udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7525
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 7501-7525
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. január 25.
A november 25-i európai parlamenti választások nyomán, amely közel 60–40 százalékos szavazatmegoszlást eredményezett az RMDSZ–Tőkés László választási párharcban, véget ért egy korszak az erdélyi magyarság politikatörténetében. E korszakot az RMDSZ sikeres integrációs, majd hegemóniaépítő politikája jellemezte. Az egységparadigma lebomlása súlyos dilemmák elé állította az erdélyi magyar politikai elitet: mostani döntéseik akár egy évtizedre is meghatározhatják a politizálás irányát. Az RMDSZ megalakulását követően elsősorban szubkulturális pártként építkezett. Az RMDSZ-en belül megerősödött a kormányzásban részt vevő csoport (Markó Béla, Borbély László, Kelemen Hunor, Verestóy Attila), ez a csoport nem engedett újabb versenytársakat a „körön belülre”, így például a választási törvény diszkriminatív előírásai ennek is köszönhetőek. Az RMDSZ-szel való szembefordulásban Székelyföld, azon belül a városok és a magasabban képzett rétegek vezettek, az RMDSZ szavazói inkább a vidéki, inkább az alacsonyabban képzett rétegek közül kerültek ki. Az átalakuló RMDSZ-nek baloldalibb a karaktere, a vezető RMDSZ-politikusoknak jobb személyes kapcsolatai vannak a román és magyar baloldallal. Az RMDSZ sok kérdést helyi román–magyar kérdésként, „feszültségként” exponált, ezzel egyben tartotta, integrálta a magyar kisebbségi társadalom helyi szerveződéseit. Székelyföldön más volt a helyzet: az RMDSZ maga volt az adminisztratív hatalom. A magyarság parlamenti képviseletének felszámolását következetesen követelte a Nagy-Románia Párt (PRM). Amennyiben kétpólusú új politikai szerkezet, „magyar kétpártrendszer” alakul ki, az felváltja az RMDSZ jó másfél évtizedes egységparadigmáját. Ehhez az RMDSZ-nek újfajta pártszervezeti struktúrát kell kialakítania, másrészt a Tőkés László eredményei nyomán körvonalazódó másik pólusnak politikai kreativitásról kell tanúbizonyságot tennie. A két pólus tisztázódása után jöhet létre az a konszenzusos demokráciára emlékeztető politikai szerkezet, amely e két pólust összekapcsolja. A két szemben álló tábor stabil párttá válása szavatolhatja a megegyezést. /Bakk Miklós: Gondolatok egy lebomlástörténetről. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./ A szerző politológus, egyetemi oktató.2008. január 25.
A 2007. november 25-i EP-választásokon részt vevő erdélyi magyar szavazók az 1989-es rendszerváltás óta először élhettek országos szinten a választás szabadságával, ugyanis az eddigi szavazatukat nemcsak az RMDSZ jelöltlistájára adhatták le. A Tőkés-csapat szép sikert aratott, és az RMDSZ sem veszített. Kevesen gondolták, hogy a több tekintetben (hálózati infrastruktúra, költségvetés stb.) nagyságrenddel nagyobb helyzeti előnnyel induló RMDSZ-től a püspök ennyi szavazatot képes elhódítani. A sikert meghatározó tényezők között említette Toró T. Tibor képviselő az RMDSZ vezetői iránti bizalom csökkenését, a független jelölt, Tőkés László emberi és politikai kvalitását, karizmáját, valamint következetes kiállását az autonómia ügye mellett, a polgári-nemzeti tábor egységbe tömörülését, nem utolsósorban a Fidesz-MPSZ és kiemelten annak elnöke Orbán Viktor cselekvő támogatását. Az RMDSZ részéről nem látszik a tárgyalások újrakezdésének igénye, a csúcsvezetés szerint az ellenzéki siker egyedi és megismételhetetlen. Az ellenzékkel folytatott tárgyalásokat csak az önkormányzati választások után, akarják elkezdeni. A soraikat rendező táborok – egyfelől az RMDSZ, másfelől az EMNT-MPP választási szimbiózisban konszolidált „Tőkés-párt” – reprezentatív képviselői megalakítják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, Tőkés László és Markó Béla társelnökletével. /Toró T. Tibor: 2008 – a rendszerváltás vagy a restauráció éve? = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./ A szerző az RMDSZ parlamenti képviselője.2008. január 25.
Várható volt, hogy a felvidéki magyarságot érő folyamatos támadások előbb-utóbb elérik a magyar nyelvű sajtót is. A Pátria Rádió igazgatójának elbocsátása nemzetiségi diszkrimináció. A szlovák kulturális hatóságok stratégiája a magyar nyelvű műsorokat is sugárzó adó ellehetetlenítésére. A pátriások kénytelenek középhullámon sugározni, amely jóval költségesebb – aztán majd költséghatékonysági szempontokra hivatkozva hozzák a rádiót kellemetlen helyzetbe. A szlovákiai magyarellenes stratégia egybeesni látszik a romániai nacionalizmus újbóli erősödésével. A nacionalizmus „feltámadását” olyan jelenségek mutatják, mint Dan Voiculescuék törvényjavaslata a román nyelv kötelező ismeretéről. /Papp Attila Zsolt: Középhullámverés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./2008. január 25.
Január 31-étől bocsátják el állásából Nagy Ildikót, a szlovák közszolgálati rádió magyar adója, a Pátria Rádió igazgatóját. Nagy Ildikó tavaly több ízben is hangot adott annak, hogy a rádió fennmaradását a vezetőség diszkriminatív szemlélete veszélyezteti. A Pátria Rádió igazgatója harminc éve van pályán. A szlovák közszolgálati rádiónak öt adója van, ebből négy szlovák nyelvű, az ötödik, a Pátria Rádió pedig nemzetiségi adó. Utóbbi két részből áll: a 24 tagú, pozsonyi magyar szerkesztőségből és a Kassán működő kisebb szerkesztőségből, ahol más nemzetiségek nyelvén készülnek műsorok. Tavaly létszámleépítés volt a rádióban, a Pátriából hatan mentek el. Előzőleg három URH-frekvencián is sugározta műsorát a Pátria, tavaly februárban azonban ezt a három hullámsávot elvették, csak középhullámon sugározhattak, ennek az adásnak gyenge a minősége. A hallgatók sokat panaszkodtak. Nagy Ildikó javasolta, sugározhassanak rövidhullámon, ez olcsóbb lenne, műszakilag is jó minőségű lenne az adás. Ezt nem fogadták el. A rádió vezetősége azt tervezte: ha megszüntetik a középhullámot, a Pátriát internetes vagy szatellites szórásra helyezik át. Nagy Ildikó tiltakozott, a hallgatók vidéken élő szegény emberek, az idősebb korosztályhoz tartoznak, lakásukban nincs internet. Január 1-jétől kevesebb adón sugározhatják a magyar műsort: csak Nyitráról, Rimaszombatról és Eperjesről. Három átjátszóállomást elvettek a Pátriától. Magyarellenes hangulatot gerjesztenek Szlovákiában: már megint a magyarokkal van baj, mit elégedetlenkednek folyton. /Rostás-Péter Emese: ”Amit tettem, jól tettem” = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./2008. január 25.
Harmincöt százalékkal nőtt 1990-hez képest a német evangélikusok aránya Szászrégenben. A rendszerváltást követően mindössze kétszázra zsugorodott az a közösség, ma mintegy 270 hívet tart nyilván az egyház. A gyülekezet 52 százaléka harmincévesnél fiatalabb, büszkélkedett Kézdi László Zorán fiatal evangélikus lelkész. Az idősebb templomjárók közül sokan nem nevelték a kommunizmus éveiben vallásos szellemben gyermekeiket. Unokáikat viszont az egyház és a német nyelvű iskola felé próbálják irányítani. Ő maga is „nyereség” a szász evangélikusok számára. Segesvári magyar család gyerekeként született. Német nyelven tartja az istentiszteleteket, ha a közösség igényli, mondandóját románul is, magyarul is összefoglalja. A szászrégeni evangélikus közösségben pezseg az élet. A visszaszerzett német iskola épületével szemben két női kör működik. A gyülekezeti házat Régenből elszármazott szászok támogatásával sikerült rendbe tenni. Az iskolában mintegy százhúszan alkotják a német tagozatot. Egyre több román, illetve magyar szülő íratja csemetéjét német tagozatra. Becslése szerint a jelenlegi létszámnak mindössze tíz százaléka szász. /Szucher Ervin: Újjáéledő közösség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./2008. január 25.
Ötvenedik életévét töltötte dr. Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, a kollégium kórusának karvezetője. A Torda melletti Szentmihályon /régi nevén Alsófelsőszentmihályon/ nevelkedett. Tehetségkutatás révén figyelt fel rá Demény Piroska jeles kolozsvári zenepedagógus. Elvégezte a Zeneakadémiát. Petrozsényba helyeztek ki zenetanárnak, 1982-től ‘90-ig élt a bányavidéken. Különböző kórusokat vezetett. 1990-ben jött vissza Kolozsvárra, az újrainduló Református Kollégiumnak lett az igazgatója. A kórusban bízott a legjobban, rövid időn belül elismert kórussá váltak. Külföldi fellépések követték egymást. Vannak szólisták, operaénekesek, akiket mondhatni ő indított. Szilágyi János, Gáspár Enikő, Széll Emőke, Varvari Gabriella, Pataki Adorján, Maneszes Márton, Rigmányi István, Boldizsár István, Nagy Zoltán neve ismerős az operáért rajongók körében. Tavaly a kollégium elnyerte a Magyar Örökség-díjat, talán ez a legnagyobb elégtétel számára. Végre sikerült megszerezni az engedélyt az 1. és 5. osztály indítására. /Kovács Hont Imre: Ha van hit és bizalom, akkor jön az erő és a kitartás is. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2008. január 25.
