udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6818
találat
lapozás: 1-30 ... 811-840 | 841-870 | 871-900 ... 6811-6818
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2009. február 18.
A székelyföldi megyék az utóbbi esztendőkben fejlődésnek indultak, az RMDSZ megkezdte ugyan a több évtizedes hátrány felszámolását, de a térség továbbra is viszonylag szegény, az ott élők aggódnak a megkezdett projektek sorsa miatt – fejtette bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Utalt Traian Basescu államfő székelyföldi látogatására, amelyen az államfő az RMDSZ-t okolta Kovászna és Hargita megye elmaradottsága miatt. Markó szerint az államfőnek nincs igaza, amikor az RMDSZ-t „szavazathajhásznak” nevezi. „Az erdélyi magyarság, azon belül a székelyek tudták, hogy miért szavaznak ránk, ismerik tevékenységünket, bíznak bennünk. Senkinek sincs joga ezt a szavazatot és támogatást megkérdőjelezni” – szögezte le a politikus. /Markó: Székelyföldön aggódnak a megkezdett projektekért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2009. február 18.
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnökének politikai nyilatkozatot tett a képviselőházban Basescu államfő nyilatkozatában, a székely megyékben zajló „etnikai tisztogatást” emlegette, szerinte a románság a tisztogatás elszenvedője, a magyarok – pontosabban a helyi közigazgatásban dolgozó magyarok – a tisztogatás végrehajtói. Ha ez igaz volna, Románia lehetne a világ első országa, amelyben a többségi lakosságot „tisztogatja” egy kisebbségi közösség. Ez a kijelentés üres szemfényvesztés, amely semmilyen tekintetben nem használ a román-magyar viszonynak. Mielőtt „leleplezte” volna az említett „etnikai tisztogatást”, az államfő a „nemzetállamról” beszélt. Ez a két fogalom nem összeegyeztethető. Ha Románia nemzetállam, akkor nem létezik etnikai tisztogatás, az állam „tiszta”, mert egyetlen nemzeti közösség alkotja. Abban az esetben, ha „etnikai tisztogatást” feltételezhetünk, akkor meg nem létezik nemzetállam, mert az állam területén több etnikai közösség él. Ilyen értelemben Basescu államfőnek le kell mondania egyik kijelentéséről. Természetesen nem fogja megtenni, mert közeleg az államfőválasztás kampánya, a jelenlegi államfőnek pedig meg kell szereznie azokat a szélsőséges szavazatokat. Az RMDSZ az alkotmány első szakaszában meghatározott „nemzetállam” fogalmának törlését javasolja. Amennyiben számos kisebbség létezéséről beszélünk, a nemzetállam fogalma tartalom nélkülivé válik. Az Európai Unió egyik tagországában találtak erre megoldást. Spanyolország alkotmánya egyazon cikkelyben mondja ki az állam egységes, oszthatatlan voltát illetve ismeri el és biztosítja az ország különböző régióiban élő kisebbségeinek autonómiához való jogát. /Vagy „etnikai tisztogatás” vagy „nemzetállam”. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./2009. február 18.
Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, az RMDSZ képviselői jelenlegi alakjában nem szavazzák meg a 2009-es állami költségvetést, hozzátéve, végső döntést a parlamenti viták után hoznak az elfogadott módosító javaslatok függvényében. Kifejtette, a szakbizottságokban elutasították az RMDSZ parlamenti képviselői által benyújtott módosító javaslatokat. Markó szerint ez nem reform-költségvetés, csupán néhány költséget próbálnak meg csökkenteni, azonban ezt sem „konzekvens és hatékony módon teszik”. /Markó: így nem fogadják el a költségvetést. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./2009. február 18.
Legyen RMDSZ-képviselő az Európai Parlament (EP) liberális frakciójában is – vetette fel Szent-Iványi István, Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) EP-képviselője. Szent-Iványi Brüsszelben erdélyi szabadelvű magyar fiatalokat látott vendégül, akikkel áttekintette a magyar–magyar kapcsolatok helyzetét. /RMDSZ-képviselő az EP liberális frakciójában is? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2009. február 18.
Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő ígérete szerint továbbítják az Európai Parlamenthez a sepsiszentgyörgyi tiltakozó nagygyűlésen megfogalmazott tízpontos petíciót. A szentgyörgyi nagygyűlésen részt vevő Sógor Csaba elmondta: Hans Gert Pötteringnek, az EP elnökének adják át a petíciót, és ha lehetőség adódik, egyperces felszólalásban is kitérnek rá. /Farcádi Botond: Sepsiszentgyörgyi petíció az Európai Parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./2009. február 18.
A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék visszautalta a bukaresti táblabíróságra a Benedek Imre kontra Központi Választási Iroda (BEC) perét. A november 30-i általános választások eredményeinek véglegesítése után a marosvásárhelyi orvos-politikus a bírósághoz fordult. Panaszában Benedek Imre azt kifogásolta, hogy a BEC, felrúgva a mandátumok elosztásának algoritmusát, megfosztotta Maros megyét egy nyolcadik parlamenti képviselői tisztségtől, helyette az ázsiai-afrikai körzetben induló Kötő Józsefnek ítélte az RMDSZ-t illető mandátumot. Az RMDSZ még az elmúlt év decemberében Benedek Imrének az RMDSZ-ből való kizárásáról döntött, 2009 elején eltávolították a Maros Megyei Területi Képviselők Tanácsának éléről, majd elveszítette a megyei önkormányzati képviselői mandátumát is. Benedek Imre védelmére több marosvásárhelyi és környékbeli RMDSZ-aktivista kezdeményező bizottságot hozott létre, mely aláírásokat gyűjt az orvos-politikus szervezetbe való visszafogadása érdekében. /Szucher Ervin: Benedek-ügy: mindent elölről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./2009. február 18.
Romániában a prefektus a kormány kinyújtott karja. Ebből kifolyólag nemcsak a tanácsi határozatokat ellenőrzi, hanem egyfajta irányító-vezető szerepet is betölt, felel a kormányintézkedések végrehajtásáért. György Ervin, Kovászna megye magyar (!) nemzetiségű prefektusa megtámadta a Székelyföldi Polgármesterek Egyesületének létrehozását, megtámadta az autonómiareferendum kiírását jóváhagyó határozatokat. Megtámadta a bíróságon, pedig választhatott volna! Vagy lemond tisztségéről, mert egyetért a magyar közösség jogos igényeivel, vagy a bírósághoz fordul. Ha Hargita megyében az RMDSZ magyar prefektust akar, akkor magyar ember fogja megakadályozni az autonómiareferendum kiírását, a valós önkormányzatiság irányába tett minden lépést! Nem volt zavaró, hogy közel húsz évig a 86 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a prefektúrához tartozó, 50 fontos intézményből 25-nek román nemzetiségű a vezetője? Lásd pénzügyőrség, kataszteri hivatal, munkakamara, rendőr-felügyelőség, csendőrparancsnokság, cégbejegyzési hivatal, munkaerő-elosztó ügynökség, országutak felügyelete, statisztikai igazgatóság stb. (Kovászna és Maros megyében a számarány még rosszabb). Miként lehetséges, hogy a prefektúra alkalmazottainak 70 százaléka nem magyar? Hogy a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban nem használhatjuk anyanyelvünket, hogy nem valósult meg a szakmai tudáson alapuló, valós jogegyenlőségünk az intézményvezetésben a Székelyföldön? Elvégre ott volt az RMDSZ a kormányban, nemde? /Papp Kincses Emese: Kit szolgálna a (magyar) prefektus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./2009. február 18.
