udvardy
frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti
kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
talĂĄlatszĂĄm:
7525
talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-30 ... 6061-6090 | 6091-6120 | 6121-6150 ... 7501-7525
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. oktĂłber 24.
TĂśbb rendezvĂŠny keretĂŠben emlĂŠkeztek meg oktĂłber 23-ĂĄn KolozsvĂĄron az 1956-os magyar forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharc 52. ĂŠvfordulĂłjĂĄrĂłl. â56, te lelkĂźnkben lĂĄngolĂł cĂmmel szervezett emlĂŠkmĹąsort az 56-os BajtĂĄrsi TĂĄrsasĂĄg, a Heltai GĂĄspĂĄr KĂśnyvtĂĄri AlapĂtvĂĄny, a Magyar PolgĂĄri PĂĄrt Kolozs megyei szervezete, a VilĂĄgszĂśvetsĂŠg ErdĂŠlyi TĂĄrsasĂĄga, az ErdĂŠlyi Magyar Ifjak, a Magyar IfjĂşsĂĄgi TanĂĄcs ĂŠs az OrszĂĄgos DĂĄvid Ferenc IfjĂşsĂĄgi Egylet CsĂŠp SĂĄndor, az MPP Kolozs megyei elnĂśke rendezĂŠsĂŠben. Az emlĂŠkezĹk AndrĂĄs Imre, a VET elnĂśkĂŠnek kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre egy percnyi nĂŠma csenddel adĂłztak az 56-os hĹsĂśk emlĂŠkĂŠnek. KĂśzremĹąkĂśdtek a HorvĂĄth BĂŠla StĂşdiĂłszĂnpad tagjai, valamint a BBTE szĂnmĹąvĂŠszeti szakos hallgatĂłi, PĂĄlosi Zsuzsa ĂŠs VetĂŠsi NĂĄndor. Az est Ăźnnepi elĹadĂłja DĂĄvid Gyula irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz, 56-os elĂtĂŠlt volt. RĂŠszleteket vetĂtettek VĂg Emese 1956 ErdĂŠlyben cĂmĹą dokumentumfilmjĂŠbĹl. RĂŠszlet hangzott el Dobai IstvĂĄn 56-os elĂtĂŠlt ez alkalomra Ărott levelĂŠbĹl, az ĂźnneplĹk tapssal kĂśszĂśntĂśttĂŠk a jelenlĂŠvĹ KomĂĄromi JĂłzsef 56-os elĂtĂŠltet. Az est zĂĄrĂĄsakĂŠnt az egykor SzamosĂşjvĂĄron raboskodĂł FĂźlĂśp SĂĄndor olvasta fel versĂŠt, majd szeretetvendĂŠgsĂŠg kĂśvetkezett. A Kolozs Megyei DiĂĄktanĂĄcs szervezĂŠsĂŠben gimnazistĂĄk ĂŠs egyetemistĂĄk fĂĄklyĂĄs menetben vonultak a MĂĄtyĂĄs HĂĄz elĹl a HĂĄzsongĂĄrdi temetĹbe. A forradalomra emlĂŠkezett a belvĂĄrosi unitĂĄrius templomban megtartott Ăśkumenikus istentiszteleten Pap GĂŠza reformĂĄtus pĂźspĂśk, KovĂĄcs SĂĄndor rĂłmai katolikus fĹesperes, FehĂŠr OlivĂŠr evangĂŠlikus-lutherĂĄnus lelkĂŠsz ĂŠs SzabĂł ĂrpĂĄd unitĂĄrius pĂźspĂśk. /Ănnepi ĂśsszeĂĄllĂtĂĄssal emlĂŠkeztek. = SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
Az 1956. oktĂłber 23-i esemĂŠnyekre emlĂŠkeztek SzĂŠkelyudvarhelyen. A HatvannĂŠgy VĂĄrmegye IfjĂşsĂĄgi Mozgalom (HVIM) szĂŠkelyudvarhelyi tagszervezetĂŠnek szervezĂŠsĂŠben az ĂŠvfordulĂł kapcsĂĄn ifj. TompĂł LĂłrĂĄnd irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz tartott elĹadĂĄst Amit mĂŠg mindig elhallgatnak 1956-rĂłl cĂmmel. Az elĹadĂĄs utĂĄn a HVIM tagjai megkoszorĂşztĂĄk a ferences rendi templom mellett ĂĄllĂł politikai foglyok emlĂŠkmĹąvĂŠt. Az udvarhelyi VĂĄrosi KĂśnyvtĂĄr lĂĄtvĂĄny- ĂŠs hangzĂłanyag rĂŠszlegĂŠn is levetĂtettĂŠk Bokor Attila: 56 csepp vĂŠr cĂmĹą filmjĂŠt. /1956-ra emlĂŠkeztek SzĂŠkelyudvarhelyen. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
MĂŠltĂłsĂĄggal zajlott oktĂłber 23-ĂĄn SepsiszentgyĂśrgyĂśn az 1956-os forradalomra emlĂŠkezĂŠs. A koszorĂşzĂĄs az ErzsĂŠbet parkbeli kopjafĂĄnĂĄl kezdĹdĂśtt, majd a vĂĄroshĂĄza emlĂŠktĂĄblĂĄjĂĄnĂĄl folytatĂłdott, vĂŠgĂźl a vĂĄrosi mĹąvelĹdĂŠsi hĂĄz udvarĂĄn talĂĄlhatĂł emlĂŠkoszlopnĂĄl mĹąsor zĂĄrta a megemlĂŠkezĂŠst. KozĂĄk Albert tĂśrtĂŠnĂŠsz Ăźnnepi beszĂŠdĂŠben SĂłlyom LĂĄszlĂł magyar kĂśztĂĄrsasĂĄgi elnĂśk gondolatait idĂŠzte, hangsĂşlyozva annak fontossĂĄgĂĄt, hogy lehetĹsĂŠgĂźk van azokkal egyĂźtt felelevenĂteni a tĂśrtĂŠnteket, akik rĂŠszesei voltak a forradalomnak. /FarcĂĄdi Botond: EzerkilencszĂĄzĂśtvenhatra emlĂŠkeztek â SepsiszentgyĂśrgyĂśn. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
