udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7525
találat
lapozás: 1-30 ... 4921-4950 | 4951-4980 | 4981-5010 ... 7501-7525
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. szeptember 3.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat és dr. Traub Alfréd budapesti plasztikai sebész adományából felújították Csehétfalva 1841-től működő, műemlék értékű templomi orgonáját. Az átadó ünnepségen jelen volt a budapesti adományozó és dr. Szabó Árpád unitárius püspök is. A hódmezővásárhelyiek felajánlották minden határon túli magyarnak a hódmezővásárhelyi tiszteletbeli polgári titulust, Csehétfalva minden lakosa élt ezzel. A hódmezővásárhelyiek az elsők között siettek az árvíz után segíteni a Nyikó menti falvakat. Az árvíz utáni összefogásról még Basescu államfő is azt mondta, hogy ilyent ő még nem látott Romániában. Moldvában is voltak árvizek, de az ottaniak várták, hogy érkezzen a segély. Itt viszont a lelkészek, a püspökükkel az élen, gumicsizmát húztak, s kézbe vették a lapátot. Dr. Grezsa István Hódmezővásárhelyről két éve szekértúrákat szervez ezen a vidéken, bejárják a kis falvakat. Ez több mint turistaút. Azt akarják, hogy az itteni székelyekkel együtt legyenek, s megéljék az itteni életet. Eszünkbe jut ezen a vidéken Tamási Áronnak az a sora, amelyet a Tüzet vegyenek! című novellájában írt: Énlaka fölött, a Firtos lova hátán, lehajtott fejjel elaludt a Gondviselés. Átvitt értelemben fogalmazza meg az elszigeteltséget, a magárahagyatottságot: erről a területről, az itt élő székelyekről még a Gondviselés is elfeledkezett. Most úgy tűnik, hogy mintha nyitogatná a Gondviselés a szemét. /Sylvester Lajos: Mintha nyitogatná szemét a Gondviselés... (Frigyre lépni a szülőfölddel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./2008. szeptember 3.
Az idei Farkaslaki Szenes Napokon Jakab Rozália két könyvét mutatják be a településsel kapcsolatban. Jakab Rozália népművész, helyismereti és néprajzi gyűjtő mindkét könyve /Haj, sirass, édesanyám, míg előtted állok népdalgyűjteményt és a Visszanéztem alkonyatkor/ az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadásában jelent meg. /Két könyv Farkaslakáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./2008. szeptember 4.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) felmérése szerint négy romániai gyerek közül legalább egy valamilyen krónikus betegségben szenved. Ez a múlt tanévben lefolytatott, közel egymillió gyermek orvosi vizsgálatából derült ki. A kiváltó okok közismertek: a nem megfelelő étrend, a mozgáshiány, a túl nehéz iskolatáska. Az elhízás mellett a leggyakoribbak a látászavarok, a gerincoszlop elváltozása, a beszédzavarok és a vérszegénység. Kolozs megyében nagyon magas a látászavarban szenvedő iskolások aránya. A látásromlás a televízió és a számítógép előtt töltött időnek tudható be. A beszédzavarért a kommunikációhiány okolható. /Nagy-Hintós Diana: Négyből egy romániai gyermek szenved krónikus betegségben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2008. szeptember 4.
A legközelebbi költségvetés kiegészítéskor, amelyre két héten belül kerül sor, további 200 millió lejt utalnak ki a helyi önkormányzatoknak, figyelembe véve a fűtőanyagárak növekedését. A törvény értelmében a kormány 45 százalékát biztosítja a fűtőanyag beszerzéséhez szükséges összegnek. /Kiegészítik a fűtésre szánt költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2008. szeptember 4.
A szeptember 3-i kormányülésen elfogadták a líceumi diákok szociális ösztöndíj programjáról szóló határozatot a 2008–2009-es tanévre. Olyan diákok részesülnek 180 lejes anyagi támogatásban havonta, akiknek szülei nem kapják meg a havi egy főre eső 1500 lejes átlagbért. Tavaly 140 ezer IX–XII osztályos diák részesült szociális ösztöndíjban. /Idén is igényelhetnek szociális ösztöndíjat a diákok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2008. szeptember 4.
Emil Boc, a demokrata-liberális pártot a kolozsvári polgármesteri székből irányító elnök hiába magyarázza a bizonyítványát, a tények magukért beszélnek: néhány zsíros parlamenti posztért cserébe képes volt lepaktálni a magyarfaló C. V. Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével. Közben Tudort sorra hagyják ott párttársai a párt mélyrepülése miatt. /Rostás Szabolcs: Alku az ördöggel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2008. szeptember 4.
