udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7525
találat
lapozás: 1-30 ... 4471-4500 | 4501-4530 | 4531-4560 ... 7501-7525
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. augusztus 13.
Diákházat kérnek a helyi önkormányzattól a Nagyváradon tanuló egyetemisták. Az RMDSZ-frakció az Ifjúsági Házat javasolja a célra, ez azonban 1990 óta egy alapítvány tulajdonában van. Becslések alapján a városban közel 28 ezer egyetemista van, nekik 1800 kollégiumi helyen kell osztozkodniuk. Delorean Gyula RMDSZ-es helyi tanácsos elmondta, a helyi és a megyei önkormányzat segítségével a Várad-Őssi negyedben található Ifjúsági Házat alakíttatnák át erre a célra. Az épülethez ugyanis szálloda is tartozik, amely jelenleg nem üzemel. /Fried Noémi Lujza: Diákházat kérnek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./2008. augusztus 13.
Az Erdélyi Magyar Ifjak és a magyarországi Egyesült Magyar Ifjúság által szervezett gyergyószentmiklósi EMI-táborban elhangzottak miatt kér vizsgálatot Cristian David román belügyminisztertől a Konzervatív Párt. A parlamentben kis létszámú frakcióval rendelkező ellenzéki politikai erő azt követeli a tárcavezetőtől, hogy jövőre tiltsa be azt a rendezvényt, amelyen Erdély függetlenségét követelték. Korábban szélsőjobboldali román civil szervezetek a belföldi hírszerző szolgálattól kérték, hogy tájékoztassa a legfőbb ügyészséget a ,,félkatonai kiképzőtábornak" nevezett EMI-rendezvényről. /Vizsgálatot kérnek az EMI-tábor ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./2008. augusztus 13.
A veszprémi Magyarság és Nemzettudat Alapítvány kuratóriuma a gyergyóditrói önkormányzatot kérte fel, hogy adjon helyet az augusztus 6-ától kezdődő Kárpát-medencei Ifjúsági Tábornak. „Fontosnak tartjuk, hogy a szakemberektől tanulható képzőművészeti fogások mellett a táborba érkező fiatalok a Kárpát-medencével is megismerkedjenek” – mondta el sajtótájékoztatóján Fenyvesi Ferenc, az alapítvány kurátora és a tábor főszervezője, aki szerint a térség megismerését segíti az is, hogy a Budapestről, Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből érkező 14–21 éves fiataloknak feladatul tűzték ki a saját régiójuk bemutatását. A tizenhét résztvevő Nagy Gábor budapesti festőművész, egyetemi tanár és Nádas Alexandra képzőművész irányításával alkothat a ditrói táborban, augusztus 17-én pedig zárótárlaton mutatják be munkáikat. „A tehetséggondozás az értékmegőrzés fontos része” – magyarázta Nagy Gábor festőművész. A tehetséggondozást is felvállaló Magyarság és Nemzettudat Alapítvány 2005-ben a nagyváradi származású Fekete József és felesége, Hajnalka kezdeményezésére jött létre Veszprémben. /Jánossy Alíz: Tehetséggondozás mint értékmegőrzés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./2008. augusztus 13.
Politikai csatározások miatt kerülhet pénzügyi válságba a halmozottan sérült gyermekekkel foglalkozó, baróti székhelyű Hisszük, Hogy Fontosak Egyesület (HHFE), miután a városi tanács nem szavazta meg a civil szervezet támogatásáról szóló szerződést. A képviselő-testület RMDSZ-frakciója ugyanis kifogásokat támasztott Nagy István független polgármester előterjesztésével szemben: míg a független elöljáró négy, addig az RMDSZ csak egy évre kötne szerződést az egyesület két alkalmazottja bérének a folyósítására. Miután egyik álláspont sem ért el elegendő szavazatot, a városatyák nem fogadták el a 2007. december 31-én lejárt támogatási szerződés meghosszabbításáról szóló határozatot. „Hihetetlen volt. Számomra érthetetlen, hogy lehet így kezelni olyan civil szervezet munkáját, amelyik halmozottan sérült gyermekek életét igyekszik emberibbé, elviselhetőbbé tenni” – panaszolta Cseresznyés Emília, a HHFE elnöke. A HHFE-t 1995 őszén hozta létre, és 2002-ben indította be ténylegesen a baróti Tóth Laura. A rákban tavaly fiatalon elhunyt gyógypedagógus munkáját két kollégája folytatja. /Emberség a politika oltárán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./2008. augusztus 13.
