udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6818
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 6811-6818
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. február 3.
A Diakónia Keresztyén Alapítvány felavatta otthoni gondozó szolgálatának baróti központját. Az ellátásban mintegy negyven baróti, illetve a városhoz tartozó falvakban lakó személy részesül. Az egyedül maradt és magatehetetlen emberek számára szociális mosoda indul. Tóth Anna sepsiszentgyörgyi programfelelős örömét fejezte ki, hogy Baróttal együtt már tizenhét önkormányzattal állnak szerződéses viszonyban, s negyvenhat településen látják el vállalt feladatukat. A megyei tanács alelnöke, Demeter János büszke arra, hogy a Diakónia Keresztyén Alapítvány és a Caritas Segélyszervezet révén Háromszék országos szinten is az élenjárók közé tartozik az idősgondozás terén. /Hecser László: Segíteni a rászorulókon (Barót). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./2009. február 3.
Egy olvasó azzal vádolta a marosvásárhelyi református temető gondnokságát, hogy nem gondozzák megfelelően a műemlék sírokat. Marosvásárhelyen senkit sem érdekel Borsos Tamás sírjának a sorsa, az utóbbi 50 évben nem volt megtisztítva, mondta a gondnok, most történt a megtisztítása. A református temetőben 47 műemléknek számító sír van, az esetek kilencven százalékában nincs hozzátartozó, aki gondozza ezeket. A temető gondnokságának nem feladata a sírok karbantartása, ennek ellenére 2008-ban nekiláttak a műemlék sírok feljavításának. /Menyhárt Borbála: Megtisztítják a műemlék sírokat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./2009. február 3.
Száznyolcvan éve, 1829. február 3-án született az Udvarhely megyei Lengyelfalván Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, akit az utókor a „legnagyobb székelyként” tart számon. Székelyföld nagy utazójáról szülőfalujában február 7-én emlékeznek meg. Az ünnepély Székelylengyelfalván ünnepi szentmisével kezdődik, majd ünnepi beszédekkel és koszorúzással folytatódik az Orbán Balázs-szobornál. Szőcsné Gazda Enikő Orbán Balázs munkásságának néprajzi jelentőségéről értekezik. A megemlékezés a székelylengyelfalvi általános iskola ünnepi műsorával zárul. Székelyudvarhelyen – ahol a református gimnáziumban tanult egykor az Utazás Keleten, A Székelyföld leírása, Torda város és környéke és A székelyek származásáról és intézményeiről című könyvek szerzője – február 8-án a főtéri Orbán Balázs-szobor előtti téren gyülekeznek az ünneplők. Orbán Balázs Budapesten halt meg 1890. április 19-én. Családi birtokán, Szejkefürdőn temették el, hét gyönyörűen faragott székelykapun át megközelíthető sírját két kopjafa díszíti. /Bágyi Bencze Jakab: Orbán Balázsra emlékeznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./2009. február 3.
Szatmárnémetiben február elsején emlékeztek arra, hogy Merlás Tibor plébános, tiszteletbeli főesperes, a Romániai Kolping Szövetség prézese tíz éve szolgálja a Szentlélek templomot. /Csirák Csaba: Tíz év a Szentlélek templom szolgálatában. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 3./2009. február 3.
1943. január 12-én kezdődött a Don-kanyarban az a szovjet támadás, amely megpecsételte a 2. magyar hadsereg sorsát. A doni csatáról mintegy harminc éven át nem vagy alig-alig beszélt a magyar történetírás, amíg Nemeskürty István könyve (Requiem egy hadseregért, 1972), majd az abból készített színdarab azután Sára Sándor tévésorozata (1981–83) megtörte a csendet. Február 1-jén az arad-belvárosi református templom imatermében emlékeztek „Nyugtassa a Donnak zúgása…” címmel az eseményről. (A cím vitéz Somogyvári Gyula verssora.) Rövid bevezetőt mondott dr. Szabó József János alezredes, hadtörténész, az előadás rendezője, majd olyan dokumentumokat, visszaemlékezéseket olvastak fel, amelyekből kirajzolódott a katasztrófa szinte minden vetülete. Elveszett mintegy 100-120-150 ezer ember (a 2. magyar hadsereg teljes létszámát 200-207 ezerre becsülik, az elesettek és fogságba esettek pontos számát megállapítani máig lehetetlen). – A műsor a szegedi Katolikus Ifjúsági Alapítvány közreműködésével került Aradra. /Jámbor Gyula: Requiem, dokumentumjátékban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./2009. február 3.
