udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4068
találat
lapozás: 1-30 ... 1141-1170 | 1171-1200 | 1201-1230 ... 4051-4068
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010. április 16.
„Nem árulunk zsákbamacskát”
Azt akarjuk, hogy megszűnjön a szomszédos országokban élő magyarok hátrányos megkülönböztetése a világ más részein élőkhöz képest – mondta Martonyi János, a külügyminiszteri poszt várományosa a Reuters hírügynökségnek a magyarországi választásokon győztes Fidesznek arról az ígéretéről, hogy kettős állampolgárságot nyújtanak majd a határon túl élő magyaroknak.
A diplomata hangsúlyozta: az állampolgárság csak egyedi eljárással adható meg és az állampolgárság megszerzése mindig egyéni alapon történik majd, és csak azok a magyarok kaphatják meg, akiknek magyar állampolgár felmenői voltak vagy vannak, valamint beszélik a magyar nyelvet.
„Magyarok ezrei vagy tízezrei élnek világszerte, akiknek megvan magyar állampolgárságuk is a francia, brit, amerikai állampolgárság mellett” – jelentette ki Martonyi, megjegyezve: „E lehetőség egyelőre nem adatik meg a szomszédos országokban élő magyaroknak. Csak akkor juthatnak állampolgársághoz, ha ebben az országban telepszenek le, vagyis egy adott időszakra állandó lakóhelyük van ebben az országban.”
„Van egy olyan félreértés, hogy ez az állampolgárság valamilyen tömeges, automatikus megadása lehetne. Nem így van. Nálunk van kettős állampolgárság (...) csak arról van szó, hogy ez egyszerűsödni fog a fennálló törvények módosításával” – mondta az interjúban a leendő külügyminiszter, aki egyszersmind úgy vélekedett, hogy ez az egyszerűsítés nem okoz majd feszültségeket Magyarország szomszédaival.
Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szintén a kettős állampolgárság kérdéséről beszélt tegnap az MR1-Kossuth rádió reggeli műsorában. Szerinte erősebb lehet Magyarország, ha a határon túli magyarokra nem teherként tekint, hanem olyan lehetőségként, amely a magyar térségpolitikában egy fontos hozzáadott értéket jelent. Mint mondta, a Fidesz alapvetően abban gondolkozik, hogy a magyar államigazgatást át kell hatnia egy olyan nemzetpolitikai szemléletnek, amely „nem áll le a jelenlegi határoknál, hanem az egész nemzetben, az egész Kárpát-medencében gondolkodik”.
Martonyihoz hasonlóan Németh is úgy véli: a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése nem okoz majd feszültségeket Magyarország és a többi ország között. „Ha például Románia kiadja a román állampolgárságot a Moldovában élő románok számára, akkor joggal feltételezhetjük, hogy semmilyen ellenvetés nem lesz egy ugyanilyen jogszabállyal szemben” – fogalmazott, majd hozzátette, a Fidesz mindenesetre készen áll a konzultációkra.
Kánya Gyöngyvér, Budapest
Új Magyar Szó (Bukarest)2010. április 16.
Ma ünnepli megalakulásának 18. évfordulóját a Szabadelvű Kör
Az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör fennállásának 18. évét ünnepli. Ma délután 18 órától Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos, a Szabadelvű Kör elnöke, és Egyed Péter egyetemi tanár, a Szabadelvű Kör alelnöke beszélget az 1992-es alakulás körülményeiről, a Reform Tömörüléshez fűzött kapcsolatokról, az 1997-es oktatási vitáról, a 2001-es kettős állampolgárság vitáról, a 2004-es autonómia-konferenciáról, a PNL-vel és az SZDSZ-szel ápolt kapcsolatokról, az RMDSZ-en belüli ellenzéki szerepről, a jelenről és a jövő perspektíváiról. A beszélgetést Magyari Nándor László egyetemi tanár, a Szabadelvű Kör alelnöke moderálja. (hírszerk.)
Transindex.ro2010. április 16.
Kell-e Nagyváradnak Holnaposok-szoborcsoport?
Adyt, Juhász Gyulát, Emőd Tamást és Dutka Ákost az EMKE teraszán fogják megjeleníteni.
Vegyes fogadtatásra talált Nagyváradon a Holnap költőinek emléket állító új szoborcsoport híre. A Holnap Irodalmi Társaság négy költőjét, Ady Endrét, Juhász Gyulát, Emőd Tamást és Dutka Ákost az EMKE teraszán fogják megjeleníteni, és egy szusszanásra le is telepedhet melléjük a Váradra látogató.
"Több mint százezer eurót dobnak ki ismeretlen szoborra", "Fizetés nincs, szoborra van pénz?", "Leépítések közepette emelnek szobrot a magyarok"- ilyen címeket olvasni a váradi román újságokban a Holnaposok szobráról. Nagyváradon a románokat és magyarokat egyaránt megosztotta a szoborcsoport híre.
"Romániában élünk, mit akarnak, csináljanak a magyarok Magyarországon szobrot maguknak." "Ha van pénz ilyesmire, sokkal több más dologra kéne. Ott van az Ady Múzeum, miért nem lehet azt megcsinálni normálisan? Újítsuk fel, rendezzük el, mert Ady kötődik Váradhoz." "Demokrácia van, mindenki azt csinál, amit akar, a törvényesség keretei között. Engem nem zavar, a magyar költőknek is legyenek szobraik, ők is a kultúra gyarapodását szolgálták."
Két esztendeje, 1908 tavaszán volt száz éve annak, hogy Dutka Ákos, váradi költő elindította a 20. századi magyar költészetet megreformáló lírát – A Holnap versantonlógiát.
-Az itteni fiatal költők, Juhász Gyula elsősorban, de Dutka Ákos, Emőd Tamás, Miklós Jutka, akikhez később Babits és Balázs Béla is kapcsolódtak, Ady köré csoportosultak, ő volt a szellemi vezér. Így alakult meg ez a nagy visszhangot keltő társaság, ami páratlan vitákat, harcokat váltott ki a konzervatív oldalról - mondta el Tóth János, az Ady Endre Emlékmúzeum muzeológusa.
A holnaposok egy 1908-ban és egy 1909-ben kiadott kötetben közölték merészen hangzó lírájukat, mely hatalmas felháborodást váltott ki a konzervatív irodalmárok körében. Itt jelent meg Adynak a Felszállott a páva című költeménye is.
- Óriási jelentőségük, hogy nem csak Váradon, hanem Kolozsváron, Aradon, Temesváron is matinékat tartottak, ahol terjesztették az új irodalmi eszméket. A Nyugat esztétizáló politikáját túlhaladva, sokkal radikálisabb programmal jelentkezett a Holnap - tette hozzá a muzeológus.
A holnapos költők törzshelye az EMKE kávéházban volt, hivatalosan itt alakult meg Holnap Irodalmi Társaság. A nagyváradi szoborcsoport ezért egy korabeli festmény alapján, az EMKE teraszán ábrázolja Ady társaságában Dutka Ákost, Juhász Gyulát és Emőd Tamást.
A Bihar megyei Önkormányzat nemrég többségi szavazással fogadta el azt az 500 ezer lejes költségvetést, amelyből Nagyvárad belvárosában egy éven belül felállítják Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását.
- Ha csak azokra hallgatnánk, akik azt mondják, hogy válságban szabad-e, vagy kell-e a kultúrába beruházni, akkor be kellene zárni minden színházat, minden filharmóniát, néptánccsoportot, mert nincs pénz rá. Úgy gondolom, ez egy téves megállapítás. A kultúrába mindig is kell beruházni, befektetni. Ez a projekt durván egy százalékát jelenti a teljes költségvetésnek, amit a megyében a kultúrára fogunk költeni - jegyezte meg Szabó Ödön, megyei tanácsos, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke.
A holt költők társaságában egy üres szék várja majd a nagyváradiakat és minden Nagyváradra látogatót. A Holnaposok társaságában bárki elmélkedhet majd pár percig azokról a költőkről, akik az 1900-as évek elején forradalmasították Nagyvárad irodalmi életét. Ezen a korzón, ahol várhatóan a szoborcsoport is áll majd, a költők naponta megfordultak. A többségi nemzet képviselői pedig vélhetően előbb-utóbb elfogadják majd ezt az alkotást is, ahogy a rendszerváltás óta emelt Lórántffy Zsuzsanna, Bethlen Gábor vagy József Attila szobrok esetében tették.
Villányi Zoltán
Dunatv.hu2010. április 16.
Martonyi: Kettős állampolgárság egyéni alapon
Azt akarjuk, hogy megszűnjön a szomszédos országokban élő magyarok hátrányos megkülönböztetése a világ más részein élőkhöz képest – mondta Martonyi János, a külügyminiszteri poszt várományosa a Reuters hírügynökségnek.
