleg a második fordulóra való felkészülés jelenti a prioritást. /Gyergyai Csaba: „A választónak mindig igaza szokott lenni” = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 3.

Ki nyert és ki veszített a magyar–magyar választási versenyben? A helyhatósági választások magyar eredményei egyik fél számára sem kecsegtetőek. Az RMDSZ-nek nem sikerült visszaszereznie a marosvásárhelyi polgármesteri széket. Már négy évvel ezelőtt megtanulhatta volna a szövetség, hogy hiába állít pártpolitikust Dorin Floreával szemben. Ellene csak olyan jelölt lehet eredményes, aki nem a politika világából érkezik, és egyaránt népszerű a románok és a magyarok körében. Ilyen lehetett volna Bölöni László. Megtört az RMDSZ székelyföldi monopóliuma. Noha jelöltje ülhet a székelyudvarhelyi polgármesteri székbe, döntései megszavaztatásakor csak egy kisebbségbe szorult RMDSZ-frakcióra számíthat. És ahol megmaradt a többség, ott is az ellenzék hódította el a tanácsosi mandátumok 30–40 százalékát. De nem ünnepelhet a Magyar Polgári Párt sem. Jelöltjei – kevés kivétellel – elbukták a polgármesteri, tanácselnöki presztízscsatákat. A 75 napos „régiség” sem ad felmentést a kudarcra. A választás mégsem gyásznap az erdélyi magyarság történetében. A versenyhelyzet teljesítményre sarkallja a választottakat. /Gazda Árpád: Döntéshelyzet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 3.

Kovászna megyében részvétel 47,1 százalékos volt, a két város – Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely – a maga 35 százalékos részvételével a mélypontra került. Az ilyen fokú érdektelenség, a közöny orvoslása hosszú távon a magyarság sorsának kulcskérdése lesz, hangsúlyozta Sylvester Lajos. Mint ahogy a románság összefogása a román népesség önbizalmát fogja erősíteni. A városi magyar lakosság passzivitása a legaggasztóbb, ez a mélypont-szemlélet. Az, hogy tizennyolc éve nem mentünk semmire, vezetők korruptak, ígérgetnek, hazudnak és így tovább. Ezzel a mentalitással szemben szerencsétlennek tűnt az a sikerpropaganda, amellyel az RMDSZ erőlködött, és túl általános volt, amit az MPP ígért. /Sylvester Lajos: Győzött a mélypont-szemlélet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2008. június 3.

Feltűnő a közügyek iránti közöny. A kisebbségi léthelyzetben meg kell őriznünk nemzeti identitásunkat, hangsúlyozta Veres István, a lap főszerkesztője. /Veres István: Legfőbb bajunk a közöny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 3./

2008. június 3.

Az RMDSZ továbbra is élvezi a közösség jelentős többségének a támogatását. A Magyar Polgári Párt (MPP) várakozáson alul szerepelt, első választási részvételük inkább kudarcnak minősíthető, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. Romániában öt százalékos a parlamenti küszöb, a romániai magyarságnak minden egyes választás alkalmából jelesre kell vizsgáznia fegyelmezettségből. /Borbély Tamás: A maradó felelősség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 3.

A helyhatósági választások hivatalos eredményeinek hiányában nyilatkozott Eckstein-Kovács Péter szenátor. Nehezményezte, hogy a kampánycsend beállta előtt, a rendőrség fellépett egy RMDSZ-es női jelölt és néhány önkéntes ellen, akik egy gépkocsi szélvédőjére (amelynek tulajdonosa ráadásul nem kifogásolja a párt munkáját) választási röplapot ragasztottak ki. A szenátor köszönetét fejezte ki az RMDSZ-re szavazóknak. Szerinte Kolozsváron sok magyar választotta Bocot, ami érthető, mert a város fejlődését az ő személyéhez kötik. Kifejtette: a Nagy-Románia Párt (PRM) eltűnése a politikai életből azt jelzi, hogy az idegengyűlöletnek nincs keresnivalója ebben az országban. A szenátor megköszönte az MPP Kolozs megyei szervezetének a kampányban tanúsított korrektséget. /Ö. I. B. : Eckstein-Kovács: „Befellegzett a romániai xenofóbiának” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 3.