Érdemes lenne felülvizsgálni az Országgyűlés határozatát a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) ügyében – mondta Göncz Kinga külügyminiszter február 17-én Budapesten, miután tárgyalt szlovák partnerével. Göncz emlékeztetett: hamarosan egyéves lesz a parlamenti határozat, ebből az alkalomból meg kellene nézni, hogy milyen mértékben szolgálja azt a célt, amelynek érdekében megszületett. Hozzátette: a határozat visszavonásáról nincs szó. A külügyminiszter szerint a határozat egy-egy mondata sért érzékenységeket Szlovákiában, miközben más szomszédos ország nem kifogásolta a döntést. „A KMKF-ről szóló parlamenti határozat célja, hogy szolgálja a két ország kapcsolatait, és nem az, hogy nehezítse – tette hozzá. Arra a kérdésére, hogy a szlovák félnek is gesztusokat kellene-e tennie, Göncz azt mondta: „a nagylelkűség nem mindig vár azonnali viszonzást, megtehetjük azt, hogy mi vagyunk érzékenyebbek”. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt mondta: Szlovákiának továbbra is problémái vannak a KMKF országgyűlési intézményesítése miatt. Lajcák arra reagálva, hogy kollégája alkotmánybírósághoz fordulna a másodszor is elfogadott szlovák tankönyvtörvény miatt, közölte, az oktatási miniszternek is be kell tartania a törvényeket. /Felülvizsgált KMKF? = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./ A Fidesz szerint semmi ok nincs a KMKF-határozat felülvizsgálatára. Németh Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa Göncz Kinga kijelentésére reagálva közölte: a KMKF működése sikertörténet, semmi ok nincs arra, hogy felülvizsgálják az Országgyűlés egy évvel ezelőtt elfogadott határozatát. A politikus szerint teljes egység van a parlamenti pártok között a KMKF-fel kapcsolatos országgyűlési határozat ügyében. Ez alapvetően a parlament szerve, és a kormányzat ezekben a kérdésekben jobban teszi, ha körültekintőbben nyilatkozik. Az Országgyűlés tavaly március 3-án fogadta el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló határozatot; a dokumentum alapján a KMKF-et a parlament saját állandó intézményének tekinti. Erre reagálva a szlovák parlament november 4-én hozta meg azt a határozatot, amely szerint a szlovák törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje égisze alatt létrehozott testület munkájában. A KMKF létét és tevékenységét az MKP fontosnak tartja, működésében a jövőben is részt fog venni – olvasható a párt közleményében. Amennyiben a magyar Országgyűlés pártjai úgy döntenek, hogy a KMKF tevékenységével kapcsolatos alapdokumentumok valamelyikét bővítik vagy pontosítják, az MKP azt tudomásul veszi, ám azt kéri, az esetleges változtatás előtt a magyar pártok egyeztessenek annak tartalmáról a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. /Göncz felülvizsgálná a határozatot (Magyar–szlovák viszony). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./2009. február 18.
„A rendőröket nem lehet arra kényszeríteni, hogy megtanulják a magyar nyelvet” – nyilatkozta Corneliu Campeanu, a Kovászna megyei rendőrség vezetője. A főbiztos szerint nem szükséges magyar nyelvtanfolyamokat szervezni a rendőrök számára, tekintve, hogy a megye rendőreinek 15-20 százaléka magyar anyanyelvű, 50 százalékuk pedig beszéli a magyar nyelvet. A rendőrfelügyelő kifejtette, minden rendőrőrsön tudnak kommunikálni a lakossággal, és ha szükséges, tolmácsot is a rendelkezésükre bocsátanak. /Nem akanak magyarul tanulni a háromszéki rendőrök. = Erdely. ma, febr. 18./2009. február 18.
Miért nem részesült Ezüstfenyő-díjban Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke? A témát maga Szabó Ödön hozta szóba az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) hét végi marosvásárhelyi ülésén. A Bihar megyei politikus zokon vette, hogy noha az általa ügyvezetett megyei szervezet felterjesztette személyét az RMDSZ által alapított kitüntetésre, a központban lehúzták a listáról. A panaszra az országos ügyvezető elnök, Kelemen Hunor adott magyarázatot: valamennyi területi szervezetnek egy személyt kellett felterjeszteni, Biharból azonban két javaslat érkezett. Ilyen magvas kérdéseket tisztázott az SZKT hét végi ülése. Markó Béla kizárólag azokat a gondolatokat foglalta össze, amelyeket a korábbi egy-két hétben különböző alkalmakkor már elmondott. Kelemen Hunor közölte, nem szaporítja a szót a féléves beszámolójával; a képviselők a reggeli érkezéskor írásban kapták meg a szöveget. A többség az előcsarnokban cigarettázással, baráti beszélgetésekkel volt elfoglalva, és már mindenki nagyon várta, hogy hazaindulhasson. Ez lett az erdélyi magyarság döntéshozó szerveként elképzelt SZKT-ből 16 évvel a megalakulása után. Milyen más is volt a kilencvenes évek közepén egy SZKT-ülés. Akkor viták voltak, a táborok győzedelmeskedtek. A külső szemlélő is úgy érezhette, életképes az erdélyi magyar közösség, mert értelmes emberek értelmes vitákat folytatnak a közösség jövőjéről. Az RMDSZ döntéshozó szerve immár több éve nem hozott egyetlen döntést sem. Beérte annyival, hogy rábólintott a nagyok döntéseire. /Gazda Árpád: A látszat ára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./2009. február 18.
A mostani szülők generációját még mindig büszkeséggel tölti el a diákkori tantárgyversenyeken elért jó eredmény emléke, a mai iskolásokat kevésbé villanyozza fel ez a gondolat. Az érdeklődés hiányának az alacsony pénzjutalmazás is az oka. Egy évig havonta kiutalt, az országos bruttó minimálbérnek megfelelő összeggel jutalmazná a részvételt az iskolai tantárgyversenyeken és a tanulók teljesítményét az a törvénytervezet, amely a képviselőházban vár megszavazásra. A törvényre azért lenne szükség, mert a román tantárgyverseny országos szakaszán a részvétel 2006-hoz képest felére csökkent. Tóth Márta, a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatónője szerint viszont a pénzjutalom növelése rossz hatással lenne a diákok értékrendjére. A képviselőház oktatásügyi bizottságának tagjai negatívan véleményezték a törvénytervezetet. Kötő József szakbizottsági tag elmondta, elsősorban pénzhiány miatt döntöttek így. /Oborocea Mónika, Totka László: Nem kellenek a babérok? Elakadt a parlamentben a tantárgyverseny-győztes diákok „bérezési” projektje. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./2009. február 18.
Két izraeli állampolgárságú egyetemi hallgatót gyanúsít a rendőrség egy kolozsvári szórakozóhely ellen a hét végén elkövetett Molotov-koktélos támadás elkövetésével. A két diák feltételezhetően amiatt dobott Molotov-koktélt egy központi szórakozóhely bejárata elé, mert egy általuk korábban okozott botrány miatt a személyzet nem engedte be őket. /Rostás Szabolcs: Külföldi diákok a támadók. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./2009. február 18.
A romániai egészségügyi rendszer megbízhatatlansága és a szolgáltatások gyenge minősége miatt egyre több határ menti román állampolgár kezelteti magát magyarországi orvosokkal, és sok várandós nő ottani kórházakban hozza világra gyermekét. Az anyaországban az egészségügyi szolgáltatások díja a romániai árak háromszorosa, a betegek szerint az ellátás minősége kárpótolja őket, különösen, hogy egy kétoldalú megállapodás értelmében visszaigényelhetik a magyarországi orvosi ellátás költségeit. Magyarországi szakemberekkel kezelteti magát a határ közelében fekvő Szatmár megyei települések lakóinak egy része. A nem magyarországi betegek nyilvántartásával külön iroda foglalkozik. A jelentkezőket a tízezer forintos regisztrációs díj befizetése után utalják vizsgálatra, a szükséges szolgáltatás több tízezer forintba is kerülhet. „Egy kórházi ágy 24 órás bérlése tízezer forint napi háromszori étkezéssel. A nagyobb műtétek díjszabása már százezrek körül mozog, de minden egészségügyi szolgáltatásnak más tarifája van” –mondta el egy alkalmazott. „Teljesen megértem azokat, akik gyógyulási célból Magyarországra mennek. Nálunk nemcsak az orvosok szakértelmével van gond, nagy bajok vannak a kórházak ellátottságával is. Romániában alulfinanszírozott az egészségügyi rendszer, sok kórházban nincsenek meg az alapvető higiéniai feltételek, hiányoznak a felszerelések, fertőtlenítő anyagok” – magyarázta Láng László, a Háziorvosok Szatmári Szövetségének alelnöke. – A határ túloldalán kezeltek nagy többsége pozitív tapasztalatokkal tér haza. /Végh Balázs: Terjedő kórházturizmus. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./ Közel egymillió lejt fizetett ki tavaly a külföldön elvégzett egészségügyi szolgáltatásokért az Arad megyei egészségbiztosító pénztár. Az intézményhez 120 kérvényt nyújtottak be olyan személyek, akik az európai biztosítókártya révén külföldön voltak kénytelenek kezeltetni magukat, és most visszakérték a pénzüket. A pénztár 111 kérést jogosnak ítélt, amelyek ellenértéke elérte a 937 ezer lejt. /P. M. : Az Arad megyeiek is átjárnak gyógyulni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./2009. február 18.
Három nyelven, magyarul, románul és angolul kezdte meg működését a https://www.szekelyfolditermek.eu/ honlap, melynek célja népszerűsíteni és elfogadottá tenni a Székelyföldi termék márkanév használatát. Az internetes címet a háromszéki MPP foglalta le, és ők kezdeményezték a lakossági fórumok szervezését is. Pályázatot hirdettek a Székelyföldi termék címke megtervezésére, már futottak be javaslatok, amikor megfelelő számú pályamunka lesz, a honlapon szavazásra bocsátják – mondta el a kezdeményezők nevében Gazda Zoltán. Gazda elmondta, tárgyaltak Tamás Sándor megyei tanácselnökkel és Antal Árpád polgármesterrel, ők támogatják az elképzelést. /Farkas Réka: Működik a Székelyföldi termék honlapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./2009. február 18.
Két napot sem állt a Bölön határában frissen felállított, kétnyelvű megyetábla, az éjszaka leple alatt máris vasoszlopostól kitépték a földből. Sikó Imre bölöni polgármester azonnal hívta községe rendőreit, a helyszíneléskor kiderült, autóval húzatták ki a földből az oszlopokat. Egyik táblát a közelben megtalálták. A bölöni rendőrök azonosították azt a három lügeti fiatalt, aki a kétnyelvű táblákat letépte, autójukat is megtalálták, és lefoglalták. /Váry O. Péter: Letépték a kétnyelvű megyetáblát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ Megjegyzés: Eddig soha nem találták meg az „ismeretleneket”, akik a magyar nyelvű táblákat eltüntették.2009. február 18.
Gyergyószentmiklós összes tömbházlakása fűtés és meleg víz nélkül marad, ha nem sikerül betartani a friss egyezséget a Hargita Gáz Rt. -vel. Gyergyószentmiklósi jellegzetesség lett a gázkérdés. A legutóbbi, ötórás gázcsapelzárást követően egy gyergyószentmiklósi küldöttség élén Mezei János polgármesterrel Budapesten folytatott tárgyalásokat a Hargita Gáz többségi tulajdonosával, az Elmibbel. Az új, mindkét fél számára elfogadható egyességet, mely az adósság kifizetésének ütemezését és a további szolgáltatás-törlesztés módját is magába foglalta, a Hargita Gáz Rt. -vel kellett véglegesíteni. A Hargita Gáz Rt. által készített szerződéstervezet szerint Gyergyó nem nyerhet. Nem lehet követelése, viszont kétszereses garanciát (Go Rt. ingatlanrészeit, önkormányzati kezességet) is le kell tennie. „Tudják, hogy kutyaszorítóban vagyunk, ezért szabnak ilyen feltételeket” – fogalmazott Mezei János. Végül sikerült megállapodásra jutni, a városnak nem kell kezességet vállalnia, viszont maradt a 30 napos számla-kifizetési határidő és a tartozás korábbi átütemezése. /Balázs Katalin: Rövid távú megoldás, hosszú távú probléma. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./2009. február 18.
Közel ezerrel csökkent az általános és középiskolások száma a tavalyihoz képest Hargita megyében. A múlt tanév elején 45 243 diák szerepelt a Hargita megyei oktatási hálózatban, 2008. szeptember 15-én pedig 44 504./Takács Éva: Az első félév mérlege. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./2009. február 18.