Martonyi emlékeztetett rá, hogy a szomszédos országokban élő magyarok egyelőre csak akkor juthatnak állampolgársághoz, ha Magyarországon telepszenek le. – A szavazati jog más dolog – folytatta Martonyi János, aki szerint az egyszerűsítés nem okoz majd feszültségeket Magyarország szomszédaival. Félreértésnek mondta, hogy az új kormány az állampolgárság valamilyen „tömeges”, automatikus megadására készül. – Csak arról van szó, hogy a kettős állampolgárság megadása egyszerűsödni fog a fennálló törvények módosításával – mondta Martonyi.
Ezt erősítette meg tegnap Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke az MR1-Kossuth Rádiónak adott interjújában, mondván: egyéni kérelem alapján igényelhető állampolgárságról van szó, a magyar állampolgársági törvény semmiben nem fog különbözni a térség állampolgársági törvényeitől. A politikus hozzátette: a Fidesz javaslatának lényege, hogy a magyarok, akiknek magyar állampolgár felmenői voltak, vagy vannak, valamint beszélik a magyar nyelvet, azok egyéni kérelem alapján, Magyarországra való áttelepedés nélkül is igényelhetnék a magyar állampolgárságot.
Népszabadság2010. április 16.
Romániai magyar sajtó: indokolt a magyar állampolgárság kiterjesztése A Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Traian Basescu román államfő legújabb felvetése, amely a parlamenti küszöb kétszeresére emelésével kiiktatná a magyar képviseletet, jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében - írta pénteki számában a Krónika.
Az erdélyi napilap kommentátora emlékeztet a magyarországi "balliberális oldal" ellenérveire, amelyek közé tartozik az is - mint írja -, hogy az európai uniós tagság úgyis hasznavehetetlenné teszi a magyar útlevelet, hiszen az unión belül bármelyik állampolgár szabadon közlekedhet. Ezek az érvek azonban vélhetően csupán arra szolgálnak, hogy elfedjék a szocialista-liberális oldal egyik legnagyobb félelmét: azt, hogy a Fidesz több millió szavazót szerez magának, akik aztán évtizedekre bebetonozhatják a hatalomba - állapítja meg a szerző.
Kifejti: az EU-val való érvelés amúgy már csak azért sem állja meg a helyét, mert a csatlakozás óta bebizonyosodott, hogy ez sem az a kimondott mennyország a kisebbségek számára. "Lám, Szlovákia továbbra is büntetlenül alkalmazhatja a fasiszta szellemiségű nyelvtörvényt, pedig már euróval fizet" - írja a kommentátor, egyben utalva Traian Basescu román államfő legutóbbi felvetésére, amely szerint tízszázalékosra kellene emelni Romániában a parlamenti küszöböt. Ez nyilvánvalóan kiiktatná a magyar parlamenti képviseletet - írja a Krónika.
Ennek alapján a szerző úgy véli: a Szlovákiában hivatalos politikai szintre emelt magyarellenesség és Basescu legújabb felvetése jelzi, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése igenis indokolt a határon túli magyarok védelme érdekében. Már csak ezért is ez a járhatóbb út, mert az EU régi tagállamai saját kisebbségi problémáik miatt továbbra is ódzkodnak a kollektív jogok uniós szintű szavatolásától, míg állampolgárainak védelme minden országnak joga - fűzi hozzá.
A Basescu-javaslat tükrében vizsgálja a magyarországi politikai berendezkedést a kolozsvári Szabadság is. A kommentátor szerint Basescu arról álmodozik, hogy két nagypárt tölti majd ki a politikai életet amerikai és a brit modell szerint. Csakhogy a magyarországi belpolitika elmúlt nyolc évének történései azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai társadalmak, így a pártok és a politikusok sem értek meg a kétpárti rendszerre - állapítja meg a szerző. A Fidesz és az MSZP irracionális szembenállása mélyen elhintette a gyűlölet magvát a két tábor politikusai között, akik már pusztán egymás jelenlétét sem viselték el ugyanabban a helyiségben. Az értelmes eszmecsere híján lehetetlenné vált a társadalom problémáira való megoldáskeresés - írja a Szabadság.
A kolozsvári lap szerint Magyarországon két új párt jelent meg az Országgyűlésben, másik két bejáratott párt kihullt a parlamentből. A szerző szerint ezekben a mozgásokban nagy szerepet játszott a két nagypárt, a Fidesz és az MSZP esztelen szembenállása. Ez arra kényszerítette a kétségbeesett választókat, hogy ők maguk változtassanak az áldatlan helyzeten, és nagy valószínűség szerint kétharmados többséggel ruházták fel a Fideszt. Térségünkben még nem vagyunk képesek két politikai erő alkotta, kiegyensúlyozott politikai rendszert működtetni - olvasható a Szabadság cikkében.
Garzó Ferenc
MTI2010. április 17.
Elvi megállapodás született a magyarság 11 pontjáról – Sorin Apostu polgármestert érzékenyen érintettek egyes kérdések
Több mint félórás késéssel ültek a tegnap tárgyalóasztalhoz az RMDSZ-es küldöttség tagjai és Sorin Apostu polgármester, hogy megvitassák a kolozsvári magyarság nevében még tavaly november 11-én benyújtott 11 pontot. László Attila alpolgármester, Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Csoma Botond alelnök és Somogyi Gyula városi tanácsos türelmesen várt, amíg a polgármester irodavezetője jelezte: megérkezett az elöljáró. A megbeszélés röpke 40 perces volt, amely után a küldöttség tagjai rögtönzött sajtótájékoztatót tartottak László Attila alpolgármester irodájában. Elhangzott: átfutották a polgármesterrel a magyarság tizenegy pontját, ami tulajdonképpen tizenháromra nőtte ki magát. Megállapodtak abban, hogy a műemlékekre magyar nyelvű feliratok is kerülnek, és nemsokára elkészülnek az új, többnyelvű üdvözlőtáblák. A polgármester megbeszéli pártjával a többnyelvű helységnévtáblák ügyét.
A megbeszélést követően a küldöttség tagjai rögtönzött sajtóértekezletet tartottak, amelyen László Attila elmondta: átnézték a tizenegy pontot, amely tizenhárommá nőtte ki magát. Az alpolgármester arra utalt, hogy kiegészítették az eredeti kéréseket, azt viszont nem részletezte, hogy mivel.
– Vannak olyan intézkedések, amelyeket adminisztratív úton életbe lehet léptetni. Nem volt semmilyen nézeteltérés a főtéri rendezvények lebonyolításával kapcsolatban, pontosabban arról, hogy milyen jellegű rendezvényekre kerüljön itt sor – mondta.
Az alpolgármester közölte, hogy a továbbiakban sikerült megállapodni Sorin Apostuval abban, hogy a homlokzatok felújítását követően mintegy 139 műemlék épületre négynyelvű tájékoztató feliratok kerüljenek. Ugyanakkor megfelelő, a magyarság számára is elfogadható üdvözlő táblák kerülnek majd ki a város be- és kijáratainál.
– Nézeteltérés van, és a polgármester saját pártjával történő konzultációt kért a többnyelvű helységnévtábla ügyében. Hozzájárult viszont ahhoz, hogy ünnepekkor az autóbuszokon és trolibuszokon magyarul is megjelenjenek a jókívánságok – fogalmazott László Attila.
Csoma Botond városi tanácsos arról számolt be, hogy a városvezető beleegyezett abba, hogy bizonyos rendezvényekre (például karácsonykor) magyar együtteseket is meghívjanak. Megállapodtak még abban, hogy a polgármesteri hivatal közleményeit, valamint a turisztikai tájékoztató anyagokat magyarra is lefordítják.
– A helységnévtábla ügyében megemlítettem a polgármesternek az aranyosgyéresi esetet, ahol kétnyelvű felirat található a város bejáratánál és kijáratánál, holott a magyarság aránya körülbelül 8 százalékos. A helységnévtábla elhelyezéséről végleges és visszavonhatatlan bírósági határozat rendelkezik. Van tehát precedens arra, hogy kihelyezhetők többnyelvű helységnévtáblák olyan településeken, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot. Ebben az esetben a városi tanács döntése szükséges. Nem hiszem, hogy 2010-ben gondot jelentene Kolozsváron, hogy magyarul is feltüntessük a település nevét – jegyezte meg Csoma Botond.
Érdekes módon László Attila nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy mi a polgármester álláspontja, milyen lépések várhatók a magyarságot sértő köztéri feliratok ügyében. – Ezt is megbeszéltük, és megállapodtunk egyfajta ütemtervben az épületeken és a szobrokon található feliratok vonatkozásában. Engedjék meg, hogy ne nyilatkozzunk arról, ezt hogyan fogjuk életbe léptetni – mondta László Attila, utalva arra, hogy a többség részéről esetleg bizonyos reakciókat kiváltható intézkedések meghozatalánál és kivitelezésénél diszkrécióra van szükség.
Közölték: szó volt még a magyar utcanevekről is, pontosabban a Dsida Jenő utcanév visszaállításáról.
– Beszéltük, hogy meg kell végre állapodnunk abban, milyen arányban lesznek magyar és román utcanevek a városban. Azt kértük, az utcák 20 százalékát magyar személyiségekről nevezzék el – mondták a résztvevők.
