udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6818 találat lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 6811-6818 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. január 20.

Nem csupán szociális, hanem elsősorban válságkezelő gazdasági intézkedésekre volna szüksége most az országnak – fogalmazott sajtótájékoztatóján Winkler Gyula, EP képviselő, nehezményezve, hogy a kormány mai napig nem hozta nyilvánosságra idei költségvetés-tervezetét. /Gáspár-Barra Réka: Winkler: egyre törékenyebb bizalom. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./

2009. január 20.

A Központi Választási Irodának (BEC) kell rendelkeznie a Maros megyének jutó nyolcadik képviselői mandátumról – derül ki a bíróság által a hozott ítéletből, amelyet Benedek Imre BEC ellen indított perében hozott. Az időközben az RMDSZ-ből kizárt marosvásárhelyi orvosprofesszor megítélésében a bírósági döntés indokolásából kiderül, igaza volt. Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti frakcióvezetője azonban nem érti, egy nem létező entitás, mint a parlamenti választások végleges eredményeinek közzététele után feloszlott BEC, miként tudna jogorvoslatot szerezni Benedeknek. Benedek Imre szerint a Központi Választási Irodán múlik, hogy képviselői mandátumhoz jut-e vagy sem. A bukaresti táblabíróság írásban megindokolta a december 19-én hozott döntését, amely szerint visszavonta a 43-as számú választási kerületben megméretkezett Kötő József képviselői mandátumát, azt azonban nem ítélte oda senkinek. Kötő József tanácstalannak mutatkozott az indoklás hallatán. “Én nem fellebbezhetem meg a döntést, úgy tudom ez az RMDSZ dolga lenne” – fejtette ki. Benedek Imre nyílt levélben reagált az elmúlt hetekben ellene felhozott vádakra. Reméli, hogy azok, akik ellene próbálták hangolni az RMDSZ tagságát, most belátják tévedésüket, és visszavonják rágalmaikat. Benedek a leginkább azt sérelmezi, hogy azok a pártvezetők, akiknek erkölcsi kötelességük lett volna kiállniuk az igazság mellett, úgy állították be a BEC ellen indított perét, mint valami súlyos és megbocsáthatatlan RMDSZ-ellenes akciót. /Szucher Ervin: Jóvátételt vár Benedek Imre. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2009. január 20.

Pert indított a nyárádszeredai önkormányzat ellen Felicia Pop Maros megyei prefektus az ortodox templom ügyében. A prefektus beadványában kéri, hogy a helyi tanács vonja ki a területet a városi köztulajdonból, és ismerje el az ortodox egyházat „valós tulajdonosként”. A kormánymegbízott felszólítást küldött a nyárádszeredai önkormányzatnak, amelyben értesítette: nem állt volna jogában megbírságolni a görögkeletieket, kérte, vonják vissza a határozatot. Mivel az önkormányzat nem reagált a beadványra, a prefektus a közigazgatási bírósághoz fordult. A nyárádszeredai ortodox parókia a zömében magyarlakta városka központi parkjában építené fel harmadik templomát. /Beperelt önkormányzat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2009. január 20.

Három jóváhagyott építkezési engedély is megszületett László Attila rövid polgármestersége idején. Helyére kerülhet végre Bocskay Vince rég elkészült alkotása, a Márton Áron-szobor, valamint a Szakáts Béla temesvári szobrászművész készítette 56-os emlékmű, és megkezdődhetnek a modern Sapientia-épületegyüttes munkálatai. A Mátyás-szobor restaurálásáról tavaly novemberben megszületett Budapesten a végleges döntés, a felújítást a magyar kulturális kormányzat és Kolozsvár önkormányzata fele-fele arányban állja. /Németh Júlia: Türelemjáték Mátyás-szoborral. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2009. január 20.