OktĂłber 23-ĂĄn KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen a reformĂĄtus temetĹben a Szoboszlai-perben kivĂŠgzett hĹsĂśk emlĂŠkĂŠre ĂĄllĂtott kopjafĂĄnĂĄl a tanĂĄrok ĂŠs diĂĄkok, az RMDSZ ĂŠs a Magyar PolgĂĄri PĂĄrt politikusai, a cĂŠhes vĂĄros vezetĹi rĂłttĂĄk le kegyeletĂźket. ElsĹkĂŠnt Farkas Ferenc tĂśrtĂŠnelem szakos tanĂĄr, a ReformĂĄtus KollĂŠgium igazgatĂłja elevenĂtette fel a magyarorszĂĄgi ĂŠs erdĂŠlyi forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharc fontosabb mozzanatait, kĂźlĂśn szĂłlva az Ăśtven ĂŠvvel ezelĹtti Szoboszlai-kirakatperben kivĂŠgzettekrĹl, majd Olosz Gergely parlamenti kĂŠpviselĹ szĂłlt az egybegyĹąltekhez. Este a kantai Nagy MĂłzes ElmĂŠleti LĂceum kĂźldĂśttei, a HatvannĂŠgy VĂĄrmegye IfjĂşsĂĄgi Mozgalom ĂŠs szĂĄmos polgĂĄr emlĂŠkezett a forradalom hĹseire. /Iochom IstvĂĄn: EzerkilencszĂĄzĂśtvenhatra emlĂŠkeztek â KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
KovĂĄsznĂĄn a kĂŠt ĂŠvvel ezelĹtt felĂĄllĂtott 1956-os emlĂŠkmĹąnĂŠl emlĂŠkeztek oktĂłber 23-ĂĄn a magyar forradalomra ĂŠs szabadsĂĄgharcra. A megemlĂŠkezĂŠsen jelen voltak a helybeli magyar politikai pĂĄrtok, civil szervezetek ĂŠs tĂśrtĂŠnelmi egyhĂĄzaink kĂŠpviselĹi. /Bodor JĂĄnos: EzerkilencszĂĄzĂśtvenhatra emlĂŠkeztek â KovĂĄsznĂĄn. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
âA lelkek mĂŠlyĂŠn ĂŠlĹ szabadsĂĄgvĂĄgy hihetetlen mĂŠrtĂŠkben ĂŠs mĂŠlysĂŠgben lobbantotta fel a forradalom lĂĄngjĂĄt, s csodĂĄlatos dolgot valĂłsĂtott meg: a magyar nemzet egysĂŠgĂŠtâ â ĂŠrtĂŠkelte â56 jelentĹsĂŠgĂŠt dr. Bura LĂĄszlĂł oktĂłber 23-ĂĄn SzatmĂĄrnĂŠmetiben a Szent IstvĂĄn KĂśr ĂĄltal szervezett megemlĂŠkezĂŠsen. Az elĹadĂł az 56-ot megelĹzĹ kelet-eurĂłpai esemĂŠnyekrĹl beszĂŠlt, illetve a magyar forradalom szerepĂŠrĹl a szovjet-szocialista tĂĄbor megbontĂĄsĂĄban. EmlĂŠkeztetett a romĂĄniai elnyomĂł intĂŠzkedĂŠsekre: 1945 januĂĄrjĂĄban az orszĂĄgbĂłl szĂĄzezernyi nĂŠmet (svĂĄb) szĂĄrmazĂĄsĂş fĂŠrfit ĂŠs nĹt tehervagonokban kĂŠnyszermunkĂĄra vittek a SzovjetuniĂłba, ugyanebben a hĂłnapban sok ezer, a frontrĂłl hazatĂŠrt magyar katonĂĄt Ăśsszefogdostak, akiket a fĂśldvĂĄri internĂĄlĂłtĂĄborba (s onnĂŠt a SzovjetuniĂłba) vittek. Politikai perekben szĂĄmoltak le az ellenfelekkel, ĂĄllamosĂtottĂĄk az egyhĂĄzi iskolĂĄkat, megszĹąntettĂŠk a gĂśrĂśg katolikus egyhĂĄzat, a nyugati hatĂĄr menti ĂśvezetekbĹl tĂśbb mint tĂzezer csalĂĄdot az orszĂĄg mĂĄs vidĂŠkĂŠre telepĂtettek, a JugoszlĂĄviĂĄval szomszĂŠdos terĂźletrĹl a nĂŠmet lakossĂĄgĂş falvakat ĂĄttelepĂtettĂŠk a Baraganba. ĂtnevelĹ munkatĂĄborokat lĂŠtesĂtettek, ezeket egĂŠszĂtette ki a hĂrhedt DunaâFekete-tengeri csatorna hatalmas munkatelepe. MagyarorszĂĄgon 1956. oktĂłber 16-ĂĄn a szegedi egyetem jogi karĂĄn megalakult a Magyar EgyetemistĂĄk ĂŠs FĹiskolĂĄsok SzĂśvetsĂŠge, amelyen megfogalmaztĂĄk: demokrĂĄciĂĄt, fĂźggetlensĂŠget, szabad vĂĄlasztĂĄst kĂvĂĄnnak. HuszadikĂĄn csatlakozĂĄsra szĂłlĂtottĂĄk fel Budapest, PĂŠcs, Debrecen egyetemeit. Ăs eljĂśtt 23-a, amikor Budapesten a MĹąszaki EgyetemrĹl megindultak a hallgatĂłk. Nemcsak a kormĂĄny menesztĂŠsĂŠt kĂvĂĄntĂĄk, hanem megfogalmaztĂĄk a fĂźggetlen MagyarorszĂĄg igĂŠnyĂŠt, a szovjet csapatok kivonĂĄsĂĄnak ĂłhajĂĄt is. AzutĂĄn a szabadsĂĄg eltiprĂĄsĂĄnak kegyetlen ĂŠs vĂŠres tragikuma kĂśvetkezett. /Az 1956-os forradalomra emlĂŠkeztek. = SzatmĂĄri Magyar HĂrlap (SzatmĂĄrnĂŠmeti), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
Az 1956-os magyar forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharc idei megemlĂŠkezĂŠseinek az ad kĂźlĂśnleges aktualitĂĄst, hogy Ăśtven ĂŠve vĂŠgeztĂŠk ki a Szoboszlai AladĂĄr rĂłmai katolikus plĂŠbĂĄnos nevĂŠvel fĂŠmjelzett politikai per tĂz halĂĄlraĂtĂŠltjĂŠt. 2008. december 2-ĂĄn lesz 50 ĂŠve annak, hogy kivĂŠgeztĂŠk az ĂŠrmihĂĄlyfalvi csoport kĂŠt halĂĄlraĂtĂŠltjĂŠt /Sass KĂĄlmĂĄnt ĂŠs dr. HollĂłs IstvĂĄnt/, mikĂśzben a harmadik halĂĄlraĂtĂŠlt, BalaskĂł Vilmos ĂŠrolaszi reformĂĄtus lelkĂŠsz bĂźntetĂŠsĂŠt ĂŠletfogytiglani kĂŠnyszermunkĂĄra vĂĄltoztattĂĄk. Az 1956-os magyar forradalom eszmĂŠivel valĂł azonosulĂĄsĂŠrt 1957. jĂşnius 27-ĂŠn a kivĂŠgeztĂŠk Teodor Margineanu gĂśrgĂŠnykĂĄsvai szĂźletĂŠsĹą tĂźzĂŠrhadnagyot. 1959. ĂĄprilis 20-ĂĄn â ugyancsak SzamosĂşjvĂĄron kivĂŠgeztĂŠk az ozsdolai molnĂĄrt, SzĂgyĂĄrtĂł Domokost. 1958. szeptember 1-jĂŠn a SzekuritĂĄtĂŠ temesvĂĄri bĂśrtĂśnĂŠben 51 ĂŠves korĂĄban kivĂŠgeztĂŠk a csĂkszeredai szĂĄrmazĂĄsĂş tanĂtĂłt, TamĂĄs ImrĂŠt ĂŠs fĂŠltestvĂŠrĂŠt, TamĂĄs DezsĹ pĂŠnzĂźgyi tisztviselĹt. A megemlĂŠkezĂŠsek sorĂĄbĂłl kimaradt a nyolc erdĂŠlyi magyar szĂĄrmazĂĄsĂş ĂĄldozatnak a felsorolĂĄsa, akiket KĂĄdĂĄr JĂĄnos bĂrĂłsĂĄgai ĂtĂŠltek halĂĄlra. Budapesten az elsĹkkĂŠnt kivĂŠgzettek kĂśzĂźl kettĹ erdĂŠlyi: a marosvĂĄsĂĄrhelyi szĂźletĂŠsĹą DudĂĄs JĂłzsef ĂŠs a KrassĂł-SzĂśrĂŠny megyei szĂĄrmazĂĄsĂş SzabĂł JĂĄnos, a SzĂŠna tĂŠri harcok legendĂĄs parancsnoka /SzabĂł bĂĄcsi/. MindkettĹjĂźket 1957. januĂĄr 19-ĂŠn vĂŠgeztĂŠk ki. 1958. mĂĄjus 30-ĂĄn TemesvĂĄron ĂtĂŠletet hirdettek a Szoboszlai-per 57 vĂĄdlottja fĂślĂśtt is: 10 vĂĄdlottat halĂĄlra, a tĂśbbit 3 ĂŠv bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠstĹl ĂŠletfogytiglan tartĂł kĂŠnyszermunkĂĄval sĂşjtottĂĄk. A halĂĄlra ĂtĂŠlteket 1958. szeptember 1-jĂŠn a SzekuritĂĄtĂŠ temesvĂĄri bĂśrtĂśnĂŠben kivĂŠgeztĂŠk. Sass KĂĄlmĂĄn a kisebbsĂŠgi ĂŠs erdĂŠlyi kĂŠrdĂŠs megoldĂĄsĂĄnak kulcsĂĄt a kantonĂĄlis MagyarorszĂĄg ĂŠs RomĂĄnia megteremtĂŠsĂŠben lĂĄtta. Ĺ volt az egyetlen, aki sĂşlyos megveretĂŠse ellenĂŠre a bĂrĂłsĂĄgi tĂĄrgyalĂĄson minden, belĹle erĹszakkal kicsikart vallomĂĄsĂĄt visszavonta. Az erdĂŠlyi â56 egyik legnagyobb teljesĂtmĂŠnye, hogy a legvadabb terror, diktatĂşra ellenĂŠre a kisebbsĂŠgi, az erdĂŠlyi kĂŠrdĂŠs megoldĂĄsĂĄra nĂŠgy terv, alternatĂva szĂźletett. A kĂŠt, mĂĄr emlĂtett peren kĂvĂźl dr. Dobai IstvĂĄn âENSZ-memorandumaâ az erdĂŠlyi magyarsĂĄg jogfosztĂĄsĂĄt az EgyesĂźlt Nemzetek Szervezete elĂŠ akarta juttatni, az erdĂŠlyi kĂŠrdĂŠs megoldĂĄsĂĄt a rĂŠgiĂł MagyarorszĂĄg ĂŠs RomĂĄnia kĂśzĂśtti megosztĂĄsĂĄban ĂŠs a lakossĂĄgcserĂŠben lĂĄtta. Fodor PĂĄl ErdĂŠly fĂźggĹleges, azaz a tĂśrtĂŠnelmi MĂĄramarostĂłl kiindulva, egĂŠsz ErdĂŠlyt kettĂŠszelĹ megosztĂĄsĂĄban ĂŠs ugyancsak a lakossĂĄgcserĂŠben lĂĄtta a lehetsĂŠges megoldĂĄsi alternatĂvĂĄt. /TĂłfalvi ZoltĂĄn: 1956 tizenkĂŠt erdĂŠlyi mĂĄrtĂrja. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
Sem a magyarorszĂĄgi kĂśzjogi mĂŠltĂłsĂĄgok, sem a romĂĄniai magyar politikusok nem tettek annak ĂŠrdekĂŠben, hogy megszĂźlessen az 1956-os magyar forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharc vĂŠrbe fojtĂĄsĂĄt kĂśvetĹ megtorlĂĄs romĂĄniai politikai foglyait rehabilitĂĄlĂł tĂśrvĂŠny â erre hĂvta fel a magyarorszĂĄgi kĂśzjogi mĂŠltĂłsĂĄgok, valamint az RMDSZ-politikusok figyelmĂŠt Varga Andrea. Az 1956 romĂĄniai hatĂĄsait kutatĂł, Bukarestben ĂŠlĹ magyar tĂśrtĂŠnĂŠsz a magyarorszĂĄgi kĂśzjogi mĂŠltĂłsĂĄgokhoz intĂŠzett levelĂŠben szĂłvĂĄ tette, hogy az oktĂłber 23-i megemlĂŠkezĂŠsekbĹl ĂŠppen âa magyarorszĂĄgi â56-os drĂĄmĂĄk romĂĄniai folytatĂłdĂĄsĂĄval kapcsolatos minimĂĄlis rokonszenv, a beleĂŠrzĂŠs legcsekĂŠlyebb megnyilvĂĄnulĂĄsaâ marad ki. Varga Andrea szerint bĂĄr az egykoron meghurcoltak kitĂźntetĂŠseivel, romĂĄniai â56-os emlĂŠktĂĄblĂĄk avatĂĄsĂĄval, illetve koszorĂşzĂĄsokkal tĂśrtĂŠntek gesztusok, a magyar diplomĂĄciĂĄnak a kirakatperek sorozatĂĄban elĂtĂŠlt egykori politikai foglyok rehabilitĂĄlĂĄsĂĄt cĂŠlzĂł kezdemĂŠnyezĂŠsei âmessze elmaradtak a szĂźksĂŠgestĹlâ, rĂĄadĂĄsul âRomĂĄnia politikai vezetĂŠse a legkisebb jelĂŠt sem mutatja annak, hogy az eurĂłpaizĂĄlĂłdĂĄsi folyamatban el kĂvĂĄnna szĂĄmolni morĂĄlis tartozĂĄsaival a rendszervĂĄltozĂĄsokat elĹkĂŠszĂtĹ szereplĹk irĂĄnyĂĄbanâ. Varga Andrea ugyanakkor az RMDSZ-es politikusokhoz intĂŠzett levelĂŠben szĂłvĂĄ teszi, hogy Ĺk sem tettek a jĂłvĂĄtĂŠtel ĂŠrdekĂŠben. âTĂśrtĂŠntek lĂŠpĂŠsek, a folyamatot elindĂtottamâ â nyilatkozta a kĂŠrdĂŠs kapcsĂĄn Frunda GyĂśrgy, aki 2007 novemberĂŠben KolozsvĂĄron jelentette be: kĂŠrni fogja az 1956-os forradalom ĂŠs szabadsĂĄgharc vĂŠrbe fojtĂĄsĂĄt kĂśvetĹ megtorlĂĄsban kivĂŠgzettek rehabilitĂĄlĂĄsĂĄt. Az RMDSZ-es szenĂĄtor â akinek ĂŠdesapjĂĄra a hĂrhedt Faliboga-perben mondtak ki halĂĄlos bĂźntetĂŠst, majd vĂĄltoztattĂĄk meg az ĂtĂŠletet ĂŠletfogytiglanra â megerĹsĂtette: kezdemĂŠnyezĂŠse csak a Szoboszlai-, valamint az ĂŠrmihĂĄlyfalvi perben, illetve mĂĄs csoportok esetĂŠben kimondott ĂŠs vĂŠgrehajtott halĂĄlos ĂtĂŠletek ĂĄldozataira vonatkozik. Arra a felvetĂŠsre, miszerint RomĂĄniĂĄban nincs a politikai ĂtĂŠletek semmissĂŠgĂŠt kimondĂł tĂśrvĂŠny, Frunda szenĂĄtor azt mondta: a politikai bĹąncselekmĂŠny fogalmĂĄt meghatĂĄrozĂł jogszabĂĄly mĂĄr lĂŠtezik, s bĂĄr rehabilitĂĄciĂłs tĂśrvĂŠnytervezet is kĂŠszĂźlt, ennek elfogadĂĄsĂĄra nincs politikai akarat. Eckstein-KovĂĄcs PĂŠter szenĂĄtor, a szenĂĄtus jogi bizottsĂĄga volt elnĂśke elmondta: a Kommunizmus RomĂĄniai BĹąncselekmĂŠnyeit FeltĂĄrĂł IntĂŠzet (IICCR) kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre benyĂşjtott semmissĂŠgi tĂśrvĂŠnytervezetet a kĂŠpviselĹhĂĄz visszakĂźldte az alsĂłhĂĄz jogi szakbizottsĂĄgĂĄhoz, a kĂŠszĂźlĹ jogszabĂĄly azonban tĂśbb mint egy ĂŠve a fiĂłk mĂŠlyĂŠn hever. Varga Andrea tĂśrtĂŠnĂŠsz ĂśsszeĂĄllĂtott egy tĂśrvĂŠnytervezetet, amely egyebek mellett kimondja, hogy a Groza-kormĂĄny szovjet nyomĂĄsra 1945. mĂĄrcius 6-ĂĄn tĂśrtĂŠnt hatalomra jutĂĄsĂĄtĂłl a politikai perek de iure 1964 augusztusĂĄban tĂśrtĂŠnt megszĂźntetĂŠsĂŠig terjedĹ idĹszakban kimondott ĂtĂŠletek semmisek. LeszĂĄmĂtva a hĂĄborĂşs, illetve a lakossĂĄg elleni bĹąncselekmĂŠnyeket, illetve a nĂŠpirtĂĄst. /BenkĹ Levente: A mulasztĂĄsĂŠrt mindenki felelĹs. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
Az egyik legtekintĂŠlyesebb dĂĄn napilap 1956. november 13-i cĂmlapjĂĄn gĂŠppisztolyos tinĂŠdzserlĂĄny volt lĂĄthatĂł, aki a dĂĄnok szemĂŠben a magyar szabadsĂĄgharc szimbĂłlumĂĄvĂĄ vĂĄlt. Henning Schultz dĂĄn fiatalemberre nagy hatĂĄst gyakorolt a napilap cĂmlapkĂŠpe. Schultz a cĂmlapot megĹrizte, a forradalom 50. ĂŠvfordulĂłja felĂŠ kĂśzeledve elhatĂĄrozta, hogy megkeresi az egykori gĂŠppisztolyos lĂĄnyt. Internetes fĂłrumokon ĂŠrdeklĹdĂśtt, majd MagyarorszĂĄgra ment kutatni. VĂŠgĂźl egy ĂşjsĂĄgcikk vezetett nyomra: az egyik vezetĹ dĂĄn napilap, a Berlingske Tidende 1981. november 14-i szĂĄmĂĄban A hĹs Erika halott cĂmmel szĂĄmolt be egy â56-os menekĂźlt, Ărki JĂłzsef hitelesnek tĹąnĹ adatairĂłl. A DĂĄniĂĄban ĂŠlĹ Ărki szerint a forradalom idejĂŠn a 15 ĂŠves lĂĄny vele egyĂźtt jĂĄrt szakĂĄcsiskolĂĄba, majd Erika a nĂĄla 3-4 ĂŠvvel idĹsebb barĂĄtja oldalĂĄn a felkelĹk kĂśzĂŠ ĂĄllt. November 4-e utĂĄn a VĂśrĂśskeresztnek segĂtett a sebesĂźltek mentĂŠsĂŠben. A fehĂŠr kĂśpenyben dolgozĂł lĂĄnyt munkĂĄja kĂśzben talĂĄlta el egy szovjet gĂŠppisztoly halĂĄlos lĂśvedĂŠke. /A cĂmlaplĂĄny nyomĂĄban. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
HĂĄromra nĹtt a hatbĂłl azoknak a MPP ĂĄltal tĂĄmogatott fĂźggetlen jelĂślteknek a szĂĄma, akiknek bizonytalan az indulĂĄsuk a vĂĄlasztĂĄsokon. Az RMDSZ KovĂĄszna megyei szervezete megĂłvta SzilĂĄgyi SĂĄndor fĂźggetlen szenĂĄtorjelĂślt indulĂĄsĂĄt arra hivatkozva, hogy az illetĹ pĂĄrttag ĂŠs MPP szĂnekben megyei tanĂĄcsos. A sepsiszentgyĂśrgyi tĂśrvĂŠnyszĂŠk visszautasĂtotta a fellebbezĂŠst, mivel SzilĂĄgyi a jelĂśltsĂŠge mellĂŠ nyilatkozatot mellĂŠkelt miszerint lemondott pĂĄrttagsĂĄgĂĄrĂłl. Ezt a dĂśntĂŠst azonban a brassĂłi tĂĄblabĂrĂłsĂĄgnĂĄl megfellebbezheti az RMDSZ, mint ahogyan mĂĄr megetette ĂtvĂśs MĂłzes kĂŠpviselĹjelĂślt esetĂŠben, akinek tĂĄmogatĂł alĂĄĂrĂĄsai hitelessĂŠgĂŠt kifogĂĄsoljĂĄk. ĂrdĂśg Lajos, az alsĂłhĂĄromszĂŠki RMDSZ ĂźgyvezetĹ elnĂśke szerint SzilĂĄgyi SĂĄndor esetĂŠben lapzĂĄrtĂĄig nem kaptĂĄk meg a tĂśrvĂŠnyszĂŠki vĂŠgzĂŠst, ĂŠs annak ismeretĂŠben dĂśntenek arrĂłl, hogy megfellebbezik vagy sem. Fekete Attila Gyula, az MPP ĂĄltal tĂĄmogatott fĂźggetlen sepsiszentgyĂśrgyi kĂŠpviselĹjelĂślt fellebbezett, mert a vĂĄlasztĂĄsi bizottsĂĄg elegendĹ tĂĄmogatĂł alĂĄĂrĂĄs hiĂĄnyĂĄra hivatkozva visszautasĂtotta jelĂśltsĂŠgĂŠt. Fekete szĂĄmĂĄra 2300 alĂĄĂrĂĄst gyĹąjtĂśtt az MPP a szĂźksĂŠges 2241 helyett, de a vĂĄlasztĂĄsi bizottsĂĄg csak 2079-et ĂŠrvĂŠnyesĂtett, arra hivatkozva, hogy a kĂŠzjegyek egy rĂŠsze nem volt 4 pĂŠldĂĄnyban alĂĄĂrva. Csinta Samu, az MPP KovĂĄszna megyei ĂźgyvezetĹ elnĂśke bĂrĂĄlta MPP orszĂĄgos vezetĹsĂŠgĂŠt, ĂŠs kifejtette: bebizonyosodott, hogy erkĂślcsileg ĂŠs jogilag is a pĂĄrtkĂŠnt valĂł indulĂĄs lett volna a vĂĄllalhatĂł Ăşt. /KovĂĄcs Zsolt: HĂĄrom fĂźggetlen jelĂślt bizonytalan. = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
A kĂŠt szĂŠkely megye, KovĂĄszna ĂŠs Hargita kapta orszĂĄgos szinten a legkevesebbet a kormĂĄny tartalĂŠkalapjĂĄbĂłl a mĂşlt hĂŠten kiutalt ĂśsszegekbĹl, ĂĄllĂtjĂĄk a Magyar PolgĂĄri PĂĄrt (MPP) ĂŠs a Demokrata-LiberĂĄlis PĂĄrt (PD-L) hĂĄromszĂŠki vezetĹi. âAz is feltĹąnĹ, hogy KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely alig kapott pĂŠnzt, mĂg BarĂłtnak semmi se jutott, mert mindkĂŠt telepĂźlĂŠs vezetĹsĂŠge MPP-kĂśzeliâ â jelentette ki KulcsĂĄr Terza JĂłzsef, az MPP KovĂĄszna megyei elnĂśke. TamĂĄs SĂĄndor, a hĂĄromszĂŠki ĂśnkormĂĄnyzat elnĂśke szerint viszont âmĂŠrtĂŠktelenĂźl nagy pĂŠnzĂśsszegâ ĂŠrkezett a kormĂĄnytĂłl. âA kormĂĄny ĂŠs a megyei tanĂĄcs azokat a telepĂźlĂŠseket tĂĄmogatja, ahol vannak elkĂŠpzelĂŠsek, de a kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi ĂŠs barĂłti polgĂĄrmesterek egyetlen projekthez sem kĂŠrtek tĂĄmogatĂĄstâ â magyarĂĄzta TamĂĄs SĂĄndor. /KovĂĄcs Zsolt: KormĂĄnypĂŠnzek: kiĂŠ a babĂŠr? = Ăj Magyar SzĂł (Bukarest), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
Az oktatĂĄs ĂĄllapotĂĄt felmĂŠrĹ jelentĂŠs szerint RomĂĄniĂĄban aggasztĂł mĂŠreteket Ăślt az iskolaelhagyĂĄs. A lakossĂĄg kĂśrĂŠben a XII. osztĂĄlyt elvĂŠgzettek 49 szĂĄzalĂŠkĂĄnak nincs ĂŠrettsĂŠgije, ĂŠvente a beiratkozottak 19 szĂĄzalĂŠka morzsolĂłdik le, mikĂśzben a gyerekek 22 szĂĄzalĂŠka nem jĂĄr ĂłvodĂĄba. A nĂŠgy elemi osztĂĄlyt vĂŠgzettek 16%-a kĂŠptelen megĂŠrteni egy Ărott szĂśveget. Arad megyĂŠben az iskolaelhagyĂĄs arĂĄnya megegyezik az orszĂĄgos ĂĄtlaggal, jelezte Pellegrini MiklĂłs fĹtanfelĂźgyelĹ-helyettes. A tĂśrvĂŠny nem ad lehetĹsĂŠget a pontos nyilvĂĄntartĂĄsra, mert csak az a tanulĂł szĂĄmĂt iskolaelhagyĂłnak, aki kĂŠt ĂŠvig nem jĂĄr iskolĂĄba. A jelensĂŠg elsĹsorban a romĂĄkra jellemzĹ. Hunyad megyĂŠben a diĂĄksĂĄg ĂśsszlĂŠtszĂĄmĂĄnak 0,4 szĂĄzalĂŠkĂĄt teszik ki az iskolakerĂźlĹk. Tavaly megyei szinten Ăśsszesen 79 gimnazista diĂĄk hagyta ott az iskolĂĄt â mondta MĂĄtĂŠ MĂĄrta fĹtanfelĂźgyelĹ-helyettes. Ezek a gyermekek szinte mind elkallĂłdnak. Sokan kĂźlfĂśldre tĂĄvoznak. Az iskolĂĄkban rengeteg hiĂĄnyzĂĄs, ami ellen nincs megszorĂtĂł intĂŠzkedĂŠs. A magyar iskolĂĄk helyzete az ĂĄltalĂĄnosnĂĄl sokkal jobb. A legtĂśbb magyar tagozaton nincs iskolaelhagyĂĄs, mert a magyar iskolĂĄk minden lehetĹ segĂtsĂŠget megadnak tanulĂłiknak. Temes megyĂŠben ĂĄtlag feletti az iskolĂĄt abbahagyĂłk szĂĄma, az iskolĂĄskorban levĹ gyermekeknek mintegy 83,6%-a jĂĄr iskolĂĄba, ez az arĂĄny 2000 Ăłta 7%-kal csĂśkkent. HalĂĄsz Ferenc fĹtanfelĂźgyelĹ-helyettes szerint elsĹsorban a szegĂŠny falusi csalĂĄdok gyerekeire jellemzĹ az, hogy idĹ elĹtt elhagyjĂĄk az iskolĂĄt, kĂśzĂźlĂźk is a roma gyerekek kĂśrĂŠben a leggyakoribb ez a jelensĂŠg. âA magyar iskolĂĄkra nem jellemzĹ az iskolaelhagyĂĄs jelensĂŠge â mutatott rĂĄ HalĂĄsz Ferenc. /IskolakerĂźlĂŠs. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
TĂśbb szĂźlĹ panaszolta fordult felhĂĄborodottan, hogy az iskolĂĄkban tĹlĂźk kĂŠrnek pĂŠnzt padlĂłcserĂŠre, fĂźggĂśnyvĂĄsĂĄrlĂĄsra, vagy ĂŠppen nyĂlĂĄszĂĄrĂłkra. A tĂśrvĂŠny tiltja, de a tanintĂŠzetek vezetĹsĂŠgei megtalĂĄljĂĄk a kiskapukat ahhoz, hogy megrĂśvidĂtsĂŠk a szĂźlĹket. Abban az esetben, ha a szĂźlĹk ĂśnszĂĄntukbĂłl Ăşgy dĂśntenek, hogy tĂĄmogatni akarjĂĄk az iskolĂĄt, megtehetik, anĂŠlkĂźl, hogy bevonnĂĄk a pedagĂłgusokat vagy az iskola vezetĹsĂŠgĂŠt. /MenyhĂĄrt BorbĂĄla: A tĂśrvĂŠny is szereti az adakozĂł szĂźlĹt?! = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
EurĂłpĂĄnak a keresztĂŠny gyĂśkerekhez valĂł visszatĂŠrĂŠsĂŠt, az egyhĂĄzi ĂśsszefogĂĄst hangsĂşlyoztĂĄk NagyvĂĄradon a KeresztĂŠnysĂŠg ĂŠs EurĂłpa cĂmĹą nemzetkĂśzi Ăśkumenikus konferencia rĂŠsztvevĹi. âEurĂłpa akkor lehet ismĂŠt az, ami egykor â egyike az emberisĂŠg jĂśvĹjĂŠt meghatĂĄrozĂł nagyhatalmaknak â, ha visszatĂŠr keresztĂŠny gyĂśkereihezâ â vallotta EP-kĂŠpviselĹ-jelĂślti programjĂĄban TĹkĂŠs LĂĄszlĂł. A reformĂĄtus pĂźspĂśk nagyvĂĄradi kĂŠpviselĹi irodĂĄja ennek a gondolatnak a jegyĂŠben szervezte meg a KeresztĂŠnysĂŠg ĂŠs EurĂłpa cĂmĹą nemzetkĂśzi Ăśkumenikus konferenciĂĄt. A rendezvĂŠny rĂŠsztvevĹi ugyanakkor a romĂĄniai egyhĂĄzak egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi lehetĹsĂŠgeirĹl is tanĂĄcskoztak. TĹkĂŠs LĂĄszlĂł beszĂŠdĂŠben egy frakciĂłkĂśzi keresztĂŠny csoport lĂŠtrehozĂĄsĂĄt javasolta az EurĂłpai Parlamentben, amely szerinte mĂŠltĂł kĂŠpviselĹje lehetne a kontinens keresztĂŠny ĂŠrtĂŠkeinek ĂŠs polgĂĄrainak, mĂĄsrĂŠszt ĂŠrdemi fĂłrumĂĄvĂĄ vĂĄlhatna a kĂśzĂśs keresztĂŠny erĹfeszĂtĂŠsek ĂŠs cĂŠlkitĹązĂŠsek megtĂĄrgyalĂĄsĂĄnak. MĂĄtyĂĄs Attila, evangĂŠlikus-lutherĂĄnus alesperes a felekezeti oktatĂĄs fontossĂĄgĂĄt hangsĂşlyozta. A tanĂĄcskozĂĄs vĂŠgĂŠn szĂźletett kĂśzĂśs ajĂĄnlĂĄsok a konferencia december 9-ĂŠn BrĂźsszelben tartandĂł ikerrendezvĂŠnyĂŠnek a kiindulĂłpontjĂĄt kĂŠpezik. /VisszatĂŠrni a gyĂśkerekhez. = KrĂłnika (KolozsvĂĄr), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
MagyarorszĂĄg a tavalyi 17. helyrĹl a 23. helyre csĂşszott vissza a Riporterek HatĂĄrok NĂŠlkĂźl (RSF) sajtĂłszabadsĂĄg-rangsorĂĄban, amelyet most tett kĂśzzĂŠ a pĂĄrizsi szĂŠkhelyĹą nemzetkĂśzi jogvĂŠdĹ szervezet. MagyarorszĂĄg 2006-ban mĂŠg a lista tizedik helyĂŠn szerepelt. /SajtĂłszabadsĂĄg- rangsor. = NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
GyurcsĂĄny Ferenc miniszterelnĂśk sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂłjĂĄn tĂśbbszĂśr is hivatkozott a jelenlegi hitelvĂĄlsĂĄgot kĂŠt ĂŠve megjĂłsolĂł Nouriel Roubinire. Az amerikai kĂśzgazdĂĄsz a mĂşlt hĂŠten MagyarorszĂĄgon jĂĄrt, helyzetelemzĂŠsĂŠt kĂśzzĂŠ tette internetes naplĂłjĂĄban. Az ott leĂrtak tĂśbb ponton kĂźlĂśnbĂśznek a GyurcsĂĄny ĂĄltal idĂŠzett gondolatoktĂłl. A miniszterelnĂśk kĂśzlĂŠse szerint Roubini a kĂśltsĂŠgvetĂŠsi hiĂĄny csĂśkkentĂŠsĂŠt tartja a legfĹbb kihĂvĂĄsnak. A professzor valĂłban Ăr errĹl, de nem tartja nagyobb nehĂŠzsĂŠgnek a folyĂł fizetĂŠsi mĂŠrleg hiĂĄnyĂĄnĂĄl. Roubini a valĂłdi kockĂĄzatot abban lĂĄtja, hogy a kĂśzvetlen kĂźlfĂśldi tĹkebefektetĂŠsek mindĂśssze a hiĂĄny 20 szĂĄzalĂŠkĂĄt fedezik, mikĂśzben az ĂĄllamadĂłssĂĄg elĂŠri a GDP 65 szĂĄzalĂŠkĂĄt. GyurcsĂĄny Ferenc arrĂłl is beszĂŠlt, hogy a jelenlegi helyzetĂŠrt Roubini a kormĂĄny mellett az ellenzĂŠket ĂŠs a sajtĂłt is hibĂĄztatja. Az elemzĂŠsben azonban csak a kormĂĄny felelĹssĂŠgĂŠrĹl esik szĂł. A magyar kormĂĄnyfĹ megemlĂtette azt is, hogy Roubini nem hasonlĂtotta MagyarorszĂĄgot az ĂĄllamcsĹdbe jutott Izlandhoz. Ez igaz is, mivel IzlandrĂłl egyĂĄltalĂĄn nem esik szĂł a professzor ĂrĂĄsĂĄban. ArrĂłl viszont igen, hogy a magyar gazdasĂĄg ĂśsszeomlĂĄsa olyan regionĂĄlis vĂĄlsĂĄgot okozhat KĂśzĂŠp-Kelet-EurĂłpĂĄban, mint amilyet a thaifĂśldi ĂŠs malajziai gazdasĂĄg ĂśsszeomlĂĄsa okozott 1997-ben DĂŠl-ĂzsiĂĄban. (HĂrTV) /GyurcsĂĄny hibĂĄsan idĂŠzett. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
OktĂłber 23-ĂĄn SepsiszentgyĂśrgyĂśn a Bod PĂŠter Megyei KĂśnyvtĂĄrban rendeztĂŠk meg a Magyar MĹąvĂŠszetĂŠrt dĂj XXII. dĂjĂĄtadĂł gĂĄlĂĄjĂĄt. A Magyar MĹąvĂŠszetĂŠrt dĂjat 1987-ben alapĂtottĂĄk, ,,akkor sem volt kĂśnnyĹą, most sokkal nehezebbâ â mondotta bevezetĹjĂŠben Gubcsi Lajos ĂrĂł, kĂśltĹ, a dĂj kuratĂłriumĂĄnak elnĂśke. Magyar MĹąvĂŠszetĂŠrt DĂjban rĂŠszesĂźltek az ĂŠvek sorĂĄn mĹąvĂŠszek ĂŠs mecĂŠnĂĄsok egyarĂĄnt, mindazok, kiknek szĂvĂźgye a magyar mĹąvĂŠszet ĂŠltetĂŠse. A mostani dĂjĂĄtadĂł gĂĄla egĂŠszĂŠt 1956 tĂśltĂśtte ki, a dĂjazottak mĂŠltatĂĄsĂĄt