Molnos Lajos városi tanácsos, az utcaneveket felügyelő bizottság tagja arról számolt be, hogy az arányokat eddig is igyekeztek betartani. – Az új utcanevekre vonatkozó döntés előtt a városháza illetékes ügyosztálya köteles lett volna egyeztetni a szakbizottsággal. Ez nem történt meg, ők a saját fejük alapján cselekedtek – mondta a helyi döntéshozó testület tagja.
Kifejtették, a mostani tárgyalás alkalmával nem hozták szóba az ifjúsági szervezetek által, a március 15-i ünnepségek során felolvasott és csütörtökön nyílt levélben László Attilának továbbított 12 pont tartalmát. – Időrendi sorrendben kezeljük a dolgokat – mondta az alpolgármester.
– A lényeg az, hogy egyezzenek bele abba, hogy 2010-ben és ezután a város multikulturális jellege ne csak szóban, hanem tettekben is érvényesüljön – vonta le a következtetést Somogyi Gyula városi tanácsos.
A küldöttség tagjai nem közölték, mikor kerül sor még egyeztetésre Sorin Apostu polgármesterrel ez ügyben
KISS OLIVÉR
Szabadság (Kolozsvár)2010. április 17.
Kisebbségekért Díj a marosvásárhelyi pogrom magyar áldozatainak
Kisebbségekért Díjat adott át a 20 évvel ezelőtti marosvásárhelyi pogrom magyar és roma áldozatainak, illetve bebörtönzötteinek Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön a Parlament Munkácsy termében. Az 1995-ben alapított Kisebbségekért Díjban részesült: Lőrinczi József, aki Nagybányán töltötte le 1990 márciusától 1992 februárjáig kétéves börtönbüntetését. Megkapta a kitüntetést Sütő József, akit közerkölcs elleni vétséggel, magán- és állami vagyon megrongálásával és testi sértéssel vádoltak meg, majd 1990. március 28-tól 1991. december 11-ig volt börtönben.
Díjat kapott Szilágyi József, akit egy év nyolc hónapra ítéltek, és ebből nyolc hónapot és 20 napot töltött a nagybányai börtönben. Puczi Béla, akit egy év 8 hónapra ítéltek, nemzetközi nyomásra azonban az ítélet végrehajtásáig szabadlábra helyezték. Magyarországra, majd Franciaországba menekült, de miután visszatoloncolták Magyarországra, hosszas küzdelem után ismét megkapta a menekültstátuszt, és Magyarországon halt meg 2009-ben. A díjat özvegye vette át. Szintén az özvegye vehette át Szilveszter Kis Péter elismerését is, aki 1992-ben hunyt el Magyarországon.
Kisebbségekért Díjat kapott Tóth Árpád is, akit a márciusi események miatt letartóztattak, elítélték, majd szabadlábra helyezték, de a letartóztatásban elszenvedett bántalmazások következtében 1991. április 6-án életét vesztette. A miniszterelnöktől kapott elismerést Erzsébet lánya vette át.
Szabadság (Kolozsvár)2010. április 17.
Meglátni a múlt jövőjét
Beszélgetés Haller Bélával, a Castellum Alapítvány elnökével
A haladó hagyományok felkarolásának szándékával jött létre 1993-ban Nagyenyeden az erdélyi történelmi családok tagjait tömörítő Castellum Alapítvány. A szervezet a nemesi származású családok tagjainak nyilvántartásba vétele és a sorstársak felkutatása mellett a rászorulók segítését, a kulturális örökség ápolását, a jogi, gazdasági és erkölcsi érdekvédelem megszervezését is állandó feladatának tekinti. A jelenleg mintegy kétszáz tagot számláló egyesület a visszaszerzett ingatlanok ésszerű kihasználását szorgalmazza, és segítséget nyújt a mindeddig vissza nem szolgáltatott ingatlanokkal kapcsolatos jogi kérdésekben. Szívügyének tekinti a műemlékvédelmet, a fiatalok nevelését, megismertetését múlt értékeivel. Április 18-a, Műemléki Világnap alkalmából Haller Bélával, a Castellum Alapítvány elnökével, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanárával beszélgettünk.
– Az utóbbi tíz-húsz évben számos olyan kötet látott napvilágot, amely az erdélyi műemlékek bemutatására vállalkozott. Ezekből az érdeklődők megismerhették a műemlékek múltját, és sok esetben hányatott jelenükről is képet kaphattak. Hogyan látja, hol tartunk ma a műemlékvédelem terén Romániában, mennyire figyel oda az állam az épített örökségre?
– Vegyes helyzet tapasztalható mostanság a műemlékvédelem terén: kiemelt, az állam figyelmét jelentős mértékben felkeltő, ugyanakkor igen elhanyagolt műemlékek is léteznek az országban. Az állam többnyire a legjelentősebb műemlékekre áldoz (pl. Bonchida), illetve azokra, amelyek a hivatalosan elfogadott és tanított történelemmel, vagy a turisztikai trendekkel vannak összefüggésben (Vajdahunyad, Törcsvár). Bonyolítja a helyzetet, hogy a műemlék-kastélyok jó része visszakerült régi tulajdonosaihoz, akiknek pénzügyi lehetőségeit a helyreállítás várható költségei messze meghaladják. Örömmel tölthet el viszont az, hogy az erdélyi szász örökség jó kezekben van: a németországi támogatásoknak köszönhetően sokat közülük tökéletesen rendbe hoztak. Ehhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy 2007-ben Nagyszebent Európa kulturális fővárosának számított. Szomorú azonban, hogy mindeközben az európai építészeti értékeket és stílusokat magukon viselő más erdélyi kastélyok (Aranyosmeggyes, Bethlenszentmiklós, Kerelőszentpál stb.) romokban hevernek. És ezt nem csak mi, a Castellum Alapítvány munkatársai és tagjai sajnáljuk. A bukaresti Ion Mincu Műépítészeti Egyetem harmadéves diákjai 2007-ben széleskörű felmérést végeztek, számba véve a romos kastélyokat. Megdöbbentő eredményre jutottak: felmérésük szerint Erdélyben, a Bánságban, a Partiumban és Máramarosban kb. 500, művészettörténeti szempontból igen értékes nemesi lak dacol az idő múlásával, jó részük az előrehaladott romlás állapotában van. Egy pillanatra még a közvélemény figyelmét is fel tudták hívni a helyzet súlyosságára, sajnos azonban minden csoda három napig tart...
– A Castellum Alapítvány érthetően szívügyének tekinti az épületek, sírkertek, emlékhelyek, sírok, és más, műemlék-jelleggel bíró objektumok feltérképezését. Miként viszonyultak ehhez a feladathoz az elmúlt időszakban?
– Pénzügyi lehetőségeink sajnos eléggé korlátozottak, legfőbb bevételi forrásunkat a tagok pénzbeli hozzájárulása, valamint magyarországi, romániai közalapítványok és állami intézmények támogatása jelenti számunkra. 2002-ben teljeskörű felmérést szerettünk volna végezni az erdélyi kastélyok állapotáról, és a visszaszolgáltatási kérések helyzetéről, de anyagi okokból nem tudtuk tervünket valóra váltani. Mivel nyolc évvel ezelőtt le kellett mondanunk egy ilyen jellegű kutatásról, ma sem ismerjük pontosan az össz-erdélyi helyzetet. Az egykor tagjaink tulajdonát képező kastélyok és udvarházak helyzetéről, amelyeknek egy része időközben visszakerült jogos tulajdonosához, természetesen tájékozottak vagyunk. Mivel az alapítványi tagság önkéntes alapon működik, senkit nem kötelezünk, hogy bekapcsolódjon az általunk folytatott tevékenységekbe: aki bizonyítani tudja nemesi származását, saját maga jelentkezhet nálunk.
Korábban többen is azt hitték, hogy jogi személyként a Castellum képes lesz fellépni a restitúció érdekében. Ez azonban nem így működik, a restitúció az állam és a tulajdonos között zajlik, ilyen értelemben nekünk nincs beleszólásunk a jogi procedúrába. Ennek ellenére folyamatosan foglalkozunk tájékoztatással, jogászok bevonásával hívjuk fel az érdeklődők figyelmét a törvények előírásaira, buktatóira. 2002-ben volt egy törvénykezdeményezésünk, amely talán hozzásegített az 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között elkobzott magán-, egyházi- és közösségi javak visszaszolgáltatását rendező 2005/247-es számú restitúciós törvény lérejöttéhez.
– Az alapítvány másik fontos célkitűzése a kulturális örökség ápolása, a hagyományőrzés. Mennyire lát esélyt arra, hogy a fiatalokat is megnyerjék az ügynek?
– Erdélyi viszonylatban jelentős ellentmondás tapasztalható a kulturális örökség továbbadása terén: miközben a fiatal nemzedékek, a jelenlegi és a nemrég volt tizenévesek egy része egyre inkább bekapcsolódnak a kozmopolita, világszerte elfogadott és ismert értékekre alapozó kultúrába, az itthoni fiatalságnak többsége szerencsére a folytonosság biztosítását tűzi ki célul. A hagyományápoló fiatalok, akik népdalokat tanulnak és büszkén adják elő azokat a különböző összejöveteleken, táncházba járnak, ismerik, szeretik és olvassák a magyar irodalmat, igyekeznek észrevétlenebbé tenni és valamilyen módon elfedtetni a másik oldal jelenléte révén megjelenő ellentmondásokat.
