udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7525
találat
lapozás: 1-30 ... 7051-7080 | 7081-7110 | 7111-7140 ... 7501-7525
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. december 8.
A népi kultúra átörökítése volt a célja a december 6-án megrendezett Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozónak. A Nagyvárad hivatásos táncegyüttes interaktív táncos mesejátékot mutatott be a gyermeknek. Az Ördögtérgye Egyesület és Néptáncegyüttes szervezésében megrendezett találkozón öt Kolozs megyei település adatközlő táncosai léptek. Az Ördögtérgye együttes 1999-ben alakult diákokból. Az idős táncosok a Mezőségről és Kalotaszegről jöttek. A szervező Ördögtérgye együttes mellett színpadra lépett a Szarkaláb, a Zurboló és a Kaláka együttes. /Jakab Judit: Ötéves a Kolozsvári Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./2008. december 8.
„Ha nem gyűjtjük össze a 19-20. századi emlékeinket, ittlétünk szellemi és tárgyi bizonyítékait, akkor azok eltűnnek. A könyv ebből a meggondolásból született” – magyarázta Murádin Jenő művészettörténész A Mátyás-szobor és alkotója, Fadrusz János /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetének bemutatóján. A könyv a 2002-ben napvilágot látott mű második, bővített változata. /Ferencz Zsolt: A Mátyás-szobor és alkotója, Fadrusz János. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./2008. december 9.
Fordulatot hoztak a december 8-án a kormánykoalíciós tárgyalások. A Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy határozott, hogy a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) próbál meg koalíciós megállapodást kötni, kizáró feltételként szabta meg azt, hogy az RMDSZ ne legyen tagja az új kabinetnek. Előzőleg a PD-L megegyezett az RMDSZ-el abban, hogy a szövetség tagja lesz az új kabinetnek, függetlenül attól, hogy az milyen összetételű lesz. Az Emil Boc pártelnök vezette PD-L küldöttség az RMDSZ bukaresti székházába látogatott. A tárgyalás után a felek bejelentették, hogy választási programjaik összeegyeztethetőek. Később az RMDSZ Állandó Tanácsa is ülésezett, amely megerősítette a döntést, miszerint az RMDSZ a demokratákkal akar tárgyalni, és kormányzati szerepet vállalni. Az RMDSZ ülésén rögzítették azokat a legfontosabb feltételeket és célkitűzéseket, amelyeket az RMDSZ a kormányprogramba foglalna. Ezek közé tartozik a valós decentralizáció, az egységes adókulcs megtartása, az újrabefektetett nyereség adómentesítése, valamint a regionális és infrastrukturális fejlesztés. Markó rámutatott: az RMDSZ továbbra is ragaszkodik sajátos célkitűzéseihez: a kisebbségi jogok kiszélesítéséhez és a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet újratárgyalásához. /Borbély Tamás: Nagykoalíció mellett döntöttek a szociáldemokraták. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./2008. december 9.
„Szerintem ez elhibázott döntés volt a Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről” – kommentálta Markó Béla RMDSZ-elnök a Mircea Geoana pártelnök által bejelentett feltételt, miszerint a szociáldemokraták készek koalícióra lépni a demokrata-liberálisokkal, ha ebből a szövetségből kimarad az RMDSZ. /S. M. L. : Markó: hibáznak Geoanáék. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./2008. december 9.
Sokkhatásként érhette az RMDSZ vezetőit az, hogy a Szociáldemokrata Párt elnöke, Mircea Geoana bejelentette: pártja kormánykoalíció kialakítását szorgalmazza az „elnöki párt” PD-L-lel – azzal a feltétellel, hogy az RMDSZ maradjon ki a szövetségből. Az ilyen típusú nyílt támadásoktól az RMDSZ és a romániai magyar közvélemény már eléggé elszokott, írta Salamon Márton László vezércikkében. A parlamentből eltűnt Nagy-Románia Párt képviselőinek helyeit „elosztották” egymás közt a bejutó román parlamenti pártok. Ilyen helyzetben pedig az RMDSZ-nek fel kell készülnie arra, hogy a következő négy évben az önvédelem lesz az elsőrendű feladat. /Salamon Márton László: Sokk. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./2008. december 9.