A kolozsvári Mátyás-szoborcsoportot restauráló cég képviselői László Attila alpolgármesternél jártak a műemlék védelmének azonnali biztosítása érdekében. Kijelentették: feltétlenül szükség van a faállvány és a szobrot körülvevő palánk őrzésére, ellenkező esetben ugyanis a szerkezet bármelyik pillanatban lángra kaphat, s teljesen leéghet, az esetleges tűz okozta hőség miatt a szobor egy része elolvadhat. /Kiss Olivér: Tűz martalékává válhat a Mátyás-szoborcsoport. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./2008. augusztus 13.
Dávid Gyulát legendaként ismerte meg; a nagyszüleitől és a szüleitől hallott róla először, a „kolozsvári Kriteriont” azonosította vele, írta Demény Péter. A legenda 1995-ben vált valósággá, amikor Demény Péter a Kriterionhoz került. Akkor már Dávid Gyula a Polis Kiadó vezetője volt, onnan szaladt át időnként a Kriterionhoz ügyintézni. A cikkíró a szerkesztőségi iratok között megtalálta a Történelmi Regények című sorozat tervét, az alapos munkát, a minden részletre kiterjedő vázlatot, melyet Dávid Gyula készített. Demény Péter 2003-ban a Polishoz került, akkor megismerte Dávid Gyulát, aki hetvenöt évesen is gyorsabb volt, mint ők valamennyien, és aki mindig tudta, mit jelent a minőség. Pályatársai, kollégái, barátai írták az Önzetlen pulpitus. Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára című kötetet. /Demény Péter: Rohanjon tovább még sokáig! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ (A szöveg az Önzetlen pulpitus. Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára című kötet bevezetője.)2008. augusztus 13.
Dávid Gyula 80 éves. 1990-óta összekötött minket a sors, írta Géczi A. János, de egyszer sem tudott vele kávézni. Talán vagy kétszer Pesten, amikor messze volt még a HÉV indulása. Most, hogy nyolcvan lett, azt kívánja: szakítson már végre annyi időt, hogy kávézhassanak. /Géczi A. János, Tordaszentlászló: A kortalanok kora. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./2008. augusztus 13.
Hol vannak, akik valóban előttünk járnak, akikre felnézhetünk, akiktől tanulni lehet? Szemmel láthatóan nem sokan vannak. Jószerivel láthatatlanok, írta Gyimesi Éva. A cikkíró szerint a magyar közhiedelmek közé tartozik, hogy a szolgálat, és ennek erkölcsi fedezete, a szeretettel gyakorolt alázat valami emberhez méltatlan dolog. Dávid Gyula a Kriterion, majd a Polis szerkesztőjeként mindig a munka legnehezebbjét vette a vállaira. Történelmi, néprajzi, irodalomtörténeti kézikönyveket segített életre, hibátlan formában megjelenni. Övé ma, nyolcvan évesen, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon kézikönyv-sorozatának a gondja is. Hányszor mondott le saját irodalomtörténészi terveiről, ha valamely közügynek tekintett szerkesztői vagy egyéb feladat saját íróasztalától elszólította. A lelki gerinc egyenessége jellemzi Dávid Gyulát. A börtönévek ellenére képes volt megőrizni a lelki békéjét, a belső szabadságát, szellemi frissességét. /Gyimesi Éva: Gerincoszlop. Dávid Gyula születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./2008. augusztus 13.