Természetesen az alapítvány is megpróbál részt vállalni ebből a tevékenységből. 2001 óta irodalmi esteket szervezünk, amelyeken olyan neves személyiségeket mutatunk be, akik a történelmi családokhoz tartoznak, és Erdély művelődési életében jelentős szerepet játszottak (Bánffy Miklós, Kemény János, Wass Albert, Vita Zsigmond, Kemény Zsigmond, stb.). Testvérszervezetünkkel, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületettel (EMKE) közösen 2004 októberében például Balassi Bálint-emléknapot tartottunk. Életút-beszélgetéseink keretében az idősebb Castellum-tagok eddigi pályájukról mesélnek, élettapasztalataikat osztják meg a jelenlévőkkel. A Kolozsváron és Marosvásárhelyen szervezett teadélutánjaink célja pedig a családi kapcsolatok felelevenítése. Ezeken a rendezvényeken számos fiatal és gyermek vett részt az elmúlt években. Az alapítványon belül ifjúsági tagozat is tevékenykedik a történelmi örökség tudatosítása érdekében.
Időnként a Kemény Zsigmond Társasággal is vannak közös kezdeményezéseink: amikor arról volt szó, hogy halálának 60. évfordulóján újra kellene festeni Sényi László volt császári és királyi kamarásnak, a társaság titkárának sírfeliratát, a két szervezet képes volt együttműködni.
– Az alapítvány tagjai leginkább az évente egy alkalommal megszervezett összejöveteleken találkozhatnak és beszélgethetnek el egymással. Hogyan zajlik ez a program?
– A legjelentősebb ilyen jellegű, kétnapos rendezvényünk valóban a nyári találkozó, amelyet kezdetben Nagyenyeden tartottunk. 2000 óta, azt követően, hogy az alapítvány székhelye Marosvásárhelyre került át, Gernyeszegen gyülekezünk. Már most készülődünk az idei eseményre is: Erdélyből, Magyarországról, Nyugat-Európából és Amerikából jönnek tagtársaink. Az első nap az emlékezés jegyében zajlik, általában tudományos előadásokat hallgatunk, irodalmi szemelvények bemutatására kerül sor, másnap pedig ellátogatunk valamelyik kastélyhoz vagy templomhoz.
– A Castellum Alapítvány fokozott felelősségérzettel óhajt cselekedni az ország és a nemzet haladása érdekében. Hogyan viszonyul a mai modern világ a nemesi családok leszármazottaiból összetevődő Castellum Alapítvány tevékenységéhez, a nemesi címhez?
– Legtöbben rokonszenvvel követik tevékenységünket, pozitívan viszonyulnak hozzánk. Közben persze a történelem során vezető szerepet betöltő személyekkel szembeni elvárást is támasztanak irányunkba. A totalitárius korszakban ellenzékiséget jelentett, ha valaki kedvezően, adott esetben segítő szándékkal közeledett a nemesség leszármazottaihoz. Ez a fajta szemlélet a rendszerváltás után is megmaradt, de persze vannak e kérdésben másként gondolkodó egyének is.
– A Haller név is nemesi származásra utal. Hogyan honosodott meg a család Erdélyben?
– A család Németországból származik, felmenőim Mátyás király korában Budára, majd Erdélybe érkeztek. A legelső leszármazott, aki már Erdélyben élt, Haller Péter, Nagyszeben polgármestere és szász királybíró volt, az ő utódaiból alakult ki az erdélyi ág. Németek voltak, és fokozatosan magyarokká váltak, 1699. április 1-jén bárói, 1713. január 15-én pedig grófi rangot nyertek.
– Mit jelent az ön számára egy ilyen család sarja lenni?
– Jóleső érzéssel tölt el, ugyanakkor nagyon sok kötelezettséggel jár együtt: amikor az emberek tudomást szereznek erről a rangról, magas elvárásokat támasztanak birtoklója irányába. A közéletben korábban szerepet játszó személyek leszármazottjaként az ember emiatt felelősséget érez, igyekszik példát mutatni mások számára. A legszigorúbban gondolkodók ezt úgy értelmezték, hogy vissza kell szerezni a birtokot, a kastélyt, újra kell kezdeni a gazdálkodást vagy akár turisztikai célból a kastély közelében kell maradni. Ez valóban szép és a külvilág szemében példaértékű cselekedet lenne, de nem mindenkinek volt és van módja erre. Amikor a ‘89-es fordulat után elkezdődött a restitúció, a nemesi származásúak többsége életkorukkal magyarázhatóan és gazdasági tanulmányok hiányában nem kezdett el gazdálkodni. Szakmai és emberi helytállással, mások ügyéért való felelősségvállalással kell nekünk elsősorban példát mutatnunk a közösség számára.
– Hogyan kapcsolódott be az alapítvány tevékenységébe?
– Nagy szerepe volt ebben Torma Miklósnak, a Castellum korábbi ügyvezető elnökének. Igen megnyerő egyénisége volt. El tudta különíteni az örökérvényű értékeket azoktól az életforma-elemektől és kulturális formáktól, amelyek már nem hozhatók át a mai korba. Sikerült megtalálnia a hangot a kívülállókkal, a nem alapítványi tagokkal és a médiával is, egyszóval képes volt meglátni a múlt jövőjét. Ezen fáradozom én is nap mint nap, Torma Miklós halála óta utódjával, Ugron Zoltánnal.
– Az eddigi célkitűzéseken túl milyen más tervei vannak a Castellumnak a jövőre nézve?
– Felismertük a világhálón való jelenlét fontosságát, A meglévő weboldal mellett szeretnénk jobban működtetett, tevékenységünket még inkább tükröző internetes oldalt kialakítani. Jelentős előrelépéseket szeretnénk elérni a könyvkiadás tekintetében is: a tervbe vett kötet mindazt a szellemi anyagot foglalná magába, amely az utóbbi tíz évben a Castellum Alapítvány házatáján megfogalmazódott. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy semmit ne adjunk fel a már kialakult szokásokból és a tagok által elvárt módon tudjunk mindig tartalmat adni tevékenységeinknek. Jó hír, hogy magyarországi testvérszervezetünk, a Magyar Történelmi Családok Egyesülete (MTCSE) közbenjárásával idén március 27-én a Castellum is képviseltette magát a párizsi székhelyű Európai Nemesi Szövetség (La Commission d’ Information et de Liaison des Associations Nobles d’ Europe – CILANE) közgyűlésén: ott európai nyilvántartásba vették az alapítványt, bekerült az európai nemesi szervezetek közé, ezáltal pedig a nemzetközi körforgásnak is alakítója lehet a továbbiakban.
Ferencz Zsolt
Szabadság (Kolozsvár)2010. április 17.
Egy mai szekusmódszer – Az átvilágítást ellenzők módszereit ismertették
Az átvilágítás folyamatát rengeteg akadállyal igyekeznek az azt ellenzők gátolni, mi több, támadássorozatokat indítanak a lusztráció iránt elkötelezett személyek ellen. A szembenézés a múlttal jeligéjű sorozat legújabb sajtóértekezletét tartotta tegnap Nagyváradon TŐKÉS LÁSZLÓ európai parlamenti képviselő.
A támadássorozat példája az, ahogy Tolnay István nevével visszaéltek. A református egyházkerület előadótanácsosa a múlt héten értesült arról, hogy valaki még 2008 decemberében levelet küldött a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) alelnökének, Virgiliu Leon Ţârăunak. A villanypostán elküldött üzenetben többek között az országos átvilágító testület akkori elnökét, Csendes Lászlót vádolták meg a Tőkés László akkori püspökkel való összejátszással. Az e-mailt egy olyan címről küldték el, amelynek elnevezése azt sejteti, hogy Tolnay István a létrehozója, egyébként alá is írták nevével a folyamodványt. A testület el is járt az ügyben. Válaszlevelet küldtek, ám azt Tolnay István nem kapta kézhez (bár postai úton érkezhetett). Az azóta megszerzett dokumentumokból viszont kiderül, hogy azt már a Partiumi Keresztény Egyetem alelnökének címezték. Így elképzelhető, hogy egy még korábbi levélben megfogalmazottakra válaszolnak.
Tolnay István elmondta, hogy a levél a „több legyet egy csapásra” elv alapján íródott: amellett, hogy Tőkést, Csendest és őt magát valótlan színben akarták feltüntetni, egyben az egyházkerületet és az egyetemet is kompromittálni szerették volna. A kitűnő románsággal megfogalmazott irományban még arra is vigyáztak, hogy franciás fordulatokkal hitelesítsék a stílust (Tolnay István francianyelvtanár). Viszont a szerző gyűlöletéről és egészében a lelkiállapotáról a bőségesen és indokolatlanul alkalmazott felkiáltójelek (még az aláírás végére is biggyesztettek egyet) sokat elárulnak.
M. T. R.
Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. április 17.