A parlament új tagjai között találni olyanokat, akik 1990. óta képviselők vagy szenátorok. A legtöbben RMDSZ-es törvényhozók. Hat RMDSZ-es törvényhozó – három szenátor, illetve képviselő – a hatodik mandátumát kezdi meg a december közepén összeülő új parlamentben. A „csapat” legfiatalabb tagja Varga Attila jogász, akit mindössze 27 évesen választottak meg először. Részt vett az első házszabály kidolgozásában, utóbbi négy parlamenti mandátuma alatt pedig 17 törvénytervezetet dolgozott ki, köztük az állami magyar egyetem visszaállításáról szólót, amelyet a parlament kétévi vita után elutasított; ötvenhárom alkalommal szólalt fel a plénumban. Márton Árpád bizonyult a legaktívabbnak, összesen 720 alkalommal kért szót. 2005-től az RMDSZ alsóházi frakciójának az elnöke, korábban alelnöke volt. Közel ötven törvénykezdeményezés fűződik a nevéhez. Ő felelt a még el nem fogadott kisebbségi törvényért, valamint az utóbbi két ciklusban a választási rendszerrel kapcsolatos kérdésekért. Kerekes Károlyt a szociális kérdések felelőseként tartják számon. Ő az egyik legaktívabb törvényhozó, nemcsak az RMDSZ-ben. 1992 óta 84 tervezetet nyújtott be. Ezenkívül Kerekes Károly az interpellációk bajnoka: összesen 160 ügyben intézett kérdést különböző intézmények képviselőihez az erre kijelölt időben, 215-ször kért szót a plénumban és negyven politikai nyilatkozatot olvasott fel. A szenátorok között Frunda György az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagjaként több mint egy évtizede ingázik Bukarest és Strasbourg között. A most záruló ciklusban a mérlege: 159 felszólalás, kilenc politikai nyilatkozat és 17 törvényjavaslat. Összesen közel 300 alkalommal kért szót a szenátus plénumában. Markó Béla szintén a 2004– 2008-as ciklusban volt a legtevékenyebb, noha ebben az időszakban két és fél éven át kormányfő-helyettes is volt. 1993-tól az RMDSZ elnöke, a szenátusban 1992. óta a külpolitikai bizottság tagja. Verestóy Attila közel másfél évtizede a magyar szenátorok csoportjának vezetője. Előbb a nemzetbiztonsági, majd a titkosszolgálatot felügyelő bizottság tagja. Összesen 200-szor szólalt fel a plénumban, 14 törvénykezdeményezést jegyzett. Egy jelenlegi és egy volt pártelnök jutott még be a törvényhozásba hatodik alkalommal: a leköszönő kormányfő, Calin Popescu-Tariceanu liberális pártelnök, illetve Adrian Nastase ex-miniszterelnök, aki 2001–2005. között a Szociáldemokrata Pártot vezette. /Húsz évig tartó megbízatás. Több képviselő és szenátor hatodik mandátumát kezdi. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./2008. december 9.
A folyamatos nyugdíjkiigazítások, növelések eredményeként a járandósága megközelítette a bűvös ezer lejt, írta egy nyugdíjas. Októberben 20 százalékkal nőtt a nyugdíjpont értéke, azonban az októberi 1100 lejes nyugdíjból levonták a megfelelő adót (2,5 százalékot), továbbá az 1 százalék egészségügyi biztosítási hozzájárulást is. A cikkíró úgy tudta, hogy a nyugdíjból nem lehet levonni semmilyen járulékot. /Levey Ferenc: Adólevonással csökkentett nyugdíjak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./2008. december 9.