Günthner Tibor, az egyik új szenátor 18 éven át volt önkormányzati képviselő, egy ideig a megyei tanács alelnöke. Ráadásul alig van Szatmár megyében olyan nagyobb építkezés, amelynek tervezésében műépítészként ne vett volna részt. Jelenleg a költségvetés hiányában az emberek nem tudják, mennyi adót fognak fizetni 2009-ben. Nem lehet az, hogy ismét várólistára teszik Erdélyt és a Partiumot, hangsúlyozta Günthner Tibor, a Nyíregyháza–Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi út megépítése kormány megállapodás része, nem lehet csak lesöpörni az asztalról. /Sike Lajos: Nem lehet Erdélyt várólistára tenni. Beszélgetés Günthner Tiborral, Szatmár megye új szenátorával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2009. január 20.

Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke január 19-én megkezdte azt a tervezett konzultációsorozatot a megyei települések vezetőivel, amelynek célja a települések problémáinak alapos feltérképezése. /Problémák feltérképezése. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 20./

2009. január 20.

A megválasztásuktól eltelt fél év mérlegét ismertette Kovács István, az MPP sepsiszentgyörgyi önkormányzati frakciójának vezetője. Szükségesnek tartották az egyezséget az RMDSZ-szel, hogy ne iszapbirkózás, hanem a városért való cselekvés legyen az önkormányzat jellemzője. Támogattak minden építő elképzelést, és megjelenítették saját ötleteiket is. Legnagyobb kudarcnak az autonómia-népszavazás elnapolását tartja, azt, hogy az RMDSZ kihátrált e mögül. Szimbolikus értékű, de eredmény, hogy felkerült a székely zászló a városházára. /Farkas Réka: A városért cselekednek (beszámolt az MPP frakcióvezetője). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./

2009. január 20.

Az emberi jogok megsértésével vádolta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatalt egy megbeszélésen, amelynek témája a megyeszékhely derítőállomása mellett élő cigányok helyzete volt. Arra kérte a helyi önkormányzatot, hogy miharabb találjon megoldást a helyzetre. Smaranda Enache és Szőke Domokos alpolgármester között szópárbaj alakult ki, az utóbbi határozottan elutasította a diszkrimináció és a szegregáció vádját. A romaszervezetek elismerték, hogy a polgármesteri hivatal jószándékkal igyekezett kezelni a romák helyzetét. A csíkszeredai önkormányzat négy évvel ezelőtt jelölt ki helyet barakklakásoknak. A telepen élő romákkal kapcsolatosan jelenleg is rengeteg a lakossági panasz, a környék lakói több alkalommal is a rendőrséghez fordultak, amiért terméseiket és ingóságaikat ellopják, fenyegetik és bántalmazzák a lakókat stb. /A rendőrség tehetetlen. Súlyos vádak a városháza ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 20./

2009. január 20.