Hivatalosan január 28-án kezdődött a beiratkozás az első osztályokba. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség által összeállított beiskolázási terv szerint húsz magyar tannyelvű első osztály indulna Kolozs megye városaiban, vidéken pedig hét. Folytatódik az a szokás, miszerint a szülők többsége a belvárosi iskolákat részesíti előnybe. Ez gyakran a lakónegyedi iskolákat hozza hátrányos helyzetbe, mi több, az ott működő magyar tagozat létét veszélyezteti. A nyilvántartás szerint Kolozsváron jelenleg 253 hat-hétéves és 274 öt-hatéves magyar gyermek szerepel. Megyei szinten: 6–7 éves gyermekek 574-en, míg 5–6 évesek 639-en vannak. /Javában zajlanak a beiratkozások az első osztályba. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2009. február 18.
Nekünk kell döntenünk tanulóink sorsáról – mondta el beszédében Váncsa Áron Pál, Dés alpolgármestere azon a kis ünnepségen, amelyen a dési magyar kollégium két felújított termét szentelték fel. Az alpolgármester továbbra is bízik az egyház, a lakosság és RMDSZ céltudatos együttműködésében. Leander atya, a dési ferences rendház plébánosa röviden ismertette a kollégium történetét. A század elején a dési ferences rendház 50–60 ferences papnak volt az otthona; a ferencesek iskolát működtettek és több impozáns, a város központjában álló épület tulajdonosai voltak a kommunista államosításig. A ‘89-es változások után a plébánosok eredményesen munkálkodtak a visszaszolgáltatásért, 2000 óta pedig apránként elkezdték visszakapni jogos tulajdonuk egy részét. A rendház 2005 óta tágasnak bizonyult a benne lakó atyáknak, akik döntöttek: a legmagasztosabb cél a magyar fiatalok segítése lehet. Elkezdték a felújítást, és a földszinti termekből lakószobákat alakítottak ki. Ennek eredményeképp előbb három, majd négy, nyolc, mára pedig harmincnégy református és katolikus tanuló kapott második otthont a kollégiumban. A szülői hozzájárulás havonta mindössze mintegy 200 lej, a további költségeket a rendház fedezi. Leánder atya kiemelte a Szülőföld Alap, a megyei és városi tanács anyagi segítségét. A kollégium melletti épület – korábbi ifjúsági otthon – újra a katolikus rendház tulajdona. Az épületet az egyház siralmas állapotban kapta vissza. Felújítására újabb összefogásra, pályázatokra lesz szükség. /Lukács Éva: Összefogás a dési magyar kollégiumért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2009. február 18.
Június elejétől új magyar nyelvű helyi televízió kezdi meg működését Kolozsváron. „Jövedelmező lesz, mert ez teljesen szabad tér, a városnak ugyanis, meghökkentő módon, nincs magyar tévéje. Amit a Román Televízió közvetít, egyáltalán nem elég” – nyilatkozta Bogdan Eduard, aki az új adó mellett a csíkszeredai Székely Tévé tulajdonosa is. A kolozsvári kábelszolgáltató jelenleg a Duna Televízión és az M2-n kívül semmi mást nem biztosít. A műsorrácsot egyelőre száz százalékosan magyarra tervezik. „A magyar műsorokat egyszerűbb megvalósítani, mert van hozzá csapat” – mondta Eduard. „Ennek a csapatnak a felét szeretném átvinni Sepsiszentgyörgyre, mert ugyancsak ma engedélyt kaptam egy ottani tévé, az Aktív átvételére. Az is Székely Tévé néven indulna egy hónap múlva, és elképzelésem szerint a három részadó egyként működne” – magyarázta a tulajdonos. 2008 nyarán a Csíkszereda székhelyű Székely Televízió tizenhárom munkatársa mondott fel, emiatt az adó több mint három hónapig csak archív anyagokat sugárzott. A tömeges felmondás oka a fizetések drasztikus csökkentése, valamint a tulajdonos által kinevezett új igazgatóval való összeférhetetlenség volt. /Fleischer Hilda, Horváth István: Indulhat a Kolozsvár tévé. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./