Morális válság van, az anyák nem szülnek, a lányok nem mennek férjhez, az ifjak nem katonáskodnak, a diákok nem tanulnak, a munkanélküliek nem akarnak dolgozni. Fogyunk, romlunk, elvásunk, írta ironikus hangon Krebsz János. Az istenadta nép nem érzékeli a morális válságot. Idegenszívűek uralkodnak rajta. „Sokan úgy gondolják, hogy Trianon és a kommunista elnyomás törte meg a gerinceket, tette tönkre az önérzetére büszke fajtát. De nem úgy van az! A morális válság mélyebb gyökerű, végigkíséri a nagy történelmű nemzet teljes múltját. ” /Krebsz János: Morális válság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./2008. augusztus 13.
Már nem vágynak annyira a „drága csonka haza” után. A székely legények nem éneklik, hogy Horthy Miklós katonája, eszik Budapesten, a Népligettől nem messze a csípős babgulyást, „mintha Gyurcsány Ferenc kinézné szájukból a falatot”, majd dolgoznak tovább. Az MTV felgyújtásánál sem voltak ott, nem olvassák el a számítógépes portálokon: „öntsetek egy veder szart Tomcat fejére. ” „Nem kell nekik se Gyurcsány, se Orbán”, írta a lap munkatársa, továbbá: „az ősmagyarság és modern nemzettudat egy jurtában lakik Tusnádfürdőn, Gyergyószentmiklóson, zászlóbontással meg van mondva, mi az egészséges nemzettudat. ” /Lokodi Imre: Portáltanok, sátorozók. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./2008. augusztus 13.
Nagy a lelkesedés a hivatásos néptáncegyüttes berkeiben. Idén újra részt vesz az együttes a világkiállításon, ezúttal a spanyolországi Zaragozában. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai szász táncokat tanultak, hogy műsorkínálatuk a lehető legszínesebb legyen. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Zaragozában a román pavilonban és környékén többszöri fellép, de szerepelnek majd Magyarországon is. A romániai kisebbségek folklórjának bemutatására vállalkozott az együttes így magyar, román, cigány és szász táncokat kínál programjában. /Antal Ildikó: Világkiállításra készül a Hargita együttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./2008. augusztus 13.
A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákát 2001-től rendezik meg évről évre. A Lázárfalváról induló kezdeményezés, amely érintette Tusnádot, Csíkkozmást, Csíkszentkirályt, Csobotfalvát, Csíksomlyót, Csíkszenttamást, kis kitérőkkel Kászonújfalut, Homoródkarácsonyfalvát és Firtosváralját, idén elérte a Gyergyói-medencét. Gyergyócsomafalván július 16–25-a között rendezték meg a XII. Fürdőépítő Kalákát, amelynek lebonyolításában a budapesti Ars Topia Alapítvány, Csomafalva önkormányzata, a Zöld SzékelyFöld Egyesület és a csomafalvi fiatalok lelkes csapata vett részt. A közel száz önkéntes Magyarországról és Erdélyből minden korosztályban képviseltette magát, ugyanakkor Csomafalva lakossága, mesterei, asztalosműhelyei is példásan kiálltak a kaláka mellett. Az 1950-es években épült, de napjainkra teljesen eltűnt borvízfürdő Csomafalvi Feredő néven kelt újra életre. A fürdő környezetében helyet kapott egy fűzkupola, amely a pihenés és szemlélődés helye, és a tűzkatlan. A népi fürdők felújítása a Székelyföldre jellemző hagyományos közösségi munkaformában, kalákában történt. /Tikk Dóra, Csíkszereda: Fürdő- és közösségépítő kaláka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./2008. augusztus 13.