Az Erdélyből külföldre telepedett cikkíró egyetért Tibori Szabó Zoltán Vesztes győztesek, győztes vesztesek című cikkével /Szabadság, dec. 4./, ő is elítéli Tőkés László tevékenységét. Szerinte a püspöknek el kellene döntenie, hogy mi akar lenni: pap vagy politikus? /Szőllősi Béla: Politizálás mértékletesen és mértéktelenül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./2008. december 9.
Több mint száz település maradt áram nélkül Erdély-szerte december 8-án reggelre a szélviharok és az erőteljes havazások miatt, és akadozott a közlekedés is a havas utak miatt. Kolozs, Szilágy, Kovászna, Maros, Szeben megyei településeken kívül Hargita megyében is 19 helység maradt áram nélkül. /Bágyi Bencze Jakab, Horváth István: Áram nélkül fél Erdély. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./2008. december 9.
Lezajlottak a romániai választások. A választók 1989 után most maradtak távol a legtöbben az urnáktól, alig érte el a voksolók aránya a negyven százalékot. Kovászna megye az utolsók között volt a 33,51 százalékával, Sepsiszentgyörgyön még akkora sem volt az érdeklődés: 27 százalékos. Ez az RMDSZ csődjét jelenti, mert hitelét vesztette. A gond az, hogy nincs az országban egy hiteles magyar tömörülés, mely kiállna a székelységért, magyarságért, írta Nagy Attila. Az önálló székelyföldi intézmények rendszerének létrejötte, csak egy külső, adminisztratív, politikai változás lenne, mely lényegi, belső változásokat nem hozna a székelység életében. A változtatások, nem teremtenék meg a székelység, belső, lelki, szellemi autonómiáját, amely az igazi megtartó erő. Az egész magyarságnál, ezzel a belső szellemi, lelki megtartó erővel van a gond. A székely autonómia legnagyobb problémája, hogy nincs szellemi alapvetése. /Nagy Attila, Puli: Székely autonómia – Választási győzelem, mely felér egy vereséggel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./2008. december 9.
Tizenhat évnyi működése során a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó több mint félezer kötetet jelentetett meg, többségében hiánypótló kiadványokat. Déván a Vox Libri könyvszalonban a Mentor két legújabb kiadványát mutatták be. Bogdán László, a Mentornál megjelentetett köteteinek számát illetően már a tucatnyihoz közelít. Legfrissebb regénye azonban, a Kirekesztettek című trilógia első kötete, a Tatjana mérföldkövet jelent irodalmi munkásságában. Bogdán László rendkívül termékeny és gazdag fantáziával megáldott író. Regényeiért Márai Sándor díjat kapott, a Hutera Béla utolsó utazása című kötetével pedig a békéscsabai Bárka folyóirat Nívó díját nyerte el, és szintén ezért a kötetért kapta 2007-ben az Erdélyi Magyar írók Ligájának díját. Bogdán László Tatjana című regényében azt próbálta meg kideríteni, hogy hol is van a szabadság határa. A másik bemutatott Mentor-kötetben Magyar Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutató osztályának a munkatársa a legvalóságosabb világot tárja elénk a farkaspataki Gyugyu bácsi történetei kapcsán. Magyar Zoltán mondakutatóként feltérképezte, melyek azok a tájegységek Erdélyben, ahol még élnek olyan emberek, akik utolsó mohikánként elmondhatják az illető vidék mese- és mondavilágát, történetét. Magyar Zoltánnak eddig négy kötete jelent meg a Mentor Kiadónál. Ez utóbbi Tamkó Fülöp Gyugyu gyímesfelsőloki csángó ember történeteit tartalmazza. -A könyvkiadás legnehezebb része: nem tudták elérni, hogy minden