udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7525
találat
lapozás: 1-30 ... 6871-6900 | 6901-6930 | 6931-6960 ... 7501-7525
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. november 29.
Dr. Raffay Ernő történész, a történettudomány kandidátusa, tanszékvezető, volt honvédelmi minisztériumi politikai államtitkár arra tette fel az életét, hogy a trianoni trauma utóhatásait, a mai magyarság gondolatvilágának, lelkiállapotának, nemzettudatának átvizsgálását végezze el. A Trianon utáni kóros elváltozások diagnosztizálására és gyógyítására az első negyedszázad utáni magyar politikai életben, a magyar történelemben nem kerülhetett sor. A hatalmat magukhoz ragadó magyar politikusok, a pártok, majd a kommunista diktatúra meghonosítása után ezt a traumát nem kezelték. Raffay Ernő volt az, aki a negyvenéves tiltásos kurzus után hozzálátott volna a kezeléshez. Amennyiben hagyták volna. Raffay Ernő már 1987-ben az olvasó asztalára tette az Erdély 1918–1919-ben című könyvét. Trianon titkai először 1989-ben, majd 1992-ig hét kiadásban jelentek meg. Több kiadást ért meg a Magyar tragédia. Trianon című műve is. A Trianon 75 éve országos vitát kavart. Raffay Ernő emellett a hazai és nemzetközi sajtóban tudományos és tudománynépszerűsítő tanulmányokat közölt, több száz előadást tartott a Kárpát-medencében, Európában és az Egyesült Államokban, valamint Ausztráliában. Az erdélyiek főleg akkor kerülhettek személyes kapcsolatba Raffay Ernővel, amikor Koltay Gáborral társulva az Erdélyi Magyar Ifjak meghívására a Trianon-filmmel erdélyi körútra indult. Raffay Ernő műveivel a XX. század igaz történetének megírását és propagálását tűzte ki célul. Az 1990-es fordulat után azt hitte, és minisztériumi politikai államtitkárként úgy is cselekedett, hogy a szomszéd népeknél-nemzeteknél megértést, a magyaroknál gyógyírt talál ezekre a 88 évvel ezelőtt felszaggatott sebekre. Azonban még otthon, Magyarországon sem talált megértésre. Az Antall-kormány idején sem, amelynek államtitkára volt. „Az új körülmények között mi, Trianon áldozatai csupán annyit akarunk, hogy az akkori ígéretek és fogadalmak értelmében az utódállamokban önrendelkezési jogunk, a számunkra kedvező autonómiaformák megvalósulhassanak”, írta Sylvester Lajos. Ezeknek az eszméknek az érvényre juttatásában dr. Raffay Ernőnek elévülhetetlen érdemei vannak. Ezért kapja meg a Julianus Alapítvány díját. /Sylvester Lajos: A trianoni trauma – Laudáció Raffay Ernő történész Julianus-díja alkalmából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./2008. november 29.