Magyarként és muszlimként élni
A napokban BOLEK ZOLTÁN, a Magyar Iszlám Közösség elnöke járt a bihari megyeszékhelyen. A nagyváradi magyar muszlimok érdekében érkezett lobbizni: OSMAN MOHAMED doktorral keresték fel BIRÓ ROZÁLIA alpolgármestert. A városházán beszélgettünk a vallási vezetővel.
– Erdélyben nagyjából 200-300 magyar nemzetiségű muszlim él. Nagyváradon is van harminc család. Azzal kerestek meg minket, magyarországi muszlimokat, hogy ők is az anyaországi közösséghez akarnak tartozni.
Természetesen megörültünk ennek, hiszen befogadók vagyunk. Továbbá a határon túli magyarokra mindig is felnéztünk, mert magyarságukat a nehéz körülmények között is megtartják. A magyarországi kettős állampolgárságról szóló csúfos népszavazáskor is mindenkit arra buzdított a közösségünk, hogy álljon ki a határokon kívülre rekesztettekért. A nemzettestvérekért.
– Az erdélyi magyarok szándékát hogyan fogadja a romániai iszlám egyház?
– Mi testvérek vagyunk a vallásunkban. Ugyanakkor nemzettestvériségünket is meg kell élnünk. Tehát nem gond az, ha tatárul, törökül vagy románul éljük a hitünket. Így az is természetes, ha az erdélyi magyar muszlimok magyarok szeretnének maradni.
– Önök, magyarországiak miben segíthetnek nekik?
– Jelenleg nincsen egy önálló imaházuk, ezért egy termet kell bérelniük. Nem akarnak sem a román, sem más gyülekezethez tartozni. Már csak azért sem, mert anyanyelvükön szeretnék a tanítást hallani, a hitéletet élni. Ez kétségtelenül nagyon fontos. Eleve hogyan tarthatnák meg magyar mivoltukat, ha más nyelvi közegben kellene imádkozniuk? Nyilvánvalóan elvesztenék magyarságukat.
Ezt a gyökeret, ezt a kapaszkodási szándékot érezzük és igyekszünk támogatni is. Ezért jöttünk ide. Megkerestük az alpolgármestert, hogy segítsen szereznünk az önkormányzattól egy helyiséget. Azt természetesen rendbe hozzuk majd, ha kell, kétkezi munkával.
– Módjában áll segíteni a helyhatóságnak?
– Nagyon pozitívan reagált az alpolgármester. Kérvényeznünk kell a termet. A váradi muszlim közösség érdekében Osman Mohamed jár majd el. Meg fogja nézni, hogy a szóba jöhető helyiségek közül melyik az, amit fel tudnak használni. És akkor az Isten segítségéből felújítjuk, s lesz a váradi magyar muszlimoknak imahelyük. Ott majd magyarul tudják élni-tanulni a hitet. Hadd mondjam még el, hogy tavaly voltam a csíksomlyói búcsún. Muszlim vagyok, viszont számomra az a hely a nemzet zarándokhelye. Elővettem a nemzetiszín zászlómat, fölballagtam a többiekkel, és ott imádkoztunk a Jóistenhez (aki szerintem ugyanaz, mint a keresztényeké). Kértük, hogy nemzetünket tartsa meg, és ne fogyjunk tovább.
Megyeri Tamás Róbert
Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. április 17.
Kép, szobor és könyv
E hármas tükörben találkozhat ismét a közönség a festő grafikus Haller József és a szobrász Gyarmathy János művészetével. A két jeles alkotó április 20-án, kedden délután 6 órakor közös kiállításon jelentkezik a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A jubileumi rendezvény átfogó képet nyújt mindkettőjük termékeny munkásságáról. A 75 éves Haller mívesen karakteres grafikáiból éppoly bőségesen kínál látnivalót a retrospektív kiállítás, mint festői, szobrászi erényeit felmutató olajfestményeiből és jellegzetes pasztelljeiből. Az 55 esztendős Gyarmathy szobrászművészetének fontosabb állomásait is szemléletesen felidézi a tárlat, a népszerű művészpedagógus korábbi kiemelkedő alkotásait és az utóbbi évtized újabb ciklusait egyaránt közönség elé viszi. Mindezekről Cora Fodor művészettörténész és Nagy Miklós Kund művészeti író beszél a megnyitón.
A verniszázs egy másik eseménnyel, könyvbemutatóval is kiegészül: a Mentor Kiadó gondozásában jelenik meg a Gyarmathy János művészetét bemutató monográfia, szerzője Nagy Miklós Kund, aki Diogenész lámpájával című írásában részletesen elemzi a szobrász kisplasztikai munkásságát és köztéri szobrászatát. Kedden ezzel a friss kötettel is megismerkedhetnek az érdeklődők. A könyv a helyszínen megvásárolható.
A tárlatnyitó alkalmából Haller József pályájáról, műveiről is tetszetős katalógus látott napvilágot.
Népújság (Marosvásárhely)2010. április 17.
Ambrus Lajos hazanéző ösvényei
Ki látta szebbnek / valaha ezt a / sebeit takargató földet? / Topogott-e át érte / véget nem érő / teleket, anélkül, / hogy megfázott volna / mesebeli csizmájában / egyszer is a lába?! // Mérföldet! léphet ezen a tájon / a vágy, / de szemünk anyánktól / örökölt bogara / itt fogadta / napszámosának / a fényt, miből / naponta megmintázhatjuk / önmagunkat. (Szülőfalum) * Ambrus Lajos nevét olvasva az anyaországiak bizonnyal az 1950-ben Gyulán született, Budapesten élő íróra, szerkesztőre gondolnak, az erdélyi olvasók meg talán inkább a Korondon világra jött tanár-költőre, aki a Sóvidék egyik legismertebb közösségszervezője, a Firtos Művelődési Egylet alapítója, 1990-től a Hazanéző folyóirat alapító főszerkesztője, 1993-tól pedig a Hazanéző könyvek sorozatának is a szerkesztője. Korondnak három költő-Lajosa van, nagyjából egyívásúak: Páll Lajos (1938. április 3.), Molnos Lajos (1941. dec. 1.) és Ambrus Lajos (1941. nov. 2.). Közös gyermekkor, együtt töltött iskolai évek és életre szóló barátság köti őket egymáshoz. A sors aztán más-más irányt szabott az életüknek: Páll Lajos nem fejezhette be a festőakadémiát, az ötvenhatos perek egyik vádlottjaként elhurcolták, a Duna- csatornánál, majd Szamosújváron raboskodott. Szabadulása után szülőfalujában bontakozott ki mind festőművészi, mind költői pályája. Molnos Kolozsvárott újságíróskodott, ma is ott él. Ambrus Lajos az iskolával jegyezte el magát, három évtizedet töltött a katedrán, munkássága elválaszthatatlanul a Sóvidékhez, a híres fazekasfaluhoz kapcsolta, foglalkozása a gyermekek, a mesék, mondák, balladák világához vitte közel. Felnőttverseinek ihletője a Júlia szép leány történetének forrásvidéke, a balladás székely élet és táj. Hőse a minden talpalatnyi örömért keményen megküzdő erdélyi ember. Fiatalkori versei a már korábban dobbantó két költőbarát költészetének fénykö-rében fogantak. Első jelentkezése egy novellákat, karcolatokat tartalmazó könyv, versekkel csak 1990 után lépett közönség elé. De hadd sorjázzanak a kötetek: A korondi nézőedény (elbeszélések, karcolatok, Bukarest, 1982), Lopott hold (versek, Székelyudvarhely, 1995), A tündérasszony könnye (mesék, mondák, történetek, Székelyudvarhely, 1996), A kukorékoló róka (mesék, mondák, történetek, Székelyudvarhely, 1998), Játék a tájban (versek, Kolozsvár, 1998), A kolontos legény (mesék, mondák, történetek, Székelyudvarhely, 1999), A kisbíró meg a telegráncs (mesék, mondák, történetek, Kolozsvár, 1999), Az óriás leánykája (mesék, mondák, történetek, Kolozsvár, 2000), A szalmaborjú (mesék, mondák, történetek, Kolozsvár, 2000), Helyismereti olvasókönyv – Korond (Korond, 2001), Ezer telik, ezer nem (mondák, legendák, Csíkszereda, 2002), Boldogok hajóján (versek, Székelyudvarhely, 2003), A griffmadár fia (mesék, mondák, Kolozsvár, 2003), Árpád és Balambon (A Székelyföld mondákban, regékben és legendákban, Marosvásárhely, 2004/2005), Madárnyelven (Versek, Marosvásárhely, 2005), A turul fia (A Székelyföld mondákban, regékben és legendákban, Székelyudvarhely, 2006), Az aranymadár (Mesék, mondák, történetek, Székelyudvarhely, 2006), Korondi fazekasalbum (Csíkszereda, 2007), Csodavárban (Gyermekversek, Budapest, 2008), A királyné napja (A Székelyföld mondákban, regékben és legendákban, Budapest, 2008), Ösvények az égben (Összegyűjtött versek, Csíkszereda, 2009). Huszonegy kötettel a háta mögött ült asztalhoz a Bernády Házban Ambrus Lajos ez év április 7-én, hogy Bölöni Domokos meghívására, a Súrlott Grádics irodalmi kör vendégeként dedikálja összegyűjtött verseit tartalmazó friss könyvét az érdeklődőknek. Az Ösvények az égben egyfajta szintézise mindannak a tapasztalatnak, mondanivalónak, ami a vidéki tanárkodás, kultúraszervezés hosszú évei alatt lírai köntösbe kívánkozott és költői megfogalmazást nyerhetett. Az őt "faggató" Majla Sándor költő ugyancsak korondi, ezért aztán a bennfentes jártasságával kérdezett, gyakran Ambrus helyett válaszolva is egy-egy gyerek- vagy diákkori emlékkel, anekdotával, saját verssel. Ambrus tanár úr, a korondi Firtos Egyesület alapítója, a Hazanéző című folyóirat és a Tűzhely című helyi lap főszerkesztője, hajdanában a bukaresti Jóbarát című gyermeklapnak és az Ifjúmunkás hetilapnak címezte küldeményeit. A cenzúra dacára is lehetett irodalmat művelni azokban az időkben, és vidéken is volt irodalmi élet, ezt példázzák a kétévente tartott sóvidéki író-olvasó találkozók Parajdon és Korondon, vagy a "kacagóbálok", a humoristák április elsejei felolvasó- délutánjai a Firtos alatti falu klubjában. A Hazanéző folyóirat könyvkiadást is vállal, a Hazanéző könyvek sorozat 22 kötetet jelentetett meg ez idáig. Egyik jelentős hely- és honismereti kiadványa a Korondról szóló, amelyet tankönyvként forgatnak a korondi iskolában. * A kötetavató kedves vendége volt Márk Attila brassói muzsikus, aki diákkorában még népzenét játszott a középiskola zenekarában, később autodidakta módon megtanult gitározni, majd basszusgitárosként és szólistaként két diák rockzenekarban is játszott. 