udvardy frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
 

talĂĄlatszĂĄm: 4068 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-30 ... 1231-1260 | 1261-1290 | 1291-1320 ... 4051-4068 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2010. ĂĄprilis 23.

Regionålis parlamentet szeretne Antal Árpåd
Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke szerint Románia számára ideális lenne, hogy Bukarestben működjék egy háromszáz fős törvényhozó testület, ugyanakkor az ország történelmi régióiban regionális parlamenteket hoznának létre.
Antal Árpád szerint jelenleg a képviselőháznak és a szenátusnak hasonló a hatásköre, és ezen változtatni kellene. Erre két lehetőséget lát, az egyik, hogy a szenátus a régiók képviseleteként működjék, a másik, hogy az ország történelmi régióiban regionális parlamenteket hozzanak létre.

2010. ĂĄprilis 23.

Tisztelgés a fejedelemasszony előtt
410 ĂŠve szĂźletett ĂŠs 350 ĂŠve hunyt el LorĂĄntffy Zsuzsanna, aki nem I. RĂĄkĂłczi GyĂśrgynĂŠkĂŠnt, hanem a sajĂĄtjĂĄval Ă­rta be nevĂŠt a tĂśrtĂŠnelembe. E kerek ĂŠvfordulĂłk kapcsĂĄn tartott ĂźnnepĂŠlyt a fejedelemasszony nevĂŠvel fĂŠmjelzett hĂşszĂŠves marosvĂĄsĂĄrhelyi egyesĂźlet szerdĂĄn este a marosvĂĄsĂĄrhelyi KultĂşrpalota TĂźkĂśrtermĂŠben.
– Milyen lehetett az a XVII. századi fejedelemasszony, akinek három intézmény, tíz iskola viseli a nevét és akinek négy szobrot állítottak? – tette fel a kérdést ünnepi előadóként Ötvös József református esperes. – Szép asszony lehetett. Árva lányként, 16 éves korában kötött szerelmi házasságot a 23 éves Rákóczi György kapitánnyal. A vagyonos családokban abban az időben ilyenek nemigen köttettek. Az övékét is ellenezték a gyámok. Szép, boldog családi életet élt, iskolákat, kórházakat létesített, ő alapította a fogarasi román iskolát is. Családi patikát működtetett, több irodalmi mű főszereplője, számos bélyegsorozaton jelenik meg az arca. Lorántffy Zsuzsanna Gyulafehérvár, Erdély akkori fővárosa és Felső-Magyarország között "ingázott", itt a hatalmat tartották kezükben, ott pedig a hatalom fenntartásához szükséges vagyont gyarapították. A fejedelemasszony, bárhol is tartózkodott, széppé varázsolta környezetét, szerette a kertet, a kézimunkát, sok úrasztali terítőt hímzett, szép ékszereket viselt, amit az akkori puritán kegyességet gyakorlók nem vettek jó néven, szerette a természetet, amelyben Isten jelenlétét vélte felfedezni. Hűséges feleségként 18 évig volt fejedelemasszony, négy fiút szült, kettő nőtt fel. Fia, II. Rákóczi György csak másfél hónappal élte túl. A fejedelem mellett, akivel számtalanszor olvasták el a Bibliát, Istennek és hazájának élt. Férjét a gyulafehérvári székesegyházban, őt Sárospatakon temették el 1660-ban, ő a leghíresebb erdélyi fejedelemasszony – mondta az esperes.
Az ünnepélyen az Amicus Christi énekegyüttes és Puskás Győző előadóművész lépett fel. Az est házigazdái: Kilyén Ilka színművésznő, aki Berde Mária-verset szavalt és Szekeres Erzsébet. Adamovits Éva arról számolt be, hogy az egyesület a Lorántffy-szellemiséget szeretné folytatni, ezért vállalták, hogy felelevenítik az úrihímzést. Két terítő el is készült, amelyeket Berde Mária szülőfalujának, a kackói református templomnak ajándékoznak.
Mezey Sarolta
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)

2010. ĂĄprilis 23.

Zajlik a StĂşdiĂł FesztivĂĄl
Eseményekben gazdag a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem idei tavasza: tegnap délelőtt a hazai színész-, illetve művészképzők diákjainak és pedagógusainak részvételével megkezdődött a második Stúdió Fesztivál. A műhelygyakorlatokkal, könyv- és folyóirat-bemutatóval színesített találkozón a bukaresti I. Luca Caragiale Nemzeti Színház- és Filmművészeti Egyetem, a jászvásári George Enescu Művészeti Egyetem, a galaci Alsó-Duna Egyetem diákjai, illetve a Craiovai Egyetem Színművészeti Karának, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Színház és Televízió Karának, a szebeni Lucian Blaga Egyetem Filológia és Művészetek Karának hallgatói mérik össze felkészültségüket és tehetségüket a marosvásárhelyi színinövendékekkel. A több mint 100 fiatalt mozgósító fesztivál tegnap délelőtti megnyitóján Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektora a rendezvény céljáról, jelentőségéről beszélt:
– Ezen a fesztiválon azt szeretnénk megtudni, hol állunk a hazai színész-, illetve művészképző tanintézetek viszonylatában. Három héttel ezelőtt volt szerencsénk részt venni egy hasonló megmérettetésen Kecskeméten, ahol a magyarországi egyetemekkel vethettük össze erőinket. Ezek az alkalmak segítséget nyújtanak abban, hogy egy olyan jól működő pedagógiai rendszert tudjunk felállítani, amelyben a tanulás, szakmai fejlődés a lényeg, nem pedig az, hogy a diákok kipipálhassák azt, hogy van egy egyetemük. A határon túl nagyon sok szépet mondanak a romániai Tháliáról, de ha önmagunkba nézünk, el kell ismernünk, hogy az elmúlt húsz évben a hazai színház sokat veszített. Legnagyobb vesztesége a színházi üzeneteket befogadni képes közönség jelentős részének a távolmaradása. Az ilyen találkozók során meg kell próbálnunk körvonalazni egy olyan jövőt, amelyben színházunk talán újra visszanyerheti 30 évvel ezelőtti népszerűségét.
A fesztiválra magyarországi vendégek is hivatalosak voltak, a légi közlekedésben felmerült nehézségek miatt azonban a határon túli meghívottak nem jöhettek el. Jövőre viszont a tervek szerint nemcsak őket, hanem az újvidékieket is várják a szervezők – tudtuk meg Gáspáriktól, aki bízik abban, hogy egyszer európai szintű Stúdió Fesztiválnak is otthont ad majd a Köteles utcai épület.
Nagy SzĂŠkely IldikĂł
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)

2010. ĂĄprilis 23.

Băsescu biztosította Barrosot
Traian Băsescu államfő Brüsszelben a José Manuel Barroso EB-elnökkel folytatott találkozó után azt mondta: biztosította az EU képviselőjét, hogy Románia valóra váltja a működőképes feddhetetlenségi ügynökségre vonatkozó ígéretét, hogy a vezetők vagyonát ellenőrizhessék.
„Ami az ANI-t illeti, amelyet az Alkotmánybíróság döntése nyomán gyakorlatilag felszámoltak, ha nem is ténylegesen, de hatásköreit elvették, biztosítottam az Európai Bizottság elnökét, hogy Románia tiszteletben tartja ígéretét, miszerint lesz működőképes feddhetetlenségi ügynöksége, amely a vezetők vagyonát és pénzügyi forrásainak szármázását vizsgálja” – mondta az államfő.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy RomĂĄnia tĂĄmogatja az EB igazsĂĄgĂźgyre vonatkozĂł cĂŠlkitĹązĂŠseinek korrektsĂŠgĂŠt.
Az Európai Bizottság Románia uniós csatlakozásakor egy együttműködési és ellenőrzési rendszert alkalmazott a romániai igazságüggyel szemben. Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusnak négy feltétele van: az igazságszolgáltatási aktus átláthatósága főként a legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) felelősségének növelése révén, az új polgári és büntetőjogi törvénykönyvek hatása, a feddhetetlenségi ügynökség létrehozása, a nagykorrupciós ügyek elfogulatlan leleplezése és kivizsgálása, a korrupcióellenes és azt megelőző intézkedések foganatosítása.
Az EB által közölt legutóbbi, március 23-i jelentés szerint az ANI haladást ért el, bővítette tevékenységét, két civil szervezettel is együttműködik, ugyanakkor az ANI-t felügyelő Országos Feddhetetlenségi tanács (CNI) nem működött hatékonyan.
Az AlkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄg Ăşgy dĂśntĂśtt, az ANI mĹąkĂśdĂŠsĂŠt szabĂĄlyozĂł tĂśrvĂŠny bizonyos cikkelyei, kĂśztĂźk az intĂŠzmĂŠny hatĂĄskĂśrĂŠre vonatkozĂł 13-as cikkely is az orszĂĄg alaptĂśrvĂŠnyĂŠbe ĂźtkĂśzik.
Múlt hét végén Emil Boc kormányfő azt mondta, sürgősségi rendelettel kívánja biztosítani az ANI további működését, mint mondta: „téved, aki azt hiszi, gúnyt űzhet az ANI-ból”.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

2010. ĂĄprilis 23.