térségben, minden réteghez eljuttassák könyveinket. Most próbálkoznak a Könyvkeresővel, amit egy napilapba betesznek, hátha az emberek tudomásul veszik, hogy kiváló erdélyi kiadók, kiváló könyveket jelentetnek meg. Manapság a könyvek három, négy-ötszáz, legtöbb ezer példányban jelennek meg és ilyen példányszám mellett, ha nem lenne támogatás, olyan eladási árat kellene megszabniuk, amit nem lehetne megfizetni. Nem sikerült betörniük a magyarországi könyvpiacra, az erdélyi kiadók kimondott ellenállást tapasztalnak a magyarországi könyvpiacot uraló cégek részéről. Nem mérték fel, hogy amit Erdélyben csinálnak, az része az összmagyar kultúrának és ha ezeket a témákat nem dolgozzák fel, nem adják ki, félő, hogy eltűnnek a történelem süllyesztőjében. Az Erdélyi testamentumok sorozat például nem hiányozhatna egyetlen valamire való magyar könyvtárból sem. Tavaly 239 magyar könyvtárnak küldték el az ajánlatukat, abból összesen négy válaszolt és mindössze 6 darab könyvet vásároltak meg. Megpróbáltak a kilencvenes évek derekán néhány fordítással betörni a nagy román könyvpiacra is. Egyetlen igazi siker a Wass Albert Funtinelli boszorkánya volt, melynek fordítását a román nacionalisták pro- és kontra kritikájukkal annyit reklámozták, hogy az ezer példány elkelt. Azonban tudomásul kell venni, hogy a román piac előítélettel van minden magyar eredetű kiadvánnyal szemben. /Gáspár-Barra Réka: Gyugyu bácsi az üvegfalon innen. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./2008. december 9.
Közös ügynek tekinti a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat a Szent Anna tó felé vezető út felújítását – jelentették be a megyevezetők. Az önkormányzatok kormánypénzből finanszíroznák a projektet. Eredményesebb, ha Hargita és Kovászna megye közösen pályázik a Sepsibükszádot a Szent Anna tóval összekötő, a két megye határán kanyargó útszakasz feljavításért – jelentette ki Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök. /Bíró Blanka: Közös projekteket készít a Hargita és Kovászna megyei tanács. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./2008. december 9.
December végéig jogilag is bejegyeztetik a Kolozsvár Metropolisövezet Fejlesztési Egyesületet. A tervezet már elfogadott tizennégy község elöljáróit meghívják arra a kolozsvári tanácskozásra, amelynek célja a további tennivalók egyeztetése. Kolozs megye fejlesztési terve szerint Kolozsvár metropolisövezetté, nagyvárosi zónává alakul át. Az eredeti elképzelés szerint a kincses város közvetlen szomszédságában levő községek csatlakoztak volna ehhez, de mivel a kör bővült, tizenkilenc helység alkotná a leendő metropolist. Kolozsvár mellett Apahida, Erdőfelek, Csürülye, Szászfenes, Gyalu, Kisbács, Kajántó, Egeres, Magyargorbó, Magyarszentpál, Kolozsborsa, Bonchida, Nemeszsuk, Kolozs, Ajtony, Magyarkályán, Tordatúr, Járabánya és Tordaszentlászló 3750 négyzetkilométeren elterjedő övezetet alkotna, amelynek lakossága 400 ezer fő lenne. Az övezet létrehozását az teszi indokolttá, hogy ilyen módon a metropolis könnyebben hozzájuthatna a 2007–2013-as időszak európai uniós költségvetésből lehívható fejlesztési forrásokhoz, ráadásul ez vonzaná a nagy beruházókat is. A metropolisövezet létrehozása nyomán a Kolozsvár körüli 30 kilométeres körzetben lehetne újabb földterületekkel számolni. /Benkő Levente: Mamutváros születik. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./2008. december 9.