Az RMDSZ-propaganda szerint Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elutasította az RMDSZ előnyös ajánlatát, mert kevesellte a két biztos befutó helyet, írta Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. Toró most a tényeket ismerteti, a közvélemény tájékoztatása érdekében. A nyár elején Tőkés László, az EMNT elnökeként tárgyalásokat javasolt az erdélyi magyar pártpolitikai szereplők között méltányos választási együttműködés érdekében. Az RMDSZ vezetői „belső koalíciónak” nevezett – együttműködési ajánlatot fogalmaztak meg, és mintegy erkölcsi garanciaként az addig közvetítői szerepet betöltő EMNT közvetlen részvételét kérték. Az RMDSZ és az MPP közötti tárgyalások megegyezés nélkül zárultak, ebbe az EMNT nem nyugodott bele és tovább kereste a kiutat. Az elmúlt hetekben Toró T. Tibor Szilágyi Zsolttal megbeszéléseket folytatott az RMDSZ vezetőivel. Az EMNT szándékait tartalmazó két dokumentum-javaslat született. Azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ vezetői nem hajlandók tárgyalni a közpénzeket elosztó rendszerek reformjáról, a Bolyai Kezdeményező Bizottság egyetem-ügyben indított kezdeményezésére sem adtak pozitív választ az együttműködésre, az RMDSZ csak hatalmi pozícióból hajlandó tárgyalni. Toró T. Tibor hangsúlyozta, hogy a méltányos alapokon nyugvó politikai-társadalmi összefogás nemzeti imperatívusz. /Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke: Gondolatok egy érdemben el sem kezdett tárgyalás kudarcának valós okairól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2008. szeptember 4.
Takács Csaba volt ügyvezető elnök szerint még egy, EMNT-nek felajánlott hellyel az RMDSZ elveszíthette volna súlyát a törvényhozásban. (Transindex) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./2008. szeptember 4.
A parlament elé elfogadásra terjesztett színháztörvény tervezete ellen tiltakozott szeptember 3-án Kolozsváron a prefektúra előtt a kolozsvári Román Opera, a Magyar Opera és a Filharmónia alkalmazottjainak egy része. Az alkalmazottak azt szeretnék elérni, hogy ne igazgató, hanem menedzser vezesse őket, aki a helyi igényekhez alkalmazkodva alakítja ki a repertoárt, ne pedig csak a különböző fesztiválok díjaival kacérkodjék. Más városokban is voltak hasonló tüntetések. /Ö. I. B. : Tüntetés a színháztörvény tervezete ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2008. szeptember 4.
A bűnvádi eljárás újraindítása óta szeptember 3-án először hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Nagy Zsolt volt távközlési és informatikai minisztert és Radu Donciu volt miniszteri tanácsost. Azzal a gyanúval indult ellenük vizsgálat, hogy közreműködtek egyes stratégiai energetikai vállalatok bizalmas privatizációs adatainak átjátszásában a Credit Suisse First Boston nemzetközi pénzügyi tanácsadói iroda bolgár munkatársának, Sztamen Sztancsevnek. A DNA július 25-én úgy döntött, lezárja a Nagy Zsolt, Radu Donciu és Codrut Seres volt gazdasági miniszter ezzel kapcsolatos ügyét, pár napra rá azonban újabb bizonyítékok felbukkanására hivatkozva, újraindították az eljárást. – Nagy Zsolt nem kommentálta a sajtónak az ügyészségi vádakat. /O. M. : Ismét DNA-nál Nagy Zsolt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./2008. szeptember 4.
Az RMDSZ-t okolja a magyar–magyar tárgyalások kudarcáért Toró T. Tibor képviselő. Az EMNT alelnöke EMNT-s dokumentumokkal bizonygatja állításait, Az EMNT-alelnök szerint az RMDSZ vezetői nem hajlandók tárgyalni a közpénzeket elosztó rendszerek reformjáról. Félresikerült bizonyítványmagyarázásnak nevezte Toró levelét Borbély László miniszter. „Nem ez az első eset, hogy csalódnunk kell Toróban; tavaly nyáron, amikor a közös európai parlamenti listáról tárgyaltunk Tőkés Lászlóval, ugyanezt a lemezt tette fel: az RMDSZ-t okolta a sikertelen egyezségért” – mondta Borbély. Arra, hogy Toró szerint az RMDSZ vezetősége nem hajlandó tárgyalni a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszer reformjáról, Borbély azt válaszolta: ezeket a kérdéseket megbeszélhették volna, csak most Toró kimagyarázni akarja magát. /Benedek Sándor: Toró újra az RMDSZ-t okolja. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./2008. szeptember 4.
A nappali oktatás mellett hároméves távoktatási képzést indít néprajz (etnológia) szakon a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke. A felvétel az érettségi átlag, a magyar irodalom és egy idegen nyelv líceumi átlaga alapján történik. További információk a https://lett. ubbcluj. ro/admitere honlapon. /(keszeg): Távoktatás néprajz szakon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./2008. szeptember 4.