Új időszámítás a magyar politikai életben?
Általában minden választás átrajzolja a korábbi politikai palettát, de a mostani magyarországi eredmények a szokásosnál is drasztikusabb váltást hoznak, egyúttal megjelent néhány sajátos jelenség is. Ha valaki ezeket az irányváltásokat, pár évvel ezelőtt megjósolta volna, valószínűleg senki nem hitt volna neki. Azokat, akik az elmúlt időszakban figyelemmel követték a közvélemény-kutató intézetek előrejelzéseit, nem érte óriási meglepetés, bár még így is, az eredmények kihirdetése után is ezek egy része nehezen volt hihető, emészthető sokak számára.
Azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, hogy a rendszerváltozás óta ennyire még nem voltak felkapottak a politikai elemzők. Bár általában nagyot csökkent a politika iránti érdeklődés, mégis, még főműsoridőben is állandóan visszatérő téma volt nemcsak a „hogyan tovább?” (ami két forduló közt természetes), hanem hogy mi vezetett ide, hogyan történhetett mindez meg. Valószínűleg, hogy ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása hálás téma lesz még jó egy ideig néhány politológus számára.
Melyek is ezek a radikális változások? Az eredmények szinte minden eleme annak számíthat. A radikális szóra persze egyből a Jobbik jut sokaknak eszébe, erről a politikai alakulatról sokan nem hitték, hogy ilyen jó eredményt ér el. (Az európai parlamenti választások előtt a közvélemény-kutató intézetek nagy része nem is mérte népszerűségüket, de azóta már mindenki számol velük). Még nagyobb meglepetés volt a Legyen Más a Politika (LMP) eredménye, amely még fiatalabb párt, kevésbé letisztult ideológiával. Sokan csak „médiapárt”-nak titulálták – nem minden ok nélkül.
Új pártok gyors sikerei, radikalizmus és a zöld ideológia térhódítása, mindez nem magyar sajátosság, beillik a nyugat-európai trendekbe. (Sőt, az LMP esetében – a Véleményvezér blogot idézve – „egyszerűen arról van szó, hogy megérkezett Magyarországra [a régióba először és elsőként!] a nyugat-európai baloldal, annak minden bájával és agyrémével együtt.”) A külföldi sajtó nagy része nem rágódik már a Jobbik népszerűségének eredetén és ideológiáján sem, a nyugat-európai radikális pártok közt sok az éles különbség. Hasonlóképpen az LMP sikere is inkább a más pártokból kiábrándultak nagy számában keresendő, és nem annyira a meggyőződéses zöldek ugrás-szerű megnövekedésében.
A másik meglepetés, amit pár éve még senki nem hitt volna el, az a két fő rendszerváltó párt (jelenleg véglegesnek látszó) eltűnése. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) furcsa, tagjai számára nehezen megmagyarázható helyezkedéseivel, döntéseivel, állandó belső botrányaival elvesztette identitását, profilját, lassan leszalámizta magát. Az SZDSZ eltűnésének és a Jobbik népszerűségének néhány okát a későbbiekben megpróbálom bővebben kifejteni. Most már a Fidesz egyre biztosabbnak tűnő kétharmados eredményét emeli ki a nyugati sajtó is, mint egyik sajátos jelenséget.
VĂĄltozĂł baloldal
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) lassan, de biztosan dolgozta le népszerűségét az elmúlt négy év alatt. Kormányzásukat a legtöbb elemző, publicista általában a katasztrófális jelzővel illeti. Az őszödi beszéd mérföldkőnek számított a lejtő elején, amit csak tetézett, hogy az akkori ellentüntetésekre mit sem reagált a miniszterelnök, a kormány. Azaz reagált, csak nem az ilyenkor szokásos és elvárt módon, lemondással, hanem banánköztársaságok diktatúrájára emlékeztető brutalitással és törvénytelen módon verette szét a tüntetőket. A brutalitásokért felelősöket sem kutatták fel, büntették meg, sőt volt a budapesti rendőrfőnököt ki is tüntették. Ritka nagy volt – még kelet-európai mércével is mérve – a választási ígéretek és a teljesítmények közti eltérés, ekkora gazdasági hanyatlást, ennyi korrupciós botrányt, a közbiztonság ilyen szintű leromlását, mint az elmúlt négy (vagy ha úgy tetszik nyolc) év alatt még nem produkált egyetlen demokratikus magyar kormány sem. Az sem mentette már a pártot, hogy profi kampányba kezdtek, számos új arcot indítottak, akár a miniszterelnökjelölt Mesterházy Attilát is. Veszteségminimalizálásra rendezkedtek be a kampány során is, mindez az elmúlt hónapokban javított ugyan a helyzetükön, de csodát már ezek a lépések sem hozhattak, mert magyar választók az elmúlt négy év „teljesítményeit” értékelték a mostani választásokon.
A jelenlegi eredmények tükrében elképzelhető, hogy sok baloldali szavazó a továbbiakban az MSZP kárára az LMP-hez igazol át, miután bebizonyosodott, hogy a kispártra leadott szavazat nem vész el. Ezt fogja segíteni a média szimpátiája (a korábban SZDSZ-t támogató média, amelynek az MSZP vállalhatatlanul ósdi volt), újszerű ötletei is. Hátrányára válhat, hogy túlságosan azonosítják az SZDSZ-szel (oktatási programja, roma ügyekben fellelhető az azonosság) valamint, hogy bizonyos szempontból ideológiája egy konglomerátum, ami eltér a hagyományos bal-jobb témáktól. Nagy feladat lesz e témákat ismertetni, köztudatba vinni, de a tét is nagy, mert ha ez sikerül, akkor egy újfajta erős baloldali párttá nőheti ki magát, a küszöbön álló generációs váltás nyomán akár átveheti az MSZP helyét is a baloldalon.
Kétharmad – kísértés és lehetőség
Az MSZP ámokfutása a Fidesz, – illetve a másik két új kis párt – malmára hajtotta a vizet. A Fidesz eredménye abból a szempontból is óriási, hogy szinte minimális erőbedobással nyertek maximálisan. Kampányuk is visszafogott volt, még a szokásos miniszterelnöki vita megtartásában sem voltak érdekeltek, konfliktuskerülő kampányra rendezkedtek be, hiszen a zászló amúgy is nekik állt (programjukat is későn dobták be, kevés részletezéssel, nehogy eltávolítsanak egyes potenciális szavazórétegeket, amelyek érdekeit sértették volna egyes pontok). Ekkora többség, mint a Fideszé, mint említettem, már ritkaságszámba megy Európában és ennek megítélése váltakozó. Mindenesetre nagy potenciált rejt magában. Potenciál abból a szempontból, hogy – mondhatni – szinte teljhatalma lesz ekkora többséggel a pártnak. Nem kell egyeztetnie, egyezkednie, szinte bármit átvihet a parlamenten. Ekkora teljhatalom megrészegítheti a hatalom birtokosait. Ennél jóval kevesebb hatalomtól is sokan megrészegedtek már a 1998–2002-es kormányzási ciklus idején a Fidesz politikusai, ezért is csappant meg a támogatók tábora az akkori négy év alatt.
Itthon ez sokaknak nem tűnt fel, nem volt téma, mert a demokratikus szabályok betartására, kiskirálykodó viselkedésre amúgy is kevésbé érzékeny az erdélyi magyar közvélemény (másképp fogalmazva: hozzászokott a balkáni mintákhoz), s főleg ha a szimpatikus pártról van szó, észre sem veszik sokan. A Fidesz már akkor is a legnépszerűbb párt volt Erdélyben, és ezirányú tapasztalatai kevésbé voltak az erdélyi magyarságnak. Nekünk szinte csak az ideáramló pénzek révén volt/van konkrét, adminisztratív kapcsolatunk a magyar kormányokkal, de ezen az egy téren is volt jó néhány pályázati botrány, amely a nyilvános verseny megkerülesével a saját klientúra, baráti kör támogatásáról szólt és/vagy egyértelműen hamis elszámolásokról. A Magyarországon élő lakosság viszont számos más területen tapasztalhatta meg ezt a jelenséget, amit akkor is büntetett a társadalom a négy év lejártával.
Másfelől az is igaz, hogy a Fidesz úgy került annak idején hatalomra, hogy a társadalom minden szegmensét a baloldal dominálta. Az élet minden területén, a médiától a piacon és a szakszervezeteken át a bankszektorig az MSZP és SZDSZ emberei voltak döntéshozói pozicíóban. Vagy a kommunista rendszer relikviáiként, a bársonyos forradalomnak köszönhetően vagy a korábbi Horn-kormánynak. Érthető, hogy ezen változtatni akartak, de a módszereket illetően nem mindig sikerült, néha a demokrácia látszatára sem adtak. Ez a balos dominancia most is fennáll, a nagy fokú politikai támogatottság most sem jelent társadalmi támogatottságot is (vagy legalábbis nem fedi a kettő egymást, jelentős az eltolódás, médiát, gazdaságot, stb. most is baloldali dominancia jellemzi). A gazdaságot, az adórendszert, közszférát, stb. újra akarják építeni, ami érthető, hiszen katasztrófális az állami intézmények hatékonysága, a gazdasági hanyatlik és a sor még folytatható. A kérdés: hogyan fogja gyakorlatba ültetni mindezt a kormány. Mennyire tudja visszafogni önmagát, hogy valóban a hatékonyság legyen a mérvadó az új struktúrák kiépítésénél, a kompetencia az új alkalmazottak kinevezésénél és nem a klientúraépítés. Egy ekkora többség elvileg kellene adjon akkora önbizalmat egy pártnak, hogy tagjai ellenálljanak a hatalmi visszaélések kísértésének, önmérsékletet gyakoroljon, és végre ne a saját hatalmának bebiztosítását kövesse.
Ugyanakkor meg kell jegyezni: olyan súlyos állapotban van ma Magyarország, hogy nagyon nagy és gyors változtatásokra van szükség számos területen. (Ez a visszaesés főleg akkor szembetűnő, ha arra gondolunk, hogy a rendszerváltás idején sok szempontból Magyarország a térség éllovasa volt. Például az első két évben több nyugati tőke áramlott e kis országba, mint a volt KGST összes államába együttvéve, beleértve a volt Szovjetuniót is.) Ezen váloztatások mértékének és gyorsaságának pedig csak hasznára válik egy ilyen nagy parlamenti többség. A sok parlamenti alku, kompromisszum csak csorbítaná a törvénycsomagokat, és meghosszabítaná a jelenlegi válság idejét. Mint néhány elemző már kifejtette, emiatt nem vevő a nyugati befektetők jó része az MSZP riogatására, miszerint a Fidesz kétharmada diktatórikus állapotokhoz vezetne. Határozott, gyors lépéseket várnak. Remélhetően ezt a forgatókönyvet fogja szolgálni a körvonalazódó kétharmados többség.
A továbbiakban megpróbálok a Jobbik már említett gyors felemelkedésére az SZDSZ hanyatlására vonatkozóan néhány szempontot felsorolni. A kettő összefügg, hiszen a baloldali kormányzás teremtette meg a Jobbik felemelkedésének táptalaját.
HERÉDI ZSOLT
FOLYTATJUK
SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr)