Vetró András szobrászművész 60 éves. Elmondta, hogy belépett a Magyar Polgári Pártba, s városa, Kézdivásárhely bizalmat szavazott neki, bekerült a helyi tanácsba. Ha lesz igény rá, elkészíti Molnár Józsiásnak, Kézdivásárhely egyik mecénásának mellszobrát, kijavítaná jégkorongozó-szobrát, amely meglehetősen megrongálódott, az új sportcsarnok elé is sportszobrot tervez. Nemsokára avatják egy kőszobrát, az Anyaságot, megvalósítás előtt vannak a műemléképületek oldalán elhelyezendő emléktáblák. Nagyobb lélegzetvételű terve a hármas lovas-szoborcsoport, amely a főtéri szökőkút mellett kaphatna helyet. Szeretne – István Sándor fafaragóval együtt – beindítani egy Mívesházat, egyfajta népfőiskolát, ahol fafaragást, bútorfestést, hímzést, tojásfestést, korongozást, szobrászatot és számtalan más dolgot tanulhatnának a gyerekek és felnőttek egyaránt. Baross Gábor, a „vasminiszter”, akinek jelentős szerepe volt a Sepsiszentgyörgy–Bereck vasútvonal kiépítésében, valamikor szobrot kapott ajándékba a várostól, ami azóta eltűnt. Vetró András újraöntötte, s az önkormányzat segítségével újra felállítanák a vasútállomáson. A hagyományos tárlat márciusban van Kézdivásárhelyen, amelybe bevonták a brassói, sepsiszentgyörgyi képzőművészeket is, így tisztelegnek a nemzet nagy ünnepe előtt. A kovásznai nemzetközi tárlat hasonlóképpen jelentős. Vetró feleségével, Vetró Bodoni Zsuzsával a Gyergyóalfalu melletti Vadárvácska művészeti táborban vettek részt. Ott kapott felkérést egy dombormű elkészítésére, amit már felavattak a borzonti templomban. Vetró Andrásnak Szolnokon feleségével együtt nagy tárlata volt, decemberben Pápán is kiállítást rendeznek – ez az ötödik együttes tárlatuk. Nemrégiben meghívást kapott Budapestre, a Reménység szigetére, amely mentsvár volt, Németh Géza lelkész alapította, és a nehéz időkben fogadták az erdélyi menekülteket. Emlékkertet állítottak, amelyben Erdély nagyjainak domborművei kapnak helyet, ezek elkészítésére kértek fel művészeket, jelenleg 13 munka elkészült, de 160-at terveznek. Vetró András a Kós Károly domborművet készítette. Édesapja, Vetró Artúr /Temesvár, 1919. aug. 30. – Kolozsvár, 1992. febr. 25./ Szabó T. Attiláról, a Szótörténeti tár megálmodójáról és kivitelezőjéről készített egy portrét, reméli, hogy ez is bekerül az emlékkertbe. Vetró szerepelt a Korunk Galéria retrospektív tárlatán is, amely az 1973–1986 közötti időszakot, a hőskorszakot eleveníti fel, és amelynek kapcsán megjelent egy gyönyörű könyv is. A szobrászművész foglalkozik a vértanúkkal is, elkészült a tizenegyedik. Tulajdonképpen ezt magának csinálja. /Farkas Imola: Aki alázattal uralkodik az anyagon Vetró András szobrászművész 60 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./2008. november 29.
Megjelent Kisgyörgy Zoltán Háromszéki vártúrakalauz /Tortoma Kiadó, Barót/ című könyve, a várhoz fűződő mondákat és legendákat is tartalmazza. Könyvében 54 kő- és földvárról, várhelyről és várhegyről ad képet rajzokkal. A kivitelezés a Cova-Print Nyomdát dicséri. Ritka pillanat, amikor az olvasmányosság, a tudományosság, a laikus ember mese- és képzeletvilága ilyen szerencsésen megfér egymás mellett. A kommunista diktatúra éveiben voltak, akik pártmegbízatással azért járták e táj történelmi emlékhelyeit, hogy feltérképezzék, mit kell elpusztítani majd, ami az új történelemcsinálók útjába áll. Eközben Kisgyörgy Zoltán azért rótta a vidéket, azért kutakodott a népi emlékezet mélységeiben, hogy ezen értékeket megmentse. Mostani szövegeinek alapját képezik az egykori Megyei Tükörben, a Múlt idők tanúi sorozatban (1978–1980) közölt várismertetők. /Sylvester Lajos: Háromszéki vártúrakalauz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./2008. november 29.
December elsején nyílik meg Pápán, a református kollégiumban a kézdivásárhelyi Vetró művész házaspár, András és Zsuzsa ötven munkáját – kisplasztikát, domborművet, pasztellt és grafikát – bemutató kiállítás. A tárlatot a céhes városból elszármazott és jelenleg Pápán élő tanár házaspár, Pitó János és felesége, Katalin szervezte. /(Iochom): A Vetró művész házaspár Pápán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./2008. november 29.