A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum megalapítását a 2007. december 14-én kelt, miniszteri rendelet mondja ki. Azóta is tart a küzdelem, a helyi román hivatalos személyek meggyőzése, az elbizonytalanodott magyar közösség bátorítása. A közösség összekovácsolása és az anyagi gondok enyhítése érdekében szerveztek júliusban a tordai Csíki-tó mellett adományozó-pikniket, ahol sikerült 30 millió régi lejt gyűjteniük. Az adományozás továbbra is tart. További támogatás szükséges az összes osztályterem felújításához. /Rus Fodor Dóra, javasolt igazgató: Levél a végeken egy iskoláért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./2008. szeptember 4.
Kolozs megyében több száz nyugalmazott oktató jelentkezett a még betöltetlen közel nyolcszáz pedagógusi helyre. Marinela Marc megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a nyugalmazott oktatók jelentkezése nem is olyan rossz ötlet, hiszen „még mindig jobb az idősebb, tehát szakképzett és tapasztalt pedagógusokat foglalkoztatni, mint a szakképzetlen helyettesítőket”. A Kolozs megyeihez hasonló helyzet áll fenn Máramaros megyében is, ahol eddig a 2842 betöltetlen oktatói állásból mindössze 1648-at foglaltak el az augusztusi versenyvizsga nyomán. Máramarosban is falvakon található a legtöbb üres oktatói állás. Kedvezőbb a helyzet Hargita, illetve Bihar megyében. Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a megyében még betöltetlen közel háromszáz oktatói állásra majdnem száz nyugdíjas pedagógus jelentkezett. Bihar megyében nem okoz gondot a szakképzett munkaerő hiánya. Falusi iskolák esetében inkább az adott helységekben élő, korábban is ott tanító oktatók folytatnák a munkát. Molnár Judit, a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium magyar szakos tanára idén ment nyugdíjba, de újra munkára jelentkezett. Elmondta, kevés az olyan kolléga, aki a nyugdíjkorhatár elérése után ne folytatta volna még néhány évig a tanítást. /Benkő Levente, Fried Noémi Lujza, Túros Eszter: Öreg tanár nem vén tanár. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2008. szeptember 4.
Szeptember 3-án a prefektúra előtt tüntettek a háromszéki és Hargita megyei gazdálkodók, a mezőgazdaságban uralkodó tarthatatlan állapotokra hívták fel a figyelmet. A tüntetés politikamentes, mert pártállástól függetlenül azt tapasztalják, hogy a vezetők csak kampányban kérik a támogatást, azután már nem képviselik a gazdálkodók érdekeit. Fazakas Tibor gazdálkodó a fordulat óta elhibázott mezőgazdasági politikáról szólt, majd ismertette a követeléslistát. A gazdák kérik a gázolaj árának ötvenszázalékos csökkentését, a mezőgazdasági gépekre töröljék el az útadót, egyenlő támogatást kérnek a fejlett uniós országok gazdálkodóival, a támogatások időbeni kifizetését és állami beruházásokat sürgetnek, a nagy áruházláncok legalább hetven százalékban hazai mezőgazdasági termékeket forgalmazzanak. – A gazdák a tüntetést az ország legtöbb megyeszékhelyén megszervezték. /Ferencz Csaba: A föld sír gazdájáért (tüntettek a mezőgazdászok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./2008. szeptember 4.
Sokak álma vált valóra tavaly, év elején, amikortól a román törvénykezés lehetővé tette a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti vizsga magyar nyelven való lebonyolítását. Másfél év múltán nem egységes a szakmabeliek álláspontja abban, hogy nyertünk-e ezzel a lehetőséggel. Van oktató, aki kitart azon álláspontja mellett, hogy anyanyelven tanulni a legkönnyebb. Azonban a románból magyar nyelvre lefordított könyvek, kérdőívek nyelvezete nyakatekert, magyartalan. Volt oktató, aki úgy fogalmazott, hogy képzelőerő szükséges ahhoz, hogy megértse az ember, mit is kérdeznek tőle. Az itt élő magyarok által használt köznyelvbe egy egész sor fogalom bekerült a román nyelvből, ezek a kifejezések élnek a köztudatban, ezekkel érkezik a tanuló az elméleti órákra. A magyarul vizsgázni óhajtók számára növelni kellene az elméleti órák számát, és el kell telnie még pár esztendőnek, amíg a magyar szaknyelv kifejezései bekerülnek a köznyelvbe. Székelyudvarhelyen a vizsgázók 85 százaléka kéri a magyar nyelvű kérdőívet, Csíkszeredában a vizsgázóknak már csak 65 százaléka választja a magyart vizsganyelvnek, Gyergyószentmiklóson pedig ez az arány 45 százalék. Maroshévízen a tanulók 99 százaléka román nyelven vizsgázik. /Forró-Erős Gyöngyi: Sofőrvizsga magyarul. A fordítás is nehézségeket okozhat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./2008. szeptember 4.
Augusztus 20-án indult, és a hét végén ért haza az az 54 háromszékiből álló csoport, amelynek tagjai a Caritas Alapítvány jóvoltából, a Kovászna Megyei Tanács támogatásával olaszországi kiránduláson vehettek részt. Meglátogatták Velencét, Rómát, majd a Vatikánban XVI. Benedek pápa megáldotta őket. A katolikus egyház feje magyar nyelven köszöntötte a háromszéki zarándokokat, akik köszönetképpen magyarul énekelték el a pápai himnuszt. /Bartos Lóránd: Háromszékiek a Vatikánban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./2008. szeptember 4.
Kiss József, Szatmárpálfalva református lelkésze elmondta, a 140 lelkes gyülekezetben igen nagy az adakozókedv: a templomot teljes egészében saját erőből renoválják. A gyülekezet tagjai felváltva segédkeznek a munkában. Az egyházközség 1991-ig leányegyház volt, addig a szomszédos településekről ingáztak a lelkészek a gyülekezetbe. /(fodor): Kicsi, de lelkes egyházközség. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 4./2008. szeptember 4.
Aradon a Megyei Múzeumban megnyílt Xantus Géza csíkszeredai festőművész és grafikus Égi dimenziók című festmény- és grafikai kiállítása. Peter Hügel múzeumigazgató méltatta Xantus Géza művészetét. Szekernyés János műkritikus, a Temesvári Képzőművészek Szövetségének elnöke értékelte a művész munkáit. A megnyitóról 18 festőkollégájával együtt Xantus Géza Kisiratosra, az ott megnyílt VIII. alkotótáborba utazott, amelyiknek a záró kiállítása ugyancsak a múzeum szépművészeti részlegének a kiállítótermében lesz. /Balta János: Xantus Géza kiállításának a megnyitója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./2008. szeptember 4.
Októbertől négyoldalas ajánlóvá zsugorodik a legnagyobb példányszámban megjelenő, eddig harminckét oldalas magyar irodalmi lap, az Irodalmi Jelen, a Nyugati Jelen napilap melléklete. Orbán János Dénes író, költő, az Irodalmi Jelen szerkesztője bejelentette a lap nyomtatott formájának megszűnését. Böszörményi Zoltán író, költő, üzletember, kiadó- és laptulajdonos azonban a Krónikának cáfolta a hírt: Irodalmi Jelen ezután is lesz, csak októbertől egy négyoldalas irodalmi ajánló jelenik majd meg ezen a néven. Böszörményi kísérletnek szánja ezt az átalakítást. Az Irodalmi Jelen elektronikus változatát fogják továbbfejleszteni, nyomtatásban csak egy négyoldalas melléklet fog megjelenni. A havilap októberben ünnepelné hetedik születésnapját, olyan irodalmi nevek, mint Faludy György és Méhes György halálukig a folyóirat munkatársaiként dolgoztak. Böszörményi Zoltán laptulajdonos, főszerkesztő mellett többek között Szőcs Géza író, költő, Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, az Erdélyi Híradó Kiadó szerkesztője, Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese, Elek Tibor magyarországi irodalomtörténész, kritikus, a Bárka című lap szerkesztője szerepelnek az impresszumban. Böszörményi úgy gondolta, olyan munkatársakat tud összegyűjteni, akikkel egy értékes irodalomformáló lapot hoznak létre. Azonban a szerkesztők nem főállásban dolgoztak, hanem mindenki másod- vagy harmadállásban volt jelen. Böszörményi a legnagyobb magyar irodalmi mecénások között számon tartott irodalmár-üzletember. 25-26 millió forint volt a folyóirat éves költségvetése, és ugyanennyi volt a vesztesége, mert a szabad árusításból származó bevétel elment a remitenda visszaszerzésére, ugyanis nem zúzatták be, hanem könyvtárakban és iskolákban osztották szét a megmaradt példányokat. Böszörményi megmarad mecénásnak: működteti az Irodalmi Jelen Könyvek kiadóját, biztosítja a Nyugati Jelen napilap megjelenését, és mint mondta, az átalakult havilap és elektronikus folyóirat is évi 6-7 millió forintot fog felemészteni. Az Irodalmi Jelenben a szerkesztőségi tagok közül Bege Magda marad lapszerkesztőnek, Szőcs Géza próza és versszerkesztőnek, Weiner Sennyey Tibor pedig a fiatalokkal fog foglalkozni. „Nekem ne handabandázzon valaki Esterházyról, Nádas Péterről vagy mit tudom én kiről, hanem a fiatalok írják meg, ki és mi érdekli őket” – mondta a tulajdonos. /Bonczidai Éva: Kísérletnek szánt átalakulás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./