A Csak tiszta forrásból harmadik alkalommal szervezett „Hagyományművelő családi héten” Lázárfalván népdal, népmese, rovásírás és szövés volt a programkínálat július 21–27. között. A foglalkozásokat játékkal színesítették. Magyarországról érkeztek táborozók, a falubeli vendéglátóknál szálltak meg. Budai Ilona népdalénekes moldvai, szatmári és bukovinai népdalokat tanított. Miskolczi Katalin, a tábor alapítója a citerázást vezette. A fiatalok a székelydályai mennyezet képeit tanulmányozták. A Borvízforrás Kulturális Alapítvány szervezésében zajló tábor idén is elérte célját, tartalmas nyári elfoglaltságot nyújtott, gyarapította a magyarság történelméről és kultúrtörténetünkről való ismereteket. /Hagyományművelők tábora Lázárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./2008. augusztus 13.
Az aranyosgyéresi RMDSZ és a magyarországi testvérváros, Kisbér önkormányzatának köszönhetően, 22 diák és két kísérő tanára tölthetett több csodálatos napot Kisbéren. Nemcsak Kisbér történelmével, nevezetességeivel ismerkedtek meg a diákok, hanem meglátogatták a komáromi erődöt, Zircen az apátságot, a Bakony Múzeumot, a cseszneki várat, a győri állatkertet. Jártak Tatabányán, két napot Budapesten is eltölthettek, a Balatonra is eljutottak. Mesejáték, néptánctanulás, focizás egészítette ki a napi programokat. Az aranyosgyéresi városnapokra várják majd a kisbérieket. /Szabó Hajnalka, kísérő tanár: Aranyosgyéres. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./2008. augusztus 13.
A Betyár Animációs Társaság évek óta hozzájárul a Muuuvi nemzetközi rövidfilmfesztivál megszervezéséhez. Cozma Péter, a társaság elnöke elmondta, a Betyár Animációs Társaság filmes műhelyt vezetett a Muuuvi nemzetközi rövidfilmfesztiválon. /Jánossy Alíz: Vásznon a homok- és agyagfigurák. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./2008. augusztus 13.
Korond első írásos említésének 675. évfordulója alkalmából képzőművészeti tárlat nyílt a művelődési házban, Benczédi Sándor, Páll Lajos, Józsa Judit, Kedei Zoltán, Láng Eszter, Tóth Ferenc, Venczel Árpád és Vinczeffy László munkáiból. A képzőművészeti galéria első kiállítója a 70 éves Páll Lajos volt, aztán Tóth Ferenc mutatkozott be festményeivel, majd a gyermeknap alkalmából Forró Ágnes, Kuti Botond és Molnos Zoltán mese- és mondaillusztrációival. A tizennyolcadik évét betöltő korondi Hazanéző folyóirat idei második számában tizenöt szerzőt mutat be azok közül, akik alkotásaikkal, kutatómunkájukkal, közéleti tevékenységükkel öregbítették a nagy fazekasfalu hírét-nevét. Az ünnepségen Ambrus Lajos főszerkesztő, a Firtos Művelődési Egylet elnöke köszöntötte az alkotókat és a népes közönséget, vallomásos emlékezést hallhattak Tófalvi Zoltántól, dr. Bíró Á. Zoltántól, dr. Láng Esztertől, Kedei Zoltántól, Majla Sándortól, Ráduly Jánostól, Simó Mártontól, Czegő Zoltántól. A Hazanéző ünnepi számának szerzői: Bölöni Domokos, Kercsó Attila, Ambrus Lajos, Molnos Lajos, dr. Bíró Á. Zoltán, Gergely Tamás (interjúja Bölöni Domokossal), Czegő Zoltán, Józsa Judit, dr. Koncz Gábor (Józsa Juditról), Kedei Zoltán, dr. Láng Eszter, Majla Sándor, Debreczeni József (Páll Lajosról), Ráduly János, Simó Márton, Tófalvi Zoltán, Gáspár Sándor (Tóth Ferencről), Jakobovits Miklós (Vinczeffy Lászlóról). Az egykor Korondon tanárkodó Czegő Zoltán keserű számvetésében írta, a legképtelenebb utat választotta 1988-ban: beállt magyarnak Magyarországon. „A magyar irodalom történetében soha ilyen szolgalelkű írótársadalom nem ügyködött, mint az elmúlt ötven évben” – vallja Czegő. /Damján B. Sándor: Tárlat és lapbemutató Korondon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./2008. augusztus 13.
Hetvenhárom éves korában elhunyt Nagy Ferenc tanár /Búzaháza, 1935. nov. 15. – Csíkfalva, 2008. aug. 10./ a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség örökös alapító elnöke. Nagy Ferenc korábban megérezte, hogy majd egyszer a határokon át nem kell többé útlevél. És megvalósította azt, amire a mai politika képtelen: hogy a magyar a magyarnak barátja, testvére, sorstársa és dalostársa legyen. Ahol járt, vezényelt, szónokolt, tanított, mindig Szent István király Nagy-Magyarországában, egy magyar nemzetben gondolkodott. Kodály Zoltánnal mondta együtt ő is, hogy "zene nélkül lehet élni, de nem érdemes". Ezt elmondta 17 év alatt 7 országban közel 700 karvezetőnek, tanárnak és több mint 130 ezer dalostársnak személyesen. Az ezredfordulón ezertagú kórus szólalt meg Debrecenben, jelezvén dallal is a magyar nemzet együvé tartozását. Népnevelő munkájáért 2006-ban Bartók Béla-díjjal tüntették ki, 2008. jan. 22-én pedig a Magyar Kultúra Lovagjává avatták. A legnagyobb elismerés mégis a dalostársaktól jött, akik boldogan köszönték meg azt a lehetőséget, hogy közösségeik határain átívelve, kórusaik, dalosaik ismerkedtek meg egymással és lettek örök barátok. A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség ezért jött létre, Nagy Ferencet pedig azért küldte az Isten, hogy mindenkinek megmutassa ezt a lehetőséget, olvasható Márton Zsolt ügyvezető elnök, Nyilas Szabolcs titkár búcsúztatójában. /Márton Zsolt ügyvezető elnök, Nyilas Szabolcs titkár: A kórusmuzsika volt az élete. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./ 1991-ben megalakította a Nyárármenti Kórusszövetséget, majd a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetséget.2008. augusztus 13.
Helmeczy László a Hír TV munkatársainak lejáratásában jeleskedő ügyvéd elmondta, akár ötmillió forintot is megérne neki, hogy a televízió riportereit börtönbe csukják. Azt a korábbi kijelentését viszont letagadta, miszerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Veres János pénzügyminiszter közötti hatalmi küzdelem áldozatának tartaná magát. Közben kiderült, hogy – korábbi állításával ellentétben – csak a Hír TV elleni lejáratási botrány kirobbanása után négy nappal tett feljelentést a bűncselekmény előkészítésében részt vevő ügyvéd. Helmeczy László a Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint augusztus 5-én fordult a hatóságokhoz, pedig korábban azt állította, már az akciót vállaló Baráth Miklóssal történt beszélgetése után megtette a szükséges lépéseket. /Helmeczy vérdíjat tűzne ki a HírTV munkatársai fejére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./2008. augusztus 13.
Telt ház előtt tartották meg a Glyndebourne-i Operaházban Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző Szerelemről és más démonokról című legújabb operájának világpremierjét az operafesztivál keretében augusztus 10-én, vasárnap este. Eötvös Péter a Glyndebourne-i Opera megrendelésére írta művét, amely Gabriel García Marquez Nobel-díjas kolumbiai író novelláján alapul. /Eötvös-opera világpremierje. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./2008. augusztus 13.
Augusztus 11-én a kézdiszentléleki községházán ünnepélyes keretek között a község díszpolgárává avatták Annegret mallersdorfi ferences nővért, aki tizenöt éven keresztül vezette a Szent Klára Öregotthont. Annegret nővér korábban átadta az otthon vezetését Kinga nővérnek, és ebben a hónapban végleg hazatér szülőföldjére, a németországi Mallersdorfba. /Iochom István: Annegret nővért díszpolgárrá avatták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./