November 27-én Kolozsváron a helyi Gaudeamus Könyvesbolt és a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó író-olvasó találkozót rendezett. Az esten Egyed Emese Ötven csillag. Doboló versek, László-Herbert Márk És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról? (Végjáték I. Mihály román király körül...) és Bíró Béla Eszmélet és körkörösség című kötetét mutatták be, a beszélgetést Kozma Mária, a Pallas Akadémia főszerkesztője vezette. László-Herbert Márk könyvével kapcsolatban elmondta, a levéltárakból olyan dokumentumok kerülnek elő, amelyeket eddig nem láttak. Bíró Béla arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, amely szerint a posztmodern irodalom zsákutcába jutott, a posztmodern életérzés viszont nem kérdőjelezhető meg. Mások által gyerekversnek érzékelt évfordulós vers továbbírásaként született meg az est folyamán harmadikként bemutatott, Ötven csillag című kötet. /Ferencz Zsolt: Hármas könyvbemutató a Gaudeamus könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./2008. november 29.
Kenéz Ferenc Nagyregény címmel jelentette meg válogatott verseinek gyűjteményét /Nagyregény. Válogatott versek, 1968–2008, Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008/. Ebben válogatást ad korábbi versesköteteiből. Szerepel benne emlékezetes XYZ című poémája is. /Bogdán László: Kenéz Ferenc ,,nagyregénye” = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./2008. november 29.
Augusztus 9-én falutalálkozót tartottak Homoródszentlászlóban. A kicsi templom megtelt a helybéli és erre az alkalomra hazatért falubeliekkel. György Sándor, kányádi polgármester köszöntötte a részvevőket, pár szóban értékelte a Szentlászló nevű falvak találkozóit. Ifjabb Szabadi Béla beszámolt az idén Horvátországban megrendezett Szentlászló nevű falvak találkozójáról. Székelyudvarhelytől tizenhárom, Miklósfalvától alig két kilométerre található a kicsiny falucska, a falu elnevezése a középkorba nyúlik vissza: a hagyomány szerint Szent László királyunk tartózkodott e helyen, ezért a reformáció előtti templomot az ő tiszteletére szentelték. A mai református templom 1929-ben épült. Az ötvenes években 260-270-en éltek Homoródszentlászlón. Az 1959 őszén elindított kollektivizálás a falu lakosságának tömeges elvándorlását okozta. 2008-ban a falu lélekszáma 39, az átlag életkor 68 év. Az üres telkeket, házakat székelyudvarhelyiek vásárolják hétvégi házaknak. /Vajnár Ilona: Homoródszentlászló hűségesen hazavár. = Művelődés (Kolozsvár), november/2008. december 2.
Szoros eredményt ért el a parlamenti választásokon a szociáldemokraták és konzervatívok szövetsége (PSD+PC), illetve a Demokrata-Liberális Párt (PD-L). A PRM nem került be a parlamentbe. Az RMDSZ-nek sikerült megőriznie négy évvel ezelőtt szerzett mandátumainak számát. Kolozs megyében Eckstein-Kovács Péter mandátuma alig néhány szavazaton múlott. A Kolozs megyei RMDSZ jelöltek közül Szedilek Lenke (szenátus), illetve Máté András Levente és Pálfi Mózes Zoltán (képviselőház) szereztek mandátumot. Az Országos Választási Bizottság adatai szerint (99,62 százalékos feldolgozottság) a helyzet a következő: PSD+PC 33,09%, PD-L 32,34%, PNL 18,57%, RMDSZ 6,18% (képviselőház); PSD+PC 34,12%, PD-L 33,57%, PNL 18,75%, RMDSZ 6,41% (szenátus). /Holtversenyben Geoana és Boc pártja, alkupozícióban a liberálisok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2008. december 2.