1990-től ad elő megzenésített verseket. Első verses dalai vallásos töltetűek voltak. A saját érzésvilágát is tükröző verseket viszi a közönség elé. 1991 óta szinte évente megjelenik egy-egy albuma. Erdélyi magyar költők, a magyar és az egyetemes világlíra jeles képviselői szólalnak meg a Márk Attila hangján. A Hazanéző két évtizedes fennállása alkalmából a folyóiratban megjelent versekből állított össze zenés válogatást, ebből emelte ki Ambrus Lajos négy versét és mutatta be Marosvásárhelyen, de nem egymagában, hanem a társszerzőként hozzá szegődött, szintén gitáron játszó Ferencz Csaba sepsiszentgyörgyi újságíró és fuvolás lánya, az egyetemista Ferencz Anikó társaságában. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta Ambrus Lajos dallá nemesített költeményeit. Mint az összegyűjtött versek könyve jelzi, korántsem zárult le ez az életmű, a kitaposott ösvénynek nem kell föltétlenül Júlia szép leány egébe vezérelnie az alkotót, marad munkája idelent is bőven. * (A Súrlott Grádics legközelebbi meghívottja Ercsey Mária tanárnő, aki egyszerre két kötettel lép az olvasók elé: Ne hagyd magad!, illetve És mégis magyarul éltem című könyveit május 5-én, szerdán 16 órakor mutatják be a Bernády Házban.)
Damján B. Sándor
Népújság (Marosvásárhely)2010. április 18.
A Dalai Láma elfogadta Tőkés László meghívását
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke 2010. április 17-én részt vett a Kőrösi Csoma Sándor Napok XXI. kiadásának zárórendezvényein. A többnapos rendezvénysorozat deklarált célja nemzetközi szinten megjeleníteni Kőrösi Csoma Sándor tudós és nyelvkutató életét, munkásságát, példaként állítva a különböző kultúrák és vallások közötti párbeszéd erősítésére. Ennek szellemében került sor szombaton az ünnepi istentiszteletre, amelyen igét hirdetett Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület leköszönt püspöke. Kőrösi Csoma Sándor egyetemes és nemzetpolitikai fontosságát hangsúlyozva Tőkés László örömmel jelentette be a zsúfolásig megtelt templomban, hogy nemrég megérkezett a hivatalos visszajelzés, miszerint a Dalai Láma elfogadta a meghívását, és az idén szeptemberben két napra Erdélybe is ellátogat.
Tőkés László 2008. december 3-án találkozott a Dalai Lámával – polgári nevén: Tenzin Gyatsoval –, Tibet indiai száműzetésben élő vallási és politikai vezetőjével. Az EMNT elnöke a tibetiek ügye iránt elkötelezett EP-képviselőként többször is felszólalt az Európai Parlamentben, és csatlakozott a kínai hatóságok által üldözött tibetiek védelmére szerveződött frakcióközi munkacsoporthoz is. A Tibeti Intergroup Brüsszelben, az Európai Parlament székházában 2008. december 3-án szervezett bensőséges fórumot a hivatalos látogatáson résztvevő Dalai Lámával, a püspök élőszóban és írásban ekkor hívta meg Őszentségét Erdélybe, ahol Kőrösi Csoma Sándor, a tibeti tudományosság megalapítója, az első tibeti-angol szótár megalkotója született. A 2009-es év folyamán folytak az egyeztetések a Dalai Láma kabinetjével Őszentsége lehetséges programjáról, a levél formájában megküldött hivatalos visszajelzés értelmében szeptemberben a Dalai Láma Csomakőrösre, Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujába utazik, ahol megkoszorúzza az első európai bódhiszattva (buddhista szent) szobrát, majd Sepsiszentgyörgyön tart nyilvános előadást.
Csomakőrös, 2010. április 18.
Tőkés László
EP-képviselő sajtóirodája
Erdély.ma2010. április 18.
Az EMNT szórványkonferenciája Brassóban
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Brassó Megyei Szervezete 2010. április 16–17-én szervezte meg az I. Konferenciát az Erdélyi Szórványért. A konferencia fő témájaként az szórványban éltethető autonómiatörekvéseket jelölték meg, és arra próbáltak rávilágítani, hogy a megmaradás küszöbén lévő szórványmagyarság különös odafigyelést, sajátos stratégiákat, programokat igényel. A kulturális és személyi elvű autonómia teljes körű megvalósítása szórványban csak összehangolt cselekvéstervvel, egyeztetett döntések által lehetséges.
A konferencia felvezetésében Toró Tamás házigazda, az EMNT Brassó Megyei szervezetének elnöke köszöntötte a meghívottakat, a konferencia védnökeit, Tőkés László európai parlamenti képviselőt, valamint Bajtai Erzsébet nagykövetné asszonyt, illetve az objektív okok miatt jelen nem lévő Németh Zsoltot, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnökét, fideszes országgyűlési képviselőt. Toró Tamás Brassó szerepét emelte ki a dél-erdélyi szórványban, és rámutatott arra, hogy az EMNT konszociatív stratégiájának köszönhetően könnyen válhat a szórványt összefogó ernyőszervezetté.
Németh Zsolt levelét Szesztay Ádám olvasta fel. Levelében a KHTMB elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz, amely a választásokon megszerezte a szavazatok több mint felét, azon dolgozik, hogy a kormányalakítás után azonnal teremtse meg a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét a szülőföld elhagyása nélkül. A szórványra vonatkozóan kifejtette, hogy Magyarország nem tudja megállítani a szórványban zajló negatív folyamatokat, de mindazon személyek és intézmények mögé tud állni, akik helyi szinten tenni tudnak ezek visszaszorításáért. A levél felolvasása után Bajtai Erzsébet Magyarország romániai nagykövetsége részéről köszöntötte az egybegyűlteket.
A konferencia első előadását Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke tartotta, aki az Európai Unióban zajló folyamatokat ismertette, valamint világviszonylatban is kitért például Tibetre vagy az ujgur kérdésre. Elmondta, hogy Uniós szinten nemhogy a szórványkérdés, de még a kisebbségi kérdés sem vetődik fel hangsúlyosan a napi politika szintjén. Véleménye szerint a magyar kérdést egységében kell megjeleníteni uniós szinten, és ezen belül jutnának szerephez a kisebbségi- vagy a szórványlét kérdései. A szórványlétből fakadó jellegzetes gondok jó ismerőjeként – hisz Brassóban, Désen és Temesváron is szolgált lelkészként – külön stratégiát javasolt ezek orvoslására.
Szesztay Ádám, az Országgyűlés Külügyi Hivatalának főosztályvezető-helyettese Vetési László lelkipásztorral, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szórvány-munkacsoportjának vezetőjével közösen tartott előadásán a KMKF szórványstratégiáját ismertette. A szakpolitikai célok megfogalmazása után kifejtette, hogy a meglévő, már kiépült intézményrendszerre támaszkodva lehet ezt a szórványstratégiát hatékonyan gyakorlatba ültetni.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, a temesvári Integratio Alapítvány elnöke Bodó Barnával, a Sapientia–EMTE oktatójával, a temesvári Szórvány Alapítvány elnökével tartott közös tudományos előadást a szórványról mint társadalmi kérdésről. Elmondta, hogy még a szakemberek körében sincs egyértelmű definíciója a szórványnak, sőt egyes nyelvekben – például a románban – nincs is kifejezés rá. Az előadók szerint a szórványkérdés leginkább a nyelvi határ létével azonosítható; a szórvány egy védősáv, amelynek védelme kiemelt nemzeti prioritás kell, hogy legyen.
