udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7525
találat
lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 7501-7525
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2008. február 11.
Az önkormányzati választások előkészítése volt a fő napirendi pontja az RMDSZ Temes megyei szervezete február 9-én tartott választmányi ülésének Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban. A Területi Képviselők Tanácsa és a Civil Tanács 29 tagja vett részt a tanácskozáson. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ-szervezet elnöke ez alkalommal átadta az Ezüstfenyő díjat Fazakas Csaba lugosi református esperesnek, aki objektív okokból nem vehetett részt a marosvásárhelyi díjkiosztáson. /Pataki Zoltán: Tőkés László híveire is számít a Temes Megyei RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./2008. február 11.
A Magyar Polgári Párt (MPP) is előválasztásokon dönt a polgármester- és tanácsosjelöltek személyéről – közölte Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. A következő időszakban gőzerővel alakítják meg az új helyi szervezeteket. Az RMDSZ-tagság nem kizáró ok. /Gőzerővel dolgozik az MPP. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./2008. február 11.
Bunta Leventét, a Hargita megyei önkormányzat elnökét tartja a legesélyesebbnek a székelyudvarhelyi polgármesteri székre Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A székelyudvarhelyi választmány három személyt is felkért, legyen az RMDSZ polgármesterjelöltje. Bunta mellett Birtalan József megbízott udvarhelyszéki RMDSZ-elnököt és Borbáth Istvánt, a 2006-ban feloszlott helyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjét jelölnék, ha elfogadják a felkérést. /Kovács Csaba: Bunta a legesélyesebb. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./2008. február 11.
A március 15-i ünnepség közös szervezését kéri a Magyar Polgári Szövetség az RMDSZ-től. Az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán levélben fordult az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnökéhez, kérve, ne sajátítsa ki az ünnepet egyetlen politikai szervezet sem. /Farkas Réka: Politikamentes ünnepet (Március 15.) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./2008. február 11.
Ezer lej pénzbírságot rótt ki a Hargita Megyei Közpénzügyek Vezérigazgatóságának vezetőjére, Kedves Imrére az Országos Diszkriminációellenes Tanács – jelentette be csíkszeredai sajtótájékoztatóján Adrian Moisoiu nagy-románia párti parlamenti képviselő. Az általa tavaly nyáron tett bejelentést kivizsgálva, az Országos Diszkriminációellenes Tanács január 9-i határozatában foglaltak szerint úgy döntött, hogy Kedves Imre vétett az esélyegyenlőséget garantáló előírások ellen. A vétsége az volt, hogy annak idején úgy hirdetett meg 12 állást a vezérigazgatóság csíkszeredai, székelyudvarhelyi és székelykeresztúri kirendeltségeinél, hogy feltételként szabta meg a magyar nyelv ismeretét, holott a meghirdetett állások között öt volt olyan, amelyiknek semmi köze az ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz. Adrian Moisoiu szerint véget kell vetni az ilyen jellegű diszkriminációnak, mert ez előbb-utóbb a területi leváláshoz, a románok elkergetéséhez vezet. /Forró-Erős Gyöngyi: Diszkriminációnak minősül. Ha feltétel a magyar nyelv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./2008. február 11.
Több erdélyi felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési szerződést a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara. A soproni küldöttség azzal a céllal kereste meg a Partiumi Keresztény Egyetemet, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának vezetőségét, illetve a csíkszeredai, székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi részlegeket, hogy bővítsék erdélyi kapcsolatrendszerüket. Az együttműködés elsősorban kutató-, oktató- és hallgatócseréből, valamint közös konferenciák szervezéséből állna. /Marosvásárhely – Egyetemek közötti együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./2008. február 11.
Az erdely.ma internetes portál közölte Nagy József Barnának, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi vezetőjének Kire emlékezzünk? című írását. A szerző megfeddte városának egyik magyartanárát, illetve egy másik iskola aligazgatóját, mert nem tartják jelentős írónak Wass Albertet, ráadásul az általuk adományozott tíz Wass Albert-kötetet sem akarják besorolni az intézmény könyvtárába. Az említett tanár képes diákjait Mihai Eminescura emlékeztetni, akinek szintén januárra esett a születésnapja. „Miért kell magyar diákokkal erre a román költőre emlékezni? Mert az iskola az ő nevét viseli? Mert egy ‘költőóriás’ volt? Tekinthetjük-e mi, magyarok, ‘költőóriásnak’ azt az Eminescut, aki szerint a magyarok a legromlottabb nép Európában?” Nagy József Barna felsorolta mindazt, amit politikai írásaiban Eminescu a magyarokról megfogalmazott. Székedi Ferenc, az ÚMSZ munkatársa elismerte, hogy az újságíró Eminescu az 1870-es években „valóban nagyon durva dolgokat hordott össze a magyarokról”, zsidóellenes írásai is voltak. Költészete azonban nem ezt az Eminescut jeleníti meg: egész sor csodálatosan szép versének helye van a világirodalomban. Székedi Ferenc bízik benne, hogy a Wass Albert-rajongók is úgy érzik, hogy regényeinek egésze szól hozzájuk, „nem csupán a román- vagy zsidóellenes sorok. ” /Székedi Ferenc: Szellemidézés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./ Előzmény: Nagy József Barna: Kire emlékezzünk? = Erdely. ma, febr. 6.2008. február 11.
Mitől olyan magas az unitárius óvoda nívója? Minőségi tanítást csak minőségi tanárokkal lehet megvalósítani. Ezért olyan keresettek ezek az óvodák-iskolák-egyetemek, mert magas nívójú tanítás és igaz emberré nevelés folyik falaik között. Milyen minőségben hirdeti ex cathedra Czika Tihamér, hogy „a 21. század Európájában az oktatásnak szekulárisnak kellene lennie”? Követi-e Czika Tihamér az annyira áhított szekularizált iskolák problémahalmazát? Köszönet Böjte Csaba atyának az elesett gyermekek gondozásáért, köszönet az unitárius egyház óvónőinek, a felekezeti iskolák és a Sapientia Egyetem tanári karának és mindenkinek, aki a fiatalságnak az örömöket tanítja. /Keintzel Cornelia, tanár, lexikográfus: Egyházi, nem egyházi. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2008. február 11.
Czika Tihamér és Ercsey-Ravasz Ferenc vitájában Czika Tihamér kioktató, fennhéjázó hangneme zavaró. Czika szerint a „tudomány mai állása szerint kijelenthető: szinte bizonyos, hogy Isten nem létezik”. Valójában ezt senki nem tudná bizonyítani, ez nem tény, ez állítás. /Sikó Csaba: Czika–Ercsey vita margójára. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2008. február 11.
Húsz filmet vetítettek a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban február 9-én, a középiskolás diákok egyperces filmjeiről van szó, amelyeket az elmúlt héten készítettek filmes szakemberek irányításával. A Signis – katolikus újságírók nemzetközi szövetsége harmadik éve szervezi meg Romániában is a diákok filmműhelyét. A tábor, tanfolyam így három nyelven, magyarul, románul és angolul zajlott. A Signis programkoordinátora, Rodica Buzoianu elmondta, céljuk elsősorban a diákok közötti kommunikáció fejlesztése, baráti kapcsolatok létrehozása volt. A diákok közül néhányan máris azon gondolkodnak, hogyan tudnák folytatni a filmezést. /Takács Éva: Első filmes diákok Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./2008. február 11.
Február 8-án Csíkszeredában, a Kriterion Házban is bemutatkozott a nagyváradi Várad című kulturális folyóirat. Szűcs László főszerkesztő örömmel újságolta, hogy a Várad havilappá válik. A köszöntőt követően Herman Ferenc színművész Svejk című előadását mutatta be huszonötödik alkalommal, majd a szerkesztők kötetlen beszélgetést folytattak az olvasókkal. Február 9-én székelyföldi körutat tett a folyóirat: Sepsiszentgyörgyön ismertették, este pedig nyolckor a kézdivásárhelyi érdeklődők ismerkedhettek a hatodik éve működő Váraddal. /Horváth István: „Svejkes” Várad Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./2008. február 11.
Szombati Gille Ottó A harmadik kőtábla című rádiójátékát mutattak be február 9-én Kolozsváron. A rendszerváltás óta ez a műfaj szinte teljesen eltűnt a műsorkínálatból. A még soha nem játszott drámát Patkó Éva rendezte és alkalmazta rádióra. A Kolozsvári és a Marosvásárhelyi Rádió 1989 előtt évtizedeken át művelte ezt a műfajt, több száz felvételt őriz a két rádióstúdió. Zsehránszky István, a kisebbségi hivatal főtanácsosa kezdeményezte a rádiószínház műfajának felélesztését. /Kovásznay Katalin: A rádiójáték szökőéve. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./2008. február 11.
Hargita megyének 326. 347 lakosa van. Csíkszeredában 42. 085-en, Székelyudvarhelyen 36. 426-an, Gyergyószentmiklóson 19. 750-en, Maroshévízen pedig 15. 926-an laknak. A megyében 126. 000 személy alkalmazott, vagyis ennyi dolgozó fizet biztosítást. Továbbá van 11. 800 munkanélküli, 62. 500 tanuló és 75. 000 nyugdíjas, vagyis összesen 313. 640 személyt biztosít a pénztár. Hargita megyében 149 családorvosi és 190 szakrendelő működik. A megyében 3. 515 élve születésre 2. 639 abortusz, illetve 3. 696 elhalálozás jutott. /Máthé László Ferenc: A megye és egészsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./2008. február 11.
„Egymásért vagyunk” – énekelte az őrangyalosok himnuszát a száznál is több résztvevő a kápolnási Művelődési Házban. Egyed Zsuzsanna, a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság munkatársa emlékeztetett: önkéntes fiatalok segítségével ezen a vidéken egy éve szerveznek a fogyatékkal élők, segítőik és családtagjaik számára programokat. Az őrangyalos alkalomra a Szent Gellért Alapítvány mikrobusza hozta a lövétei, szentegyházi és homoródi résztvevőket. A szülők elmondták: gyermekeik egész izgatottan várják az indulást. A gyerekek önfeledten, fogyatékosságukról is megfeledkezve mókáztak egész délután. Felléptek a helyi általános iskolások is. A tolószékeseket is bekapcsolták a vonatozásba-körtáncba. Legközelebb március 28-án, Szentegyházasfaluban rendeznek régiós Őrangyal-programot. /Molnár Melinda: Egyéves az Őrangyal-program. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./2008. február 11.
Február 9-én nyílt meg a debreceni grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének kiállítása a kolozsvári Gy. Szabó Béla Galériában. A tárlat megnyitóján Székely Géza képzőművész, az egyesület kolozsvári tagja ismertette a debreceni egyesület múltját és jelenlegi tevékenységét. /Musca Szabolcs: Debreceni grafikus-művészek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2008. február 11.
Impressziók címmel nyílt meg február 8-án a művész részvételével Pócsai András képzőművész kiállítása Kolozsváron, az evangélikus-lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériájában. A tárlatot Starmüller Géza méltatta. Pócsai András /sz. Bánffyhunyad, 1934/ „a szemlélődő, a világra rácsodálkozó festő típusa”– áll a Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikonában. Pócsai András elmondta: számára a festés az öröm és megnyugvás forrása. /F. I. : Impressziók. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2008. február 11.
Kristófi János képeiből nyílt kiállítás Nagyváradon. Annak szentelte életét, hogy vászonra vigye a nagyváradi magyar élet képeit, méltatta a festőművészt Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi székházában tartott kiállítás-megnyitón az idős festőművészt két fia – ifj. Kristófi János és István – köszöntötte egy Beethoven-szonatinával, majd Holló Barna képzőművész méltatta munkásságát és egyéniségét. A tárlat Tőkés László EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagyváradon nemcsak a városkép változik, hanem a közösség is pusztul. Kristófi képre menti a pusztuló valóságot. Kristófi János /sz. Monospetri, 1925. dec. 15./ 1945-ben Kárásztelken helyezkedett el mint kántortanító, majd 1954-ben festőtanári oklevelet szerzett Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolán. 1955 és 85 között a nagyváradi művészeti népi iskolában festészetet tanított. 1953-tól rendszeresen állította ki vallásos tárgyú képeit. /Fried Noémi Lujza: A kétarcú város festője. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./2008. február 11.
Aradon a Jelen Galériában megnyílt Siska-Szabó Zoltán aradi természetfotós fekete-fehér és színes tájképeinek tárlata. A két nyelven kinyomtatott műsorfüzet a fotós eddigi életútjába nyújtott betekintést. /Kiss Károly: Siska-Szabó Zoltán természetfotói a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./2008. február 11.
Február 8-án a Kolozsvár Társaság főtéri székhelyén ismertették Bretter György filozófiája című kötetet, szerzője, szerkesztője: Egyed Péter filozófus, író. Bretter György 45 éves korában meghalt, volt kollégái, barátai egy-egy életrajzi írással csatlakoztak a kötethez. Angi István professzor, Bretter egyik legjobb barátja elővette Bretter György doktori disszertációjának román szövegét, lefordította magyarra, és ellátta jegyzetekkel. /Köllő Katalin: Bretter György Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2008. február 11.
Megjelent Baricz Lajos katolikus pap, a marosszentgyörgyi egyházközség plébánosa Békesség nektek! /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című verseskötete. Verseiben Isten közelségéről, a papi hivatásról, az emberi esendőségről vall. A kötet a szerző ötvenedik születésnapjára jelent meg, Xantus Géza illusztrációival. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./