Néhány városban már kezdetét vette a magyar kultúra napjának megünneplése. A határokon átívelő kulturális rendezvények január 22-én tetőződnek. Székelyudvarhelyen január 19-én a magyar kultúra napja alkalmából négy napos rendezvénysorozat vette kezdetét. Buzogány Árpád szervező elmondta: jelenlegi formájában hat éve szervezik ezt az ünnepségsorozatot. Történelmünk képei madártávlatból címmel szemelvényeket mutattak be a Haáz Rezső Múzeum időszakos kiállítótermében az európai és magyarországi régészeti légifotózás történetéből. Január 20-án a Démonok és asszonyok című képzőművészeti kiállítás nyílik Incze Ferenc munkáiból a Haáz Rezső Múzeum képtárában. Az Udvarhelyszéki Cimborák rendez kiállítást gyermekek alkotásaiból a Művelődési Ház előcsarnokában, este az Udvarhelyi Néptáncműhely mutatja be Regősök című előadását. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a Communitas Alapítvány január 21-én rendez ünnepi hangversenyt Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. A kincses városban az Interkulturali-THÉ Műhely, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervez a fiatalságról szóló napot január 22-én. Sepsiszentgyörgyön előadásra, valamint az azt követő koncertre várják az érdeklődőket a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termébe. Csíkszeredában az ünnepséget január 22-én és 23-án a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezi. A Csíki Székely Múzeumban a kulturális központ 16. fotótáborának anyagát bemutató kiállítás nyílik, bemutatják a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond fotóművész albumát is. Szatmárcsekén is rendezvénnyel kezdődött a magyar kultúra napja országos rendezvénysorozata Magyarországon. /Bágyi Bencze Jakab, Darvas: A Magyar Kultúra Napja(i). = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ A román kultúra napja és a magyar kultúra napja között csupán egy hét különbség van – az előbbit január 15-én, utóbbit 22-én ünneplik –, ezért a Magyar és Román Fotóművészek Nemzetközi Szalonja és a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub szervezésében immár harmadik alkalommal ünneplik ezt közös kiállítással a román és a magyar alkotók. A nemzetközi fotószalon fővédnöke Sólyom László magyar és Traian Basescu román államfő. A képeket négy helyen állítják ki: a nagyváradi Foto Art Galériában, a Budapesti Román Kulturális Intézetben, az Egyetemi Könyvtár előcsarnokában és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. Csíkszeredában fellép a Sebő Együttes, a Kájoni János Megyei Könyvtárban pedig magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat mutatnak be. Gyergyószentmiklóson Beder Ilona Lélekföld című könyvét mutatják be, a szerző munkásságát és a könyvet Rokaly József nyugdíjas történelemtanár méltatja, majd a színházteremben átadják a Gyergyói Magyar Kultúráért kitüntetést. A kolozsvári rendezvénysorozatot a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán Egyed Emese nyitja meg, majd Aha, die Ungarn címmel magyarokról szóló német nyelvű anekdotákat adnak elő a német tanszék tanárai és diákjai. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában két budapesti szakember, Simoncsics Péter nyelvész Teátrista teátrum nélkül avagy Csokonai Vitéz Mihály ’fekete komédiája’, a Karnyóné és a két szeleburdiak címmel, Arany Zsuzsanna irodalomtörténész pedig Kosztolányi Dezső kórházi jegyzetei címmel tart előadást. A Farkas utcai Egyetemiek házában magyar népballadákat, egy Andersen-mesefeldolgozást kórusműveket és Chopin f-moll fantáziáját hallgathatják meg az érdeklődők. Marosvásárhelyen a debreceni Déri Múzeum Múltunk a kutak tükrében című vendégtárlatát nyitják meg. Január 22-én a Maros Művészegyüttes Sodrásban című műsorát mutatja be, majd Meister Éva színművésznő Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát láthatja a közönség. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata Boér Ferenc színművész Ady-estjével tiszteleg az évforduló előtt. 2001 óta közösen ünnepli a magyar kultúrát Nagyvárad és Berettyóújfalu. Magyar Nobel-díjasokról tart előadást Palló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese Sepsiszentgyörgyön, majd Bartók- és Brahms-művekkel lép fel a marosvásárhelyi Tiberius kvartett. Szatmárnémetiben az Ady Endre Társaság szervezésében rendezvénysorozattal emlékeztek a Himnusz születésének évfordulójára. /Rendezvények a Hymnus születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2009. január 20.

Megerősítette Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azt, hogy Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter az ukrán felsőoktatás „ukránosítására” készül. A tárcavezető levélben kérte a felsőoktatási intézmények rektorainak a közreműködését annak a tervének a megvalósításában, amely az oktatás ukrán nyelvre történő teljes átállítását tűzte ki célul 2012-ig, az ország valamennyi felsőoktatási intézményében. A törvénymódosítás elfogadása esetén kérdésessé válna a beregszászi magyar főiskola és az ungvári egyetem magyar karának a működése is. „Ukrajna majdnem szétesett állapotban van, bármilyen ukrán politikáról elmondható, hogy nem feltétlenül komoly. Mindegy, milyen oktatáspolitikai, gazdasági intézkedéseket hoznak, automatikusan hozzá kell tenni, hogy semmiféle intézkedést ebben az országban végrehajtani már nem lehet. Hogy a végrehajtási kísérlet mekkora kárt fog okozni, az egy másik kérdés” – fogalmazott a KMKSZ elnöke. Ezen túlmenően a magyar lapok is megszűnhetnek Kárpátalján, ha az Alkotmánybíróság helyt ad egy beadványnak. A parlament két koalíciós pártjának képviselői ugyanis azt szeretnék elérni, hogy minden kiadvány legalább részben ukrán nyelven jelenjen meg. /Lokodi Imre: Ukránosítás Kárpátalján. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2009. január 20.

Resicabányán január 18-án,vasárnap megkezdődött az idei ökumenikus imahét, ahol nem kevesebb mint tizenöt, a történelmi keresztény egyházakhoz tartozó lelkipásztor vett részt, román ortodox, szerb ortodox, római katolikus, református és evangélikus papok. A román mellett magyarul, németül és szerbül mondták el a Miatyánkot. Történelmi áttekintést adtak a négy évtized eredményeiből, minek köszönhetően a felekezetek eredményesen közeledtek egymáshoz. /Makay Botond: Megkezdődött a negyvenegyedik egyetemes imahét. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./

2009. január 20.

Londonból Bukarestbe költözött át az a fotókiállítás, amely a Gázai övezetből elmenekült palesztinok, az otthonukból elüldözött szerbek, írek, a prostitúcióra kényszerített moldovai lányok helyzetét mutatja be. /O. M. : A gyökértelenség képkockái. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2009. január 20.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem az elmúlt évben panaszt emelt Tibori Szabó Zoltán ellen, a Szabadságban május 3-án megjelent írása /A Sapientia – EMTE-ről a kíméletlen tények nyelvén/ miatt. A MÚRE Etikai Bizottsága első fokon tavaly szeptemberben hozott határozatot az ügyben, amelyben megállapította, hogy Tibori Szabó Zoltán „a panaszban kifogásolt írásaiban nem sértette meg súlyosan a MÚRE Etikai Kódexét”, ezért szóbeli figyelmeztetésben részesítette. A határozat ellen mindkét fél fellebbezett. A Becsületbíróság marosvásárhelyi ülésén megalapozottnak találta Tibori Szabó Zoltánnak az alapfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezését és elutasította a Sapientia Alapítvány és az EMTE vezetői, Kató Béla elnök és Dávid László rektor fellebbezését. A testület megállapította, hogy Tibori Szabó Zoltán túlzóan és előítéletesen közelített a témához, adatgyűjtésében nem volt eléggé körültekintő, írásaiban néhány adat megkérdőjelezhető, illetve a panaszos által megfogalmazott iratcsomó szerint bizonyíthatóan hamis információkat is tartalmaz, meglétük azonban nem változtat az írás helytálló megállapításain. Megállapították, hogy az újságíró-társadalomnak nem feladata a Sapientia – EMTE stratégiai fontosságú intézet védelme. /Felmentette a MÚRE Becsületbírósága Tibori Szabó Zoltánt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ „Én egy pillanatig se voltam ettől elkeseredve” – jegyezte meg Tibori-Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság napilap munkatársa. A Sapientia Alapítvány elnöke, Kató Béla elmondta, a döntés meglepte, nem gondolták volna, hogy a Becsületbíróság nem veszi figyelembe a tényeket, s bár alapvetően a MÚRE maga is elismeri, hogy Tibori írásában csúsztatások vannak, mégis felmenti. /Fleischer Hilda: Felmentették Tiborit. Fontos jelzésként értékeli a MÚRE döntését a kolozsvári újságíró. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2009. január 20.

A tavalyi TIFF-en (Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál) világpremierként bemutatott, és a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésznőjének, Péter Hildának, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház tagjának, Pálffy Tibornak, valamint a szentegyházi, 12 éves Tankó Norbertnek a szereplésével forgatott Katalin Varga című film a február 5–15-ig tartó berlini nemzetközi filmfesztiválon mérettetik meg. A román-magyar-brit dráma négyszáz film mellett száll versenybe a Berlinálé Arany Medve díjáért. /Hazai sikerfilm a Berlinálén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2009. január 20.

Kolozsváron a Koinónia Könyvkiadó Margitházi Beja Az arc mozija. Közelkép és filmstílus című könyvét ismertette az olvasókkal. A könyv szerzője tanított a Sapientia Egyetemen működő fotó, film, média szakon, ahol erdélyi filmes szakembereket képeznek. A kiadó életében ez az első filmes könyv, mely a szerző doktori disszertációjának szövegét tartalmazza. „Ez a könyv film, közelkép és arc kapcsolatának átgondolására vállalkozik” – áll a könyv borítóján. /Ketesdy Beáta: Filmes szemmel az arcról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2009. január 21.

Nem szeretné Traian Basescu államfő, ha a belső pártpolitikai viták negatívan befolyásolnák a kormány tevékenységét – erre Liviu Dragnea belügyminiszter beiktatási ceremóniáján, január 20-án hívta fel az államfő a Demokrata–Liberális és a Szociáldemokrata Párt vezetőinek figyelmét. Basescu figyelmeztette Emil Bocot és Mircea Geoanat, hogy az első és utolsó alkalommal beszél erről nyilvánosság előtt. „Kívül maradtam a két párt által aláírt együttműködési megállapodás körüli egyezkedéseken, így nincsenek se kötelezettségeim, sem előnyeim a megállapodással kapcsolatban. Ami engem illett, hasonló esetekben az alkotmányos úton fogok lépni” – nyilatkozta az államfő. Liviu Dragnea belügyminiszter kinevezésére azt követően került sor, hogy mindössze huszonegy nappal a kormány megalakulása után lemondott Gabriel Oprea a tárca éléről. /O. M. : Liviu Dragnea letette az esküt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2009. január 21.

Második alkalommal állítja bíróság elé a Korrupcióellenes Hatóság (DNA) Adrian Nastasét, a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos tanácsának elnökét, volt miniszterelnököt. Nastasét ezúttal azzal vádolják, hogy pártelnöki minőségét felhasználva jutott hozzá különböző pénzekhez és javakhoz, illetve juttatott hozzá ezekhez másokat is. /Újabb vizsgálat Nastase ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2009. január 21.

Szakértők szerint január 21-étől kezdve már valamennyi közép-európai országban újra helyreállhat az oroszországi, Ukrajnán keresztül érkező gázszolgáltatatás. Közben zajlik az orosz-ukrán gázkonfliktus okozta anyagi kár felmérése. /Domján Levente: Megnyíltak a gázcsapok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2009. január 21.

Radu Berceanu szállítási miniszter a Bechtel útépítő vállalat képviselőivel való találkozó előtt kijelentette, azt akarja, hogy 2012-ig legyen készen az észak-erdélyi autópálya Kolozsvár–Bors szakasza. /A miniszter az észak-erdélyi autópályáról tájékozódott. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

2009. január 21.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nem tekinti prioritásnak az alkotmány módosítását, annak ellenére, hogy az RMDSZ is azt az álláspontot képviseli, hogy szükség lenne rá. A félelnöki rendszer megerősítése helyett a parlament hatáskörének a megerősítésére kellene törekedni. Közölte: az alkotmánymódosításról szóló jelentés tartalmaz pozitív elemeket is, utalva a decentralizációra, illetve az ország közigazgatási szempontból való felosztására. Ez utóbbi esetében azonban az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy 9–12 közigazgatási egység jöjjön létre, hiszen ezáltal háttérbe szorulnak a régiók etnikai összetételére vonatkozó szempontok. Újra kell gondolni a nemzetállam fogalmának a meghatározását, a kisebbségi nyelvek, a magyar nyelv státusát regionális szinten. Markó szerint bizonyos területeken, régiókban a magyar nyelvnek hivatalos státust kell nyernie, továbbá a kollektív jogokra vonatkozó előírásokat is be kell foglalni az alkotmányba, például a közigazgatási autonómiára és a kulturális autonómiára vonatkozó kitételeket. /Markó a kisebbségek kollektív jogaiért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./


lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 6811-6818




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék