udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7525
találat
lapozás: 1-30 ... 6751-6780 | 6781-6810 | 6811-6840 ... 7501-7525
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. november 25.
Markó Béla RMDSZ-elnök biztos abban, hogy az RMDSZ bejut a parlamentbe. “Az RMDSZ az “ultranacionalista” Nagy Románia Párton kívül más pártokkal szívesen kormánykoalícióra lépne, mert Romániának erős, a többség támogatását élvező kormányra van szüksége, és a kormányban való részvétel az erdélyi magyarság ügyét szolgálja” – mutatott rá Markó. Az RMDSZ nyitott a kormányzásban való részvételre, amennyiben megbízható partnerre lel, amellyel olyan kormányprogram dolgozható ki, amely az RMDSZ kívánságait is tartalmazza. A szövetség célja az, hogy megtartsa jelenlegi honatyáinak számát, azaz, hogy legalább 22 képviselőt és 10 szenátort juttasson be a törvényhozásba. Az RMDSZ elnöke összegezte azokat a panaszokat, javaslatokat, kéréseket, amelyeket több mint száz települést érintő Maros megyei kampánykörútja során gyűjtött össze. A legtöbb felvetés a túl alacsony nyugdíjakhoz, a munkahelyek miatti aggodalomhoz, a mezőgazdasági támogatásokhoz, a vadkárokhoz kapcsolódtak. Nemzetiségi vonalon legfőképpen az iskolák, magyar osztályok hiánya került terítékre. „Nem foglalkozom a plakáttépésekkel, ugyanakkor elítélem az ilyesmit. Nincs is értelme az ilyen cselekedeteknek az én vonatkozásomban, hiszen az ellenjelöltemnek semmi esélye nincs arra, hogy elnyerje a szenátori mandátumot” – mondta Markó Béla a Krónika felvetésére, hogy az RMDSZ-es vezetés alatt álló Székelyvéckén és a hozzá tartozó falvakban valakik egytől egyig letépték Markó ellenjelöltje, Kincses Előd választási plakátjait. /Máthé Éva: Markó optimista. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./2008. november 25.
„Ma már vannak alkotmányos eszközök Romániában, amelyek feljogosítanak bennünket arra, hogy beleszóljunk a közösségünk sorsába, alakulásába, hogy ne mások döntsenek rólunk, nélkülünk” – jelentette ki november 23-án Szabó Károly, az RMDSZ-es szenátorjelöltje, a szövetség Budapesten tartott kampányzáró rendezvényén. „Bizonyítani kell a román állampolgárságot, érvényes román útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal, illetve bizonyítani kell a magyarországi legális tartózkodási vagy lakhelyet” – magyarázta Szabó Károly, amihez Kis Béla, az európai körzet képviselőjelöltje hozzá fűzte, hogy Budapesten csak a román nagykövetségen lehet majd voksolni. Az est folyamán a Magyarországon élő erdélyiek felszólalása között szót kértek a jelöltek is. Elsőként – videóüzenet formájában – Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália körzetében képviselői mandátumért induló Dancs Annamari, aki kulturális missziónak tekinti jelöltségét, majd Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hangsúlyozta a szavazatok fontosságát. /Kánya Gyöngyvér: Pesti kampányzáró. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2008. november 25.
Különféle kifogásokat találva a helyi illetékesek minden közintézményből kitiltották Sebestyén Csaba István független képviselőjelöltet, végül Fenyéden a fórumát egy helyi panzióban tartotta. A község elöljárói a találkozó előtt az utcákat járva próbálták meg otthon tartani az esetleges érdeklődőket. Sebestyén elmondta: ez is bizonyítja, másfajta politizálásra van szükség, az intolerancia helyett a bizalom és a remény politikájára. /Akadályozták a kampányolást Akadályozták a kampányolást. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./2008. november 25.
Rágalom Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke szerint, hogy a megyei önkormányzat lebeszéli a helyi tanácsokat a népszavazás kiírásáról. A helyi önkormányzatok nem alárendeltjei a megyének. A papírforma szerint mindez így van, a valóság mégis azt mutatja, hogy sikerül kézben tartaniuk a polgármestereket. Jó példa volt erre a legutóbbi pénzelosztás, melyhez mellékelték Markó Béla elnök a sikert RMDSZ-nek vindikáló levelét is. Azok kaptak pénzt, akik a megyei és országos pártvezetés szerint megérdemelték. Az elmúlt hetekben újabb körlevél indult útjára. A szövetségi elnöki hivatal álláspontját a Kovászna, Hargita és Maros megyei RMDSZ-es polgármesterek és tanácstagok figyelmébe ajánlják: ,,egyelőre" nem találják célszerűnek a népszavazás kiírását, az SZNT által javasolt forma az RMDSZ jogászai szerint nem elfogadható, és majd a választások után elemzik: kell-e, lehet-e, a referendumot támogatni. Ezután az RMDSZ-es vezetésű települések sorra táncolnak ki a népszavazásról szóló határozat napirendre tűzése alól. Eredményes volt az elnöki beintés. Izsák Balázs SZNT-elnök megkeresésére tanulmányozták a népszavazás megszervezéséről szóló javaslatot, de a kezdeményezőt válaszra sem méltatták. /Farkas Réka: Amit a párt akar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./2008. november 25.
Nem lehet az autonómia ügyét üres kampányfogásra használni. Nem lehet a klientúrarendszereket voksunkkal táplálni, írta Kovács J. Szilamér. Látható az RMDSZ mindenáron kormányhoz való ragaszkodása. Új szemléket szükséges Erdélyben a felsőoktatásban, a tanári állománnyal kapcsolatban. Az egyetemi tanárokkal újra és újra meg kellett volna pályáztatni helyüket. Így téve lehetővé, hogy egy-egy tanszékre friss levegő kerüljön. A tanárok előrehozott nyugdíjazásával sok helyet fel lehetne szabadítani. E rendszer bevezetésére kiváló alkalom lehetne a székelyföldi tanszékek egyetlen, erős egyetemben való összpontosításának pillanata. Függetleneket kell juttatni a parlamentbe, hogy megszakadjon az évtizedes ígérgetések lánca. /Kovács J. Szilamér: Eljött a Ludas Matyik ideje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./2008. november 25.
Az emberek megértik: én értékeket próbálok teremteni azáltal, hogy működtetem a tőkét, munkahelyeket teremtek. És nem utolsó sorban jókora adót fizetek – mondta Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, szenátorjelölt. Verestóy Attila szerint nem igaz az a kép, ami a médiában kialakult róla. Ő áldoz: ösztöndíjakra, a sportra, a sajtóra és a kultúra támogatására, betegek segítésére. /Salamon Márton László: „Modernebb Székelyföldet!” Interjú Verestóy Attila Hargita megyei szenátorral, szenátorjelölttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2008. november 25.
Nem kell bántani, szidni egymást. A tét egyértelmű: az erdélyi magyarságnak ott kell lennie a román parlamentben, a román törvényhozásban és minél nagyobb számban, írta Böszörményi Zoltán, a lap főszerkesztő-tulajdonosa, az ismert mecénás. „Ne azt nézzük, ki az MPP-s, ki az RMDSZ-es, ki a semleges, hanem azt, hogyan tudunk minden ellentétet, valós és valótlan sérelmet félretéve végre összefogni” – érvelt. A mostani választási rendszert azért találták ki, hogy a magyar kisebbséget valahogyan kiforgassák eddigi pozíciójából. /Böszörményi Zoltán: Célpont. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./2008. november 25.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke ellen tett feljelentést a sepsiszentgyörgyi illetőségű Dan Tanasa, kifogásolva a Hargita Megye Tanácsa honlapjának egynyelvűségét. A feljelentés kapcsán Borboly Csaba elmondta, hogy a megyei tanács honlapján az információk vegyesen szerepelnek, van ami csak románul, van ami csak magyarul és van ami csak angolul van rajta. Ennek oka a jelenleg használt rendszer elavultsága. /Újabb feljelentés Sepsiszentgyörgyről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./2008. november 25.
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja felszólította a pozsonyi kormányt, hogy „átgondolatlan lépéseivel” ne növelje a feszültséget a szlovák–magyar kapcsolatokban. Az MKP szerint a szlovákiai államnyelvről szóló törvény új változata, amely jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt van, elfogadhatatlan. Az MKP ugyancsak követeli, hogy a parlamentben vonják vissza a Szlovák Nemzeti Párt képviselőinek azon javaslatát, miszerint a jövőben nem lesz szükség a helyi önkormányzatok beleegyezésére a területükön felállítandó emlékművek esetében. A szlovák–magyar kapcsolatoknak árt, hogy a Duna mindkét oldalán gyűlölködő politikusok ülnek a kormányokban – vélte Mikulás Dzurinda, az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió elnöke. /MKP: elfogadhatatlan az államnyelvről szóló törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2008. november 25.
Kanada segítségét kérte a verespataki aranybányával kapcsolatban Sólyom László államfő november 24-én Budapesten, amikor tárgyalt Michaelle Jeann főkormányzóval. A kanadai cégek nem megfelelő magatartása Kanada jó hírét veszélyeztetheti, érvelt az államfő. Arról is tárgyaltak, mennyire fontosak a kisebbségi jogok. Sólyom László szerint lényeges, hogy a főkormányzó nemcsak Magyarországra, hanem Szlovákiába, Csehországba és Szlovéniába is ellátogat európai útján. Ezekben a soknemzetiségű országokban az államalkotó népnek el kell ismernie a kisebbségek jogait, el kell fogadniuk, hogy más nemzetek részei élnek területeiken. A kanadai rendszerben az emberek úgy integrálódhatnak, hogy közben megtartják nemzeti identitásukat – mondta Sólyom László. Michaelle Jean kiemelte: az integráció a fontos és nem az asszimiláció. /Kanada segítségére számít Sólyom László. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25/2008. november 25.
Ellentmondásos, magyarellenességéről hírhedté vált Matica Slovenská szlovák szervezet egykori vezetőjének kívánnak szobrot állítani Nagyváradon a romániai szlovákok. Adrian Miroslav Merka, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének elnöke, a szlovák kisebbség parlamenti képviselője közölte, Josef Kozácek volt kanonoknak, a Matica Slovenská egykori vezetőjének állítanak szobrot Nagyváradon a római katolikus püspöki palota kertjében. A szobrot november 24-én az Erdélyi Magyar Ifjak tiltakozóakciója mellett adták át a város önkormányzatának. A szoborállítást a szlovák kormány anyagilag is támogatta, az elkészült szobrot a bukaresti szlovák nagykövet jelenlétében adták át. Az ünnepséget az Erdélyi Magyar Ifjak tiltakozóakciója előzte meg: a szervezet néhány tagja “Slota bűnöző”, “Kérjenek bocsánatot a Benes-dekrétumokért” feliratú transzparensekkel tiltakozott a szoborállítás ellen. Miroslav Merka közölte, a szükséges engedélyeket már beszerezték, és Tempfli József római katolikus megyéspüspök is beleegyezett, hogy a püspöki palota kertjében állítsák fel a szobrot. Fodor József vikárius elmondta, Kozácek nagyváradi kanonokként szolgált, sírhelye a székesegyházban van. A Matica Slovenská Kozácek idejében nem volt annyira magyarellenes, mint ma. Fodor leszögezte, a szobrot azt követően állíthatják fel, hogy a palota és a kert teljes egészében visszakerül a püspökség tulajdonába. Romániában közel 18 ezer szlovák él, ebből mintegy tízezren Bihar megyében. A püspöki palota kertjében jelenleg három szobor áll: kettő a városalapító Szent László királyt, a harmadik pedig Szaniszló Ferenc egykori nagyváradi püspököt ábrázolja. A kommunizmus idején betiltott Matica Slovenská a rendszerváltást követően újjáalakult, a pozsonyi kormány jelentős összegekkel támogatja, annak ellenére, hogy tevékenységét és vezetőinek hangvételét heves magyarellenesség jellemzi, akárcsak az önmagát hasonlóan kulturális szervezetként meghatározó, szélsőségesen nacionalista román szervezetét, a Vatra Romaneascáét. /Szobor a Matica Slovenská vezetőjének. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./2008. november 25.
November 22-én tartották Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a Tudományos Diákkörök VII. Erdélyi Konferenciájának díjkiosztó ünnepségét. A középiskolai tudományos élet megmérettetésére 300 vendég érkezett, Erdély számos jelentős közép- és ipari iskoláját képviselve. Hét szekcióban bemutatott tízperces kiselőadásaikat a gondolatok frissessége, a témák változatossága és időszerűsége jellemezte. A jó tudományos dolgozat ismérveit sorolta fel dr. Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora, a rendezvény fővédnöke. Erdélyt a Kárpát-medencei döntőn, amelynek helyszíne a tavasszal Pannonhalma lesz, 27 diák képviseli. Erdély Loránd, a Kutató Diákok Országos Szövetségének elnöke szerint valamennyien esélyesek, hogy díjat nyerjenek. /Bodolai Gyöngyi: "Mai fiatalok, mai pedagógusok. " Eredményhirdetés a TUDEK-en. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25/2008. november 25.
Az egységes dolgozatírások kezdődnek el az anyanyelvvizsgával, mintegy 23 ezer magyar, szerb, szlovák, német és cseh 7–8. osztályos diák számára. December 16-ig még két egységes dolgozatot írnak, románból és matematikából, a 8-ikosok pedig történelemből vagy földrajból is. A 7–8. osztályban írt összesen 14 egységes dolgozat átlaga ugyanis 50 százalékban számít a középiskolába bejutáskor, a jegy másik felét a négy év átlaga teszi ki, mivel külön felvételi vizsga már nincs a középiskolákba. Országszerte 431 ezer, azaz 218 ezer 7. és 213 ezer 8. osztályos diák írhat egységes félévi dolgozatot. /Vizsgaláz már hetedik osztálytól. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2008. november 25.
Második alkalommal szervezik meg a Diákfilmek Fesztiválját (FFeST) Kolozsváron a Képzőművészeti Egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Színház és Filmművészeti Kara, valamint a Sapientia Tudományegyetem közreműködésével. November 21-én kezdődött a több mint kétszáz filmmel rajtoló fesztivál. /Varga Melinda: Ismét startol a FFeST. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2008. november 25.
Székelyföldön növő tendenciát mutat az idegennyelv-ismeret, erdélyi viszonylatban pedig középmezőnyben áll a régió e tekintetben ― mondta előadásában Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője az árkosi Székelyföld másképp konferencián. Székelyföldön élnek egységes tömbben a magyarok, és ez nyelvhasználatukra is kihat, románul többnyire csak a rendőrségen beszélnek. Ráadásul a Hargita és Kovászna megyében élő nem magyar anyanyelvűek jelentős része is beszél magyarul. Horváth István hangsúlyozta: jogi keret van arra, hogy a székelyföldi megyékben a hivatali ügyeket is magyarul lehessen intézni, azonban sok esetben nehéz az anyanyelven történő hivatalos ügyintézés. Éppen ezért az intézet a Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel közösen egységes fordítást dolgozott ki a hivatalokban használatos román nyelvű formanyomtatványok magyar megfelelőire, és ezeket elküldték a székelyföldi önkormányzatoknak. Szükséges lenne magyar nyelvű továbbképzés a hivatalnokok számára. /Farcádi Botond: A hivatalokban bajos az anyanyelvhasználat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./2008. november 25.
Kutatások alapján három együttélési modellt állapítottak meg Erdélyben a roma és a magyar közösség között – mondta az árkosi, Székelyföld másképp című konferencián Fosztó László, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Az egyik együttélési modell a teljes elkülönülés, amelyet például a Maros megyei Karácsonyfalván észleltek, ahol a jórészt módos romák és a magyarok között semmiféle intézményesített kapcsolat nincs, mindkét közösség ragaszkodik saját kultúrájához, az együttélés békés. A másik modell jóval elterjedtebb, Erdély számos településén találkozni vele: a két közösség között nincs kapcsolat, és ez gyakran konfliktusokhoz vezet. A harmadik a beépülős együttélés, amikor a szegényebb sorból származó romákat a magyar gazdák különféle munkákkal bízzák meg, és napszámosként dolgoznak a cigányok. Így létrejön a kapcsolat a két közösség között, a romák megismerik a magyarok kultúráját, szokásait. Kernászt Adél Judit, a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis Egyesület képviselője hangsúlyozta: infrastrukturális problémák akadályozzák a cigányok beilleszkedését. A Pro Nobis segít a cigányoknak a hiányzó keresztlevelek, személyazonossági igazolványok kiállításában. /Farcádi Botond: Együttélés a romákkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./2008. november 25.
Dr. Lőrinczi Gyula egyetemi tanár a román vezérkar ezredeseként vonult nyugdíjba. Utána, 1996–2000 között a színromán Giurgiu megye szenátora volt, az RMDSZ képviseletében. A 80 éves Bukarestben élő dr. Lőrinczi Gyula elmondta, Szilágy megyei Zsibó szülöttje, Zilahon, Ady Endre iskolájában érettségizett, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika fakultásán szerzett diplomát, azóta Bukarestben él. A Katonai Akadémián a professzori fokozatig jutott el, 1965-ben doktorált. Abban az időben a Katonai Akadémián más-más tanszékeken ugyan, de három magyar tudós vett részt a román hadsereg elitjének szakmai képzésében: dr. Márton Gyárfás, udvarhelyi származású geodéta, dr. Györfi Jenő matematikus, mérnök, jelenleg a csíkszeredai Sapientia Egyetem tanára és dr. Lőrinczi Gyula. Az utóbbi pályafutása új fordulatot vett, amikor a Nagyvezérkar kötelékében megalakult a Katonai Műszaki-Technológiai Intézet. Újdonsült igazgatója, Lupescu tábornok Lőrinczi ezredesre bízta egy tizenhét tagú kutatócsoport irányítását, hogy matematikai módszereket dolgozzanak ki harcászati jelenségek leírására. Munkájának elismerését jelzi, hogy a kozmikus háromszögelés kiegyenlítésére vonatkozó kutatásainak eredménye a román nyelvű közlés után megjelent angol, orosz és francia nyelven is. Hiába voltak azonban szakmai sikerek, a politika törést hozott katonai pályafutásában. Lőrinczi Gyula felesége magyar, három gyermekük anyanyelvén tanult a jelenleg Ady Endre nevét viselő líceumban, de ezt a Ceausescu idején román középiskolává változtatták. A megalakult RMDSZ első követelései közé tartozott, hogy a bukaresti magyarság kapja vissza jogos tulajdonait, a Petőfi Házat és az 1815-ben alapított iskoláját. Ebben a küzdelemben tevékeny szerepet vállalt Lőrinczi Gyula is, mint az iskola szülőbizottságának elnöke. Többször nyilatkozott a tévében. A vége az lett, hogy a magyarok visszakapták ősi iskolájukat, de Lőrinczi Gyula ezredest a hadsereg nyugállományba helyezte, egyedül őt a vezérkar azonos életkorú főtisztjei közül. Ekkor egy volt tanítványa elintézte, közbenjárt, hogy a Román Akadémia Geodinamikai Intézete szerződtesse Lőrinczi Gyulát kutatónak. Ez megtörtént. Új munkahelyén matematikai módszerekkel feldolgozta a földkéregmozgások nyolc éven át végzett romániai méréseinek eredményeit. Erre s az intézet addig nem talált vállalkozót, mert ilyen munkához geodéziai, geofizikai, csillagászati, modellezői ismeretekre is szükség volt. Ezzel továbbfejlesztette Hazay István professzor, a budapesti Műegyetem egykori rektorának a földkéregmozgási hálózatok kiegyenlítésére javasolt és világszerte elismert elméletét. Vonatkozó tanulmányát Lőrinczi Gyula 2002-ben bemutatta Csíksomlyón is, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság Geodéziai Főosztályának találkozóján, majd közölte Budapesten, a Geodézia és Kartográfia c. szakfolyóiratban. /Barabás István: Vendég Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./2008. november 25.
Az országos kastélyprogram részeként, öt híres műemlék – köztük a Lónyai-kastély – renoválásának előkészítésére kapott kormánypénzt Szatmár megye. Az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb épülete, az aranyosmeggyesi Lónyai-kastély az első kedvezményezettjei közé tartozik annak a magyar vonatkozású műemlék- és műemlékjellegű kastélyok helyrehozatala szempontjából fontos programnak, amelyet Borbély László fejlesztési miniszter hirdetett meg. A kastély leghamarabb felújítható részében kisebb múzeumot szeretnének berendezni. B. Nagy Margit művészettörténész Reneszánsz és barokk Erdélyben /1970/ című könyvében a meggyesi kastélyt a 16. században beindult, és a 17. században kiteljesedett – négyszögletes udvart közrefogó, sarokbástyás, puritánabb díszítőelemeket felmutató – új stílusáramlat egyik legértékesebb épületei közé sorolta. /Sike Lajos: Múzem a kastélyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2008. november 25.
A Korunk nemcsak egy folyóirat, hanem tudást, szakértelmet különböző csatornákon felhalmozó műhely – mutatta be november 22-én Balázs Imre József főszerkesztő a folyóiratot, amelyhez évek óta könyvkiadó és képzőművészeti galéria is tartozik. Balázs Imre József Horváth Andor főszerkesztő-helyettessel és Keszeg Anna szerkesztővel érkezett Marosvásárhelyre, a Látó Irodalmi Színpad estjére. Elsősorban a témák sokféleségének feltárására törekszenek, a Korunk lapszámait különböző szaktudományoknak szentelik. A tematikus szerkesztés előnye, hogy jobban felkelti a figyelmet, tartósabbá teszi a folyóiratot. A jövő évtől a tematikus tömb mellett számos egyéni rovat, könyvkritika is helyet kap majd. Budapesten a Bem mozi kávézójában működő Budai Portárban a Korunk lapszámai, illetve a folyóirat társintézményeként működő Komp-Press Kiadó könyvei is megtalálhatók. /Nagy Székely Ildikó: "A megkomponált szépség őrizői" = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25/2008. november 25.
December 4-én adják át Temesváron a 2008 évi Pro Cultura Timisiensis díjakat 22 olyan Temes megyében élő személyiségnek, akik tevékenységükkel különleges érdemeket szereztek a művészetek és a kultúra népszerűsítésében. Életműdíjnak is felfogható Pro Cultura díjjal jutalmazzák többek között a lap munkatársát, Pongrácz Mária írót, Jecza Péter szobrászművészt, Zsizsik Margit operaénekesnőt, Bandi András Zsolt és Fall Ilona színművészeket. A díj fiatal művészeknek járó „ifjúsági változatát”, tíz tehetséges társával együtt ezúttal Éder Enikő színművésznő érdemelte ki. /Pataki Zoltán: Pro Cultura díj Pongrácz Máriának. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./