Egyetlen hang sem mer megszólalni: valóban érdemes kormányon lenni? Az egyik román képviselő nyíltan rámutatott: azért jó az RMDSZ kormányon tartása, mert egyrészt ennek pozitív nemzetközi visszhangja van, másrészt pedig elősegíti az etnikumok közti harmóniát. Lefordítva: odavetünk pár miniszteri tárcát, cserébe senki sem szájalhat külföldön, hogy elnyomjuk a magyarságot, belföldön pedig csend lesz a Székelyföldön. Ez a számítás eddig tökéletesen bevált. Tegyük fel a kérdést magunknak: hallott valaki az autonómiáról mostanában? – kérdezte az újságíró. Az RMDSZ jelöltjei hangoztatták az autonómia igényét. Azonban a kormányalakítási tárgyalásokon az RMDSZ igényei között nem szerepel az autonómia kérdésköre. /Szondy Zoltán: Hallott valaki az autonómiáról? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./2008. december 9.
Az erdélyi városokban már most megteltek a hajléktalanszállók. Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat új menhelyet épít, Szatmárnémetiben a meglévőt bővítették ki. A menhelyeken az italozás jelenti a legnagyobb gondot. A marosvásárhelyi éjszakai menhelyen mintegy nyolcvanan leltek többé-kevésbé ideiglenes szálláshelyre. A városháza szociális osztálya felvette a kapcsolatot a Bonus Pastor Alapítvánnyal, amely a Református Mentőmisszióval karöltve az önként jelentkező szenvedélybetegeknek nyújt segítséget. Marosvásárhelyen mintegy félszáz személy tengeti életét a szabad ég alatt, és nem akarnak a menhelyre menni. Őket időnként összeszedi a közösségi rendőrség, de az első éjszaka után otthagyják a menhelyet. A szállás mellett Sepsiszentgyörgyön a hajléktalanoknak meleg ételre is van kilátásuk, a Máltai Szeretetszolgálat hetente háromszor szendviccsel és forró teával kínálja meg őket. Szatmárnémetiben két éjszakai menhely is működik, az elsőt tíz éve létesítette a Hans Lindner Alapítvány, majd átadta az önkormányzatnak. Nagyváradon idén a tavalyinál kétszer több hajléktalannak biztosítanak menedéket. /Hajléktalanok: szállás csak éjszakára. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./2008. december 9.
A Marosvásárhelyen rendezett Petőfi-versenyen 1948 júniusában nem a híres nagyenyedi dalárda, hanem egy frissen alakult népi csoport, Vámosgálfalva földműves magvető énekkara lett az első. A közös éneklés 1990 után éledt fel, és az itt zenetanárkodó Dézsi Ferenc haláláig (2002) folytatódott. Most pedig a nyár elején létesítettek egy fiatalokból álló kórust, amely a Magvető nevet viseli. A református gyülekezetükben néhány alkalommal már felléptek énekeikkel. Vezetőjük Szabó Gyula kántortanító-jelölt. Az ősz folyamán Magyarországon is bemutatkoztak. A Vámos Települések Szövetsége 2008. október 4-én Vámosgyörkön (Heves megye) rendezte az I. Virág János énekkari találkozót és versenyt. Kétszázötvenen énekeltek azon esős napon a tornacsarnokban, a különböző „Vámos”-településekről 11 kórus érkezett: hét énekkar Magyarországról, két énekkar Szlovákiából és kettő Romániából. Virág János tanító1914 – 1987 között élt. Iskolai énekkart szervezett Vámosgyörkön, a legszebben éneklő gyermekekből külön kamarakórust alakított, majd létrehozta a felnőttek vegyes kórusát is. Fáradhatatlanul tevékenykedett azért, hogy a községben megvalósítsa a zeneoktatást. Virág János pedagógus volt, lámpás, és ahogyan munkásságának méltatói jellemezték, búvópatak. 1987-ben Budapesten halt meg. A vámosgálfalviaknak is van egy Virág Jánosuk. Illetve csak volt. Ízig-vérig gálfalvi maradt, bár nem ott tanított, de utolsó éveit a szülői portán töltötte. Keszeg Jánosnak hívták, 1954 és 1973 között, némi megszakítással (1956 után börtönbe került, majd a falu követelésére szabadult) vezette a szászcsávási vegyes kart, amely legszebb éveiben százhúsz tagot is számlált. A csávási dalárda országos hírnévre tett szert. Amennyiben a vámosgálfalvi dalárda annyira jut, hogy egy-két év múlva kórustalálkozót szervez, Bölöni Domokos javasolja, hogy a vámosgyörkiek példájára nevezzék el az I. Keszeg János énekkari találkozónak és versenynek. /Bölöni Domokos: Magvetők dalos utódai. Vámosgálfalvának ismét van énekkara. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./2008. december 9.
A Népújság beszámolt Dicsőszentmárton művelődési életéről, azonban nem tért ki arra, hogy létezik az Alsó- Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúság Szövetsége (ALKISZ) nevű ifjúsági szervezet is, amely havi jelleggel jelentkezik kisebb-nagyobb kulturális programokkal. November elején szervezték meg például immár második alkalommal a Kiöntött a Kis- Küküllő… című néptánctalálkozót, amely 11 néptánccsoportot vonultatott fel a megyéből és a határon túlról. Rá egy hétre az ALKISZ főszervezője volt azoknak az ünnepségeknek, amelyekkel a 135 éves dicsőszentmártoni intézményesített magyar oktatásnak állítottak emléket. A sokszor passzívnak nevezett fiatalság tíz éve havi jelleggel diáklapot ad ki ÉBRESZTŐ néven, a lap az Alsó-Kis-Küküllő mente minden oktatási intézményében megvásárolható. Négy éve Dicsőszentmárton neve szervesen összefonódik a Kökényes Néptánccsoport nevével, ezek a fiatalok évente jelen vannak Erdély valamelyik rangos néptáncfesztiválján, sőt ez év júniusában Budapesten is felléptek a Hősök terén, több ezer ember előtt. Minden szombaton Dicsőszentmártonban gyermektáncházat tartanak. A Kökényesben jelenleg három korosztályban táncolnak a gyerekek. /Gagyi Zoltán ALKISZ-elnök: Kulturális helyzetjelentő Dicsőszentmárton művelődési életéről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./2008. december 9.
Kányádi Sándor költő, Ádám Ottó rendező és Kaján Tibor grafikus kapták idén a Táncsics Mihály-életműdíjat, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Lamperth Mónika, a Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke adott át a díjazottaknak december 7-én, vasárnap Budapesten. /Kányádi Sándor Táncsics- életműdíjas. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./2008. december 9.
Elhunyt Sinka Tibor, aki 1996-tól volt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aktív munkatársa. A Hargita Megyei Romaszövetség alelnökeként, Kozmás község helyi tanácsosaként is sokat tett. Munkáját, tevékenységét mindenkor az alaposság, az igényesség jellemezte. Az a cigányember volt, aki vállalta hovatartozását és segített, mondta róla András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, művészeti vezetője. /Füleki Zoltán, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aligazgatója: Érte szóljanak a harangok! = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./2008. december 9.
A Marosvásárhelyi Népi Egyetemen végzett hallgatók néprajzi gyűjtőcsoportja kimagasló sikereket ért el a budapesti 50. Országos Néprajzi Gyűjtőpályázaton. Tóth Katalin és Tóth Gyula magyarsárosi tanítók II. díjat, Bíró Beáta demeterfalvi óvónő IV. díjat nyert pályamunkájáért. A többi pályázat készítői, Czirjék Lajos, Bakó Béla Pál, Koncsag Erzsébet, Barabás Katalin és Bognár Buja Melinda dicsérő oklevelet kaptak. A pályamunkákat Asztalos Enikő tanárnő irányította. /Néprajzgyűjtők sikerei. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./