Az érvénytelen és a kitöltetlen szavazólapok újraellenőrzését kéri kolozsvári választókerületében Eckstein Kovács Péter szenátor, túl magasnak tartja az 577 érvénytelenített és 424 kitöltetlen szavazócédula számát. Hasonló kérést terjesztettek a megyei iroda elé Csoma Botond és Boros János képviselőjelöltek is. Eckstein Kovács Péternek 30 szavazat hiányzott megválasztásához. /Eckstein a szavazólapok újraellenőrzését kéri. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./2008. december 2.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta politikai szövetség ujjonghatott győzelme miatt. A szavazatok 99,62 százalékának feldolgozottságakor a PSD+PC képviselőházi jelöltjei 33,09 százalék szavazatot gyűjtöttek, a PD-L-sek 32,34 százalékot, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 18,57 százalékot, az RMDSZ 6,18 százalékot. A szenátorjelöltek esetében a pártok a következő eredményeket érték el: PSD+PC 34,12 százalék, PD-L 33,57 százalék, PNL 18,75 százalék és RMDSZ 6,41 százalék. Sem a Nagy-Románia Párt (PRM), sem az Új Generáció Pártja (PNG) nem érte el az öt százalékos parlamenti küszöböt. A több mint 18 millió, szavazásra jogosult állampolgár 39,26 százaléka jelent meg az urnák előtt. A városi lakosság 35,63 százaléka, a vidéki lakosság 44,24 százaléka foglalt állást. A Regátban és Moldvában voksoltak többen, Erdélyben alacsonyabb volt a szavazási hajlandóság. /Enyhe előnnyé sorvadt a szociáldemokrata győzelem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2008. december 2.
Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2008. december 2.
A romániai parlamenti választások eredményei azt mutatják, hogy az RMDSZ töretlen támogatással rendelkezik az erdélyi magyarság körében, a viták és megosztó törekvések ellenére az erdélyi magyarság továbbra is határozottan kiáll a közösség politikai egysége mellett – állapította meg közleményében Markó Béla, a szövetség elnöke. „Újból bebizonyítottuk, hogy a magyarság képes az összefogásra, és egyértelműen visszautasít minden megosztó szándékot” – szögezte le a politikus. /Markó: A magyarság képes az összefogásra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2008. december 2.
Marosvásárhelyen a Bernády Házban, az RMDSZ marosvásárhelyi kampányirodájában együtt volt az RMDSZ vezérkarának vásárhelyi szárnya: Markó Béla, Borbély László, Frunda György, továbbá Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Benedek Imre, a szövetség Maros megyei képviselőjelöltjei. Amikor a televízió képernyőjén megjelent Borbély László 54,28 százaléka, valamivel később pedig az RMDSZ 6,7 százaléka, örömmámor csapott fel a házban. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi kifejtette, az RMDSZ töretlen támogatással bír választóink körében, legalább olyan erős parlamenti csoportjuk lesz, mint eddig. Az elnök megköszönte Takács Csabának, az RMDSZ országos kampányfőnökének az intenzív kampányt, köszönetet mondott a választóknak, az összefogás mellett döntő romániai magyar közösségnek. /Lokodi Imre: Pezsgőzött az RMDSZ a Bernády Házban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./2008. december 2.
Soha még ilyen győzelmet nem aratott az RMDSZ – nyilatkozta a Duna Televízióban Frunda György, s valóban úgy tűnik, sikerül megőriznie a szövetségnek eddigi parlamenti arányát. Töretlen az RMDSZ támogatottsága a romániai magyarok körében – emelte ki Markó Béla elnök is. Azonban az RMDSZ-nek a rá leadott voksok számával is szembesülnie kell: a 90-es évek elejét majd egymillió szavazatot kapott, de még négy évvel ezelőtt is több mint 600 ezren voksoltak rá. 2004-ben a képviselőházi lista 628 000, a szenátusi lista 637 000 szavazatot kapott. A mostani részeredmények tetemes fogyatkozást mutatnak, 90 százalékos feldolgozottságnál alig 400 ezer támogatója volt a szövetségnek. Rosszabb a helyzet Háromszéken, a végleges adatok szerint feleződött az RMDSZ támogatottsága: négy esztendeje 72 000 szavazatot kapott a szövetség, most 35 500 körüli a voksok száma. A magyarság vezetőinek érdemes lenne elgondolkodniuk, versenytárs nélkül csak ennyit sikerült elérniük, a néhány függetlenként induló összesen kevesebb mint 20 000 szavazatot vitt el. A számok tükrében rendkívül vitatható a Markó által emlegetett ,,töretlen támogatottság”. /Farkas Réka: Még egy ilyen győzelem... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./2008. december 2.
Az RMDSZ „túlnyerte magát”, ez pedig a romániai magyar demokratikus többpártrendszer kialakulatlanságának és e szövetség politikai monopolhelyzetének tulajdonítható – nyilatkozta Tőkés László református püspök. „Számomra az RMDSZ eredménye nem politikai siker vagy kudarc kérdése, hanem erkölcsi és nemzeti érdekképviseleti kérdés. A párt jól szerepelt, de a romániai magyar közösség politikai érdekérvényesítő ereje nem erősödött” – mondta a püspök. Szerinte a jelenlegi adatok ismeretében a bejutó román pártok olyan eredményeket értek el, amelyek alapján nincs szükségük az RMDSZ-re a kormányalakításhoz. Ezáltal a viszonylagos siker ellenére az RMDSZ politikai mozgástere szűkült – mondta Tőkés László. Szerinte most az a kérdés, az RMDSZ továbbra is a mindenáron való kormányzati részvétel tizenkét éve tartó politikáját folytatja-e, vagy pedig valóban a magyar érdekek érvényesítését tartja mindennél előbbre valónak, akár ellenzéki helyzetből is. /Tőkés: Az RMDSZ „túlnyerte magát” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2008. december 2.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a választások eredményeit értékelve úgy vélte, az RMDSZ „túlnyerte magát”, ami szerinte a romániai magyar demokratikus többpártrendszer kialakulatlanságának tulajdonítható. Markó Béla RMDSZ-elnök Tőkés László kijelentéséről elmondta, savanyú a szőlő. Csalhatatlan emberek nincsenek, jobb lenne, ha okulna abból a kudarcból, amelyet most maga is elszenvedett. Tőkés László fölöslegesen kiállt a független jelöltek mellett. Ahogy az RMDSZ is tudott tanulni a kudarcaiból, neki sem ártana, ha képes lenne erre. Az erdélyi magyarok azt akarták, hogy erős érdekképviseletük legyen a román parlamentben, összefogást akartak – összegezett Markó. Az erdélyi magyarság értékelte az RMDSZ elmúlt évekbeli munkáját, tette hozzá. Markó arra kéri Tőkés Lászlót és másokat is, gondolják végig: az RMDSZ-en kívüli alternatív politika kudarcosnak bizonyult, jöjjenek vissza. /(mózes): Savanyú a szőlő? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./2008. december 2.
Az RMDSZ hosszú évek óta a legjobb választási eredményét érte el a parlamenti választásokon – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára. Szerinte ez visszaigazolása annak, hogy az RMDSZ aktív szerepet játszott a román-magyar viszony alakításában és Románia fejlesztésében. Tőkés László azon nyilatkozatára, amely szerint az RMDSZ „túlnyerte magát”, a szakállamtitkár úgy reagált: a mostani eredmény ugyanabban a sávban van, amelyben az RMDSZ a kilencvenes évek óta mozog, így nem lehet túlnyerésről beszélni. /Gémesi: Az RMDSZ eddigi legjobb eredményét érte el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2008. december 2.
A választási összefogás elmaradása megfosztotta az erdélyi magyarságot a mennyiségében és minőségében nagyságrendekkel jobb parlamenti képviselettől, amely „nem egy beágyazódott, szűk RMDSZ-es politikai elit érdekeit, hanem a romániai magyarság szempontjait képviselő, hiteles politikai érdekérvényesítést jelentett volna”, vélekedik a Magyar Polgári Párt (MPP). Közleménye szerint „a székelyföldi megyékben példátlanul alacsony részvétel jelzi, hogy a magyarság elfordult, és távolmaradásával fejezte ki elégedetlenségét az RMDSZ által megtestesített pártpolitikai diktatúrával szemben”. „A rendkívül alacsony részvétel egyértelművé teszi, hogy az RMDSZ egymagában már nem képes megszólítani a romániai magyarok kétharmadát. ” „Az elmúlt két évtized során megkopott, hiteltelenné vált közszereplők ismételt felvonultatásával az RMDSZ megújulásra való képtelenségét is büntették távolmaradásukkal a magyar választópolgárok. ” /MPP: az alacsony részvétel az elégedetlenség jele. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2008. december 2.
Harmadik lett Kolozs megyében az RMDSZ a helyi választási iroda végeredményei szerint. Első helyen a PD-L áll a megyében, amely a képviselőknél a szavazatok 39,83 százalékát, a szenátoroknál pedig 41,70 százalékát kapta meg. Második a PSD 19,16, valamint 18,54 százalékkal, harmadik az RMDSZ 16,39, illetve 16,08 százalékkal, negyedik a PNL 14,95, valamint 15,57 százalékkal. Kolozs megyében a PD-L 4, a PSD, az RMDSZ és a PNL 2–2 képviselői mandátumot szerzett. Ami a szenátori tisztségeket illeti, a PD-L 2, az PSD és az RMDSZ 1–1 személyt juttatott be a parlament felsőházába. Kolozs megyében a részvételi arány 37,55% volt. Név szerint RMDSZ-képviselő Kolozs megyében Máté András és Pálfi Zoltán. RMDSZ-szenátor Szedilek Lenke (RMDSZ). Meglepetést okozott, hogy Eckstein-Kovács Péternek nem sikerült újabb szenátori mandátumot nyernie. 10 095 voksot sikerült összegyűjtenie, a bonyolult visszaosztási rendszernek köszönhetően mégis mandátum nélkül maradt, amit az őt alig 30 szavazattal leköröző Szedilek Lenke kapott meg. Hasonlóan nem jutott mandátumhoz az esélyesnek tűnő Csoma Botond és Boros János képviselőjelölt sem, akiknek Máté András mellett a legnagyobb számú szavazatszámot – 5181, illetve 4637 – sikerült megszerezniük. Mandátumot szerzett viszont Pálfi Zoltán mintegy 1825 vokssal. /Hivatalos végeredmény Kolozs megyében: harmadik az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2008. december 2.
Bihar megyében az RMDSZ jelöltjei parlamenti mandátumot nyertek. Cseke Attila szenátor lett, a leadott voksok 59,41 százalékát szerezte meg. Derzsi Ákos képviselőjelölt Észak-Biharban 54,34 százalékot ért el, míg Lakatos Péter képviselőjelölt a megye északnyugati részén, az Érmelléken 59,46 százalékot. A szavazatok visszaosztását követően még további mandátumokra számíthat a Bihar megyei RMDSZ, ugyanis Szíjjártó Zoltán Nagyszalontán, Pető Csilla a nagyváradi 8-as számú, illetve Csuzi István a 9-es választókerületben az első helyen végzett, esetükben még nem dőlt el a verseny. Kevésen múlott Varga Attila Szatmár megyei képviselőjelölt mandátuma, 49,98 százalékot ért el választókerületében, mindössze öt szavazat hiányzott a bejutáshoz. Varga fellebbezni készül, újra megvizsgáltatja az érvénytelenített szavazatokat. Erdei. D. István képviselőtársával és Günthner Tibor szenátorral biztos bejutók. Rajtuk kívül Kónya László szenátorjelölt és Túrós Loránd képviselőjelölt várhatja jó eséllyel a szavazatok visszaosztását, mindketten a legtöbb voksot gyűjthették be választókerületükben. Szilágy megyében az RMDSZ megszerezte a képviselőházi és a szenátusi jelöltekre leadott szavazatok többségét. A megyében egyedül Seres Dénes nyert egyből mandátumot. /Fikó László, Sike Lajos: Partiumi sikerek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./