2010. ĂĄprilis 23.

Nem lesz tĂśrtĂŠnelem- ĂŠs fĂśldrajzoktatĂĄs?
„Az lenne mindennek a teteje, ha a kormány engedne az RMDSZ nyomásának, hogy a magyar diákok anyanyelükön tanulhassák Románia történelmét és földrajzát, miután számos eddigi kabinet ellenállt ennek”– jelentette ki Doru Oprişcan Maros megyei kormánypárti képviselő.
A demokrata-liberĂĄlis pĂĄrti honatya kifejtette, kollĂŠgĂĄjĂĄval, a szintĂŠn PDL-s Toader Stroiannal szĂĄmos mĂłdosĂ­tĂł indĂ­tvĂĄnyt fogalmazott meg a tanĂźgyi tĂśrvĂŠnytervezethez, tĂśbbek kĂśzĂśtt kĂŠrik, hogy a tĂśrtĂŠnelmet ĂŠs fĂśldrajzot tovĂĄbbra is romĂĄn nyelven tanuljĂĄk a kisebbsĂŠgi diĂĄkok. Kifejtette, ezĂĄltal megakadĂĄlyozhatĂł a romĂĄn tĂśrtĂŠnelmi szemĂŠlyisĂŠgek ĂŠs fĂśldrajzi megnevezĂŠsek elferdĂ­tĂŠse.
Annak a passzusnak a törlését is kérik, mely előírja: biztosítani kell a kisebbségi diákok utaztatását, elszállásolását, amennyiben szülőfalujukban nem tanulhatnak anyanyelvükön. Kifejtette, ezzel a passzussal diszkriminálnák a Hargita és Kovászna megyei román diákokat, akik szintén kisebbségben vannak.
Doru Oprişcan szerint „az RMDSZ azon álma sem fog teljesülni, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkosson”, és ezáltal „újrarajzolják a Székelyföld térképét”. Kifejtette, bár a projekt kezdeményezői a multikulturalitással érveltek, ez nem állja meg a helyét.
HozzĂĄtette, azt szeretnĂŠ, ha minĂŠl tĂśbb romĂĄn ĂśrĂźlhetne a multikulturalitĂĄsnak, ezĂŠrt mĂĄs ĂĄtszervezĂŠst javasol: Maros megyĂŠnek FehĂŠr ĂŠs Kolozs, HargitĂĄnak Beszterce-NaszĂłd ĂŠs Suceava, KovĂĄsznĂĄnak BrassĂł ĂŠs Szeben megyĂŠvel kellene egy rĂŠgiĂłt alkotnia.
Pap Melinda
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)

2010. ĂĄprilis 23.

MarkĂł: garantĂĄljĂĄk a magyarok arĂĄnyos kĂŠpviseletĂŠt
Az RMDSZ szerint szükség van az alkotmány reformjára, de a kétkamarás parlament felszámolásával nem ért egyet. Markó Béla szövetségi elnök szerint egy valós, hatásköreiben jól elkülönített kétkamarás törvényhozásra van szükség. Az RMDSZ-nek az az elsődleges célja, hogy megőrizze az erdélyi magyarság arányos képviseletét a parlamentben, és e tekintetben alkotmányos vagy törvényi garanciákat vár, fejtette ki pénteken a szövetségi elnök. Fontos kisebbségjogi előrelépés lenne, ha a parlament elfogadná a kormány alkotmánymódosító tervezetét, mivel annak egyik kitétele szerint a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel a kisebbségek etnikai, kulturális, vallási identitását érintő kérdésekben.
A miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: az alkotmányreform keretében nem csupán néhány kiigazítást, hanem átfogó, minden területet, az egész intézményrendszert érintő változtatást kell végrehajtani. Hozzátette: igen kevés esélyt lát arra, hogy a pártok konszenzusra jussanak a kérdésben, vagy legalábbis egy kétharmados többséget sikerüljön kialakítani a módosítások elfogadása érdekében.
A szövetségi elnök elmondta: a kormány által kidolgozott alkotmánymódosító tervezettel a kabinet azon alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, hogy ezen az úton a parlamentbe juttassa a referendum eredményeit. „Bár az RMDSZ akkor a referendummal nem értett egyet, az teljesen világos, hogy ezt valakinek a parlament asztalára kell tennie, amelynek valamilyen értelemben erről szavaznia kell elfogadólag vagy elutasítólag” – fogalmazott Markó.
Markó szerint a kormány által kidolgozott tervezet – amennyiben azt elfogadnák - kisebbségjogi szempontból fontos előrelépést eredményezne. „Van a tervezetben egy, a magyarság számára fontos áttörést jelentő kitétel, amelyet a kisebbségi jogokról szóló 6-os cikkelybe iktattunk be, és amely arról szól, hogy az állami hatóságoknak kötelezően konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel a kisebbségek etnikai, kulturális, vallási identitását érintő kérdésekben. Ez egy rendkívül nagy elvi áttörést jelenthet” – mondta.
Az RMDSZ nem ért egyet az alkotmánymódosító tervezetben szereplő, a kétkamarás parlamenti rendszer felszámolását és az egykamarás parlament létrehozását célzó kezdeményezéssel. Ehelyett a Szövetség a kétházas rendszer újragondolását javasolja, oly módon, hogy a szenátus a lakosság megyei, terület-alapú képviseletét, míg a képviselőház a politikai képviseletét lássa el – fejtette ki az RMDSZ elnöke.
A nemzetĂĄllammal kapcsolatos cikkellyel kapcsolatban MarkĂł BĂŠla leszĂśgezte: az RMDSZ vĂĄltozatlanul azon az ĂĄllĂĄsponton van, hogy tĂśrĂślni kell ezt a meghatĂĄrozĂĄst az alkotmĂĄnybĂłl.
„Annak ellenére, hogy a nemzetállami meghatározás ott van az alkotmányban, ma már Románia ténylegesen nem nemzetállam. Törvényekben, de magában az alkotmányban is vannak olyan rendelkezések, amelyek elismerik más nemzeti identitású, más nyelvű közösségek létét, és jogokat is adnak ezeknek a közösségeknek. Ez azt jelenti, hogy már most sem egyetlen nemzet, egyetlen nemzeti identitás országa Románia. Éppen ezért nekünk továbbra is az az álláspontunk, hogy ezt a meghatározást ki kellene venni az alkotmányból, de jelenleg nem látom az esélyét annak, hogy kétharmados többséget, konszenzust tudnánk e mellé a javaslat mellé állítani” – mondta.
Markó szerint a parlamenti rendszer újragondolását és a parlament létszámának esetleges csökkentését illetően az RMDSZ-nek az az elsődleges célja, hogy megőrizze az erdélyi magyarság arányos képviseletét a parlamentben, és e tekintetben alkotmányos vagy törvényi garanciákat vár.
„Itt nem arról van szó, hogy őrizzük meg a parlamenti tagok számát – ez is jó lenne, és ezért nem is örülünk a létszámcsökkentés gondolatának –, de a legfontosabb az, hogy a magyarok által leadott szavazatok arányát őrizzük meg a román parlamentben. Van olyan rendszer, amelyben ez lehetséges, de például egy kétfordulós, kizárólag egyéni körzetes választási rendszerben nem: gyakorlatilag Hargita, Kovászna és Maros megyén kívül más megyékben, ahol szétszórtabban élünk, nem tudnánk mandátumot szerezni, és rendkívül lecsökkenne az arányunk a parlamentben” – mondta Markó.
Éppen ezért kellene garancia az alkotmányban vagy a választási törvényben arra, hogy a magyarok arányos képviselete biztosítva van – jelentette ki a szövetségi elnök, aki még elmondta: már tárgyaltak erről a kérdésről a Demokrata-Liberális Párttal, de egyezség még nem született ez ügyben.
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)

2010. ĂĄprilis 23.

EMNT: hatĂĄrolĂłdjon el a kormĂĄny alkotmĂĄnymĂłdosĂ­tĂł javaslatĂĄtĂłl az RMDSZ
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), felszólítja az RMDSZ-t, hogy határolódjon el a kormány alkotmánymódosító javaslatától, és kezdeményezi az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) sürgős összehívását, mivel kifogásolja a szövetség által is támogatott módosító javaslat több kitételét, és előkészítetlennek tartja az alaptörvényt módosító kormányzati kezdeményezést.
Az EMNT pénteki közleménye szerint – amelyet Tőkés László elnök, és Toró T. Tibor ügyvezető elnök írt alá –, „megrökönyödést és felháborodást keltett” az alkotmány módosításának „előkészítetlen, szinte puccsszerű kezdeményezése”.
„Az eljárási és különféle tartalmi hiányosságokon túlmenően” az EMNT vezetősége elsősorban a módosító csomag kisebbségi vonatkozásait tartja elfogadhatatlannak. „Sajnálatosnak tartjuk, hogy az RMDSZ vezetői semmit sem tanultak az elmúlt évek tapasztalatából, és továbbra is úgy gondolják, hogy ilyen fontos kérdésekben joguk van döntést hozni az általuk képviselni vélt közösség, illetve a többi magyar politikai közképviseleti szereplő feje felett” – olvasható a közleményben.
Az EMNT vezetői hangsúlyozzák, hogy az EMEF éppen azért jött létre, hogy a magyar közösség számára fontos stratégiai kérdésekben konszenzust alakítson ki, amelyre aztán közös politikai cselekvés építhető.
A közlemény rámutat, hogy az EMEF Autonómia-Bizottsága foglalkozott az alkotmánymódosítás kérdésével, és ezt a közös fellépés egyik legfontosabb területének nevezte. A bizottság e tekintetben több fontos „sarokpontot” megfogalmazott: Románia egységének a területi-politikai közösségek szolidaritására való alapozása; regionális állam – aszimmetrikus regionalizmus; parlamentáris köztársaság; kétkamarás parlament – a területi képviseletet megvalósító felsőház; a hatalommegosztás rendjének újragondolása, korszerűsítése; a közösségi autonómiák jogállásának beépítése a hatalommegosztás rendszerébe; a kollektív jogok alkalmazásának kérdése.
Az EMNT sérelmezi, hogy a kormánynak „az RMDSZ hallgatólagos vagy cselekvő részvételével kidolgozott alkotmánymódosító csomagja egyáltalán nem vesz tudomást ezekről a szempontokról”.
A közlemény szerint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló, évek óta halasztgatott törvénytervezet előírásaihoz képest is visszalépést jelent a kormány alkotmánymódosító tervezetének 6. cikkelye – miszerint „az állami hatóságok konzultálnak a kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteivel mindazon döntésekben, amelyek az etnikai, kulturális és vallási identitás megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkoznak” –, mivel „az identitást érintő kérdésekkel kapcsolatos döntések vonatkozásában az állami hatóságok sorába beépülő kisebbségi önkormányzatok helyett kisebbségi érdekvédelmi szervezetekről beszél, a döntési közjogosítványok helyett pedig csupán »konzultációról«”.
Az EMNT álláspontja szerint ez a megfogalmazás, amellett, hogy ellehetetleníti az autonómia-törekvéseket, „lehetőséget nyújt az állampropagandának a román kisebbségvédelmi »modell« újabb »vívmányaként« való népszerűsítéséhez”.
Kiemeli a közlemény az alkotmány 62. cikkelyét módosító javaslatot is, amelynek egyik kitétele szerint „a valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárokat csak egy szervezet képviselhet”. Az EMNT szerint ebben „ismét kísérlet történik a kisebbségi közösségek belső demokráciáját erősítő pluralizmus ellehetetlenítésére és egyes, a hatalom által kiválasztott, a román államrezon szempontjából »kényelmes« kisebbségi szervezetek képviseleti monopóliumának – immár alkotmányos – bebetonozására”.
Az EMNT felszólítja az RMDSZ illetékeseit, hogy egyértelműen határolódjanak el a Kormány ilyetén alkotmánymódosító elképzeléseitől, kezdeményezi továbbá az EMEF sürgős összehívását, és „annak keretében egy közösen képviselhető, koherens és szakszerű, az alkotmányrendszer egészére vonatkozó koncepció kialakítását”.
Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány kidolgozta, és szerdán az államelnöknek is eljuttatta az alkotmánymódosításra vonatkozó törvénytervezetet, amelyben javaslatot tesz az egykamarás parlamentre való áttérésre és a képviselők számának háromszáz főre való csökkentésére is. Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta: a szövetség is szükségesnek tartja a jelenlegi parlamenti rendszer mélyreható átalakítását, de a megoldást továbbra is egy valós kétkamarás rendszerben látja. Markó szerint a kormány által kidolgozott dokumentum számos, a kisebbségek szempontjából fontos kitételt tartalmaz, ilyen például a kisebbségi szervezetek véleményének kikérésére vonatkozó cikkely is, amely az RMDSZ javaslatára került be.
Frunda György szenátor szerint sürgősen össze kell hívni a Szövetségi Képviselők Tanácsát, hogy ez a testület döntsön az RMDSZ hivatalos álláspontjáról az egykamarás, csökkentett létszámú parlamenttel kapcsolatosan. Közölte, az RMDSZ számos képviselőjével és szenátorával beszélt, és a honatyák egyike sem ért egyet a két módosítással. „Lehet, hogy a mostaninál arányosan kevesebb képviselőre van szükség, de a két felvetés közül egyikkel sem értünk egyet” – mutatott rá Frunda. A politikus azt mondta: a kormány anélkül döntött a módosításokról, hogy kikérte volna a képviselők véleményét.
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)

2010. ĂĄprilis 23.

Megszabadítanák az RMDSZ-t a parlamenti választások nyűgétől?
Rögzített számú parlamenti mandátumot kaphat a romániai magyar kisebbség annak fejében, hogy az RMDSZ támogassa a Demokrata Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu államfő által kezdeményezett alkotmánymódosítást, vetette fel Ioan Oltean PDL-alelnök.
Noha a PDL képviselőházi frakcióvezetője, Mircea Toader azt hangoztatta: Oltean nem a párt, hanem magánvéleményének adott hangot, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elismerte, a szövetségnek már korábban is javasoltak hasonló megoldást, amelyet egyébként megfontolandónak tart.
Ioan Oltean a Gândul című lapnak nyilatkozva azt mondta: ahhoz hasonlóan, ahogy a többi nemzeti kisebbség számára törvény garantálja a parlamenti képviseletet, a magyarság rögzített számú parlamenti mandátumot kaphatna, ha az RMDSZ támogatná az alkotmánymódosítási tervezetet, amelyet a kormány dolgozott ki. „Kompromisszumos megoldást kell találni. Garantálhatjuk a választási törvényben, hogy lesz bizonyos számú képviselőjük, akárcsak a többi nemzetyi kisebbség esetében. A magyar kisebbség bizonyos számú mandátumot kaphat, reprezentativitásuk függvényében, amely állandó” – fogalmazott a lapnak Ioan Oltean.
Mint arról tájékoztattunk, az Emil Boc vezette PDL-RMDSZ-kormány szerdán eljuttatta az államfőnek az alkotmány módosításának tervezetét, amely megszüntetné a törvényhozás felsőházát, az egykamarás parlament létszámát pedig 300-ra korlátozná. Markó Béla RMDSZ-elnök szerdán jelezte: a kormány teljesítette kötelességét, és továbbította az államelnöknek a tavaly novemberi népszavazás eredményét figyelembe vevő tervezetet, de a szövetség továbbra is a kétkamarás törvényhozást támogatja, és nem feltétlenül 300-ra csökkentené a parlamenti mandátumok számát.
Roberta Anastase, a képviselőház PDL-s elnöke azt nyilatkozta a Gândul-nak: „Minden pártnak megvannak a saját prioritásai. A mienket a november 22-i népszavazáson eredménye szabja meg. Az alkotmánymódosító bizottság keretében megpróbáljuk meggyőzni nem csak az RMDSZ-t, hanem a többi ellenzőt is”.
Ioan Oltean felvetésével kapcsolatban Mircea Toader, a PDL képviselőházi frakcióvezetője csütörtökön leszögezte: kollégája saját véleményének adott hangot, nem a párt álláspontját képviselte, de megvitatásra kerül az alkotmánymódosító bizottságban
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke „érdekesnek” nevezte Oltean felvetését, amelyet – mint mondta – meg kell fontolni. „Ez a megoldás már korábban is több ízben felmerült ötletként” – tette hozzá Kelemen.
Varujan Vosganiant, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnökét az állapotos nők számára az autóbuszon fenntartott helyekre emlékezteti az a lehetőség, hogy az RMDSZ garantált mandátumokat kapjon. Hangsúlyozta: minden, a parlamentbe jutáshoz küszöböt elérő, a törvényhozásba bejutó párt számára azonosak a képviselet feltételei. A nemzeti kisebbségekre külön szabály érvényes, mivel ők nem érik el parlamenti küszöböt, tette hozzá. Oltean felvetése Vosganian szerint azért képtelenség, mivel „a törvény szerint a kisebbségek szervezetei politikai pártnak számítanak, akkor meg ezt töröljük és adjunk a magyaroknak mandátumokat, ahogy az állapotos nőknek helyeket tartanak fenn az autóbuszon? Miért? A magyarok átlépik a parlamenti küszöböt”.
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)

2010. ĂĄprilis 23.

Verespatak: magyar lobbi a ciĂĄntechnolĂłgia ellen
Magyarországnak meggyőződése, hogy a Verespatakra tervezett ciántechnológiás bányaberuházás nem jó, nem jelent hasznot Románia számára, éppen ezért a magyar állam továbbra is nemet mond erre a projektre – jelentette ki csütörtökön Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete a Fehér megyei településen tett látogatása során.
Eközben elérhető közelségbe került a cianidos bányászat uniós betiltása, miután az Európai Parlament szerda este magyarországi és erdélyi magyar eurohonatyák kezdeményezésére Strasbourgban vitát folytatott a kérdésről. Az EP májusban szavaz az ügyben, az Európai Bizottság egyelőre nem támogatja a teljes körű tilalmat.
A helyszínen tájékozódott a Verespatakra tervezett ciános aranykitermelési projekt helyzetével, körülményeivel, valamint az érintett társadalmi csoportok, civil szervezetek vonatkozó álláspontjával, véleményével kapcsolatban csütörtökön Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete. A Fehér megyei településen tett látogatása során a diplomata leszögezte: a magyar állam továbbra is határozottan ellenzi a Roşia Montană Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalat bányatervét, mivel nem bízik az alkalmazni kívánt ciántechnológiás módszerben.
„A döntéshozatal természetesen a román kormány kompetenciája, Magyarország azonban továbbra is nemet mond a projektre, mivel jelentős kockázatot és veszélyt tartogat mindkét ország számára. Tudjuk, hogy a bukaresti kormány programjába foglalta a terv újraértékelését, a magyar állam számára azonban ez nem politikai kérdés, hanem a környezetre és a kulturális örökségre gyakorolt hatását vesszük figyelembe” – jelentette ki Füzes Oszkár nagykövet, aki a helyi és megyei hatóságok képviselőivel folytatott megbeszélésén túlmenően arra is kíváncsi volt, miként vélekedik a 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelését célzó beruházásról az érintett lakosság.
Verespatakra egyébként a jövő héten Borbély László környezetvédelmi miniszter is ellátogat; az RMDSZ-es tárcavezető csütörtökön felhívta a figyelmet, hogy továbbra is fennáll az RMGC projektje engedélyezési folyamatának elődje, Korodi Attila által elrendelt felfüggesztése (a beruházásra különben a kanadaiak eddig 400 millió dollárt költöttek).
Ezzel egy időben meghiúsulhat a kanadai Gabriel Resources kanadai anyavállalat verespataki projektje, mivel elérhető közelségbe került a cianidos bányászat uniós betiltása, miután a fideszes Áder János és Tőkés László európai parlamenti képviselők kezdeményezésére az EP szerda este Strasbourgban vitát folytatott a kérdésről. A két magyar eurohonatya által előterjesztett állásfoglalás-tervezet arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy 2011 végéig kezdeményezze a cianidos bányászati technológia betiltását az Európai Unió területén. A javaslatot – amelyről várhatóan május elején szavaz az EP – valamennyi frakció támogatja, kivéve a román Demokrata-Liberális Párt (PDL) képviselőit. Marian Jean Marinescu például „rendezettnek” ítélte a romániai bányakitermelés helyzetét, és Románia belügyeibe való beavatkozásnak nevezte az unióbéli szabályozási szándékokat.
Miközben a szintén PDL-s Traian Ungureanu „rossz politikai összeesküvésnek” titulálta a ciántechnológia betiltására irányuló javaslatot, írásos előterjesztésében Tőkés László kihangsúlyozta: a ciános bányászat semmiképpen sem tekinthető csupán román, még kevésbé pedig „etnikai” ügynek, hiszen az az egész Európa élő környezetét és lakosságát fenyegeti katasztrófával. A strasbourgi vitán Áder János leszögezte, az eljárás nemcsak vízszennyezéssel fenyeget, hanem a természet sokféleségét is veszélyezteti, és ha Európa komolyan gondolja, hogy meg kell óvnia vizeit a szennyezésektől, akkor nem engedheti meg ciános méregtavak telepítését a folyók és tavak mellé.
Az EurĂłpai BizottsĂĄg nevĂŠben felszĂłlalĂł Cecilia MalmstrĂśm belĂźgyi biztos arra hĂ­vta fel a figyelmet, hogy egy nĂŠhĂĄny ĂŠve hozott uniĂłs jogszabĂĄly mĂĄr szigorĂş rendelkezĂŠseket tartalmaz a hulladĂŠkok kezelĂŠsĂŠre ĂŠs a cianid hatĂĄrĂŠrtĂŠkĂŠre, ezĂŠrt a testĂźlet tovĂĄbbra sem tĂĄmogatja a teljes tilalmat.
RostĂĄs Szabolcs
KrĂłnika (KolozsvĂĄr)

2010. ĂĄprilis 23.

AkkreditĂĄltĂĄk a Sapientia EMTE fotĂł-, filmmĹąvĂŠszeti ĂŠs mĂŠdia szakĂĄt
Akkreditálta a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) a Sapientia EMTE kolozsvári fotó-, filmművészeti és média szakát. A Brüsszelben tartózkodó Szenkovics Dezső kari főtitkárt telefonon értük el, aki megerősítette az információt és közölte, nagyon örül a kedvező elbírálásnak. „Az ARACIS bizottság látogatását követően biztosak voltunk abban, hogy kedvező döntés születik, hiszen 100%-ban pozitív jegyzőkönyvvel távoztak” - mondta. Hozzátette, a szak akkreditálásának következtében a 2010-2011-es tanévben a 20 helyett immár 25 hellyel indulhat a szak. (hírszerk.)
Transindex.ro

2010. ĂĄprilis 23.

Bilincsbe verték Kereskényi Gábor alpolgármestert, pereli a csendőrt
Szatmár megye – Büntetőjogi feljelentést tesz Ioan Săbăduş csendőrkapitány ellen a nagyváradi táblabíróság melletti ügyészségen Kereskényi Gábor, akit megbilincseltek szerdán, a kosárlabdameccs szünetében.
Túlkapással vádolja Ioan Săbăduş csendőrkapitányt Kereskényi Gábor. Szatmárnémeti alpolgármesterét, aki egyben a Városi Sportklub igazgatótanácsának elnöke is, szerda este, a VSK – Aradi ICIM női kosárlabda bajnoki mérkőzés szünetében bilincselték meg azért, mert erélyesebben lépett fel, amikor számon kérte a csendőrkapitánytól, hogy miért nem írják alá a bírói laphoz tartozó jegyzőkönyvet. „Előbb Éles Péter, a csapat menedzsere kérte erre a kapitányt. Akkor visszautasították a klub képviselőjét, arra hivatkozva, hogy a mérkőzés elején kellett volna hogy aláírják az okmányt. Ezért kért meg Péter engem, hogy írassam alá a csendőrökkel a jegyzőkönyvet – mondta pénteken lapunknak Kereskényi Gábor. – Hiába hívtam telefonon a szatmári parancsnok helyettesét, Dorel Gheţeát, hogy jobb belátásra térítse Săbăduşt, a meccsre kirendelt csendőrcsapat kapitánya továbbra sem volt hajlandó aláírni egy papírt, amelyen a találkozó végeredménye is múlhatott volna. Tudniillik ha nem írják alá a jegyzőkönyvet, akkor a szövetség zöldasztalnál törölhette volna a meccs eredményét. Ekkor a VSK már nyerésre állt, és egy ilyen butaság miatt veszthettünk volna. Ezután én is mérgesebb lettem és erélyesebben léptem fel. Azt mondtam a kapitánynak, hogy viselkedése szégyent jelent a csendőrségnek. Ekkor lefogtak és megbilincseltek” – folytatta az alpolgármester, aki hangsúlyozta: nem hagyja ennyiben az esetet, hétfőn büntetőjogi feljelentést tesz Săbăduş ellen a nagyváradi táblabíróság melletti ügyészségen. „Ilyen személyeknek nincs mit keresniük a csendőrség kötelékében” – fakadt ki Kereskényi.
A Szatmár Megyei Csendőrség oldalunkhoz eljuttatott állásfoglalásában elismerte, hogy Kereskényi Gábort „megbilincselték 2–3 percre, amíg megnyugodott”. A sajtóközleményből kiderült, hogy az alpolgármester vitába keveredett a csendőrkapitánnyal, ezért arra kérték Kereskényit, hogy tartson velük csendőrautóhoz az ügy tisztázása érdekében. „Mivel az alpolgármester nem akart önszántából az autóhoz menni, erőszakkal vitték oda a csendőrök. Az agresszív viselkedése miatt bilincselték meg” – olvasható a közleményben. Cristian Nicolae Silaghi szóvivő elmondta, belső vizsgálat indult az eset tisztázására, de úgy tudjuk, a katonai ügyészség egyik képviselője is Szatmárra fog érkezni.
A Szatmár Megyei Csendőrség késő délután újabb közleményt küldött szerkesztőségünkben. Ez már a harmadik változata az állásfogalásnak, viszont utóbbiban már nem ismeri el, hogy megbilincselték volna az alpolgármestert.
erdon.ro

2010. ĂĄprilis 23.

Exkluzív Erdély Online-interjú Tőkés Lászlóval
 – Az új, nagy politikai erővel rendelkező magyar kormány komoly esélyt nyújt a Kárpát-medencei magyar nemzetstratégia kiszélesítésére, hangsúlyozta Tőkés László EP-képviselő oldalunknak adott pénteki interjújában.
– Mire számíthat a határon túli magyarság az új magyarországi kormánytól?
– A magyarországi választások képe azt mutatja: nem csupán a gyõztes csapat nagyon jó, hanem az ellenfél is nagyon gyenge. Ebben az esetben senki sem mondhatja azt, hogy csupán protestszavazatról volt szó. A posztkommunista liberális vezetés a tönk szélére juttatta Magyarországot, tehát a protestszavazás is jellemzõ erre a választásra, másfelõl nagyon hangsúlyos a Fidesznek és szövetségeseinek a nemzeti érdekek melletti kiállása. Ez a kettõsség jellemzi ezeket a választásokat.
TovĂĄbbvinni az ĂśsszefogĂĄst
– A magyarországi választások kimenetele összefogásra sarkallhatja a romániai magyar alakulatokat?
– Számomra a legfontosabb üzenet az, hogy a magyarországi választáson elfelejthetjük, hogy pártok között folyik a harc, hiszen az Orbán Viktor vezette szövetségnek olyan összefogást sikerült megvalósítania, amely mellett eltörpülnek a pártpolitikai szempontok. Ezt kellene kiterjesztenünk az egész Kárpát-medencére. Nem országpolitikára, hanem nemzetpolitikára van szükség. Ilyen szempontból tanulságos a határon túli nemzetrészek számára is, hogy félre kell tennünk a pártpolitikai szűkkeblűséget, amely tekintetben amúgy is teljesen esélytelen a helyzetünk a többségi utódállamokban. Ehelyett a nemzeti érdeket kell elõtérbe helyeznünk, és ekörül kell megteremtenünk a plurális egységet, amely vajúdik Erdélyben is. Sajnos nemhogy az RMDSZ-szel, de a másik táborban sem sikerül egy kívánatos összefogást megvalósítanunk. Számomra és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács számára egyértelmû az az üzenet, hogy a tavaly elkezdett magyar összefogást tovább kell vinnünk, ki kell szélesítenünk, és véglegesítenünk kell.
– Lát esélyt mindennek megvalósulására belátható idõn belül?
– Igen, mert olyan politikai erõtér alakul ki a Kárpát-medencében, amelynek a hatása alól nem vonhatja ki magát sem az RMDSZ, sem az MPP, hogy csak a két hazai magyar pártot említsem. Eddig joggal mondhattuk, hogy két szék között a pad alá kerültünk Budapest és Bukarest, Budapest és Pozsony, Budapest és Belgrád között. A politikai senkiföldjén vergõdtünk a megelõzõ kormány idõszakában, most viszont nekivethetjük a hátunkat egy szilárd magyarországi politikai háttérnek, és ezáltal kikovácsolhatjuk magunknak a Kárpát-medencei nemzetpolitikai stratégiát.
Rais W. IstvĂĄn
erdon.ro

2010. ĂĄprilis 23.

Szórványhatárőrök és műfajmezsgyék
Nagyvárad – Ezzel a címmel szervezett könyvbemutató-kerekasztalbeszélgetést a kolozsvári Szórványtengelyek-mozgalom csütörtök délután a váradi Posticum központ dísztermében. Gyér volt az érdeklődés.
Maroknyi ismerősön, szakmabelin, illetve az ifjúsági központ néhány alkalmazottján kivül senki sem érdeklődött a rendezvény iránt, ami arra késztette Szabó Csaba mozgalomalapítót (képünkön), a Kolozsvári Televízió munkatársát, hogy megjegyezze: érdekes módon, az olyan vidékeken, ahol több magyar él, gyérebb az érdeklődés, míg a dél-erdélyi szórványban olyanok vásárolják a kiadó könyveit, akik nem biztos, hogy végig tudnak olvasni egy mondatot magyarul, de bizonyítani akarják, hogy a magyar kulturális élet részesei akarnak lenni. Szerinte ebből a szempontból a Királyhágó határvonalnak számít: a tőle nyugatra élők inkább Magyarországhoz kötödnek, a keleti oldalon levők pedig Erdélyhez. Amúgy különösebben senkit sem érdekel, hogy mi történik a másikkal, de ettől függetlenül “magyarnak lenni jó”, s talán ennek köszönhetően maradtunk meg az évszázadok folyamán. “Állandóan úgy látszik, hogy csendben eltűnünk, de azért mégis létezünk”, fogalmazott.
KĂśnyvbemutatĂłk
Balázs János (a bukaresti Román TV magyar adásának szerkesztője) Csabákra várva című kötetéről Szabó Csaba elmondta: szórványriportokat tartalmaz Dévától Illyefalváig, Szucsávától Galacig. A cím ugyanakkor Böjte Csaba ferences rendi szerzetesre utal. Saját könyvéről (Gótvárosi levelek) Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője kifejtette: két részből áll, egyrészt mint olvasó szólal meg benne, aki arra szeretne késztetni másokat is, hogy többet olvassanak, másfelől pedig valós vagy vélt találkozásokat ír le történelmi, illetve kortárs személyiségekkel. Gótváros egyébként Brassó, hiszen itt található a góti legkeletibb emlékműve, a Fekete templom. Völgyi Marcell újságíró Mihály István (Kolozsvári Rádió) Örömszakadtáig című kötetéről elárulta: a szerző felülről szemléli a világot, így jegyzeteiben olyan általános nézőpontokat fogalmaz meg, melyek távol állva a nemzetieskedéstől vagy magyarkodástól, mindenkire érvényesek. Szabó Csaba Kaffka Margit félmosolya című tanulmányát Simon Ilona újságíró értékelte, melyből többek közt az derült ki, hogy a méltatott Kaffka Margit– Szabó Dezső– Kuncz Aladár és Ady Endre kapcsolatát boncolgatja. 
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2010. ĂĄprilis 23.

Ismét előkerül a magyar kártya?
Több, magyarellenesnek minősíthető állásfoglalás hangzott el tegnap kormánypárti politikusok szájából. Doru Oprişcan Maros megyei demokrata-liberális képviselő szerint „soha nem fog megvalósulni az RMDSZ álma, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék egy fejlesztési régiót alkossanak”.
„Az RMDSZ látszólag távol tartotta magát a mindenféle székelyföldi népszavazásoktól, de aztán az általuk beadott régióátszervezési törvénytervezet ugyanazt kéri. Ők is különálló Székelyföldet akarnak, csak más módszerekkel” – tette hozzá Oprişcan. Szerinte Maros megyét Kolozs és Fehér megyékkel, Hargitát Beszterce-Naszóddal és Suceavával, Kovászna megyét pedig Brassóval és Szebennel kellene csoportosítani annak érdekében, hogy „minél több román élvezhesse a multikulturalitás áldásait”.
A PD-L-s honatya ugyanakkor arrĂłl is beszĂĄmolt, hogy tĂśbb mĂłdosĂ­tĂł indĂ­tvĂĄnyt nyĂşjtott be az oktatĂĄsi tĂśrvĂŠnyhez, amely megszĂźntetnĂŠ a Hargita ĂŠs KovĂĄszna megyei romĂĄn gyerekeket sĂşjtĂł diszkriminĂĄciĂłt.
„Azt javasoltam, hogy ne csak a nemzeti kisebbséghez tartozó gyerekek számára biztosítsuk a szállítást, ellátást, ha a településükön nincs anyanyelvi oktatás, ugyanis Hargita és Kovászna megyében a román gyerekek vannak ebben a helyzetben” – mondta el a képviselő. Egy másik módosítójavaslat szerint Románia földrajzát és történelmét kötelező módon az ország hivatalos nyelvén kellene tanítani, hogy „ne ferdítsék el a földrajzi elnevezéseket és Románia történelmi személyiségeinek nevét”.
Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. ĂĄprilis 24.