Jó eredményeket ért el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi helyhatósági választásokon, ugyanakkor Székelyföldön a Magyar Polgári Párt (MPP) hangsúlyos jelenlétével kell számolnia az önkormányzati testületekben. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a helyi tanácsot az RMDSZ uralja, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a testület MPP-többségű lesz. Nagyváradon Bíró Rozália RMDSZ-es polgármesterjelölt arról panaszkodott, hogy az MPP által elvitt voksok miatt sem ő maga nem került be a második fordulóba, sem pedig a szintén RMDSZ-es Kiss Sándor nem nyerte el a megyei tanácselnöki tisztséget. Hasonló helyzet állott elő Kolozs megyében. Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára szerint a romániai voksolás is azt bizonyította: csődpolitika az az elképzelés, hogy a magyar belpolitikát és pártpolitikát exportálni lehet határon túli magyar közegbe. Az eredmények igazolják magyar kormány mérsékelt, a beavatkozástól tartózkodó nemzetpolitikájának helyességét, fejtette ki Gémesi. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint a romániai és szerbiai választások után kijelenthető: Erdélyben és a Vajdaságban egyaránt vesztett Orbán Viktor. Tabajdi véleménye: ha ez a magyar-magyar szembenállás nem enyhül, „ősszel megvalósul Traian Basescu román elnök célja, aki Orbán hathatós segítségével eléri majd, hogy a bukaresti parlamentben eljelentéktelenedik az erdélyi magyarságnak képviselete. Ami tragikus lenne. ”Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke leszögezte, az eddigi eredmények alapján úgy tetszik, hogy a magyar szervezetek képviselői megőrizték, sőt megerősítették a pozícióikat az önkormányzatokban. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-sikerek a testvérharcban. = Népszabadság (Budapest), jún. 3./

2008. június 3.

A volt szekusok maximális szinteket döntögető nyugdíjait a minimális nyugdíjszintre csökkentő törvénytervezet kapcsán szembesülhetett mindenki a demokrácia hátulütőivel. A verőlegény 30-40 millió, a megvert áldozat 5-6 millió lejes nyugdíjat kap. /Bogdán Tibor: Szekus-demokrácia. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2008. június 3.

Immár a tizenhatodik alkalommal indul I. évfolyam a budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar nyárádszeredai kihelyezett tagozatán. A beiskolázási szám 50 + 10 (az utóbbi 10 teljes költségtérítéses hely). Az oktatás időtartama 9 félév, az utolsón a szakmai gyakorlat és a szakdolgozat véglegesítése. Az oktatás helye: kéthetenként, péntek déltől vasárnap délig Nyárádszeredában konzultáció; évente legalább egy alkalommal Magyarországon egyhetes gyakorlat vagy szakmai szemle. Jó tanulmányi eredményt elérő hallgatóink a félévek végén tanulmányi ösztöndíjat, a legnehezebb anyagi helyzetűek pedig szociális segélyt kapnak. A végzettek a budapesti Corvinus Egyetem diplomáját kaphák, amelyet itthon honosítanak. A diploma egyenértékű a Sapientia EMTE vagy Románia bármelyik egyeteme kertészmérnök BSc szakán szerzett diplomával. /Dr. Jakab Sámuel tagozatvezető: Éljünk a lehetőséggel! Idén is indul képzés a nyárádszeredai kertészmérnöki szakon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2008. június 3.

Negyvenkét fiatal magyar színész lép pályára idén Erdélyben, azonban a hazai magyar színházak nem tudnak ennyi új művészt fogadni. A szokatlanul magas számra a bolognai rendszer kritériumait adaptáló hazai felsőoktatás helyzete ad magyarázatot: egyszerre ér véget az egyetemi alapképzés az utolsó négyéves oktatási ciklusban részt vevő hallgatók és a három évre beiskolázott legelső évfolyam diákjai számára is. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) színészképző szakán nyolcan negyedévesek, tízen harmadévesek, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen pedig 12-12 színész és hat bábszínész kapja kézbe oklevelét. Távlati terveket a végzős színészek egyelőre nem szőnek, egyesek átképeznék magukat, a televíziózás felé kacsingatnak, vagy önállóan próbálnak megoldást találni. Molnár Orsolya például egyéni műsorát kívánja minél több városba eljuttatni. Van olyan is, aki Budapesten próbálna szerencsét. Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetemen a mesterképzést a legtöbb diák jó lehetőségnek tartja. /Antal Erika, Bonczidai Éva: Színpad helyett orvosira? = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 3.

Csökkenő tendenciát mutat a magyar tannyelvű kilencedik osztályok száma: magyar tagozaton 248 gimnáziumi osztályt indítanak és 112 szakiskolai osztályt, ami az elmúlt évhez képest visszaesés. Országosan 239 ezer helyet biztosít a Tanügyminisztérium a kilencedik osztályba, ebből 10 080 hely magyar osztályban van. Idén először érvényes az a rendelet is, hogy osztályonként két-két roma nemzetiségű gyermeknek is biztosítanak helyet. /Darvas Beáta, Pásztor Krisztina: Kevesebb magyar gimis? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2008. június 3.

Idén már nem lesz képességvizsga a nyolcadikosoknak. „Ugyanannyi gyenge tanuló jut be majd iskolánkba ezzel az új rendszerrel is, amikor kizárólag a médiák döntik el a bejutást, mint eddig, amikor képességvizsga szűrte meg a jelentkezőket” – mondta Tőkés Elek, a kolozsvári Báthory István Gimnázium igazgatója. Különleges helyzetben van a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium, ahol mindkét eljárást alkalmazzák a kilencedikesek kiválasztásánál: a reál osztályba való bejutás a számítógépes elosztási rendszerrel működik, a humán osztályba jutáshoz viszont, Popa Márta igazgatónő elmondása szerint, vallásteszten kell átmenniük a jelentkezőknek. Kevés a szakképzett munkás. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, a kínálat hiánya miatt reális igény nincs a megyében a szakosztályokra. „Egy magyar tannyelvű szakközépiskola vagy szakmunkásképző létesítését minden évben megpróbáljuk a megyében, az egyházak bevonásával is, de ez mindeddig nem sikerült” – magyarázta. A szülők szerint a gyerek inkább végezzen egy jobb nevű elméleti líceumban, mintsem egy külvárosi román szakmunkásképzőben tanuljon. Székelyföldön és részben a Partiumban is jó arányban vannak jelen a magyar szakosztályok, de a szórványban egyelőre az is nagy gondot jelent, hogy a meglévő nyolcadikos tanulókat megtartsák a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban. Szeben megyében egyetlen magyar kilencedik osztály indul, Szászmedgyesen, de az sem biztos, hogy a jelenlegi húszas létszámú nyolcadikból minden gyerek oda iratkozik. /A nyolcadikos tanulók idén először stresszmentesen léphetnek a líceum első osztályába. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2008. június 3.

László V. Ferenc nevéről vallott írásában. Keresztlevele szerint László Ferenc Áron. Születési bizonyítványában Francisc az első keresztneve. A személyazonosságiba is ez került be. Felerősödött benne, hogy beilleszkedjen a román tudományos és sajtóéletbe, hogy Francisc László-ként is legyen valaki. Románul is jelentek meg Bartókról könyvei. Nemcsak a Korunkban, a budapesti Muzsikában és Magyar Zenében, olykor a kecskeméti Forrásban közöl tanulmányokat, hanem a bukaresti Muzicában is, nemcsak a Szabadságba ír publicisztikákat, hanem a Tribunába is. Így három szerzői neve is van. Amit magyarul (és japánul) közölt, annak aláírása László Ferenc, amit az indoeurópai nyelveken (németül, angolul és franciául), azok alatt természetesen az ő szórendjükhöz (és a Magyar Tudományos Akadémia gyakorlatához) igazodó Ferenc László áll, románul pedig Francisc László. Negyedik szerzői nevét, a László V. Ferencet azért használja a Szabadságban meg-megjelenő cikkei alatt, mert amikor jelentkezett a közírásban, névrokona, László Ferenc sportújságíró már rég és sokat közölt a lapelődben, az Igazságban. Mint kezdőnek, meg kellett különböztetnie nevét az övétől. László V. Ferenc amikor megházasodott, szász feleségével úgy döntöttek, hogy kölcsönösen felveszik egymás családnevét. Így útlevele szerint Laszlo-Herbert Francisc-Aron (ékeztetek nélkül az „á”-n és az „ó”-n, mert a hatóságok számítógépe nem ismeri a magyar betűsort). László V. Ferenc nem pironkodik a sok név miatt. Az olyan rugalmasabbakra is szükség van, akik közvetítenek, vallja. /László V. Ferenc: Hogy hívnak? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./


lapozás: 1-30 ... 3211-3240 | 3241-3270 | 3271-3300 ... 7501-7525




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék