udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4068
találat
lapozás: 1-30 ... 1441-1470 | 1471-1500 | 1501-1530 ... 4051-4068
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2010. május 12.
Tüntetéssorozat kezdődik mától a megszorító intézkedések ellen
Országos tiltakozó akciókat szerveznek a legnagyobb szakszervezeti szövetségek az állami kiadások csökkentését célzó, az államfő által múlt csütörtökön bejelentett intézkedések ellen. A közalkalmazotti bérek egynegyedét, a nyugdíjak és a munkanélküli segély 15 százalékát nyírná le a kormány, hogy tartani tudja a hitel fejében a Nemzetközi Valutaalappal kialkudott idei államháztartási hiányt. Kiderült azóta, hogy az „adóalanyok körének bővítése” jogcímén jövedelemadót vetnek ki az étkezési jegyekre és a bankbetétek kamataira is. Megszüntetik továbbá a számítógép-programozók eddig adókedvezményeit. Ennek következtében egyes külföldi informatikai cégek kivonulhatnak Romániából.
Tegnapra körvonalazódott, hogy a gyermeknevelési támogatás (gyes) újra egy meghatározott összegű juttatás lesz, nem választhatnak már a kismamák a fix összeg vagy az elmúlt egy évi átlagbérük 85 százaléka között. A szociális juttatások rendszerét is át akarják szervezni, mert Băsescu elnök emlékezetes csütörtöki beszédében azt állította, hogy már annyi van ezekből a támogatásokból, hogy munka nélkül is jól elélhetnek belőlük sokan. Kifogásolta például, hogy még babakelengyét is ad az állam. (Kelengye helyett hat éve csak pénzt kap az újszülött után a család, de az idén már erre sem futotta. A kezdeményezés pedig éppen akkori pártja, a Demokrata Párt egyik Bihar megyei képviselőjének, Ionela Bruchentalnak a nevéhez fűződik.)
Tegnap délelőttre egyeztetésre invitálta az államfő a parlamentbe a szakszervezeteket, a politikai pártokat, a munkáltatói érdekvédelmi szövetségeket. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt és – kis hezitálás után – a Nemzeti Liberális Párt bejelentette, hogy nem vesz részt a megbeszélésen, mert semmiképp sem akar olyan látszatot kelteni, hogy legitimizálná a már előre meghozott döntéseket. A szocdemekkel pártszövetséget alkotó konzervatívok sem képviseltették magukat a találkozón, csak javaslataikat küldték el.
A szakszervezetek bejelentették, hogy mától kezdődően május 19-éig naponta tüntetést szerveznek a kormány székháza és az elnöki rezidencia elé, legalább ezer emberre számítanak mind a Victoria-, mind a Cotroceni-palota elé. Május 19-ére az ország minden részéből várnak tüntetőket a fővárosi Győzelem terére. A május 25-ére meghirdetett országos munkabeszüntetésről még nem döntöttek a szakszervezetek, ugyanis – amint az Alfa Kartellt vezető Bogdan Hossu megjegyezte – a sztrájkkal nem akarják a kormány malmára hajtani a vizet. A munkabeszüntetés napjára ugyanis nem jár fizetés, így ha sztrájkolnak a közalkalmazottak, máris spórol a végrehajtó hatalom. A Frăţia Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke, Marius Petcu arra figyelmeztetett, hogy az alkotmánybíróságnál támadják meg a bér- és nyugdíjcsökkentést, ha ellentételezésre nem kapnak biztosítékot a kormánytól.
A Valutaalap vizsgálódó szakemberei minden esetre mossák kezeiket: vezetőjük, Jeffrey Franks román nyelven nyilatkozta bukaresti sajtóértekezletükön, hogy a „sokkterápiához” nem ők ragaszkodtak, hanem a Boc-kabinet döntött emellett. Ráadásul a nemzetközi pénzintézet nincs meggyőződve a drasztikus megszorító intézkedések hatásosságáról, ezért a kormánnyal kötött kiegészítő megállapodásban az is szerepel, hogy amennyiben a kiadáscsökkentés kevés lesz a költségvetés egyensúlyba hozásához, következnek a beharangozott adóemelések.
Máté Zsófia
Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. május 12.
Bizonytalan a kisebbségi tagozatok sorsa
Május közepén még nem tudják a magyar, német és szerb nyelven működő vidéki iskolai tagozatokon tanuló gyerekek szülei, hogy jövőre lesz-e még a kisebbségek nyelvén folyó oktatás az illető településen, vagy sem – nyilatkozta a sajtónak Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő. A gyermeklétszám-gondokkal küzdő lugosi, dettai, nagyszentmiklósi, zsombolyai magyar iskolai tagozatok, illetve az óteleki magyar iskola sorsa még bizonytalan, mert a legutóbbi tanügyi vonatkozású kormányrendelet sem rendezte a kisebbségi iskolák finanszírozásának kérdését, de hasonló helyzetben van öt szerb és két német nyelvű iskolai tagozat is a megyében. „A tanfelügyelőség kérte az illetékesektől a kisebbségi tagozatos iskolák helyzetének rendezését, de eddig nem történt semmi – mondta Halász Ferenc Bizonytalanságban tartják a szülőket és a tanárokat is, akiknek veszélyben van az állásuk.” Temesváron már összevonták a három magyar nyelvű általános iskolát, úgy, hogy az 1-es és a 26-os Általános Iskola magyar tagozatai a Bartók Béla Líceumba költöznek, de két vidéki 1-4 osztályos iskola helyzete is tarthatatlan az alacsony gyermeklétszám miatt. „Tisztában vagyunk vele, hogy Temesváron jövőre még kevesebb gyerek iratkozik magyar iskolába, mint az előző években, mert a nagy távolság miatt nem minden gyárvárosi és Circumvalaţiunii negyedbeli magyar gyereket visznek el a Bartók Béla Líceumba” – mondta Halász Ferenc – „így mindenképpen veszteség éri magyar nyelvű oktatást Temes megyében. Bízunk benne, hogy egy következő kormányrendelet megoldja a kisebbségi iskolák és tagozatok finanszírozásának kérdését is és legalább a vidéki magyar tagozatokat sikerül megmenteni
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)2010. május 12.
Üzenet Nagyvárad polgáraihoz
„Temesvár ostromának” történetét mindenki ismeri. A város hűséges és kitartó szabadságharcosainak vesztét jelentette volna, hogyha Bukarestben nem fordul a kocka, és a Ceauşescu-diktatúra bukásával nem köszönt reánk a szabadság. Az ostromlott vár hasonlatával élve: határon túlra szakadt magyarságunk sorsa is egyre kilátástalanabbá vált volna, hogyha idén áprilisban meg nem bukik a nemzetellenes Gyurcsány-rezsim. A „szavazófülkék forradalmának” győztesei ahhoz a felszabadító sereghez hasonlíthatók, mely éppen a kellő időben – az utolsó órában – érkezik a vár szorongatott népének felmentésére.
Az itthoni változáshoz viszont nem elégséges a külső segítség. A magunk helyén nekünk is állanunk kell a sarat, hiszen rajtunk nélkülünk nem lehet segíteni. A külső támogatás, sőt Európa szolidaritása csak akkor ér valamit, ha idehaza mi magunk vesszük kezünkbe sorsunkat, és kisebbségi helyzetünkön változtatni akarunk és tudunk.
Mindezek akkor jutottak eszembe, amikor református egyházunk nagyváradi dísztermében – akkreditált magyar egyetemünk központjában – egy, a szomszédos vendéglőből átirányított botránykommandó élén az RMDSZ ügyvezető elnöke és pártbéli elvtársai szégyenletes provokációt hajtottak végre, és párját ritkító skandalumot kavartak a magyar utcanévtáblák és nemzeti érdekeink védelmében tartott közösségi rendezvényünkön – durván megsértve ezáltal mind a vendéglátókat, mind Egyházunkat, mind az emberi és nemzeti méltóságához ragaszkodó váradi, biharországi magyarságunkat.
Most, amikor – húsz elvesztegetett esztendő után – a magyarországi változások újból esélyt nyújtanak nekünk a nemzeti felemelkedésre, éppen ideje volna már, hogy véget vessünk egyes uralkodó hatalmi és pénzügyi körök kizárólagos egyeduralmának, és végre – a kisemmizett román néptömegekhez hasonlóan – mi, magyarok is rendezzük sorainkat, és valamennyi jóakaratú emberrel összefogva az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozást kiteljesítsük, és kivívjuk teljes szabadságunkat!
Legyen vége már a – román és magyar – pártoligarchák uralmának! Egyszer s mindenkorra legyen vége a nemzetinek álcázott hazugságpolitikának és a magyarság valós érdekeit cinikusan semmibe vevő sikerpropagandának!
A „Bánat utca” (str. Banatului) – zsákutca és tévút. Találkozzunk inkább – a polgári és a magyar Szabadság útján! Szeretetben és szabadságban. Megosztó és hatalmaskodó botrányhősök nélkül. Együtt viszont mindenkivel, aki nemzetünk és a köz javát, a jobb sorsra érdemes „boldog Várad” felvirágzását akarja.
„Nemzeti Uniót az Európai Unióban!” – ezt hirdettük meg a választások napján. Ehhez viszont az szükséges, hogy minden jóakaratú emberrel, erővel és közösséggel is unióra lépjünk városunkban, szülőhazánkban. És nem a „Sf. Ladislau” sikátorában, hanem Szent László királyunk jövőbe vezető útján haladjunk tovább.
2010. május 11.
Tőkés László
Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. május 12.
Megtorpant a kormány
Pénteken még módosulhat a megszorító intézkedéseket tartalmazó szándéklevél
„Akár újra is lehet tárgyalni a hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal” – jelentette ki tegnap Traian Băsescu államfő azon a találkozón, amelyen a megszorító intézkedésekről egyeztettek a koalíciós pártok, a vállalkozói érdekszervezetek és szakszervezetek képviselői.
Nagyon felbosszanthatták Traian Băsescu államfőt azon a találkozón, ahol a koalíciós pártok, vállalkozói érdekszervezetek és szakszervezetek képviselői vettek részt, ugyanis – kiszivárogtatott információk szerint – háromszor is azzal fenyegetőzött, hogy otthagyja őket. A mintegy kétórás találkozó után látszólag beadta a derekát, ugyanis a teremből kijövet azt nyilatkozta, hogy „akár újra is lehet tárgyalni a hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal, de a lehető legrövidebb időn belül csökkenteni kell a költségeket”.
Az államfő engedett a szakszervezetek azon kérésének is, hogy az IMF-nek írt szándéklevelet vitassa meg a Gazdasági és Szociális Tanács (CES), és péntekre összehívta a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőiből álló konzultatív testületet.
Băsescu: a legjobb megoldást választottuk
Az államfő amúgy tegnap sajtótájékoztatón „győzködte” a közvéleményt arról, hogy az IMF-szándéklevélbe foglalt intézkedéscsomag a legjobb megoldást jelenti. „Mindenki tanácsokat ad, de ezeket nem támasztja alá számokkal” – háborgott az államfő, hangsúlyozva, hogy ezek a „dilettánsok” félrevezetik a lakosságot.
Băsescu szerint a költségvetési hiány további csökkentése érdekében fel kell számolni az adócsalást és növelni kell az adózók számát. „Országon belüli megoldásokat kell keresnünk a problémáinkra, ugyanis a kölcsönök halmozása nem jelent megoldást hosszú távon. Az IMF nem üdvhadsereg, nem ad ajándékokat” – szögezte le az államfő.
Pénteken összeül a CES
„Nem tartom kizártnak, hogy az IMF-küldöttségnek vissza kell térnie Romániába, ugyanis amennyiben közös nevezőre jutunk a kormánnyal, az átfogalmazott levelet kötelező velük is újraegyeztetni” – fogalmazott Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke. Szerinte a szándéklevél egyik leghelytelenebb megfogalmazása az, hogy a bérek individuális csökkentésével számol az egységes béralap 25 százalékos csökkentése helyett.
„Az élelmiszerjegyek problémája is megvitatásra vár még, hiszen tervezett megadóztatásuk komolyan érinti a gazdasági rendszert” – mondta Hossu. Korábban több mérvadó szakszervezeti tömörülés jelezte, hogy nem vesz részt a CES tanácskozásain, de a tegnapi bejelentés hatására például Marius Petcu, a Sanitas szakszervezet vezetője kijelentette: „kötelességünknek érezzük hozzájárulni az ország gazdasági helyzetének helyreállításához, és ezért pénteken mi is részt veszünk a CES-ülésen”.
A munkáltatók elégedettek
A tárgyalást követően, Ioan Cezar Corâci, a Romániai Gyáriparosok Egyesületének (UGIR) elnöke felháborodottan mondta el a sajtónak, az IMF azonkívül, hogy azonnali, gyors eredményeket vár el Romániától, nem adott esélyt az országnak arra, hogy megtalálja a megfelelő megoldást. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a munkáltatók szempontjából előnyösebb a bér- és nyugdíjcsökkentés, mint az alternatívaként felmerülő adóemelés.
Követik a görög példát?
Míg a politikusok és szakszervezeti vezetők viaskodtak egymással, a főváros utcáin és a fontosabb állami intézmények előtt több mint négyezer állami alkalmazott tiltakozott az IMF-nek írt szándéklevélben felsorolt intézkedések ellen. A tanügyben és a mezőgazdasági szférában dolgozók a kormány és a parlament épületét „vették célba”, a diákok – hétfői ígéretükhöz hűen – ismét az oktatásügyi minisztérium előtt skandáltak az új tanügyi törvény ellen.
„A hétvégék kivételével két hétig itt fogunk állni” – nyilatkozta Liviu Marian Pop, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) főtitkára. A mezőgazdaságban dolgozók, a még tavalyról elmaradt fizetéskiegészítő támogatásaikat kérték számon a kormánytól, illetve a gázolaj jövedéki adójának csökkentését is sürgették, azzal fenyegetőzve, hogy legközelebb traktorokkal érkeznek az állami hivatalok elé.
A tiltakozók élén álló Nicolae Ştefan, az Agrostar Szövetség elnöke a helyszínen kijelentette, Emil Boc miniszterelnököt arra fogja felkérni, hogy a földművelésügyi minisztérium teljes vezetőségét bocsássa el, hiszen öt hónap alatt nem voltak képesek egy egyértelmű politika kidolgozására, amely e szakterületet „kihúzná a csávából”.
A tegnapi tüntetések Bogdan Hossu szerint csupán ízelítői voltak annak, ami ezután következik, ugyanis mától megközelítőleg negyvenezer állami alkalmazott vonul utcára tiltakozni, s ha kell, „a görögországi lázadásokhoz hasonló megmozdulásoktól, a bukaresti Victoria tér blokkolásától” sem riadnak vissza
Héttagú kabinetet kérnek
Az ellenzéki pártok testületileg távol maradtak a tegnapi tanácskozástól, ugyanis szerintük a 25 százalékos bércsökkentést, valamint a nyugdíjak és a munkanélküli-segély 15 százalékos megkurtítását magában foglaló intézkedéscsomag csődbe viszi az országot. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke „társadalmi genocídiumnak” nevezte a kormány csomagját, és kijelentette, hogy készek csatlakozni a szakszervezetek tiltakozó akcióihoz.
A PNL vezetősége azt javasolta a kabinetnek, hogy jelentősen csökkentse létszámát, úgy, hogy összesen csak hét minisztere maradjon a kormánynak. A liberálisok ezen kívül a parlament, az elnöki hivatal és a titkosszolgálatok működési költségeinek drasztikus csökkentését is javasolták.
Üzenet az RMDSZ-nek
Crin Antonescu liberális elnök ismét megpróbált az RMDSZ „lelkére beszélni”, hogy a kormánykoalíció „egyetlen komoly és hiteles alakulataként” hagyja ott a PD-L-t ugyanis a továbbiakban nincs semmi mentsége arra, hogy kiszolgálja Traian Băsescu államfőt és Emil Boc miniszterelnököt.
Fleischer Hilda, Moldován Árpád Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)2010. május 13.
Semjén Zsolt: három hónap alatt állampolgárságot kaphat, aki kér
Semjén Zsolt szerint három hónapot vesz majd igénybe az iratok benyújtásától számítva a gyorsított eljárás azok esetében, akik egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kérnek.
A leendő miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök a Heti Válasz csütörtöki számában megjelent interjújában kifejtette: az állampolgárság megadása nem függhet más országok véleményétől, ez minden ország szuverén joga.
„Alapvető kötelezettségünk az összmagyarság felé, hogy letöröljük december 5. lelki Trianonjának szégyenét – amennyire lehet" – fogalmazott a politikus, kitérve arra is, hogy akinek nincs lakcíme Magyarországon, „nyilvánvalóan nem fog tudni szavazni egy adott választókerületben".
Mint fogalmazott, nem bánja, hogy az állampolgársági törvény elfogadásának időpontjához közel esik a június 4., Trianon kilencvenedik évfordulója, de nem azon a napon fogják elfogadni a jogszabályt.
Semjén Zsolt „messzemenően liberálisnak" tartja magát a tekintetben, hogy „mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány valós identitása van".
A kereszténydemokrata politikus arra a kérdésre, hogy Csányi Sándor, Demján Sándor vagy Széles Gábor oligarcha-e, azt válaszolta: „oligarcha az, aki politikai hátterű maffiózóként vagy maffiahátterű politikusként az állam csecsét szívva hizlalta fel magát". „Ilyen Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vagy Veres János", akik – tette hozzá – „nem az üzleti világban állták meg a helyüket, hanem – megkockáztatom: hálózati – kapcsolataikat tőkésítették".
Semjén Zsolt megjegyezte: egyikükkel kapcsolatban sem vetődött fel, hogy bűncselekmény által szerezték volna vagy külföldre vitték volna vagyonukat az adófizetés elkerülése érdekében, ellentétben a Magyar Nemzeti Bank elnökével, aki „olyan, mint a szomszéd faluban kocsmát működtető detoxigazgató".
Semjén Zsolt annak kapcsán, hogyan lehet belügyminiszter Gergényi Péter 2006 utáni üzlettársa, elismerően szólt Pintér Sándor korábbi belügyminiszteri tevékenységéről, és úgy fogalmazott, hogy „Pintér Sándort nem ferences novíciusnak kértük föl".
Kitért arra, hogy tárgyalások kezdődhetnek az egyházakkal „a jogellenesen visszatartott" pénzekkel kapcsolatos adósságrendezés ütemezéséről.
Az abortusz eltörlésére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, nem az a dolguk, hogy politikai irrealitásokat követeljenek a Fidesztől, és a társadalomra nem lehet ráerőltetni olyan törvényeket, amelyek nem találkoznak a közfelfogással.
Semjén Zsolt nem ellenzi, hogy a meleg pároknak „legyen valamilyen jogintézményük", ugyanakkor ellenzi, hogy házasságban élhessenek Magyarországon. „A házasságot, családot nem azért támogatja az állam jelképes és anyagi módon, hogy az állampolgárok személyes önmegvalósítását finanszírozza, hanem azért, mert gyerekek születnek, akik fenntartják a nemzetet és eltartják az idősebb nemzedéket" – mondta a politikus.
inforadio.hu
Erdély.ma2010. május 13.
Két háromszéki tudós a Magyar Tudományos Akadémián
Száznyolcvanadik közgyűlésén huszonkét külső tagot választott a Magyar Tudományos Akadémia, köztük két háromszéki származásút is. A baróti születésű Benedek József, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Földrajztudományi Karának dékánhelyettese a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályban nyert külső tagságot.
Szűkebb kutatási területe a regionális tudomány, mely szakágazatnak erdélyi vezető egyénisége, megalapozója és fejlesztője. Pozsony Ferenc Zabolán született, jelenleg a BBTE Magyar Néprajzi és Antropológiai Tanszékének tanára, a filológiai tudományok doktora, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának külső tagja. Szűkebb szakterülete a folklór, a szokáskutatás, a társadalomnéprajz és Erdély népeinek interetnikus viszonyai. A folklorista-antropológus tudós a hazai magyar néprajz egyik vezető szakembere, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. Erdélyből még külső tagságot nyert Kovács András kolozsvári történész-művészettörténész, Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltárkutató, Csibi Vencel-József, a kolozsvári Műszaki Egyetem professzora.
Erdély.ma2010. május 13.
Erdélyi gyermekirodalom
Erdélyben két nagy múltú, értékközvetítő gyermekkiadvány: a Napsugár és a Szivárvány próbál igényes tartalommal szembe menni a kommersszel. Harmincéves születésnapját ünneplik Székelyudvarhelyen a Kárpát-medence legnagyobb példányszámú kiadványának, a Kolozsváron megjelenő Szivárvány gyermekfolyóiratnak.
A Szivárvány az ötvenéves Napsugár kistestvére. Nemzedékek nőttek fel a meséken, verseken, történeteken és rajzokon, mellyel időről időre megajándékozta a gyerekeket a két újság. A kiadványok sikere töretlen, igaz ebben nagy szerepük van a pedagógusoknak is.
Erdélyben még nincs akkora veszély, mint a nyugati világban, ahol a gyermekek egyre inkább virtuális világban élnek – mondják a pedagógusok. A számítógép még nem általános a háztartásokban, ezért van az, hogy a Napsugár és a Szivárvány folyóiratokat ma harmincezer szülő rendeli meg a gyermekének.
Fábián Kornélia
Duna Tv/TÉRkép
Erdély.ma2010. május 13.
Tanítás határok nélkül
Öt éve a Vasárnapi Iskola mozgalom részeseként hatvan magyarországi pedagógus jár a határon túlra, hogy a magyarlakta településeken történelmet, irodalmat tanítsanak a magyar gyerekeknek.
A mozgalom, a jelentkező pedagógusok önkéntes munkáján alapul, térítést nem kapnak érte. Utazási költségeiket pályázati pénzekből, adományokból fedezik.
Ionescu Nikolett
Duna TV, Térkép
Erdély.ma2010. május 13.
Ópusztaszeri kirándulással ért véget a 15. Bánsági Magyar Napok
Szórványban, a Bég Partján nagyszerű kulturális élet zajlott az elmúlt hetekben. Ópusztaszeri kirándulással ért véget a 15. Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozata. A főszervező, Temesvári Magyar Nőszövetség elnökét, Szász Enikőt Lehőcz László kérte mérlegkészítésre. „Nagyon-nagyon fontosnak tartom a bánsági szórványmagyarság számára, hogy ezekkel az emlékekkel találkozva megerősítse saját nemzeti öntudatát.”
„A 15. évfordulóra való tekintettel tizenöt eseményből állt ez a közművelődési rendezvénysorozat, próbáltunk minden korosztályt megszólítani és minden nézői igényt kielégíteni. Eddig nem tapasztalt látogatottsága volt a rendezvénysorozatnak, messze túlszárnyaltuk a háromezres nézőszámot.”
Erdély.ma2010. május 13.
Levél Markó Bélához
Tisztelt Elnök úr!
Az országunkban előállott – immár a görögországira emlékeztető – rendkívül súlyos gazdasági-szociális helyzet komoly aggodalommal tölt el bennünket. Ennél is nagyobb aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy ennek a helyzetnek – kormánybeli jelenléte folytán – az Ön által vezetett Szövetség is alanyi részese. Az RMDSZ felelőssége tehát óriási – különösképpen azok iránt, akiket képvisel.
Ezen körülmények között viszont én egy belső természetű – magyar – ügyben vagyok kénytelen megkeresni az Elnök urat, éspedig az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban testet öltő erdélyi Magyar Összefogás viszonylatában.
A nagyváradi magyar utcanév-táblák kérdéséről, ennek mentén pedig az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megromlott Bihar megyei viszonyáról van szó. Ami Váradon történik, az talán leginkább a marosvásárhelyi Guşă-szobor körül kialakult helyzethez hasonlítható. Ott és akkor az Elnök úr határozottan állást foglalt a helyi RMDSZ elhibázott döntésével szemben, amikor is városi tanácsosaik a tömeggyilkos tábornok szobrának felállítását egyhangúlag megszavazták. Ismételt módon, hasonló baklövéseket követett el a bihari RMDSZ, példának okáért akkor, amikor évekkel ezelőtt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának a Román Ortodox Egyház részére való átadást egyöntetűen megszavazták.
Utóbb a magyar utcanév-táblák ügyében cselekedett a bihari RMDSZ-szervezet városunk magyar lakosságának sérelmére és megbotránkoztatására. Nyilvánvaló hibáikat és tévedéseiket azonban ahelyett, hogy kijavították volna, ezeket még botrányos „kultúrharccal” tetézték, mely folyó év május 7-én, az EMNT és az EMI nagyváradi fórumán tetőzött. Ezen a rendezvényen egy 20–25 tagú „botránykommandóval” az oldalán Szabó Ödön megyei RMDSZ-ügyvezető elnök Református Egyházunk megszentelt Dísztermében minősíthetetlen botrányt provokált, olyannyira, hogy – a nyílt konfrontációt kerülendő – a Szervezők menet közben a fórumot kénytelenek voltak áttenni az egyházkerületi-egyetemi Székház egy másik termébe.
Anélkül, hogy az esetet részletezném, okkal teszem fel a kérdést: az EMEF keretében megvalósuló-félben lévő összefogás ellenében megengedhető-e, hogy helyi, illetve megyei szinten az Ön által vezetett szervezet ilyenképpen rúgja fel a kívánatos együttműködést?!
Nekünk az a szent meggyőződésünk, hogy olyan – vitán felül álló – közügyekben, mint amilyen a magyar feliratok, illetve nyelvhasználat kérdése, mindnyájunknak egyakarattal össze kell fognunk, és népünket szolgálva, nem szabad hamisan politizálnunk.
Kérem az Elnök urat, hasson oda, hogy a bihari RMDSZ vizsgálja felül névtábla- és nyelvhasználati ügyben folytatott eddigi elhibázott politikáját (1.)
Továbbá arra is kérem, hogy – miként annakidején Marosvásárhelyen – az országos RMDSZ-szervezet foglaljon állást a nagyváradi RMDSZ-es botránykeltés ügyében, és nevezett hatalmaskodó ügyvezető elnököt fogja vissza a hasonló, megbotránkoztató és ártalmas cselekményektől (2).
Arra is kérem, hogy vállaljon közvetítő szerepet abban, hogy országos együttműködésünk Nagyváradon és Biharban is megvalósulhasson (3).
Mindezeken túlmenően, megragadom az alkalmat, hogy közös ügyeink megtárgyalása és – meglazult – együttműködésünk erősítése szempontjából rámutassak az EMEF kiemelt fontosságára. Időszerű kérdések sora teszi szükségessé az EMEF összeülését, mint amilyenek: az EMEF szakbizottságainak működtetése; az oktatási autonómia és a felekezeti oktatás szempontjainak érvényesítése a tanügyi törvény parlamenti vitája során; a kisebbségi törvénytervezet sorsa és az autonómia kérdése; a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) létrehozása; európai parlamenti együttműködésünk és a ciánalapú bányakitermelés ügye; az új magyarországi kormány felállása – hogy csak a legfontosabbakat említsem.
Végezetre, de nem utolsósorban azt is javaslom, hogy az országunkban kialakult súlyos gazdasági-társadalmi helyzetről s a hazai magyar politika ehhez való viszonyulásáról is sürgősen folytassunk megbeszélést.
Annak reményében, hogy megkeresésem meghallgatásra talál, tisztelettel küldöm jókívánságaimat:
Nagyvárad, 2010. május 12.
Tőkés László,
az EMNT elnöke, az EMEF társelnöke
Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. május 13.
Nyugdíjasok tüntettek és veszekedtek
A beharangozott 15 százalékos nyugdíjcsökkentés meg a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentése ellen országszerte tiltakozó megmozdulásokat tartanak tegnaptól kezdve a szakszervezetek és a nyugdíjasok érdekképviseletei. A kormány, az elnöki palota és a kormánybiztosi hivatalok előtt tartanak naponta sztrájkőrséget. Nagyváradon is a prefektúra előtt, a Széchenyi téren (Traian park) gyülekeztek délelőtt tíz körül az elégedetlen nyugdíjasok. Lehettek vagy nyolcvanan, ám egymással sem értettek szót. Többen kifogásolták, hogy miért éppen azok viselkednek szervezőkként, akik a Nyugdíjasok Bihar Megyei Ligája képviseletében bementek tárgyalni a prefektussal. A magát párton kívülinek és minden szervezettől függetlennek mondó Ioan Trif szerint az elkeseredett nyugdíjasok nem akarnak a kormányzó Demokrata–Liberális Párt „megbízottaival” közösködni.
A liga emberei közben átadták a prefektusnak a nyugdíjcsökkentés elleni tiltakozásukat megfogalmazó nyilatkozatot, amit a román kormánynak címeztek. Az Ilie Popescu megyei ligaelnök által aláírt másik dokumentum személyesen a kormánybiztosnak szól, és felszólítja arra, hogy továbbítsa panaszukat a végrehajtó hatalomnak és az államfőnek. Az iratokban felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugdíjelvonáson kívül az időseket fogja sújtani leginkább a vizitdíj bevezetése is, amellett a nyugdíjakat már befagyasztották a tavalyi szinten. Továbbá tudatják, hogy más európai országokban, ahol hasonló megszorításokat bevezettek, az átlagnyugdíj 300 euró, nem pedig 85, mint Romániában.
A prefektustól visszatérő szervezőket néhányan lehurrogták, leárulózták, majd ők is szóhoz jutottak, s elmondták, hogy mindannyiuk jogos követeléseit továbbították a kormánybiztosnak. Közben többen skandálták, hogy „Le a kormánnyal!” A veszekedést a rendezvényre felügyelő csendőröknek sikerült lecsillapítaniuk. Csendőrök tartóztatták fel a fővárosban a Cotroceni-palotát szinte megostromló nyugdíjasokat is. Az ezer fősre becsült tömeg Băsescu elnök lemondását követelte, és áttörte az államfői rezidencia előtt felállított kordont. Más megyeszékhelyeken, például Galacon is incidensek voltak a tüntetők és a rendfenntartók között.
Máté Zsófia
Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. május 13.
Halad az oktatási törvény vitája
A képviselőház szakbizottsága keddi ülésén jóváhagyta az oktatási törvény kisebbségi felsőoktatásra vonatkozó, 125. cikkelyét abban a formában, ahogyan azt az RMDSZ beterjesztette – tájékoztatott Kötő József képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke.
Ennek fontossága vitathatatlan, hiszen a felsőoktatási fejezet egyértelműen garantálja a kisebbségi nyelven való felsőoktatást, minden szinten (ciklusban), beleértve a doktori szintű képzést és a továbbképzést is, a szakterületekre vonatkozóan pedig nem tartalmaz semmilyen korlátozást. A törvénytervezet meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek státusát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítja azok autonómiáját. A jogszabály ugyanakkor lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén, az alapfinanszírozás tekintetében pedig növelt koefficienst ír elő azon diákok számára, akik anyanyelvükön folytatják tanulmányaikat.
Szabadság (Kolozsvár)2010. május 13.
Médiaértesülés: Emil Boc lemond, Mihai Tănăsescu lesz a miniszterelnök
Emil Boc nemsokára lemond a miniszterelnöki tisztségről – írja kormánypárti forrásokra hivatkozva egy román hírportál. Az inpolitics.ro szerint a kormányfő azt követően mond le tisztségéről, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóváhagyja a bukaresti kormány által vállalt kötelezettségeket tartalmazó szándéknyilatkozatot. A portál szerint Boc már az elmúlt napokban lemondott volna, de Traian Băsescu államfő kérésére elhalasztotta lépését. Boc távozása után a kormányfői tisztséget az a Mihai Tănăsescu venné át, aki Romániát képviseli az IMF-nél.
Az inpolitics.ro hírportál értesülése szerint Emil Boc miniszterelnök várhatóan a jövő héten lemond tisztségéről, közvetlenül azután, hogy az IMF vezetősége jóváhagyja a bukaresti kormány által vállalt kötelezettségeket tartalmazó szándéknyilatkozatot. Az idézett forrás szerint Boc már néhány nappal korábban lemondott volna a kormányfői tisztségről, azonban Traian Băsescu államelnök azt kérte tőle, hogy várjon a lépéssel addig, amíg a szociális feszültségek fokozódnak, hogy a kormány lemondásának maximális hatása legyen.
A hírportál úgy tudja, az új kormány vezetője a pénzügyi szakértő Mihai Tănăsescu lehet, aki Romániát képviseli az IMF-nél. Tănăsescu hűséges híve a valutaalap politikájának, és biztosítéka lenne annak, hogy Bukarest tartja magát vállalt kötelezettségeihez.
Az inpolitics.ro szerint az sem véletlen, hogy a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) úgy döntött, hogy júliusra tervezett kongresszusát idén őszre, vagy akár a jövő év tavaszára halasztja, hivatalosan arra hivatkozva, hogy a kormányzás problémái lekötik minden energiáját. PDL-források szerint azonban a halasztásnak valójában az az oka, hogy júliusban várhatóan kritikus szintre fokozódik a szociális elégedetlenség, a kormánypárt kongresszusa pedig hatalmas demonstrációk célpontjává válhat.
Emil Boc pozíciója pártján belül is gyengülni látszik. A médiában megjelent információk szerint a kormányfő-pártelnököt a PDL több vezető politikusa is – Sorin Frunzăverde, Vasile Blaga, Cristian Boureanu, Costică Canacheu – kemény bírálatokkal illette pártvezetési stílusa miatt, teszi hozzá a realitatea.net.
Krónika (Kolozsvár)2010. május 13.
Nincs elég székely Csíkszeredában?
Törvénytelennek minősítette a Hargita megyei törvényszék a csíkszeredai önkormányzat tavalyi határozatát, amelyben jóváhagyták, hogy rovásírással is kiírják a helységnévtáblára a település nevét. A döntést 15 napon belül lehet megfellebbezni. A határozatot a prefektúra támadta meg a bíróságon.
Az indoklás szerint a határozat megszegi a 2001/1206-os törvényt, hisz a székelyek nem teszik ki Csíkszereda lakosságának 20 százalékát. (A jogszabály lehetővé teszi, hogy azon településeken, ahol egy kisebbség eléri a 20 százalékot, annak nyelvén is ki lehessen írni a helység nevét.)
A 2002-es népszámláláskor csak 150 csíkszeredai vallotta magát székelynek, a többség magyar nemzetiségűnek mondta magát. A döntés szerint a rovásírásos felirat ráadásul a szász és roma nemzetiséget is diszkriminálja, melyek számaránya szintén nem éri el a 20 százalékot.
Ezzel szemben a csíkszeredai önkormányzat alaptalannak nevezte a prefektúra álláspontját, mint rámutattak, több erdélyi városban – Brassóban, Segesváros, Szászrégenben – szerepel a település német megnevezése a helységnévtáblán, holott a szász kisebbség számaránya nem éri el a 20 százalékot. Úgy vélik, a feliratok az illető kisebbség iránti tiszteletet tükrözik.
Hozzáteszik, a székely nyelv azonos a magyarral, csak a hagyományos írásmód különbözik, és a törvény nem tiltja a nem latin betűs feliratok kifüggesztését. A rovásírásos felirat kihelyezését a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) négy helyi képviselője kezdeményezte, akik kétezer támogató aláírást is összegyűjtöttek, és lakossági kezdeményezésként tálalták a helyi tanácsnak az ügyet.
Krónika (Kolozsvár)2010. május 13.
Első Székelyföld Napok
Megkezdődött csütörtökön a Székelyföld Napok rendezvénysorozat, amelynek az összefogáson túl a Székelyföld kulturális értékeinek a közös felmutatása is célja. Egy héten keresztül Hargita, Maros és Kovászna megye több települése gazdag programkínálattal várja a vendégeket.
Az együtt ünneplés gondolata mentén fogott össze Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzata a csütörtökön megnyílt és egy hétig tartó Székelyföld Napok közös megszervezésekor, kibővítve ezáltal a már korábban elindított együttműködést.
„Kovászna megyével már tavalyelőtt elkezdődött az összefogás, Maros megye 2009-ben kapcsolódott be, és ennek az együttműködésnek a keretében fogalmazódott meg, hogy közösen kellene szerveznünk egy kulturális rendezvénysorozatot magában foglaló székelyföldi napokat is” – idézte fel a kiindulópontot Birtalan József megyemenedzser.
„Elsősorban olyan programokat foglaltunk bele a rendezvénybe, amelyek hagyományosan ebben az időszakban zajlanak, a műsor összeállításakor pedig bevontuk a polgármesteri hivatalokat is. A három megyében így vannak közös, illetve különálló rendezvények, és olyanok, amelyek felváltva zajlanak Hargita, Maros és Kovászna megye különböző településein” – fogalmazott Birtalan, aki szerint amellett, hogy valamennyi korosztály megtalálja a neki való programot, a fő szempont mégis a kulturális jelleg volt.
„Fontos, hogy a Székelyföld a kultúra révén is hallassa a hangját – érvelt a megyemenedzser, hozzátéve, hogy ezzel a rendezvénysorozattal a Székelyföld-marketinget szintén erősíteni szeretnék. – Elképzeléseink szerint a Székelyföld Napok a továbbiakban a turizmusra is hatnak majd, és mivel következik a pünkösdi hét, annak hatásai várhatóan a rendezvénysorozatnál is megmutatkoznak: a zarándokok legalább két megyén átutaznak, esetleg megszállnak, és ha van gazdag programajánlat, remélhetőleg előbb-utóbb több időt eltöltenek a térségben.”
Honline.ro2010. május 13.
Életműdíj Tempfli Józsefnek
Nagyvárad – A napokban újabb elismerésben részesült Tempfli József kiérdemesült váradi római katolikus megyés püspök. Életműdíjat vehetett át a Kulturális és Vallásügyi Minisztériumtól.
A megyeházán lezajlott ünnepségen a Művelődési Minisztérium, illetve a Bihar Megyei Kulturális, Vallásügyi és Hagyományőrző Igazgatóság Opera Omnia oklevelét vehette át, mely arról tanúskodik, hogy állami szinten is elismerik több évtizedes tevékenységét, munkásságát. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Vasile Timiş szakállamtitkár és Gavrilă Ghilea prefektus is. Több olyan személyiséget is díjaztak, akik a saját területükön jelentős eredményeket értek el, azonban csak a volt főpásztor kapott életműdíjat.
A hivatalos pecséttel és aláírással ellátott diplomát úgy értékelte hírportálunknak Tempfli József: úgy tünik, hogy ezáltal a román állam is elismeri eddigi tevékenységét, például azt az igazságos küzdelmet, amit a kommunista rezsim által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében kifejtett.
erdon.ro2010. május 13.
Bevezetés a magyar észjárásba
Nagyvárad – Szerda este Czakó Gábor író, a Kárpát-medence egyik legjelesebb gondolkodója tartott előadást a nagyvárad-réti református templomban, Bevezetés a magyar észjárásba címmel. Sok érdeklődő vett részt.
Szerda este Czakó Gábor író, a Kárpát-medence egyik legjelesebb gondolkodója tartott előadást a nagyvárad-réti református templomban, Bevezetés a magyar észjárásba címmel. A rendezvény iránti élénk érdeklődést jelzi, hogy eredetileg az egyházközség gyülekezeti termébe tervezték, azonban a helyiség kicsinek bizonyult e célra. A neves vendég frappánsan a “kedves nyelvtársak” szófordulattal köszöntötte az egybegyűlteket, egyúttal utalva is ezzel arra, hogy expozéjának középpontjában a magyar nyelv lesz. Előzetesen azért annyit megjegyzett: szerinte az egyik legcsodálatosabb dolog a világon, hogy Krisztus nyelvét (arámi) napjainkban senki se érti, így egyetlen nemzet sem mondhatja el azt magáról, hogy “Jézus az én nyelvemen beszélt”.
Továbbgondolkodásra késztető értekezésében Czakó Gábor kitért arra, hogy miben különbözik a magyar nyelv szerkezete a többiétől. Beszélt a hasonló hangalakú szavakról és a Czuczor-Fogarasy féle szótárban megtalálható szógyökcsaládokról. Egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nyelvben a hangok “jelentés-hajlammal” rendelkeznek. Érdekes módon a távolságot mély hangok fejezik ki, ami ellentmond annak az általános vélekedésnek, mely szerint a szavak jelentése annak idején megállapodás útján alakult ki. A szavak kialakulása tehát összefüggésbe hozható a jelentésükkel, ezt bizonyítják a hang-, érzelem- vagy jelenségutánzó szavaink.
Szellemi szerkezet
Az író meglátásában a magyar nyelv “szellemi szerkezetű” és a gyökrendre épül, mely a nyelvújítás alapját képezte. Az értelmet a szavak képiessége és szemléletessége valósítja meg, a magyar nyelvet pedig a gyökrend védi meg a szétszakadástól. Ennek köszönhető például, hogy Balassi Bálint verseit napjainkban is megértjük, míg a nálanál 10 évvel fiatalabb Shakespeare drámáit az angolok csak szótárral tudják olvasni. A becézések és a szójátékok is a gyökökre vezethetőek vissza, a nyelvjárási fordulatok pedig kiegészítik egymást. Az előadó szerint ugyanakkor a magyarok észjárása azért sajátos, mert mindkét agyféltekénket használva egyszerre tudunk képekben és számokban is gondolkodni.
A értekezés végén a magyar nyelv és zene közötti összefüggésekről esett szó, valamint a magyar és a dakota, illetve a kínai népi dallamvilág hasonlatosságaira terelődött a figyelem.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2010. május 13.
Átmentek a kisebbségi paragrafusok
„Valamennyi, kisebbségeket érintő paragrafust elfogadtunk” – nyilatkozta tegnap az Új Magyar Szónak Farkas Anna-Lili, az alsóház oktatási szakbizottságának RMDSZ-es tagja a készülő tanügyi törvény vitájáról.
Egy héttel ezelőtt az okozott rövidzárlatot a testületben, hogy a koalíciós partner egyik képviselője megszavazta a jogszabálytervezet 37-es paragrafusának első fejezetében azt az ellenzéki módosító indítványt, miszerint ötödik osztálytól a kisebbségi diákok az állam nyelvén kötelesek tanulni Románia földrajzát és történelmét.
Az RMDSZ fellépésének köszönhetően gond nélkül átment viszont az a kitétel, hogy a román nyelven kívül minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak a kisebbségi diákok.
„A képviselőház szakbizottsága jóváhagyta az oktatási törvény kisebbségi felsőoktatásra vonatkozó 125. cikkelyét is, abban a formában, ahogyan azt az RMDSZ beterjesztette, azzal a 151. paragrafussal együtt, amely az anyanyelven történő doktori szintű képzést és a továbbképzés lehetőségét szavatolja” – tájékoztatott Kötő József képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke.
Elmondta, ennek fontossága vitathatatlan, hiszen a felsőoktatási fejezet egyértelműen garantálja a kisebbségi nyelven való felsőoktatást, minden szinten, beleértve a doktori szintű képzést és a továbbképzést is, a szakterületekre vonatkozóan pedig nem tartalmaz semmilyen korlátozást.
A törvénytervezet meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek státusát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítja azok autonómiáját.
A jogszabály ugyanakkor lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén, az alapfinanszírozás tekintetében pedig növelt koefficienst ír elő azon diákok számára, akik anyanyelvükön folytatják tanulmányaikat.
„Ha a bizottság terminus szerint e hét végére befejezi munkáját, a törvény akár már jövő héten, de lekésőbb két hét múlva a plénum elé kerülhet, vagyis tartható lesz a május 26-i határidő” – szögezte le Farkas Anna-Lili RMDSZ-es képviselő.
Manna.ro / Új Magyar Szó2010. május 13.
Elfogadták a kilúgozott ANI-törvényt
Elfogadta szerdán a szenátus a magas rangú állami tisztségviselők vagyonának vizsgálatára hivatott ügynökség működését szabályozó törvényt, amelynek korábbi változatát az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította. A felsőházban elsöprő többséggel született meg a döntés: 92 támogató, egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt.
Az új törvény gyengíti az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) hatáskörét: ezentúl nem számít bűncselekménynek, ha a tisztségviselők pontatlanul töltik ki vagyonnyilatkozatukat. A vagyonellenőrök ezentúl nem kérhetik a bíróságtól, hogy kobozzák el a vagyonnyilatkozattal összhangban nem lévő, úgymond igazolatlan vagyonrészt. Az ANI munkatársainak azt kell vizsgálniuk, hogy a vagyonnyilatkozatban feltüntetett javak és a tisztségviselő jövedelme között van-e, vagy nincs megfelelés.
Az alkotmánybíróság korábban érdemben nyirbálta meg az állami szerv működését szabályozó törvény több cikkelyét. Döntése értelmében például az ANI nem fordulhat az igazságügyi szervekhez, ha eltéréseket észlel a vagyonnyilatkozat és a birtokolt javak mennyisége, értéke között.
Az új jogszabály arról is rendelkezik, hogy a tisztségviselőknek egy titkos – csak a vagyonvizsgáló intézményhez eljuttatott – és egy nyilvános vagyonnyilatkozatot kell kitölteniük. Ez utóbbi nem tartalmaz olyan információkat, amelyeket a törvényalkotók úgy ítéltek meg, hogy a magánszférát sértik.
Monica Macovei volt igazságügyi miniszter - aki az intézmény létrehozásának legfőbb szorgalmazója volt - szerdán élesen bírálta az új jogszabályt amiatt, hogy a nyilvánosság nem férhet hozzá többé a teljes vagyonnyilatkozatokhoz.
Szerdán két civil szervezet is bírálta az új jogszabályt. A szervezetek vezetői arra kérték Traian Băsescut, hogy ne írja alá a törvényt, mivel az nem teszi lehetővé az ANI hatékony működését. A feddhetetlenségi ügynökség létrehozását Románia az Európai Unióhoz való csatlakozáskor vállalta, a korrupció visszaszorítása érdekében. (mti)
Transindex.ro2010. május 14.
Tőkés: magyar nemzeti unióra van szükség az Európai Unióban
Nem nagyon alkalmazkodik Szlovákia az európai környezethez – így reagált Tőkés László néppárti EP-képviselő a Duna Televízióban, a magyar állampolgárság könnyített megadásának tervére adott szlovák politikai reakciókra. Ez a kérdés csak európai összefüggésben oldható meg, félre kellene tenni minden hisztériakeltést – tette hozzá.
„Magam a visegrádi négyek megbékélési koncepciójában gondolkodnék. Csak Európában, európai összefüggésben oldható meg ez a kérdés; félre kellene tenni minden hisztériakeltést” – nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című reggeli műsorában Tőkés László azzal kapcsolatban, hogy csütörtökön a szlovák miniszterelnök egyes foglalkozási csoportokban akár munkahelyük elveszítését is kilátásba helyezte a magyar állampolgárságot igénylő felvidéki magyarok esetében, más szlovák politikusok pedig a szlovák állampolgárság megvonásának ötletével rukkoltak elő.
„Szerencsére Romániával, úgy tűnik, nincs ilyen gondunk. Szerbia, Ausztria sem okoz gondot. Esetleg Ukrajnában adódhat probléma, de kisebbségpolitikai szempontból ott is jó irányt vesznek a dolgok első ránézésre. Szlovákia teljesen elszigetelődik” – mondta az erdélyi és európai politikus.
Ez – Szlovákia esetében – a trianoni és a kommunista szindróma következménye – tette hozzá.
A Duna Televízió felvetésére, miszerint a Magyarországon szavazati joggal járó, vagy az a nélküli állampolgárság bevezetését tartaná-e jónak a határon túli magyarok vonatkozásában, Tőkés László így reagált: „Bennünket megfosztattak kilencven évvel ezelőtt a magyar állampolgárságtól, most visszaadják a magyar állampolgárságot. Ez az európai polgárság összefüggésében természetes. A magyar integráció részét képezi az európainak – magyar nemzeti unióra van szükség az Európai Unióban”.
A magyar állampolgárság könnyített megadásának elsősorban a szimbolikus jelentősége erős, hiszen az EU-ban ebből különösebb előnyök nem fakadnak – mondta.
„Otthon szeretnénk lenni Európában – Magyarországon is, Romániában is, Szlovákiában is. Ez a gyógyító folyamat megy végbe a kettős állampolgárság által. Gyógyuljunk már ki végre Trianon sebeiből, betegségéből, és így váljunk valóban európaivá” – nyilatkozta a Duna Televízióban Tőkés László
Erdély.ma