Az ĂśnkormĂĄnyzatisĂĄghoz ragaszkodik az RMDSZ
Távlati célkitűzései közül a decentralizációt tudja leginkább megvalósítani az RMDSZ a kormánykoalíció tagjaként. Erről beszélt Markó Béla miniszterelnök-helyettes a szövetség polgármestereinek marosvásárhelyi találkozóján. Mint mondta: az RMDSZ-nek nemcsak a közigazgatás működtetésére, hanem annak megváltoztatására is fel kell használnia kormányzati és önkormányzati hatalmát.
„Minden miniszter, államtitkár most költi el azt a pénzt, ami az ő minisztériumában rendelkezésre áll” – így magyarázza az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának elnöke a polgármesteri találkozó időzítését és a kormányzati tisztségviselők meghívását. Romániában az idén kerülnek önkormányzati hatáskörbe a kórházak és az iskolák: a tanácskozáson a decentralizációval járó tennivalókat is megvitatták.
„Az RMDSZ részéről az egyik legfontosabb elvárás az, hogy a döntéseket tudjuk minél közelebb meghozni az emberekhez” – mondja Borboly Csaba, az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának elnöke.
MarkĂł BĂŠla szerint a bukaresti kormĂĄnynak kĂśtelessĂŠge volt a parlament karcsĂşsĂ­tĂĄsĂĄrĂłl tartott nĂŠpszavazĂĄs eredmĂŠnye alapjĂĄn alkotmĂĄnymĂłdosĂ­tĂĄst kezdemĂŠnyezni, de az RMDSZ ragaszkodik a kĂŠtkamarĂĄs tĂśrvĂŠnyhozĂĄshoz ĂŠs a valĂłs ĂśnkormĂĄnyzatisĂĄghoz.
„Egy jó megoldás az lenne, hogyha a szenátus az egyfajta regionális képviselet lenne. De ismétlem, azért a jövőt nem úgy kell elképzelni, hogy – regionális képviselettel, szenátussal, vagy szenátus nélkül, de – továbbra is Bukarestben intézik az ügyeinket, hanem úgy, hogy itt intézzük a dolgainkat” – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke.
MarkĂł BĂŠla azt Ăźzente bĂ­rĂĄlĂłinak: az RMDSZ valĂłban kis lĂŠpĂŠsekkel halad, de ez mĂŠg mindig jobb, mint mozdulatlanul ĂĄlmodozni a nagy ugrĂĄsrĂłl.
ErdĂŠly.ma

2010. ĂĄprilis 24.

EgyĂźtt, ErdĂŠlyben
KĂĄrpĂĄtaljai Ă­rĂłkaravĂĄn
Az EMKE Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézete szervezésében lebonyolított Irodalmi karaván keretében Marosvásárhelyre látogat a kárpátaljai Együtt című folyóirat alkotói közössége. Meghívottak: Vári Fábián László költő, néprajzkutató és Zubánics László közíró, lapszerkesztő. A rendezvényre szerdán délután 6 órai kezdettel kerül sor a Bernády Házban – szólt a híradás az eseményről, amelyen – sajnos – szégyenletesen alacsony lélekszámú közönség tette tiszteletét. Ennek ellenére kellőképpen tartalmas és nívós beszélgetést szült a délutáni alkalom, annyi változással, hogy Zubánics László helyett Bakos Kiss Károly költő, a folyóirat kritikai rovatának szerkesztője érkezett Vásárhelyre, előbbi útlevélgondok miatt kénytelen volt otthon maradni. A beszélgetést Gálfalvi György, a Látó szépirodalmi folyóirat nyugalmazott főszerkesztője vezette, kérdéseiben a kárpátaljai lap múltjáról, az ukrajnai magyarság helyzetéről, irodalmáról érdeklődött, hiszen – mint mondta – az együvé tartozókat a határok el nem idegeníthetik.
– A hatvanas évek végén az ungvári egyetem mellett alakult ki az a kör, amelyet az irodalom szeretete hozott össze – válaszolt elsőként Vári Fábián László Kossuth- és Bethlen- díjas költő, a Balassi-kard kitüntetés birtokosa, az Együtt szerkesztőbizottságának elnöke. – 1965-ben ez a diákkör egy kézzel írott és összefűzött, írógéppel sokszorosított, 35-40 oldalas folyóiratot hozott létre és terjesztett. ’67-ben betiltották, pedig ekkor már jó úton járt az ismertté válás felé értelmiségi körökben is. A diákok csoportja Kovács Vilmos köré csoportosult, majd ’67-ben létrehozta azt a kört, amely Forrás Stúdióként írta be magát a kárpátaljai magyar köztudatba. Ezt követően hosszú évtizedeken át nem volt Kárpátalján önálló magyar irodalmi folyóirat. Végül, két korabeli kísérlet után, 2002-ben született meg a döntés, hogy felélesztik a ’67-ben betiltott Együtt című lapot. Azóta folyamatosan megjelenik, igaz csak negyedévente, de 96 oldalon. Szépirodalommal foglalkozik, a versek, regényrészletek mellett tanulmányokat is közlünk, elsősorban kárpátaljai, vagy onnan elszármazott szerzőktől. Hála istennek van elegendő anyagunk. Odafigyelünk a felnövekvő nemzedékre, de a velünk egy sorsban lévő ruszin kisebbségre is, verseiket, balladáikat, népköltészetüket régóta fordítjuk.
Hogy hogyan látjuk az egységes magyar irodalmat? A Magyarországra való odafigyelésünk folyamatos. A rendszerváltás után nagyon megélénkült a kárpátaljai magyar könyvkiadás, mert sok magyar civil szervezet könyvkiadóként is tevékenykedik. A rendszerváltást követően tagjaivá váltunk a magyar írószövetségnek, és noha a nagy távolságok miatt keveset járkálhatunk, folyton tájékozódunk. A magyar irodalom egységes, de vannak olyan specifikumai, amelyek bizonyos területekre jellemzők. A mi egyik ilyen specifikumunk a magyar férfiak 1944 őszén történt elhurcolása. Háromnapos munkára kérték fel őket, végül körülbelül 15-20000 magyar férfi pusztult el a sztálini lágerekben. Hatalmas trauma volt és nem is volt szabad beszélni róla. Kapcsolatunk az elmenőkkel – nem volt nyílt vitánk, ugyanakkor nem néztük jó szemmel a kivándorlást. De minden sors más, és voltak olyanok, akiknek tényleg el kellett menekülniük. Mint például Benedek András, akit a KGB üldözött el 1976-ban, vagy Balla Gyula, aki a katonaság elől menekült Budapestre. Ők végig támogatták, támogatják az otthon maradottakat. Persze, a megélhetés nehézségei, a kisebbségi sors, a politikai restrikciók miatt is sokan elmennek. Akik maradnak, azok közül sokan abban a tévhitben élnek, hogy gyermekeiket az állam nyelvén taníttatják. De a gyerek csak anyanyelvén szerezhet olyan biztos tudást, amelyre a későbbiekben alapozhat. Ezt sokan nem tudják, vagy nem akarják elfogadni, pedig az első áldozatot felvállalni kötelesség.
Bakos Kiss Károly elárulta: versei kapcsán került az Együtt alkotói közösségébe. – 2005- ben jelentkeztem verseimmel a lapnál, a legutóbbi évfolyam óta vagyok a kritikai rovat vezetője, elsősorban a nálam is fiatalabb generációk között kutakodom. Tíz évig Budapesten éltem, ott végeztem el az egyetemet, de az első adandó alkalommal hazaköltöztem és most végre olyasmivel foglalkozhatok, amit szeretek és ami el is tart.
A jó hangulatban zajló találkozó a résztvevők kérdéseire adott válaszokkal, majd a vendégek felolvasásaival zárult.
Nagy Botond
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)

2010. ĂĄprilis 24.