László Csaba Ferenc kolozsvári fényképész Házsongárdi temetőt bemutató fotókiállítását nyitották meg február 1-jén a kolozsvári Újalsóvárosi Református Egyházközség Fehér Galériájában. A tárlatot a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezte, a megnyitón László Csaba mellett Ferenczi Miklós lelkész és Gaal György helytörténész volt jelen. László Csaba munkáiról Gaal György elmondta, hogy a fényképész a ‘80-as évek óta foglalkozik Kolozsvár pusztuló örökségeinek megörökítésével. /Ferencz Zsolt: A Házsongárdi temető képekben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./2009. február 3.
Lőrincz Lehel képzőművész 75. születésnapja alkalmából nyitották meg gyűjteményes kiállítását Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban, a Bánffy-palotában, amely a művész több mint negyven éves alkotói tevékenységéről nyújt átfogó képet. Lőrincz Lehel a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán végzett. Az utóbbi húsz év alatt leginkább a köztéri szobrokra koncentrált. Munkássága révén született meg az erdélyi civilizáció és kultúra egyfajta panteonja, elég megemlíteni Bethlen Gábor, Báthory István, vagy Pápai Páriz Ferenc nevét, de ide sorolhatók Petőfi Sándort, Arany Jánost és Ady Endrét ábrázoló művei is. /Köllő Katalin: Lőrincz Lehel gyűjteményes kiállítása a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./2009. február 4.
Szokatlanul durvának tartja Basescu államfőnek budapesti látogatásakor tett kijelentéseit az RMDSZ, amely Markó Béla szövetségi elnök szerint a kilencvenes évek elején azzal az elképzeléssel indult, hogy jogi egyenlőséget teremtsen meg a többség és a kisebbség között. Markó szerint a román politikában az a szó, hogy soha, nem létezik. „Ha én ezt elhittem volna, akkor már kilencvenben, kilencvenegyben abbahagytam volna a politikát. Hányszor hallottuk román politikusok részéről azt, hogy soha? Amikor a magyar feliratokról, a magyar nyelv közigazgatásban való használatáról, magyar középiskolákról, magyar nyelvű egyetemi oktatásról, az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról volt szó, hányszor mondták azt, hogy soha nem fogják elfogadni, és néhány év múlva bebizonyosodott, hogy a soha Romániában, a román politikában esetleg néhány évet jelent” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kifejtette: „Eddig is tudtuk azt, hogy a mindenkori román hatalom ellenzi a területi autonómiát, de az államfő kijelentése azt jelenti nekünk, hogy ezután még határozottabban fel kell mutatnunk az akaratot a különböző autonómiaformák megvalósítására…” „Traian Basescu újságírói kérdésre adott válaszának éles volta számított rendkívülinek, amúgy sok újdonság nem volt benne” – nyilatkozta az államfőt budapesti látogatására elkísérő Eckstein-Kovács Péter. A kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsos szerint a válasz jogi szempontból nézve tényleges állapot. Arra a kérdésre, hogy erről konzultált-e előzetesen kisebbségi tanácsadójával, Eckstein kifejtette, ő maga egy árnyalt megközelítést javasolt, „amely az alkotmányos tilalmat figyelembe véve gyakorlatilag az állampolgárságon alapuló szolidaritást” célozta. /Kovács Zsolt, Mihály László: Port kavart Traian Basescu budapesti kijelentésével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseiről Tőkés László EP-képviselő leszögezte, sok mindent jelentettek ki a politikusok, aminek aztán az ellenkezője valósult meg. „Egyfelől a bántó az, hogy régi diktatórikus módszereket alkalmaz, tilalmi politikát folytat, másrészt pedig ez a politikai magatartás nem eurokonform. ” „Ez a többségi politikai arrogancia a régi időkre emlékeztet. Ugyanakkor illene már megkérdezni az érintetteket is, hogy ők valójában mit is akarnak. A magyarok sorsáról van szó, és ebben a magyar nemzeti közösség a legilletékesebb nyilatkozni. ” Tőkés László egyébként február 2-án az EP támogatását kérő felszólalásában lehetségesnek tartotta a romániai magyarok területi autonómiáját. /Papp Annamária: Tőkés László az autonómiáról, az EP-listáról és a kolozsvári választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint az államfő „komolytalan és megfontolatlan” kijelentése egyenértékű azzal, hogy Romániában soha nem lesz demokrácia. – Adrian Nastase volt kormányfő az RMDSZ szatmári kongresszusán /2003-ban/ ugyanazt jelentette ki, mint most Basescu: a találkozón részt vett Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Markó Béla is, a jelenlévők pedig megtapsolták Nastasét – emlékezett vissza Izsák, aki szerint az erdélyi közélet azóta eljutott oda, hogy most már senki nem tapsol, ha valaki ilyen kijelentést tesz. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a politikában soha nem szabad azt a szót használni, hogy soha. Úgy véli, Basescu kijelentése Magyarország külpolitikájának csődjeként is felfogható, mivel „ez volt az az ország, amely a Gyurcsány-kormány révén szorgalmazta Románia uniós integrációját, anélkül, hogy nagyobb feltételt szabjanak az erdélyi magyar nemzeti közösség kérdésének rendezése terén. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint nem keltett meglepetést az államfő nyilatkozata, az azonban furcsa, milyen körülmények között és hogyan mondta azt, hogy Székelyföldön soha nem lesz területi autonómia. Toró barátságtalannak és diplomáciai szempontból faragatlan lépésnek tekinti, „egy politikus ilyen ellentmondást nem tűrő kijelentéseket ritkán tesz, pláne egy államelnök”. Toró szerint ez az eset újabb érv amellett, hogy létrehívják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, amelyen sürgősen fel kell vetnie az autonómia kérdését. Az RMDSZ nem ért egyet Basescu Budapesten tett, szokatlanul durva és egyáltalán nem diplomatikus kijelentéseivel, amelyek elutasítják a kisebbségi jogokat, a közösségi jogok, az autonómia gondolatát – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Ferencz Zsolt: Negatív visszhangot keltett Basescu budapesti kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./2009. február 4.
Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetének elnöke kijelentette, pártja nem mond le a területi autonómia célkitűzéséről, hozzátéve, Székelyföld akkor is létezni fog, amikor azok, akik ma az autonómia ellen vannak, nem lesznek már politikusok. Ezzel Basescu államelnök kijelentésére reagált, amely szerint Romániában soha nem lesz területi autonómia. /Erdely. ma. febr. 4./2009. február 4.
A hágai Nemzetközi Bíróság Románia javára döntött Románia és Ukrajna Kígyó-szigettel kapcsolatos vitájában, ezzel 40 éves nézeteltérés végére tett pontot. Az ítélet a vitatott kontinentális talapzat 12 000 négyzetkilométeres területéből 9700 négyzetkilométer fölött ismerte el Románia szuverén jogait. Ebben a térségben, az eddigi kutatások szerint mintegy 70 milliárd köbméter földgáz és 12 millió tonna kőolaj található. Ezzel Románia megszerezte az általa óhajtott terület közel 80 százalékát. Bukarest a döntést egyértelműen román sikernek könyveli el. Románia számára előnyösebb annál, mint amit tárgyalásos úton elérhetett volna Ukrajnával. Ukrajna bukaresti nagykövete, Markian Kulik azt javasolta a román félnek, hogy az eddigi vita tárgyát képező övezetet változtassák az együttműködés térségévé. Mint mondta, a térség energetikai tartalékai iránt ukrán cégek is érdeklődnek. /Bogdán Tibor: Románia nyert Hágában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./2009. február 4.
„Románia és Magyarország a maga módján megoldotta a kisebbségi kérdést” – jelentette ki magyarországi útjáról hazatérve a román államfő. Ezt megelőzően Traian Basescut hatalmas lelkesedéssel fogadta a gyulai román közösség. A magyarcsanádi ortodox pap azt nehezményezte, hogy Andrei Sagunának szerettek volna szobrot állítani a községben, de ezt nem engedélyezték. Kérte a román államfőt, járjon közben ez ügyben. Basescu szerint, ha a román állam Magyarország iránti tiszteletből engedélyezte az aradi Szabadság-szobor „felállítását” a tizenhárom vértanú emlékére, akkor egy olyan kultúrembernek, aki csak a románok jogait védte, igazán kell legyen szobra. „Megkérjük magyar partnereinket, ők is tiszteljenek meg minket azzal, hogy ezt engedélyezik” – mondta. /Both Abigél: Gyula: elnöki díszvacsora délben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./2009. február 4.
„Annak ellenére, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) már nincs a parlamentben, bőven akadnak most is nacionalista politikusok, akik mindent meg fognak tenni, hogy lelassítsák a folyamatot, de mi ébren fogjuk tartani ezt a törvénytervezetet” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a kisebbségi törvény elfogadásáról, figyelembe véve Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseit, valamint az RMDSZ ellenzéki szerepvállalását. /M. L. : A PRM hiánya sem segít. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./2009. február 4.
Nyersen támadta Tőkés Lászlót cikkében Székely Ervin, mondván, Tőkés László Markóval való sietős tárgyalása mögött Tőkés László kétségbeesettségét kell keresni, ugyanis biztosra akar menni az europarlamenti választásokon. Székely Ervin szerint „az elmúlt több mint egy év alatt a püspök-politikus semmit nem tett azokért, akiknek bizalmát elnyerte. ” Honlapjáról semmit sem lehet megtudni, milyen europarlamenti kezdeményezések fűződnek a nevéhez. Székely Ervin kifejtette, hogy a püspök „minden megnyilatkozása politikus, polemikus (és többnyire problematikus). ” /Székely Ervin: Kis erdélyi magyar megegyezés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./2009. február 4.
Tiltakozó felvonulásra hívják híveiket a magyar intézményvezetők leváltása ellen a történelmi egyházak háromszéki vezetői. A felhívást hét református, római katolikus, unitárius és evangélikus egyházi elöljáró írta alá. Az állásfoglalásban kifejtették, meggyőződésük szerint a magyar nemzetiségű intézményvezetők eltávolítása mögött a régi időkre emlékeztető etnikai tisztogatás szándéka húzódik. „Nem mondunk le sem nemzeti méltóságunkról, sem a lakosság etnikai arányának megfelelő súlyú képviseletről” – olvasható az állásfoglalásban. A történelmi egyházak képviselői a február 8-án 13 órára, a sepsiszentgyörgyi prefektúra épülete elé, tiltakozó felvonulásra és nagygyűlésre hívják a városokban és a falvakban élő híveiket. /Bíró Blanka, Máthé Éva: Tiltakozni hívnak az egyházak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./2009. február 4.
Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt kolozsvári polgármester-jelöltje választási programjának bemutatásakor kijelentette, célkitűzései nem csupán a magyarokat, hanem a románokat is érdekelni fogják. „Kolozsvár építészete, művészete összeköt minket, és én alapozok erre” – jelentette ki az MPP jelöltje. /Az MPP a románokat is megszólítja. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./ Nem értünk egyet azzal, hogy a Főtér felújítása során megszűnjön a zöldövezet, jelentette ki a Mátyás-szoborcsoportnál tartott kampányindító sajtótájékoztatóján Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári polgármesterjelöltje, aki elégedetlenségét fejezte ki a Mátyás-szobor restaurálásának halogatása miatt is. /(pam): Rajtolt Gergely Balázs kampánya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./2009. február 4.
Bár korábban román-magyar kormányközi megállapodás született a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálásának közös finanszírozásáról, a munkálatok elkezdését egyelőre a magyar fél anyagi hozzájárulásának hiánya akadályozza, közölte László Attila, Kolozsvár alpolgármestere. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának ügyvezető alelnöke tíz nappal ezelőtt találkozott a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkárával, Schneider Mártával, akitől megtudta, egyelőre a román nyelvű szerződés magyar fordításával akadtak gondok. A magyar és a román kormány 2006. november 16-i együttes ülésén egyezett meg: közösen állják a Mátyás-szobor helyreállítási költségeit. /Gyergyai Csaba: Tovább késhet a kolozsvári Mátyás-szobor felújítása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./2009. február 4.
A Teleki Téka – Marosvásárhely egyik büszkesége – messze földön híres könyvtára befejezetlenül áll. Elkezdték a műemlék épület felújítását, a munkálatok viszont félbemaradtak. A Téka igazgatója, Spielmann Mihály elmondta, a Teleki Téka teljes felújítását a tavalyi évben, 2008-ban kezdték el. Időközben szóltak a megyei önkormányzattól, hogy nincs elég pénz. A legutóbbi tanácsülésen Pokorny László tanácsos, a megyei tanács kulturális bizottságának tagja harcolta ki, hogy különítsenek el pénzalapot a Téka számára, abból finanszírozzák a felújítási munkák befejezését. Így ígéretük van arra, hogy az épület felújítására, tatarozására, belső terének teljes renoválására lesz pénz. Jelenleg az ígéret beteljesülésére várnak. /Nb. : Várakozás a bizonytalanságban. Leálltak a Teleki Téka felújításával. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./2009. február 4.
Dolgavégezetlenül kellett távoznia a Kolozs megyei Kérőből annak a református egyházi küldöttségnek, amely a palástjogától megfosztott Szabó Csongor kérői lelkész hivatalának átvételére érkezett. Az elbocsátott lelkész a mellette felsorakozó hívek gyűrűjében elutasította a hivatal átadását. Szabó Csongort 2005-ben a kérői ifjúsági táborok sikere és a gyülekezet menedzserszellemű vezetése okán a Krónika is az év emberének jelölte. Azóta azonban paráznaság és sikkasztás ügyében is elmarasztalták az egyházi hatóságok. Szabó Csongor négy román televízió stábjának nyilatkozott, magyar újságírókat nem hívott a helyszínre, nem bízik bennük. Szabó Csongor úgy véli, Gudor Lajos dési esperesnek köszönheti, hogy 2006-ban több gyülekezeti tag is feljelentette őt az egyházi hivatalokban. „Családi problémáim voltak, bejelentettem, hogy el akarok válni, és ezen indokkal próbáltak engem professzionálisan is tönkretenni” – magyarázta. Gudor Lajos esperes nem örvend annak, hogy médiaeseménnyé dagadt az egyházi fegyelmi ügy, de elmondta az egyházi szervek álláspontját. Katona András, aki 17 évig volt az egyházközség gondnoka, elmondta, azzal vonta magára a lelkész haragját, hogy az Amerikából kapott támogatások felől kezdett érdeklődni. „Azt úgysem fogom maguknak megmondani soha” – idézte a lelkésztől kapott elutasító választ a volt gondnok. Szabó Csongor több mint 400 ezer dollárral nem tud elszámolni, és míg évente cserélgeti az autóit, a templomfelújításra már nem jutott elég pénz. Gudor Lajos esperes vaskos iratcsomót mutatott. Közölte, más gyülekezetek vagyonleltára vaskos dossziényi, Szabó Csongortól egyetlen lapot kaptak, amelyen csak néhány tétel szerepel. A lelkész a fegyelmi eljárás során sem bocsátotta a bizottságok rendelkezésére a kért dokumentumokat, megtagadta az együttműködést az ügyében eljáró hatóságokkal. /Gazda Árpád: Egy lelkész tündöklése és bukása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./2009. február 4.
Napjainkban a közösségi összetartozás alkalmait a különböző klubok igyekeznek megteremteni. Sepsiszentgyörgyön például a városi művelődési ház pincehelyiségében a hét különböző napjain különböző klubok tagjai találkoznak, a Huszárik filmklub, a Holló Ernő Sajtópince, a Terefereklub és a Dzsesszklub. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke mondta, hogy az országban a Holló Ernő Sajtópince az egyetlen, folyamatosan működő magyar sajtóklub. Az évek során számos szerkesztőség munkatársai fordultak meg itt; Kolozsvárról például öt szerkesztőséget láttak vendégül (Szabadság, Krónika, Művelődés, Korunk, Magyar Kisebbség), Csíkszeredából és Székelyudvarhelyről kettőt-kettőt (Hargita Népe, Csíki Hírlap, illetve Udvarhelyi Híradó és Polgári Élet). Kézdivásárhelyről már többször a sajtóklub vendége volt a Székely Hírmondó, és az új évadot ismét egy kézdivásárhelyi szerkesztőség meghívásával kezdik: február 4-én a tavaly új sorozatával induló, 105 éves Székely Újság a vendégük. A következő héten a könyve megjelenése előtt álló színművész, László Károly, majd a három sepsiszentgyörgyi rádióból a Sepsi Rádió, végül a Brassói Lapok szerkesztősége lesz a vendégük. /Matekovics János: Újra találkozunk! (Pinceklub Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./2009. február 4.
Komoróczy György Székelyudvarhelyen élő nyelvész, nyelvművelő, több nyelvművelő könyv szerzője írta: „Ha Magyarország legfőbb ügyésze lennék, bűnvádi eljárást kezdeményeznék a rádióelnök ellen. A vádemelés tárgya: szellemi genocídium vagy nemzeti közösségünk kárára elkövetett agymosás. A bevádolás oka: a közszolgálati rádióadók hagyományos, jól bevált elnevezésének kártékony megváltoztatása. ” Kossuth, Petőfi és Bartók esetében nem kell a közszolgálatiságot megmagyarázni, írta Komoróczy. A rádióelnök szerint azért kellett megváltoztatni a rádióadók nevét, mert a régi elnevezés kommunista örökség (így!). Ezért lett MR 1 stb. A világhálón végre megjelent, hogy visszakapják eredeti nevüket az adók „ésszerű határidőn belül”. Az a kérdés, mikor lesz ez? Nagyon sok embert idegesített a torzszülött, az Emeregy Kossuth rádió elnevezés. Jó volna, ha a közkedvelt szignálok után hallató lenne újból: Kossuth, Petőfi, Bartók…rádió Budapest. /Komoróczy György: A Magyar Rádió elnökének. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./