„Zenélő Bulgakov” néven indul Murányi Tóni koncertsorozata a kolozsvári Bulgakov Kávézóban. A fiatal énekes-dalszerző minden hónap utolsó szombatján etnós-akusztikus könnyűzenét játszik az irodalmi találkozóhelyen. Murányi Tóni közel egy évtizede adja elő saját megzenésítésében szokatlan dalszövegeit. 2007-ben Kolozsvárra költözött, megalakította kísérőzenekarát. /Zenélő Bulgakov. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2008. január 25.
Az 1999-ben alakult Artera Alapítvány szűkebb értelemben Székelyföld, tágabb értelemben egész Erdély hagyományainak ápolását és őrzését tűzte ki céljául. Fő tevékenysége a helyi kézművesség fellendítése, ennek érdekében képzéseket szervez. Az alapítvány legfontosabb fóruma az évente megrendezett Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok, ezen belül a Míves Emberek Sokadalma. A Székelyudvarhely Közösségi Alapítványnál a Siculus Fesztivál újraélesztésével pályáztak. /-mlf-: Siculus Fesztivál az Ünnepi Játékokon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./2008. január 25.
Január 25–27-e között először rendeznek Erdélyben katonai hagyományőrző elméleti képzést Homoródfürdőn. Huszárakadémiát rendeznek Homoródfürdőn, melyre nyolc-kilenc huszárcsapatot várnak, a térségben több huszárcsapat van: a kápolnási, a szentegyházasfalvi, az udvarhelyi és a csíki hagyományőrző csapatok, tájékoztatott Miholcsa József szervező. Somogyi Győző (Salföld, Magyarország) az erdélyi fejedelemség hadseregéről tart előadást, majd dr. Filep Csaba (Gernyeszeg) a székely lovakat és lófőket mutatja be. Az 1848-as ezredekről és azok fegyverzetéről beszél a szegedi dr. Vass László, majd a történelmi Magyarországot megkerülő lovas útjáról számol be Csepin Péter (Várpalota, Magyarország). Bemutatják a Fehértollasok (Harmadik Honvédzászlóalj) történetét, végül napjaink katonai hagyományőrzését. /B. I.: Akadémiára hívják a huszárokat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./2008. január 25.
Kulturális interferenciák az erdélyi népi bútorokban elnevezéssel nyílt kiállítás január 24-én Kolozsváron az Erdélyi Néprajzi Múzeumban, amelynek keretében a múzeum saját anyagából láthatók a parasztbútorok fejlődését illusztráló darabok. A kiállított tárgyak magyar, román és szász eredetűek, lefedezve egész Erdély területét. A kiállított darabok, a „fejlődő bútorok” az erdélyi parasztság fokozatos gazdasági és társadalmi emancipálódását látványosan dokumentálják. /Népi bútorok kiállítása a néprajzi múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2008. január 25.
Kovács Ildikó bábrendező váratlan halála után kolozsvári lakásában ott árválkodik Micimackó, a bájos gyerekrajzok, a maszkok, a szebbnél szebb hangú szélcsengők, amelyek hirtelen elnémultak /Köllő Katalin: Búcsú Kovács Ildikótól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2008. január 25.
A régi, elavult honlap helyett újat készített Sepsiszentgyörgy önkormányzata, felépítését véglegesítették, feltöltése most folyik. Egyelőre azonos tartalmú magyar és román változatban készül el. Az új elérhetőségek: www.sepsiszentgyorgyinfo.ro, illetve www.sfantugheorgheinfo.ro. /(vop): Sepsiszentgyörgy új honlapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./2008. január 25.
Január 24-én Aradon a Jelen Házban bemutatták dr. Brauch Magda két könyvét /Szeretlek, kedvesem! – Híres magyar múzsák és a Téged kereslek – Beke Sándor istenes költészete című, 2007 végén megjelent köteteit. Az érdeklődőket Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője köszöntötte. /(Kiss): Brauch Magda könyveinek bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 25./2008. január 25.
Major Gizella (1940-) Marosvásárhelyen élő grafikusművész, mintegy negyven éve alkot. Indulásakor markáns grafikusként ismerték meg, később színes grafikával foglalkozott. A Műterem-sorozat újabb darabja Major Gizellát mutatta be. /Major Gizella: Műterem-sorozat, 24. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25./2008. január 25.
A magyar tudományosság számára figyelemre méltó esemény, ha francia történész a magyar, különösen a székely történelem iránt érdeklődést mutat, s kutatásainak eredményéből könyvet ír. Nathalie Kálnoky (Nathalie Germond) jogtörténész doktori értekezésének tárgyául választotta a középkori székely jog- és alkotmánytörténetet, amelyet most Székely Melinda fordításában magyar nyelven is olvashat az érdeklődő. /Nathalie Kálnoky: A nemes székely nemzet konstitúciói és privilégiumai, Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica, 57./ A kötethez Egyed Ákos írt bevezetőt. /Nathalie Kalnoky: A nemes székely nemzet konstitúciói és privilégiumai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25./2008. január 26.
Frunda György szenátort, az Európai Néppárt a monitoring bizottság első alelnökévé megválasztotta. Frunda úgy gondolja, hogy a szakterületén, az emberi és kisebbségi jogok terén, Strasbourgban jobban tud teljesíteni, mint Brüsszelben. /(mózes): Frunda György lett az ET monitoring bizottságának első alelnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./2008. január 26.
Az RMDSZ néhány ismert és aktív képviselője számolt azzal, hogy a parlamenti választásokon az RMDSZ szerényebb eredményeket ér el, kevesebb képviselője, szenátora lesz, ezért visszahúzódnak eredeti szállásterületeikre, Borbély László például Marosvásárhely polgármestere szeretne lenni, Tamás Sándor Háromszék tanácselnöke, esetleg alelnöke, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy városvezetője. Azonban a jelenleg helyben funkcióban lévők sem hagyják magukat, maradni akarnak, mintha összenőttek volna székeikkel. Az egység fontos lenne, de már az RMDSZ sem erre törekszik, pusztán győztes párt szeretne lenni. /Simó Erzsébet: Múltidéző latolgatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./2008. január 26.
Nem tartja megalapozottnak Kelemen Hunor ügyvezető elnök Eckstein-Kovács Péter szenátor azon állítását, miszerint az SZKT-t politikai kritériumok alapján kellene átszervezni, a földrajzi régiók szerinti felosztásnak pedig el kellene tűnnie. A kolozsvári szenátor szerint az SZKT-ban szociáldemokrata, kereszténydemokrata és liberális platformoknak kellene alakulniuk, amelyek mellett még egy „zöld” és egy ifjúsági szárny is elképzelhető. Az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsának (SZKT) decemberi alakuló ülése óta az elnöki tisztséget Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere tölti be. Jól érzi magát az SZKT elnöki tisztségében, nem hiszi, hogy az RMDSZ csak „mutatóba” választ meg egy-egy nőt bizonyos vezető szerepkörbe. Úgy látja, hogy a választásra minden területi szervezet esetében külön stratégiát kell alkalmazni. /Farkas Imola: Kelemen: Nem indokolt a rendkívüli kongresszus összehívása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2008. január 26.
Január 23-án a Fehér megyei RMDSZ képviselői jelenlétében nyitotta meg hivatalosan Eckstein Kovács Péter Kolozs megyei szenátor nagyenyedi szenátori irodáját. A rendezvényen jelen volt Ladányi Árpád alprefektus és Rácz Levente, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke is. /Sz. B. : Szenátori iroda Nagyenyeden is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./2008. január 26.
Negyedéves székelyföldi egyetemista fejtette ki gondolatait. Debrecenben tanul, agrármérnök lesz. A kérdés csak az, hogy hol. Ismerőseinek elmondja, hogy haza kell mennie, mert ha mindenki eljön, akkor nem marad végül semmi érték. Igaz, hogy az utóbbi négy évben Nagyvárad, Kolozsvár, s a többi nagyobb város határában nőnek ki a földből a különböző gyárak; utakat építenek és javítanak. Otthon azonban jó irányban nem változik semmi. Munkahelyteremtéssel nem foglalkozik senki. Amennyiben Magyarországon marad, több lesz a fizetése. Otthon vannak a barátok, érvel magában Valójában barátai mind külföldre mennek, mert otthon nem élnek meg. Az egyetemista találkozott egy jelenséggel, ez váltotta ki leginkább benne a HAZA KELL MENNI érzést. A nevetés. Pontosabban a kinevetés. Buták vagyunk, írta a fiatalember, mert évek óta ugyanazokat a vezetőket választjuk, akik saját érdekeiken kívül semmi egyebet nem tartanak szem előtt; buták vagyunk, mert nem találjuk meg a túlélés lehetőségeit sem a mezőgazdaságban, sem az iparban, sem pedig a turizmusban. /Szilágyi Szabolcs: Üres gyomorral Himnuszt énekelni nem lehet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./