Kovács Lehel, a Sapientia–EMTE oktatója, az EMNT Brassó megyei szervezetének ügyvezető elnöke Erdei Ildikó pszichológussal, a temesvári Nyugati Tudományegyetem oktatójával, a Temes megyei Civil Tanács elnökével közösen vetítették a közösségépítés stratégiáit a szórványra. Az előadás rámutatott arra, hogy a szórvány a magyarsággal kapcsolatos szimbólumokat értékként mutatja, vigyázza és ezek őrzésére kiválóan alkalmasok a közösségükért felelősséget vállaló csoportok. Az előadást Brassó-megyei helyzetelemzéssel, esettanulmányok bemutatásával zárták.
Ifj. Kerekes Zoltán tanító, a Viczei Bástya Alapítvány elnöke a szórványközpontok felette szükséges voltáról értekezett, majd ismertette a Bástya Alapítvány munkásságát. Az előadástól meghatódottan Bajtai Erzsébet nagykövetné felajánlotta, hogy a nagykövetség által szervezett idei Hungária jótékonysági bál bevételeit az Alapítványnak ajánlja fel.
A délután folyamán szekciókba tömörültek az oktatás, a sajtó, a művelődés, a gazdaság és az egyház szakemberei és műhelymunkákon elemezték a szórvány és az egyes szakterületek viszonyrendszerét, a prioritásokat és cselekvési stratégiákat.
Az oktatás szekciót Farkas Anna parlamenti képviselő moderálta, a műhelygyakorlaton részt vettek a Brassó megyei magyar intézményvezetők és pedagógusok. Konklúzióként azt emelhetjük ki, hogy Brassó megye minden településén a magyar nyelvű elemi oktatást biztosítani kell annak ellenére, hogy a fejkvóta-rendszer nem kisiskola párti; valamint azt, hogy két nagy szórvány-iskolaközpontot kellene létrehozni a megyében, az egyik az elméleti, a másik a gyakorlati oktatást karolná fel.
A gazdasági szekcióban a Brassó megyei magyar vállalkozók találkoztak. A Gábor Imre városi tanácsos és vállalkozó moderálta műhelymunkán előadást tartott Juhász Jácint egyetemi oktató, aki kiemelte, hogy míg a magyarság számaránya Romániában 6,6%, addig a gazdasági szférában a magyar vállalkozások nem érik el ezt az arányt. A szekcióülés fő eredménye az volt, hogy létre kell hozni a Brassói magyar vállalkozók szövetségét.
A szórvány és sajtó szekciót, melyet Veres Emese néprajzkutató, újságíró moderált, levélben köszöntötte Ambrus Attila újságíró, a MÚRE elnöke, aki az elmúlt másfél évtized legfontosabb Brassó megyei konferenciájának nevezte a rendezvényt. A műhelygyakorlaton B. Nagy Veronika tévés személyiség szórványról készült filmeket vetített, majd bemutatkoztak a Brassó megyei írott és elektronikus médiumok.
A művelődés, helytörtének, honismeret műhelygyakorlatot Kovács Lehel moderálta. A szekción megfogalmazódott, hogy értékeink megmentésének, átadásának legfontosabb közege a honismeret. Felvetődött egy egységes Brassó megyei honismereti tankönyv megírásának gondolata.
A szórvány és egyház szekciót Szegedi László esperes, a Kőhalmi Szórványdiákotthon vezetője moderálta. Kiemelte az egyház megtartó szerepét, hiszen rengeteg településen már csak az egyház az egyedüli magyar intézmény. Rávilágított, hogy ifjúsági házakat csak akkor szabad építeni, ha valóban van ifjúság az adott településen, ezzel azt sugallva, hogy a már meglévő, jól működő szórványközpontokat kell támogatni. Kihangsúlyozta, hogy a legkisebb magyar közösségeinkkel is kiemelten kell foglalkozni.
A konferencia záróakkordjaként plenáris kerekasztalon egyeztette a brassói szórvány politikai képviseletére, érdekvédelmére valamint autonómiatörekvéseire vonatkozó stratégiát a Brassó-megyei RMDSZ és EMNT. A Toró T. Tibor által moderált kerekasztal beszélgetésen Farkas Anna, Kovács Attila, a Brassó-megyei RMDSZ elnöke, a megyei tanács alelnöke, valamint Toró Tamás és Kovács Lehel vettek részt. Mind a két fél egyetértett abban, hogy az Erdélyi Magyar Egyztető Fórumot (EMEF) meg kell valósítani megyei szinten is, ennek előfutára lehetne Brassó megye. Románia régiókra való felosztása szempontjából két álláspont alakult ki: lehet, hogy a brassói magyarság szempontjából jobb, ha Székelyföldhöz és nem Szebenhez csatolják Brassót, de a nemzeti érdek szempontjából egy egységes Székelyföld régió, amely Maros, Kovászna és Hargita megyéket foglalná magába, hamarabb vezetne az óhajtott területi autonómiához.
A konferencia zárónyilatkozatban nyilvánította ki, hogy szórványgondjaink orvoslására, a szórvánnyal kiemelten foglalkozó stratégia megalkotására létrejön az EMNT Szórványtanácsa, amelynek koordinálását a Brassó megyei EMNT végzi. A kezdeményező testület döntése alapján a Szórványtanács összetétele kettős, a szórványmegyék területi képviselői mellett a tanácsban helyet kapnak mindazok a szakemberek és személyiségek, akik kiemelten foglalkoznak a szórványkérdéssel. Döntés született arról is, hogy 2010 májusának folyamán hívja össze az EMNT elnöksége az alakuló ülést.
Brassó, 20102010. április 18.
Örök nyugalomra helyezték Bálint Lajos érseket
Rokonai, köztük testvére, barátai, hívei, tisztelői, az ő áldásával újjászülető katolikus iskolák képviselői rótták le kegyeletüket április 7-én a csíksomlyói kegytemplomban Bálint Lajos érsek ravatalánál. A gyászmise kezdetét az egyházmegye templomaiban harangzúgás jelezte. A ravatal mellett a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium székely ruhás diákjai álltak díszőrséget.
A Jakubinyi György érsek celebrálta liturgián részt vett Tamás József segédpüspök, Böcskei László és Tempfli József nyugalmazott váradi püspök, Schönberger Jenő szatmári, Martin Roos temesvári püspök, Cornel Damian bukaresti segédpüspök, Orbán Szabolcs, az Erdélyi Szent István Ferences Rendtartomány provinciálisa, illetve számos hazai, valamint magyarországi pap és szerzetes.
„A jó Isten azzal tüntette ki elhunyt főpásztorunkat, hogy feltámadása ünnepén, húsvétkor még bemutathatta szentmiséjét és utána távozott a Mindenhatóhoz, akit életén át szolgált. Közismert volt szerénysége, és éppen azért a végrendeletét is a lehetőségek szerint betartjuk” – mondta Jakubinyi érsek a szentmise bevezetőjében, majd felolvasta a pápának a bukaresti apostoli nuncius közvetítésével küldött üzenetét és az egyházmegye hivatalos gyászjelentőjét. A szentmisén – szintén az Atyához költözött érsek kívánságát tiszteletben tartva – nem volt prédikáció. A szentmisét követően nagyon sokan utaztak Csíkdelnére, hogy az erdélyi főegyházmegye első érsekét utolsó földi útjára kísérjék.
A paptársak elmondták, Bálint Lajos érsek sokszor hangoztatta, hogy egyszerű temetést szeretne, „nem kell a főpásztorokat fárasztani”, elég, ha csak szülőfaluja plébánosa és két ministráns kíséri sírjához. „Kívánsága volt, és kívánhat-e ember többet, derékaljnak szülőföldet, ősi templom tömött árnyát szemfedőnek.” Csintalan László csíkdelnei esperes-plébános Kányádi Sándor Tamási Áron sírjára írt verséből, majd Bálint Lajos érsek szavaiból idézett. A főegyházmegye első érsekét a csíkdelnei Szent János-templom cintermében szülei mellé helyezték örök nyugalomra. A főegyházmegye minden templomában az isteni irgalmasság vasárnapján a nagymisét érte ajánlották fel.
Bálint Lajos, az erdélyi főegyházmegye első érseke 1929. július 6-án Csíkdelnén, székely család hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát a csíkszeredai katolikus gimnáziumban, teológiai tanulmányait – hároméves katonai munkaszolgálattal megszakítva – Gyulafehérváron végezte. Márton Áron püspök szentelte pappá 1957. április 28-án. Segédlelkész volt Sepsiszentgyörgyön, plébános Futásfalván, Csíkszentdomokoson és Székelyudvarhelyen. 1981-ben novai címzetes gyulafehérvári segédpüspök, 1990-től megyéspüspök, 1991. augusztus 5-től a főegyházmegye első érseke lett. 1993-ban súlyos betegsége miatt lemondott, nyugdíjas éveit Marosfőn, majd Székelyudvarhelyen töltötte. Érseksége idején az ő áldásával szerveződtek újra az egyházmegye katolikus gimnáziumai, az egyházmegyei Caritas, jelentős figyelmet fordított a szórvány-, a cigánypasztorációra, ő hívta az országba Kalkuttai Teréz anya nővéreit, számos templom építését segítette.
