udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7525
találat
lapozás: 1-30 ... 4681-4710 | 4711-4740 | 4741-4770 ... 7501-7525
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. augusztus 22.
Nagykároly múzeumának múltját, valamint a hajdani járási székhelyen folytatott kutató- és gyűjtőtevékenységet dr. Németi János régész vázolta fel. A múzeumot 1958-ban adták át a közönségnek, de Nagykárolyban már a század elején is nyitottak történelmi kiállítást. – A széles körben meghirdetett gyűjtőtevékenység eredményeképpen 1906-ban Történelmi Múzeum nyílt Nagykárolyban. Ennek anyagát azonban 1926-ban elszállították, amikor a megye székhelyét Szatmárnémetibe helyezték át. A jelenlegi múzeum tárgyait a második világháború után kezdték el gyűjteni. Az ötven éve alapított múzeum jelenlegi régészeti illetve természetrajzi alapkiállításai a 70-es évek közepére készültek el. A felújításra megérett alapkiállításokat a közeljövőben újjászervezik, emellett pedig tervezik a gazdag múltú kisvárost bemutató helytörténeti tárlat összeállítását is. Kovács Jenő polgármester kitüntette az elmúlt ötven év három, gazdag tevékenységet kifejtő szakemberét. Az okleveleket dr. Németi János régész és Karácsonyi Károly botanikus vehették át. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával beszerezett, közel szász darabot számláló néprajzi gyűjteményben a sokféle varsa, tapogató, a különböző nagyságú és rendeltetésű hálók, tutajok és csónakok mellett sok más használati tárgy is helyet kapott. A debreceni Déry Múzeumtól kölcsönzött irodalmi kiállítás a Szent László Közösségi Házban tekinthető meg. A Mit látott Nyilas Misi Debrecenben? címet viselő tárlat a regény helyszíneit és szereplőit mutatja be. /Babos Krisztina: Tárlat készül Nagykároly múltjáról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 22./2008. augusztus 22.
Kelet-Közép-Európa népességének 80 százaléka hisz Istenben, 72 százaléka pedig valamely nagy történelmi egyház tagja – áll a Szegeden tartott 20. nemzetközi biblikus konferencia közleményében, a 2008-ban végzett felmérések alapján. A hívek az egyes országokban eltérő mértékben követik saját egyházuk hivatalos véleményét, és fogadják el vezetőik nézeteit. Az imádsággal kapcsolatban a szegedi konferencia szervezői megállapították: „talán nem lehet magánügynek tekinteni azt, ami a magyar lakosság 80 százalékának legbensőbb érzésvilágát határozza meg”. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./2008. augusztus 22.
Istentisztelettel és a helybéli gyerekek műsorával vette kezdetét augusztus 21-én a Kolozs megyei Várfalván a 32. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia. A nagy hagyományra visszatekintő, először 1928-ban megtartott, majd 1991-től ismét évente megrendezett konferencia elsősorban egy megadott téma feldolgozását célozza meg. Az idei rendezvény témája a család. A három nap során magyarországi és erdélyi pszichológusok, családterapeuták és lelkészek beszélnek a család társadalmi szerepéről, a nagycsaládok életéről, a családon belüli kommunikációról. A konferencia ideje alatt működő filmklubban a témához kapcsolódó filmeket vetítenek, többek között Csép Sándornak a kalotaszegi egykézésről készült filmjét és a Böjte Csaba atya tevékenységéről készült dokumentumfilmet. Bemutatják a haranglábi népzenét tartalmazó CD-t is, majd a szászcsávási cigányzenekar tagjainak kíséretével népdaléneklésre kerül sor, ezután a Role együttes koncertezik. /Pap Melinda: A családról részletesen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./2008. augusztus 22.
Bákó megye mindmáig egyetlen magyar tannyelvű intézete, a Dani Gergely Általános Iskola udvarán, akár korszerű sportcsarnokkal is felérő tágas sportterem épül. A Csángó Gyermekek Egyesülete, a gyimesbükki önkormányzat, valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat közreműködésével épül az a tornaterem. A tetőterében – megfelelő helyiségekben – kap helyet a 14 ezer kötetes könyvtár, nemkülönben a számítógépes oktatásra alkalmas informatikaterem – magyarázta Nagy Galaczi Hajnal tanítónő, az egyesület elnöke. Tetőterének helyiségeit már annyira elkészítették, hogy bármikor költözhet a könyvtár, s beszerelhetők a számítógépek is. /Kristó Tibor: Sportterem épül a magyar iskolánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./2008. augusztus 22.
A kormányhoz fordult Johann Dieter Krauss besztercei evangélikus lelkész, azt kérve, hogy akadályozza meg Szilágyi János Beszterce-Naszód megyei prefektus ellene indított hadjáratát. Szilágyi eljárást kezdeményezett a rendőrségen annak kiderítésére, hogyan használták fel az evangélikus templom felújítására szánt pénzt. A lelkész szerint az evangélikus parókia az összes szükséges dokumentumot a hatóság rendelkezésére bocsátotta. A pap azt kifogásolja, hogy Szilágyi miért nem várja meg az ügyészség állásfoglalását az ügyben, miért szítja a közvéleményt az evangélikus parókia ellen. /Pap Melinda: Szócsata a templomért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./2008. augusztus 22.
Az Arad Megyei Múzeum és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága idén is részt vett egy közös PHARE CBC programban, ezúttal A kulturális identitás számít témakörben. A DKMT Eurorégióban meglévő szellemi örökség megőrzéséért folytatott határon átívelő program keretében az Arad megyei Nagylakon, Pécskán, Vingán, Fűzkúton (Fiscut) és Féregyházon (Firiteaz), valamint a Csongrád megyei Deszken, Kiszomboron és Magyarcsanádon a román és a magyar néprajzkutatók által végzett dokumentációs munka eredményeiről augusztus 22-én számolnak a résztvevők Aradon. Ez alkalommal mutatják be a kutatások eredményeit összefoglaló dokumentumfilmet és -kötetet is. /Kiss Károly: Számít a kulturális azonosság. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./2008. augusztus 22.
Huszonöt évvel ezelőtt született Szörényi Levente és Bródy János szerzeménye, az István, a király. Népszerűsége változatlan az egész Kárpát-medencében. A műnek már kezdetben kultúrtörténeti jelentőséget tulajdonítottak, az István, a királlyal magyar témán és magyar dallamvilágon alapuló rockopera született. A magyar népzene feldolgozása és adaptálása a rockműfaj számára Szörényi Levente felfedezése. A darab a nemzettudatot erősítette. Budapesten az első előadás városligeti helyszínét azóta Királydombnak hívják. Az első előadásokon a színpadot hatalmas, nemzeti színű szalag fonta körbe, s minden előadás végén elénekelték a Himnuszt. A cenzúra a darab bemutató előtti felvételére először nem akart támogatást biztosítani. A vezetés „nacionalista őrjöngésnek” titulálta a művet. A magyar lemezgyártás történetében egyedülálló, hogy nem egészen egy év alatt több mint ötszázezer lemezt adtak el, azaz a rockopera még a kiadás évében, 1983-ban gyémántlemezes lett. Híre futótűzként terjedt. A magyarlakta területeken a fiatalok a magyar történelmet kezdték tanulmányozni, hiszen a szlovák vagy a román tananyag összeállítói hallgattak az államalapító magyar szentről. A produkciót többször szerették volna Erdélybe is elhozni, de az állam ellenállása miatt húsz évet kellett várni rá. Több helyszín közül végül a búcsúiról ismert Csíksomlyó fogadta be az előadást 2003-ban. A rockoperát együtt énekelték valamennyien. 2008 tavaszán, a rockopera huszonötödik jubileumának évében a szerzők úgy gondolták, hogy új köntöst, új lendületet adnak a műnek. A kezdeményezést a Magyar Televízió karolta fel, és tehetségkutató műsor keretében kereste az új hangokat és arcokat. A vetélkedő fordulóinak közönségszavazatával nagy küzdelmek után új csapat állt össze A Társulat néven, amelyben egy erdélyi leány és két felvidéki fiatalember is énekes szerepet kapott. Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze Saroltnak a szerepét kapta a zsűritől. A két felvidéki színész közül Vadkerti Imre Koppányt alakítja, Derzsi György pedig Asztrik püspököt. Ahogyan Szörényi Levente egy korábbi interjúban említette: a darab bizonyította már, hogy nem megosztja, hanem összetartja a társadalmat. Most, az előadás végén ének nélkül csendülnek fel a Himnusz hangjai. Mialatt a színészek rendezkedni kezdenek a színpadon, a nézők maguktól, szinte egyszerre állnak fel, és éneklik végig a nemzeti imádságot. /Gebauer Szabolcs: „Szállj fel, szabad madár!” = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./2008. augusztus 22.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idei írótáborát augusztus 21–24-e között Árkoson, az Európai Tanulmányi Központban szervezi, témája: mai magyar irodalomkritika. Az irodalomkritikáról tart előadást Pécsi György, Páll Zita, Fried István, Fekete Vince és Elek Tibor, az irodalmi forgatókönyvekről beszél Felméri Cecília és Lakatos Róbert filmrendező, esténként filmvetítésekre kerül sor, és ezúttal az E-MIL megtartja közgyűlését. /Váry O. Péter: Írótábor Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./2008. augusztus 22.
Csíky Boldizsár zeneszerző kompozícióiban közvetlen szervezőelemként vagy áttételes szimbólumhálóként megjelenik a magyar népdalkincs. Marosvásárhely zeneszerető közönsége a múlt év végén köszöntötte a hetvenedik életévét betöltött Csíky Boldizsárt. Idén tavasszal Selmeczi György vezetésével a Kolozsvári Állami Magyar Opera bemutatta a Gulag című, 10-12 perces, sötét tónusú művét. A végén, az utolsó percben megjelenik a férfikórus, latinul felhangzik egy Dávid-zsoltár szövege: a mélységből kiáltok hozzád. Debrecenben július végén egyhetes Bartók-kórusfesztivált és versenyt rendeztek. A fesztivált nyitó koncertjére tőle rendeltek egy kórusművet, Selmeczi Györgytől pedig kértek egy hosszabb darabot, így két olyan magyar szerzőtől előadtak egy-egy darabot, akik korábban díjat nyertek a fesztiválon. Csíky Boldizsár Ecloga című művét a debreceni Kodály Zoltán Kórus adta elő. /Máthé Éva: Gulag és Ecloga. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./2008. augusztus 22.
Lennert Géza vajdasági újságíró, fotóművész elmondta, az Amicus – Jó Pajtás Kft. 15 évvel ezelőtt alakult, amikor a vajdasági magyar gyermeklapok, a Jó Pajtás és a Mézeskalács megjelenése kérdésessé vált. Másfél hónapon át már nem jelentek meg a lapok, akkor heten, akik ott dolgoztak, önálló céget alapítottak, a Soros Alapítvány és az Illyés Közalapítvány segítette őket. Eztán 15 évig küzdöttek, hogy megmaradjon a két gyermeklap. A Mézeskalács kisebbeknek szól, a Jó Pajtás pedig a világ egyetlen magyar gyermek hetilapja. A Jó Pajtás hetente kétezer példányban, a Mézeskalács havonta ötezer példányban jelenik meg. Lennert Géza a Jó Pajtás és a Mézeskalács felelős szerkesztője, mellette a vajdasági fotószövetség művészeti tanácsának az elnöke, ugyanakkor a szerbiai fotószövetség öttagú művészeti tanácsának is egyik tagja. A világ minden részén állították már ki fotóit. /Fried Noémi Lujza: Gyermeklapot készíteni a legjobb dolog. Beszélgetés Lennert Géza vajdasági újságíróval, fotóművésszel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./2008. augusztus 22.
A napokban jelent meg Fülöp Lídia legújabb kötete, két részben adja közre a költő verseit Szerelmes versek és Megsárgult versek /Nagard Kiadó, Lugos/ címen. Fülöp Lídia kötete hat évtizednél többet ölel át, hiszen az első verse ebben a kötetben 1942-ből való, míg van olyan, amely a harmadik évezred szülöttje. /Makay Botond: Fülöp Lídia szerelmes versei. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./2008. augusztus 23.
Traian Basescu ismét kisebbségellenes nyilatkozatra ragadtatta magát. Az államfő moldovai, azerbajdzsáni, ukrajnai, grúziai és törökországi látogatását követően kijelentette, hogy a kollektív kisebbségi jogokat államok szétdarabolására használták fel az elmúlt években. Basescu arról biztosította a lakosságot, hogy Románia a „törvénytelen” kollektív kisebbségi jogok alapján nem lesz partner más államok szétdarabolásában. – A kisebbségeknek egyéni jogokat kell biztosítani, de semmiképpen sem területeket – mondta az államfő. /A kollektív jogok ellen szól Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./2008. augusztus 23.
Románia támogatja Törökországot a terrorizmus leküzdésére irányuló kezdeményezésében – nyilatkozta Traian Basescu államfő Törökországban, Abdullah Gül török elnökkel folytatott megbeszélését követően. /Román-török együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./2008. augusztus 23.
Nem volt eredményes Romániának Traian Basescu elnök látogatása a fekete-tengeri térség országaiban ― jelentette ki Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke, ugyanis elvárta volna, hogy a román államfő az Európai Unió tagállamainak közös álláspontját képviselje a tárgyalások során. Az ilyen látogatások helyett a Bukarest―Moszkva-kapcsolat radikális megváltoztatását kellene elérni ― vélte Vacaroiu. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./2008. augusztus 23.
Augusztus 22-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa. Az ülés napirendjén szerepelt a jelöltállítás helyzetének áttekintése és az ezzel kapcsolatos döntések meghozatala. Takács Csaba, az RMDSZ országos kampányfőnöke előterjesztette a kampánystáb összetételére vonatkozó javaslatát, amelyet a SZÁT megerősített. Eszerint kampányfőnök-helyettes Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök, a kampánystáb további tagjai pedig: Bartha Margit, Bodor László, Juga Tibor, Markó Eszter, Miklósi Ildikó, Porcsalmi Bálint, Székely István, Szepessy László és Török Tímea. /Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./2008. augusztus 23.
Szenczi Bianka államtanácsossá történő kinevezésével megüresedett városi tanácsosi helyre Kolozsváron Irsay Miklós került, aki augusztus 22-én letette az esküt. Emil Boc polgármester megköszönte Szenczi Biankának a városi tanácsban eddig kifejtett tevékenységét, majd üdvözölte Irsay Miklóst, aki a 2004–2008-as időszakban is betöltötte ezt a tisztséget. /Beiktatták Irsay Miklóst. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./2008. augusztus 23.
A Szabadság augusztus 2-i számában Szociáldemokrata elvárások címmel írást közölt az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülés Kolozs megyei szervezetének elnöksége és a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének elnöksége. Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének országos vezetősége elhatárolódott a cikkben megfogalmazott néhány véleménytől. Nem értenek egyet azzal, hogy „a szegény rétegek érdekében az RMDSZ eddig sajnos nem sokat tett”. Az RMDSZ szorgalmazta az özvegyi támogatás bevezetését, a nyugdíjemeléseket, a nyugdíjátszámítások hibáinak kiküszöbölését, az egyszülős családok támogatását, a fiatalok számára a lakásépítést, a visszaszolgáltatott lakások bérlőinek védelmét, a fogyatékos személyek jogainak bővítését, a munkanélküliek szociális védelmének a javítását, különböző családvédelmi intézkedések meghozatalát. Túlzás azt a megállapítás, hogy az említett hiányosság miatt „a hazai magyarság több mint 40%-a nem járul a szavazóurnákhoz”. Inkább a magyarság megosztása kedvetlenítette el a hazai magyarságot. /Kerekes Károly, parlamenti képviselő, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke: Szociáldemokrata nézetkülönbségek. A Szociáldemokrata Tömörülés országos vezetőségének elhatárolódása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./2008. augusztus 23.
Az állampolgárokat az állam visszaéléseitől védő alapítvány – ugyanaz, amely belügyminisztériumi vizsgálatot kért, amiért a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi székházán nincs kitűzve a román zászló – számvevőszéki ellenőrzést követelt a Kovászna Megyei Tanácsnál a Nagyajta és Apáca között felállított Székelyföld-táblára elkülönített pénzalap ügyében. Érvelésük szerint a tábla elhelyezése törvénytelen volt, így az arra szánt összeg is kidobott pénznek számít. Egyúttal felszólították Demeter Jánost, a megyei önkormányzat volt elnökét, hogy saját zsebéből térítse meg az összeget. Demeter János elmondta: a megyei önkormányzat megszavazta az összeg elkülönítésére vonatkozó határozatot. /Farcádi Botond: Kérik a pénz visszafizetését (Székelyföld-tábla). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./2008. augusztus 23.
A temesvári Szórvány Alapítvány idén kilencedik alkalommal szervezte meg hagyományos Szent István napi rendezvényét Buziásfürdőn. Az augusztus 22-én megtartott szakmai tanácskozás központi témája ezúttal a helyi történelmi-művészeti értékek védelme volt. Dr. Bodó Barna alapítványi elnök a temesvári, lugosi, dettai, buziási és nagycsanádi, honismerettel is foglalkozó civil szervezet mintegy 20 képviselőjét hívta meg a találkozóra, amelynek bevezető előadása során arra hívta fel a figyelmet: a feladat nemcsak helyi magyar értékeink megtartása, hanem a köztudatba való bevitele, népszerűsítése is. Virginás-Tar Judit és Erdei Ildikó bemutatták Temes megye kulturális térképét, valamint a megye történelmét és földrajzát magyar nyelven bemutató kiadványt, amelyek egy Phare projekt keretén belül jelentek meg és oktatási segédeszközként használják őket. Vicze Károly helytörténész a Bánság magyar emlékhelyei című készülő kötetét ismertette. A tanácskozás résztvevői ezután elzarándokoltak Trefort Ágoston XIX. századi magyar kultuszminiszter buziási szobrához, ahol Fazakas Csaba református esperes mondott beszédet Szent-István napja alkalmából. A szakmai tanácskozás a bánsági emlékhelyek gondozására kidolgozott program bemutatásával folytatódott. /Pataki Zoltán: Buziásfürdő. Szent István-napi tanácskozás és koszorúzás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./2008. augusztus 23.
Idén hatodik alkalommal ünnepelt Fehér megye magyarsága a legnéptelenebb vagy teljesen elnéptelenedett szórvány települések templomainak egyikében a megyei RMDSZ szervezésében. Marosszentimre, Magyarigen, Alvinc, Verespatak, Boroskrakkó után a több mint kétszáz, a megye minden szegletéből összesereglett ünneplő augusztus 20-án az abrudbányai református templomban tisztelgett államalapító királyunk emléke előtt. A városka központjának három magyar templomának padjait valamikor megtöltötték a református, unitárius és római katolikus hívek. Ma a három felekezetnek mintegy negyven tagja él az Ompoly menti településen. Szent István napján, a gyönyörűen helyreállított református templom padjai, ahol vasárnaponként mintegy tucatnyi református dicséri az urat, sok évtized után ismét megteltek. Gábor Ferenc helyi református lelkész a társszervező Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület nevében üdvözölte a jelenlévőket. Az egyesületet 2007-ban hozta létre a hatezres kisváros maroknyi magyarsága. Gudor Botond magyarigeni református lelkész ismertette az 1849 májusában több mint ezer legyilkolt abrudbányai és verespataki magyar polgár tragédiájának történelmi hátterét, amelyet a tragikus eseményt megörökítő emléktábla leleplezése követett. Az esemény különös színfoltja volt Legendi Géza zalatnai festőművész kiállítása a helyi református parókia tanácstermében, amelyet Kopenetz Loránd Márton, az Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület elnöke által vezetett városnézés követett. A séta során a résztvevők megtekinthették Abrudbánya magyar vonatkozású nevezetességeit, köztük a romos unitárius templomot (amelynek egyik harangja Nagyenyeden dicséri az Urat) és a több mint hétszáz éves római katolikus plébániát. A nagyenyedi küldöttség megkoszorúzta az ompolypreszákai emlékművet, amelyet a 160 évvel ezelőtt meggyilkolt zalatnai polgárok tömegsírja közelében állítottak a millenium évében. /Józsa Miklós: Abrudbánya. Szent Istvánra emlékeztek az Ompoly menti településen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./