udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7525
találat
lapozás: 1-30 ... 5341-5370 | 5371-5400 | 5401-5430 ... 7501-7525
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. szeptember 23.
Aradon bemutatták a Horia Truta–Dan Demsea szerzőpáros Arad megyei szobrokról, műemlékekről és emlékművekről, köztéri díszítményekről, parkokról és ligetekről készült román nyelvű könyvét (Monumente de for public, însemne memoriale, constructii decorative si parcuri din Arad). A válogatás-katalógus több mint 600 szócikket tartalmaz, az emlékművek, szobrok, sírkertek egy részéről fénykép is található benne. Már nem létező, csak régi fotográfiákon látható műemlékek is szerepelnek benne, mint például a néhai aradi Kossuth-szobor, azonban a város legjellegzetesebb műalkotásáról, a Szabadság-szoborról szóló szócikkhez nincs fotó, de a „társalkotásról”, az ún. Megbékélés Parkja másik sarkában álló Román diadalívről van. Magyarázatként azt mondta Truta, hogy nem volt minden emlékműről képük… /Pataky Lehel Zsolt: Emlékmű-katalógus román módra. Nem volt képük a Szabadság-szoborról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./2008. szeptember 24.
Szeptember 23-án felfüggesztette tisztségéből az államfő Paul Pacuraru munkaügyi minisztert, mert a korrupcióellenes ügyészek bűnvádi eljárást indítottak ellene. A felfüggesztett tárcavezető felajánlotta lemondását a kormányfőnek, amelyet Calin Popescu-Tariceanu elfogadott. /Cs. P. T. : Lemondatták Pacurarut. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./2008. szeptember 24.
Nagy hiba lenne visszakozni az egyéni körzetes választási rendszer kapcsán – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján. A Nagy-Románia Párt alkotmányos kifogásokkal próbálja megakadályozni az új választási rendszer bevezetését. Az RMDSZ október folyamán mutatja be hivatalosan szenátor- képviselőjelöltjeit – jelentette ki Markó Béla. /Markó: a választásokat meg kell tartani. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./2008. szeptember 24.
Sorin Bota, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető titkára sajtótájékoztatóján élesen kifakadt Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter ellen, mivel a minisztérium „Építs, hozz létre partnerségeket, fejlessz!” című kiadványát magyarul is megjelentette. „Értesítem a Számvevőszéket a történtekről, s ugyanakkor azzal a kéréssel fordulok az említett hatósághoz, hogy vizsgálja ki: törvényes-e, hogy Romániában egy minisztérium más nyelven is adjon ki tájékoztató kiadványt, mint az ország hivatalos nyelve? Vagy ez azt jelenti, hogy Romániában két hivatalos nyelv létezik: a román és a magyar?” – tette fel a kérdést, kifogásolván azt is, hogy a kiadvány fedőlapján „magyar színek” találhatóak: a zöld, a fehér és a piros... „Ez a tipikus példája annak, hogy egyesek még nem jöttek rá arra, hogy az a nacionalista hangvétel, ami ezelőtt néhány évvel még szavazatokat hozott volna, ma már nem működik” – mondta erre Borbély László miniszter. Már egy éve minden prefektúrának kiküldtek magyar nyelvű kiadványokat, mert az országban majdnem 190 magyar polgármester van. /N. -H. D. : Nacionalista kirohanás Borbély ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./2008. szeptember 24.
Az Európai Szabad Szövetség – Tőkés László európai parlamenti képviselő frakciója – túlságosan bátortalannak tartja az Európai Unió többnyelvűségi stratégiáját, amelyet az Európai Bizottság román tagja, Leonard Orban többnyelvűségi biztos fogalmazott meg állásfoglalásában. Tőkés – Mikel Irujo baszk, valamint Jill Evans walesi európai parlamenti képviselőtársával együtt – Brüsszelben sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy sok pozitív elem található ugyan az Orban által megfogalmazott stratégiában, de a dokumentum nem az európai polgár eleve meglévő jogaként értelmezi az anyanyelvhasználatot. Az Európai Unió hallatlanul költséges luxust vállalt – az unióban 23 hivatalos nyelvre kell lefordítani a dokumentumokat –, de amikor az EU valamely országában embereket anyanyelvhasználatuk miatt meg-vernek, másokat kidobnak az állásukból, amikor akadályokba ütközik az anyanyelvi tankönyvek használata, akkor e kérdések megközelítésében az Orban-stratégia Tőkés szerint "túlságosan eufemisztikus". /Tőkés bátortalannak tartja a többnyelvűségre vonatkozó Orban-stratégiát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./2008. szeptember 24.
A helységnevek csak szlovákul jelennek meg a magyar nyelven tanuló negyedikeseknek szóló helyismereti tankönyvben, amelyet most jelentettek meg Szlovákiában. Ilyen „magyar mondatok” olvashatók benne: „A Szlovenszká Republikában sok víztározó van. Ilyen a Liptovszká Mara, a Zemplínszká Sírava, valamint a Vodné Dielo Gabcsíkovo a Dunaj folyón. ” A Magyar Koalíció Pártja alkotmányellenesnek nevezte a tankönyvet. A szlovák oktatásügyi miniszter, Ján Mikolaj szerint a szlovák törvények rendelkezésének megfelelően „Szlovákiában a földrajzi neveket eredeti hangzásuk szerint, tehát államnyelven, szlovákul kell feltüntetni, és ez a tankönyvekre is vonatkozik”. Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának oktatáspolitikai alelnöke kijelentette, nincs olyan törvény, amely a miniszter fenti értelmezésével azonos módon rendelkezne. A miniszter korábban elrendelte, hogy a magyar nyelvű tankönyvekben szereplő helységnevek szlovák megnevezése után azok magyar megfelelői is szerepeljenek, zárójelbe téve. „A szlovák helyzet nem most vált tűrhetetlenné, és én mindenik európai parlamenti felszólalásomban jeleztem, hogy az Európai Uniónak nem tűzoltóként kellene működnie, vagyis az ilyen kényes helyzetekben állást foglalnia, miután ezek már kialakultak, hanem megelőző szerepet kellene vállalnia” – reagált la szlovák helyzetre vonatkozóan Sógor Csaba EP-képviselő, aki éppen a szlovákiai tankönyvbotrány előestéjén szólalt fel Brüsszelben, és arra figyelmeztetett, hogy „a magyar közösségek békés törekvéseit egyes EU-tagállamok politikusai szélsőséges jelzőkkel illetik, miközben az országukban élő magyar kisebbséget anyanyelvének használatában korlátozni akarják”. Sógor Csaba szerint az ilyen durva, kisebbségellenes fellépéseket nem lehet az egyes országok belügyének tekinteni. „Éppen ezért szeretnénk a KMKF révén brüsszeli lobbiirodát is létrehozni, hogy egységesen tudjunk fellépni az ilyen kérdésekben” – mondta el a képviselő. /Isán István Csongor: Szlovákmagyarokat nevelne Pozsony. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./2008. szeptember 24.
Ne csak hirdessük a kultúrák közötti párbeszédet, de védjük is meg, ha támadják – jelentette ki Gál Kinga néppárti (fideszes) európai parlamenti képviselő az EP szeptember 22-i brüsszeli ülésén, napirend előtt elhangzott felszólalásában, amelyben a szlovákiai magyarellenesség jelenségeit tette szóvá. Két éve egy fiatal magyar lányt azért vertek meg fényes nappal Szlovákiában, mert magyarul beszélt, majd a hatalmi gépezet összezárt, és a magyar Malina Hedvig azóta sem találta meg az igazát – emlékeztetett Gál Kinga. Egy éve pedig – folytatta – a benesi dekrétumok politikai újraélesztésével figyelmeztette másodrangúságukra az együtt élő magyarokat a szlovák parlament. Napjainkban az egyik szlovák kormánypárt elnöke, Ján Slota uszító, durva kijelentéseinek lehetünk tanúi – mondta Gál Kinga. Felhívta a figyelmet arra, hogy a YouTube internetes videómegosztó oldalon találhatók olyan játékok, amelyek a magyar kisebbségi párt politikusainak megölésére biztatnak, a szlovák oktatási miniszter pedig tiltaná a magyarok anyanyelvhasználatát a közterületeken. Az uszítás következményei máris jól érezhetők – jelentette ki a magyar EP-képviselő, és kiemelte: a legutóbbi közvélemény- kutatások szerint Szlovákiában a 15 évesek több mint 60 százaléka a magyarokat gyűlöli a legjobban. – Mindez napjainkban történik, itt az unióban, az európai intézmények asszisztenciája mellett. Széttárja mindenki a karját, a következmények elmaradnak, a gyűlölet nő. A parlament, a bizottság, a tanács elfoglalt, ünnepli a kultúrák közötti párbeszéd évét – fogalmazott Gál Kinga. /A szlovákiai magyarellenességről az Európai Parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./2008. szeptember 24.
Az Európai Parlament szeptember 22-ei plenáris ülésén Sógor Csaba ismét a kisebbségvédelmet szorgalmazta. Felszólalásában felhívta figyelmet arra, hogy a Magyarországgal szomszédos államokban elő, összesen több mint 3 milliós lélekszámú magyarság politikai érdekképviseletei az elmúlt 88 esztendőben csak békés eszközökkel küzdöttek jogaikért. „A közel 20 politikai érdekképviseleti szervezet hatodik éve a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma (KMKF) keretén belül vitatja meg a továbbra is a békés érdekérvényesítés lehetőségeit: identitás- és anyanyelv megőrzése, gazdasági kapcsolatok, autonómiák. Ennek a fórumnak jómagam is tagja vagyok. Idén úgy döntöttünk, hogy az EU adta lehetőségek kihasználása érdekében közös lobby-irodát nyitunk Brüsszelben” – ismertette. Kifejtette: elfogadhatatlan, hogy a magyar közösségek békés törekvéseit egyes EU-s tagállamok politikusai szélsőséges jelzőkkel illetik, miközben az országukban élő magyar kisebbséget kollektív bűnösséggel vádolják, anyanyelvének használatában korlátozni akarják. /Sógor Csaba közösségi jogokat kért a kisebbségeknek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./2008. szeptember 24.
Évente mintegy ezer fővel csökken a Temes megyében élő magyarok száma, egyre több gyermeket pedig román iskolákba íratnak a szülei – jelentette ki Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke. 1992-ben Temes megyében még 61 500 magyar élt, 2001-re számuk 51 ezerre csökkent, s már mindössze 48 ezren maradtak, ami a megye összlakosságának 7,5 százalékát jelenti. „A Temes megyei magyar iskolások száma azonban az összlétszám mindössze 1,5 százalékát teszi ki, többségük román iskolába jár. A magyarok 63 százaléka él vegyes házasságban. Ezekben a családokban született gyermekek 40 százaléka már nem tanul meg magyarul, a második generációban pedig ez az arány már eléri a 80 százalékot. „1990-ben a megye területén 2 ezer gyermek tanult magyarul. Mára számuk ezerre csökkent. Egy román iskolában tanuló diák pedig soha nem tanul meg anyanyelvén írni és olvasni, ha nem származik olyan értelmiségi családból, ahol a szülők szabadidejükben időt szánnak erre” – hangsúlyozta Halász. A 19. századtól a kilencvenes évekig Temes megyében magyar nyelvű napilap jelent meg, az olvasók ma csak hetilapot tudnak fenntartani. /Bálint Eszter: Kevesebb a magyar. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./2008. szeptember 24.
Demszky Gábort tojással megdobálták, a budapesti Történeti Múzeum ezt a tojáspecsétes öltönyt kéri. A „gúnyévek múltán visszafojtott lélegzettel fogják hallgatni” a történteket, írta nagy tisztelettel a lap munkatársa, Lokodi Imre. A Demokratikus Charta újjáélesztését Gyurcsány Ferenc találta ki, akit már zsigerből elutasít a magyarországi jobboldal. A kormányfőnek be kell látnia, alternatíva van: ha félreáll. /Lokodi Imre: A politikus öltönye. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./2008. szeptember 24.
Rövid időn belül megszülethet az a román–magyar megállapodás, amely alapján felgyorsulhat a kolozsvári Mátyás-szobor két éve húzódó restaurálásának folyamata. A Gyurcsány- és a Tariceanu-kormány 2006. november 16-i budapesti együttes ülésén kötött megállapodást Fadrusz János alkotásának fele-fele arányban történő finanszírozásáról, a konkrét megvalósítást az azóta eltelt két év során számos bürokratikus akadály gátolta. A megvalósíthatósági tanulmányban meghatározott, 1,2 millió euróról szóló összeget a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) sokallotta, kisebb összeget, mintegy 800 ezer eurót tartott reálisnak. A budapesti szaktárca felajánlotta: teljes egészében átvállalja a kincses város szimbóluma restaurálásának költségeit, ennek fejében pedig a román fél hasonló összegben finanszírozná magyarországi román műemlékek restaurálását. Ezzel szemben a magyar és a román kulturális minisztérium állítja: a Mátyás-szoborcsoport korszerűsítését a két fél fele-fele arányban finanszírozza. /Rostás Szabolcs: Restaurálási kilátások. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./2008. szeptember 24.
Sereghajtó Háromszék a föld- és erdő-visszaszolgáltatás szempontjából, az országos listán hátulról a harmadik helyet foglalja el. A megyében 80 százalékban szolgáltatták vissza a föld- és erdőterületeket. Például Illyefalván, Baróton, Baconban és Bodzafordulón még mindig nagyon sok a megoldatlan ügy. Számos helyen azonban a nemtörődömséggel is indokolható ez, és sok településen nagy gondot jelent a földhiány. György Ervin prefektus több ízben igyekezett jobb belátásra bírni az érintetteket, de ez eddig nem használt. /Farkas Réka: Sereghajtó Háromszék (Föld- és erdővisszaszolgáltatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./2008. szeptember 24.
Nagy felhajtással avatták fel Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanyában a Dózsa György Megyei Csendőr-felügyelőség lövöldéjét, valamint az épületegyüttes új szárnyát, mely a bukaresti Mihai Viteazul Csendőrtisztképző Iskola sepsiszentgyörgyi fiókjának ad helyet. Az eseményen részt vett Costica Silion hadtesttábornok, országos csendőrparancsnok, Dumitru Renciuc tartalékos hadseregtábornok, a Háborús Veteránok Egyesületének alelnöke, valamint Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke. Silion tábornok elmondta, Európa legkorszerűbb csendőrlaktanyája a sepsiszentgyörgyi, továbbá itt található Délkelet-Európa legnívósabb képzőközpontja. A rendőrakadémiát végzetteket hat hónapos tanfolyamon itt képezik át csendőrtisztté. A laktanya túl nagy méretére vonatkozó újságírói érdeklődésre a tábornok azzal válaszolt, hogy háromszor ekkorának kellene lennie. A szomszédos Hargita megyében, Gyergyószentmiklóson is korszerű csendőrlaktanya működik, Csíkszeredában újat fognak építeni. Arra kérdésre, tesznek-e azért, hogy a többségében magyarok által lakott térségekben több magyarul beszélő csendőrt foglalkoztassanak, a tábornok kijelentette, a törvény értelmében minden román állampolgár egyenlő. /Szekeres Attila: Európa legkorszerűbb csendőrlaktanyája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./2008. szeptember 24.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a tordai magyar iskola avatóján a megmaradás biztosítékának nevezte az önálló magyar oktatási intézményeket. A tordai magyar középiskolát annak idején a kommunista diktatúra számolta fel, s feltámasztása a szórványba szorult népcsoport fokozott erőfeszítését tanúsítja. A legfontosabb az állami magyar egyetem létrehozása marad, e nélkül nem lehet előrelépni az oktatáspolitikai egyenjogúsítás útján. Az erdélyi magyar állami felsőoktatás mai szétforgácsoltságában nem teszi lehetővé a magyar iskolahálózat ellátását megfelelően képzett pedagógusokkal, a magyar tudományosság egyenlő feltételek melletti kibontakozásáról pedig szó sem lehet. Emiatt érthetetlen az érdektelenség, melyet az RMDSZ az állami magyar egyetem iránt tanúsít. /B. Kovács András: Legnagyobb adósságunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./2008. szeptember 24.
Tanévnyitó sajtótájékoztatót tartott Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora. Elmondta: idén 15. 778 diák nyert felvételt az egyetemre, és ez minden eddiginél nagyobb szám. Ebbe beletartoznak azok a doktori képzésben részt vevők, akik Izraelből, Görögországból vagy éppen Ausztriából érkeztek. Hangoztatta, hogy a természettudományi szakok iránti csökkenő érdeklődést meg kell állítani. – Az Egyetemi Könyvtár ezentúl éjfélig lesz nyitva. /Osváth Diána: Új tanév, új feladatok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./2008. szeptember 24.
Augusztusban a Babes–Bolyai Tudományegyetem Újságírói és Kommunikációs tanszéke és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) média- és kommunikációs tábort szervezett Torockón. /Románszki Zsuzsa: Aki csak a szívével lát… = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./2008. szeptember 24.
Visszakapta a Kölcsey Ferenc Főgimnázium jelenlegi épületét a református egyház Szatmárnémetiben. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium kiemelkedő eredményeket ért el országos és nemzetközi szinten egyaránt, fontos közösség- és magyarságépítő szerepet tölt be. Évente megrendezett véndiák-találkozóira a világ minden részéből hazalátogatnak az egykori diákok. Az épület jogos tulajdonosa, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kivárta az ötéves türelmi időt. Többen úgy gondolják, a városi önkormányzatnak kellene rendezni a gimnázium ügyét. A Kölcsey-pártiak viszont a reformátusokra orrolnak – pedig ők csak jussukat szeretnék visszakapni. Jelenleg a Kölcseyben általános és középiskolai oktatás is folyik, majdnem 800 diák kezdte meg a tanévet. Az egyik megoldás az lehetne, ha a két iskola egyesülne, az egyházi ingatlanban tevékenykedve tovább. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint a Kölcsey nem kerülhet az utcára, új ingatlan építésére pedig az önkormányzatnak nincs lehetősége. /Végh Balázs: Elköltöztetnék a Kölcsey-gimnáziumot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./2008. szeptember 24.
Nyáron a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány volt a házigazdája egy érdekes tanári továbbképzőnek. Kooperatív tanítási módszerek, a kritikai gondolkodás fejlesztése a pedagógiai gyakorlatban, az aktív tanulás elősegítése – így lehetne összefoglalni a tanfolyam témáját. A képzést a Tanügyminisztérium hirdette meg és finanszírozta, a Kolozs megyei Pedagógusok Háza szervezte, előadói Darvasi Gyöngyvér és Ömböli Irma magyar szakos tanárnők voltak. A néprajzi ismeretek bővítésére Kallós Zoltán bemutatta csodálatos ritkaságait. Felmerül a kérdés: a Tanügyminisztérium, a kisebbségi főosztály miért nem gondoskodik arról, hogy egy magyar nyelven tartott, a tanári munkát közvetlenül segítő tanfolyamon kreditpontokat szerezhessen a magyar pedagógus? Hány magyar nyelvű akkreditált képzés-program létezik Romániában? /Dvorácsek Ágoston: Válaszút. Pedagógus továbbképzés tanítási módszerekről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./2008. szeptember 24.
Tudományos kutatásokra használhatók az egykori Román Kommunista Párt (RKP) Kovászna megyei iratai. A Kovászna Megyei Levéltár munkatársai az elmúlt öt év alatt rendszerezték és leltározták a kommunista párt iratait. A párt Kovászna megyei archívuma 400 méter hosszú aktaköteget tartalmaz, a dokumentumok az 1933 és 1989 közötti időszakból származnak. Az iratok között fellelhető a párttagok névsora, a még illegalitásban tevékenykedő kommunista aktivisták lajstroma, a párt szervezeteiből kizárt személyek neve, a pionír-, az ifjúkommunista-szervezetek vezetői, a nőbizottságok, valamint szakszervezetek tagjainak névsora. Ioan Lacatusu, a levéltár igazgatója elmondta, 1989-ben a rendszerváltás forgatagában, majd az azt követő években a dokumentumok egy része elkallódott. Elveszett a sepsiszentgyörgyi pártbizottság, a kézdivásárhelyi városi pártbizottság és a megyei KISZ (Kommunista Ifjak Szervezete) archívuma. A Román Kommunista Párt megmaradt iratai azonban teljes képet nyújtanak a kor politikai, gazdasági, művelődési életéről. Ezeket a dokumentumokat a kutatók rendelkezésére bocsátják az intézmény olvasótermében. A személyes vagy nemzetbiztonsági jellegű dokumentumokat, az érintett halála után 40 évvel vagy keltezésük után száz évvel hozhatják nyilvánosságra. A Kovászna Megyei Levéltárban, amely 55 esztendővel ezelőtt alakult, összesen mintegy 4 kilométernyi dokumentumot tárolnak, ezek 1 százaléka a 19. századból származik, és még feldolgozatlan. /Bíró Blanka: Hozzáférhetők az RKP iratai. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./2008. szeptember 24.
A Maszk Egyesület meghívására szeptember 21-én és 22-én Szegeden vendégszerepelt az Aradi Kamaraszínház a Rudolf Hess tízparancsolata című produkcióval. Az előadás, amelyet az Aradi Kamarszínház és a Szegedi Hetek Csoportja két egymást követő estén játszotta a 2008-as szegedi Thealter fesztivál egyik legjobb előadásának választották. A Maszk Egyesület nonprofit szervezet. Az 1991-es alapítás óta céljuk a kísérletező, innovatív alkotóközösségek bemutatása és segítése volt. /(Szoboszlai Annamária): Szegeden vendégszerepelt az Aradi Kamaraszínház. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./