Csúcs Mária
Vasárnap (Kolozsvár)2010. április 18.
Fábián Imre fejfája a miénk is
Nagyvárad – Családtagok, egykori kollegák, barátok és ismerősök jelenlétében szombat délután fejfát avatták Fábián Imre “kultúrmindenes”, a Bihari Napló egykori főszerkesztőjének sírhelyénél.
Mintegy félszázan gyűltek össze ebből az alkalomból a Rulikowsky temetőben található sírnál, hogy méltóképpen megemlékezzenek az öt évvel ezelőtt elhunyt költőről, újságíróról, jeles folkloristáról és szerkesztőről. Az egyedülálló, faragott fejfa Farkas Antal nagyvárad-velencei református lelkipásztor kezdeményezésére, a velencei egyházközség gyülekezetének (melynek Fábián Imre is tagja volt) támogatásával készülhetett el. A megemlékezésen a tiszteletes Józsué könyvéből olvasta fel azon igeszakaszokat, melyek Izrael népének a Jordán folyón való átkelésének történetét beszélik el.
Egyedülálló fejfa
Farkas Antal elmondta: “Ezt a fejfát nem Fábián Imrének, hanem a magunk számára emeltük. Nekünk van szükségünk az emlékezésre, emlékeztetésre. Az igazi és maradandó emlékjel nem ez a csónak alakú fejfa, hanem az, amit a magunk szívében állítunk fel.” A lelkipásztor felidézte a temetésen elhangzott beszédet is: “Adja Isten, hogy ne aludjon ki soha szívetekből a szeretetnek lángja, mellyel őrizzétek, őrizzük egymást és Fábián Imre emlékét.” Hozátette, hogy öt évvel a temetés után is ugyanezt kívánja mindazoknak, akik emlékezni gyűltek össze. A fejfa leleplezése után a megemlékezés a nagyvárad-velencei Agnulli Dei szociális központban folytatódott, ahol Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztőjének moderálásával kötetlen beszélgetésre került sor. A jelenlévők közül szinte kivétel nélkül mindenki ismerte személyesen Fábián Imrét, így nem volt nehéz dolga a moderátornak. A résztvevők különböző történetekkel elevenítették fel a lelkes költőt és újságírót, a mindig precíz szerkesztőt vagy könyvkiadót, továbbá a háztartási munkákban is részt vállaló férjet és családfőt.
Szavalatok
Meleg Vilmos és Bathó Ida előadásában elhangzottak a költő legszebb versei, többek között egy eddig ki nem adott, Horváth Imréhez írt költemény is. Farkas Antal egy saját versét is felolvasta, melyben a közös kutyasétáltatás emlékét idézte fel. Jelen volt még a néhai költő társa, Mérai Csilla, gyermekei és unokái, továbbá a költő testvére, Fábián Sándor is. A mintegy két órás, közvetlen beszélgetés során azok is képet kaphattak Fábián Imréről, akik nem ismerhették személyesen. Ugyanakkor megidéződőtt egy olyan korszak is, melyben köztudottan nem volt könnyű dolguk a költőknek, ujságíróknak vagy szerkesztőknek. Mindezek ellenére a visszaemlékezésből kiderült, hogy egy összetartozó közösséget alkotott az akkori nagyváradi értelmiség, ami azonban mára már csak emlék maradt. Farkas Antal azzal zárta a megemlékezést, hogy kezdeményezni szeretnék, hogy a Tükör utcát nevezzék el Fábián Imréről.
Mészáros Tímea
Fábián Imre /Nagyszalonta, 1945. júl. 2. – Nagyvárad, 2005. április 15./
erdon.ro2010. április 18.
Versmondó est a Magyar Költészet Napja tiszteletére
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör április 20-i vendége Kercsó Attila versmondó, aki magyar költők verseiből ad elő. A rendezvényt a Magyar Költészet Napja tiszteletére szervezi az irodalmi kör.
A találkozót este 7 órai kezdettel tartjuk a Művelődési Ház színháztermének előcsarnokában.
irodalmikor.wordpress.com2010. április 18.
Székely kaput állítottak Orbán Balázs szülőháza elé
Új székely kapu várja Orbán Balázs szülőházának látogatóit, az általa 1888-ban állíttatott kapu pontos másaként. Az író, néprajzi gyűjtő, tudós történész, Magyar Tudományos Akadémia-tag és politikus halálának 120. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen, április 17-én avatták fel a Hargita Megye Tanácsa székelykapu-programjának támogatásával készült építményt – közölte Hargita Megye Tanácsa vasárnap.
Borboly Csaba megyeitanács-elnök elmondta: „Igazi polihisztor volt Orbán Balázs, olyan személyiség, akire büszkék vagyunk, aki példakép mindannyiunk számára. Kívánom, hogy a megyei önkormányzat kapuállító programja hozzon további elégtételt, szerezzen örömet minél több ember számára” – idézi az elnök szavait a közlemény.
Borboly Csaba köszönetét fejezte ki Kovács Piroska többéves „tűzoltó” munkájáért, amellyel sok régi székely kaput sikerült megmenteni a végső pusztulástól, és lelkesedésével, a székely kapuk iránti odaadásával „megfertőzte” környezetét, ezért sikerült egyre jobban kiterjeszteni az önkormányzat székely kapuk megmentésére és újak állítására irányuló programját.
Sófalvi László, Hargita Megye Tanácsának alelnöke koszorú elhelyezésével tisztelgett Orbán Balázs emléke előtt, és azt mondta, múltunk ápolása szükséges szebb jövőnk megteremtéséhez, ezért jelentős az új kapu állítása a régi helyére.
MNO.hu2010. április 18.
A komáromi Marianumban találkoznak a Kárpát-medencei iskolások
A komáromi Marianum Iskolaközpont látja vendégül a XI. Kárpát-medencei Magyar Iskolák Találkozójának résztvevőit április 21-26. között. A találkozó kiemelkedő része lesz Deákiban a római katolikus templomban a Szent Korona hiteles másolata előtt tartott előadás. Madarász Róbert, a Marianum igazgatója munkatársaival együtt gazdag programmal készül a Kárpátaljáról, Erdélyből, Vajdaságból, Horvátországból és Magyarországról Felvidékre érkező testvériskolák részére.
Április 23-án, pénteken 9.00-ra érkeznek a deáki római katolikus templomba. Merva Arnold, 85 éves helybéli egyházfi először bemutatja a templomot, megismerteti a találkozó résztvevőit annak történetével, megmutatja a templom feletti zárdacellákat, ahol annak idején a bencés szerzetesek a Halotti beszéd és könyörgést alkották, majd elő is adja ezt nekünk. Ezután a győri Jáki Teodóz OSB ugyanezt gregorián dallamba öltöztetve mutatja meg. A Szent Korona Lovagrend magyarországi és felvidéki lovagjai 10 órától tartanak előadást a Szent Koronáról, amelynek méretarányos hiteles másolata is jelen lesz a deáki templomban. 11 órától a deáki alapiskolásoknak, szüleiknek és a falubelieknek is alkalmuk lesz az előadás meghallgatására és a Szent Korona hiteles másolatának megtekintésére.
Felvidék.ma2010. április 19.
Hazaérkezik az Apor-kódex Sepsiszentgyörgyre
Megújulva tér haza kedden a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba az Apor-kódex. A háromszéki kultúrintézmény legnagyobb értékét Boka László, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója adja át a házigazdáknak.
Az Apor-kódex egyebek mellett a negyedik magyar irodalmi műnek tekinthető Huszita Biblia zsoltárait tartalmazza. A kéziratot a századok során többször károsította víz, lapjain penészgombák telepedtek meg, ezek az írás halványodásához vezettek. A legjelentősebb pusztítást a tintamarás okozta, vélhetően azért, mert a tinta keverése során az összetevők arányát rosszul választották meg – magyarázza Tóth Zsuzsanna restaurátor.
A károsodás során először barna udvar jelent meg az írás körül, majd a betűk vonala és kötései mentén a papír eltört, szétnyílt, ezt követően az írásból betűk, sorok estek ki.
A kódex restaurálását a Balassi Intézet támogatásával az Országos Széchényi Könyvtár Restauráló és Kötészeti Osztálya végezte el.
A kódexet 1877-ben adományozta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak báró Apor Zsuzsánna. Szövegét először 1881-ben közölték, majd 1942-ben hasonmás kiadása is elkészült Budapesten. A kódex ott vészelte át a második világháborút, és csak az ötvenes években került vissza Sepsiszentgyörgyre.
Duna Televízió
Erdély.ma