ĂŠs az elĹadĂłmĹąvĂŠszek mĹąsorĂĄt egyarĂĄnt â56 szellemisĂŠge szĹtte ĂĄt, legyen szĂł a HĂĄromszĂŠk szerkesztĹsĂŠgĂŠrĹl, arrĂłl a ,,szellemi mĹąhelyrĹl, mely nemzeti megmaradĂĄst ĂŠs jĂśvĹĂŠpĂtĹ szellemisĂŠget sugallâ (ĂrpĂĄd fejedelem-dĂj), a csĂĄngĂłkat megĂśrĂśkĂtĹ ĂdĂĄm Gyula csĂkszeredai fotĂłs mĹąvĂŠszetĂŠrĹl vagy Benedikty HorvĂĄth TamĂĄs budapesi ĂrĂłnak a SzuvenĂr cĂmĹą â56-os nagyregĂŠnyĂŠrĹl (Magyar MĹąvĂŠszetĂŠrt DĂj), a ,,megcselekedni haza nĂŠlkĂźl is azt, amit megkĂśvetelt a hazaâ eszmĂŠĂŠrt alapĂtott alsĂłcsernĂĄtoni Haszmann PĂĄl MĂşzeumrĂłl (BartĂłk BĂŠla-emlĂŠkdĂj), illetve Kobzos Kiss TamĂĄs alkalomhoz illesztett, sajĂĄtos elĹadĂĄsĂĄrĂłl ĂŠs ErdĂŠlyi GyĂśrgynek a SzuvenĂrbĹl vett dĂśbbenetes rĂŠszletĂŠnek elĹadĂĄsĂĄrĂłl. VĂŠgezetĂźl Gubcsi Lajos bejelentette, tĂĄrgyalni fog a TamĂĄsi Ăron SzĂnhĂĄz vezetĹsĂŠgĂŠvel, hogy a posztumusz Magyar MĹąvĂŠszetĂŠrt DĂjat kapott, tragikus sorsĂş szĂnmĹąvĂŠsznek, Visky ĂrpĂĄdnak szobrot, emlĂŠkmĹąvet ĂĄllĂthassanak a szĂnhĂĄzban, valamint, hogy KĂłs KĂĄroly posztumusz ĂrpĂĄd fejedelem-dĂjĂĄt a SzĂŠkely Nemzeti MĂşzeumban helyezhessĂŠk el. /VĂĄry O. PĂŠter: Magyar mĹąvĂŠszetĂŠrt â56 szellemĂŠben. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
Kis fenyĹfa hirdeti oktĂłber 23-ĂĄtĂłl GyergyĂłszentmiklĂłson a Salamon ErnĹ GimnĂĄzium elĹtt: eltelt szĂĄz esztendĹ az alma mater alapĂtĂĄsĂĄtĂłl, kopjafĂĄt is ĂĄllĂtottak a tanintĂŠzmĂŠny udvarĂĄn. Ez alkalomra jelent meg Rokaly JĂłzsef: A GyergyĂłszentmiklĂłsi GimnĂĄzium monogrĂĄfiĂĄja. Az ĂźnnepsĂŠgnek az iskolamĂşzeum-avatĂł is rĂŠsze volt. /TakĂĄcs Ăva: GyergyĂłszentmiklĂłs. A 100 ĂŠves gimnĂĄzium Ăźnnepe. = Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
TĂz ĂŠvig tartĂł engedĂŠlyeztetĂŠs, pĂŠnzszerzĂŠs, ĂŠpĂtkezĂŠs utĂĄn oktĂłber 23-ĂĄn ĂĄtadtĂĄk a kilyĂŠni SzĂŠkelyâPĂłtsa-kĂşriĂĄt, amelyben fogyatĂŠkkal ĂŠlĹ gyermekek ĂŠs ifjak napkĂśzi otthona ĂŠs bentlakĂĄsos fejlesztĹkĂśzpontja kezdi meg mĹąkĂśdĂŠsĂŠt. A kĂśzel fele-fele arĂĄnyban holland alapĂtvĂĄnyok, mĂĄsrĂŠszrĹl a romĂĄn gyermekvĂŠdelmi ĂźgynĂśksĂŠg ĂĄltal finanszĂrozta a munkĂĄlatokat. KovĂĄszna megyĂŠben kĂśzel hatszĂĄz fogyatĂŠkkal ĂŠlĹ gyermeket tartanak nyilvĂĄn, legalĂĄbb felĂŠnek olyan tĂpusĂş fejlesztĹ terĂĄpiĂĄra lenne szĂźksĂŠge, mely tĂşllĂŠpi az Ăłvoda, illetve a speciĂĄlis iskola kereteit, de jelenleg csupĂĄn tĂśredĂŠkĂźk szĂĄmĂĄra akad hely a meglĂŠvĹ nĂŠhĂĄny rehabilitĂĄciĂłs csoportban. /ĂtadtĂĄk a kilyĂŠni SzĂŠkelyâPĂłtsa-kĂşriĂĄt (SzociĂĄlis szolgĂĄltatĂĄs ĂŠs mĹąemlĂŠkvĂŠdelem egy fedĂŠl alatt) = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), okt. 24./2008. oktĂłber 24.
HazatalĂĄlĂĄs cĂmmel indĂtott elĹadĂĄssorozatot hĂĄrom civil szervezet SepsiszentgyĂśrgyĂśn. A helyi KĂśnczei LĂĄszlĂł EgyesĂźlet ĂŠs a HajlĂŠk EgyesĂźlet, tovĂĄbbĂĄ a fotosmartonosi CsillagĹrzĹ HagyomĂĄnyĂĄpolĂł Csoport rendezvĂŠnyein kĂśzismert elĹadĂłk fognak beszĂŠlni a tĂśrtĂŠnelemrĹl, kultĂşrĂĄrĂłl ĂŠs magyarsĂĄgismeretrĹl. FĹkĂŠnt egy ,,ĂşjraĂŠrtĂŠkelt tĂśrtĂŠnelemszemlĂŠletâ bemutatĂĄsa a cĂŠl â magyarĂĄzta GĂĄj NĂĄndor kezdemĂŠnyezĹ, a HajlĂŠk EgyesĂźlet tagja. A programsorozat mĂĄs szĂŠkelyfĂśldi vĂĄrosokban mĂĄr bemutatkozott, elkĂŠpzelĂŠseik szerint a sepsiszentgyĂśrgyi elĹadĂĄsokat rĂśgzĂtik, ĂŠs felteszik az internetre. /(mĂłzes): HazatalĂĄlĂł fiatalok. = HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy), okt. 24./