RomĂĄnia tĂŠnylegesen nem nemzetĂĄllam
ArĂĄnyos kĂŠpviseletre van szĂźksĂŠge a magyarsĂĄgnak a parlamentben
Tegnapi sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mindenekelőtt a mai országos önkormányzati tanácskozás fontosságát hangsúlyozta, amelyen jelen lesznek az RMDSZ polgármesterei és a megyei önkormányzatok vezetői. Ezen egyfajta mérleget készítenek az eddigi önkormányzati munkáról, de ennél fontosabbnak tartja a decentralizációs elképzelésekről szóló konzultációt, majd az alkotmánymódosítással kapcsolatos RMDSZ-álláspontot ismertette.
Ugyanakkor, tette hozzá, tájékoztatják az önkormányzatokat a fejlesztési elképzelésekről, regionális fejlesztésről, infrastrukturális problémákról, mert "kormányzatiaknak és önkormányzatiaknak együtt kell dolgozniuk".
Elvi ĂĄttĂśrĂŠst remĂŠl
Az alkotmánymódosításról szólva elmondta, hogy néhány nappal ezelőtt létrejött a parlamenti alkotmánymódosító bizottság, amelyben ott vannak az RMDSZ képviselői is. A szövetség véleménye, hogy mélyreható alkotmányreformra van szükség minden területen és az egész intézményrendszert figyelembe véve, nemcsak kiigazításra néhány területen. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a kormány a minap elfogadott egy törvénytervezetet, amelyet átküldött az államelnönek, aki azt továbbíthatja a parlamentnek. Ez elsősorban a referendum eredményeire vonatkozik, és a kormány azon törvényes kötelezettségének tesz eleget, hogy ezen az úton a parlamentbe juttassa a referendum eredményeit.
A szövetségi elnök véleménye szerint egyébként a kormány által elfogadott alkotmánymódosító tervezetben van egy, a magyarság számára rendkívül fontos, áttörést jelentő kitétel, amelyet a kisebbségekről szóló 6. cikkelybe beiktattak, és amely arról szól, hogy amennyiben elfogadják, az állami hatóságoknak kötelezően konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel etnikai, kulturális, vallási kérdésekben.
A nemzetállam fogalmáról kifejtette: annak ellenére, hogy benne van az alkotmányban, ténylegesen Románia nem nemzetállam. Törvényekben, de magában az alkotmányban is vannak olyan rendelkezések, amelyek elismerik más nemzeti identitású, más nyelvű közösségek létét Romániában, és bizonyos jogokat is adnak ezeknek a közösségeknek. Ez azt jelenti, hogy már ma sem egyetlen nemzet országa. Éppen ezért az RMDSZ-nek továbbra is az az álláspontja, hogy ezt a meghatározást ki kellene venni az alkotmányból, de szkeptikus, nem látja esélyét annak, hogy ebben a pillanatban kétharmados többséget vagy konszenzust tudnának e mellé a javaslat mellé állítani.
Az arányos képviselet szükségességéről is beszélt a parlamentben, vagyis a magyarok által leadott szavazatok arányáról. Van olyan rendszer, amelyben ez lehetséges, de egy kétfordulós, egyéni körzetes választási rendszerben gyakorlatilag Maros, Hargita és Kovászna megyén kívül az RMDSZ nem tudna mandátumot szerezni. Ezért az RMDSZ szerint garanciákra lenne szükség vagy az alkotmányban, vagy a választási törvényben arra, hogy a magyarok arányos képviselete biztosítva legyen.
Népújság: Ön arról beszélt, hogy az RMDSZ a kétkamarás parlament híve, ezzel szemben Ioan Oltean, a PD-L alelnöke úgy nyilatkozott, hogy megegyeztek, hogy bizonyos számú parlamenti hely fejében önök támogatják a PD-L és Traian Basescu alkotmánymódosító javaslatait.
Markó Béla: Ioan Oltean nyilatkozatát pozitívnak tartom arról, hogy valamiképpen keressük meg a módját az arányos képviseletnek a kisebbségek – s elsősorban a magyarok – esetében. Nem arról van szó, hogy a PD-L vagy valaki más helyeket adna nekünk, remélem, ő sem erre gondolt, hanem arról, hogy valamilyen rendelkezéssel kivételt kell tenni, és akármilyen választási rendszer van: összeszámolni a magyar szervezetre leadott szavazatokat és annak megfelelő számú mandátumot adni. Ezt meg lehet valósítani. Erről elvben beszéltünk a PD-L-vel, de nem kötöttünk semmiféle egyezséget.
MĂłzes Edith
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)

2010. ĂĄprilis 24.

IX. TDK MarosvĂĄsĂĄrhelyen
"A vĂŠletlen feltalĂĄlĂłk korszaka vĂŠget ĂŠrt"
Tegnap délelőtt nyílt meg a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia EMTE) IX. Tudományos DiákköriKonferenciája (TDK). A Sapientia koronkai campusában zajlik a kétnaposra tervezett rendezvénysorozat, amelyen mártegnap nagyszámban vettek részt a diákok. Idén a gépészmérnöki, villamosmérnöki, matematika-informatika, kertészmérnöki, kommunikáció, pedagógia és fordítói szakosztályok mutatnak be dolgozatokat. Szervezők: a marosvásárhelyi Hallgatói Önkormányzat illetve a Sapientia EMTE Műszaki és Humántudományok Kara.
A 2002-ben megtartott I. TDK-t az évek során folyamatosan növekvő érdeklődés kísérte mind a diákok, mind az oktatók, és nem utolsósorban a díjakat felajánló, a rendezvényt szponzoráló cégek részéről. A IX. TDK megnyitóján tegnap dr. Székely Gyula, a Sapientia EMTE dékánja üdvözölte a résztvevőket a kutatás fontosságát hangsúlyozva a diákok jövőbeni szakmai előrehaladásában. A díszelőadások sorozata dr. Anisits Ferenc, korunk legismertebb magyar mérnöke értekezésével kezdődött. A BMW autógyártó cég mérnöke a modern mérnök foglalkozásképéről, elhivatottságáról, feladatairól és munkájának sikerfaktorairól beszélt. A szakmák között súlyozva elmondta: szinte bármi, ami a társadalomban történik, a mérnökökhöz kapcsolódik, hiszen az emberiség fejlődését a technika befolyásolta, már a kezdetektől fogva. A technika a haladás, modernség szimbóluma, a mérnök feladata pedig az innováció: a gondolattól a megvalósításon keresztül a piaci sikerig terjedő folyamat. "A mérnökök a modern kor szupermenjei, hősei, akik a szakmai tudásuk mellett szociológiai, politikai, közigazgatási, menedzseri és ökológiai ismeretekkel, interkulturális kompetenciákkal is kell rendelkezzenek" – hangsúlyozta Anisits Ferenc. Hozzátette, sajnos, a mai mérnökképzésben nem a tehetséggondozáson van a hangsúly, hanem inkább a régi ismeretek rekapitulációján, a megtanult anyag reprodukálásán. "A véletlen feltalálók korszaka véget ért, ma mindennap új eljárásokkal találkozunk, amelyeknek nem ismerjük feltalálóját. A újítás csapatmunka révén valósul meg" – jelentette ki.
A szakmai siker azonban nem életsiker – mondotta előadása végén Anisits Ferenc –, az életsikerhez szükséges az életenergia, a kitöltött kapcsolatok, az emocionális egyensúly, a lelki béke. A Mit ér a mérnök, ha magyar? kérdésre válaszolt is: annyit ér, amennyi tisztességet, okosságot, alkotást tud adni a világnak. Értekezését a XXI. század kihívásaival zárta, felfedezésre, tanulásra, kutatásra biztatva a hallgatókat.
Egyed Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a székelyek sajátos történelméről tartott lebilincselő előadásában a székelység történelmének számos tisztázatlan kérdésére igyekezett válaszokat adni. Beszélt a székelység eredetével kapcsolatos fő irányzatokról, a székelység viszonyáról az államhatalomhoz, az erdélyi fejedelemséghez, magyar királysághoz. A délután folyamán dr. Fekete Albert, a Corvinus Egyetem előadótanára Az ember kertje címmel tartott előadást, amit borkóstoló és állófogadás követett. Ma délelőtt zajlik a szakosztályok dolgozatainak bemutatása. Több, mint 30 tanulmányt ismertetnek a szerzők, a legtöbbet a gépészmérnök hallgatók. A díjkiosztásra délután 3 órakor kerül sor.
Antalfi Imola
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)

2010. ĂĄprilis 24.

BarabĂĄs, MunkĂĄcsy, Szinyei ĂŠs kortĂĄrsaik
Remekművek a 19. század magyar festészetéből
Csíki Székely Múzeum 2010. május 1 – július 25.
A 19. századi magyar festészet remekeit bemutató kiállításunk előzmény nélküli Erdélyben. Az elmúlt három év vendégkönyvi bejegyzései alapján úgy gondoljuk, hogy idei projektünk jelentős űrt pótol a romániai magyarság művelődéstörténetében, tovább erősíti a minőségi kultúrafogyasztást, a múzeumlátogatási szokást – olvasható Gyarmati Zsolt múzeumigazgató sajtótájékoztatójában.
Tudatosan vålasztottuk a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, az impresszionizmus åltal meghatårozott hosszú 19. szåzad festÊszetÊt, ugyanis ekkor bontakozik ki a maga teljessÊgÊben Ês vålik az európai mŹvÊszet szerves rÊszÊvÊ nemzeti festÊszetßnk.
Hagyományosan jó szakmai kapcsolatunk okán a kiállítási anyag java részét a Magyar Nemzeti Galéria nagyszerű gyűjteményéből válogattuk: ötven műtárgy képezi tárlatunk törzsanyagát. A reprezentatív válogatást tovább gazdagítja a Budapesti Történeti Múzeumtól kölcsönzött tizenkét festmény.
TĂśrekedtĂźnk arra, hogy a 19. szĂĄzad magyar festĂŠszetĂŠt meghatĂĄrozĂł mĹąvĂŠszek reprezentatĂ­v alkotĂĄsaibĂłl rendezzĂźnk kiĂĄllĂ­tĂĄst. MĹąveiket kronolĂłgiai ĂŠs tematikus egysĂŠgekbe ĂĄllĂ­tva, SzĂŠkelyfĂśldre hozzuk a magyar tĂśrtĂŠnelmi, tĂĄj- ĂŠs portrĂŠfestĂŠszet remekmĹąveit.
Tizenkilenc neves festő hatvankét alkotását mutatjuk be, megcsodálható lesz többek közt Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Paál László, Mednyánszky László, Barabás Miklós, Székely Bertalan, Benczúr Gyula művészete.
A kiállítás rendezői: dr. Bakó Zsuzsa főosztályvezető, festészeti osztály (MNG), dr. Basics Beatrix főigazgató-helyettes, művészettörténész (BTM).
A kiállításhoz kapcsolódóan múzeumpedagógiai foglalkozások, illetve a már hagyományossá vált Erdély-szintű diákvetélkedők is lesznek.
NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely)



lapozĂĄs: 1-30 ... 1231-1260 | 1261-1290 | 1291-1320 ... 4051-4068




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk